#Nem érdekel más

[hungarypolls]

#sajnálom de a batthány teret sajnos így írják és nem úgy hogy batthyányi‚ bármennyire is fáj nekem is #de az ottani fal SWEEEEP amikor van időm folyton oda megyek ülni csak hogy nézhessem a tájat #a valami más opció nagyon fontos itt mert nagyon érdekel kinek milyen kedvenc helyei vannak #csók neked is<3 #kérdések #polls #hungarian #magyar #budapest

[nevtelenembervagyok]

Kíváncsi vagyok hogy esne, ha én úgy bánnék veltek ahogy ti velem!

#magyar #magyar szöveg #magyar idézetek #magyar tumblr #magyar tumblisok #saját #saját írás #saját szöveg #saját gondolat #saját érzés #fáj #fájdalmas #nem kell más #nem érdekel #utálat

[sztivan]

kétféle liberális létezik

extrovertált liberális: A világ sokszínű! Csodálatos! Egyik ember más, mint a másik, és ez így gyönyörű! Hadd öleljelek meg! Téged is! Téged is! Így vagytok jók, ahogy vagytok! Szeretek mindenkit!!

introvertált liberális: Bazmeg, tőlem csináljon mindenki, amit akar, amíg másokat nem bánt, dehogy érdekel az engem, hát mi közöm nekem hozzájuk, hagyjanak engem végre békén a sarokban olvasni. Férfiakkal szexelsz, miközben te is az vagy? Csináljad, ember, én leszarom, a te dolgod, lépjünk már tovább.

[sronti]

Mennyit költesz autóra?

Tudom, hogy mostanra nem sok autóval rendelkező követőm maradt, de kíváncsi vagyok és hátha valaki reblogolja, akinél látja a célcsoport.

Kérlek reblogold, hogy megéri-e ez neked, vagy csak úgy érzed nincs más választásod.

[csacskamacskamocska]

nézegettem ezt a tumblr „szerelemtérkép”-et

és egészen meglepő volt, hogy a legnagyobb csomópontok közül van olyan, aki köztudottan rettenetesen ostoba, van aki nem annyira köztudottan, de hazudozó viszont az látványos, hogy elég káros faszságokat beszél, és ezekre az emberekre nagyon rengeteg, amúgy értelmesnek tűnő user van ráfüggve, vagyis építi, terjeszti a faszságaikat. Hogy jön ez egy pszichológizáló, analizálós blogba? Ezen gondolkodtam ma reggel, hogy miért vész el a kritikai érzék, ha biztonságosnak és elfogadottnak gondolt közegben van az ember. Jellemeznek-e minket a szórakozásaink? A tumbli egészének is van egy "személyisége". Ha a tapasztalataim alapján meg akarnám határozni (úgy, hogy nem vagyok szakember, szóval szegényes a készlet) akkor látszik, hogy egyrészt van egy nagy elfogadás, megfelelnivágyás az elfogadásban, másrészt van egy egészen hisztérikus ítélkezés, a felszínen nagyon vicces és vidám, de a gyermetegnek ítélt válságokkal elutasító, a napi, kicsinyes problémákkal szemben viszont ismétcsak elfogadó. A kritikát nem tűri. Függőséget alakít ki. Személyiségzavarnak tűnik. :) :) :) A tumblr-ért csak rajongani szabad, aki nem a családjának, végső menedékének tekinti, hanem csak egy kommunikációs térnek, az jobb, ha kussol. Úgy egészében nagyon könnyen manipulálható közeg. Valójában, azt gondolom, hogy személyre lebontva rettenetesen veszélyesen manipulálható mások által. És ahogy az elején írtam, a tumbli, mint tömeg, kritika nélküli. Ha látszólag ki is vet magából valakit, egész meglepő módon azt is magába forrasztja, emlegeti, mérceként állítja, becézgeti, sztorizgat vele vagyis befogadja. Az is meglepő, hogy egyetlen személy köré mekkora királyság épült az évek folyamán (most attól függetlenül, hogy amúgy pozitív figura és egyáltalán nem érzékelhető benne vezetői ambíció), de mint jelenség érdekes képződmény egy ilyen királyság. Marhára izgalmas lenne kikutatni, hogy a posztok mennyisége és időbelisége vagy a minősége a meghatározóbb ezeknél a királyságoknál. Ez utóbbi gyakorlatilag kutathatatlan :( Igazán azon rágódtam, hogy a fideszeseket folyamatosan leszóljuk, hogy milyen hülyék, miközben én a tumbli tömegét sem látom másnak, mint egy kritika nélküli, érzelmekkel túlfűtött "tömeg"nek, ahol egyénre lebontva teljesen más értékek jönnek ki, mint a nagy egészet nézve. Szóval, leszóljuk a fideszeseket, hogy idióták, de napi szinten reblogolunk idiótákat, elismerve, hogy milyen érdekesek, de legalábbis fenntartva a létüket.

