#nem tudom mit tegyek

[fuckinglove77]

Tudom azt mondtam, hogy azt szeretném, neked a legjobb legyen... de mi a faszt csináljak ha hiányzol? Ha minden percben hozzád bújnék..Ha olyat mondanék, amit nem lenne szabad.. vagy ha mindig közel akarlak érezni magamhoz.. Egyszerűen nem tudlak nem szeretni.. Sajnálom de nekem ez nem megy.. Ellökhetsz magadtól 1000x valamiért nem tudok rád haragudni.. Mert szeretlek.. Talán mindig is szeretni foglak, bármennyire is fog fájni..

Szeretném hogy te is ezt érezd, de ez már réges rég nem erről szól...

Szeretlek, pont ezért viselek el bármit.. talán már hozzá is szoktam..

Bárcsak egy kurva csepp érzelem sem lenne bennem...

Mindigre manó 💔

#manó #sajnálom #szakitas #bujni #bujjide örökre #kérlek #ez van #elbasztam #sírás #nem tudom mit tegyek #nagyon hiányzol

[story-of-my-lifesoml]

Szörnyű érzés az, amikor olyan történik veled, amit nem mondhatsz el senkinek.

#magyar #magyar tumblr #magyar idézetek #magyar szöveg #tumblr #érzések #érzés #saját szöveg #titok #titkok #zavaros #összezavarsz #mit tegyek #nem tudom #zavart #nem értem #érzelem #érzéseim #káosz #szörnyű #borzalmas #elhagyatott #gondok #magyar gondolat #gondolataim #saját érzelmek #saját gondolatok #gondolatok

[zoeeozzoeeoz]

Ha hátra megyek valamiért, vagy mosdóba megyek, esetleg ebédelek, ki szoktam rakni egy "Kérem csengessenek" táblát. Ez szemmagasságban van, és a csengő, közvetlen a táblácska mellett van ilyenkor. A csengőre , egy csengőt ábrázoló matrica van ragasztva. Ezek ellenére is , számtalanszor kopognak, rángatják a kilincset, dörömbölnek az üveg ajtón, mikor kinyitom, lebasznak, hogy miért volt zárva az ajtó. Mikor jelzem, h ki van rakva egy tábla "Kérem csengessenek" , akkor "jaaaaaaaaaaaanemláttaaaaaaaaaaaaaaaam" ! Konkrétan már 2x kellett zárat cserélni, a sorozatos "jaaaaaaaanemláttaaaaaam" reakciók miatt, és érett a 3. is. Tényleg nem tudom már mit kéne tegyek annak érdekében, hogy az emberek megtanuljanak olvasni, és értelmezni amit olvasnak, és azt tenni. Már annyira unom ezt az egészet, hogy áttértem arra, hogy várok, amíg meglátják a táblát, és csengetnek.

Na,ez az előbb sem ment az egyik vevőmnek, mert ugyan hallottam, hogy rángatja a kilincset, de gondoltam majd csenget. Abba maradt a kilincs rángatás kb azonnal, hogy rájött , zárva van az ajtó, én meg mivel se csengetés, se további rángatás, dörömbölés, így ebédeltem tovább, azt gondolva, hogy elment. Kb 2 perc alatt, ki is ment a fejemből ez, és élveztem, h további zavarás nélkül, szép nyugodtan meg tudtam ebédelni, utána természetesen mosdó használat, még mindig semmi, gondoltam, na ilyen sincs sűrűn, hogy simán meg tudok ebédelni, majd kimentem kinyitni az ajtót, sehol senki, majd mikor megfordulok, látom hogy a kirakatra rátapadra egy vevő néz befele vörös fejjel, szétrobbanni készülő artériákkal, és ahogy meglát, rohan vissza. Szerencsétlen kilincsre úgy rácsapott, hogy az eltörött, és kezében a kilincsel lebaszott hogy

Vevő: "Hát te meg hol a picsába voltál?!"

Én: A hangnemre elkezdtem pillázni, meg villámló szemekkel nézni, és hasonló hangnemben válaszoltam hogy: "Ebédeltem, de ki van írva hogy "Kérem, csengessen"

Vevő: "Jaaaaaaaaaaaanemláttam"

Én: Közben elvettem a kezéből az eltört kilincset, és megkérdeztem: " A kilincsen kívűl szeretne még valamit?"

