Tumgik
holdadvagyok · 4 years
Text
Ha kell, minden nap megígérem, hogy sosem hagylak el Téged.
44 notes · View notes
holdadvagyok · 5 years
Text
A Te karjaid közt van az otthonom.
2K notes · View notes
holdadvagyok · 5 years
Text
Ilyen ez.
Mindig is jó voltam abban, hogy elnyomjam magamban a rossz érzéseket. Ennek egyetlen hátulütője, amikor mindez előtör a felszín alól megállíthatatlanul, s az eddigi erőfeszítések egy másodperc alatt hiábavalókká válnak. Hisz úgy éreztem, már jól vagyok. De tegnap ismét könyörtelenül lecsapott rám a depresszió. Mikor lesz már vége?
96 notes · View notes
holdadvagyok · 5 years
Text
Remélem
Mind boldogok lehetünk végül
153 notes · View notes
holdadvagyok · 5 years
Text
Vannak ezek a napok.
Amikor semmit sem esik jól csinálni, csak feküdni a melegben a takaró alatt és ábrándozni. Vágyakat festeni magunknak félálomban, amik tudjuk jól, nem válnak valóra. Merengni a múlton, hátha most mást mutat. De legfőképp várni, hogy ezt megoszthassuk Veled.
65 notes · View notes
holdadvagyok · 5 years
Text
A küzdelmeim csak az enyémek, azokat legalább senki sem veheti el tőlem.
257 notes · View notes
holdadvagyok · 5 years
Text
Hová tartok?
Elindultam valamerre, ahol a kedvesség fogadt, de nem látom hogy mit adhatnék én. Fáj a magány, de félek a társaságtól, megrekedtem ebben a köztes állapotban a semmi és a valami közt félúton. Mutatsz irányt, vagy magamnak kell rátalálnom? Kapaszkodok egy kicsit a dühbe, de nem sokáig, a szeretet messzebbre visz....
23 notes · View notes
holdadvagyok · 5 years
Text
Pillangók helyett már csak görcs van a gyomromban.
428 notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Mintha évek óta csak a darabjaimat próbálnám összerakosgatni.
1K notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Üresség.
410 notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Talán az egyik legszomorúbb érzés, mikor rájössz, hogy minden eddigi fájdalom semmi ahhoz képest mikor azt a férfit veszíted el aki felnevelt.
Szeretlek Édesapa!
274 notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Már egy év telt el.
Még mindig emlékszem az illatodra. Még mindig őrizgetem az apró ajándékaidat. Még mindig hevesebben feldobban a szívem ha meglátlak. Még mindig azon töprengem, mit kellett volna másként tennem.
Pedig már egy év eltelt.
378 notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Ébredés.
Amikor végre újra azt érzem hogy önmagam vagyok.
166 notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Tavaszt, Most!
69 notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Újra elmentem arra a helyre, ahol először megcsókoltál.
Csak most szomorú vagyok.
852 notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Elmélkedés.
Talán a szívünkkel kéne látnunk és nem a szemünkkel. A szívünkkel, hogy a bőr alá lássunk és a benső sugárzását lássuk, ne a szürke külsőt. Bár félelmetes is lenne megtudni, ki milyen is valójában. Vajon olyan ez, hogy aki "jó" annak világos, fényes a bensője, aki meg "rossz" annak sötét, matt? Vagy mind színesek vagyunk? Én utóbbit tartom helyesnek. Mind vagyunk jók és rosszak egyaránt.
177 notes · View notes
holdadvagyok · 6 years
Text
Egy olyan ölelésre van szükségem amiben azt érzem, hogy szeretnek.
14K notes · View notes