Tumgik
#osztaly
jeghideg-lelek · 1 year
Text
Nem tartozom közéjük.
2 notes · View notes
6hianyzol9 · 2 years
Text
Megint szerelmes vagyok.
0 notes
kurazsimama · 1 year
Text
Tumblr media
2 notes · View notes
dorka · 1 year
Text
europai szulok: haaat, eleg kemeny ez a hatodik osztaly, a te gyereked is este fel kilenc, kilencig irja a hazit? az enyem egesz heten nem latta a napot, remelem tesi oran kivittek oket legalabb, mert nagyon sok volt ezen a heten a hazi. (bevallom, az enyem is kilencig hazival van el iskola utan).
azsiai szulok: lol, a gyerekeink elvileg egyutt jarnak hatodikba, de annyira konnyu ez az iskola, hogy igazibol ok hetedikes emeltszintu tantargyakra jarnak, csak tesin talalkoznak a hatodikosokkal. szinte alig van hazi, este kilenc-tizre altalaban kesz is van vele a negy es fel ora versenytanc, versenyzongora es versenylovaglas utan. szinte semmit nem tanulnak itt, amivel “vihetik valamire az eletben”. (akkor ok ugy dolgoznak, mint a gep? igen, sitty sutty, 4 oldal szokott lenni a matek, par oldal angol essze es mar kesz is vannak, hogy torire felkeszuljenek az meg ugye csak “facts”)
[en: probalok emlekezni, hogy hatodikban egyaltalan csinaltam-e hazit delutan negy utan vagy akkor mar total ki voltam egve es csak olvasgattam vagy leveleket tologattam faagakkal egy donaldragora)
btw, egyik szulo sem emlekezett, hogy hatodikban vacsora utan hazit irt volna. vagy hogy ne lett volna egyetlen szabad perce sem.
az egyik [europai szulo] orommel meselte, hogy ezen a heten, mivel a vizsgak miatt keves hazi volt, a gyereke egyik delutan hasznalta az udvarukon 10 eve allo trampulint! hihetetlen szabadsag ez, milyen jo lenne tobb belole.
43 notes · View notes
newlifeprojects · 5 months
Text
nemtudom amugy, hogy kit áltatok azzal,
hogy mi majd jol versenyzunk, sot, nyerunk is a kutyaval a labdatoszogatos nemzetkozi versenyeken, mert
meg egy verset sem birtam elszavalni a fel osztaly elott annakidejen anelkul, hogy a masodik verssornal ne menjen el a hangom, es ne vorosodjek bele a mindenbe a fulem hegyeig, es felejtsek el mindent azonnal, es minden ilyen szitubol probaltam valahogy kimenekulni, vagy ugyanez peldaul a tornaorak sorversenyei, ahol mindenki azt nezi, hogy hogyan futok, vagy hogyan nem tudok rendesen pokjarasban beelozni egyetlen masik csapatot sem, de sot,
en meg tarsasjatekozni vagy kartyazni sem szerettem soha, mert nem a diadal lehetosege hajtott, hanem legfeljebb a szegyenteljes bukas elkerulese, es igy a kudarc altalaban garantalt is volt, szoval
nemtudom milyen naiv gondolat hajtott kisgyerekkoromban, hogy en majd egyszer hires muvesz leszek, akit csodalni fognak az emberek, amikor az ovodai eloadasokon a hatso sorban is igyekeztem inkabb elbujni, es buszke mosoly helyett felszeg grimaszt voltam csak kepes az arcomra eroltetni, ha tudtam, hogy valaki fotozni szeretne, igy
nem csoda, ha a kutyam ohatatlanul is atveszi a belem ulo feszkot, es tokeletesen hulyenek tetteti magat, ha versenyeznie kell, ezzel tokeletesen hulyenek beallitva engem is, hogy annyira nem kepes, hogy balrol megkeruljon egy labdat, es en annyira nem vagyok kepes, hogy balrol megkerultessek vele egy labdat es legszivesebben az elso ot masodperc utan inkabb lesetalnek a palyarol ahelyett, hogy mindenki azt nezze hosszu es kinos perceken keresztul, hogy mennyire keptelen vagyok osszeszedni ot meg magamat is
de persze valakinek ez az egesz csak egy fergeteges jatek
Tumblr media
12 notes · View notes
oldmacykerenew · 5 months
Text
Kifizettem az elso osztalyt a vonatra oda-vissza.
