Tumgik
#megváltoztam
dangel-here · 4 months
Text
Miattad megváltoztam.
Majd elmentél.
És mostmár nem tudom hogy ki lehetnék nélküled.
7 notes · View notes
Text
Összetévesztesz valakivel a múltból.
Én már nem az vagyok,
aki ezt a nevet,
ezt az arcot,
ezt a lelket viseli.
Elveszett, elvették, eladtam, eltűnt.
Megváltoztam.
386 notes · View notes
kittus0403 · 17 days
Text
Franz Kafka- Az író, a kislány és a baba
Az anekdota szerint Kafka egy nap a parkban sétált, amikor találkozott a sírdogáló kislánnyal. Az író megtudta tőle, hogy azért olyan vigasztalhatatlan, mert elvesztette a babáját. Kafka megígérte, hogy segít neki megtalálni, de a játék nem lett meg. Másnap ugyanott találkoztak, ahol elváltak, és egy levelet adott a kislánynak, amit a baba nevében írt: „Kérlek ne szomorkodj miattam, felkerekedtem, hogy bejárjam a világot, de írok majd neked minden kalandomról.”
És a levelek egymás után érkeztek. Minden alkalommal, amikor az író és a kislány találkozott, Kafka felolvasta őket, az utolsó találkájukon pedig egy új babával lepte meg kis barátnőjét. Mivel a baba egyáltalán nem hasonlított az eredetire, egy cédulát mellékelt hozzá, amin az állt: „utazásaim során megváltoztam”. Évekkel később a nővé cseperedett lány egy újabb, utolsó levelet talált a baba ruhájába rejtve: „Mindent, amit szeretsz, végül elveszítesz – állt benne –, de a szeretet mindig utat talál majd hozzád más formában.”
6 notes · View notes
agyeszbugyesz · 9 months
Text
Bemutatkoznék, de legalább írok pár sort, hátha érdekel valakit. Nem hiszem,hogy ez itt szokás lenne, de nem érdekel.
Még vagy 10 éve találtam rátok, azóta olvasgattalak benneteket és olyan volt ez, mint egy érdemes társaságot kihallgatni, amihez jó lenne tartozni. Posztolni persze most olyan, mint a fióknak fényképezni. Azt csináltam egy jó ideig. Eleinte, a húszas éveim elején, úgy gondoltam én majd fotóművész leszek, aztán rájöttem, hogy ahhoz társaság kell, aki meglátja a mondanivalót a képek mögött. Meg természetesen az a művész, aki tisztában van vele. Én eddig sosem jutottam el, bár azzal tisztában vagyok, hogy nagyon jó szemem van hozzá.
Most itt 44 éves tiniként, frissen elválva, szülők nélkül, olyan mintha megint 20 éves lennék, csak kicsit megváltoztam volna. Baromira hiányzik valami, tele vagyok lehetőségekkel és még nem tudom merre tovább, csak sejtem, hogy a fotózással kell foglalkoznom. Fényképeztem már mindent, egyedül profi tárgyfotót nem, a riportot szeretem legjobban. Ha 20 évvel előbb születek, az igazi kánaán lett volna.. . Sok napilap, tele fotórovattal. Van egy 8 éves lányom és felváltva neveljük. Azt mondta az ügyvéd, hogy etalon válás volt a miénk, mindenkinek ilyet kíván. Köszi. Most megint rágyújtottam. Mindegy, legalább csak hetente néha . Most jól esik. Fura így negyvenesként egyedül lenni. Mindenki vagy görcsösen hajszol valami kapcsolatot, vagy a családdal van és nem ér rá. Sok barátom van én legszívesebben velük lennék. Szobrász, grafikus, exalkoholista bölcsész, nagycsaládos asztalos. Mindenki távolabb. Idővel el fogok kezdeni megint fényképezni, nem a mobillal, hanem a nagy géppel, aztán feltolom ide, a fiók helyett. Meg persze ebből kéne élnem végre, eldobni a kételyeket, ha már értek hozzá. Mindenki más. Mindannyian. /Most töltök egy whiskey-t/ Nem iszok rendszeresen, mert egyrészt nincs igényem rá, másrészt édesapám alkoholista volt és a legcsúnyábban távozott, amit el lehet képzelni. Azt majd lehet elmesélem. Bátyám miatt tartom a piát akivel rendszeresen meglátogatjuk egymást. Múltkor mondták a játszótéren, hogy jó apuka vagyok, büszke voltam rá. Megérdemli a lányom. Szóval megint útkeresés. Egy Seneca idézettel búcsúzott tőlem általános iskolában az osztályfőnök: "Szenvedéseink egyik oka az, hogy mások példája után megyünk, nem értelmünk irányít bennünket, hanem a megszokást követjük." Bassza meg, de igaza volt. Mindig idomultam, benne voltam minden szarban és nem vágtam ösvényt magamnak. Mindegy. Megyek, mert holnap nyolcra megyek Eszterért a nagyihoz. Apósomék olyanok nekem, mintha a szüleim lennének. Tele hibával, szerethető emberek.
