Tumgik
#halkan
yeeroo-jaalala · 9 months
Text
Haati hattuun intala hin amantu.
Haati hattuun intala hin amantu. Abbaa gabaabaa ijoolleen hiriyyaa seeti. Abbaan daadhii dhugeef ilma afaan hin urgaayu. Abbaan iyyatu malee ollaan hin birmatu. Haadha laalii intala fuudhi. Dura na dhungatteef dhirsa naa hin taatu jette intalli Ø Hamma namaa hin Geessuu cabsa namaa hin teessu Afaan Hamii Bare Utubaatti hasaasa Namichi Guyyaa Bofa arge halkan Gaaddidduu isaa dheesse Waan…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
ajtostolahazba · 4 months
Text
Anyuval tegnap este beszéltem, tök boldogan mondta, hogy sokkal jobban vannak, na mondom fasza, végre, akkor holnap tali, megyek haza, lefosom a covidot, ennyi erővel az Árkadban is elkaphattam volna, haza akarok menni. Egyszerre értünk haza a tesómmal. Anyu kint, kerdezzük: apu? Alszik. Ok. Bemegyünk, és ott mindketten padlót fogtunk. Apu holtsápadtan, erőtlenül fekszik, halkan beszél..olyan volt, mintha ott hasba rúgtak volna. Hogy ez a "jobban vagyunk"??? Hát apu konkrétan úgy nézett ki, mint akit kiterítettek. 2 percig sokkolva álltunk, aztán nálam bekapcsolt a robotpilóta. Két napja nem evett, mert nem éhes (wtf?) Anyuval veszekedett, hogy hagyja már nyugton pihenni (nagyon nehéz természet tényleg),de eközben észrevétlenül gyengült le. Igazából nem is az állapota aggasztott, hanem a depresszió, hogy ő feladja. Vittem húslevest, igazit, mondtam kimegyek tésztát főzni bele. Öcsém is kijött, ő sírt, én meg, bár belül bömböltem, csak arra tudtam koncentrálni, hogy ebből az állapotból ki kell hozni aput! Kijött anyu, mondtam ok, akkor megmondom mi lesz. Apu enni fog. Leszarom, hogy nem éhes, ennie kell. Anyu nyisson vizet a kádba, indul a karácsonyi wellness, mosson hajat, be is csavarom. A tesómmal megbeszéltük, hogy aput kiviszi fürödni, hajat mosnak, én lerángatom az ágyneműt, szellőztetek, kitakarítok. Gyönyörű idő volt. Amikor apu kijött, ezerszer jobban nézett ki, megette a húslevest is, jóízűen, vigyorgott, viccelődött is...rendesen érezhető volt, hogy itt nem a húsleves, vagy a tiszta ágy a lényeg, hanem hogy ő érezte, hogy mennyire fontos nekünk. Nem sírtam. Felvidítottam, evődtünk, ahogy mindig, ott csillogott a szemében mindig egy könnycsepp, de tartotta magát. Csak akkor pityergett, mikor azt mondta, ő ezt meg sem érdemli..mondtam neki, hogy szeretem, hogy ebbe a covidba ő nem fog belehalni és ha szeret, miattam akarjon jobban lenni! Mert szükségem van rá! És megöleltem, és olyan jó volt! És úgy jöttem el, hogy 30-án megyek ellenőrizni, hogy betartja-e, amit megbeszéltünk(leszarom milyen messze van, én megyek!) és azzal a régi, huncut mosollyal az arcán mondta, hogy neki ez volt a legszebb ajándék és becsszó mindent betart, amit megígért... És tudom, hogy így lesz!
Aztán este beszálltam a kocsiba, vagy 50km-en át bömböltem, beszéltem a lányaimmal, akik támaszaim most, mert tudják, hogy bár kősziklaként állom a sarat, ez milyen iszonyat nehéz. Hálás vagyok érte!
