Tumgik
#igazi hercegnő
drakvuf · 7 months
Text
Kőgazdag Fiatalok 14: Csecs meg bul
Különleges alkalomra gyűlnek össze a Kőgazdag Fiatalok: Csabi és Leti legény- és lánybúcsúja lesz ma.
Filip a fiatalok kérését tiszteletben tartva egymás mellé szervezi a két eseményt, hogy szemmel tarthassák egymást.
Tumblr media
Herceges és hercegnős témát talált ki a rendezvényszervező csapata, amit az Aladdin inspirált. Wishes Ungár alkalmazottai kiváló munkát végeztek, ameddig ő az országgyűlésben nem csinált semmit.
Szandi és Olivér már úton is van a partira. A lány arról faggatja a fiút, hogy hol hagyta Vikit. Ogli azt mondja összekaptak és megint szünet van köztük.
Tumblr media
Viki féltékenykedett, többek között Szandira is, amit nem ért a lány, mert ő egy angyal. Furcsállják, hogy egy helyen lesz a két búcsú, de egyikőjük se volt még ilyenen, szóval igazából nem is tudják, hogy megy ez.
Tumblr media
Szandi szerint a lánybúcsú arról szól, hogy még baszol egyet utoljára. A sajátján azt tervezi, hogy kimegy külföldre és 18-as karikás lesz. Annyi fasz lesz a szájában, ahány shot pohár ma este. A lány hiányolja Papaszítát, de Olivér most nem hozta, mert drága nem lenne itt dolga.
Kata elsőként érkezik meg a bulikára. Filip koktéllal kínálja. A fiú vázolja a nőnek mire számíthat a partin és kifejezi aggodalmát, hogy mit fognak Hercegék szólni hozzá.
Tumblr media
Kata nyugtatja, hogy minden okés lesz. Azt szeretem Katában, hogy minden jelenetet stabilan unalmas.
Begurul közben Ogli és Szandi. Ahogy kiszállnak a kocsiból a lány már jelzi is, hogy probléma lesz. A helyszínhez vezető út nem a magassarkúhoz lett kitalálva.
Tumblr media
A stég nem luxuspacek kompatibilis. Szandi többször is majdnem beleesik a vízbe.
Tumblr media
Végül baleset nélkül megérkeznek a helyszínre. Egyből le is basszák Wishes Ungárt az LMP szar teljesítménye miatt.
Szandi rátér a lényegre: lesznek kurvák? Olivér szerint Papaszítaszerű faszikat kellett volna hívni, a lány helyesel és azt mondja lenyalná róluk a tejszínhabot.
Tescos Ungár rossz hírrel szolgál. Csabi kérésére nem lesznek szexmunkások a rendezvényen.
Aurél hozza a Herceget. Miközben a helyszínre sétálnak Csabi atyai tanácsokkal látja el a fiút. Szerinte ideje lenne megkomolyodnia és felnőnie. Először is megtanítja neki, hogy jár egy igazi férfi.
Tumblr media
Sajnos nem hatásos a demonstráció, de szerencsére nagyon jó oktatóvideók vannak a neten erről.
youtube
Ahogy a helyszínre érnek Olivér felkérdezi, hogy miért nincsenek prostituáltak a rendezvényen.
Tumblr media
Csabi szerint jó ez így. Aurél szerint viszont Las Vegasban kellett volna tartani a bulit csak spúr Herceg urunk.
Olivér hiányolja a többieket. Filip bevallja, hogy meghívta Vikit is, aminek nem örül annyira a fiú.
Metta már hozza is a hajóján Letit és Vikit. Nagyon exkluzív.
Tumblr media
Szandi szerint Metta túltolta a bevonulást és kompenzál, amiért nincsenek csöcsei.
Letinek nagyon tetszik a helyszín. Jázmin hercegnőnek érzi magát. Megtapsoltatja a többiekkel Filipet, amiért az emberei jó munkát végeztek. Olivér viszont nem bírja ki, hogy ne nyafogjon megint a helyszín miatt. Megjegyzi, hogy a szőnyeg is szarul néz ki, mert kopott. Wishes Ungár azzal hárítja, hogy a design miatt ilyen.
Tumblr media
Megpróbál szót kérni a Háztól, de ahogy a Parlamentben se, itt se érdekel senkit.
Az első programunk egy kvíz. Filip Olivért kéri fel a játék vezetésére. Választhat egy társat maga mellé és természetesen Szandi csatlakozik hozzá.
Ogli a kamerának azt mondja, azért választotta a lányt, mert "csecs meg bulban eléggé otthon van a szeren". Viki nem véletlenül volt féltékeny.
Tumblr media
18 kérdést fognak feltenni az ifjú párnak. Azt fogják tesztelni, mennyire ismerik önmagukat és egymást.
Olyan kérdéseket kapnak, mint hogy ki mutatja ki jobban az érzéseit, ki tölt több időt a fürdőszobában vagy hogy ki a féltékenyebb.
Akkor kapnak pontot, ha mindketten ugyanazt a választ adják.
Tumblr media
Miközben nagy nehezen válaszolnak a kérdésekre Metta és Kata kibeszélik a párt. Kata szerint Csabi nagyon egyszerű.
Tumblr media
Váratlan zavar alakul ki, amikor az egyik kérdés az, hogy ki a hiúbb? A problémát az okozza, hogy se Olivér, se Aurél, se Csabi nem tudja mit jelent ez a szó.
Tumblr media
Csabinak néhány kérdés eléggé betalál. Amikor arra kell válaszolni, hogy ki a bátrabb kettőjük közül, akkor úgy próbálja kihetyetyézni a kérdést, hogy mindent kizár amitől fél. Legyen az bogár vagy a magasság. Szegény aztán a testére is kap megjegyzést Filiptől, mert nem kockás a hasa.
Tumblr media
Legalább arra a kérdésre, hogy ki az önzőbb az ágyban egységes választ adnak.
Váratlan koalíció alakul ki Filip és Viki között. Sokat nevetgélnek a játék közben. Olivér nem bírja ki és odakérdez, hogy mi olyan kurva vicces.
Tumblr media
Szerintük az, ahogy mások kapcsolatát próbálja megoldani, közben a sajátját nem tudja.
Tumblr media
Ogli elismeri Filip dominanciáját és felkínálja magát neki estére.
Vége a játéknak. Elérkezett a rész ahol a fiúk és a lányok különválnak.
A lányok kiértékelik a kvízt. Többen megjegyzik, hogy Csabi sokat kamuzott. Szandi szerint ez a kora miatt van, mert a húsz éves fiúkák olyanok, mint a tíz évesek.
Tumblr media
Metta ajándékkal készült Letinek. Egy nyaralás, amire csak ők ketten mennének. A lány nem valami lelkes, mert nem akar Mettával menni. Inkább utazna Csabival. A nő viszont nem véletlenül akarja, hogy csak vele menjen a lány. Le akarja beszélni arról, hogy ennyi idősen házasodjon.
Tumblr media
Kata a kamerának elmondja, hogy szerinte kicsit túlzásba esett ezzel Metta. Szandi nyíltan bele is áll. Szerinte azért mert neki nem jött össze, nem kéne elbizonytalanítania Letit. Kata is hozott meglepit. Egy Káma Szutra sütikiszúrót.
Tumblr media
Elnevetgélnek az ajándékon, de Leti a kamerába megjegyzi azért, hogy ez így mi a fasz akart lenni.
Szandi egy húsklopfolót adott a lánynak. A legszebb ajándék.
Tumblr media
Elkezdenek enni és felhozza Metta a témát, hogy nem fél-e Leti, hogy Csabszi félre fog kúrni.
