Tumgik
#nem vagyok eleg eros
egy-lany-blogja · 1 year
Text
"Vesd le magadról a "nem megy" és a "gyenge vagyok" káprázatát. És merj erős lenni! Tudd, hogy minden szenvedés és kudarc és vesztés: megpróbáltatás. Azért van, hogy magadhoz térjél. És önmagadból meríts csodálatos erőt."
Müller Péter ❤️
3 notes · View notes
talpigfeketebe · 9 months
Text
2023.06.22 16:07
nembirom az egeszet feldolgozni, hogy igy kell ennek vege lenni, nembirom feldolgozni hogy a mi kettonk kapcsolatnak vege lesz, nembirom feldolgozni hogy azt a lanyt akinek megnyiltam, akinek mindent elmondtam, akinek elmondtam az osszes olyan dolgokot amit valaha ki kimertem mondani a szamon, akit jobban szerettem mindennel, sose szerettem igy senki, sosem. az eletemnel is jobban szerettem ot, mindig probaltam mindent megadni neki hogy a vilagon sosem legyen semmibe baja es vilsgon a legboldogsbb legyen..mindig az utorso kis penzemet is az o boldogsagara akartam tenni. de nalam sose szamitott a penzt.. , mindenben megprobaltam megvaltozni neki hogy sose legyen velem gondja es problemaja.. , de nem. neki ez nem eleg. nem eleg az egesz probalkozasom, nem vagyok eleg.. rajottem hogy itt mas jatszik neki... utalom magamat de ugy ereztem ha mar velem kezd kevesebbet irni, massal kezd tobbet.. es megtettem.. megtettem, beleneztem a telefonjaba.. mindezek utan a panik roham a szorongas elojottevel muszaj volt kimennem a wcre, leulni a csempere es probalni hanyni, probalni mindent megtenni h ne lassa rajtam hogy van valami baj.. miert? miert tette ezt velem? miert erdemeltem meg ezt? hogy mas fiuk irant erdeklodik? vajon miert irta neki a baratnoje hogy szakitson velem, es kepzelje el magat xy emberrel. vajon miert nem voltam eleg jo? most is ahogy irom ezt. konkretan remegek a sírástól, egyszeruen felemeszt a depresszio.. egyszeruen nembirom feldolgozni hogy igy felre tudtam ismerni valakit, de akkor is a szeretetem annyira eros hogy nem adtam fel, felretettem ezeket.. ugyan ugy mindent megtettem hogy jo legyen neki. végig sírtam lassan 4napot akkor.. És úgy gondolom hogy ezeknél a perceknél lesz nehezebb is. de en nem szeretnem hogy nehezebb legyen veled. nem szeretnem. azt szeretnem hogy minden a legnagyobb rendben legyen. minden ugy legyen mint reg. azt szeretnem hogy boldogok legyunk. de ha te nem vagy az akkor muszaj nekem elengedni teged... sajnalom es rohadtul szeretlek. nem latod ezt hiszen nem vagy fent ezen a platformon. viszont remenykedek es imatkozok hogy rendben jon minden. es ujra egymas karjaiba zarhatjuk egymast. sose volt ilyen lany az eletembe mint te, es nem is lesz. orokke a kisnyuszim leszel, orokke. ugy erzem innentol nincs szuksegem senkire sem. mindig is tudtam.. .vagy te vagy senki. es ugy erzem hogy ha te nem leszel. senki sem lesz, es igazabol en se leszek. hiszen nelkuled nincs elet.. hiszen te vagy az a lany aki hozzamvalo, aki hozzamtartozik, aki elbirja a hulyesegeimet, aki mindig ott van mellettem es jo kedvre derit, a joejt ludok azok a kedvenceim, a sok beszelgetesek, kocsikazgatasok, minden.. nembirom ezt feldolgozni egyszeruen. kerlek ne add fel, tudom hogy nehez az egesz.. de ha eddig atveszeltunk minden.. ezt is atfogjuk..
nagyon szeretlek h.
5 notes · View notes
aspyaa · 4 months
Text
lelki tamasz
egyszer lehetek en kettonk kozul, aki melyebben van? akinek tamaszra es tamogatasra van szuksege? ma kellett volna. de igazabol jol van ez igy. azt mondtad ma is, hogy tartsak ki. rendben van. ez meg nem az a pont, ahol feladom, de ugy erzem meg nem jott el a legnehezebb resz. miert nem hianyzom neked? csak jatszol vajon? csak egy kis resze vagyok a jelenlegi eletednek, ami majd elmulik? majd megunsz, azt erzem. majd eljon az a pont, amikor mar jobban leszel es nem kellek neked. nem fair jatszma. de most meg nem mondhatom el neked ezeket. barcsak elmondhatnam, hogy megnyugtathass. majd eljon az a pont, ahol egy erzelemmorzsat sem kell magamban tartanom, mert leszek eleg bator, te pedig leszel annyira eros, hogy megoldjuk egyutt. de most meg vissza kell fognom magam es kitartonak kell lennem.
hiszek bennunk.
