#feltárás

[homregeszet]

Amikor már unod a szarmatákat...*

0️⃣1️⃣🎀🎄

Nyár végétől bő két hónapon át a szarmata temető feltárása volt a munkánk középpontjában. Ezért az utolsó sírok felderítése és feltárása után felüdülésnek hatott a szomszéd lelőhely őskori gödreinek bontása, hiszen hiába izgalmasabb egy temetkezés egyben nagyobb odafigyelést és munkát igényel. A sors végül úgy hozta, hogy nem szabadultunk a halottaktól, hiszen középső bronzkori temetkezésekbe futottunk bele és habár rablottak voltak, megmaradt edényeik a régészeti kultúrák között a legszebbnek bizonyultak.

Németh Attila

*fun fact: nem unja... 🤭

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #miskolc #régészet #feltárás #homregeszet #némethattila #adventi kalendárium #emlék #emlékezés #december #szarmata #advent #bronzkor #füzesabony kultúra

[fovarosiblog]

[bdpst24]

Szenzáció: különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed épületeinek megújításakor

Szenzáció: különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyed épületeinek megújításakor

A Szent Imre Templomban (piarista templomban) Lukács evangélista, a korábban kanonokházként működő Tejfalusy Házban egy marcona osztrák katona alakja bukkant elő a veszprémi várnegyedben zajló műemléki feltárás során. A most megismert alkotások két délnémet származású, a magyarországi templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó alkotó, idősebb és ifjabb Franz Xaver Bucher nevéhez köthetők.…

View On WordPress

#falképek

[atisztaszar]

A szegénység és a kasztrendszer

Sajnos sikerült visszaépíteni a kasztrendszert, és szegénynek lenni szégyen. Takargatni kell, mintha a nélkülöző hibája lenne. Azért is öngól ez, mert ha a szegénynek kell szégyellnie magát, az a hűbéri rendszer győzelme. És akkor a legszebb szavakkal sem tudja az ember a hűbérrendszer ördögi körét kikerülni. – Hiába mondod, hogy de hát „nem ellenetek mondom”, „értetek beszélek”. Nem jön létre efféle retorikai helyzet – tette hozzá Grecsó Krisztián a Magyar Hangnak adott interjújában..

A kasztrendszerre vagy hűbérrendszerre utaló jelenség létezése részben elfogadható, de a szegénység személyes elfogadottsága általánosságban számomra nem. Mert helyzetspecifikus.

Okos dolog-e az embernek a maga szegénységére hivatkozni? Erről dumáltunk és R azt találta mondani, hogy ha precízen feltárja az ember a helyzetet, az esetében honnét ered, mi okozza jelenleg és milyen szegénységről van szó, akkor igen. Az „erre nincs" vagy a "most nincs” használata a feltárás után lehetne szegénység ügyben a tiszta beszéd…Nem szégyenkezés.

#szegénység #hűbérrendszer

[szalacsi]

@kaoszkutato azt nem ertem hogy az ilyen derek baloldali emberek hogy naculnak be ennyire

[tobbpenztazembereknek]

Több mint száz aranytárggyal és a lova fejével együtt eltemetett népvándorlás kori, vélhetően hun uralom alatt élt vezér sírját tárták fel a bukaresti Vasile Parvan Régészeti Intézet kutatói a tervezett A7-es autópálya Ploiesti és Buzau közötti szakaszának nyomvonalán. A régész megjegyezte: nagyon nehéz körülmények között zajlott a feltárás, hiszen esős időben akadtak rá a leletre. Úgy ítélték meg, hogy addig nem hagyhatják abba a munkát, amíg a teljes sírt fel nem tárják, különben nem tudták volna megoldani az ásatási helyszín őrzését. Így az éjszakába nyúlóan, elemlámpák fényénél fejezték be az értékmentést.

Én máma már inkább nem is mondanék semmit.

