#hermanottómúzeum

[homregeszet]

Római folyóügyek

Van egy érdekes összevetés Európa ókori és középkori higiéniai viszonyairól, miszerint a római vívmányokat, mint a közfürdők és a nyilvános wc-k használatát elfelejtik a későbbi időkben. Természetesen ez ebben a formában nem igaz. A közfürdők nagyobb városokban tovább üzemeltek, csak a nemek közös fürdését tiltották benne, valamint a nők számára a meztelenséget. Az pedig, hogy több járványt ismerünk a középkorból azt elsősorban az írott forrásoknak köszönhetjük. Na de akkor miben volt másabb a római higiénia és wc használat? A római fürdőkben nem csak a tisztálkodáson volt a hangsúly: üzleti, politikai találkozókat tartottak itt. Alapvetően három főhelyisége volt a fürdőépületeknek: tepidarium, caldarium és frigidarium. Az első a meleg vizes fürdő, a második egyfajta gőzszoba volt, a harmadik pedig a hideg vizes medence, ez utóbbi volt mind közül a legnagyobb és ebben a sorrendben kellett végighaladni rajtuk. Nagyobb fürdőkomplexumok egyfajta wellness szolgáltatásokat is kínáltak olajos testápolás révén. (1. kép)

1.kép: római fürdő

A fürdők a rómaiság jelképei lettek, távol Itáliától is megjelentek, amint megtelepedtek a külső tartományokban. A katonai táborok közelében minden esetben működtek fürdők, gazdag villa épületeknél is előfordul fürdőépület. Ezekhez a környező vízfolyásokat, forrásokat használták fel, szállításra komoly vízvezeték rendszert építettek ki. Talán mindenki számára ismerős a aquaeductus, a nagy kőből épített pilléres vízszállító építmény, de ezeken kívül is használtak kisebb vezetékeket, csatornákat kőből, terrakottából és ólomból. Utóbbi egészségügyi kockázatoktól nem mentes, bár a folyó víz miatt kevesebb méreganyag volt a vízben, mint amennyit egyesek gondolnak. Szóval nem az ólommérgezés miatt omlott össze a Római Birodalom. Ezt a fajta "szerelvényt" egyébként is csak a leggazdagabb réteg engedhette meg magának. Nem régiben találtak egy igen jó állapotú ólom víztartályt és vezetékrendszert a Pompeii melletti Stabieból. Idősebb Plinius szerint a vízelvezetés volt a rómaiak egyik legnagyobb vívmánya. (2. kép)

2.kép

De miért beszéltem ennyit a fürdőkről mikor a wc a téma? Mert a nyilvános wc-k többségének a víz öblítését vagy a végtermék elszállítását a fürdőkből kifolyó vízzel oldották meg. A latrines, ahogy a rómaiak hívták, szintén koedukált volt, férfi és nő egymás mellett végezhette a dolgát vagy ingyenesen vagy pedig némi használati díj ellenében. A dolog után pedig körbe járt egy ecetes vödörben ázó botra erősített tengeri szivacs, ez volt a "budipapír". Ehhez kapcsolódóan ismert egy ostiai grafiti: verbose tibi nemo dicit dum Priscianus utaris xylosphongio - senki sem fog veled sokat beszélni Priscianus, amíg nem használod a szivacsot a bot végén. Kevésbé felkapott helyeken, vagy ahol hiány volt a tengerből, lecsiszolt kerámiatöredékekkel kapargatták le a betyárkörtéket. Nem minden településen volt meg a pottyantás is ilyen úri helyisége, csak a nagyobb városokban. (3-4. kép)

3-4.kép

Írott források alapján tudjuk, hogy előszeretettel vonultak el a rómaiak a városon kívüli temetők sírkövei közé. Erről beszámol Petronius Satyriconja is a farkasember történetében, valamint Salonából is ismert egy sírkő, amely próbálja eltántorítani az embereket az ilyen cselekedetektől: Quiqu in eo vico stercus non posserit aut non cacaverit aut non miaverit is habeat illas propitias si neglexerit viderit - Aki ezen a helyen nem üritkezik vagy nem vizel, bizonyos jótéteményekben részesül. Ha ezt semmibe veszi majd meglátja! (5. kép)