Jó éjt.
16 notes · View notes
liketwins · 3 hours
Text
Változások
Soha többé nem vakít el hamis arany fénye Soha többé nem helyezhetsz préda szerepébe Régen szemeiden keresztül vizsgáltam a világot De veled volt baj, nem is velem. Mondd meg, téged ki bántott? Egy pillantásom porba dönt, megváltoztam, látod Te nem változtál, és nem értem, hogy van még barátod Végre nincs felettem hatalmad, a lelkedbe látok Nem tudom, miért hittem, hogy áldás vagy, nem átok Egykor bezárkóztam, elhallgattam a szavam Fuldokoltam, émelyegtem, megmérgeztem magam Ma rutinosan, csukott szemmel is legyőznélek bárhol De nyitva van, lásd, tekintetem abúzussal vádol
3 notes · View notes
youaremycloud · 6 days
Text
én is megváltoztam mióta elmentél
te is
nem ugyan abba az irányba, de nem is bánom
2 notes · View notes
dalszoveg-planet · 2 years
Text
Olyan gyorsan ítélkezel Mert igen, lehet, hogy megváltoztam De mindenki más is
Louis Tomlinson - Bigger Than Me
58 notes · View notes
nelkulednem69blog · 1 year
Text
Nem tudom hogyan mondjam el neked, hogy tökéletes vagy, és értékelem a tetteid. Nem arról van szó, hogy közönyös vagyok, vagy nem szeretlek.
Arról van szó, hogy most vagy olyan amilyen három éve szerettem volna, hogy legyél. Arról van szó, hogy két és fél év csalódás, csalódás hátára pakolás után, megváltoztam.
Nem merem értékelni, nem merek boldog lenni attól, aki lettél, mert nem tudom meddig fog tartani, félek, hogy újra csalódni fogok. Félek, hogy az lesz az utolsó csalódásom benned.
De félek attól, aki most vagyok, mert mindent tönkre fogok tenni ezzel.
23 notes · View notes
nemasegelykialtas · 1 year
Text
Miért küzdöttél értem olyan sokat, oly sokáig, ha mikor végre teljesen odaadtam magam neked, teljesen megnyíltam, miattad megváltoztam, akkor mégis inkább eldobtál magadtól? Miért nem tudtál kitartani értünk úgy, mint én egész végig? Miért szerettél belém, ha a nehézségeket már nem akartad velem végigcsinálni? Miért érted el, hogy ennyire beléd szeressek, ha tudtad, hogy úgyis ez lesz a vége? Én a legején megmondtam, szóval tudtad. Aztán mégis ezt csináltad, pedig mindennél jobban szeretjük egymást. Azt hittem többet jelent neked ez az egész, minden amin már átmentünk és amiket terveztünk, egy egyszerű “viszlát”-nál. Sajnálom, hogy nem vagyok neked elég, de igyekszem és soha nem adom fel.
19 notes · View notes
dangel-here · 6 months
Text
Tumblr media
Anime: Jujutsu Kaisen (2x4)
1 note · View note
padgany · 1 year
Text
Első (kaotikus) posztom idén
Enyhe a tél, a teknősöm étvágya általában december elején szokott elmenni, viszont ez a jelenség most egészen idáig, január közepéig tolódott. Kezdem érezni is, hogy ez a globális felmelegedés dolog valóban egy tényleges probléma. Az előző nyarak már komolyan sejtették ezt, de az ember mindig bízik abban, hogy amíg a saját bőrén nem tapasztalja, addig mindez csak a tudósok rémálma és fals spekulációja. Én mindig is hittem a tudósoknak, de jönnek az idők amikor bizony meg is érezzük, amiről már nagyon rég óta magyaráznak. Már télen is meleg van. Legalábbis sokkal melegebb. Szuper.