[videkma]

Avar kori temetőt is találtak a régészek Baja környékén

Avar kori temetőt is találtak a régészek Baja környékén

Avar kori temetőt és egy feltehetően agyagkitermelésre használt, szándékosan elhagyott szarmata telep maradványait találták meg a régészek Baja környékén – közölték a bajai Türr István Múzeum munkatársai az MTI-vel. N. Kovács Zita múzeumigazgató elmondta: egy bajai beruházás kapcsán végeztek az Ipartelepi úton 2021 kora tavaszán úgynevezett próbafeltárást, majd közel kétezer négyzetméteren…

View On WordPress

#avarkor #Baja #feltárás #Kecskemét #régészet #temető #tudomány

[enk1du]

“A magunk megismerésében fognak segíteni az abasári feltárás eredményei  – fogalmazott dr. Kásler Miklós.”

szívesen!

#a farm ahol élünk

[nemzetinet]

Minden kiderülhet a magyar történelem egyik fontos helyszínéről

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum a segesvári csatatér régészeti feltárására.

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban modern régészeti módszerekkel. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum.

A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak, köztük az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárása – emelte ki Kovács Vilmos, az intézmény vezetője.

A PIM kezdeményezésére a segesvári csata helyszínén már 2018-ban elkezdődtek a próba jellegű terepi kutatások, az eddigi eredményekről Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum régésze számolt be. Mint elmondta, a tavalyi kutatás fő célja az volt, hogy megállapítsa, kutathatóak-e az ütközet főbb topográfiai pontjai, valamint hogy mekkora fémszennyezettséggel lehet számolni a lelőhelyen.

A terepi kutatások első szakasza a magyar balszárny harcrendjének feltételezett helyét vizsgálta. A kétnapos fémkereső műszeres terepbejáráskor a területen

összesen 19 leletet találtak, elsősorban tüzérségi emlékek, valamint kézi tűzfegyverekhez tartozó lőszerek, ruházati és numizmatikai emlékek kerültek elő

– tette hozzá Polgár Balázs.

Kiemelte azt is: 2019-ben szeretnék folytatni a megkezdett kutatást, és megtalálni a magyar balszárny és az orosz jobbszárny erdei küzdelmének a helyszínét.

Irányi Dániel hagyatéka a PIM-ben

A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Irányi Dániel (1822-1892) 19. századi magyar politikusnak, a márciusi ifjak egyikének írásos hagyatéka a napokban a PIM gyűjteményébe került az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával. Az anyag a Központi Antikváriumon keresztül jutott a magyar állam tulajdonába egy magánszemélytől.

Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese hangsúlyozta: az 1960-as évek óta nem került magyar közgyűjteménybe hasonló jelentőségű hagyaték a 19. századi magyar történelemből. Irányi Dániel teljes hagyatékának eddig csupán töredékei voltak ismertek, a most a PIM-hez került anyag a politikusnak írt levelekből áll. A levelek szerzői között van mások mellett Andrássy Gyula, Henryk Dembinski, Teleki László és Vajda János is.

Irányi Dániel az elmúlt mintegy 170 év azon kevés magyar politikusa közé tartozik, akik sosem engedtek az elveikből – fűzte hozzá Hermann Róbert.

Kiemelte: Irányi Dániel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején országgyűlési képviselőként, a felvidéki hadszíntéren élelmezési biztosként, majd a főváros kormánybiztosaként tevékenykedett. 1849 augusztusában az emigrációt választotta, később Kossuth Lajos legszorosabb munkatársai közé tartozott. 1868-ban hazatért, a 48-as párt, később a Függetlenségi Párt képviselője és elnöke lett.

Az eseményen Kalla Zsuzsa, a PIM gyűjteményi főigazgató-helyettese elmondta, hogy tervezik a PIM által gondozott, leromlott állapotú fehéregyházai Petőfi Múzeum és emlékkert megújítását is.

