Tumgik
#beleszeretni
Text
Én személyiségekbe tudok beleszeretni, nem külsőkbe.
206 notes · View notes
kavetoled · 1 year
Text
Beleszeretni egy pszichopatába a legrosszabb ami történhet veled. Még rosszabb maga a felismerés mikor minden össze áll a fejedben.
5 notes · View notes
ecoamerica · 15 days
Text
youtube
Watch the American Climate Leadership Awards 2024 now: https://youtu.be/bWiW4Rp8vF0?feature=shared
The American Climate Leadership Awards 2024 broadcast recording is now available on ecoAmerica's YouTube channel for viewers to be inspired by active climate leaders. Watch to find out which finalist received the $50,000 grand prize! Hosted by Vanessa Hauc and featuring Bill McKibben and Katharine Hayhoe!
3K notes · View notes
amit-sose-mondtam-el · 11 months
Text
Beleszeretni abba, ahogyan a világot látja sokkal örökebb, mint bármilyen másfajta szerelem.
455 notes · View notes
csakszavak · 11 months
Text
Először megfogni a kezét, átölelni, megcsókolni. Rengeteget beszélgetni, igazán megismerni. A gondolkodását, és beleszeretni abba is, ahogy a világot látja. Vitatkozni, szeretkezni, kibékülni. Mindent közösen átélni. Egymás mellett minden áron kitartani, és tiszta szívből szeretni.
116 notes · View notes
Text
Valaha képes leszek még újra beleszeretni valakibe?
82 notes · View notes
butuskavoltalmegint · 1 month
Text
3 év után újra itt..
De most.. mosoly van az arcomon az miatt a bizonyos fiú miatt akit megismertem.
Megértettem milyen beleszeretni valakinek a mosolyába és személyiségébe teljesen.
8 notes · View notes
csacskamacskamocska · 10 months
Text
Életed szerelme
(erről akartam írni, már eszembe jutott) Nem szeretném megtudni, hogy a szerelmem hol ismerte meg élete szerelmét, ha nem én vagyok az. Ez szerintem teljesen érthető. Az tök cuki, amikor tumblr és már sok éve együtt vannak, de biztos vannak, akik nem örülnek a szembesülésnek. Azon gondolkodtam, hogy életem szerelme az aktuális, bár voltak fontos szerelmek, de azért lehetne bogozgatni, hogy melyik miféle volt, hogy egy szerelem összetettségében melyik emberben mi volt a leginkább vonzó. Valójában elég sokan voltak, így gyerekkoromtól kezdve, többnyire egy-egy hosszabb vonzalmat követett pár összevissza kis érzelmi felkavarodás. Szóval volt az a poszt, a kérdéssel, és végiggondoltam, hogy mennyire különbözőek voltak ezek a vonzalmak/szerelmek mennyire másfajta vágy vezérelte mindet és ez milyen érdekes. Ezért nem tudnék beleszeretni újra valakibe régről és ezért záródnak le a kapcsolataim gyakorlatilag teljesen. Ami mozgatott akkor, az már nincs, amire valaki válasz volt, az már nem kérdés. Hogymelyik volt a legnagyobb, az e miatt teljesen értelmetlen kérdés, meg nyilván az a legnagyobb amit érez az ember, hiszen a többiek iránt érzett semmivel van összehasonlítva. Melyik volt a legszenvedősebb? Na ebben már lehet versenyt felállítani és nem a mostani győzne. Namármost a szenvedéstől/traumától nem lesz értékesebb egy vonzalom! Csak sajnos a rossz jobban nyomot hagy és ezért jelentősebb érzelemként emlékszünk rá. :( Ezért még az is előfordulhat, hogy valaki azt mondja a csodás kapcsolatára, hogy nagyon jó, nagyon boldog most, de volt ennél nagyobb szerelme is, pl akibe reménytelenül volt szerelmes. Azt gyanítom, hogy a pasik nem szoktak ilyeneket kibeszélni, mi nők viszont gyakran. Így van rá lehetőség, hogy újra átgondoljuk, tisztogassuk az érzelmi életünket és valami nagy vonzalomra rásóhajtsunk, hogy az mekkora fasz volt te jó ég. és onnantól már a mekkora fasz volt marad meg. Vagy akinek van öniróniája, azoknál a nagy röhögések, hogy mit meg nem tettünk érte, azért a faszért, te jó ég! És ez gyógyít, tisztít, felold. A férfiaknak ezek csak névtelenül, a tumblin. Nem ugyanaz. Kapcsolatban meghallgatni a másikat a volt szerelmeiről – ahhoz kell megfelelő önértékelés, nem a szépségersenyhez!
