Tumgik
#magyarrégészet
homregeszet · 5 months
Text
Római folyóügyek
Van egy érdekes összevetés Európa ókori és középkori higiéniai viszonyairól, miszerint a római vívmányokat, mint a közfürdők és a nyilvános wc-k használatát elfelejtik a későbbi időkben. Természetesen ez ebben a formában nem igaz. A közfürdők nagyobb városokban tovább üzemeltek, csak a nemek közös fürdését tiltották benne, valamint a nők számára a meztelenséget. Az pedig, hogy több járványt ismerünk a középkorból azt elsősorban az írott forrásoknak köszönhetjük. Na de akkor miben volt másabb a római higiénia és wc használat? A római fürdőkben nem csak a tisztálkodáson volt a hangsúly: üzleti, politikai találkozókat tartottak itt. Alapvetően három főhelyisége volt a fürdőépületeknek: tepidarium, caldarium és frigidarium. Az első a meleg vizes fürdő, a második egyfajta gőzszoba volt, a harmadik pedig a hideg vizes medence, ez utóbbi volt mind közül a legnagyobb és ebben a sorrendben kellett végighaladni rajtuk. Nagyobb fürdőkomplexumok egyfajta wellness szolgáltatásokat is kínáltak olajos testápolás révén. (1. kép)
Tumblr media
1.kép: római fürdő
A fürdők a rómaiság jelképei lettek, távol Itáliától is megjelentek, amint megtelepedtek a külső tartományokban. A katonai táborok közelében minden esetben működtek fürdők, gazdag villa épületeknél is előfordul fürdőépület. Ezekhez a környező vízfolyásokat, forrásokat használták fel, szállításra komoly vízvezeték rendszert építettek ki. Talán mindenki számára ismerős a aquaeductus, a nagy kőből épített pilléres vízszállító építmény, de ezeken kívül is használtak kisebb vezetékeket, csatornákat kőből, terrakottából és ólomból. Utóbbi egészségügyi kockázatoktól nem mentes, bár a folyó víz miatt kevesebb méreganyag volt a vízben, mint amennyit egyesek gondolnak. Szóval nem az ólommérgezés miatt omlott össze a Római Birodalom. Ezt a fajta "szerelvényt" egyébként is csak a leggazdagabb réteg engedhette meg magának. Nem régiben találtak egy igen jó állapotú ólom víztartályt és vezetékrendszert a Pompeii melletti Stabieból. Idősebb Plinius szerint a vízelvezetés volt a rómaiak egyik legnagyobb vívmánya. (2. kép)
Tumblr media
2.kép
De miért beszéltem ennyit a fürdőkről mikor a wc a téma? Mert a nyilvános wc-k többségének a víz öblítését vagy a végtermék elszállítását a fürdőkből kifolyó vízzel oldották meg. A latrines, ahogy a rómaiak hívták, szintén koedukált volt, férfi és nő egymás mellett végezhette a dolgát vagy ingyenesen vagy pedig némi használati díj ellenében. A dolog után pedig körbe járt egy ecetes vödörben ázó botra erősített tengeri szivacs, ez volt a "budipapír". Ehhez kapcsolódóan ismert egy ostiai grafiti: verbose tibi nemo dicit dum Priscianus utaris xylosphongio - senki sem fog veled sokat beszélni Priscianus, amíg nem használod a szivacsot a bot végén. Kevésbé felkapott helyeken, vagy ahol hiány volt a tengerből, lecsiszolt kerámiatöredékekkel kapargatták le a betyárkörtéket. Nem minden településen volt meg a pottyantás is ilyen úri helyisége, csak a nagyobb városokban. (3-4. kép)
Tumblr media Tumblr media
3-4.kép
Írott források alapján tudjuk, hogy előszeretettel vonultak el a rómaiak a városon kívüli temetők sírkövei közé. Erről beszámol Petronius Satyriconja is a farkasember történetében, valamint Salonából is ismert egy sírkő, amely próbálja eltántorítani az embereket az ilyen cselekedetektől: Quiqu in eo vico stercus non posserit aut non cacaverit aut non miaverit is habeat illas propitias si neglexerit viderit - Aki ezen a helyen nem üritkezik vagy nem vizel, bizonyos jótéteményekben részesül. Ha ezt semmibe veszi majd meglátja! (5. kép)