0 notes
Text
2022.12.11 3:12
Le akarom irni mit is erzek irantad de borzaszto nehez. Nem olvasod nem vagy fent csak discordon. Ez akkor is neked szol mert itt leirhatom. Akarom, hogy tudd de egyben megsem mert tudom, hogy nem fogsz kozel engedi magadhoz hiaba erezzuk az eros kapcsot egymas kozott. Akarom, hogy tudd szeretlek es tortenjen barmi utazni fogok miattad 8000km-ert igen pontosan annyit. Boldogga teszel es elfogadsz ugy ahogy vagyok. Szeretem, hogy mindig oszinte vagy velem es ezzel mosolyt csalsz az arcomra. Tudom, hogy keveset beszelunk mert probalsz kerulni de megis facetime lesz belole. Ki akarok tartani melletted mert erzem, hogy te tenyleg mas vagy. Nem etetsz kamu dumaval es felkeszitesz arra, hogy ki is vagy valojaban. Tudom nem nyilsz meg annyira de megis tobbet mondtal mint amit en valaha kerdeztem volna rolad. Imadom amikor este en nem tudok beszelni csak irni es beszelsz nekem. Imadom ahogy BABAM-nak becezel es a hangod a hangleejtesed teljesen kikeszit. Mindig csak azt erzem, hogy tonkre fogsz tenni es nem fogsz eleg kozel engedni magadhoz de nem fogom feladni. Azt igerted nyaron egyutt leszunk en pedig mindent megteszek, hogy ezen a nyaron az az egy hetunk a legtokeletesebb legyen egyutt. Elmondhatatlan erzes, hogy vakon szerettem beled. Nem tudom elmondani mit erzek de amikor nem beszelunk rad varok. Amikor beszelunk csak azt akarom soha ne legyen vege. Amikor arrol beszelsz milyen jo lenne egyutt lenni bele elem magam es erzem, hogy megszakad a szivem amiert akkora tavolsag all kozen amit soha ki se mondtam egesz eletemben. Tudd, hogy sok ev egyedullet utan en lennek az a szemely aki mellett tokeletes eleted lehetne. Nem mondom, hogy sosem leszel egyedul, de ha rajtam mulik melletted mint a masik feles nem leszel egyedul ameddig elek. Azthittem sosem fogok elfelejteni valakit es egyben a multbeli szemelyeket az eletemben de azok ellenere, hogy tokeletes vagy szamomra semmit sem eroltettel, hogy elfelejtsem azt, hogy milyen emberek voltak mellettem es kik azokat akiket szerettem. Ugy erzem Isten ajandeka vagy es ezt ugy, hogy nem is hiszek Istenben. Pontosan azert irom naggyal is mert ugy gondolom megis kell hinni, hogy tudjam ez egy jel. Ne rontsuk el szeressuk egymast es legyunk boldogok. Tudom nem vagy olyan boldog mint mutatod. Zsak a foltjat es szerintem mi passzolunk de ezt te mar tudod hiszen 2 nap utan te magad mondtad nekem. Tudom arra kertel, hogy ne eljem bele magam de megtettem ugy, hogy tudtam serulni fogok. Darabokban a szivem es a lelkem. Rossz utra tertem es addig nem allok le ameg ugy erzem nem birom elviselni a fajdalmat amiert miattad szenvedek. Ments ki es ne felj. Add at magad annak amit szeretnel hiszen en kepes leszek a vilag legnagyobb lepeset megtenni miattad. Tedd meg, hogy kozel engedsz magadhoz es nem felsz a szeretettol es a torodestol. Repuljunk az eletbe es ne forduljunk vissza. Erre van szukseged. Tudom es erzem. Azthiszem olyan mintha mindig is ismeretelek volna. Legyunk az a paros akiket a filmekben is mindig megirigyelnek. Eleget szenvedtunk.
1 note · View note
Text
Nem akarom, hogy mások lássák mikor gyenge vagyok. Tudják majd a gyenge pontom és kihasználják.
828 notes · View notes
Text
bementem a terembe. eleg sokan voltunk. a baratnoim, a fiatalabb lanyok akik szinten enekelnek. es az uj kis 11-12 eves jovevenyek akik tancoltak. megneztunk egy szamot, amiben mi a korust alkottuk. szerelmes szam. eloszor tartottam magam, nem bogtem el magam. de masodszorra mar nem voltam ilyen eros. keptelen voltam visszatartani a konnyeimet. kimentem az udvarra, es a kisgyerekek jottek utanam, hogy jol vagyok-e. innen is koszonom nekik, aranyosak voltak. de hogy magyarazhattam volna meg nekik, hogy miert sirok? hogy miattad sirok... de aztan jott az egyik baratom, es ott zokogtam a vallan. o mindent tudott. bar a fajdalmam nagy reszerol senki sem tud. nehez volt visszarazodni a szerepembe, hogy mosolyogjak, de vegul a proba vegen oszinte mosollyal leptem ki a terembol.
koszonom❤️
1 note · View note
inaktivanproduktiv · 3 years
Text
! TW ! nyalas es tuldramatizalt poszt
A tarsfuggosegrol es az ettol valo felelemrol, tolem, rolam es nekem.
Ez most csak igy magamnak lesz, rogziteni is fogom a blogom tetejere, mert sokat kell még majd olvasgatnom.
Tehat sokmindenkinel tabu a felelmeikrol beszelni, ha szoba is jon, en is mindig elpoenkodom, mert ez egyszerubb mint beismerni, hogy vannak szuraspontjaim. Egyik legnagyobb felelmem, hogy fuggok valakitol, vagy valamitol es nem telljesen en befolyasolok mindent.
Nem akarom, hogy valaminek a rabja legyek, hogy valamivel zsarolhato legyek, vagy a nelkulozese fajdalmas es/vagy szenvedessel teli legyen.