Tumblr media
A lányt nem lehet megingatni. Természetesen nem fél, mert ismeri a párját és sosem tenni ilyet... Olivérnek nagyon tetszik a díszítés, mert lila-fehér és Újpest szurkoló.
Tumblr media
Csabi kiakad a kaján, mert Filip szusit hozatott. Igaz, hogy kedvezzen a fiúnak, rántott csirkével van töltve.
Tumblr media
Csirke-rizs
Olivér támogatja Csabit a házasságban, mert nagyon nehéz normális lányt találni manapság. Ő is már unja az egyéjszakás kalandokat és inkább megállapodna.
Tumblr media
Filip megkérdezi Csabit, hogy mi volt az a reddites poszt, amiben valami nőnek írogatott. Természetesen kamu az egész, nyilván a fiú sosem csinálna ilyet. Sosem...
A mai rész próbára tett néhány jelenetnél, mert az Istenért nem sikerült pár mondatot kibogoznom. Feliratozniuk kéne. Szerencsére egy komoly szakértői brigád áll a hogyvoltok mögött és együtt sikerült megfejteni.
29 notes · View notes
g1-v · 2 years
Text
Édes méreg.
Itt ülök a kurva billentyűzet fölött. A mai napom arra ment el, hogy a kezdetétől idáig szépen lassan folyt le minden életenergiám a lefolyón. Ki tudja hogy miért. Egyszerűen csak ürül, én pedig egyre mélyebben érzem magam... Megnyitottam a Wattpadot, hogy akkor én most írni fogok. Hisz az ilyen érzelmes pillanatokban ömlenek a szavaim, mint neked a könnyeid. De én nem tudok sírni. Az egyetlen ember aki miatt fátyolosak lettek a szemeim, az TE voltál. Úgy érzem sosem fogod megérteni ennek a súlyát. 
Elég rossz döntés volt a Wattpadot megnyitnom. Eszembe jutott, hogy anno milyen aranyosan valltad be 2 nap után, hogy amúgy beleolvastál a történeteimbe... Aztán megláttam az irományom, amit még szeptemberben írtam. Te kimentél a fényfesztiválra, aztán meg a pridera. És ez nekem nagyon rosszul esett. Velem is tehettél volna ilyeneket. Sosem mondtam volna, hogy ne menjünk. De igazad lenne; nekem kellett volna programokat kreálnom. 
Miután kitöröltem ezeket a sorokat, és kitisztítottam a Wattpados létem bugyrait, úgy éreztem hogy kell egy kis zene. Bekapcsoltam a Margaret Islandet, és ekkor újabb mélypontot értem el. Az agyam autopilótába kapcsolt. Egyetlen apró, gyenge pillanat kellett csak hozzá. Megnéztem az Instádat, a Facebookodat, és igen, még a Tumblidat is.
Miért? Fogalmam sincs. Ösztönök.
Kék a hajad, lol.
Ekkor végigfutott valami az agyamon. Valami amit eddig nem igazán realizáltam.. Nekem kurva jó barátnőm volt baszki. Mmint, sosem mondtam, de amúgy nagyon menőnek tartottalak. Közben persze elég ügyetlennek is, mert pl. nem tudtál odamenni ahhoz, akivel beszélgetni akartál. De ez tökéletesen hozzád illik. Sokszor végtelenül esetlen vagy, máskor igazán makacs. De ha valaki megismer téged, az egy igazi cukiságbombát kap. Egy ízig vérig szerető, és szeretetre méltó leányzót. Egy megfejthetetlen, különleges embert.
Tisztán emlékszem mikor Marceline meg Buborék hercegnő csókjánál szabályosan fangörcsöt kaptál. Emlékszem mikor átadtam neked az albumot, alig merted elfogadni a csomagot. Emlékszem az éjjeli felriadásaidra, emlékszem a kínos dolgainkra amiket megoszottunk egymással. Emlékszem ahogyan úgy öleltél, mint anyját a kisded. Emlékszem az köszöntő csókjaidra, és a vagyakozó tekintetedre. Az illatodra, a vonásaidra... mindenre. Néha még az álmaimban is megjelensz. Ez egy átok.
Baszki, egy éve kezdtél leépíteni lelkileg. Ez után még 2 hónap, és egy éve lesz, hogy teljesen összetörtél. Ez pedig nem múlik el nyomtalanul. Szinte mindig megérzem ha a közelembe kerülsz. Megéreztelek a suli ajtajánál, megéreztelek a buszon mikor mentetek haza. Megéreztelek mikor a buszmegállóban ültél a barátoddal, és megéreztelek mikor a Tescoban voltál.
Megérezlek, és amint meg is látlak, a testem hirtelen pánikolni kezd. A kezem ökölbe szorul, a szívem 150-es pulzus fölött ver, a lélegzetem szapora, és valami elemi, állatias ösztön küzd az elmémmel. A barátaim azt mondják, hogy nem léptem tovább rajtad, mert még reakciókat váltasz ki belőlem. Mert nem tudok semlegesen rád nézni. 
Mégis hogyan tudnék semlegesen rádnézni, ha nem szimplán bántottál, hanem tönkretettél?! Igen, önző módon válaszokat akartam, mert akkor nem ülnék itt, és nem mardosna az érzés lassan 1 évvel később is. De ami ennél sokkalta fontosabb lett volna; hogy elhiggyem, nem direkt tetted. Hogy csak azért bántottál, mert... magad sem tudod. Mert össze voltál zavarodva. Akármi. Elfogadtam volna bármit. De te nem csak nevettél rajtam... MEGALÁZTÁL!!
Annyira tudom, hogy ezer szó sem ér semmit. Nem fogod megérteni mit tettél velem, hogy ez mit okozott, és miért tettem amit tettem. Nem is akarnád megérteni. Lassan egy éve már. Azóta bombabiztos gondolataid lehetnek velem kapcsolatban. Olyanok amiket megváltoztatni csak egy ember tudna; te magad. Másnál megtetted, és én lettem a bűnbak... Velünk viszont sosem lesz ilyen. Nem kellek én neked. Hisz csak egy szörny vagyok.
Tudod... el akartam hinni, hogy ténylegesen olyan tiszta lelked van, mint amit megismertem. Hogy te tényleg nem manipulálnál, és bántanál, hisz szerettél. És ugye azokat sem szoktuk bántani, akiket korábban szerettünk. De úgy tűnik tévedtem. Jesszusom, de még mekkorát!
Elmentél, itthagytál, megmérgezted az emlékeket, és elvittél egy darabot belőlem. Kurva nehezen, de újraépítettem mindent, és most jól vagyok. Vagy valami olyasmi. Mert megtudni, hogy milyen is szeretve lenni, egy fantasztikus dolog. De az embereknek igaza volt. Ha egyszer megérzed az ízét, csak annál jobban fog fájni ha nem kapod meg. Olyan mintha lejönnél a cuccról.
És bevallom gyenge vagyok. Gyenge vagyok hogy mikor a lekem sötét mélyében fuldoklom, eszembe jut az a sok-sok szeretet amit te adtál. Hogy keserves nosztalgiába borulok, mert az életemben te voltál az egyetlen őszintén jó dolog. Gyenge vagyok mert néha arra gondolok, mi lehet veled. Hogy élvezed a napjaid, vagy csak túléled?! Tartozol valahova, vagy csak bolyongsz a nagyvilágban? Béke honol benned, vagy éppen háború zajlik?
Anno mindketten szeretni akartunk valakit. Mint kiderült, mindketten csak szeretetre vágytunk, és kompelzáltunk. Önmagunkat áldoztuk egy délibáb miatt, csak azért hogy szeressenek. És ez szétvert mindent. Nem csak kettőnk közt, hanem a lelkünkben is.