Tumblr media
5.kép
Keretes szöveg: Az én emberem kezdte lecsinálni a síremlékeket, én pedig fütyörészve leültem, és a sírköveket számlálgattam. Egyszer csak látom ám, hogy a kísérőm vetkőzni kezd, és minden öltözékét lerakja az út mentén. Nekem még a lélegzetem is elakadt, úgy álltam ott, mint egy holttetem. Az pedig körülvizelte a ruháit, és pillanatok alatt farkassá változott. (Satyricon LXII 80. ford.: Horváth István Károly)
Egyfajta "zero waste" felfogásként is értelmezhető az ürülék és vizelet hasznosítás. Előbbit trágyázáskor használták, ami nem a legideálisabb dolog volt. Utóbbihoz egy híres anekdota kapcsolódik: sokan hallották talán a pénznek nincs szaga kifejezést, ez Vespasianus császártól származik. Az egyik verzió szerint a nyilvános wc-k megadóztatása miatt, egy másik változat azonban a tóga fehérítőkhöz kapcsolja. A tógának, a római arisztokrácia tipikus öltözékének, egyik ismérve, hogy hófehér, ezt a fehérítést általában a teve vizelet által érték el. Azonban teve nem mindenhol volt akkor sem, így másik nyersanyaghoz fordultak, ami általában az emberi volt. Szóval valamelyik szolgáltatás megadóztatása miatt vonta kérdőre a Későbbi Titus császár atyját, aki válaszul elé tartott néhány érmét és mondta el a híres mondatot: Pecunia non olet.
Az eddigiek alapján lehetne gondolni, hogy a római társadalom illatos, tiszta és egészségesebb volt, mint a későbbi korok emberei, azonban új kutatások árnyalják ezt. Fürdőkből és latrinákból vett minták alapján több parazita és féreg maradványát is kimutatták. Magyarázata ennek, hogy a fürdővizeket nem cserélték olyan gyakran, mint kellett volna és a takarítást, tisztítást sem vették olyan komolyan. Galenus a Kr. u. 2. században élt orvos szerint az élősködő férgek és kórokozók a test belső harmóniájának megbomlása miatt jönnek létre, az fel sem merült, hogy esetleg kívülről hatoltak volna be. Habár valóban hatalmas technikai mutatvány volt a római tisztálkodási kultúra ilyen megvalósítása, az egészségügyi hiányosságok miatt ezeket nem lehetett kellőképpen kihasználni.
Végezetül álljon itt néhány mondás, amelyeket egy ostiai latrina falára írtak fel és az ókori hét bölcshöz kapcsolták őket. (A fordítások az ELTE BDPK honlapja alapján)
Tumblr media
6.kép
Durum cacantes monuit ut nitant Thales. - Thalész arra ösztönözte a keményet (vagy nehezen) szarókat, hogy feszítsék meg magukat.
Ut bene cacaret, ventrem palpavit Solon. - Hogy jól szarjon, Szolón a hasát simogatta.
Vissire tacite Chilon docuit subdolus. - A ravasz Khilón tanította, hogy kell némán fingani. (6.kép)
Németh Attila
207 notes · View notes
homregeszet · 6 months
Text
Mi történik...
....ha egy rozsdás vaskupac a restaurátor értő kezei közé kerül?
2018-ban a diósgyőri várárokban egy olyan ovális, rozsdás vasdarabot találtunk, ami hosszú nyéllel rendelkezett.
Tumblr media
1.kép: A buzogány “frissen”, előkerülését követően még a szelvény szélén
“Szárnyas akna!” jött a felkiáltás, ám a 16-17. századi rétegben szinte elképzelhetetlen volt egy 20. századi tárgy jelenléte. A vasdarab kiemelését követően láttuk, hogy valóban egy fegyvert, de egy buzogányt találtunk! Kíváncsiságunk határtalan lett, hiszen ez a tárgytípus elég ritkán jelentkezik az ásatásokon.