5.kép

Keretes szöveg: Az én emberem kezdte lecsinálni a síremlékeket, én pedig fütyörészve leültem, és a sírköveket számlálgattam. Egyszer csak látom ám, hogy a kísérőm vetkőzni kezd, és minden öltözékét lerakja az út mentén. Nekem még a lélegzetem is elakadt, úgy álltam ott, mint egy holttetem. Az pedig körülvizelte a ruháit, és pillanatok alatt farkassá változott. (Satyricon LXII 80. ford.: Horváth István Károly)

Egyfajta "zero waste" felfogásként is értelmezhető az ürülék és vizelet hasznosítás. Előbbit trágyázáskor használták, ami nem a legideálisabb dolog volt. Utóbbihoz egy híres anekdota kapcsolódik: sokan hallották talán a pénznek nincs szaga kifejezést, ez Vespasianus császártól származik. Az egyik verzió szerint a nyilvános wc-k megadóztatása miatt, egy másik változat azonban a tóga fehérítőkhöz kapcsolja. A tógának, a római arisztokrácia tipikus öltözékének, egyik ismérve, hogy hófehér, ezt a fehérítést általában a teve vizelet által érték el. Azonban teve nem mindenhol volt akkor sem, így másik nyersanyaghoz fordultak, ami általában az emberi volt. Szóval valamelyik szolgáltatás megadóztatása miatt vonta kérdőre a Későbbi Titus császár atyját, aki válaszul elé tartott néhány érmét és mondta el a híres mondatot: Pecunia non olet.

Az eddigiek alapján lehetne gondolni, hogy a római társadalom illatos, tiszta és egészségesebb volt, mint a későbbi korok emberei, azonban új kutatások árnyalják ezt. Fürdőkből és latrinákból vett minták alapján több parazita és féreg maradványát is kimutatták. Magyarázata ennek, hogy a fürdővizeket nem cserélték olyan gyakran, mint kellett volna és a takarítást, tisztítást sem vették olyan komolyan. Galenus a Kr. u. 2. században élt orvos szerint az élősködő férgek és kórokozók a test belső harmóniájának megbomlása miatt jönnek létre, az fel sem merült, hogy esetleg kívülről hatoltak volna be. Habár valóban hatalmas technikai mutatvány volt a római tisztálkodási kultúra ilyen megvalósítása, az egészségügyi hiányosságok miatt ezeket nem lehetett kellőképpen kihasználni.

Végezetül álljon itt néhány mondás, amelyeket egy ostiai latrina falára írtak fel és az ókori hét bölcshöz kapcsolták őket. (A fordítások az ELTE BDPK honlapja alapján)

6.kép

Durum cacantes monuit ut nitant Thales. - Thalész arra ösztönözte a keményet (vagy nehezen) szarókat, hogy feszítsék meg magukat.

Ut bene cacaret, ventrem palpavit Solon. - Hogy jól szarjon, Szolón a hasát simogatta.

Vissire tacite Chilon docuit subdolus. - A ravasz Khilón tanította, hogy kell némán fingani. (6.kép)

Németh Attila

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #homregeszet #világnapok #wc #wc art #római kor #római #római wc #némethattila

[homregeszet]

Mi történik...

....ha egy rozsdás vaskupac a restaurátor értő kezei közé kerül?

2018-ban a diósgyőri várárokban egy olyan ovális, rozsdás vasdarabot találtunk, ami hosszú nyéllel rendelkezett.

1.kép: A buzogány “frissen”, előkerülését követően még a szelvény szélén

“Szárnyas akna!” jött a felkiáltás, ám a 16-17. századi rétegben szinte elképzelhetetlen volt egy 20. századi tárgy jelenléte. A vasdarab kiemelését követően láttuk, hogy valóban egy fegyvert, de egy buzogányt találtunk! Kíváncsiságunk határtalan lett, hiszen ez a tárgytípus elég ritkán jelentkezik az ásatásokon.

2.kép: A restaurátor műhelyében már kezd formát ölteni a tárgy

Leletünket amilyen hamar csak lehetett, eljuttattuk a restaurátor műhelyébe. Kollégánk évekig tartó igen aprólékos, gondos munkájának köszönhetően nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgy egy 16-17. századi, úgynevezett tollas bot.

3.kép: Kemény küzdelem volt a fémhez korrodált homok és apró kavics eltávolítása

Lehet, hogy a diósgyőri vár egyetlen ismert, 1674-ben történt ostromának emlékére bukkantunk? Erre a kérdésre valószínűleg már sosem kapunk választ.

