Tumgik
#elveszítettem
gayinhungary · 22 days
Text
13.22
Elvesztettem az életemből a legfontosabb embert..... Nem ,tényleg nem érdekel mi a kedvenc színed
110 notes · View notes
Text
Elveszítettem
mindenkit magam körül...
@mindenkor-oruljetek
42 notes · View notes
kinlodok · 1 year
Text
Bárcsak el tudnám mondani, hogy mennyire fáj. Nincs senkim. Nem számíthatok senkire. Ezt nem tudom egyedül megcsinálni. Ebben az esetben az öngyilkosság a megoldás.
12 notes · View notes
ajtostolahazba · 3 months
Text
2023.
Sokan írtatok összegzést 2023-ról, én is megteszem, ha másért nem, magamnak. 2022 utolsó 2 napját a volt egy szem barátnőmmel töltöttem. Jó volt, pogácsát sütöttünk félig bebaszva, közben ezerszer megfogadtuk, hogy mostmár mindig így lesz, mi mindig itt leszünk egymásnak. Végül nem így lett, elveszítettem. Sokáig gyászoltam ezt a barátságot, de lassan elfogadom, hogy ha én nem kellek, akkor felesleges erőlködni. Januárban már tudtam, hogy új főnököm lesz, nagyon nehezen ment az összecsiszolódás, sok konfliktusunk volt, de év végére sikerült egy viszonylag élhető mederbe terelni ezt a stresszes kapcsolatot. (A véleményem ugyanaz, hogy ostoba nagyon, de legalább jóindulatú marha, én tudatosítottam magamban a helyemet, újra megtanultam kussolni, ha kell. A munkámat szeretem, minek mindig harcolni?) A gyerekeim rendben vannak. Augusztusban robbant a bomba, hogy 2 év házasság és 6 év együttélés után mégsem együtt folytatják, ami engem nagyon megviselt, mert a lányomat is, vejemet is nagyon szeretem, sokáig magamat hibáztattam, hogy nem mutattam jó példát azzal, hogy 2x is elváltam. Mostanra látom, hogy ebben nem volt szerepem, mindketten kezdik megtalálni a helyüket, a gyerek az első, mindent megtesznek, hogy ő a legkevésbé se sérüljön, felnőttek, a döntés az övék. A másik lányomék hihetetlen harmóniában és szeretetben élnek, jó látni, hogy boldogok. Aztán októberben apa beteg lett, sürgősségi életmentő műtét, de rendben volt, egészen december 18-ig, amikor elesett, mert nem volt ereje felállni, kiderült, hogy covid. Másnap kezdte volna a 8 alkalmas kemót. Ott majdnem feladta, nagy munka volt összekaparni, tudatosítani, hogy még nincs itt az ideje feladni. És ez a munka folyamatos, sokat kivesz belőlem, hogy erős és határozott legyek, ha össze is omlok, azt egyedül. Volt sok mélypont, rengeteg olyan pillanat, amikor azt éreztem, hogy a világom végérvényesen összeomlik, de menni kell tovább. Apa jobban van, a decemberi majdnem-feladás után most eltökélt, hogy ő meg fog gyógyulni, és ez már félsiker. 9-én nekifut a kemónak, tudja mivel jár, sokat beszélgetünk, de ha fél is, az élni akarása erősebb. Én nagyon félek...Látni, hogy 20kg-t fogyott, hogy erőtlen, hogy az ágyból felkelés is egy küzdelem az év legszomorúbb pillanatai voltak. De volt jó is. Eljutottam Velencébe a karneválra, a görög tengerparton ittam a cuba librét és delfineket is láttam, csodálatos helyeken voltam és egy meglehetősen giccses dramaturgia okán, amikor a hajón Abba szólt ott, ahol a Mamma miát forgatták minden érzelem kiszakadt és megkönnyebbültem sírtam, hogy lehet, hogy most minden szar, de ez a pillanat örökre beég. Ősszel eljutottam Isztriára is, látnom kellett a tengert újra, csodaszép út volt. Szóval összességében nem volt könnyű év, de hát nem panaszkodom. Sok kedves emberrel ismerkedtem meg, de élvezem, hogy egyedül élek. '24-ben jó lenne apát gyógyultan látni, jó lenne eljutni pár szép helyre, jó lenne kevesebbet idegeskedni egészségen, családon, munkán, pénzen. Jó lenne sokat nevetni, lefogyni, táncolni(mert azt úgy szeretek!),leszokni a cigiről...
Ha nekem nem is fog menni minden, Nektek sikerüljön! <3
42 notes · View notes
egyfelhonfekszem · 1 year
Text
Teljesen elveszítettem az irányítást az életem felett.