Ezert hagytam el a cigit is, nincs egy eve sem, hogy raszoktam, de nem akartam telljesen a fuggojeve valni. A drogokra sem nezek jo szemmel. Eddig haromszor, vagy negyszer szivtam, egyszer ezt is kifejtem, de eros gyanum, hogy az a jegyzettombomben fog landolni. Nem vagyok ra buszke.
A kaveval is csinnyan bantam egy ideig, de aztan halmozodtak a lehtetlen elvarasok hullamai es amint fellelegezhettem, jott egy ujjabb ami viz ala rantott, sokszor napi 2 litert (vagy tobbet) is ittam alvas helyett, mert tenyleg lehetetlen lett volna idot szoritanom ra. Tehat kave. El tudnam hagyni, tenyleg el tudnam, de meg nem tehetem, kulonben mindennel elmaradok.
Eddig csak ezeket tartottam olyan dolognak, amire igazan fuggni tudnek, de ma el kellett olvasnom egy reszletet a drog elvonasi tuneteirol es kezeleserol ahhoz, hogy rajojjek, hogy fuggok toled. Nagyon is fuggok. Es nem allja, hogy "meg csak erre az uzenetere valaszolok" vagy a "meg csak ezt a snapet megnyitom", vagy a "letiltottam a storydat, de kamu instabol meg megnezem", mert ez epp olyan mintha egy elvonón lennek ahova becsempeszem sajat magamnak a cuccot. Es a legrosszab az, hogy tenyleg vannak elvonasi tunetei. Nem vagyok szerelmes. Voltam mar es tudom, hogy most nem vagyok, mert az ettol sokkal rosszabb es ugyanakkor sokkal jobb. Tehat elvonasi tunetek. Miota nem letezel a kis vilagomban, azota eszrevettem, hogy sokkal uresebbek a napjaim es mar ertelmet sem latom annak, hogy telefont vegyek a kezembe, mert ezzel is csak azt kockaztatom, hogy eluralkodik rajtam a kivancsisag es az akaratvagy es visszaesek. Beled esek. Emlekszel mikor talalkoztunk a buszon es en leulhettem volna veled szemben is, hogy aztam 20 percig nezzunk egymasra es vigyorogjunk, de en inkabb a mogotted levo ulessorok egyiket foglaltam el, mert tudtam, hogy nekem nem lenne eleg annyi es talan ezek utan minden nap buszraszalltam volna, csakhogy osszefussunk. Kepes lennek ra, sokat csinaltam mar.
(tarsfuggosegnek hivjak ezt amit csinalok, bar egyik uti a masikat, sosem leszek teljesen jol)
Egy allomason szalltunk, te pedig azt mondtad, hogy jol nezunk ki egyutt, osszeoltoztunk. (egyebkent tenyleg ijesztoen hasonlo cuccban voltunk, ha nem belulrol szemleltem volna a szituaciot, azt mondtam volna, hogy baratok vagyunk. Azok a klisesek). En pedig csak mosolyogtam, de te ezt csak a szemembol allapithattad meg a maszk miatt, majd bolintottam egy nagyot. Nem taglalhattam azt, hogy hasonlo szett nelkul is jol nezunk ki egyutt, bar valoszinuleg, ha nem egy arrogans seggfejkent viselkedtem volna, estere mar kez a kezben (vagy mondjuk kicsit kozelebb) filmeztunk volna nalad, vagy nalunk, hisz' alig 15 percre laksz gyalog.
Lehet, hogy hulyeseg volt ennyire elidegenednem, de nem ragaszkodhatok ennyire valakihez, ha kozben egyfolytaban azon kattogok, hogy mikor fogok serulni. Beteg vagyok. Komolyan mondom, hogy ez nem normalis. Nem vagyok normalis.
Egy parhuzamos vilagban, ahol nem ugy nottem fel, hogy azt tapasztalom aki szeret, az bant, mert szeret, vagy nem szabad semmihez sem ennyire ragaszkodni, biztos nem alakul ki ez a beteges ellokesi kesztetes a fejemben es biztosan nem igy reagaltam volna. Ott valoszinuleg jobb eletet elnek.
De nem ott vagyok, szoval most megtanulok ezzel es nelkuled elni. Utolso szavak lehetosegen meg kapok es uzenem, hogy kapd be, mert ennyire a szívembe masztal volna, ha hagyom. Bírtalak.
3 notes · View notes
writeoutmymind · 4 years
Text
Sokszor gondolkozom, hogy tulajdonkepp mi ertelme ennek az egesznek. Olyan jo lenne vegre a jelent elni..csak egy perc erejeig. Hasonlo erzes, mint mikor az ember munkaba rohan, tok mindegy hogy mi tortenik csak az a lenyeg hogy idoben beessen es a fokon ne szidja le aznap..vagy hatodjara. Nem eli meg az utazas szepseget, hiszen az agya egeszen mashol jar. Be kell ernem idoben. A tobbi nem szamit, mintha nem is letezne.
A lenyeg az egeszben, hogy egyre jobban ugy erzem hogy nem vagyok a jelenben. Ezert is kezdek el ma ujra irni. Abszolut csak magamnak. Kiadni mindazt, ami a fejemben kavarog, mert bevallom rengetegszer erzem azt, hogy teljesen elvesztem. Elvesztem es elvesztettem onmagam. Hol all folyton a fejem? Fogalmam nincs.
Neha olyan mintha ujra elkezdenek a multban elni, folyton arra gondolok, milyen volt az a sok erzes nap mint nap. Orakon at sirni es remenykedni. Mintha ugyanazt ereznem, attol fuggetlenul hogy a korulmenyek megvaltoztak. Nem akarok depresszios lenni. Vagy ez mar az? Csak nem.