Kiszolgáltam, elment, én meg itt állok egy törött kilincsel, és mint kiderült , törött zárral, és várom a szerelőt, hogy este majd betudjam zárni az üzletet.

[dopeforme]

Megrekedt lélek vagyok, nehezen telnek a napok.

Szarul voltam most még szarabbul vagyok, ez van az élet igazságtalanul oszt lapot…

Olyan jó volt gyerekként nem gondoltam, hogy fájni fog minden emlék.

Egyre rosszabbak az esték.

Semmihez sincs kedvem,

Erős voltam sokáig aztán én is gyenge lettem!

Nem tudom mit tegyek, hogy a múltamat felejtsem.

Túl sok idő telt el, hogy ami menthető azt mentsem.

Mennyi barát volt mögöttem, most pedig egy sem.

A depresszió mély gödör en pedig bele estem.

Régóta nem találom a kiutat, amit mutatok az csak kirakat.

Most pihennem kell kicsim egy kicsit, de te ne várj meg.

Látom a szemed most is kisírt, de ne bánd meg…

Nem akarom tönkre tenni a te életedet is.

Tudom egyszer jól vagyok aztán meg nem is.

Ne aggódj jó helyre kerülök biztos vagyok benne, a Földön nekem ez az élet már csak szenvedés lenne. 🖤

Most azt kérdezed, hogy téged miért nem nézlek? Erre az elmém válaszol: öld meg magad, itt egy kész terv.

Megpróbáltál meggyógyítani egy szívet amit nem te törtél össze.

Most az egyszer nem kérdezem meg, hogy velem jössz-e…

Több mint ezer traumát láttam gyerekkoromban.

Mindenki azt gondolta: ezt már feldolgozta.

Mégis megzuhantam a mélybe vagyok megint,

Ismerős ez a hely jó párszor jártam már itt.

Nem vagyok jól ezt mindenki tudja,

De mégis a karját csak kevés ember nyújtja.

Istenem ,vajon miért fordult el mindenki tőlem?

Magamba nézek az én hibám, mindenkit ellöktem!!

Szenvedtem eleget..igen tudom, más is.

Ne csak nézz körül, hanem láss is!

Mentális betegség sajnos népbetegség.

Annyit kérek a sírom ne -e földre temessék.

Az élethez vagy a halálhoz vagyok a gyengébb?!

Nem tudom eldönteni, de mostmár nagyon mennék…🥀

Unknown

#depresszió #gondolat #ongyilkos gondolatok #ongyilkossag #betegség #mentális betegség #mental instability #magyar tumblr #rossz napok #fajdalom #segitseg #egyedul #halálvágy #sötétség #összetörtem #drogok #viszonzatlan szerelem #annyira faj #vége van #bántás #viszlát

[csacskamacskamocska]

Jótanács

Már az elején lelövöm a poént, szerintem nincs megfelelő tanács amikor az ember nem tudja hogyan döntsön vagy mit csináljon. Azt figyeltem meg magamon, hogy mindenre vannak megfelelő barátaim és mindig a megfelelőt kérdezem.

Van, aki bár mélyen együttérző tud lenni, de az én problémáimmal ugyanazt alkalmazza, mint a sajátjaival, kegyetlen és kíméletlen élveboncolást. Ő az, aki szépítés nélkül megmondja.

Van, aki együtt fogja szidni velem azt a másikat, azt a köcsög gecit, és a beszélgetés végére úgy érzem, hogy szegény "másik" ezt igazán nem érdemli. (:D)

Van akivel pasiról nem, de bármi másról lehet beszélgetni, férfiakról és párkapcsolatokról csak alapszinten van ismerete. Ő csak hallgat és azt mondja, nem tudom, de legalább hagy ventilálni. Oda megyek, amit hallani akarok.

És hát, a tumbli, ezen nevettem tegnap, a tumbli is egy jól kiszámítható közeg, mert bármilyen kérdésnél a tumbli nyolcvan százaléka azt mondja fuss, menekülj. Alig valaki mond olyat, hogy gondolkozz, vagy beszéld meg a másikkal, nézz szembe a problémával, vagy bármi, ami nem a saját kis doboza, pláne hogy látja, hogy az szembemenne a többiek véleményével, annyit meg te nem érsz.