Tumblr media
2.kép: A restaurátor műhelyében már kezd formát ölteni a tárgy
Leletünket amilyen hamar csak lehetett, eljuttattuk a restaurátor műhelyébe. Kollégánk évekig tartó igen aprólékos, gondos munkájának köszönhetően nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgy egy 16-17. századi, úgynevezett tollas bot.
Tumblr media
3.kép: Kemény küzdelem volt a fémhez korrodált homok és apró kavics eltávolítása
Lehet, hogy a diósgyőri vár egyetlen ismert, 1674-ben történt ostromának emlékére bukkantunk? Erre a kérdésre valószínűleg már sosem kapunk választ.
Tumblr media
4.kép: A restaurátor gondos munkájának eredménye
Miskolczi Melinda
192 notes · View notes
homregeszet · 3 months
Text
'Ohoszlion' 2.0
Tumblr media
"- Üdv! Szeretnék egy oroszlános kályhacsempét. - Ööö jó... - Ugye látott már oroszlánt....? - Hát persze!"
Na ha te sem láttál még oroszlánt, akkor nyomás a #látványraktár -ba, és nézd meg a miénket, mert ilyet tuti nem látsz máshol! 🦁😁
56 notes · View notes
homregeszet · 5 months
Text
A harmincéves háború
0️⃣9️⃣🎀🎄
Tumblr media
2023. november 22-én régészeti szakfelügyeletet végeztünk Tornyosnémetiben, a református templom mellett, ahol az épület falai mentén dréncső fektetést végeztek. A templom nyugati oldalán kiásott földből egy parányi pénzérme látott napvilágot. A meghatározása során nagy meglepetésünkre kiderült, hogy Krisztina svéd királynő 1638-ban vert solidusát találtuk meg. A vidékünkön ritkaságnak számító pénzérme minden bizonnyal 1643 és 1645 között kerülhetett Tornyosnémetibe, amikor is I. Rákóczi György erdélyi fejedelem részt vett a harmincéves háborúban a svéd és francia csapatok oldalán.
Galkó József
84 notes · View notes
homregeszet · 5 months
Text
Amikor már unod a szarmatákat...*
0️⃣1️⃣🎀🎄
Nyár végétől bő két hónapon át a szarmata temető feltárása volt a munkánk középpontjában. Ezért az utolsó sírok felderítése és feltárása után felüdülésnek hatott a szomszéd lelőhely őskori gödreinek bontása, hiszen hiába izgalmasabb egy temetkezés egyben nagyobb odafigyelést és munkát igényel. A sors végül úgy hozta, hogy nem szabadultunk a halottaktól, hiszen középső bronzkori temetkezésekbe futottunk bele és habár rablottak voltak, megmaradt edényeik a régészeti kultúrák között a legszebbnek bizonyultak.
Németh Attila
Tumblr media
Tumblr media
*fun fact: nem unja... 🤭
74 notes · View notes
homregeszet · 28 days
Text
Tegyük fel...
.... az 5. században élsz és van egy kedvenc csontfésűd 🪮, ami sajnos eltörött... Meg akarod tartani, mert kedves a szívednek. Hogyan javítanád meg? 🤔Erre kerestük a választ a Felsőzsolcai Kisállatrendelő kollégáinak hathatós segítségével az alábbi fésű esetében. :) Mit gondolsz, mivel reparálhatták meg? Ha kíváncsi vagy az eredményre, akkor csekkolj vissza picit később ;)
Tumblr media Tumblr media
39 notes · View notes
homregeszet · 1 month
Text
Mindig van új...
…de nem csak a nap alatt, hanem a raktárbázison is. Az előző évben feltárt bükkábrányi szarmata temető még hónapokkal később is tartogat meglepetéseket. Miközben a fém leleteket néztük át és közben gyönyörködtünk is bennük, megakadt a szemünk az egyik fibulán. Ugyanis valami gyanúsan lógott róla, ezért közelebbről szemügyre véve megörültünk, hiszen szövetdarab maradványaira bukkantunk.