Tenni akarok, az ellen, hogy visszafele sodrodjak..olyan sok mindent megtettem ezert es annyira vagytam ra. Sokkal tobbet vartam, de ugyanakkor a "kitoressel" elegedett vagyok. Kieltem, megeltem es kalandoztam. Minden ami regen elottem volt, hogy akarom, az megvan. De ez a valo elet, ez mar teljesen mas. Szerettem almodozni, szerettem azt hinni hogy minden ugy lesz ahogy elkepzelem.
Egyik percben ugy erzem, eleg volt masikban pedig hogy meg mindig oda vagyom. De visszanezve minden olyan szanalmasan atlatszo es felszines volt. Akkor gondolom nem is hianyozhat. DE AKKOR MI HIANYZIK?
Mindenem megvan, tobb mint amit elgondoltam magamnak 5 evvel ezelott, megsem erzem magam onmagamban boldognak. Lehetek en egyaltalan az? Talan sajat magamnak kene vegre megengednem. Egyre jobban erzem azt hogy sajat magam tartom vissza attol a tokeletes allapottol amit mindenki boldogsagnak nevez. NEKEM IS JAR. EREZD!
Nehez amikor sajat magaddal nem vagy onazonos. A kor, az elethelyzet, a praxis, az elegedettseg. Mindenhol csak elvarast latok es motivacio hianyt. Mintha megint csak egy alomvilag lenne az egesz. De mar nem otthon ulok es varom a csodat. Itt mar tenni kell mindenert.
Ugy erzem elfogyott az idom. 24 eves vagyok. Oregnek erzem magam. Belul nem vagyok ennyi es talan a sok mulasztasomnak koszonheto hogy nem tudtam lelkileg idaig eljutni. Ez csak a testem kora. Nem erzem hogy en vagyok es ebbe sokszor bele tudnek orulni. Sokszor tolt el totalis remenygelenseg amikor ebbe belegondolok. Nem erzem az eszkozoket amik segitsegevel elorebb juthatnek, megrekedtem, kiegtem. Ennyi mindent kivett volna belolem a mult? Leszek en meg valaha valaki? Vagy mar csak tengodom orokke?
Sok a kerdes es tul keves a valasz. Bizonytalansag, ez az amit sosem birtam es mai napig nem birok elviselni. Haragszom magamra? Talan igen. Faj hogy pont nekem jutott ez, hogy nem leptem hamarabb es hogy hagytam elfajulni. Jo volt az agyalasra de sokkal tobbet vesztettem. Szinte ereztem ahogy az ido es az elmenyeim kifolynak az ujjaim kozul. Sajnalom. De meg kell bocsatanom magamnak kulonben nem tudok elore nezni. Ez a legnehezebb, ezt senki sem tudja megmondani, hogyan kell szivbol csinalni. Anelkul meg semmit sem er. En mar nem akarom becsapni magam. Ez igy nem jo, mielobb valtoztatnom kell.
Nehez a szivem es a lelkem is, annyira faradtnak erzem magam. Nincs motivacio, nincs szenvedely es vagy. Csak ez a fura erzes maradt nekem amit folyton ereznem kell. Gyulolom mar. Sulyt cipelek magammal mindenhova es ez teljesen legyengit. Barcsak tudnam, mit cipelek meg. Nem kell megfelelnem senkinek, csak magamnak. Es pont ez az, ami nem megy.
Egyszeruen keptelen vagyok elengedni, hogy nekem maskent alakult. Pedig annyian vannak meg igy. Akkor nem most kene a legjobban megelnem a jelent? Dehogynem. Ehelyett most is csak azt erzem, hogy az ido elfogy en pedig egy helyben maradok. Miert nem tudok mar vegre normalis lenni? Jobb ha nem is vagyom mar erre.
Szomoru es csalodott vagyok, minden nap mashogy erzek. Nem akarom mar igy csinalni, nem akarom az eveket kidobni az ablakon azert mert nem elek meg semmit. EZ MAR NEM ALOMVILAG. Kelj fel! Ez a legjobb tanacsom magamnak mara.
Mindenki rendben van korulottem es most eljott az ido hogy teljesseggel magamra koncentraljak. Minden nap kiirom, minden nap raforditom arra a figyelmet es idot hogy valtoztassak. Ez igy nem fog tovabb menni.
Teljes iranyitast akarok az eletem felett, tudatos es lelkes, erzelmekkel teli eletet. Menni a cel fele es megtalalni, ami boldogga tesz. Igazabol csak szabad akarok lenni, gondterheltsegtol mentes es itt lenni a jelenben. 100.000%osan.
Ez az en harcom, ez az amit en cipelek es senki sem tudja. Minek tudnak? Ez mar fenyleg csak tolem fugg. Ezt kene megertenem. Semmi mas nem erdekes csak en. Vegre egyszer lehetek onzo, lehetek elegedett, lehetek eletvidam es motivalt. Azt akarom hogy ezek a szavak sorban jellemezzenek engem. Nem akarok negativitast, felesleges agyalast es megrekedtseget. Elore, ki akarok torni ebbol a burokbol mert csak igy lehetek teljes es onmagam. Amit meg pontosan en sem tudok, hogy ki. Itt az ideje kideriteni.