129 notes · View notes
edsdame · 2 months
Text
Halp. Megint elveszítettem a "kígyókára ráparkolt az élet" képsorozat. :(
""
9 notes · View notes
konnyeknelkul · 1 month
Text
Igazából mindig megbánom utólag, amikor elkezdek megnyílni neked. Talán, mert tudom jól, hogy egy cseppet sem érdekel, hogy mi van velem. Sosem kérdezted meg, hogy hogy vagyok, hogy telt a napom, pedig jól tudott volna esni...Én tudom jól, hogy közel sem vagyok tökéletes, tisztában vagyok minden egyes hibámmal, de ugyanúgy a jó tulajdonságaimmal is... Sajnálom Anya... Tényleg sajnálom, hogy nem lehettél büszke rám. Sajnálom, ha csalódást okoztam. Sajnálok mindent! Igen, saját magamat okolom, amiért ilyenné váltam, és itt tartok most ahol, de te sem vagy hibátlan. Valamit ti is nagyon elrontottatok, ezért most nem olyan vagyok, mint mások. Sok mindent nem tanítottatok meg nekem, ezért nagy hátránnyal indulok az életben. Ezidáig próbáltam kitörni ebből, hogy olyan legyek, amilyennek lennem kell, de azt hiszem inkább feladom. Úgy sem leszek soha "normális"... Egy két lábon járó hiba vagyok semmi több... Kicsit rátok is dühös vagyok, amiért hagytátok, hogy ez legyen belőlem, de leginkább magamra lehetek az tudom....és úgy érzem hosszú, nagyon hosszú út áll előttem, ha mindent helyre szeretnék hozni. De most már nem biztos, hogy akarom ezt. Napok óta csak a halálra tudok gondolni. És ha már eljutottam idáig az igen is nagy baj....hihetetlen, hogy csupán egy valaminek kellett megtörténie hozzá. Szóval igen nem javult az állapotom, hanem rosszabbul érzem magam, mint valaha.... Csak Ő tartotta bennem a lelket, a mindenem volt, szinte csak neki éltem, a rabja voltam teljesen. És elveszítettem.... És soha többé nem kapom már vissza.... Vége van...
8 notes · View notes
gyurottpapir · 1 month
Text
Csak segíteni szerettem volna Neked egy meggondolatlan lépéssel. Ezzel elveszítettem egy barátomat. Elveszítettem azokat, akik családtagként kezeltek. És ezzel a lépéssel Téged is elveszítettelek.
@gyurottpapir
8 notes · View notes
nemvoltamelegjoneki · 9 months
Text
Életem szerelmét elveszítettem, viszont kaptam egy olyan embert akivel imádjuk egymást és a tudta nélkül gyógyít engem.
Vagy legalábbis vidámságot hoz az életembe.
24 notes · View notes
troger · 8 months
Text
mindeközben a randifronton
épp a harmadik találkozón vagyunk túl, holnap gurulunk a tengerhez egész napra, szóval kedvezően alakulnak a dolgok
csakhogy ugye én egyből a második randi után elveszítettem az állásomat
ezt a tényt ma még sikerült elhallgatni, de sokáig nem tudom és nem is akarom
de valamelyest halogatom, mert szégyellem magam, és tudat alatt félek is, hogy ezért egyes emberek lenéznek
vagy talán még kellemetlenebb, ha sajnálnak miatta, és/vagy segíteni akarnak - ami egy abszolút normális emberi reakció, csak pont egy bimbózó valamiben tök felboríthatja az egyensúlyt és egyenrangúságot, ha belecsúszunk egy segítő-rászoruló felállásba
és azt sem kéne, hogy ez legyen a téma, amikor találkozunk
pedig nyilván egy rendes, jószívű és segítőkész emberkéről van szó, ennyit már tudok, úgyhogy hiába szeretném nem túlagyalni ezt az egészet, úgy érzem, okosan kell csinálnom, hogy ne basszam el 🧠
elijeszteni sem akarom azzal, hogy nyomorult vagyok, de magamhoz láncolni se
közben meg már nem érzem magam annyira nyomorultul, próbálok nyaralgatni és pozitívan hozzáállni a helyzethez, viszont még nem kezdtem el munkát keresni, az kevésbé lesz vidám...
17 notes · View notes
bereczkytamas · 10 months
Text
Az elmúlt néhány évben elveszítettem
a szárnyaimat.
Részben a korom miatt, de csak részben. Nem voltam felkészülve; az úgynevezett körülmények erősebbnek bizonyultak.
Nem tudom elmondani, leírni, amit tudok és gondolok, mert a következmények beláthatatlanok. Habár nem tudom, hogy lehetnék még jobban elszigetelve egyáltalán.
Bennem összeér a nagyon sokat értés és a semmit sem értés kettős átka.
22 notes · View notes
fajosziv · 2 years
Text
Elveszítettem önmagam.
164 notes · View notes
kepeslajoska · 1 year
Text
Címzett: Nemzeti Feljelentés Begyűjtő Hivatal
Tárgy: Önfeljelentés
Tisztelt Hivatal!
Ezúton szeretném tájékoztatni Önöket, hogy súlyos bűnbe estem, ugyanis évek óta veszélyeztetem az igazi magyar életmódot.
Aljas módon ragaszkodtam az elveimhez, nem loptam és nem hazudtam, pedig fénylő csillagunk minden beszédét áhítattal hallgattam végig és mégsem. Tudom, ez nehezen megbocsátható, sőt méltatlan magyarként képtelen voltam örülni annak, hogy lépésről lépésre szétrabolják az országomat, elosztják egymás között javainkat és le kell tagadnom külföldön, hogy honnan jöttem! Sajnos elveszítettem az empátiakészségemet, nem elég őszintén veszek részt utcai harcosunk nyugat és Brüsszel elleni küzdelmében.