Most a 2. pálinkát iszom. Rendbe teszem a gondolataimat, kieresztem a gőzt. Én nem adom fel küzdelem nélkül! Nagyon szeretem őket. Megöregedni szar, de mind megöregszünk. Szeretni nem szabad elfelejteni...!
215 notes · View notes
sztivan · 13 hours
Text
én tudom, hogy nagy divat mindenen problémázni, de halkan annyit szeretnék most elmondani
aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa hogy mennyire jó, hogy végre olyan idő van, amilyennek a naptár szerint lennie kéne, teljesen megborított az áprilisi harminc fok, végre tizenfokok és eső, annyira annyira annyira szeretem
56 notes · View notes
mokaeskacagas · 2 months
Text
BTW ha már indul a casting a köztársasági elnöki pozícióra, csak halkan megjegyzem, L Simon éppen lehetőséget keres...
Nagyon kíváncsi leszek, mit talál ki Orbán, mert azért nem egyszerű olyan fideszest találni, akit lehet kézzel irányítani, de azért látszólag van valamennyi karaktere és nem gyűlöli a fél ország (kontinens) mint mondjuk Szijjártót.
Szavazz, hogy szted melyiknek van a legnagyobb esélye, megosztani ér, hogy nagyobb legyen a minta!
79 notes · View notes
willgrahamscock · 2 months
Note
Wait—user willgrahamscock is Hungarian? Finally something my nation can be proud of. Thank you for your service ❤️🤍💚🫡
Csak halkan mert ki rug Orbán Viktor
47 notes · View notes
bereczkytamas · 3 months
Text
Uli folyamatosan, halkan,
motyogva kommentálja, amit dolgozik a szomszéd asztalnál.
"Hmm... ja-ja. Ahha! Hier muss man klicken... Ja-ja. So. Jut. Weiter geht's. Hmm... hmm..."
Most megfojtom. Szerintem észre se veszi senki egy hétig.
42 notes · View notes
viking84chef · 2 months
Text
Vizualizáltam! 🤣🤣🤣
"Tegnap volt az ezüstlakodalmunk. Gondoltam meglepem az asszonyt valami szexi játékkal. Az erre szakosodott boltban nagyon segítőkész hölgyike kalauzolt, gyanúsan jól ismerve minden terméket.
A választásom egy fullextrás vibrátorra és egy csiklóstimuláló zselére esett, amitől a hölgy szerint az asszony automatikusan és sorozatban a mennybe megy majd. Hát ennyi pénzért minimum, hogy sikítozzon...
Eljött a várva-várt este, a gyereket hamar felküldtük az emeleti szobába aludni, mi pedig lent, a konyha melletti vendégszobában vetettük bele magunkat a gyönyörbe. A feleségem igen lelkes volt, mikor kicsomagolta az elemes pasit. Tudott az mindent, amit egy hagyományos broki nem. Tüskés volt és redős, a feje csapkodott és tekergett, mint egy kukacnak: miközben lilán villogott és belül kis golyók szaladgáltak körbe-körbe. Mindezt állítható sebességgel, és egy vízálló hangszórón át halkan nyögdécselt is. Be kell vallanom, az én hagyományos családfám ennek a negyedét sem tudta, megmaradtam a lihegős-lökdösősnél.
A virgoncító zselé olyan picike kapszulában volt, hogy elsőre azt hittem, be kell venni. Szerencsére az asszonyon volt szemüveg, és olvasni is tud. Miután texiltelenítettem a drágát, neki is fogtunk a tutinak. Elvégre egyszer van ezüstlakodalmunk!!
A zseléből egy nyomásnyi kell az ujjra, aztán besimulni a megfelelő helyre, és klikkelni az egérrel... Jöhet a repülés.
Nem is volt gond úgy öt másodpercig. Kérdezem az én életemet, hogy milyen érzés? Azt mondja hideg meg bizsereg. Aztán hogy meleg, egyre melegebb, sőt forró, éget, éget!! -kezdte sikítani, nekem meg eszembe jutott, hogy kora este még összevágtam az alapanyagot a híres, Plutonium becenevű csiliszószomhoz.
