Tudod mi a depresszió?
Nem a szomorúság,mert az idő múlva,elhalványodik.
A depresszió egy folytogató,megmagyarázhatatlan érzés.
Amikor már magad sem tudod,mi a baj.
Folyamatosan szoronsz,kialvatlan vagy,pedig az éjszakát át aludtad.
Folyamatosan rettegsz, félsz mindentől, s már magadnak sem tudod elmondani a fájdalmaid.
A depresszió,évekig is tarthat,felemészthet.
Folyamatosan azt érzed nem vagy elég jó,bezárkozol lelkileg,nem mész sehová,nem társalogsz senkivel.
Befeszült vagy a családod,barátaid,ismerőseid között.
Félsz a megnyílvánulástól,félsz kiadni az érzéseid,szűknek érzel mindent,s minden fekete fehér.
Nem tudod,hol vagy,ha jó emberek között is vagy,feszengsz.
Rettegsz a szavaktól,az újabb napoktól,a reggeltől.
A múlton rágodsz,az embereken akik elhagytak,csak a hibáidat kergeted újra meg újra.
Nem találsz már szépet a napokban,amik elsuhannak melletted.
Magadba zuhansz,és nem találod a kiutat.
Talán ez a legmagányosabb érzés a földön.
Amikor nem vagy egyedül,mégis a legmagányosabb vagy a világon.
720 notes
·
View notes
Nem érdekellek, sosem leszek neked elég jó, de én mégis próbálkozom és megpróbálom magamból kihozni a legjobbat...talán csak a megfelelési kényszer miatt...
Remélem egyszer ott fogok állni előtted és csak magamnak akarok majd megfelelni...miattunk...miattam
59 notes
·
View notes
"A gyógyszer volt meg, nem a kontroll. Én vagyok a páciens meg a doktor."
35 notes
·
View notes
Azt mondod hogy szereted az esőt, de ki nyitod az esernyőt ha esik.Azt mondod szereted a napot, de árnyékos helyet keresel, amikor kisüt.Azt mondod szereted a szelet, de becsukod az ablakod, amikor fúj a szél.
Ez az,amiért félek amikor azt mondod, te is szeretsz engem.
462 notes
·
View notes
Amikor azt mondták hogy a depresszió egy gyilkos nem értettem. De mostanra rájöttem, hogy ez tényleg így van hiszen az érzéseim gyilkolja napról napra. Ez egy libikóka. A jót követi a rossz majd a még rosszabb. Nem tudom felfogni mi történik velem. Nem én irányítom a testem.
Vissza akarom kapni az irányítást.
191 notes
·
View notes
Amikor beszökik a magány, gyűlölöm magam csak igazán
Hogy súlyosak a lépteim
Hogy összeér a combom
Hogy én sosem leszek szép, sem vékony
24 notes
·
View notes