#csúnya vagyok

[sooosady]

mikor fogod észrevenni, hogy valami bánt?!

#család #fáj #félek #hianyzol #jövő #magyar #nem bírom #szeretet #gyűlölöm #harmadik személy #nem szerelem #nem szeret #nem figyel ràm #elhanyagol #csúnya vagyok #nem szeret senki #meg akarok halni

[hell-was-broing]

és érted bármit megtettem volna…

#gondolatok #érzések #emberek #fajdalom #elegem van #szomorúság #depi #csúnya vagyok #dagadt #veled a legjobb #fuck everything #magány #üresség #szeretlek

[welcominthehell]

ÖNBIZALOMHIÀNY

lack of self-confidence

#önértékelés #önbizalomhiány #öngyilkos gondolatok #csúnya #csunyavagyok #kevés vagyok #newprofile #egirlsファンさんと繋がりたい #egirl style #egirlvibes #goticgirl #kawaii #pink sky #sad #egirloutfit #darksky #dark chill #chill vibes #darkiplier #moments #sadgirl #bipolaire #night vibes #blond girl #ghost girl #ex best friend #lackofself

[az-arnyak-angyala]

Rondaság Epilógiája

A szeplőkkel áldott pihés arcom. A repedésekkel teli bőröm. A durva rész a térden s könyéken. A hajam mi hosszú de kezelhetetlen. Olyan vagyok, mint egy vadvirág. Mikor elhinnéd, hogy lehet szép is megmutatja az, milyen zord. Kezelhetetlen kiszámíthatatlan és önmagában ki is lóg a többi közül. Csupán akkor látszik benne a szépség ha sok magafajtával egybe települ. Átadja magát nekik. A tudását, a tapasztalatát, a gondolatait. Minden szeretetét a közös jóba fekteti.

Így válok, tán halhatatlan de boldogtalan gyönyörű kámforrá.

#magyar tumblisok #virágok #kevés vagyok #csúnya #szépség #titok #magyar történet #fájdalom #physics #painting #actors

[harompe]

ez olyan, mint régen voltak azok a bóvli műanyag színes porcicák, gyönyörű bazmeg

az ótvar drónkeresztről meg ne is beszéljünk

#pedig én szeretem a tűzijátékot és nem vagyok felesleges költekezés ellenes #legidegesítőbb libsi aki azon picsog h évente erre mennyit költenek #kurvára nem azob fog múlni barátom #de ez egyszerűen csúnya! #gecinagy drónkereszt a duna fölött hallod ha egy filmben lenne ez egy fiktív faszista ország ábrázolása azt mondanám ez már túlzás #na m1! #Instagram

[meg-megbanom-ezt]

Tudom, hogy ez rinyálás, és tudom,

hogy csúnya dolog az ageism (életkor-diszkrimináció? van ez magyarul rövidebben?), saját magammal szemben is, DE (ezt most kiadom magamból)

...ha valaki MÉG EGYSZER megjegyzést tesz az életkoromra, még ha nem is rosszindulatból mondja, akkor komolyan felkapom a szart. ->ILYEN<- közel vagyok az összeomláshoz. Főleg, hogy erről eszembe jut, hogy szökőévente egyszer próbál nekem valaki udvarolni, és még az is azt mondta, hogy "Te SeM VaGy mAi cSiRkE". Emlékeztessetek még arra lécci, hogy sosem voltam szép vagy tehetséges, csak a fiatalságom volt az erényem, de azt is elveszt(eg)ettem. :(

#rinya #ageism #öregedés #je suis katia managan #gif

[starmythelonesurvivor]