Elég keményen bekezdtem ezt az új évet. A lakás felújítása már zajlik. Még csak a rombolás fázisában járok, a pénz mégis úgy folyik ki a kezemből, mint kézmosáskor a víz. Megvettem a parkettát, megvettem a csempét, kiválasztottam a falak színét. A falakban elvezetett elektromos kábeleket kicserélték a nappaliban, az ottani, régi parkettát felszedték, a fürdőszobában a csempéket leverték, a csövekek és minden vízzel kapcsolatos munkálatokat, csapkiállásokat stb. kicserélték. A járólapra még várnom kell, de a fürdő és a vécé burkolása, az ajtók mázolása, a parkettázás és a falak festése a következő hetekben kezdődik. Szép lesz, otthonos lesz, tetszeni fog. Március közepére-végére át is tudok cuccolni a saját kis kuckómba.
Az ünnepek előtt elkezdtem találkozgatni egy lánnyal is. Nem zárkóztam el, adtam a dolognak egy esélyt. Hát ez is csak eddig tartott. Az általam, általában bevett módon történő ismerkedés az ő esetében teljesen fordított módon zajlott. Talán a tavalyi év felgyülemlett stresszét, a majdnem egy éves szexmentes kiéhezettséget levezetendő, már a kezdeti randik is az ivásról és a dugásról szóltak. Ezt is megéltem harminc éves koromra, előbb szexeltem valakivel, minthogy elkérjem a telefonszámát. Szilveszterre is elhívtam, de ez sajnos hiba volt, egy kissé el is rontotta a bulit. Úgy elnyomott mindenkit, mint a sicc. Temperamentumban, értékrendben teljesen különböztünk, majd a későbbiekben is egyre erősebb lett bennem az érzés, hogy komolyabban ez nem működhetne. Kiderült, hogy nagyon nem passzolnánk. Legalábbis számomra ez derült ki. Szomorú, mert ő sokkal többet szeretett volna, megkedvelt, és - a kellemetlenek mellett - több tulajdonságát én is. Jólelkű, kedves, gondoskodó, odaadó volt. Mégsem működhetett volna. Nem éreztem amit ,,kellene’’. Úgyhogy most egy kicsit szomorú vagyok, megbántottam, ártottam, szomorúságot okoztam neki és tagadhatatlanul magamnak is. Bűntudatom van, pedig elvileg nem kellene. Nem kihasználásról volt szó és ezt nem is vágta a fejemhez. Neki is jobb lesz valaki olyannal, aki belé tud szeretni és nekem is majd egy olyan nővel, akibe én is beletudok. De ez a normális igaz? Mindenki legyen olyannal, aki mellett nem érzi magát feszéjezve, magát tudja adni és nincs elnyomva, aki őszintén szereti őt és akit ő is őszintén tud szerelemmel szeretni. Legalább az ,,eleje fele’’ fogalmazódjon meg ez a dolog, ha már úgy is elmúlik, vagy legalább kezdődjön így. Vagy ez tényleg csak az én kishercegnős buzis leányálmom és elbasztam? Megváltoztam/felnőttem/kiégtem és sosem fogom már senkinél sem érezni azt, ami ahhoz kell, hogy komolyan akarjak valakivel kapcsolatot? Remélem nem, annyira azért ismerem magam, hogy csak olyan nővel tudnék és akarok ösztönösen párkapcsolatba lépni, akinél érzem is azt a valamit. De vajon fogom még ezt érezni valaha? Régen mindig így volt, mindenkinél éreztem, akivel komolyabban össze is jöttem. Vele hiányzott az a valami. Sajnálom a dolgot, mert ő többet akart, én viszont nem. Magamat is, amiért nem jött össze és (újra) egyedül maradtam. Lényeg a lényeg, továbbra sem leltem rá a társamra. Azért nem adom fel a keresést, nem szabad kiábrándulnom az egészből. Mondjuk azt tegyük hozzá, hogy a szex jó volt, nagyon jól esett. Azt hiszem jót tett és továbbra is jót tenne, ha rendszeresen szexelhetnék. Talán most élem a második tinédzser kort? El tudnék képzelni egy csupán szexen alapuló kapcsolatot, amiben nincsenek mélyebb érzések és ha bármelyik fél úgy döntene, hogy kilép, senki sem sérülne. Azt hiszem jelenleg vagyok olyan lelki állapotban, hogy ez bizonyos nőkkel menne is. De ez tudom jól, hogy a gyakorlatban kb. lehetetlen. Valamelyik fél, akár én, a másikba szeretne és végül jönne a sérülés. Azért a gondolattal jó volt eljátszani… Annyit azért tudok, hogy örömlányokhoz továbbra sem járnék. Az már egy következő szint amit sosem szeretnék elérni. Eddig is, és továbbra is idegen számomra ez a gondolat.