Szerintetek most hol ulunk hazafele? Masodosztaly. Kocsiszam stimmel, helyek stimmelnek (nem engedte pontosan jelolni az ulest mikor vettem), nyomorgunk 4 idegennel egy kabinban) Tegyuk hozza, hogy a jegyen is rajta van az elso osztaly feltuntetese, de kint a kocsi osztalyzasa mar 2.
Nem lenne baj ezzel, nem vagyok egy gazdag penzet razo idiota… de rafizettem a “kenyelemre”.
Kibaszott duhos vagyok. Gondolom azt felejtsem el, hogy a penzem visszakapom..
7 notes · View notes
Text
Izgulok. Holnap jön egy egész gimis osztaly keleti művészetek workshopra a galeriaba.
Azt hiszem a wabisabi kore szervezem az egészet, meg egyvonalas rajzokat akarok csinaltatni a gyerekekkel. Elsősorban a szemleletrol akarok beszélni.
34 notes · View notes
vandagoestojapan · 1 year
Text
1. nap (okt. 28.)
Október 28-adika, péntek volt az első nap a 14 napos utazásból. A másfél hónapi várakozás után is alig tudtam elhinni hogy egy másik kontinensre megyünk. Heteken keresztül számoltam vissza a napokat. Minden nap reggel, este erre gondoltam. És most itt vagyok apukámmal Varsóban és írom a naplót.
Emlékeim szerint már egy vagy több nap híján egy héttel kezdük el a pakolást a bőröndbe, miközben még közben terveztük a programokat (amik még jelenleg sincsenek biztosra tervezve). Volt ötlet búvárkodásra Okinaván, Kapibarákkal kávézgatás és még sok más. Jelenleg nem tudom melyik kaland lesz megvalósítva, de remélem minnél több program valóra fog válni, hogy minnél több jó emléket tudjak majd ide leírni... A napok közeledése által arra számítottam hogy egyre izgatottabb leszek: állandóan stesszelni fogok (nem feltétlen rossz értelemben) vagy éppen percről perce számolom vissza az időt. Ami pedig nagyrész igaz volt hogy vártam nagyon (amit már vagy ezerszer leírtam ebben a pár mondatban), mégse tutam igazán elhinni. (És valószínűleg ezért tudtam rendesen aludni tegnap, azaz csütörtökön). És magán péntekenmár 6:30 körül keltem és fetrengtem az ágyban kb. 7-ig. Miután "felébreszetettek" kimentem, megreggeliztem stb. Sajnos anyukám egy kicsit későb készült el ezért inkább úgy dötöttem hogy gyorsan inkább egyedül megyek. Miután az iskolában túléltem a tesit azután jöttek sorban az "események" pl.: elméletileg a 6. osztályban egy "Levi" nevű gyereket megrúktak egy focilabdábal a fején vetődés közben (hiszen ő volt a kapus), vért hányt, összeesett és (amiben nem vagyok annyira biztos), hogy ki is hívták a mentőt. Azután osztáylfőnöki órán az óra utolsó perceiben Anett néni beszélt az iskolai telefonozásról, az instagramos és az egyéb közösségi médiára való postolásról, először mutatott egy "kereszturi_7.osztaly" nevű oldalt amit Eperke csinált még kb két-három héttel ezelőtt. Az első képen volt egy kép hastagelve hogy: #hittanóra és stb. (már Eperke alapból is "izgult") de azután a tanár mutatott egy képet Eperkéről amit kirakott az oldalára, és hogy hogyan tudja bárki látni a képeket még a tanár is. Eperke elvörösödött a szégyentől. És suli után inkább a meki elé mentem mert anyukám felhívott hogy menjek oda (mert közben építkezés folyik a háztömb első kapuján, és így emiatt nem lehet elől kóddal bemenni, csak hátul kulccsal) és miután hazaértünk elkezdtem készülni a repülőútra: lezuhanoztam, átöltöztem, és ettem egy instant "smack" csirkés levest ebédre. Közben apukám elment a Japán-beli SIM-kártyákért, mert pont akkor jöttek meg (hogyha egy órával később érkeztek volna meg akkor már nem is tudtuk volna átvenni). Ebéd után kiegyenesítettem a hajamat, és azután a makiktól való elköszönésközben egy kicsit elsírtam magam :( hiszen annyira fognak hányozni és még két hétig nem is fogom látni őket. És persze a halak is hiányoznak, mert azért őket is szeretem <3. Amikor beülltünk az autóba még mindíg egy kicsit szomorú voltam de már egy kicsit jobb volt. Elég korán indultunk ezért korán is értünk a repülőtérre.A reptér parkolójában már annyira izgultam, hogy remegtem isegy kicsit meg "csattogott" is a fogam. bent az épületben elinéztük a check-int és el köszöntünk anyától és Eszertől. Ott is egy kicsit szomorú lettem, de ott már nem sírtam annyit mint a makiknál. Azután a biztonsági ellenőrzésen minden rendben volt szerencsére mindkettőnknél. Ezután egy másfél órát sétálgattunk és unatkoztunk a reptéren. Mikor bejelentették, hogy fel lehet szállni az A4-es terminálra, rögtön be is jutottunk a gépre (mert apa "priority" jegyet vett :D) azután a gépen vártunk vagy tizenöt-húsz percet, és még azután már majdnem elindult volna a gép de, egy csapat fiú még szerencsétlenül beesett.