Na még egy személyes dolog eszembe jutott, ezt elmesélem, hátha ennek hatására nem veszik véremet.

Egyszer volt egy vitám egy tumblis csávóval. Barátkozgattunk, barátkozgattunk, fú tényleg milyen érdekes, milyen vicces, milyen jófej vagyok, ő is nagyon érdekes meg vicces, meg értelmes volt, kölcsönös volt a lelkesedés. Lájkolgattam, reblogolgattam, de egy idő után észrevettem, hogy légüres térben vagyok. Sosem lájkol, sosem reblogol, sosem reagál. De messengeren ment a levelezgetés néha ugyanazokról a posztokról, amikre nem reagált, mintha látta volna úgy hozta fel. Hihetetlenül zavaró volt. De közben, milyen gyerekes dolog azon problémázni, amikor beszélgetsz valakivel, hogy jóember, hol vannak a simogató lájkok, az inspiráló reblogok? Nagykislány is tudok lenni, rákérdeztem amikor már nagyon zavart. Nem látja, nem tudja, nem érti miről beszélek. Magyarázkodás arról, hogy milyen hülye vagyok, hogy ilyesmivel foglalkozom. Hülyének is éreztem magam! :D Főleg attól, hogy dehát fizikailag lehetetlenség, hogy nem látja a posztjaimat, miről beszélünk? Évekig ment ez a fura dolog, hogy soha semmire nem reagált, akkor sem, ha én reagáltam az ő posztjára. Próbáltam kizárni a tudatomból, hogy ez valami szándékos dolog, mert aki érdekel, annak a blogját akkor is megnézem, ha nem dobja elém a tumbli. De csak szar érzés volt, hogy semmi, de tényleg soha semmi nem éri el az ingerküszöbét? Aztán egy nap megoldottam a dolgot, letiltottam a picsába a tumblin. Mivel sosem vette észre, hogy le van tiltva, végre megnyugodtam. Tényleg nem érdekelték a posztjaim. :( Na, ő az egyik legnagyobb trash építő. :D

#tumblr massza #a tumblr személyisége #elfogadás #kritika #trash #01-21

[ajtostolahazba]

miért csinálom azt, hogy beleállok mindenbe, amivel nem értek egyet? Bejön a tag, hogy csak az ajtólapot szeretné újra rendelni, mert az albérlők összeverekedtek és tönkrement. Eddig oké, de amikor folytatja, hogy az volt a baj, hogy szerinte melegek voltak és valakin vesztek össze, akkor elpattant az agyam. Mondom: mennyiben releváns egy verekedésben, hogy akik összetörték az ajtót, azok melegek voltak? két hetero nem tud összeverekedni úgy, hogy összetörjön a berendezés? És ekkor a faszi full ledöbbent, hogy de hát ő nem mondott semmi rosszat, én meg hogy maradjunk a törött ajtólapnál, a többi körítés meg sztori engem nem érdekel... És nincs érintettségem közvetlenül, mégis azt érzem, hogy az ilyen megjegyzések olyan szinten basznak fel, hogy nem hallgathatok, mert ha hallgatok, az olyan, mintha egyetértenék, és megint valaki olyan gondolhatja, hogy igaza van, aki tahó módon, de elmondta a véleményét én meg kussoltam. Nem kussolok. Heti szinten találkozom a homofóbia megnyilvánulásaival, pl akkor, amikor bejön egy halál divatosan, szépen felöltözött pasi rózsaszín ingben és a 160 cm-es dagadék, mocskos körmű, izzadt, igénytelen, de kurvára önelégült faszfej ismerős elkezdi, hogy ez hogy néz ki, milyen buzis, és hogy neki nem baj, amíg őt békén hagyja. Nyilván én meg ekkorra annyira felkúrom magam, hogy csípőből visszaszólok, hogy bazmeg ma reggel néztél te már tükörbe? Hát nemhogy egy lapon, de egy könyvbe se...! - és tudom, hogy nem kifizetődő ez a viselkedés, de nem tudok némán hallgatni akkor, amikor úgy érzem igaztalanul van bántva az, aki más, és csak azért, mert ő más.