Kérem a Hivatalt, hogy méltó büntetést rám kiszabni szíveskedjenek! Megérdemlem a munkatábort, a kényszermunkát, a napi fenyítést, csak biztosítsák azt, hogy ne halljam és lássam nap mint nap jótevők és bandájának arcát és beszédeit.
Bízva jóindulatukban
Egy bűnös lélek
44 notes · View notes
kinlodok · 10 days
Text
Úgy érzem, soha nem fogom feldolgozni ezt a veszteséget. Olyan dolgot veszítettem el, ami előre vitt engem az életben. Egy olyan embert is elveszítettem, aki mindvégig támogatott, tanított, és a javamat akarta. Megvan a számod, talán kéne írnom neked egy SMS-t, de mondd, mi a faszt írjak bele?
Írjam azt, hogy "Hát... Nézd.. tudom, hogy amit tettem, az nem elfogadható, de megbántam..? Tudom, hogy egy utolsó szar alak vagyok, de ugye még szóbaállsz velem, ugye..?" Mit írhatnék neked...? Nincs miről beszélnünk, ez a szomorú tényállás. Elveszítettelek örökre. Nem csak téged, egy csomó embert is. És ki tehet erről? Én... 100%-ig én...
Remélem, hogy eljön majd a nap, amikor este becsukom a szemeim, és soha többet nem kelek fel. A világ szebb hely nélkülem.
4 notes · View notes
zoeeozzoeeoz · 6 months
Text
Megint csak kiírom magamból, lépd át!
Egy 15 éves munka kapcsolatot készülök felrúgni.......nem egyszerű! Már pár hónapja húzom a dolgot.
AZ elmúlt 15 évben, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, nagyon ritkán volt gondunk egymással. Az utóbbi időben viszont, egyre több bajunk van egymással, és kivétel nélkül, minden rám van tolva. Én minden egyes problémánál, vissza kerestem mindent, bizonyítani tudtam, hogy nem én csesztem el, nem nálam van a hiba, ezért anyagilag nekik jelentett ez gondot, nekem viszont erkölcsileg/megbízhatóságilag, mert én tartom a kapcsolatot a megrendelővel/vevővel.
Már a múlkori, 1 hónappal ezelőtti dolognál is elveszítettem a türelmemet, és elkezdtem más kapcsolat után nézni, de azóta még is vittem hozzájuk 3 újabb rendelést. Ma kiderült, hogy megint nem jó valami. Vissza kerestem megint mindent, és megint az jött ki, hogy náluk van a hiba, ők siklottak át valamin. Én csak annyiban, hogy nem emeltem ki azt a valamit, hogy figyeljenek rá. Szerintem ennyit sem kellene tennem, mert ilyenkor meg kötöszködésnek/beleszólásnak vették mindig. Ők jobban tudják stb.. Ők viszont egy komplett terv rajzot/műszaki rajzot kaptak, és rajta van az is, amin ők átsiklottak/nem vettek észre/nem figyelték, így le is maradt a gyártás során. A vevő így nem vette át tőlem, nekik meg újból le kell gyártani.
Persze , megint engem hibáztattak. Na ezt elégeltem meg, ebből lett elegem, ehhez fogyott el a türelmem! A múlkori keresgélésemet is elővettem ismét, és elkezdtem szépen begyűjteni az árajánlatokat. Kutatom a nyilvános infókat, szűrőm a lehetséges szóba jöhető cégeket. Már körvonalazódik, hogy kit fogok "tesztelni" , és ha tudunk együtt dolgozni, akkor váltok. Sajnálom, mert 15 év az csak 15 év, de nem tudom mi történt, hogy így alakult. Ugyan azok az emberek vannak ott is, itt is, a 15 év alatt nem cserélődtek, ugyanazokkal dolgozok. Valamiért még sem tudunk együtt dolgozni. Nekem elegem van az örökös vitákból, a problémákból, hogy nem tudom megint mit fognak elcseszni, hogy mindenért én tartom a hátam náluk is, meg a Vevőknél is.
Ha nem, hát nem. A 15 év alatt, azért vittem hozzájuk elég sok munkát. Mostantól , máshova viszem.
7 notes · View notes
whyyareallnamestaken · 10 months
Text
Másképp tettem volna valamit, ha sejtem, hogy mi következik? Nem tudom. Szeretnék őszinte választ adni erre, de nem tudok. Néha hálát érzek, mert elmerülök a szenvedély pillanataiban, csak őt látom, és az ítélőképességemet elhomályosítják az érzelmek. Máskor belém nyilall, milyen nagy fájdalmat okozott nekem. Sajnálom, hogy miatta elveszítettem azt a személyt, aki egykor voltam, és sosem felejtem a pillanatot, amikor úgy tűnt, hogy az egész világomat romba döntötte. Ilyenkor a válasz már nem olyan egyértelmű.
Anna Todd - Miután
9 notes · View notes