Elvesztettelek, és vele együtt a parányi jót is az életemben. Elgyengültem, de túlélem. Hisz én mindent viszontagságot átvészelek. Mert muszáj. Nincs más lehetőség.
'22. jún. 30.
Tumblr media
0 notes
zsebike · 6 years
Quote
Te egy kibaszott hercegnő vagy.
292 notes · View notes
Text
Az évfolyamtársnőm, aki tavaly azt írta az évkönyvbe, hogy "My computer screen is brighter than my future" most hivatásos hercegnőként dolgozik, Én meg a fővárosi esőben rohanok a vázlatfüzetemmel, és kergetem a távoli álmaim. Hajrá boldogság!
46 notes · View notes
Text
Megjegyzés magamnak #2
Ha valami túl szép és túl egyszerű az nem igazi. Ez nem tűndérmese hercegnő!
55 notes · View notes
ihatexlovethings · 6 years
Text
Igen, ő volt nekem a hercegem. De rá kellett jönnöm, hogy a mesében nem én voltam a hercegnője.
78 notes · View notes
cruel-heaven · 3 years
Text
„te voltál az igazi főszereplő egytől egyig minden rémálmomban.”
- Amanda Lovelace: Amikor a hercegnő menti meg önmagát
11 notes · View notes
letepett-ragtapasz · 3 years
Text
"Mond csak kit veszítenék,ó na,
Az egész csak egy kóma.
Hisz egyszer szeretsz,
Máskor meg szeretnéd,
Hogy kerüljem a társaságod.
Téged nem lehet érteni, csak úgy akárhogy.
Milyen rég volt már,hogy belédszerettem,
Emlékszem,akkor utoljára nevettem.
Azt hittem könnyebb lesz,
Simán becserkészlek.
De ez számodra csak részlet,
Hisz neked nagy az elvárásod:
Legyek okos,legyek szép
Tudod az élet nem tökély,
Vannak benne komoly pillanatok,
Ahol mindketten adhattuk a nagyot.
S gondolnánk,h nyomot hagyott,
Ami rideg szívünkbe fagyott.
Hisz nem veszel észre,
S már én se téged,
Nézünk egymásra,mint kisértet.
S azt,hogy engem ki sértett?
Hát te s mondhatnád,hogy "hát de..."
Inkább hagyjuk,igazam van,
Én nem nyitok vitát veled.
Mert az elhúzódik,s én nekem rád,
Annyi időm nekem nincs.
Nem akarok megöregedni vele,
S nem érnénk csak a vitánk közepére.
Amit te nyujtasz annak se vége se hossza
Megbecsült perceimet csak kifossza
Mondhatnád,te nagyképű.
S igazad is lenne,
De én próbáltam veled lenni benne.
Mondjuk eggyüt sem voltunk,össze se jöhettünk
Ahogy te mondod:
"Nem egymásnak teremtünk,
Nem te vagy nekem az igazi"
Hát mért neked ki?A Laci?
Tudod én próbálkoztam és észre se vettem,h milyen rossz vagy
De a te életed még másban is nyomothagy.
Bár nem a jó módon,szinte illegális,
Mi van hercegnő?Itt teremjek máris?
Elvárások mint a tenger özönlöttek felém,
De basszus néztél már tükörbe?
Visszajönnél,futva elém
Igen, szomorú vagyok,hisz mégis szeretlek,
De a rosszért pont nem én felelek."
-egy regi barat gyonyoru verse.
3 notes · View notes
elefanii · 4 years
Text
Csirkebél, bor, rap és pamacsos felhő: Mi történt a Mindenki sztárjaival?
Az egész világ felállva tapsolta a társadalmi igazságtalanságok ellen bátran kiálló gyermekcsoportot, akikről egy Oscar-díjas film is készült. De mi lett velük? Hogy alakult az életük? Ennek járt utána az Elefáni Magazin! 
Az Énekkar: A neves müncheni versenyre természetesen már Erika Néni nélkül ment el a csapat. Mindenki énekelhetett teli torokból, már nem törekedett a Minőségre senki, és ennek meg is lett az eredménye. Minden idők legrosszabb pontszámával, utolsóként végeztek. A produkciójukra az tette fel a koronát, hogy a Pál, Kata, Péter című dalban "Pár Kaka Méter"-t énekeltek röhigcsélve, arra gondolva, hogy a nemzetközi zsűriben nem lesz magyarul értő tag. Tévedtek. A nagy szavakból nem lett semmi, az énekkar nem tudott és akart demokratikusan működni, hiszen állandó viták tárgya volt, hogy mikor legyen a próba és mit énekeljenek. Fél évvel később meg is szűnt, de ezt akkor már nem is bánta senki.
Tumblr media
Erika néni: A balul sikerült előadás után azonnal fúrni kezdték az iskolában, az igazgató őt tette felelőssé a szégyenért, így hiába a jól muzsikáló énekkar, hamar feladta az egyenlőtlen küzdelmet. A gyermekeket felheccelő háttérhatalom örömére felmondott, sőt a tanárkodással is szakított. Ahogy elmesélte nekünk, "Nem akarok többé gyereket látni, saját gyereket se akarok, sosem tudnék bízni benne!". 
Tumblr media
Természetesen nem maradt sokáig munka nélkül: Rettenet kompetitív és perfekcionista hozzáállását maximálisan díjazták a Bosch Magyarországnál, ahol mint HR-es helyezkedett el. Jelenleg a Humán Erőforrás Menedzsment részleg regionális vezetője, többször hívták a multinacionális vállalat énekkarába, de eddig mindig nemet mondott. Valószínűleg örökre szakított a Zenével, elképesztő tehetségtől fosztva meg az egyetemes Magyar Kultúrát. 
Zsófi: Lázadó 1, ő volt az aki kirobbantotta a botrányt, hiszen neki lett megtiltva, hogy a fahangján kornyikáljon, mégis dalolni akart. Hát dalolt is! Művész akart lenni, önmegvalósítani, de a tanuláshoz nehéz volt a feje, a képességei pedig hiányoztak. Szülei nagy bánatára a gimnázium helyett csak a Jedlik Ányos ipari szakközépbe vették fel. Akkoriban több punkzenekarba is beszállt, amelyek mérsékelt sikereket arattak. Legtovább a Káoszpatkány nevű formációval jutott, amellyel egy demót is rögzítettek a Tom-Tom stúdióban. Erről az anyagról írta Lénárd László a Metal Hammerben, hogy a "az énekes disszonáns sikolyai nem csak a kispolgárokat, hanem minden jóérzésű rockert felháborítanak (ha-ha)". 
Tumblr media
Uj Péternek viszont tetszett az anyag, a finn Kaaoshoz, Svart Agressionhoz és a legendás Spionshoz hasonlította a bandát a Wanted  című "kulturális" magazinban. Szavai szerint "szembemegy minden szabállyal, nem tiszteli a hangokat, a harmóniákat, ösztönösen szakít a hagyományokkal, maga a zsigeri dadaizmus, amely már a tagadást is tagadja". A művészkarrier befuccsolása után dolgozni kényszerült, többek között megpróbált elhelyezkedni a Bosch Magyarországnál is, a felvételi beszélgetésén szokatlan módon megjelent a regionális HR igazgató is.... Végül az edelényi csirkebélmosó üzemben talált munkát. 