A munka is beindult, de a gyártósorunk egy éven belül megszűnik. Ezt még a nagyfőni jelentette be a tavalyi karácsonyi vacsorán. Jó kis alkalom igaz? Mintha a szülinapodon közölné veled valaki, hogy a kövin fejbe fog lőni. Úgyhogy most új megmunkáló sort kell keresnem, lehetőleg olyat, ami még legalább 7-8 évig termelni fog, mert ami a mi sorunk helyén épül, az nettó zombi-robotmunkával fog járni, amit nem tudnék elviselni. #éljenek az elektromos autók!! Remélem tényleg hasznosak lesznek a klímaügyet illetően, ha már - nagy valószínűséggel - egy őket gyártó androidot csinálnak belőlem.
Ez a pornóbotos bekövetési áradat egyébként továbbra is kiakaszt. Elég keményen ki is ábrándultam már ebből a platformból. Számomra ez a napi 4 értesítés simán belerondít az egészbe annyira, hogy a kezdeti kiábrándulásom lassan a tetőfokára fog hágni és törlöm magam a fa*ba. Amikor először elkezdtem ide írogatni, még a nyugalom tengereként tekintettem rá. Egy olyan felület volt, ahol szépen kiírhattam magamból a gyerekes kis szarjaim és ami nem küldött napi több értesítést, egyedül csak akkor, ha valaki tetszikelte a bejegyzésem, vagy valaki általam kedvelt emberke posztolt. Jó volt. És tudom, hogy én vagyok a kriminális gyökér, de ezek a pornóbotok, vagy hogy nevezzem őket totálisan telibeszarták ezt a korábbi hangulatot.
És akkor itt egy kép. Szilveszter délután/koraeste készült az erkélyről. Már alig várom a naplementés, rózsaszínfelhős égbolt ,,alatti’’ merengéseket.
Tumblr media
8 notes · View notes
crazyblondesblog2 · 1 year
Text
Jól vagyok kicsi'🧡
Fázik lelkem, de testem heves
Báb vagyok egy világban, miben csak akkor leszel jó ha mozgatnak a húrok!
Játszanak velem mint gyermek a fa autóval, gurít, ellök, dobál, majd itt hagy..a szoba közepén kitört kerékkel.
Megtörök, de felállok!
Repedezett szívem mint egy régi ház falai, csak csak össze omlanak de soha nem dőlnek össze!
Hol vagy? Hol vagy te mindenséges öröm és örökké való boldogságom?
Meddig leszel távol? Hát nem bánom, de én mindig haza várlak!
Csak menj, megyek én is és ha közös az utunk össze érünk mint két fa ága a lemenő napban!
Tudom, hogy ezt nem olvasod de ha még is tudnod kell várni fogok rád, mert én nem foglak megkeresni mivel nem érdemellek meg! De megváltoztam, és tudom mással sosem lehetek boldog, ezért örök magány vár lelkemre. Vigyázz magadra!
4 notes · View notes
depislany93 · 1 year
Text
Sziasztok. Pár év után ismét beléptem a fiókomba és furcsa érzés látni ezt a sok posztot. Nem is emlékszem már, hogy kiraktam őket ide. Na de hoztam egy verset, amit én írtam. Remélem tetszeni fog.
Az én álmom
Van egy világ
Melyet álmomban látok,
Sok szép virág
Mit elmémmel gyártok.