Nem veszem észre, hogyha flörtölnek velem. Amíg cserélték a gumikat a kocsikon, én játszottam, meg futkorásztam az ónémet juhászkutya keverékkel az udvarban, és odajött egy késő harmincas fickó. Megszólított, beszélgettünk, aztán megkérdezte hány éves vagyok, én meg úgy ráztam le, elértettem. Mondtam nem tudom, csak most ismertem meg a kutyát, nem tűnik annyira idősnek. Vette a lapot, és elment. Nemrég leszólított egy west endes perverz is. Egész jó dumája volt, kínomban meg adtam a számom, de még arra se vettem a fáradtságot, elmentsem az övét. Legalább úgy, hogy “ne vedd fel”. Be is égtem, mert nem tudtam, felvettem. Nem mentem vele kávézni, olyan csúnya volt szegény. Nem is bánnám, hogy nem egy általános ideál, de legyen már úgy satnya, hogy nekem tetszen. Undorodtam a szemöldökétől, a mai napig megborzongok a gondolatatára. Ma befejeztem az első saját varrású ruhámat, olyan jó lett, még színházba is elmehetek benne. Vannak rajta hímzett zsebek.

[csacskamacskamocska]

Az önbizalomhiány egy lyukas vödör

Hiába posztolod ki, hogy csúnya vagyok, béna vagyok, stb, és hiába mondják rá tucatjával, hogy nem vagy csúnya, nincs kockafejed, nem vagy szar, sőt, a gyakorlottak rámutatnak, hogy nézd meg milyen szép vagy, milyen ügyes, milyen klassz életed van, hiába. Ideig-óráig picit felfújja az embereket, picit jobb érzés, de aztán megint összerogynak. Csúnya vagyok, kövér vagyok, tehetségtelen, alkalmatlan, stb... és ontják(ontjuk) a segélykiáltást. Sokan vannak, akik ezt a segítségértkiáltozást már olyan finomra csiszolták, hogy már nem is látszik, hogy az, az átlag olvasó számára akár magamutogatásnak is tűnhet. Tényleg nehéz szétválogatni, hogy mi a burkolt segélykiáltás és mi a nyílt öntömjénezés. (utálom azt az érzést, amikor olyan embereken megeseik a szívem, akiket amúgy valamiért nem kedvelek. Megsajnálom, mert meghallom a segélykiáltását) A megtépázott önbizalmat nem lehet lájkokal befoltozni, sem az űrt kitölteni. Muszáj visszalépegetni oda, ahol a tényszerű önértékelés megsérült. Többnyire gyerekkorban, de ezt már szinte uncsi újra elmondani, de kapunk valami negatív SZEMLÉLETMÓDOT, mert nem feltétlen folyamatos negatív kritika tágítja azt a lyukat az önértékelésünkön, van, hogy mi magunk, a belénk táplált irreális elvárásokkal. Aztán, mutogatjuk ezt a sérült részünket, és biztos lesz valaki, aki belénkrúg és tovább tágítja. Nem lehet kívülről meggyógyítani. Néhanap megtörténik, hogy jön „valaki”, akit a tudatalattink azonosít mondjuk az anyánkkal vagy az apánkkal, ezért az ő elismerése gyógyító tud lenni. Ha hiteles, akkor vissza is tud épülni az önértékelésünk. De ez igen ritka. Namármost két út van: vagy segítséget kér az ember egy szakembertől és kicsengeti az árát vagy fárasztja a környezetét és rombolja a saját életét.

Bármi pénzt megér, hogy az ember ne függjön (betegesen) a külső megerősítéstől.

Amúgy, ami geci idegesítő, hogy van több férfi barátom, aki rondának tartja magát. Nem tudod nekik elmagyarázni, hogy nem rondák. Senkit nem lehet azzal megalázni, hogy mutogatod valakinek, hogy látod, ő például ronda, te meg nem. És az is benne van, hogy akit kedvelsz, azt szépnek látod, akármilyen is valójában. Nem is tudod, milyen valójában. Úgyhogy az igazi igazság az lenne, hogy: látom, nem számít, hogy szeretlek és szépnek látlak, mert más elismerésére vágysz. Ezt pedig nem tudom megadni, fordulj szakemberhez.