De az ember nem is azért kérdezi a tumblit. Ha már belül értetlenkedés van, akkor legalább az az érzés meglegyen, hogy tartozunk valahova, figyelnek ránk, fontosak vagyunk. És mit tesz isten, ezért az érzésért bárkit feláldozunk.

Néha elgondolkodom rajta, hogy ha a szerelmem, barátom, gyerekem olvasná a blogomat, azért lennének nehéz percei. Mennyi időbe telne kimagyarázni, hogy minden kétség, minden fájdalom, miden gyilkos dühöm ellenére is szeretem? És azt, hogy az, hogy szeretem, nem jelenti azt, hogy úgy döntök, ami neki jó? Lehet, hogy igen. Vagy nem.

Milyen könnyű azokkal a barátaimmal, akik sosem ébresztenek bennem ilyesféle kérdéseket és sosem kell kiírnom a tumblira, hogy mit tegyek velük. Sőt, más barátaimtól sem kell megkérdeznem, hogy más barátaimmal mit tegyek. :D

Bonyolult szövevénye vagyunk a saját lelkivilágunknak. Észre sem vesszük a kettősmércéinket, a manipulációinkat, a megfelelnivágyást, a sunyulásokat, a kegyetlenkedést és azt sem, hogy mennyire szeretnénk jó embernek látszani. Meg persze különlegesnek és egyedinek is. Ami azért érdekes, pl itt a tumblin, mert ahogy ezt leírtam, rögtön az jutott eszembe, hogy dehát kurvára egyediek itt az ismerőseim. Ugyan a problémák sematikusak sokszor, de még a tinitumblis nyafogásban (aminek én is része vagyok), még abban is van sok egyedi hang. Nade ez kitérő, egyediek vagytok, tényleg, csak a tanácsokban is legyetek azok, mert az az érdekes. Az nem elég, hogy válj el, mert én is elváltam, szülj gyereket mert én is szültem, vegyél Corsát, mert én is azt vettem. A tanács akkor használható, ha kifejti, hogy miért. Velem ez volt meg az, és ezért meg azért döntöttem így. Akkor esetleg a másik talál benne olyasmit amivel azonosulhat vagy szembenézhet. Hogy ő s így van-e vele, ő is ezt éli meg? Jó-e neki az a döntés, amit tanácsul kapott? Beleillik-e az életébe, értékrendjébe, érzelmeibe? Nyilván ez több idő, mint nyomni egy gombot egy pollban.

Én sem szeretem, amikor nem sikerül a "manipuláció". Amikor valaki mást reagál, mint vártam. :) :) :) Olyankor beletelik három napba agy akár hónapokba, mire rendberakom a dolgokat. (ha nem sikerül eleve figyelmen kívül hagyni)

Az előbb kitöltöttem egy szakítós tesztet egy fiktív kapcsolatra. Kb azzal, hogy ha egy kapcsolatra ezek meg azok a dolgok jellemzőek, akkor igazolja-e a teszt, hogy szakítani kell? Maradj vagy menekülj? Biztos voltam benne, hogy szakítani kell. Erre messze a szakítási érték alatt teljesített a fiktív kapcsolat. És most értetlenül állok, hogy annyi minden szart beleírtam, ez hogy lehet? Hacsak úgy nem, hogy annak, ahogyan megélünk valamit, semmi köze ahhoz, hogy annak mi az általános értéke.

Nem is ragozom tovább, boldog viharnapot mindenkinek!

#tanács #tumblr #szakítás #04-02

[nemvoltamelegjoneki]

Szeret engem és tudom,hogy összetörne ha elhagynám, ahogy én is….De ha egyszer nem vagyok belé szerelmes mégis mit tegyek?

#magyar tumblr #magyar tumblisok #hungary #magyar #tumblr magyarorszag #tumblr #artists on tumblr #saját #magyar idézetek #fájdalom

[hobbygilda]

Segítséég!