Minden kiderülhet a magyar történelem egyik fontos helyszínéről a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Emberi Erőforrások Minisztériuma #Honvédelmi Minisztérium #régészeti feltárás

[chuckyeager]

2018 őszén a magyar országgyűlés kormánypárti többsége tizennyolcadszor szavazta le azügynökügyek törvényes rendezését szorgalmazó ellenzéki javaslatot. Változatlanul nincs politikaiakarat az 1990-ben átmentett állambiztonsági múlt teljes körű feltárására parlamenti jóváhagyással,kormányzati intézkedésekkel és végrehajtási felelősséggel az állami élet minden területén. Múltunkmegismerésének 28 év elteltével is szemléleti és hatalomgyakorlási akadályai vannak.Mélyek a gyökerek, súlyos egyes vezetők mulasztása, bűneik az idő múlásával sem enyhülnek,hanem egyre nyomasztóbbak. Felszámolás helyett átmentették, feltárás helyett a nyilvánosság előlelrejtették, saját érdekeik szerint felhasználták, hátországukba beépítették a Kádár korszak titkos-szolgálatainak alig sérült gépezetét. A politikai pártok fertőzöttségük és gyengeségük fokától füg-gően riadtak vissza az átfogó törvényi tisztázástól. Az Antall és a Boross kormány konfliktuske-rülő volt, megalkuvásaik sora egyre nagyobb lett a beígért tavaszi nagytakarítás végrehajtásánakszándékánál. A visszarettenést az utánuk jövők is hangos és álságos parlamenti vitákkal, eleveelvetélt törvényjavaslatokkal, majd kiskapukat hagyó, megtévesztő átvilágítással igyekeztek ál-cázni. A következő ciklusok kormányai is menekültek a valódi tisztázás elől: csak ne történjék sem-milyen leleplezés, megrázkódtatás, elszámoltatás, felelősségre vonás.  „Csak   semmi   radikálisszélsőség!”Tíz év alatt megvizsgált, átvilágított tizenkétezer ember közül mindössze száz tizenketten váltakmeg közéleti tisztségüktől azután, hogy ügynökmúltjuk napvilágot látott, vagy más esetben eztelőzték meg lemondásukkal.1945 és 1990 között kb. 160 ezer embert szerveztek be, közülük különböző okok miatt 70 ezretkizártak. A rendszerváltoztatás évében a BM gépi nyilvántartásában 56 ezer hálózati személy nevemaradt fent. 1989 júniusában még 8478 hálózati személy volt aktív, egynegyedük MSZMP, illetveKISZ-tag. A BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnöksége, illetve jogelődje hivatásos állományá-nak létszáma 1957 és 1989 között átlagosan 5-6 ezer fő volt. 2005-ben a titkosszolgálatok vezetői-nek 60-65 százaléka még az 1990 előtti állományból került ki.2010 tavaszán elsőként dolgoztam fel az átmentett állambiztonsági múlt tetten ért következmé-nyeit az első szabadon választott országgyűlés (1990-1994) képviselői körében.

[pajjorimre]

“ Balatonudvari külterületén, a kempingtől 200 méterre található telkemet családi ok miatt sürgősen értékesíteni kívánom . A területen 2000-ben, majd 2009-ben ásatások folytak, avarkori sírokat fedeztek fel. A régészeti feltárás befejeződött, a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság Laczkó Dezső Múzeuma köszönetet mondott, a területet elhagyták. “

és kész bazmeg, mindent leírt, ami alapján ellenállhatatlan vágyat érzek azonnali készpénzfizetéssel megvásárolni az eladni kívánt ingatlant.

[homregeszet]

Napi-Hejőpapi

Tovább folytatódik a munka Hejőpapiban, egyre izgalmasabb információkkal, főként középső neolitikus jelenségekkel. 

Nemrégiben látogatott el hozzánk a Miskolci Egyetemről dr. Faragó Ildikó és egyik hallgatója, akik az embertani maradványok vizsgálatát végezték a már a tavaly előkerült vázakon is.

A munka idén is folytatódik. Az egyik csontváz felszedése során alapos gonddal vették szemügyre a fogak állapotát, ugyanis azokból fontos információkat nyerhetünk az akkor élt közösségek életmódjára és betegségeikre vonatkozóan.

Már a humuszolás során különlegesnek tűnt az a kerek gödör, melynek tetején nagy mennyiségű kagylót, kerámiát és azok töredékeit figyeltük meg.

E réteg elbontása során egy koponyát, később a váz további részeit találtuk meg.