Liza: Lázadó 2, az ellenállás vezére, a karizmatikus, csilingelő hangú, nagy mosolyú leány, akibe minden fiú szerelmes volt... Fatális véletlenek sorozatának köszönhetően, édesapja, aki korábban a kabai cukorgyár igazgatója volt, fillérekért tudta megszerezni az üzemet. A papa később több gyárat is vásárolt, és egy szállítmányozási flottát is létrehozott. Lizácska svájci magán középiskolát végzett, töltött néhány évet New Yorkban, de végig igazi lázadó maradt, aki drogos történeteivel próbálta szórakoztatni a köré gyűlő siserehadat. Magyarországon harcos LMBQT aktivistaként kezdte, aztán idővel szembefordult társaival, és Terf Hercegnő álnéven írt gúnyolódó pamfleteket. Később szegénység elleni harc arkangyalaként aposztrofálta magát, kikelt a nagykörúton belüli elit harácsolása ellen, és a küzdelmek szünetében a család tihanyi birtokára vonult vissza pihenni, feltöltődni. 
Tumblr media
Később általános meglepetésre a Fidesz kommunikációs igazgatója jegyezte el, akinek káprázatos tihanyi pincészete lenyűgözte, elvarázsolta és magával ragadta. Esküvőjüket Cannes-ban  tartották egy jachton. A régi esettel kapcsolatban pedig az MTVA Ritikül című műsorában úgy nyilatkozott, hogy néhány szerencsétlen, tehetségtelen senki kettétörte a bimbózó énekes karrierjét az énekkar tudatos szétverésével. A műsor végén teljesen spontán módon feltűnt a stúdióban az Ismerős Arcok zenekar, és kíséretükkel előadta a Nélküledet, hogy bizonyítsa, a hangja nem sápadt meg az évek során. 
Liza és Zsófi kapcsolata: Zsófinak kellett pár év, hogy rájöjjön, hogy kapcsolatukban, ő a Buta Csúnya, aki mellett Lizácska igazán tud ragyogni. Eltávolodtak egymástól az egykori jó barátnők. Az sem segített sokat, hogy míg Liz Santoriniről posztolgatott képeket, addig Zsófi max Zalakarosra jutott el a szüleivel. Kapcsolatuknak az tette be a kaput végleg, mikor Zsófi tudomására jutott, hogy udvarlójának, a hegesztő Ungvári Gyulának Liza fehérneműben pucsítós képeket küldött. 
Tumblr media
A többiek 
Pajor László: Megvan az aranyos kisfiú az énekkar harmadik sorában ugye, aki önkéntelenül is mosolyt csalt a nézők ajkára a Mindenkiben? A 8. osztályban párizsi osztálykirándulást szervezett "bomba áron". Az utazásra sosem került sor, és az előlegként befizetett pénz visszaadását is addig húzta, amíg végül elballagott az osztály, így végül nem kapta vissza senki a befizetett összeget. Később a politika felé fordult, és a DK pénzügyi igazgatója lett. 
youtube
Csengeri Vivien: Vivi az a kicsit kislányos, enyhén butuska pofát vágó lány, akinek a film végén mutatják is az arcát. Testileg, lelkileg későn érő típus volt. A gimnáziumban segített az igazgató néninek megírni az iskola történetét, miközben a többi leány ennyi idősen már a bokrokban hentergett, és nyári fesztiválokon holland, illetve francia hímeknek adta oda magát. Később felkerült Budapestre, ahol kitalálta, hogy ő is híres lesz. Tehetsége nem volt, viszont stréber, nyomulós természete, illetve a hatalmas kannái igen. Ez utóbbiakat ráadásul előszeretettel mutogatta boldog-boldogtalannak, és ez végül elég lett a sikerhez. Próbálkozott az énekléssel, de borzasztó ronda volt a hangja (Erika néninek nagyon igaza volt), egy-két katasztrofális demo felvételen kívül semmi nem maradt fenn szerencsére a próbálkozásokból. Később rap operettet írt, amelyet színpadra is állított, de a fizető nézők (sőt a nem fizetők se) nem tisztelték meg jelenlétükkel az előadást. Ezt követően egy női magazinnál kezdett dolgozni gyakornokként, kinevezte magát zene- és kosárlabda szakértőnek. Az imidzse részévé tette, hogy ő nagyon imádja az NBA-t, és könyvet is írt a rajongásáról "Tizenegyes" címmel. Fél napot töltött Ozorán, és ezt követően a fővárosban már mint Goa DJ adta elő magát, és azzal haknizott, hogy 13 évesen az iskolai Mikulás Bulin már Infected Mushroomra csapatták az osztállyal. Végül már a tévébe is berágta magát egy vombat szívósságával küzdött, de célt ért. Ott volt mindenhol, szerepelt, lefetyelt, parádézott, és ez a taktika Magyarországon elég volt a boldoguláshoz. 
Mint látható azon kívül, hogy Erika Nénit megalázták nyilvánosan, valójában semmi jelentősége nem volt a forradalmi hevületnek. Az énekkar elbukott... a tanulságot pedig mindenki vonja le magának!
- vége -
A vírus meg a kormány, blabla, adakozzatok küldjetek pénzt az elefáni magazinnak! Drága angyal olvasók, hogy még több ilyen színvonalas tényfeltáró anyag készülhessen
20 notes · View notes
nemkelltobbfajdalom · 4 years
Text
Csajos merengés
Miután meghalunk az életünk nem lesz más, mint egy kötőjel két évszám között.
De én azt hiszem, hogy abban a kötőjelben minden benne lesz. Benne lesz az a temérdek mennyiségű szeretet, amit adtál és kaptál, benne lesz az a sok meggondolatlan tett, amit bár hibának neveztél de fontos része volt az életednek. Benne lesz az a sok kalad, amit a barátaiddal átéltél, a sok fáradság, amit a tanulásba, munkába fektettél. Benne lesz a sok önfeledt nevetés, az az igazi, mindent elsöprő őszinte nevetés, és benne lesz a sok apró mosoly, amit számodra fontos emberek csaltak az arcodra. Benne lesz a sok dal, zeneszöveg amíg mosolyogva, sírva, hangosan énekelve vagy csak magadban dúdolva ismételgettél. Az a sok takarítás közbeni "magánkoncert", a zuhany alatt elhangzó dalok, a tükörrel való kiabálás, hogy: "mégis miért nem lehet nekem is tökéletes alakom?", a ruha boltban eltöltött órák, hogy megtaláld a tökéletes holmit (persze hogy az lesz amit elsőnek felprobáltál, de biztosra kell menni!), az érzés, amikor csajos nap alkalmából megcsináltatod a körmeid és folyton a kezedre pillantasz, a sok pletyizés, barátnős kávézás, a sok srác, aki levett a lábadról és a srác akivel megöregedtél. Benne lesz a sok hosszú telefonbeszélgetés, az éjjeli chatelések, a szerelmes üzenetek. A rengeteg veszekedés a szüleiddel, a srácok akik összetörték a szívedet, a sok "én megmondtam", az átsírt éjszakák, a rengeteg csalódás, hamis barátok, a szakítások, a szakítás utáni frizura váltás, a sok mű mosoly, a sok csoki a nehéz napokon, a kedvenc előadód, a sorozatok, a napló bejegyzések, az Instagram és Facebook posztok, a Tumblr esti gondolatok, egy átbeszélt éjszaka után délig alvás, a sok pulcsi amit a fiúktól kaptál, és A GYŰRŰ, amit A bizonyos fiútól kaptál. A hercegnő ruhák kiskorodban és a menyasszonyi ruhád. Az egész házas életed, a gyerekek, az öregség. Minden benne lesz. Minden. Mert habár az csak egy kötőjel, aki ismert, tudni fogja, hogy az nem csak egy egyszerű kötőjel. Az vagy te. Az életed. Tegyél róla, hogy emlékezetes legyen az a kötőjel!