Tumblr media
31 notes · View notes
egy-lany-blogja · 8 months
Text
"Figyeld meg, van egy pillanat, amikor te döntesz! Beleszeretni valakibe egy "pillanat műve", de ebben a pillanatban te döntesz! És ugyanez van a megkívánásnál, a kísértéseknél, az első ciginél, narkónál, italnál, de még a dühbe gurulásnál is: belemenjek, vagy sem? Ez a másodperc a tied!
Még szabad vagy. De ha már döntöttél: nem! Ha már "fészket vertek benned a vágyak s ott szaporodnak", azért már felelsz. És amilyen könnyű belemenni, annyira nehéz kijönni.
Hozzá szokni valamihez könnyebb, mint leszokni róla.
Mindig van egy tizedmásodperc, amikor bölcs vagy. Amikor még kezedben a sorsod. Használd ki! Ha látod, hogy jó: menj! Ha látod, hogy nem jó: állj, egy lépést se tovább!"
(Müller Péter)❤️
26 notes · View notes
troger · 6 months
Text
no, kiürítettem a kjút, oszt' megpróbálok leállni a görgetéssel meg a pöttyögéssel, és kicsit offline élni
itt a helyszínen szerda délben kezdődik a tényleges hallgatás
ami, ha úgy nézem, azt is jelenti, hogy másfél napom van csajozni, utána sokkal nehezebb lesz :D
tudom, nevetséges vagyok, ide senki nem ismerkedni jött, meg egyébként én se csajozni, de nem tehetek róla, úgy látszik, ilyen vagyok, új emberek között mindig rákrassolok valakire :/
ez élemedett korom okán totál krindzs is lehetne, ha extrovertált lennék, és egyből a tettek mezejére lépnék, de én az ilyesmit igyekszem leplezni, és természetesen viselkedni, isten ments, hogy valakinek megsértsem a privátszféráját
egy-két nap alatt elmúlik, a rutin megvan ;)
addig meg kicsit epekedek, na bumm
szeretek szerelmes lenni
szeretnék újra beleszeretni valakibe
attól jobban lennék, attól megint szeretnék élni, megint akarnék csinálni dolgokat
csakhogy
addig is élni kell valahogy, és erről van szó, ezért vagyok most itt, hogy magamat tanuljam meg szeretni
ma már volt egy olyan légzőgyakorlat, amitől szédülni kezdtem mint az állat, és alig vártam, hogy vége legyen
kicsit megijesztett
remélem, szívrohamot azért nem kapok a nagy lélegzésben
az elég ironikus lenne, mert annyira például nem utálom magam, hogy meg akarjak halni
...
kezdődjön hát az utazás
8 notes · View notes
Text
Milyen barátok azok akik szomjazzák egymás csókját?
45 notes · View notes
Text
Ez a sorsom...
Beleszeretni valakibe és vegignézni ahogy mást választ.
Megszoktam...
33 notes · View notes
angelofghetto · 3 months
Text
néha az ember magát szakítja szét
Biztosan manapság is vannak ikonikus zenék, meg olyanok, amelyek csak két embernek fontosak egy bizonyos speciális pillanat miatt, de egyre inkább érzem azt, hogy iparág lett a szórakoztatás. Termékek születnek, és mintha nem érzéseket akarnának közvetíteni, csak hatásokat, látványt, aminek a végén ott a rohadt sok pénz, a sztárság, gyakran a gettóból való kitörés.