24 vagyok es elkotelezett a boldog elet mellett. Elegedett vagyok mindennel, csodas eletem van egy orszagban ahova el akartam jonni, egy lakasban ami csodaszep es amitol kisgyerekkent csak almodni mertem hogy valaha elek majd. Hat nem ez a legszebb? Almodtam rola es megkaptam, megis elegedetlenkedem. Ebbol totalisan elegem van. Matol halas leszek mindenert amim van, fokent a szerelmemert aki a legcsodasabb akivel csak osszesodorhatott az elet. HALAS VAGYOK. Mindenert es mindenkiert, mert mar igy is tobbet ertem el mint valaha gondoltam. Tarthatnek meg ugyanott, de valtoztattam. Ez az ani szamit. Ezennel is gratulalok magamnak es buszke vagyok! Buszke vagyok hogy mindent legyoztem, hogy vagyok, hogy elek es hogy kuzdok. Minden nap kuzdok, de ez igy van jol. Viszont ennek nem gyengitenie, sokkal inkabb erositenie kell. Ez az en utam! Ez vagyok en! Buszke vagyok arra aki vagyok! Szeretem aki vagyok!
Hiszem es tudom is hogy mindennek volt oka. Minden egyes fajo pillanatnak, konnycseppnek es szivdobbanasnak. Borzalmas volt, minden ejjel konnyekbe fulladva elaludni, minden nap hiaba remenykedni es kuzdeni. Fejlodtem, erosodtem. De elfaradtam. Kemeny evek vannak mogottem es ezert sem haragudhatok magamra. Pihennie kellett a lelkemnek, de sajnos nem adtam meg neki mindazt, amit megerdemel. EROS VAGY, HARCOS VAGY. Ismerd vegre el magadnak is.
Valahogy elvesztettem, aki az ut kozben lettem. Nem tudom, ki vagyok most de igerem magamnak hogy addig irok amig kell, hogy rajojjek. Ez az en kuldetesem. Megfejteni a legnehezebb kodot, ami az ember eleteben letezik, sajat magam. Megerkeztem. Tele halaval, onbecsulessel, motivacioval. Mert en en akarok lenni. Nem akarok tobbe csak a ket vilag kozott lebegni. Most mar nem lesz baj, itt vagyok a foldon.
2 notes · View notes
nonquebecoisayul · 4 years
Text
Adieu et merci!
Elmentek a dobozok. Itt ulok egy ures lakasban, ami jo 3 evig az otthonom volt. Azert konnyunek erzem magam, orulok, hogy most ket honapig nem kell latnom felhalmozott javainkat (ahogy emelgettek itt a koltoztetok a sulyos dobozokat, megint folmerult bennem a kerdes, mi ertelme van a fogyasztoi tarsadalomnak, de ez messzire vezet, ne bolygassuk most:). Mar majdnem kesz a takaritas is: keszen allunk az atadasra, ami holnap az utolso pillanatban fog tortenni a tervek szerint.
Kanada onmagahoz hiven int bucsut nekunk: ma es holnap hoval es esovel vegyitett vihar erkezik, igy ha ki is erunk a repterre idoben, attol meg siman keshet vagy torolhetik a gepunk. Meglatjuk, de az tuti, hogy autentikus Isten hozzad van kilatasban:)
Ez a poszt azert szuletik, hogy megkoszonjem Kanadat es a Montrealban toltott kozel 3,5 evunket. Koszonom az oszi szineket es a kifogyhatatlan juharszirup-utanpotlast. Koszonom a hanyattvagoan csodalatos es lelegzetelallito termeszeti csodakat, a vegelathatatlan hegyeket-vizeket-sikokat, a geometria minden formajat. Koszonom a nyaresteket es a naplementeket, a Mont Royalt, a Petite Italie-t, a Festival Transamerique-et, a bobeszedu nemzetkoziseget, az elfogadast, a turelmet, a tengermelleki emberek baratsagossagat. Koszonom, hogy itt lehettem, hogy ha kicsit is, enyem lehetett ez a hatalmas orszag a frankofonokkal, az angol ajkuakkal es a temerdek allophone-nal (szigoruan nincs fontossagi sorrend:).
Talan koszonetet lehetne mondanom a soha veget nem ero teleknek, a meteres havaknak, a felejthetetlen hoviharoknak, a metszo keleti parti szelnek, a kilatastalan -30 fokoknak es az iztelen helyi kulinarianak is: hiszen ezek nelkul valoszinuleg nem ertekeltem volna a fentieket ennyire, nem estem volna platoi szerelembe az osz irant es nem izleletem volna a nyar minden egyes percet olyan hevvel es odaadassal. A poutinok fantaziatlan vilagat meg boven ellensulyozta a draga Rozsika, az olaszok es a portugalok foztje, nem beszelve brazil barataink kerti partijairol.
Epp egy hete volt az itteni bucsubulink: ugyan kozel nem voltak annyian, mint negy eve az A38-on, de a vegere igy sem emlekszem, eleg jol sikeredett:) Bizarrnak hagzik, de valahol jo latni, hogy tenyleg szomoruak az emberek, hogy elmegyunk. Nehez palastolni, hogy en amugy annyira nem, mert var az orok nyar a tropusokon, de persze hianyozni fognak ezek a kedves arcok, kellemes estek es kozos programok, ahogyan hianyoznak meg mindig a tieitek es a veletek toltottek.