Helyenként 3-4 cm vastag kagylós réteg a csontváz felett.

Érdekes az a hombárok töredékeivel teli szűk és egyre mélyülő gödör is, melynek feltárása jelenleg is zajlik. Talán ez alatt is emberi maradványokat találunk?!

Gyűlik a leletanyag... díszített, finomabb és durvább kidolgozású kerámiatöredék került elő és nagy mennyiségű főleg lenyomatos patics és háztapasztás került ki az egyik telepjelenségből.

Idén sem maradhatnak el a kutak! A tavalyihoz hasonlóan kettő látott napvilágot a neolitikum időszakából. Egyik feltárása jelenleg is folyamatban van, közel -225 cm-en járunk éppen.

A képen látható feltárása nemrégiben fejeződött be. Belőlük földmintákat gyűjtöttünk archaeobotanikai vizsgálatok céljából.

Hajdu Melinda

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #feltárás #homregeszet #ásatás #archaeology #antropológia #antropology #hajdumelinda

[fovarosiblog]

Talán még nem késő így fél 10 felé megosztani egy pici kutyakontentet a magyar tumpli népével.

#budapest #regeszet #varnegyed

[bdpst24]

Bejelentette teljes programját az Örvényesvölgy Fesztivál

Bejelentette teljes programját az Örvényesvölgy Fesztivál

Jazz különlegességek, e-bike túrák, régészeti feltárás Magyarország új fesztiválján Bejelentette teljes programját az Örvényesvölgy Fesztivál, és elindult a napijegyek értékesítése a két hétvégén, június 9-10-én és 16-17-én tervezett programokra.  A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program támogatásával érkező nemzetközi sztárvendégek, mint CANDY DULFER, a GIPSY KINGS by Diego…

View On WordPress

[napimagazinn-blog]

https://www.napimagazin.hu/ujabb-reszleteket-tartak-fel-a-dombovari-varbol/

New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/ujabb-reszleteket-tartak-fel-a-dombovari-varbol/

Újabb részleteket tártak fel a dombóvári várból

Újabb részleteket tártak fel a régészek a dombóvári várban most zajló, idei ásatáson, amelyen felszínre került az épület két, újonnan felfedezett belső tornya közül az egyik maradványa is. Az öt éve folyó kutatás eredményeit szeptemberben Budapesten, konferencián mutatják be.

A Gólyavár néven ismert lelőhelyen több, tavaly megnyitott szelvényben folytatták a feltárást, elsősorban az egykori déli épületszárny területén, valamint a keleti várfalak mentén. Az előbbinek feltárták a várudvar felőli, többször átépített bejáratát, míg az utóbbinál megtalálták a külső fal építéséhez használt állványzat nyomait és az építés során keletkezett omladékréteget – közölte az ásatást vezető Berta Adrián, az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatói ösztöndíjas munkatársa az MTI-vel.

Fotó: regeszet.u-szeged.hu

A vár alaprajzát és építési periódusait már korábban sikerült rekonstruálni: a Kapos menti erősség 14. század végi vagy 15. század eleji építésekor egy kissé szabálytalan téglalap alaprajzú, 44 méterszer 24 méteres épület volt, az északi és a legújabb kutatások alapján a déli oldalán egy épületszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. Valószínűleg a Zsigmond kor végi, második periódusban építették hozzá a kaputornyot és bővítették ki a vár déli oldalán álló palotaszárnyat, amelyet támpillérekkel is megerősítettek. Az egyik ilyen pillér teljes magasságában ma is látható a lelőhelyen. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy pilléreken és konzolokon támaszkodó függőfolyosót, amely összekötötte a déli és az északi épületszárnyat, végül egy reneszánsz átépítés során, feltehetően az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat. A Dombai család vára a 16. század elejére összességében egy 50×32 méter alapterületű várkastély lett. A török az 1540-es évek a végén foglalta el, az egykori főúri rezidenciából végvár lett, amelyben elsősorban délszláv eredetű várkatonaság állomásozott. A várat a 18. század első éveiben romboltatta le a bécsi Udvari Haditanács. A mostani kutatáson földradarral sikerült tisztázni két, eddig megválaszolatlan kérdést: a vár saroktornyainak pontos elhelyezkedését, alakját és a várudvaron feltételezett építmények meglétét – emelte ki Berta Adrián.