@nemkelltobbfajdalom
80 notes · View notes
touchmyuglysoul · 4 years
Text
Tudod rajottem arra, hogy felesleges kuzdeni. Szíved lelked beletrheted egy dologba, ha ugyis ugyanaz lesz a vege. Csalodas. Szivem lelkem bele tettem abba, hogy ereztessem, hogy szamomra mennyit jelentesz. Csalodtam. Pedig en tenyleg nem akartam neked semmi fajdalmat okozni. De egyszer ugyis rajossz, hogy amit en tettem erted, az soha nem fogja senki megtenni erted. Ugy erzem tényleg el kell engednem téged. Nem azert, mert nem szeretlek, hanem azert mert túlságosan szeretlek ahhoz, hogy teged bantsalak. Szeretlek es szeretni is foglak mert megigertem, hogy orokke. Teljes szivembol kivanom azt, hogy talald meg a boldogságot valakiben. Hogy elj teljes eletet es sose erjen tobb fajdalom eleted soran. Mar rajottem, nekem mindig te maradsz az igazi, de sajnos neked en nem tolthetem be ezt a szerepet. Voltam elso, de utolso mar nem lehetek. Valahogy éreztem, hogy az utolso puszimat nyomom az arcodra. Legalabb utoljara megpuszilhattalak. Meg utoljara magamhoz szorithattalak. Meg utoljara lathattad a konnyeimet. Meg utoljara elmondhattam neked mennyire fontos vagy szamomra. Többé nem fogom megigerem. Többé nem fogok az utadba allni, hisz te nem vagy boldog amikor az életedbe vagyok. Nekem meg az szamit, hogy boldog legyel. A halalom napjaig te leszel a legfontosabb es minden nap gondolni fogok rad. Az eletem ertelme vagy es soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen lesz a befejezese a mi tortenetunknek. Eddig sose volt lezarva, most végre lezartuk. Fáj. Igaz, osszetortem. De sirva mosolygok. Mert miattad tortent. Es nem tudok arra gondolni, hogy milyen fajdalmat okoztal most nekem ezzel, csak arra, hogy mennyi oromot. Az arcomon folyik le az evel serelmei. Koszonom, hogy az eletemben voltal. Koszonom, hogy megtanitottal szeretni es megmutattad az igazi szeretet megis milyen. Egy biztos, neked mindig lesz hely a szivemben. Csak mar... Sose fogod betolteni azt a helyet. Es ennek igy kell lennie. 10 ev mulva nem te leszel a kavezoban akivel talalkozok es újra egymasba szeretunk. 10 ev mulva nem a te kezed kerem meg. 10 ev mulva nem a te kezed fogom meg az utcán. 10 ev mulva nem neked mondom, hogy joejszakat szerelmem. Es 10 ev mulva nem teged foglak megcsokolni minden nap. Mert neked nincs erre szukseged. Mas fog téged hercegnő kent kezelni. Mas fog teged megcsokolni es mindenben ott lenni melletted. Ahogy mellettem is. Mert tudod, a mi tortenetunk orokke lezaratlan marad. Volt, de nincs olyan, hogy lesz. Mert te nem akarod. En pedig nem fogok a boldogsagod utjaba allni. Mert latod, en ennyire szeretlek. Vigyázz magadra.
11 notes · View notes
newrebel · 4 years
Text
Döntés
Régen sokszor mondtuk, hogy a legrosszabbakat éljük át, hogy ennél rosszabb már tényleg nem lehet. Pedig azok milyen apró problémák voltak, már látom. Amikor az élet valóban választás elé állít, akkor érzed az igazi szenvedést. Szerelem vagy család. A  jövőd vagy a múltad a fontosabb? Melyiket válaszd? Hiszen úgy érzed, egyik nélkül sem lehet élni, egyiket sem akarod feladni vagy hátrahagyni. De mi van akkor, ha nincs más választásod? Választanod kell. Mégpedig most. Azonnal. 
Az elmúlt hónapok boldogságát beárnyékolták a választás sötét felhői. Tudtad, nagyon jól tudtad, hogy választanod kell előbb vagy utóbb... Azt hitted ezt is le tudja győzni a szerelem, akár a mesékben. Azt hitted a te életed is vehet mesés fordulatokat. Tévedtél. Rájöttél, hogy te nem lehetsz hercegnő akit megmentenek önmagától. Nem lesz boldog életed melyet kislányként képzetél. Ettől még a herceg sem menthetne meg. A szenvedés a végzeted. 
Ha kínok kínját éled át és senki sem segíthet, senki sem dönthet helyetted, senki nem mondja meg melyik döntéssel leszel boldog.
Dönts hát bárhogy: szerelemből, szeretetből, hálával, áldozattal. Talán minden jó lesz, talán minden sötét. Dönts megbánás és félelem nélkül. Dönts szabad akaratodból, úgy, hogy csak magadra gondolsz. Mert döntésed terhét egy egész életen át te cipeled majd.
2 notes · View notes
labjegyzet · 4 years
Text
Anne Glenconner mesél könyvéről, a királyi családról és Meghan Markle-ről
Tumblr media
(Fotó: Hal Shinnie, The Guardian)
Anne Glenconner memoárja októberi megjelenése után hamar a sikerlisták élére került. Margit hercegnő 87 éves egykori udvarhölgye több mint 200.000 eladott példánnyal büszkélkedhet, ami talán azért lehet meglepő, mert Margit sosem volt a legkedveltebb a királyi család tagjai közül. Ám a könyv két dolog miatt is népszerű lett. Az egyik, hogy ez egyáltalán nem egy cukormázba burkolt/habos-babos életrajz, a másik ok pedig valószínűleg maga Glenconner. 
Az udvarhölgy magyar nyelven, Gondáné Kaul Éva fordításában május 27-én jelent meg. A külföldi sajtóban már számos helyen méltatták a könyvet. „Lenyűgöző… Ha egy fejezet alatt nem esik le háromszor az állad, akkor nem figyeltél eléggé olvasás közben.” – írta a The Sunday Times. „Szelíd, bölcs, szerény, de elsősorban rendkívül inspiráló.” – jellemezte a The Times. A The Guardian riportere pedig a szerző otthonában ült le beszélgetni az egykori udvarhölggyel, aki egy grófi család elsőszülött gyermeke volt, „így igazság szerint rangomon alul házasodtam” – meséli, hiszen a férje, Colin Tennant, „mindössze” Glenconner bárója volt. 
Tumblr media
Íróként most először próbálta ki magát, stílusa jellegzetes, elevenség és fanyarság, de szívélyes humor jellemzi. Olyanokon is tud nevetni, amit mások aligha találnának mulatságosnak. „Attól senkinek nem lesz jobb, ha az ember csak üldögél a saját nyomorúságában. Nem egy hópehely vagyok, inkább harci fejsze. Édesanyám úgy nevelt, hogy megbirkózzam a dolgokkal.” Bár a riportert a találkozó előtt arra kérték, ne kérdezősködjön Harry hercegről és feleségéről, a téma kikerülhetetlennek bizonyult. Glenconner szerint Meghan Markle hibája annyi, hogy nem érti, mennyire keményen dolgoznak az emberek a királyi családban. „Szerintem azt gondolta, hogy egy aranyhintóban kocsikázhat. De ez igazából elég unalmas. Margit hercegnő rengeteget jótékonykodott, fotósok nélkül, nem úgy, mint Wales hercegnője.” Glenconner hűséges királypárti, de rokonszenve főleg a család tradicionálisabb részére irányul. 