Tumblr media
A 2. és 4. számmal jelölt fibulák között a gyöngysor
Már a sírban is feltűnt, hogy ez a fibula és teljesen megegyező párja között gyöngyök sorakoztak, amit úgy értékeltünk, hogy a két fibuláról egy gyöngysor csüngött. Ezt támasztja alá a most megtalált szövetmaradvány is, mivel a rugószerkezetet veszi körbe, vagyis a gyöngyöket tartó madzag felerősítése volt.
Tumblr media Tumblr media
Németh Attila, Kovács Niki
29 notes · View notes
homregeszet · 2 months
Text
Terepbejárás
Kollégáink terepbejárást végeztek Miskolc mellett és ebből hoztunk nektek pár életképet :)
Na most van, aki nagy elánnal, a zenétől hajtva ugrik neki a göröngyöknek, míg mások csendesen szemlélődnek bandukolás közben.
Ha te magadat az első csoportba sorolnád, akkor itt egy kis zenei aláfestés hozzá:
youtube
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Mások is munkálkodtak a környéken 🦫
33 notes · View notes
homregeszet · 4 months
Text
Sorban állás
1️⃣2️⃣🎀🎄
Tumblr media
"Ugyan gyerekek, nem kell tolongani! Mindenkinek jut leltáriszám." Január 22-től ezeket a hombárokat is megtekintheti a tisztelt nagyérdemű a Tímármalom utcai látványraktárunkban. Gyertek, jó lesz! 😏
Marton György
45 notes · View notes
homregeszet · 28 days
Text
"Tegyük fel"
"Tegyük fel, hogy az 5. században élsz és van egy kedvenc csontfésűd 🪮, ami sajnos eltörött... Meg akarod tartani mert kedves a szívednek. Hogyan javítanád meg? 🤔" - tettük fel a kérdést. És ím, itt a válasz, melyet egy röntgen felvétel adott meg számunkra. Akik valamilyen ragasztóra voksoltak, azoknak van egy rossz hírünk.... 🤭
Tumblr media
26 notes · View notes
homregeszet · 6 months
Text
Napi-Hejőpapi
Tovább folytatódik a munka Hejőpapiban, egyre izgalmasabb információkkal, főként középső neolitikus jelenségekkel. 
Nemrégiben látogatott el hozzánk a Miskolci Egyetemről dr. Faragó Ildikó és egyik hallgatója, akik az embertani maradványok vizsgálatát végezték a már a tavaly előkerült vázakon is.
Tumblr media
A munka idén is folytatódik. Az egyik csontváz felszedése során alapos gonddal vették szemügyre a fogak állapotát, ugyanis azokból fontos információkat nyerhetünk az akkor élt közösségek életmódjára és betegségeikre vonatkozóan.
Tumblr media
Már a humuszolás során különlegesnek tűnt az a kerek gödör, melynek tetején nagy mennyiségű kagylót, kerámiát és azok töredékeit figyeltük meg.
E réteg elbontása során egy koponyát, később a váz további részeit találtuk meg.
Tumblr media
Helyenként 3-4 cm vastag kagylós réteg a csontváz felett.
Tumblr media
Érdekes az a hombárok töredékeivel teli szűk és egyre mélyülő gödör is, melynek feltárása jelenleg is zajlik. Talán ez alatt is emberi maradványokat találunk?!
Tumblr media
Gyűlik a leletanyag... díszített, finomabb és durvább kidolgozású kerámiatöredék került elő és nagy mennyiségű főleg lenyomatos patics és háztapasztás került ki az egyik telepjelenségből.
Tumblr media
Idén sem maradhatnak el a kutak! A tavalyihoz hasonlóan kettő látott napvilágot a neolitikum időszakából. Egyik feltárása jelenleg is folyamatban van, közel -225 cm-en járunk éppen.
A képen látható feltárása nemrégiben fejeződött be. Belőlük földmintákat gyűjtöttünk archaeobotanikai vizsgálatok céljából.