A saroktornyokról két, 17. század végi ábrázolás alapján a feltárók azt feltételezték, hogy kerek alakúak lehettek, a geofizikai kutatás során azonban kiderült, hogy hatszögletűek voltak. A középkori erősségről fennmaradt egyetlen ismert, 1692-ben készült leírásban az szerepelt, hogy az északi épületszárny udvari homlokzata előtt két torony állt. A földradaros vizsgálat során most mindkét építmény alapfalai megmutatkoztak.

Az öt év alatt előkerült leletanyag legnagyobb része török kori, a várkatonasághoz köthető használati tárgyak darabjait – puskagolyókat, fegyvereket, baltákat, házi és díszkerámiák töredékeit – tartalmazza. Kisebb mennyiségben találtak a török kor előtti időből származó leleteket is, ezek között a pénzek és a kályhacsempék fontos szerepet játszhatnak az építési periódusok keltezésében. Felszínre kerültek fémtárgyak, szegek, fúrók, lat – a középkorban használt víz- és súlymérték -, gyertyatartók, könyv- vagy ládaveretek is, illetve velencei üvegedény-töredékek, ablakszemek. Értékes a feltehetően a várkápolnából származó, a 16. század elejére keltezhető templomi füstölő, amely egy feltárt kürtőalapozás aljáról került elő.

A terepen végzett munkában és a leletek feldolgozásában az ország sok pontjáról vesznek részt önkéntesek, régész és történész kollégák – jegyezte meg Berta Adrián. A dombóvári vár régészeti kutatásának eddigi eredményeiről szeptember 25-én Budapesten, az MTA Régészeti Intézetének szervezésében rendeznek konferenciát.

#dombóvári vár #feltárás #lelet #régészet

[korkep-blog]

“Egy második Pompejit” rejt a föld mélye Rómában

Rómában “egy második Pompejit” rejt magában a föld mélye, de a városnak nincs pénze a feltárására – erről beszélt az olasz főváros műemlékvédelmi főfelügyelője a közgyűlés kulturális és környezetvédelmi bizottságának együttes ülésén. Az Olaszországban szenzációt keltő bejelentést egy játszótérép...

Rómában “egy második Pompejit” rejt magában a föld mélye, de a városnak nincs pénze a feltárására – erről beszélt az olasz főváros műemlékvédelmi főfelügyelője a közgyűlés kulturális és környezetvédelmi bizottságának együttes ülésén. Az Olaszországban szenzációt keltő bejelentést egy játszótérépítési indítvány vitája közben tette Eleonora Ronchetti.

  Az Oppio-domb két másik magaslattal együtt alkotja Esquilinust, a legnagyobbat és legmagasabbat a hét domb közül, amelyekre az ókori Róma épült. Titus római császár (39-81) a Colosseummal szemben, az Oppio-domb délnyugati térségben építtetett fürdőket az amfiteátrum látogatói számára, s meglehet, hogy az i. sz. 80-ban átadott létesítmények végighúzódnak a domb alatt – emlékeztetett a műemlékvédelmi főfelügyelő.

  A jelenleg park és sportpályák által fedett terület alatt egy egész Titus-korabeli városnegyedet lehetne feltárni, az ásatásokra azonban nincs pénz – mondta Ronchetti, aki szerint csak a régészeti lelőhely kiterjedését felmérő ásatásra több millió euró kellene. A régészeti leletek feltételezett nagy mennyisége alapján “egy második Pompejiről” lehet beszélni – tette hozzá.

  Az illetékes emlékeztetett arra, hogy az Oppio-dombon folyó ásatásokat 1998–99-ben közbiztonsági okokból leállították, a felásott területet visszatemették. Akkoriban Öcalan kurd gerillavezér Rómában kért menedéket, és hívei az ásatások környékén táboroztak.

  MTI

#feltárás #Főoldal #pénzhiány #Pompeji #roma