Mindig süt a nap, tiszta utat járok,
Többé nincs hideg, nem fázok.
Szívemben is végre meleg van,
Nincsen többé már gyászban.
Gyönyörű egy hely,
Káprázatos látvány,
A rét közepén ott ül egy kislány,
Kinek kezébe egy tollpihe bújkál.
Odamegyek hát megnézem,
De a lányka elsuhan mellettem.
Szőke haja csak úgy fénylik,
Ő kicsi énem, már rémlik.
Hangosan nevetve rohan,
Mosolyog rám bájosan.
Boldogságát megirígylem,
Hisz jó emlékem mind kitöröltem.
Miért lehet jó kedvem, s nevetésem
csak álmomban megélnem?
Szabadon szeretnék szárnyalni.
Minden gondomtól megválni.
Teljesen megváltoztam.
Nem az a kislány vagyok ki voltam.
Külsöre, belsőre megnőttem,
Félelmeim miatt vergődtem.
Ha lehetne itt maradnék,
S tovább nem menekülnék.
Bánatom, nehézségem hátra hagynám,
Sötét múltamat magam mögé dobnám.
Sajnos e helyet csak álmomban láthatom,
Időmet minden nap kivárom.
A kis énem itt mindig megtalál,
Ellenben hitemmel, te elhagytál.
5 notes · View notes
nincsenek-szavak · 2 years
Text
Mondd, szeplős, ha egyszer nekünk is lesz gyerekünk, hogyan fogjuk nevelni? Ugye, a mi gyerekünk nem lesz olyan magányos, mint mi voltunk, amíg te nem voltál nekem, és én nem voltam neked? Mondd, szeplős, szoktál te olyant gondolni, hogy még az egész élet előttünk áll? Ugye, te nem vagy olyan, hogy csak egy-két napra előre gondolkozol? Mert én ilyen voltam, amíg te nem voltál. Néha még ilyen sem. Néha az is hidegen hagyott, hogy holnap mi lesz. Valami lesz - rángattam a vállamat -, és ha semmi sem, az is közömbös. Amióta te vagy nekem, én annyira megváltoztam, hogy szinte nem is igaz semmi sem, ami addig volt, amíg te nem voltál.
2 notes · View notes
nitta86 · 2 years
Text
Szerencsére az egész poli vagy nyitott kapcsolat dolog rendeződni látszik. Lelkiztünk hármasban a metamourral (férjem szeretőjével), és rájöttünk, hogy főleg az volt a gond, hogy a férjem egyikünk irányába se kommunikált jól, meg nem adta tovább az igényeimet, hogy főkapcsolat szeretnék lenni, mert reménykedett, hogy később majd megváltozom, és akkor így elkerülhetjük az ebből adódó konfliktust. Most azt mondták, hogy be fogják tartani a határaimat, de közben azt vettem észre, hogy mindketten reménykednek, hogy ha elmegyünk polispecifikus párterápiára akkor nem csak jobban fogunk kommunikálni, hanem majd több teret engedek nekik, mert jobban bízom. Megmondtam, hogy ez azért nem biztos, hogy így lesz és a meta azt mondta, hogy ezt is elfogadja. 
A férjem is azt ígérte, hogy elfogadja azt is, ha nekem inkább ez a fajta poli a műfajom, és ez kedves tőle, de vannak kétségeim, mert néha azt érzem, hogy még azt se fogadta el teljesen, hogy megváltoztam és nem vagyok már mazo. Részben elfogadja, és természetesen vigyáz rám, hogy úgy szexeljünk, ahogy épp nekem jó, de folyamatosan az az érzésem, hogy reménykedik, hogy ez csak egy átmeneti időszak. Mindenesetre a párterápia ilyen szempontból is hasznos lesz valszeg.
3 notes · View notes
bad-boy-1999 · 2 years
Text
Lehet Hogy önző vagyok és csak Magamra Gondolok De túl sok Fájdalmat Okozott az hogy Mindig másik volt nekem a Fontos és mindig én törődtem a másikkal de megváltoztam és imádom azt amilyen most vagyok azt aki nem törődik senkivel csak saját magával azt akinek csak saját maga Számít és Csak a Saját Boldogsága érdekli
3 notes · View notes