Az INXS-t imádtam. Michael Hutchence a zenei tehetsége mellett pont olyan pasi volt, amilyenekbe hajlamos voltam beleszeretni. Jó hangú, fantáziadús, okos, komoly, halk és mély humorral, és olyan formán szexi, ami belülről sugárzik akkor is, ha csak kócosan-fáradtan áll a falnak dőlve felhajtott gallérú kabátban, és még nem is kávézott, és semmit nem csinál, csak lélegzik. (Eleve a tehetség önmagában irtó szexi, de a hosszú hajú pasikért pláne odavagyok.)
Annyira kár érte, hogy ilyen piszok fiatalon végezte. Ma már nagypapi volna. Nem hiszem, hogy kövér és kopasz lenne, tokájára futó borostával, inkább nagyon is sármos, kicsit szarkalábasra gyűrt szemekkel, sokat tudó tekintettel és titokzatos félmosollyal.
Azt mondják, öngyilkos lett, én mást gondolok, inkább játék volt ez részéről, kísérletezés a sorssal, ami félrement. Néha a sikert nehezebb elviselni, mint a kudarcot, és kevés érzékenyebb dolog van, mint egy művész lelke.
youtube
4 notes · View notes
Szerelem
Melletted megtapasztaltam a szerelmet, hogy milyen első látásra beleszeretni egy szempárba, hogy milyen, amikor nem tudsz valakit semmiért sem utálni, hogy milyen valakit hallgatni és boldogságot érezni attól, ahogy hallgatod..hogy milyen érzés, amikor az fogja a kezed, akiért bármit megtennél..hogy milyen azt csókolni, akinek az ölelő karja a kedvenc helyed a világon..hogy milyen az összetört szív és az, amikor a boldogságunkat egy emberben találjuk meg..
9 notes · View notes
Beleszeretni abba aki lehetett volna belőle*
22.karácsonya
4 notes · View notes
senki-hercegnoje · 2 years
Text
Szia. Nem tudom hol vagy most, nem tudom merre sodort az élet tőlem de, úgy érzem nincs már okom, se jogom ezt tudni, tudom, hogy figyelsz.
Távol kerültünk egymástól, de szeretném ha tudnád, hogy nem haragszom rád, nincs is igazából okom rád haragudni, belebuktam és belédszerettem.
Sajnos 23 év kellett hozzá, hogy megtanuljam bármekkora játékos és bármekkora manipulátor vagyok az érzéseim azok amiket nem tudok még irányítani.
Sosem mondtam ki, hogy szeretlek de, nem is adtál esélyt sem időt arra, hogy ezt bebizonyítsam, vagy kimondjam.
Ahogy leültem a teraszomra ma feltöltődni arra gondoltam amire közel egy éve, RÁD, hogy milyen hálás lehet az életnek, hogy Megismertelek.
Emlékszem minden pillanatra amit együtt töltöttünk még ha rövid ideig is tartott. Emlékszem a mélyen szántó beszélgetésekre, emlékszem arra, hogy mekkora elmét ismerhettem meg személyedben.
Rajöttem arra, hogy akkor is tud értékelni valaki ha nem szerepet játszok hanem magamat adom, aztán eltűntél.
Vicces, pont azzal a lendülettel tűntél el amivel beléptél az életembe, hallottam rólad dolgokat, a barátimtól, hogy megpróbáltad valakivel, aztán visszamentél valakihez, hallottam, hogy nem vagy boldog, hallottam rólad rossz dolgokat, hogy rossz ember vagy.
Ezeket sokáig el akartam hinni csak, hogy megfeledkezzek rólad aztán pedig el akartam felejteni mondván mellettem nem így viselkedtél, majd mellettem te is önmagad leszel.
Egy ideig tudtam tagadni, egy ideig én sem mertem kimondani : SZERELMES LETTEM.
Hogy lehet ennyitől beleszeretni valakibe? Tettem fel magamnak sokszor a kérdést. Aztán egyre biztosabbá vállt, hogy benned láttam meg a CSODÁT, a boldogságot akit nekem rendelt a sors.
Egyre biztosabbnak éreztem magamba a dolgot.