Feleim! Az hogy lehet, hogy a telefonom látom a Messenger üzeneteimet, ugyanazt az üzenetet a gépemen pedig nem? Sőt, a telefonon tudok üzenetet küldeni, a gépemen nem? Tudom, hogy a végpontok közötti titkosítással kapsolatos izé, de hiába próbálom megoldani, nem tudom. Mit tegyek? Mindentudó tumbli, segíts!

#közszolg #hétköznapi_bosszúságok

[lelektelen0]

Életem azon szakaszába vagyok ahol nem tudom menjek vagy maradjak?

Egy fény sugallat sem jön mit tegyek, hova menjek, kihez?

Szeretnék eltünni mégis barátokat szerezni

Szeretnek szeretni de nem lehet kit

Hisz fájdalmas minden lélegzetvétel

Fáj érezni azt,hogy nem kellek.

Mintha szívemet tépdesnéd vele

Mondd kihez menjek hogy jól legyek?

Talán karjaidba lenne legjobb helyem

De tudom már csak képzeletembe

Lenne oly szep veled

Mint régen.

~G~

#szakitas #gondolatok #saját érzelmek #fájdalom #magyar tumblr #szerelem #csalódás #magyar

[chokedmyselfpain]

Kérlek mutasd meg, hogyan kell élni nélküled

Erre nem készültem fel, nem tudom mit tegyek..

[darkdeadbutterfly]

Folyamatosan hazudik nekem. Lassan úgy érzem minden hazugság és még csak a feléről sem tudok.

Hazudik...

Hazudik arról hova megy, meddig marad, miért jött később, kivel volt, mit csinált, miért nem tartotta be amit ígért...

Nem tudom mit tegyek.!?

Bele fogok őrülni❗

[fuckinglove77]

Talán csak mégjobban elbasznám, és nem beszélnénk soha többet, ha most a szívemre hallgatok..

Ebbe beleőrülnék.. Ne haragudj rám!

Szeretlek manó!

#félelem #hiányzol #manó #szív #ész #kérlek #nem tudom mit tegyek #döntés #még mindig szeretlek

[amiketmegaterapeutamnaksem]

A legnagyobb nehézséget az okozza édesanyám halála és évekig tartó ápolása után, hogy mit kezdjek azzal a sok szabadidővel, ami rámszakadt.

Tessék. Vasárnap van. És felébredek hatkor, mert dolog volt és hozzászoktam. És nem kell átrohannom anyuhoz piacozás után, és nem kell felraknom a csirkeszárnyból készült húslevest, hogy megfőjjék délig. És nem kell takarítanom, mosogatnom, mosnom, teregetnem, porszívóznom, felmosnom, elpakolnom nála, mert ő nem tette meg, mert depressziós volt, és nem tudott csinálni magáért semmit.

Ma elmehettem volna vezetett astanga órára, de nem tettem. Nem tudom miért, de ma sztrájkol a szervezetem, makacs vagyok.

Szóval más emberek, akiknek nincs se macskájuk se kutyájuk se párjuk, se gyerekük, se telkük, mit szoktak csinálni a sok szabadidejükben?

Ha megszabadulok attól a fárasztó kényszeres cselekvéstől, hogy A-t nézem a barátai közvetítésével - nagyon szeretném ezt abbahagyni - akkor is jelentős idő fog felszabadulni. Mit kezdek majd vele?

Jó értem, keressek magamnak párt. Ezért fizettem be magamat a párkeresőbe. Sportoljak. Ezért mentem el astangázni. De még mindig túl nagy az űr, amit anyukám halála okozott, és túl sok időm van, amit a vele töltött tevékenységek töltöttek ki, gyakorlatilag a munka mellett nem is csináltam mást, csak őt gondoztam.

Mit tegyek?