Tényszerűen meg mitől fontos, hogy szépek vagyunk-e? Ha nem vagyunk undorítóan elhanyagoltak, akkor igazán az egész szépség dolog csak arról szól, hogy a mejelenésünk körénk vonza-e azokat az embereket, akiket szeretnénk, hogy körülöttünk legyenek. A megjelenésünkkel be tudjuk-e vonzani a megfelelő (vagy nem megfelelő, de áhított) partnert. Semmi más értelme nincs. Merthogy egyébként a testünk arra van, hogy hordozza az agyunkat ide-oda. Jó karbantartani, hogy sokáig tudjuk ezt csinálni. Meg persze van élvezeti értéke annak, ha látjuk, hogy másokat rabulejt a testünk valami részlete vagy egésze, hát micsoda ajándék hatalom ez: Mutogatom a kulccsontomat és mások begerjednek. Lehet szomorkodni, hogy ez a bónusz nincs meg, az ember kénytelen az intellektusra gyúrni.

De a lényeg, hogy az önértékelési zavar áthatja az ember életét. Nem csak a tumblin szivárog ki a sorok között, hanem otthon is. Ronda vagyok, kinek kellenék, örülök, hogy ez a gyönyörű nő/pasi megtűr maga mellett.

Hozzáteszem, van ennek a dolognak intimitása is. Van belső bizalmi feelingje is, ha tudod, hogy a másik mivel nem tud megbékélni és te próbálod azokon a pontokon megerősíteni. Nyilván, ehhez szeretni kell.

#önértékelés #lyukas vödör #kapcsolatok #szépség #08-11

[diogenesz2020portugal]

Esterházy Péter, amikor egyszer élni kívánt grófi előjogaival...

"(Ők kezdték. Hát akkor legyen:) Mondják, lesz vármegye. Lesz ispán is? De, kedveseim, ispánban én jobb vagyok. Szó szót követ. Mert ha ispán van, nincs mese, gróf is kell. Na és akkor én végre visszavonhatom a „Földet vissza nem veszek!"-et, és grófi előjogaimnál és főleg hajlamaimnál fogva elzavarok mindenkit hatfele korpára malacnak, mindenkit, ispánostul, hitvallásostul, és persze, ne tévedjünk, Lúdas Matyistul - hát a bánatba.

Ezzel az új szomorúsággal üdvözlöm herceg, őrgróf, gróf, báró és lófő (nem, Zsozsóka, ez nem egy csúnya szó) honfitársaimat, a többiek nem számítanak, servustok, kérlek: Répavár és Salátakatáng grófja, Petrezselyemvár, Hagymafok és Murokháza örökös ura, a szuverén Macskagyökér-Rend lovagkeresztese, az Arany Uborka-Rend nagykeresztese, valóságos belső és titkos satöbbi, stb., stb.

Tévedések elkerülése végett: vármegye, ispán, hitvallás, ennek így semmi köze a tradícióhoz vagy mondjuk a nemzet múltjának tiszteletéhez, ez csak dagály és fuszekli, olyan, mint az étlapon a tikmony, miközben a konyhában a mangalica-levespor az úr."

Esterházy Péter: Ujjgyak (2); Élet és Irodalom, LV. évfolyam, 13. szám, 2011. április 1.

[emlekeimkonyvtara]

Ma lesz az utolsó.

Elbaszott vagyok, és gyenge. Egy védtelen dög. Egy keserű méreg. Tisztátalan gondolat. Nem vagyok én senki. Egész életemben csak elutasítást kaptam, megtanultam már korán hogy ha nagyobbat hazudok hát majd jobban szeretnek. Csak ez otthon nem ment. Otthon nem kaptam figyelmet. Az egész családom egy ótvar. Egyik rosszabb mint a másik. Nincs már otthon melege, sem családi fészek. Elvesztettem mindent már általánosban. Nem volt senkim. Egyedül maradtam. A gimnázium sem telt másképp. Magányos voltam, inkább elbújtam mint beszélgetni keljen. Mindig magányos voltam. Az iskolában, otthon. Kapaszkodtam egy több száz kilométerre lévő lányba aki össze vissza kúrt mellettem, sosem volt hozzám jó. Jöttek a rossznál rosszabb visszautasítások a lányoktól, a saját személyiségem nem volt elég jó, így hazudtam. Hazudtam hogy kedveljenek. Hazudtam hogy szeressenek, mert aki vagyok az nem kellett senkinek.