4.kép: A restaurátor gondos munkájának eredménye

Miskolczi Melinda

#hermanottómúzeum #homregeszet #miskolcimúzeum #magyarrégészet #miskolc #múzeum #középkor #régészet #régész #restaurálás #miskolczimelinda #látványraktár

[homregeszet]

'Ohoszlion' 2.0

"- Üdv! Szeretnék egy oroszlános kályhacsempét. - Ööö jó... - Ugye látott már oroszlánt....? - Hát persze!"

Na ha te sem láttál még oroszlánt, akkor nyomás a #látványraktár -ba, és nézd meg a miénket, mert ilyet tuti nem látsz máshol! 🦁😁

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #miskolc #régészet #múzeum #magyarrégészet #homregeszet #oroszlán #művészet #kályhacsempe #art #középkor #middleages #middle ages #lion #the lion king #látványraktár #csempe #for fun #vicces #groteszk #grotesque #animals #animal art

[homregeszet]

A harmincéves háború

0️⃣9️⃣🎀🎄

2023. november 22-én régészeti szakfelügyeletet végeztünk Tornyosnémetiben, a református templom mellett, ahol az épület falai mentén dréncső fektetést végeztek. A templom nyugati oldalán kiásott földből egy parányi pénzérme látott napvilágot. A meghatározása során nagy meglepetésünkre kiderült, hogy Krisztina svéd királynő 1638-ban vert solidusát találtuk meg. A vidékünkön ritkaságnak számító pénzérme minden bizonnyal 1643 és 1645 között kerülhetett Tornyosnémetibe, amikor is I. Rákóczi György erdélyi fejedelem részt vett a harmincéves háborúban a svéd és francia csapatok oldalán.

Galkó József

#régészet #miskolc #hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #homregeszet #archaeology #advent #adventi kalendárium #adventikalendárium #galkójózsef #fémkeresőzés #fémkeresősleletek #szakfelügyelet #érme #pénz #pénzérme

[homregeszet]

Amikor már unod a szarmatákat...*

0️⃣1️⃣🎀🎄

Nyár végétől bő két hónapon át a szarmata temető feltárása volt a munkánk középpontjában. Ezért az utolsó sírok felderítése és feltárása után felüdülésnek hatott a szomszéd lelőhely őskori gödreinek bontása, hiszen hiába izgalmasabb egy temetkezés egyben nagyobb odafigyelést és munkát igényel. A sors végül úgy hozta, hogy nem szabadultunk a halottaktól, hiszen középső bronzkori temetkezésekbe futottunk bele és habár rablottak voltak, megmaradt edényeik a régészeti kultúrák között a legszebbnek bizonyultak.

Németh Attila

*fun fact: nem unja... 🤭

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #miskolc #régészet #feltárás #homregeszet #némethattila #adventi kalendárium #emlék #emlékezés #december #szarmata #advent #bronzkor #füzesabony kultúra

[homregeszet]

Tegyük fel...

.... az 5. században élsz és van egy kedvenc csontfésűd 🪮, ami sajnos eltörött... Meg akarod tartani, mert kedves a szívednek. Hogyan javítanád meg? 🤔Erre kerestük a választ a Felsőzsolcai Kisállatrendelő kollégáinak hathatós segítségével az alábbi fésű esetében. :) Mit gondolsz, mivel reparálhatták meg? Ha kíváncsi vagy az eredményre, akkor csekkolj vissza picit később ;)

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #homregeszet #archaeology #csontfésű #5. század #vizsgálat #röntgen #x ray #muzeum

[homregeszet]

Mindig van új...

…de nem csak a nap alatt, hanem a raktárbázison is. Az előző évben feltárt bükkábrányi szarmata temető még hónapokkal később is tartogat meglepetéseket. Miközben a fém leleteket néztük át és közben gyönyörködtünk is bennük, megakadt a szemünk az egyik fibulán. Ugyanis valami gyanúsan lógott róla, ezért közelebbről szemügyre véve megörültünk, hiszen szövetdarab maradványaira bukkantunk.

A 2. és 4. számmal jelölt fibulák között a gyöngysor

Már a sírban is feltűnt, hogy ez a fibula és teljesen megegyező párja között gyöngyök sorakoztak, amit úgy értékeltünk, hogy a két fibuláról egy gyöngysor csüngött. Ezt támasztja alá a most megtalált szövetmaradvány is, mivel a rugószerkezetet veszi körbe, vagyis a gyöngyöket tartó madzag felerősítése volt.