Az asszony már bőszen tépte a lepedőt, de nem egészen úgy, ahogyan én akartam. Eszembe jutott egy régi netes sztori, amikor szőrtelenítő krém került egy faszi tökeire... Kifutottam a konyhába, és előkaptam egy adag áfonyás jégkrémet. Kanalat elfelejtettem vinni, kézzel nem nyúlhattam bele, hát fogtam a vibrit, és azzal kentem az asszony lába közé egy jókora adagot. Ő felsikoltott a váratlan hidegtől, és kiverte a kezemből a brokit, ami épp szemen talált. Valahogy közben be is kapcsolt, és most gépkukacként tekeregve, nyögdécselve iszkolt az ágy sarkába. Utánavetettem magam, hogy elkapjam, mikor az asszony fájdalmában felhúzott térde úgy tökön talált, hogy egyik kezemben a bólogató Jancsikával, másikkal a farkamra borítottam a maradék jégkrémet, és fejhangon anyázva hanyatlottam mellé. Ekkor nyitott be a húsz éves lányunk.
Az anyja befeszülve vergődik, az apja mellette lila jégkrém monoklival hörög, és erőből keféli az áfonyás desszertet, lilán villogó, nyöszörgő, körbe-körbe integető műfasszal a kézben, miközben a brokiról, és az anyja p**ájából csöpög az olvadt fagyi.
Azt hiszem, ha eddig nem is, de most sikerült helyrehozhatatlan törést okozni a lelkében. Vagy öt másodpercig meredten bámult, majd csak annyit mondott: Bazdmeg, ti aztán nagyon betegek vagytok... , és másnap a barátjához költözött.
Az asszony egy hete nem szól hozzám, és lett egy könyvtárszobám...
Megérte!"
42 notes · View notes
Text
"olyan halkan vesztettem el magamat, hogy senki sem vette észre.."
40 notes · View notes
cantsayidont · 4 months
Text
Mirror, Mirror
I said before that STAR TREK TOS is explicitly not a post-scarcity socialist utopia, but rather a liberal imperial state preoccupied with resource extraction, which is a central issue throughout much of TOS. One of the clearest statements of the tensions this produces between the Federation's expressed values and its actual strategic priorities is in "Mirror, Mirror," the Mirror Universe episode, written by Jerome Bixby, where a transporter accident sends Kirk, McCoy, Scotty, and Uhura to a parallel universe where the Federation is a brutal Terran Empire and Starfleet full of ruthless backstabbers who seem to rise through the ranks primarily via assassination. What viewers (and later STAR TREK writers) seem to take from this episode is mostly the way it lets the regular cast ham it up as sluttier, more evil versions of themselves, but it's instructive to also consider what's actually happening in the plot.
At the very beginning of the episode, Kirk is negotiating with the Halkan Council regarding the possibility of the Federation mining dilithium on their world, which the Halkans refuse to permit. Kirk's arguments have hinged on offering historical evidence of the Federation's benevolence and commitment to peace, but the Halkans aren't convinced, making the reasonable argument that even if the Federation is presently benign, it may not remain so, and that they are firmly morally opposed to fueling the Federation's war machine "even to the extent of the taking of one life." Kirk is plainly frustrated by this, and I think we're supposed to sympathize — by the time this episode aired in October 1967, viewers had been conditioned to reflexively impute likely counterarguments (e.g., "Starfleet weapons are defensive!" or "The Enterprise defends innocent Federation colonists from alien aggression and monsters!") — but the Halkans make a compelling point, and there's nothing in TOS to meaningfully contradict it.