[zoeeozzoeeoz]

Van egy pasi vásárlóm. Már régóta észre vettem, hogy kint vár addig, amíg mindenki kimegy az üzletből, és csak én maradok egyedül. Olyankor bejön, vásárol, etc. Gumikesztyű széria felszerelés nála. Ha ilyenkor bárki bejön, akkor elmegy majdnem az üzlet végébe, ahol félre tud úgy húzódni, hogy ne keljen még véletlenül se a másik vásárló 2m-es körébe lennie. Ha még is el kell mennie mellette, akkor háttal, és minél gyorsabban. Én már hozzá szoktam, meg sem kérdezem miért csinálja, neki valami miatt így jó, ennyi. Az előbb is bent volt, és már éppen végeztünk a kasszánál, mikor megcsavarta egy hapci az orromat, és elfordulva, de nagyot tüsszentettem. Nos, emberünk villám gyorsan kifutott az üzletből, és az ablakon szólt be, amitől meg én kaptam frászt, hogy "Végeztünk? Mindent elpakolt mielőtt kifutott? " Hát nem tudom. Azért sajnálom szegényt. Bármiért is csinálja. Vannak nála sokkal furcsább vásárlóm is.

Ezt most nem azért írtam, hogy kigúnyoljam, vagy nevessek rajta! Eszem ágában sincs! Inkább együttérzésből, hogy valami ezt hozza ki belőle. Lehet bármilyen betegség, mánia, félelem. Azt vettem észre az ilyen embereknél, hogy az a jó, ha természetesen reagálok. Én még véletlenül sem nevetek ki, gúnyolok ki, és nem bántok semmilyen formában ilyen embereket. Van látássérült kutyával, szellemi fogyatékos egyedül vásárló, és segítővel vásárló is. Hasonló meglepetéseket produkáló mint a fent említett ember, vagy pl van olyan aki egyből elém rak egy kártyát, hogy neki milyen betegsége van, és kéri hogy segítsek a vásárlásban neki.A közeli idősek otthonából is vannak olyan vásárlóim, akik demensek, nekik pl mindent felírok, van akinek egy kis szütyője van, abba rakja a cetliket, ő úgy fogalmaz "ez az én emlékezetem". Van olyan, akinek a segítője ír egy kis levelet nekem, és abban van leírva, hogy mit adjak, mit vigyen, benne a kártya, amit fizetés után hova tegyek a ruházatában, mert onnan tuti nem veszi ki, és nem dobja ki, mit mondjak neki,ha végeztünk, ez egy konkrét szó, amiről tudja, hogy neki most haza kell mennie. stb..... Persze, ezek az emberek, a legelső alkalommal, felmérték, hogy a gondozottjukat elengedheti hozzám egyedül is, mennyire vagyok közreműködő. A gondozottnak is jó ez, egy kis szabadság érzet, hogy valamit ő is eltud intézni. Persze, ameddig az állapota nem romlik. Nem tudom, miért vagyok érzékeny az ilyen emberekre. Jön belőlem. Természetes. Ma a ház gondnokának dolgozó idős kertész bácsinak vittem ki egy flakon hideg vizet, miközben a törperózsákat bogarászta. Meg is lepődött,de megköszönte.

[carpantergirl]

Kedves TE!

TE ki pontosan jól tudja, hogy róla van szó. Mégis mit vársz még tőlem? Kitettem és ki is teszem a szivem lelkem egyaránt, DE kedves TE én sem tudok a végtelenségig várni és vágyni. Gondolod TE, hogy minden tök jó és happy. Nem hiszem, hogy épp ez a valóság, bele akarok fulladni a teendőkbe, a munkába, az intéznivalókba, hogy jobb legyen. De nem megy. Nem tudok örökké mosolyt erőltetni az arcomra miközben majd megszakad a szivem. Igen, azon kaptam magam, hogy nincs lelkem. Ami volt az a kis pici ami volt nincsen már, illetve van csak darabokban, mint a szivem. Azt hittem TE leszel ki megment engem mindentől a problémáktól, a rosszakaróktól, a sok hülyeségtől. De helyette azt veszem észre engem ez az egész már nem megment hanem tönkre tesz. Folyamatosan, ideges, rossz kedvű, hisztis és szomorú vagyok. Sajnálom de ez nekem sok, sok hogy nem vagyok az a bizonyos egyetlen. Sok, hogy én csak egy ugyan olyan kavics vagyok, mint a többi. Rossz mert nekem TE jelented a világot, a boldogságot, a jó hírt, a fényt, a melegséget, a menedéket, a megnyugvást. Nem tudom mit tegyek. Kedves TE, nem fogom sokáig bírni a sok fájó dolgot, hogy mindig csak megszakad a szivem. Nem én vagyok a TE egyetlened, de nekem csak TE vagy az egyetlen, a világ, a minden. Azt érzem idővel el kell engedjelek, mert csak tönkre tesz ez az egész belül, de nem csak mentálisan fizikálisan is. Hiányzik a boldog énem, az az énem aki még naívan imádott téged kedves TE és nem foglalkozott semmivel. Majd jöttek a nehézségek, a nehezítő tényezők és minden megváltozott.