Tumblr media
Hajdu Melinda
55 notes · View notes
homregeszet · 2 months
Text
Tumblr media
A tavasz illata a levegőben terepre csalta a téli álmukból ébredező régészeket 🌱 Az eredmény?Egy neolit és egy bronzkori lelőhely lokalizálása 😎
📷: Galkó József
26 notes · View notes
homregeszet · 4 months
Text
Csontfésű
1️⃣8️⃣🎀🎄
Tumblr media
Meglepetésünkre Szikszó-Malom út lelőhelyen a bontómunka kezdetekor egymást követően kerültek elő a házak betöltéséből a szebbnél szebb csontfésűk. Ez az 5. század első felére – közepére keltezhető egyoldalas, háromtagú, háromszög fogójú, díszített darab restaurátor kolléganőnk jóvoltából visszanyerte eredeti szépségét.
Fotó: Baranczó Benedek Restaurátor: Mlakár Lilla 
Jenei Anita
37 notes · View notes
homregeszet · 4 months
Text
Egy szokásos szakfelügyeletnek indult...
1️⃣7️⃣🎀🎄
Tumblr media
Megint dréneztek egy templom körül, most Tornyosnémetiben. Napközben csippant a telefonom. A kint lévő kollégáktól fotók érkeztek téglafalakról, téglából rakott boltívről. A beszélgetős „távgyógyítás” nem működött, így másnap útnak indultunk. 3 nap alatt Galkó Józsi és Hortobágyi Viktor segítségével megtaláltuk a visszabontott 12–13. századi templom kis részletét, és a gótikus templom sekrestyéjének alapfalait is. Mi lett a téglafal és a boltív sorsa? Azok egy templom alá befutó, 18. századi kripta külső lejárójához tartoztak.
Akkor és ott mi nem léptünk át a túlvilág kapuján. Nektek sem kellett volna még!
Isten veled Kicsi… Isten veled Laci bácsi…
Gál Viktor
31 notes · View notes
homregeszet · 5 months
Text
Nézőpont kérdése
0️⃣5️⃣🎀🎄
Tumblr media
A kép még a nyékládházi projekt alkalmával készült, a helyszínre érkezésünk egyik reggelén.Rögtön át is küldtük kollégánknak, mely után a következő rövid párbeszéd zajlott le: - Milyen szép környezetben dolgoznak egyesek!? - Ez az ásatási felszínünk… Döbbent csend...
Hortobágyi Viktor
33 notes · View notes
homregeszet · 4 months
Text
Egy kóborló templom
1️⃣5️⃣🎀🎄
Tumblr media
– Valahonnan ismerős (?)! – suhant át a gondolat, amikor bő egy éve a sajóörösi középkori templom helyének kérdése felmerült. … Milyen nagyszerű, hogy ez is egy alulról kezdeményezett ügy, ahol a falu lelkes lakói időt, s energiát áldoznak, hogy megleljék régi egyházuk helyét. Vettük is a térképeinket, GPS műszereinket és nekivágtunk a szántóföldeknek. Segítőink nem mások voltak, mint a helyi és környékbeli közösségek nagy számú tagjai, elszánt érdeklődők.
A siker nem is maradt el. Terepbejárással felfedeztük a középkori faluhelyet. Rácshálós leletgyűjtés során sakktábla mintában kutatva felgyűjtöttünk az Árpád-kortól a törökig élt település leleteit. Műszeres felméréseinken végül megjelent egy négyszögletes épület alapfalainak elmosódott nyoma. Itt van a régi örösi templom! … - Hát persze, hogy már láttam! – villant be ekkor az agyamba. Hiszen a Herman Ottó Múzeum régi képtárában, az egyik első festmény volt a falon A sajóörösi Melczer-kastély és kápolna, 1779 után, egy ismeretlen magyar festő alkotásaként.
- Akkor, mi most biztosan ezt a kápolnát találtuk meg az önkéntesekkel?
- Nem, nem. Az még egy ennél is korábbi, a török korban elpusztult templom volt. … És, hogy az örösiek temploma időről-időre új testet ölt: a birtoklátképen ábrázolt 18. század utolsó negyedében felszentelt, barokk kastélykápolna is egy, ma már nem létező miliő emléke. Ezt a kápolnát is elbontották és helyén épült fel a múlt század elején a falu mai katolikus plébániája.
„Minden változik. Nem azért, hogy ne legyen többé, hanem azért, hogy az legyen ami még nem volt.”
(Epiktétosz)
dr. Szörényi Gábor András
31 notes · View notes