A vilag panikban van a koronavirustol, de nekunk mennunk kell. A ket poszt kozotti idot a jol bevalt es imadott Portugaliaban toltjuk, igy holnap ismet nekilendulok az Atlanti-oceannak. Remeljuk, csak elkeruljuk mind a nyavalyat, mind a karantent; de ha nem, hat akkor ez volt megirva. En tele vagyok elmenyekkel, erzelmekkel, ket valosag kozott ingok ismet, nincs semmim, csak ket borondom ruhakkal, a fontosabb iratokkal, amik a bevandorlashoz meg az utazashoz kellenek meg nehany ajandek az en kis csaladomnak odahaza, mert ha minden terv szerint halad, Lisszabon csaladegyesitesi helyszin lesz a hugommal es a sogorommal. A let elviselhetetlen konnyusege, nemdebar?
Adieu, Montréal and see you, Canada! Koszonok mindent. Amicalement, ton Pierre
6 notes · View notes
csinii · 4 years
Text
S szepen lassan, de biztosan szetcsusztam. Nem tudom mar kezelni, a fejemben megszuletett kaoszt.
Eddig legalabb en itt voltam nekem... De ehhez mar en sem vagyok eleg eros, hogy kibirjam...
Kezdem ugy erezni, hogy kudarcot vallottam a fejemben zudulo csatakkal szemben. Meg nem adtam fel.
2 notes · View notes
Text
Miert akarunk mindig a multban elni? Annyiszor kerestem mar ra magamban a valaszt, de meg mindig csak kerdesekkel vagyok teli. A jelenben miert nincs ra eleg okunk, hogy ugyanannyira oruljunk az adott, jelenlevo dolgoknak, mintha mar elmult? Eleinte a lelkiismeretet gondoltam helyes valasznak, de eljutottam arra a szintre, hogy belattam azt amit eleinte nem akartam, még elhinni sem; mikozben mélyen talan mindig is tudataban voltam vele. Végtére elfogadtam azt, amit elotte elfogadhatatlannak gondoltam. Bekellett latnom, hogy sok esetben olyannyira onfeju voltam, hogy nem akartam meghallani azt amit legfokepp Te, de korulottem levo fontos szemelyek egyarant mondtak. Tovabba; eddig is tudataban voltam annak, hogy valoban jo, ha az ember a sajat osztoneire hallgat es a sajat maga ura, de rakellett jonnom, hogy itt is, mint mindenben, van egy hatar, amit meg kell talalni. Végül megtanultam elfogadni a tényt es megbocsatottam magamnak, hogy; ha bar a multban hozott rossz donteseim / tetteim megvaltoztatni mar nem tudom, tudok dolgozni azon, hogy a jelen szemelyisegemben / eletemben ezek a hibaim soha ne tudjanak ujra elofordulni.
A lelkiismeretem mar a helyere tettem, de tovabbra is a multba burkolozva porog tovabb az elmem. Azt hiszem most jott el az a pont amikor azt kell megtanulnom, hogyan ne szaggassam fel ujra es ujra a multat, kulonben felemeszt minden egyes kepe.
De megis, hogy mehet az emberek tobbsegenek ez olyan konnyeden, mint ahogy azt mutatjak? Nem tudom elhinni, hogy ennyire erzeketlenek lennenek ennyien, pedig mégis annyira konnyeden mondjak; “miert erdekel meg mindig” , “ami volt az elmult” , “ne foglalkozz vele” , “lepj mar tovabb” stb. bullshits.. Tenyleg ennyire szegények vagy csak ennyire jol kepesek mindig elnyomni es megjatszani azt ami valojaban bennuk van? Nem gondolnam, hogy ettol fugg az, hogy valaki mennyire eros es talpraesett szemelyiseg az eletben, hogy allandoan elbujtatja a kulvilaga elol a valodi erzelmeit.
Miert nem tudunk már a jelenben, a meglevo dolgokhoz epp ugy ragaszkodni, mint ahogyan az elmenk az elmult kepekhez?
4 notes · View notes
touchmyuglysoul · 4 years
Text
Tudod miért szeretlek?
Elmondom
Egy faraszto nap utan hazaerve latom, hogy csörög a telefon. Tudom, hogy te hivsz. Felveszem es meghallom a szokasos bekoszono mondatod. "szia mano" tudom, hogy ujra es ujra igy fogsz nekem koszonni, mégis amikor meglatom a neved a szivem hevesebben kezd el verni, mert minden koszonesed olyan, mint amikor legelsonek vettem fel neked a telefont.
Amikor eppen rossz idoszakunkat éljük, es nincs a szokasos "szia mano" a telefonba. A semmiseg tolti fel ennek a helyet. Megis varom a hivasod. Hiaba tudom, hogy nem fogsz felhivni, ulok a telefon felett es a kezem a kepernyomnek azon a reszen var, ahol megkell nyomnom a gombot, hogy felvehessem. Altalaban az emberek ilyenkor csalodottak, hogy megsem tortenik meg amire ok vagynak. Elgondolkoznak ilyenkor megeri e vegig csinalni ezt, vagy idiota modon lepjenek ki az elso szarnal ami tortenik veluk. En megis minden napnak ugy indulok neki, hogy meg most is olyan eros az erzelmeim irantad, mint amikor beled szerettem.
Amikor veszekszunk, nem az jar a fejembe, hogy szakitani szeretnek veled, mert nem egyezik a velemenyunk valamibe, s igy nem kellesz nekem. Tevedsz ha igy gondolod. Tudod mi jar a fejembe? Az, hogy meg veszekedni is olyan edesen veszekedsz velem. Mert szeretlek.