0 notes
tavolvagytolem · 4 years
Text
Sajnálom, ha tudod milyen végig ülni a tanítási napokat egyedül..
301 notes · View notes
nemertemsemmitneked · 3 years
Text
Ugye még ti is emlékeztek hogy mennyire utáltátok az általánost. Nap mint nap bemenni a " nem törődő" osztálytársak közé. De vajon tényleg nem törődtek veled? Kicsit sem hiányzik az amikor minden órán nevettek és te velük együtt nevettél? Vagy mikor a tanár olyan ideges volt hogy valakit ki akart küldeni a teremből? Amikor valami rossz történt nem sirtatok együtt? Nem dobaloztatok hó golyóval? Nem gyurtatok galacsint a foliabol? Nem osztottátok meg a kajátokat? Arról nem beszélve hogy aki a legtöbb üdítőt vitte nap végén az adta körbe az egész osztálynak? Emlékszel arra amikor eljött az utolsó év? Az utolsó hónap? Valahogy jobban összefogott a csapat. Mindenki arra törekedett hogy jól érezzük magunkat. Arról nem is beszélve hogy minden ballagási próba után a fiúk vigasztaltak a lányokat és néha a fiúk is sírtak. És aztán a ballagás napján tudtuk hogy valakit talán sosem látunk már. De örökké ők azok akikkel ezt a nyolc évet végigcsináltad és bármikor ujrakezdened mert ők a "családod".
21 notes · View notes
love-kills-slowely · 4 years
Text
Érzem hogy máshogy néznek rám. Érzem, hogy máshogy beszélnek hozzám, tartják tőlem a távolságot, pedig sose tettem semmit, amivel bárkinek ártanék. Minden egyes nap próbálok úgy tenni mintha nem érdekelne. Belülről azonban furdall a kíváncsiság: mit tesz engem ennyire mássá a többiektől?
137 notes · View notes
faszomatmar · 3 years
Text
Május 10....
Ott fogsz ülni minden nap előttem...
Még mindig szeretlek....
10 notes · View notes
6hianyzol9 · 3 years
Text
Már most unom az iskolát.
10 notes · View notes
erzelementes · 4 years
Text
Ne csodáld, hogy a gyereked azt mondja hogy őt senki nem érti meg, ha arra sem vagy képes, hogy végighallgasd.
229 notes · View notes
dorka · 1 year
Text
Most, hogy evek ota rendszeres olvasoja vagyok az iskolai hirlevelnek meg elmentem par szuloi ertekezletre, el kell mondanom, hogy a kovetkezok a buzzwordok:
>11. es 12. osztaly megreformalasa: jobban fog internshipre hasonlitani, mint iskolara (regebben egyetem volt az internship, most a gimnazium vegere hozzak+ez nagyon jol mutat az egyetemi felveteli esszeben)
>Innovation and community (oda vissza. Evergreen keywords)
>Parent association led programs
>Alignment with college goals, college prep, college acceptance rate, college success
0 notes
fuckofflifesworld · 4 years
Text
Soha senki nem foglalkozott azzal hogy nekem mi bajom van. És talán ezért vagyok zárkózott mert nem vagyok hozzá szokva hogy számíthatok rád vagy akár bárkire is.
182 notes · View notes