Bár a Glenconner könyvét övező sajtóhírek a királyi családra fókuszáltak, a The Guardian riportere szerint mégis a saját életét bemutató részek a legmegkapóbbak. Vegyük például a házasságát! Colin igazi botrányhős hírében állt. Előszeretettel kiabált másokkal, nem mellesleg rendszeresen beszámolt feleségének a barátnőivel töltött nyaralásairól. Ettől függetlenül a könyvben lelkiismeretesen kiemeli férje jó tulajdonságait, a jó humorérzékét, képzelőerejét, az erőfeszítést, amelyet Mustique szigetének felvirágoztatásáért tett. A szerző a memoár egyik fejezetét ennek a szigetnek szentelte. Colin megvásárolta Mustique-ot, és a szerzővel együtt egy paradicsomot hozott létre gazdagok és hírességek számára. Egyik első vendégük volt Mick Jagger és David Bowie, de a szigetet Margit hercegnő is megszerette, és a kedvenc nyaralóhelye lett. A sziget privát jellege a mai napig megmaradt, a sziget tulajdonosai valójában az itt lévő ingatlanok tulajdonosai, akik így a saját szabályaik szerint kapcsolódhatnak ki, és ma is kedvelt üdülőhelye a királyi család tagjainak, gyakran időzik itt Katalin hercegné és Vilmos herceg is. Egy nyaralás alkalmával például, amikor Glenconner finoman rámutatott Margaret hercegnő fürdőruhájának átlátszóságára, ő csak bosszúsan annyit mondott, „Ó, Anne, nem érdekel, nézzenek csak, ha akarnak.” 
Tumblr media
(Fotó: Slim Aarons/Getty Images)
A házaspárnak öt gyermeke született, Charlie, Henry, Christopher, valamint az ikrek, May és Amy. Glenconner imádta, hogy anya lehet, de annak ellenére, hogy ő maga nem volt elégedett gyermekkora minden részével (távollévő szülők, nevelőnők, bentlakásos iskola), ugyanígy járt el saját gyermekei esetében is, hátrahagyta őket, amíg férjének segédkezett Mustique-on. „Egyszerűen csak így alakult, a barátaink is így csinálták, a hosszú téli fogadások, amikre eljártunk... nem gondolkoztunk. Egyáltalán nem is akartam, hogy bentlakásos iskolába menjenek…” – nyilatkozta. Szívszorító olvasni, ahogy gyermekei sorsáról ír. Charlie-nál nyolcéves korában súlyos OCD-t diagnosztizáltak, tinédzserként szerhasználó lett, végül 39 éves korában elhunyt hepatitiszben. Henry megnősült és született egy fia, a ’80-as évek végén pedig nyíltan felvállalta homoszexualitását. 18 hónapon belül AIDS-es lett, ami ebben az időben, és Glenconner köreiben egyfajta stigmaként bélyegezte meg a családot. „Amikor a sürgősségire vittem Henry-t, még tele volt a hely, egy fél órán belül azonban kiürült, és csak ketten maradtunk. Annyira rosszul volt, hogy a földön ültünk, a feje az ölemben. Erről nagyon nehéz volt írni.”
Legfiatalabb fia, Christopher, Belize-i tartózkodása során egy szerencsétlen fejsérülést követően kómába esett, az orvosok pedig azt mondták Glenconnernek, végleg búcsút vehet tőle. Ő ehelyett odaadóan ápolta, még egy különleges gyógymódot is kitalált a fia számára, ami hatásosnak is bizonyult, amikor pedig négy hónappal később felébredt a kómából, otthonában gondozta tovább öt évig. Bár a baleset súlyos következményekkel járt, Christopher kétszer is megnősült és két gyermeke is született. „Az emberek alig beszélnek velem a gyerekekről, talán mert más jobban érdekli őket. De én szeretek róluk beszélni, talán ez a könyv jó lehetőség volt erre is.”
Nem kétséges, hogy Glenconner könyve bepillantást enged a királyi család életének kulisszái mögé, de számunkra is legalább ennyire érdekesek és tanulságosak voltak a szerző magánéletével foglalkozó fejezetek. A könyvben 16 oldalnyi színes képmellékletet is találunk, a fotók között vannak Glenconner saját képei, féltve őrzött emlékei is.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A könyv megvásárolható a webshopunkból.
1 note · View note
dream13sblog · 5 years
Text
"Találd meg amit szeretsz és hagyd, hogy megöljön!"
-Megtaláltam, egyszerűen éreztem, hogy Ő az az ember akit és amit szeretek, de sajnos megöl, egyre lassabb folyamat és egyre fájóbb..Folyton csak az jár a fejemben, hogy elbasztam, mindent, nem tudom jóvá tenni, egyszerűen lehetetlen, van az a pont, amikor az ember megtesz minden tőle telhetőt, mindent amire csak képes, de ezek után is csak megalázó pillantásokat kap a körülötte lévő emberektől! Ez nálunk se volt másképp, fájón szerettelek, már a legelején, mégis hibát hibára halmoztam, és aztán egyre több hiba jött, egyre rosszabb lett. Idővel teljes szívemből megbántam, és ekkor jött el az a pont amiről az előbb meséltem, jóvá szerettem volna tenni, mindenképp, a jót akartam neked. A véget akartam, csak az tűnt lehetségesnek, csak mert a te érdekedet néztem, mégis egyre rosszabb lett. Nem tudtad értékelni a tetteimet, tíz jó tett után egy rossz és borul minden, újra csak a vita, fájó szavak egymás szívébe és elméjébe fúródnak, melyeket egymásnak dobálunk meggondolatlanul, nem egy-két hét, akár hónap, talán év, nem, ez egy életen át is megmaradhat, a lelked mélyén... Majd, mikor idősen elmerengsz a múlton, talán eszedbe jut egy rossz szó,melyet a fejemhez vágtál, csak egy fájó emlék lesz az egész, melyre nem szívesen emlékszel vissza. Lehet hogy eltűnsz az életemből, de tíz év múlva is eszembe jut majd, mikor undorítónak neveztél, csupán indulatból, hogy rossz lesz az egész életem, hisz gyenge vagyok, ez örökre bennem marad, örökre!.. Idősen elmerengek azon, hogy igazad volt, mindvégig, nem vagyok egy különleges hercegnő, kinek mindent szabad, csak egy átlagos lány, aki végig szenvedte az életét. Fáj-fáj-fáj, de mégis köszönöm neked ezt az időt, melyhez sok fájó emlék köt, de sokkal több szép pillanat, köszönöm hogy megtanítottál szeretni, teljes szívből, őszintén, levenni az álarcot, amelyet minden ember lát, de te beláttál az álarc mögé, megismertél.. Ugyanakkor ennek következtében rájöttem arra, hogy az álarc marad, örökre, az igazi énem undorító, ahogy te nevezted. Sajnálom az egészet, azt, hogy egészen, álarc nélkül átadtam magam neked, a lényednek, a testednek és a lelkednek egyaránt., Tanultam belőle, és valamiért mégis hálával tartozok mindenért, minden szép emlékért, és minden fájó pillanatért is, mert miattad fájt, csakis miattad. Megtaláltam amit szeretek, de el is veszítettem, fájóbb lelki halált okoz ez az érzés, mintsem ha megölne az amit teljes lényemmel szeretek. Fájt, fáj, és fájni is fog, talán őrökké, de hálás vagyok, hogy ott voltál, a sok rossz közepette is, és szerelmesen, olykor gorombán, de segítettél. Fájó dolgok, részedről is, pont mint részemről. De mégis köszönök mindent, köszönöm hogy ott voltál az életemben!