Németh Attila, Kovács Niki

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #homregeszet #múzeum #raktár #raktározás #fibula #ruházat #Divat #szarmata #római császárkor #Németh Attila #Szövet #textil #textile #archaeology #sarmatians #roman empire

[homregeszet]

Terepbejárás

Kollégáink terepbejárást végeztek Miskolc mellett és ebből hoztunk nektek pár életképet :)

Na most van, aki nagy elánnal, a zenétől hajtva ugrik neki a göröngyöknek, míg mások csendesen szemlélődnek bandukolás közben.

Ha te magadat az első csoportba sorolnád, akkor itt egy kis zenei aláfestés hozzá:

Mások is munkálkodtak a környéken 🦫

#régészet #miskolc #hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #homregeszet #terepbejaras #terep #természet #zene #muzeum #archaeology #nature #music #életkép #pillanatkép #hód #beaver #séta #Youtube

[homregeszet]

Tea történet - filter nélkül

A tea története Kínában kezdődött. A legendák szerint Sen-nung kínai császárhoz és tudóshoz köthető a tea felfedezése Kr. e. 2737-ben, aki higiéniai okokból csak forralt vizet ivott. Egy alkalommal, amikor éppen egy teafa alatt üldögélt, néhány levél belehullott a fa alatt forralt vízbe; így született meg az első tea. Írott források azonban csak a Kr. e. 3. században említik ezt az italt, melyet összpontosítás és éberség javítására ajánl egy kínai orvos. A jelenleg ismert legkorábbi teafűmaradványok a Han dinasztiába tartozó Csing-ti kínai császár Kr. e. 2. század közepére keltezhető sírkomplexumából kerültek elő, melyek bizonyítják, hogy az uralkodói családban ekkor már előszeretettel fogyasztották a teát.

A legendabeli Sen-nung császár

A tea csak a Kr. u. 4–5. századtól kezdve terjedt el szélesebb körben és elindult a teafű kereskedelme is. Eleinte szilvalé – mint ragasztóanyag – segítségével kis gombócokat, lepényeket formáztak a meggőzölt, összetört tealevelekből, melyet teafőzés előtt kellett csak porrá őrölni. Így a tea sokáig elállt és megőrizte aromáját, ami praktikus volt, ha távolabbi vidékekre szállították. Kr. u. 476-ból feljegyzések vannak arról, hogy az arabokkal folytatott cserekereskedelemben fizetőeszközként is alkalmazták ezeket a tealabdacsokat.

A tea „aranykorának” a Tang-dinasztia uralkodását tartják (Kr. u. 7–9. század), amikor szigorú szabályozása alakult ki, hogy miként kell termeszteni, betakarítani és feldolgozni a teát. Így például a tealeveleket begyűjtő fiatal lányok erős illatú fűszerekhez – mint a fokhagyma, hagyma – nem érhettek, hogy tisztán megőrizhessék a tea aromáját. Ebben az időszakban íródott meg az első teáról szóló könyv is, melyben éppúgy helyet kapott a teafajtáknak, a tea feldolgozásának, gyógyhatásainak leírása, mint a teásedények fajtáinak vagy a teaivás hagyományainak részletezése.

A tealevelek feldolgozásának 17. századi ábrázolása (forrás: Pettigrew 2009)

Európába holland vagy portugál kereskedők által érkezett meg elsőként a tea a 17. század elején selyemmel, brokáttal, porcelánnal és fűszerekkel együtt. Hamarosan népszerű lett holland, francia, német, angol és orosz területeken is, ám a legtöbb helyen a 17. század végére a kávé jórészt kiszorította a teát és csak Angliában és Oroszországban vált igazán közkedveltté. Ekkor már elhagyták a teagombócok készítését és szálas formában érkezett Európába a tea, mely azonban veszített aromájából és tartósságából a labdacsokhoz képest. Ezért egy új módszert fejlesztettek ki, hogy a szálas tea is alkalmas legyen távolsági kereskedelemre: a teafaleveleket fermentálták, majd felhevítették. Így született meg a fekete tea, mint a zöld tea egy változata.