Majd jött egy lány, aki végül igazán szeretett, de neki is hazudtam. Aztán megismerte azt akit senkinek sem engedtem. Kiderült a hazugságom és azóta minden csak rosszabb. Az igazi énemet nem tudja kezelni, szeretni úgy mint azt akit neki mutattam. Nem szerethető az igazi énem. Hiába kapaszkodok, be kell lássam én nem vagyok jó hatással a társadalomra. Gyáva vagyok, nem eszem, mint egy rossz drogos úgy nézek ki. Csúnya vagyok, a sok sírástól és ki alvatlanságtól eltorzult már az arcom. Nem szeretném feladni, nagyon szeretem őt. De annyira rossz hatással vagyok mindenkire. Feladom. Feladtam magam. Feladtam a magam helyrehozását. Nem vagy te, kiszeretsz belőlem, már undorodsz tőlem. De én bele halok a szeretetedre való éhezésbe, az érintésedre vágyakozva. Bele halok hogy nem érzem a csókjaid, nem érezlek, nem hallak az ágyamban. Magányos vagyok, összetört. Majd elvisz egy gyatra betegség, vagy a kóros soványság engem nem érdekel. Feladtam magam. Feladtam a küzdést magamért. 11 éve ezt teszem, és csak hatalmasakat estem. Bele törődöm abba hogy elbaszott vagyok. Abba hogy nem lesz normális emberi kapcsolatom.

#élet #magyar #hungary #sajat #sajat szoveg #sajat iras #fajdalom #önutálat #öngyilkos gondolatok #halálvágy #halál #fáj az élet

[szeretemacheddart]

mivel csúnya vagyok, mindenhol csak randa-lírozok

[wandering-thoughts-blog]

Szeptember 28.

Érdekes nap. Emberi sorsok.

Szabadnapos voltam.

Olyan sokminden járt a fejemben.

Hol siklott ki az életem?

Valószínűleg már 10 éves koromban elkezdődött a borderline betegség kialakulása nálam.

Amikor a nővérem kezét fogtam, hogy betudja adagolni magának az aznapi heroin adagját.

Kisujj esküt tettem, hogy soha nem köpöm be.

Azt mondta, ha egyszer felnövök megtudom, mit jelent az orgazmus szó.

Mára már tudom.

Azt mondta : Timi, drága egyetlen húgocskám, minden alkalommal, mikor ezt teszem. Boldogság járja át a testem, mintha ezer orgazmusom lenne egyszerre.

Egyébként egy csodás lány volt, okos, szép.

Mindig felnéztem rá. A környezetem is.

Soha nem érhettem a nyomába.

20 éves korára, meg volt mindene, mama kedvence, örökölt házat. Autót, modellkedett, volt szakmája, tanult volt, jogosítványa. Minden alap tőkéje egy normális élethez.

Mentális betegségeket kaptam, örökségem ; egy halom tartozás, omló állapotban lévő falusi viskó, szorongás, depresszió, nulla önértékelés, megfelelési kényszer, naphosszat sorolhatnám eme értékes csodás dolgokat.

10 éves voltam mikor meghalt túladagolásban.

22 éves vagyok, nem jutottam még semmire, küzdök a mindennapokkal, 16 éves korom óta nem telt el nap, hogy ne dolgoztam volna.

Minden rosszban van valami jó, megtanultam ideje korán felnevelni magam.

Ő volt a tökéletesség megtestesülője én pedig a szerencsétlen, a semmirekellő, a csúnya.

Bár te haltál volna meg helyette.

A heroin függőség rossz aljas s sírba visz hamar.

Mára már azt kívánom, bár én haltam volna meg helyette.