When the characters shift to the Mirror Universe, we learn that mirror-Kirk is dealing with substantially the same dilemma: His Enterprise has also been sent to secure access to Halkan dilithium, and the structure of the plot strongly implies that just before the transporter accident, he's had a similar confrontation with the Halkan Council which presumably left him as frustrated as prime-Kirk is. "Mirror, Mirror" repeatedly emphasizes that the Mirror Universe is a close parallel to the Prime Universe in most respects (down to McCoy's realization that his counterpart had spilled a beaker of acid in the same place prime-McCoy had days earlier), and that the Terran Empire is a close counterpart of the Federation, differing primarily in (superficial) ideology and methodology rather than in strategic objectives. The Empire needs dilithium for precisely the same reasons the Federation and Starfleet do: to expand and secure the borders of the imperial state and to maintain its internal order. (That's what the entire franchise is primarily about!)
The plot of "Mirror, Mirror" creates a ticking clock with the revelation that mirror-Kirk has orders to use the Enterprise to bombard the Halkans from orbit if they don't cooperate, committing genocide as an example for other worlds. This raises unsettling questions about what prime-Kirk's orders say, which we're never actually told. Presumably, prime-Starfleet, as the good guys, would never explicitly order a retaliatory genocide to secure a strategic resource … but, we see throughout TOS that Starfleet gives starship captains a great deal of leeway to accomplish their missions, and is willing to accept or overlook a certain amount of shenanigans if the strategic objective is achieved. Indeed, in "The Omega Glory," Ron Tracey, captain of the Exeter, is firmly convinced that the "fountain of youth" he thinks he's discovered will be of such value that his deliberate violation of the Prime Directive (along with the literally hundreds of natives he has killed in that violation) can and will be reconciled. So, even if prime-Starfleet has not told Kirk that genocide is on the table, they have likely told him to get the dilithium however he deems appropriate, leaving the means to Kirk's discretion. It's clear throughout STAR TREK that the Enterprise and ships of its class would be formidable terror-weapons, and in several TOS episodes, Kirk uses explicit threats of planetary bombardment as a negotiating tactic. "Mirror, Mirror" essentially confirms that the Enterprise IS equipped and its crew trained for that purpose, even if prime-Starfleet is more reluctant than its Mirror Universe counterpart to exercise it.
Kirk's eventual argument in this episode for doing things the Federation's way (i.e., peacefully and cooperatively if possible) is not that it's more morally righteous, but that it's more efficient as a means of resource extraction and of securing the survival of the imperial state. As Kirk famously argues to mirror-Spock:
SPOCK: You have two minutes and ten seconds. KIRK: In that time I have something to say. How long before the Halkan prediction of galactic revolt is realized? SPOCK: Approximately two hundred and forty years. KIRK: The inevitable outcome? SPOCK: The Empire shall be overthrown, of course. KIRK: The illogic of waste, Mister Spock. The waste of lives, potential, resources, time. I submit to you that your Empire is illogical because it cannot endure. I submit that you are illogical to be a willing part of it. SPOCK: You have one minute and twenty three seconds. KIRK: If change is inevitable, predictable, beneficial, doesn't logic demand that you be a part of it?
In this ethical schema, not seeking to punish the Prime Universe Halkans for their refusal to cooperate with the Federation is not primarily a moral decision, but a practical one: It's in the Federation's strategic interests to maintain its veneer of benevolence and civility because doing otherwise would eventually trigger costly resistance that the state would not ultimately survive. If the Halkans continue to refuse to cooperate, we can probably reasonably assume that Kirk will argue to Starfleet that allowing the Halkans to say no will have strategic advantage, demonstrating to other worlds the Federation's beneficence, just as annihilating them would demonstrate the Empire's ruthlessness and resolve — a parallel objective rather than an oppositional one.
We aren't told what comes of Kirk's negotiations with the prime-Halkans, but the episode is nonetheless very revealing of what role prime-Starfleet and the Enterprise play in promoting and defending the economic and strategic interests of the imperial state, which is quite explicitly a liberal vision rather than a progressive one — and a fairly ugly one if you look past the speechifying.
40 notes · View notes
nemacsond · 5 months
Text
4:32
-Felébredtél? - kérdezed félálomba, szemed alig van nyitva közben, a sötét szobában fürkészed a tekintetem.