2018.07.29..5:24
18 notes · View notes
helen-price · 5 years
Text
Én 2038-ban
2038 . szeptember 1-je van .Felkeltem és kimentem a balkonra meginni a teámat , ahogy azt minden reggel megteszem , miközben a gyönyörű hegyeket nézem . Visk ma is olyan különleges amint 20 évvel ez előtt volt . Brmegyek , felöltözöm és elindulok a motorommal - amint egy 150-es Lifan - az óvodába . A sok 3-4 éves gyermek örül , hogy újra láthat engem , és én is örülök nekik . Az idő gyorsan telik köztük. A többi pedagógussal is jól kijövök , 5 év alatt már összeszoktunk . Miután hazamentem , lepihenek pár percre , eszek és elindulok a hegyre sétálni egyet , már rég bejártam a környéket , azért nem igazán találok új helyeket , az viszont elképesztő , hogy ez a környezet változatlanul gyönyörű és ép . Haza indulok , mert nemsokára naplemente , és azt szeretném ugyan onnan nézni , ahonnan mindig , mostanában valahogy megnyugtató kicsit ez a monotonitás , nem gondoltam volna , hogy egyszer majd szeretni fogom azt , ha minden ugyanúgy megy mint mindig , de most mégis olyan biztonságban érzem így magam . Már befordultam az utcába , körbenézek és megfigyelem , hogy ott , a parkban már nem ülnek és szórakoznak úgy a fiatalok , ahogy egy röpke 20 éve én és a barátaim tettük . Valami belső késztetést érzek , és mind hiába kerültem el  oly szorgosan eddig ezt a helyet , most mégis betérek . Leülök az első padra és szinte látom magam előtt a felsorakozó 3-4 motort és a barátaimat , ahogy este 10-ig beszélgettünk és szívtuk a cigiket , hallgattuk a zenét és csak úgy elvoltunk , tervezgettük a jövőt , és mekkorákat tévedtünk , mikor azt hittük , hogy minden úgy is lesz , ahogy szeretnénk , hogy esetleg együtt maradunk . Igazából már akkor tudtuk , hogy ez nem így lesz , de reménykedtünk , ó , mennyire szerettük volna . A szemem már tele könnyekkel , ezért kerülgettem , ezért hallgattam eddig , mert fájó , de csodaszép emlékek ezek , amiket nem tudok csak úgy a múltban hagyni , és nem akarom őket elengedni . Rágyújtok , egyre , aztán még egyre , vissza akarok menni , sohasem akartam igazán felnőni , sosem akartam , hogy vége legyen mindennek , hogy a barátaim nélkül kelljen élnem . Hiányoznak , már rég nem láttam őket . Sajnos úgy alakult , hogy mostanra már csak az emlékeimbe kapaszkodhatok .
   Nemsokára felálltam a padtól , és tovább indultam a körhinta mellett , ott is megálltam , és engedtem a mélyre elnyomott , feltörekvő érzelmeimnek , már így is eleget emésztettek . Leültem a már új hintába , becsuktam a szemem , kinyitottam , és körülnéztem egy újabb emlékben , a múltban . Két régi barátommal ültünk a körhintában és terveztük , hogy hová fogunk menni . Szem bezár , majd újra kinyit . Két fiú áll mellettem , feloldottan beszélgetünk , épp biciklizni voltunk , bár eléggé kifulladtunk , megbeszéltük , hogy elmegyünk legközelebb is , de most menjünk focizni , mert már várnak ránk . Lehuny-kinyit . A hinta nagyon gyorsan forog , valaki kiesik belőle és beveri a fejét . Lehuny-kinyit . A turnyikon gyakorolok trükköket , jönnek a fiúk , köztük a gyermekkorom nagy szerelme , elesek , odajön , felsegít , megkérdezi jól vagyok-e , mosolygok , és azt mondom : " Nincs baj " . Igazából már nem is fáj annyira . Lehuny-kinyit. A könnyek folynak az arcomon , nagy , mélyről jövő , érzelmekkel teli könnyek , csepp-csepp , le a földre , körbenézek , ismét egyedül vagyok . Fel kell állnom , gyerünk , tovább kell mennem , még két hely , még két megálló a vég előtt , rajta , túl kell lennem rajta .
  Lassan , ráérősen sétálok tovább , az utca kihalt , még pár lépés és ott vagyok . Befordulok a kis pályára , és felülök a mászókára , körbenézek , a nap már épp lemenőben , lekéstem . Nem baj , csak nézz körül , vessz el az emlékekben , tekerd vissza az időt , vagy legalább próbáld meg . De tudom , hogy ez nem sikerülne , szóval csak folytatom amit már elkezdtem . Lehunyom a szemem , majd ismét kinyitom , már a múltban vagyok . A focipályán focizok a többiekkel , köztük a szerelmemmel  is , sikerült kicseleznem , megdicsért , emlékszem milyen boldog voltam . Lehuny-kinyit . Sokan össze gyűltünk , bújócskázni indultunk , sosem tudtak egyhamar megtalálni , még emlékszem milyen büszke voltam . Lehuny-kinyit. Fogócskázunk , ebben sosem voltam valami jó , de jól éreztem magam . Lehuny-kinyit. Két fiú motorozik körbe-körbe a pályán , még emlékszem mennyire szerettem volna vele lenni , szerettem volna , ha elhív magával pár körre , emlékszem hányszor elképzeltem , de nem voltam csalódott mikor nem tette , akkor még nem . Lehuny-kinyit. Könnyek , emlékek , fájdalom - mikor lessz már vége ? Menj , menj tovább , csak még egy kicsit , csak még egy megálló és vége lehet , ha úgy akarod akár örökre vége lehet . Ez a hang , ez a hang rossz , ez a hang megtéveszt , ez a hang csalogat , ezt tudom , nagyon jól tudom , mégis engedek neki , mégis hallgatok rá.
  Leszállok , és elindulok az utolsó emlékforráshoz , nincs messze , sőt közel van , alig egy kanyarnyira . Lassan megyek , még nem döntöttem , még nem vagyok biztos benne , még visszafordulhatok , még lehet másként . Menj , csak menj előre , már mindjárt , hamarosan , hamarosan vége lehet , ne feledd , utolsó megálló . Utolsó , azt hiszem ettől féltem a legjobban , mert itt van a legtöbb emlékem , mert ezek a legboldogabbak , mert ezek fognak a legjobb fájni .