Naprol napra egyre jobban tudom, mikor hogyan viselkedik a tested. Tudom, hogy rancolod a szemoldokod amikor merges vagy. Tudom, hogy rakod a kezedet amikor hisztizel. Tudom, hogy amikor durcis vagy csak nemet vagy hajlando mondani mindenre. Aztan ha megkerdezem, hogy akkor nem is szeretsz, nyavogva visszaorditod, hogy dee. Tudom, milyen vagy amikor sirni szeretnel de nem akarod, hogy lassam a könnyeid, igy a labad felhuzod az arcodba, vagy massal takarod el azt. Tudom milyen vagy akkor, amikor az idiota osztalytarsaid megbantanak azzal, hogy te nem vagy ertekes es felhivsz, hogy eleged van mar ebbol. Tudom, hogy alszol el es milyen pozba szeretsz. Tudom, hogy almodba rugdolodsz. Tudom, hogy szivod a cigit. Tudom, hogy fujod ki a fustot. Tudom, hogy veszed a levegot amikor valamit szeretnel mondani, de nem mondod ki. Tudom, hogy sohajtasz amikor faradt vagy, vagy ha ideges. Tudom, hogy nyitod ki a szemed reggel. Tudom, hogy akarhanyszor sietned kene valahova, te meg visszafekszel aludni, majd az utolso 5 percben elkezdesz keszulni, es elkesel mindenhonnan. Aprosagok, de figyelem oket minden nap es imadom ezeket a dolgokat.
Amikor megigersz valamit, tudom, hogy nem fogod betartani, megis minden nap megkerdezem, hatha most betartod. Titkon tudom, hogy nem. Majd amikor kiakarsz engesztelni, vegre betartod oket es tudod, hogy ezzel engem mennyire feltudsz viditani. Igazad van. Amikor kerem, nem lesz nagy dolog ha megcsinalod. De egy ido utan ha magadtol jut eszedbe, igenis jo erzes.
Amikor probalok rad haragudni, vagy egesz nap csak flegmazok veled, te akkor is tudsz kezelni. Irsz egy regenyt, es nem olyat mint amit mindenki szokott ilyenkor. Te a szivedbol irod azt, es keptelen vagyok azok utan haragudni rad. Lehetetlen rad haragudni. Valahogy mindig tudod mit csinalj azert, hogy a szamat felfele gorbitsd.
Amikor olyan baratoddal "talalkozok" akit meg nem, vagy kevesbe ismerek, rogton azzal kezded az egeszet, hogy: "figyelj, csinalok valamit es mosolyogni fog." mar tudom, hogy a kozos zenenket kezded el enekelni, megis minden alkalommal mosolygok amikor meghallom azt a zenet a te szadbol.
Meseltem neked azt, hogy amikor legelsonek beszeltunk, en egesz nap csak mosolyogni tudtam, mert ereztem, hogy az osszetort szivemet, majd te fogod osszeragasztani, de ugy, hogy az tobbe nem torhet szét. Par oraja beszeltunk, es mar te megnyiltal nekem. Elmondtad, mi volt a multadban, es hogy elted meg azokat. Oszinte voltal velem. Ez tetszett. Talan nem is az tetszett, hogy egy ilyen lany beszel velem mint te, hanem az, hogy ennyire oszinte tud lenni velem valaki, par ora utan is.
Mi oly kevesszer hasznaljuk azt a szot, hogy szeretlek. De nem is latom ertelmet ennek a szonak. Mondani mondhatja akarki, de ereztetni senki sem tudja csak az, akinek oszintek az erzesei. Neked oszintek. Ezt szeretem benned.
Es igy a vegere erve felteszem megegyszer a kerdest. Tudod miert szeretlek téged?
Azert mert minden apro masodpercet felejthetetlenne teszed. Azert, mert melletted tenyleg egy ev is ket percnek tunik, mert boldogga teszel. Neked koszonhetem azt, hogy most ebben a pillanatban is vigyorgok magamba, es nem erdekel ki nez idiotanak, mert a mosolyom miattad van. Es ha miattad van a mosolyom, nem erdekel masok velemenye. Csak te erdekelsz. Ezekert szeretlek.
6 notes · View notes
csalodasoktomege · 4 years
Text
Teljesen elvesztem, nemtudom mit csinaljak es hogyan tovabbra, egyszeruen ezen csakis en tudnek valtoztatni de erzem hogy nem vagyok ra kepes... Nem vagyok eleg eros hogy aldozatot tegyek akarmiert is, egyszeruen azt szeretnem hogy minden legyen ugy ahogy reg, nemtudom mi lenne most a helyes...
19.10.27.
3 notes · View notes
momasztori · 5 years
Text
Praktikus poszt
10 hetbol 10 eltelt, ez az utolso munkaba ingazo reggelem. Vege van! Nagyon furcsa, azaz nagyon furcsa lesz majd, amikor felfogom, gondolom majd a jovo heten.
Mi a merleg, azt hiszem most mar fel lehet tenni a kerdest. Ajanlanam-e masnak ezt az egeszet, peldaul ez egy jo kerdes. Mindenkeppen! Persze csak esszel.