Éreztem, hogy egyszer majd még felbukkansz.
Ennek köszönhetően sokmindent félretettem az életembe.
Minden jelben te voltál, nem, minden jelben téged véltelek és akartalak felfedezni, de végül ugyan ott kötöttem ki, hogy nem keresel.
Elkezdem keresni a hibát magamban, talán nem voltam elég jó? De ha boldog voltál akkor miért tűntél el? Hazudtál? Hazudtam? Én értettem félre valamit?
Volt, hogy több kérdés vetődött fel bennem, esténként csak úgy tudtam elaludni, hogy elképzeltem, hogy itt vagy, nem azért, hogy megcsókoljalak, nem azért, hogy magamhoz húzzalak, egyszerűen annyira jól éreztem magam veled mint még senki mással.
Embernek, nőnek, őszintének, igazinak. Ötleteket dolgoztam ki a miértekre, a válaszokra ahelyett, hogy elengedtelek volna.
Aztán elkezdtelek hibáztatni mert tudom, hogy mindig magamba keresem a hibát. Sokan mondták, talán jobb is így, nem fogadtam el, de ma leültem és arra gondoltam merre jársz vajon? Boldog vagy? Remélem igen. Teljes vagy valakivel? Remélem igen. Remélem ha van valakid az a valaki egész életedben úgy fog téged látni mint én most. Remélem jól megy a sorod.
Tudd, hogy nem tartozol felelősséggel más érzései miatt.
Nekem meg kellett tanulnom boldognak lenni nélküled.
Nekem meg kellett tanulnom újra a szeretet egy bizonyos formája nélkül élni. Jajj, nem tudom mi lett volna ha Te meg Én.. Hmm.. Tudod.
Szeretlek, és a mai napon elengedlek. Remélem boldog vagy. Remélem megtalálod az utadat. Remélem tényleg az vagy akinek én hitelek.
Így a végén csak köszönetet akarok mondani, meg tanultam újra szeretni, csalódni, és értékelni.
Hiszem, hogy nem véletlen az, hogy mi találkoztunk.
Hmm, jajj, örülök, hogy az életem részét képezted, ha csak annyira is, hogy beléd szeressek.
26 notes · View notes
just-strange-girl · 10 months
Text
...ültem a vonaton. A fejemben újra-és újra lejátszódott az a jelenet, ami talán 1 órája történt.
-Zseniális-sóhajtottam fel. Megint sikerült bele szeretnem egy férfiba, aki nyílván csak kihasznált. De egyszerűen nem tudtam másra gondolni. Ahogy rám nézett. Az a csók. Az egész testem beleremegett. Régen éreztem ilyet, és tudtam, hogy mostantól csak ezért az érzésért fogok sóvárogni.
Mindketten részegek voltunk, józanul sosem csókolt volna meg. Tudtam, hogy felesleges a dolgok mögé többet látni, mint ami az valójában. Holnap reggel ha felkel, nyilvánvalóan csak egy buta balesetnek gondolná. Azt ami nekem a világot jelentette, abban a pillanatban.
Leszálltam a vonatról, remegő kézzel rágyújtottam. A dohányfüst lassan megtelítette a tüdőm, amitől egy pillanatnyi megnyugvás futott végig a testemen. Ránéztem a telefonomra, de tudtam, semmi értelme azt várnom, hogy írjon nekem.
Ugyanazt kell tennem, mint amit ő. Elfelejteni. Tovább lépni. Végülis nem az ő hibája, hogy bárkibe képes vagyok beleszeretni, aki kicsit is törődik velem. Hiányzik az az istenverte átkozott jó érzés. Akarom őt. Bárcsak újrakezdhetnénk. Nem akarok a barátja lenni, azt akarom, hogy megint úgy nézzen rám. Ahogyan akkor, mielőtt megcsókolt volna.
Elnyomtam a cigarettát, és elindultam haza fele....tudván, hogy ez csak álom marad. Tudván, hogy mostantól a nap minden egyes percében azt a pillanatnyi jóleső mámort fogom keresni az életemben.
3 notes · View notes