Megállok az épület maradványai elött , ó , hányszor volt ez már több , mint puszta maradvány ? Ha jobban belegondolok sosem volt "csak maradvány" , mindig is több volt , mindenkinek több volt , főleg nekem . Nagy levegőt veszek , felkészültem , ha most belépek nincs visszaút , tudom , elfogadtam , belépek a romok közé . Szétnézek , a falak ismét kopottak és kilátszanak a graffitik , amik már legalább 30 éve állnak ott . Beljebb megyek , ott a pincelejárat , ott , vele szemben egykor még egy szilvafa állt . Volt még egy fa , egy almafa , egy számomra oly fontos és értékes almafa . Megállok mindennek a közepén . Rajta , menni fog , csak hunyd le a szemed , csak emlékezz . Megadtam magam , rendben , mindennek vége , te győztél . Lehuny , vár , lehunyva tartja erősen , majd lassan kinyit . Látja magát , amint felmászik a befejezetlen épület tetejére és sétál rajta , sőt szalad , már akkor sem félt , a magasságtól vagy az eséstől soha . Boldog volt , vagy legalábbis szabadnak érezte magát , mindig is erre vágyott , szabadságra . Lehuny-kinyit . A szilvafa . A szilvafán ül és Harry Potter-t olvas , beleméjülve , egy más helyen volt már akkor is , nem sokat volt a földön , nem volt oda a valóságért . Lehuny-kinyit. A piknikek a szilvafa alatt , a sok színjáték amit gyerekként előadtunk , a sok boldog pillanat , amikor a többiekkel együtt eltöltöttük az időt a szabadban . Lehuny-kinyit. A szilvafa tetején vagyok , megkarcoltam a lábam , a sebhely örökre megmaradt , ahogy az emlék is . Lehuny-kinyit. Az egyik barátom születésnapja , szallonna sütés . Lehuny-kinyit . Spontán maszkosbál valamikor nyáron , hercegnős ruhák . Lehuny-kinyit . Ismét a valóság . 45°-ot fordul balara , a pincelejárat . Sok első dolog helye , sok története van , sok kitalált , igaz , és talán lehetséges dolog helyszíne . Közelebb mentem hozzá . Ez lesz az utolsó . Lehuny-kinyit . Lenézek a sötétségbe és jönnek az emlékek . A körülbelül 3 méteres lyuk felett ül , tél van és vannak mások is körülötte , bíztatják , hogy ugorjon , nem fog fájni , de nincs szüksége bíztatásra , anélkül is megtette volna , sosem félt a magasságtól és az eséstől sem . Lehuny-kinyit . A pincében van , bújócska-fogócskát játszanak a többiekkel . Lehuny-kinyit . A 15. születésnapom , ami itt lent volt megtartva . Lehuny-kinyit . A sok szál cigi . Lehuny-kinyit . A sok pohár alkohol . Lehuny-kinyit . A lánchang , amit mindhárman hallottunk . Lehuny-kinyit . A sok felfedezetlen titok , ami már örökre titok marad . Lehunyja , majd mégegyszer kinyitja a szemét . Zokog , ez igazi zokogás , fáj hallani .
Leroskadok a földre , ültem már így itt korábban is , nagyon régen , de akkor felálltam , tényleg felálltam . Most is felállok , de máshogy , felállok , de mégsem . Már vége van . Ez volt az utolsó , nincs több fájdalom ,nincs többé semmi .
Elindulok , megérkeztem . Szem mégegyszer lehuny , de már nem nyílik ki többet .
6 notes · View notes
braveebunny · 5 years
Text
Nem igazán tettem eddig újévi fogadalmakat. Az utóbbi néhány évemet egyszerűen csak kevesebb zökkenővel túl szerettem volna élni, átvészelni valahogy.
2019-et viszont jó pár fogadalommal indítottam, amit igazából 2018. decemberében már javában felvésegettem magamban és eléggé hangoztattam is őket. Sorsi jelkép és első próba ként rögtön januárban meg is kaptam az első olyan dolgot, mely egy időre az összes fogadalmamtól elvette az erőmet.
Nem könnyű úgy bánni az emberekkel, ahogyan ők velem, ha rendeltetésemnek érzem, hogy mindenki mellett ott legyek és támaszt nyújtsak, ha szükséges. Mindig is úgy gondoltam, hogy az emberek viselkedése nem tükrözi, milyen ember valójában, mindannyian titokzatosak és zárkózottak vagyunk. Úgy véltem, attól mert valaki bunkón vagy sértőn viszonyul hozzám, nem azért van, mert valóban ilyen ember, hanem valami oka lehet mindennek. Mindig próbáltam a dolgok mögé látni, megfejteni az embereket. Elméleteket gyártottam magamban, hogy mi lehet az adott viselkedés oka...
Nehéz volt elfogadnom a tényt, hogy nem mindenki jó. Igenis vannak rossz emberek, akik szimpla szórakozásból, szívtelenségből meg fognak alázni, mindenféle ok és lelki sérelem nélkül. Nehéz volt átprogramoznom magam, hogy ne akarjak minden áron hamis elméleteket gyártani.
Az első számú fogadalmam a tükörviselkedés volt, hogy kivétel nélkül mindenkivel úgy viselkedjek, ahogyan ők velem. Hogy őszinte legyek még nem az igazi... Naiv emberként és az elmúlt éveket nézve egyértelmű, hogy pocsék emberismerő vagyok. Egyszerűen képtelen vagyok látni a rosszat. Talán annyiban sikerült fejlődnöm, hogy aki egyszer bántott, ha haragudni nem is, de kellő távolságot megtartom. Nem mondanám haragtartó embernek magam, sok esélyt osztogatok rossz embereknek, akik aztán ki is használják ezt. Persze vannak olyanok, akikben olyan szinten csalódtam, hogy mondhatni kitöröltem az életemből és számomra nem léteznek. De ebben az esetben sem mondanám, hogy haragot érzek, ha rájuk gondolok, mert az igazság az, hogy nem gondolok rájuk, egyszerűen csak nincs helyük az életemben.
Semmiképpen nem tervezem, hogy egy kőszívű hercegnő leszek, aki flegmán kezd viselkedni, csak mert bántották... Csak meg akarok tanulni tisztán látni.
Bátran igent vagy nemet mondani. Helyesen cselekedni. És tartani magam ahhoz, hogy... ha valami rossz dolog történik, ne ragadjak le és hagyjam, hogy magával rántson. Bármennyire is nehéz, bármennyire is maradni szeretnék... ha mennem kell, akkor mennem kell. És ha már elkullogtam, legyen annyi erőm, hogy soha többé nem nézek vissza. Mert... van, hogy az emberek nem azzal a céllal érkeznek az életedbe, mert maradni akarnak. Mindegyikük megtanít valamire, aztán tovább állnak. Megtanítanak, hogy nem normális, ha hónapokon keresztül rejtegetnek, megtanítanak, hogy igenis egy értékes nő vagy, akit nem lehet elnyomni, aki igenis megérdemli, hogy örömmel felvállalják és büszkék legyenek arra, hogy vagy nekik. Ahogyan az emberek bánnak veled, nem feltétlen a te problémád, a te hibád. Van, hogy egyszerűen csak fel kell állnod és megannyi hallgatás után hangot adni magadnak aztán tovább sétálnod. Anélkül, hogy akár egy percig is gondolkodnál azon miért tették veled azt, amit. Miért aláztak meg, miért bántottak, miért játszottak, miért csaptak be... Nem kell tudnod a választ... Felesleges. Hisz mindvégig ott lebegnek előttünk, amit aztán vagy észreveszünk időben, vagy koppanunk utólag. Egy biztos, később már óvatosabbak leszünk.
És végül... kevesebb időt szánnék a fölösleges parázásra. Görcsös rágódások a miérteken, a jövőn, hogy mindazt amit megálmodtam, még nem tudhatom a magamévá. Hogy miért nem jön össze semmi, sem a terveim közül, sem a magánéletben. Hogy mi baj lehet velem? Mit csinálok rosszul? Miért rontok el mindent folyton folyvást? Min kellene változtatnom? Persze megvan a kis betanult szövegem önmagam nyugtatására, miszerint minden pontosan akkor történik meg, amikor eljön az ideje, és mindenkit akkor ismerek meg, amikor kell. Minden pontosan úgy történik, ahogyan annak történnie kell. Csak lazíts és élj a mának. Mert problémák mindig is lesznek, és ha nem találsz rá megoldást, vagy nincs is... el kell engednünk, vagy hagyni, hogy apró darabokra marcangoljanak.
El kell hinnem, hogy... még fiatal vagyok és semmiről sem maradtam le, semmihez sincs késő. Ha akarom megválthatom a világot is.
Sosem voltam bulizós, eljárós típus, inkább az a csendes, magának való, aki elvan... sorozatokat néz, olvas... Ebben az évben nem akarok olyan dolgokon görcsölni, melyek felett nincs hatalmam, egyszerűen csak kihasználni mindazt, ami jelenleg adott. Megragadni az összes lehetőséget, mely elém tárul és legfőképp... Átélni fiatalságom minden egyes pillanatát.
1 note · View note