- Csak egy pillanatra, gyere aludjunk vissza. -mondom neked halkan, majd a kezem a hasadra teszem, hogy átöleljelek.
Hozzád bújok, és te is átkarolsz. A fejünket össze érintjük, majd nyomsz egy puszit is az arcomra. A kezem kicsit lentebb csúsztatom, hogy ne zavarjon téged, de akkor megfogod a kezem és simogatni kezded. A válladhoz nyomok egy puszit ezután. A másik kezeddel a hajamba turkálsz.
-Nem tudok aludni -súgod oda -Kibaszottul áll a farkam. -közben a kezem a farkadra teszed -Érzed?
Rámarkolok a farkadra majd lassan verni kezdem.
-Érzem kicsim -válaszolok vissza.
Egy kis idő után a takaró alá bújok, egyenest a farkadhoz megyek. Ráköpök, majd párszor végig nyalom. Imádom ahogy élvezed. A számmal kezdelek kényeztetni. Először lassabban, majd egyre gyorsabban csinálom ahogy hallom mennyire élvezed.
-Annyira ügyes vagy! -próbálod kimondani pár levegővétel után. Közben felnézek rád, majd még mélyebbre próbálom csúsztatni a torkomon a farkad. Az egyik kezemmel a hajam fogod a másikkal pedig a fejem simogatod. Pár nyögés után pedig ezt mondod: -Jó kislány! Hadd élvezzek a szádba.
Miközben odalent kényeztetlek, a fejemmel bólintok, majd ezt mondod:
-Igen? Szeretnéd? -kérdezed mosolyogva az izgalomtól. Majd a fejem erősen nyomni kezded, és a csípőd egyre gyorsabban jár. Majd a végén a szemedbe nézek és én is egyre gyorsabb vagyok.
-Annyira ügyes vagy szerelmem! Ne hagyd abba! -mondod a nyögések közepett, majd hirtelen megfeszül a farkad a számba és megtöltesz.
43 notes · View notes
papirszivek · 7 months
Text
Hosszú idő óta először aludtunk együtt. A puszta jelenléte, forrón égő testének érzete, erős kezének simogatása és szívének erősen dobogó hangja egyszerűen álomba ringatott. Régen éreztem magamat ekkora békében.
-Alszol mano?- kérdezte halkan.
-Üm- nyöszörögtem, amennyire a torkom engedte.
-Ezt leveszem, jó?- kérdezte, majd ovatosan levette a szemüvegemet miközben az éjjeli szekrényemre rakta. -Alig volt szívem felébreszteni. Olyan aranyosan aludtál.
Vissza feküdtem a mellkasára, ezúttal még szorosabban ölelve. Kezemmel egészen a háta alatt bujkáltam, lábaink pedig összegabalyodva szanaszét az ágyon. Mikor már azt gondolta vissza aludtam folytatta a hátam simogatását és a homlokom puszikkal való belepését. Éreztem mindent, éreztem ahogyan éjszaka a takaró neki szánt részét inkább rám terítette, mikor az enyém a földön hevert. Éreztem a félálomban váltott csókjainkat. Éreztem ahogyan egy percre sem volt hajlandó elszakadni tőlem éjszaka. Éreztem a szerelmes csókjait a tarkómon, a vállamon, a nyakamon amikor hátat fordítottam neki. Éreztem ahogyan takargatott mindíg. Éreztem ahogyan a lábaimtól felsímított a hátamíg, minden alkalommal amikor megébredt. Éreztem ahogyan szinte a bőröm alá bújt vólna legszívesebben. Régóta nem voltunk ilyen békében egymás mellett. A büszkeségünk és egónk a földön hevert, önmagunk legtísztább verziói voltunk. Nem veszekedtünk, nem vitáztunk, csak két ember voltunk akik rettegnek attól, hogy újra megsérülhetnek. Vajon mennyi fájdalom kellett hozzá, hogy ilyen gyengéd legyen valaki?