Tumblr media
Piszkos anyagiak
Ezzel kezdem, mert ez az alap, minden innen indul. Ha zse nincs, repjegy, vizum, lakas, metrocard sincs. A gatyaja is ramegy annak, aki belevag, es mar elore ramegy mert hiszen vizumkoltseg, repulojegy... es kb az elso havi megelhetes amig meg nem kapod az elso havi fizut. Aztan azt hiszem en kb 0-ra jovok ki a vegere, de nem tudtam volna ezt az egeszet megcsinalni, ha nem dolgoztam volna elotte es nem lett volna felretett penzem. Ha nem lett volna, hat akkor talan kolcson kerek valakitol, es vegul vissza is tudtam volna adni, mert mondom, en nullara jovok ki. Ehhez mondjuk kellett az en K-europaisagom is, hogy kepes vagyok nagyon alternativ modokat talalni, adott esetben: egy kanapen elni 3 honapig New York egyik szelen. De azt hiszem latva hogy ki hol mit mennyiert, szoval azt hiszem ki lehet hozni ezt a dolgot kevesbe nomad verzioban is, valamivel tobbert, de meg mindig megcsinalhato. En mondjuk eleg draga repulojeggyel jottem ki, es a kajan se sporoltam olyan ertelemben, hogy legtobbszor a MoMA menzajan ettem, ami azert dragabb volt, mintha foznek - szoval ha valaki dragabban lakik, ezeken meg mindig sporolhat hozzam kepest.
Gyakorlat
Maga a gyakorlat vitan felul olyasmi, amit jo szivvel tudok ajanlani barkinek. Nem, nem itt lesznek eleted legnagyobb kihivasai es nem, tuti hogy nem lesz a kezedben nagy felelosseg, de olyasmit kaphatsz amit viszont egyszeruen tenyleg sehol mashol. Azaz: belelathatsz mukodesekbe, osztalyok eletebe, munkafolyamatokba, reszt vehetsz rovid kepzeseken (TMS!), es ami a legfontosabb: kerdezhetsz. Kerdezhetsz barkitol, barmit, olyanoktol akik a vilag egyik legfontosabb intezmenyenek a munkatarsai. Nekem ez nagy elmeny volt: beszelgetni Anne Umlanddal (a Miro kiallitas kuratora) a szakdogamrol, kerdezgetni Roxana Marcocit a C-MAP-rol, Joyce-nal puhatolozni a muzeumi hr-rol, es persze kifaggatni jo nehany kiallitasszervezot a munkajarol, karrier utjarol, arrol hogy hogyan latja a feladatkoret es a jovojet a szakmaban... Mindenki elerheto volt, mindenki szivesen valaszolt, mindenki talalt legalabb egy fel orat csak nekem. Akik kuratori osztalyokon voltak (itt igy hivjak a gyujtemenyi osztalyokat) ok eros kapcsolatokat epithettek ki a kollegakkal es a jovoben is biztos vagyok benne, hogy profitalni fognak belole (Sashat pl. mar csak ugy emlegetjuk, hogy a jovo C-MAP fellowja). Nekem specialis helyzetem alakult ki: mint az elejen irtam, helyhiany miatt az asztalom nem a kiallitasszervezoknel, hanem a foto osztalyon volt: ez pedig engedett egy kis betekintest ennek az osztalynak a mukodesebe is, aminek nagyon orulok. A foto osztallyal egyutt kaptam gyakornok-kollegakat is, akikkel nagyon joban lettunk, szoval ez ilyen szempontbol is egy win-win szituacio lett. A MoMA egy giga intezmeny, rengeteg osztallyal, tehat 10 het alatt eselyed sincs atlatni a mukodeset egeszen. Ugyanakkor hetente szerveztek nekunk latogatasokat kulonbozo osztalyokra, ahol megnezhettuk mit csinalnak, meseltek a munkajukrol es ahol szinten akarmit meg lehetett kerdezni. Nem mondom, hogy mindegyik alkalom vilagmegvalto volt, de pl. voltunk a restauratormuhelyben, ami nagyon nagyon nagyon szuper volt, meg egyszer a raktarban is, ami meg hatalmas es nagyon szurrealis: pont olyan, mintha az IKEA-ban setalgatnal, kulonosen azon a reszen, ahol a design cuccokat taroljak.
New York
New York kulon pontot erdemel, mert New York megis csak New York. En nem szerettem meg ezt a varost, mint varost: azaz, ha New York nem New York lenne, azt hiszem nem sokan szeretnenek itt elni. De New York megis New York, ami azt is jelenti, hogy nem csak budos, koszos, csotanyos, patkanyos, hanem egy olyan hely, ahol vannak lehetosegek, amik sehol mashol. Tudom, tegnap epp a nepotizmusrol irtam, nem akarok ugy tunni, mint aki ossze vissza beszel: igen, van az is, ahogy attol tartok mindenhol, de megis: nem csak az van. Es ahol 35-bol vesznek el nehany helyet valakik gyerekei, ott meg mindig marad hely olyanoknak is, mint en.
5 notes · View notes
dorcyk-blog · 4 years
Text
Sajnalom hogy fajdalmat okoztam, nem torodtem vele, hogy mit erzek. Te sem irtal, hivtal, kerestel Elveszettnek erezem magam míg nem írsz. Talan az is vagyok! Egy senki! Senkinek sem szamit hogy mit erzek, mit élek át. Fogalmam sincs hogy még mit rejt a szív, a szív ami ketté törik míg nem hivsz, írsz. Talan anyam aki elhagyott jogosan tette velem amit tett meg a véreimmel. De mar nem számít a múlt, es nem számít a jövő. Mert te nem keresel en meg mar haldoklom, es nem ertem a helyzetet mi bennem lakozik, tan lehet hogy fellangolas de lehet hogy valóság. Talan még nem vagyok ehhez eleg eros tán nem is vagyok eleg erett. Sajnalom ha megbantottalak vagy epp nem foglalkoztam veled.
1 note · View note
Text
Láthatatlan ujj lenyomatok amiket egy életen át hordozol magaddal.
576 notes · View notes