Fekete és zöld teafű

Angliában 1706-ban nyitotta meg kávéházát a híres teavállalat alapítója Thomas Twining, ahol teát is felszolgáltak. Ekkoriban a tea azonban még meglehetősen költséges cikk volt a rá kivetett adó miatt, így csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak. Ugyanakkor egész hálózatok alakultak ki teacsempészetre és elkezdték hamisítani a teát. Elterjedt módszer volt, hogy más leveleket (pl. kökényleveleket) kevertek a teafűhöz vagy a már lefőzött tealeveleket kiszárították és melasszal színezték, de olyan is előfordult, hogy juhtrágyába áztatott kőrisfa levelet árultak teaként.

Thomas Twining

Az angol „ötórai tea” szokásának kialakulása a 19. századra vezethető vissza és Annához, Bedford hetedik hercegnőjéhez köthető, aki délután, az ebéd és a vacsora között megéhezve teasüteménnyel felszolgált teát fogyasztott, melyre idővel barátait is meghívta. Így vált közösségi eseménnyé és terjedt el Londonban, majd egész Angliában a délutáni teaivás szokása.

Anna Russel bedfordi hercegnő

Az angolok a növekvő igény és a Kínával megromló kereskedelmi kapcsolatok hatására új teatermelő vidékek után kutattak, így kezdődött meg a teatermesztés Észak-Indiában és Ceylonban (Srí Lanka) is a 19. században. A ceyloni tea széleskörű elterjedése összeforr Thomas Lipton nevével, aki a ceyloni ültetvényein termesztett teát saját fűszerkereskedéseiben kezdte árulni, így a közvetítőket kiiktatva sikerült kedvező árú terméket eladnia.

Lipton tea szállítása (forrás: Pettigrew 2009)

A tea Észak-Amerikába is eljutott az Európából kivándorló telepesek által. Népszerűsége azonban számottevően csökkent a kávé ellenében, amikor az angol kormány adót vetett ki az Amerikába érkező teaszállítmányokra. Az 1773-as „bostoni teadélutánként” nevezett esemény alkalmával az adó elleni tiltakozásként a kikötőbe beérkező angol hajókról 340 láda teát dobtak a vízbe indiánnak öltözött telepesek.

A bostoni teadélután ábrázolása egy 1846-os metszeten

Trestyánszki-Polyák Teodóra

Felhasznált irodalom: Lu, H., Zhang, J., Yang, Y. et al. Earliest tea as evidence for one branch of the Silk Road across the Tibetan Plateau. Scientific Reports 6, 18955 (2016). https://doi.org/10.1038/srep18955

Pettigrew, J. Tea. Ínyencek kézikönyve. Ford. Búsné Pap J. Budapest, GABO Könyvkiadó, 2009.

#régészet #miskolc #hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #homregeszet #tea #történelem #tea történet #tea idő #tea time #filter nélkül #trestyánszki-polyák teodóra

[homregeszet]

Sorban állás

1️⃣2️⃣🎀🎄

"Ugyan gyerekek, nem kell tolongani! Mindenkinek jut leltáriszám." Január 22-től ezeket a hombárokat is megtekintheti a tisztelt nagyérdemű a Tímármalom utcai látványraktárunkban. Gyertek, jó lesz! 😏

Marton György

#miskolcimúzeum #hermanottómúzeum #múzeum #régészet #miskolc #magyarrégészet #homregeszet #raktár #látványraktár #martongyörgy #leltározás #advent #adventikalendárium

[homregeszet]

"Tegyük fel"

"Tegyük fel, hogy az 5. században élsz és van egy kedvenc csontfésűd 🪮, ami sajnos eltörött... Meg akarod tartani mert kedves a szívednek. Hogyan javítanád meg? 🤔" - tettük fel a kérdést. És ím, itt a válasz, melyet egy röntgen felvétel adott meg számunkra. Akik valamilyen ragasztóra voksoltak, azoknak van egy rossz hírünk.... 🤭

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #homregeszet #miskolc #régészet #archaeology #röntgen #x ray #vizsgálat #csontfésű #muzeum #museum #5. század

[homregeszet]

Napi-Hejőpapi

Tovább folytatódik a munka Hejőpapiban, egyre izgalmasabb információkkal, főként középső neolitikus jelenségekkel. 

Nemrégiben látogatott el hozzánk a Miskolci Egyetemről dr. Faragó Ildikó és egyik hallgatója, akik az embertani maradványok vizsgálatát végezték a már a tavaly előkerült vázakon is.