Kedves TE! Ha ezt valamikor olvasod majd. Tudni fogod mit miért írtam. Remélem megértessz. De úgy érzem nincs keresni valóm melletted, mert TE nem mellettem akarsz lenni pedig én olyannyira melletted. De te nem így gondolod, mint én. Sajnálom. Sajnálom, hogy ennyire megszerettelek. Sajnálom, hogy egy részem mindig a tiéd marad.

[lov-3-you]

Mikor először találkoztunk, egyáltalán nem kerestem szerelmet, sőt futottam előle, de te valahogy megfogtál. Sose szerettem találkozni random emberekkel a netről, de veled találkoztam, ráadásul munka után egy hideg januári napon, a születés napom után. Eleinte féltem, vártam vége legyen, legalábbis az első 5 percben, aztán ez megváltozott, nem akartam, hogy vége legyen, de esteledett. Te sorban "késted" le a buszokat, hogy ott maradhass velem. Nem csináltuk semmit csak sétáltunk a városban, az erdőben, még őz popot is láttunk! Aztán megint csak sétáltunk, azt se tudtuk merre megyünk csak mentünk. Majd késő este haza kísértél, tudtam többet nem beszélünk, mégis nagyon jól éreztem magam. El búcsúztam majd megindultam befelé a lépcsőházba, megfordultam mert fura hangot adtál ki, kérdeztem "mi a baj?" te pedig cuki hangon mondtad, hogy egy ölelésre vártál. Sose szerettem az öleléseket sem, de adtam neked, nagyon jó érzés volt, mintha tartana valami vagy valaki. Te tartottál. Újból el búcsúztunk s elindultam, majd te is elindultál. Felfutottam a harmadik emeletre, majd hamar beugrottam az ágyba s vártam, vártam az üzeneted tudván úgysem írsz. De te írtál... Írtál nekem, hogy jól érezted magad... Eztán többet találkoztunk, volt mikor bejöttél faluról késő este egyetlen egy órára hozzám, a munkahelyemre... Aznap este mikor te buszon tartottál épp haza, én hazafelé battyogtam, s beszélgettünk, lelkiztünk. Őszinték voltunk egymással.

Akarom a szerelmet, a TE szerelmedet akarom, azt, hogy szeress engem, hogy én is szerethesselek, téged akarlak. Már félek a szeretettől, akarom de félek tőle. Azt mondtad sose bántasz, s hercegnőként kezelsz, én ezt nem vártam el egyáltalán. Mégis bántottál, néha talán hercegnőként is kezeltél. Én is bántottalak téged s egyben magamat is ezzel..

Mit tegyek? Te mit akarsz tenni? Mit kellene tennünk? Tudom nem ide kellene kiírjam a dolgokat, nem panaszkodom kellene hanem tennem érte valamit, de félek és elfáradtam...mivan ha te már nem is akarsz tőlem semmit? Ha minden amit elterveztünk hamuvá vállt számodra? Tudom,hogy gyorsan haladtunk hisz te is tudod, ezzel is elrontottuk...de annyi érzelem keletkezett bennem miattad , hogy nem tudtam betelni vele, többet akartam aztán még többet...

Teljesen össze zabarodtam saját magamban is..

[fajdalommaltelieleet]

…Megint csak “sok” vagyok neked…

Mit tegyek… nem tudom.

Nem tudom van e helyes döntés vagy egyáltalán létezik ilyen de azt tudom, hogy szétmarcangol belül ott bent nagyon mélyen az a fájdalom;)

Ennyi

#fajdalom #magyar tumblisok #lelki fajdalom #sajat #magyar tumblr #faj #szeretet hiany #hiany #remeny #sok