44 notes · View notes
stoplookingup · 4 months
Text
Tumblr media
Another little piece of fandom history: Back in the day, when you wanted convention info, this was one way to get it. I received this letter in response to an inquiry I'd sent to the Star Trek Welcommittee, a fan-run information clearinghouse. I found out later that Sandy Yingling was also editor of the zine The Halkan Council, which famously put the slash in Kirk/Spock.
December 31, 1975
Dear ____.
Thank you for your letter; convention information is my specialty! I'm a volunteer worker with STW. Since there is so much mail being directed to Helen Young, she has a staff of strong, dependable crew members (ahem) to help answer letters.
The information you want that George Takei was advertising: There is a convention in January called the International Star Trek Convention. It runs from January 16 through the 19th. It is being held at the Statler-Hilton Hotel. The confirmed guests are James Doohan and Nichelle Nichols. They will have a dealers room, where you can pick up all sorts of ST things, and auctions, a costume show, art show, autograph sessions, ST episodes, etc. Unfortunately, you missed the deadline for lower rates, so it's $18.00 at the door. The convention address for further information is: ISTC Headquarters, 280 Kipp St, Hackensack NJ 07601.
Ther is also going to be a convention in February at the Commodore. A flyer about it is enclosed. Please note it's FIVE days long!
If you want to help out, there are always helpers at conventions, and you can ask at the information desk about becoming one.
If you're interested in helping out with STW, I suggest you subscribe to the monthly newsletter, become acquainted with many aspects of ST and its fandom, then write to Diana Watson, _________ and tell her you want to join STW. I'm sure she'd be interested in hearing from you!
Please let me know how the conventions work out (I'm going to the one in February; maybe I'll see you there!)
Live long and Prosper,
Sandy Yingling
44 notes · View notes
jeghideg-lelek · 4 months
Text
Csendben fekszel mellettem. Megérinted kezemet. Óvatosan fonod össze ujjainkat. Szembe fordulok veled. A gyéren világító fényben is látom, hogy engem figyelsz. Nem mosolyogsz, csak bámulsz. Halkan susogod, hogy mennyire szeretsz, majd közelebb vonsz magadhoz, s átölelsz. Belefúrom meplkasodba a fejem.
Szeretlek.-hangzik el végszóként, s átvonulunk az álmokba, ahol békességben élünk egymás mellett.
26 notes · View notes
csakszavak · 4 months
Text
A hangod szinte simogatta egész lényem… Kedves szavaiddal ápoltad a lelkem. Most forgolódom egyedül az ágyban, könnyeim áztatta párnákban, magányban. De nélküled hogy is lehetnék újra éber, mikor fáj minden lélegzetvétel. Nem akarok élni, suttogom halkan… Úgyse hallja más, csak a bogarak a falban.
28 notes · View notes
orsiisworld · 6 days
Text
- Meglepett, hogy felhívtál, cuki vagy
- Hát, hallani akartam a hangod
Félénken, kicsit halkan, de annyira aranyosan mondtad
Sosem mondta még ezt senki nekem
16 notes · View notes
Talán azért, mert világéletemben így volt. Így nőttem fel. Olyan emberek között, akik szelíden és halkan szerettek engem. Ezért én is szelíden és halkan szeretek. Mindenemmel, de némán. Ebben a világban, ahol mindenki hangosan és hevesen szeret, akaratlanul is beleszökik a fejembe a gondolat.
Talán én nem szeretek eléggé? Tudok én bárkit egyáltalán szeretni? Tudom-e úgy szeretni, ahogy megérdemli, hogy szeressék?
Mégis a bennem tomboló őrjöngésben, ahol minden percben, olykor a legelviselhetetlenebb a hangzavar, a szeretet az egyetlen, ami néhány pillanatig, de nyugalmat ad. Amíg szeretek, addig az őrjöngés elhallgat.
Amíg szeretlek, addig mindig meglelem a nyugalmamat.
15 notes · View notes