A munka idén is folytatódik. Az egyik csontváz felszedése során alapos gonddal vették szemügyre a fogak ��llapotát, ugyanis azokból fontos információkat nyerhetünk az akkor élt közösségek életmódjára és betegségeikre vonatkozóan.

Már a humuszolás során különlegesnek tűnt az a kerek gödör, melynek tetején nagy mennyiségű kagylót, kerámiát és azok töredékeit figyeltük meg.

E réteg elbontása során egy koponyát, később a váz további részeit találtuk meg.

Helyenként 3-4 cm vastag kagylós réteg a csontváz felett.

Érdekes az a hombárok töredékeivel teli szűk és egyre mélyülő gödör is, melynek feltárása jelenleg is zajlik. Talán ez alatt is emberi maradványokat találunk?!

Gyűlik a leletanyag... díszített, finomabb és durvább kidolgozású kerámiatöredék került elő és nagy mennyiségű főleg lenyomatos patics és háztapasztás került ki az egyik telepjelenségből.

Idén sem maradhatnak el a kutak! A tavalyihoz hasonlóan kettő látott napvilágot a neolitikum időszakából. Egyik feltárása jelenleg is folyamatban van, közel -225 cm-en járunk éppen.

A képen látható feltárása nemrégiben fejeződött be. Belőlük földmintákat gyűjtöttünk archaeobotanikai vizsgálatok céljából.

Hajdu Melinda

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #feltárás #homregeszet #ásatás #archaeology #antropológia #antropology #hajdumelinda

[homregeszet]

A tavasz illata a levegőben terepre csalta a téli álmukból ébredező régészeket 🌱 Az eredmény?Egy neolit és egy bronzkori lelőhely lokalizálása 😎

📷: Galkó József

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #régészet #miskolc #magyarrégészet #homregeszet #archaeology #tavasz #természet #természetfotózás #fotózás #foto #photo #photography #bronzkor #múzeu #neolitikum #bronzeage #neolithic #needle #bronze #bronze needle #terep #terepbejaras #spring #spring is in the air

[homregeszet]

Csontfésű

1️⃣8️⃣🎀🎄

Meglepetésünkre Szikszó-Malom út lelőhelyen a bontómunka kezdetekor egymást követően kerültek elő a házak betöltéséből a szebbnél szebb csontfésűk. Ez az 5. század első felére – közepére keltezhető egyoldalas, háromtagú, háromszög fogójú, díszített darab restaurátor kolléganőnk jóvoltából visszanyerte eredeti szépségét.

Fotó: Baranczó Benedek Restaurátor: Mlakár Lilla 

Jenei Anita

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #régészet #miskolc #feltárás #homregeszet #ásatás #archaeology #adventi kalendárium #advent #emlék #emlékezés #restaurálás

[homregeszet]

Egy szokásos szakfelügyeletnek indult...

1️⃣7️⃣🎀🎄

Megint dréneztek egy templom körül, most Tornyosnémetiben. Napközben csippant a telefonom. A kint lévő kollégáktól fotók érkeztek téglafalakról, téglából rakott boltívről. A beszélgetős „távgyógyítás” nem működött, így másnap útnak indultunk. 3 nap alatt Galkó Józsi és Hortobágyi Viktor segítségével megtaláltuk a visszabontott 12–13. századi templom kis részletét, és a gótikus templom sekrestyéjének alapfalait is. Mi lett a téglafal és a boltív sorsa? Azok egy templom alá befutó, 18. századi kripta külső lejárójához tartoztak.

Akkor és ott mi nem léptünk át a túlvilág kapuján. Nektek sem kellett volna még!

Isten veled Kicsi… Isten veled Laci bácsi…

Gál Viktor

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #ásatás #feltárás #homregeszet #szakfelügyelet #archaeology #emlék #emlékezés #templom

[homregeszet]

Nézőpont kérdése

0️⃣5️⃣🎀🎄

A kép még a nyékládházi projekt alkalmával készült, a helyszínre érkezésünk egyik reggelén.Rögtön át is küldtük kollégánknak, mely után a következő rövid párbeszéd zajlott le: - Milyen szép környezetben dolgoznak egyesek!? - Ez az ásatási felszínünk… Döbbent csend...

Hortobágyi Viktor

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #magyarrégészet #homregeszet #régészet #miskolc #múzeum #ásatás #feltárás #adventikalendárium #advent #hortobágyiviktor