@wandering-thoughts-blog

#magyar tumblisok #magyar tumblr #magyar #napi gondolat #elbaszott gondolatok #ongyilkos gondolatok #magany #depresszio #utalom magam #hianyzik #testver #noverem #halal #elhagyott #arva #nincs csaladom #a csaladom #meghalt #mindenkit #eltemettem #born to die #heroine #tw drugs #drogok #mentally unstable #borderline personality disorder #bipolaire #myself

[hell-was-broing]

A férfiak nem jók semmire

csak tönkretesznek

#gondolatok #érzések #emberek #fajdalom #elegem van #szomorúság #csúnya vagyok #fuck everything #magány #üresség #basszameg

[kiskezitcsokolom]

Tapéta nyiffnyaff

Morális dilemma meg minden, de ha a hivatalos, licenszelt Morris mondjuk nem ad el a honlapon keresztül, a honlapon fel van sorolva néhány itteni viszonteladó, de már csak a vibe-ból leveszem, hogy én oda szegény vagyok, akkor bizony elkezdek alternatívákat keresni. Mall.hu-n 90e/tekercs, lolgec. Obi, Praktiker, Mömax már megvolt, minden ronda és/vagy minek van egyáltalán, nagyon bebaszva esetleg erről 👇 hihetem, hogy a Willow mutáns kistesója, de ugye nem vagyok bebaszva, meg ez olyan, mint elvenni életünk nagy szerelmének a csúnya kuzinját, hogy legalább valami, de nehogy már a melodráma vezérelje a lakberendezésemet.

Etsyn 30k-tól már vannak tök jól kinéző darabok, de mikor a gyanúsan jól kinéző fotóra nyomok egy reverse immage searchöt, az első találat a Temu. A dropshipper kurva anyád enyvezzen fel téged is a falra és penészedj alá, te gennyféreg. Még a műmorris is Sheines.

Megnézem, mennyi a kínai kényszermunkások gyártotta PVC peel and stick, ha nem iktatok közbe egy holland gecit...

2990/tekercs.

#sajnáljatok má kicsit

[strangersworlds-blog]

Képeimet nézegetve próbálod magadnak beadni, hogy én vagyok a csúnya ex, de az te leszel drágám

#ex #csunya #gondolatok #meggyozes #magyar #magyar tumblr #szar lehet #feltekenyseg

[starmythelonesurvivor]

Tegnap nem elegáns részegre ittam magam. Már délután öttől, egyedül voltam a Blahaluisiánán, meg a Hiperkarmán. Ezek eljöttek a Starndfesztiválra, megvették a Vip-jegyet, és gyűlölik majdnem az összes előadót, panaszkodnak, hogy nem hívtak meg színvonalas művészeket, úgy mint a Tankcsapda, vagy a Bikini. Dzsúdlót pl betiltanák. Krúby meg meg milyen csúnya dolgokat mond már! Élvezem, én kihasználom, hogy itt vagyok, de úgy általánosságban ezt a fesztivál életérzést nem élem, valami másra számítottam, mint mikor folyton ajnároznak valamit, aztán te is megkapod, és jó, nem rossz, de semmi extra. Reggel úgy keltem, hogy nem volt meg a ruhám. Tegnap este visszajöttem, valahol levetkőztem, és óriás törülközőbe csavarva elmentem medencézni. Az egyik ilyen borkóstolón volt egy magas beosztású néni, aki bement egy random idegen szobába, ledobta mindenét, befeküdt az ágyba, aztán hajnalban pucéran bolyongott, hogy nem találja a ruháit. A telefonom kijelző-fóliája, remélhetőleg csak az, be van törve több helyen is. Napközben hímzem a terítőt, az anyámmal nem beszélek szerintem most megint egy jó darabig, boldogabb voltam, ami-után megszakítottam vele mindent. Felvettek a mesterszakra, az elbeszélgetésen azt mondta a néni, levelező szerű tanrendre számítsak, dolgozhatok mellette, ha szeretnék. Megvárom az órarendem még, aztán elkezdem küldözgetni az önéletrajzom, meg a portfólióm, akár ősz közepére csak talpra állhatok, lehet visszaköltözöm keletre, vissza egy leszakadó régióba. Engem lep meg a legjobban, de a végén még kiderül, hogy értek a tervezőgrafikához, nemcsak papírom van róla. Tegnap előtt kaptam két arcra puszit egy random csávótól, hogy ő látta milyen őszintén éneklem. Nem zavart. Nem vagyok mostanában túl kellemes, veszekszem, panaszkodom, pofákat vágok, vagy csak melankolikusan magamba zárkózom.