[ndav1d42]

izlandi autós-camperes poszt! viszont hosszú is meg uncsi is, úgyhogy akit érdekel, majd úgyis tová...

...bbolvas. szóval akit esetleg részletesebben is érdekel a jármű. a jószág egy 2022-es Fiat Doblo Maxi (cargo) volt, 1.6-os dízel, nemtom hány lóerő meg nyomaték meg kilowatt, de nagyon ügyesen felkúszott a legmeredekebb szerpentineken is, faszán gyorsult emelkedőnek is, ha éppen arról volt szó. meg előzni is lehet vele, bár sokat elmond a vezetési stílusomról, h a tíz nap alatt talán 2-3-szor előztem, abból is az egyik egy munkagép volt. jaigen, és váltós, mert azt volt olcsóbb bérelni, engem meg nem zavar az automata hiánya.

lenyomtunk vele több mint 2100km-t a szigeten, amiből úgy 100-150km murvásút-földút volt. bírta. néha izgultam, h ilyen helykre hozom szerencsétlent, mit fognak szólni a bérlőscégnél, de mindig eszembe jutott, h a 76 000km alatt (amivel hozzánk került) már valszeg hússzor járt azon az aktuális földúton, meg negyvenszer megkerülte a szigetet, szóval szarnirá.

magát a camperré alakítást a raktérben nem izgulták túl, egy egyszerű fenyőléc "ágykeret" van ágyrácsokkal, azon egy matrac, oszt' jónapot. (persze megindult a fantáziám, h milyen marhajól ki lehetne használni ezt a rakteret, jóval ügyesebben meg kreatívabban is be lehetne építeni... namajd ha saját camperünk lesz, hahi)

hálózsák párnákkal járt vele. ágy alatt tároló a cuccoknak (alapból jár + kértünk is extraként: kempingasztal+székek, gázrezsó, edények+eszcájg [lábos, serpenyő, tányérok, bögrék stb.], hűtőláda, vizeskanna, két elektromos hősugárzó, jó hosszú áram kábel) + ide fértek a csomagjaink, bőröndünk, épp nem használt cipők stb.

a kempingcucc tökjó volt, többször is megálltunk pihenőknél vagy vmi látnivalónál, kipakoltunk rá, és főztünk vagy ettünk ebédet. kempingekben meg szinte minden reggel-este azon főztünk (ha nem volt normális közösségi tér/konyha).

A "szállás" kb. egy 140x200-as ágy méretű volt, bőven elfértünk, igazából tök kényelmes volt. az ablakok befüggönyözhetők, áram meg jött a konnektorból, ha a kempingben kértünk áramot és rá is csatlakoztattuk a kocsit (márpedig a fűtés miatt mindig kértünk).

vezetni fasza volt, első nap beleszoktam (az első kilométereken lefulladtam 2-3-szor, mire kiismertrm a kuplungot), utána élveztem nagyon. a legnagyobb istenáldása volt a 7"-es képernyős, Android Auto kompatibilis központi komputer izé, telefont rányomva faszán ment a googlemaps meg a spotify végig.

nemtom pontosan, h milyen fogyasztást hoztam össze, mert nem minden tankolásnál írtam fel a litereket (mivel úgyis tele tankkal kell visszaadni, meg amúgy is férne tudja, mikor kerülünk legközelebb kúthoz, inkábbmindig telenyomattam), de az egyik számolás szerint 7,4l/100km. ami nagyjából talán reálisnak is tűnik (?). (lehet, h valahol meg tudta volna mondani a fedélzeti komputer, de ilyen mélyen nem másztam bele a nyomkodásába).

negatívumok:

– mivel cargo jármű, az oldalsó tolóajtókat belülről nem lehetett kinyitni, így kicsit vicces volt mindig a lehajtott középső üésen átmászva kiszállni a kocsiból...

– a már említett elrendezés. lehetett volna kicsit jobb, pl. padszerű bevágás a tolóajtó mögött cipőfelvevéshez, meg egyáltalán beszálláshoz. az oldalsó falra is elfért volna pár polcszerű tároló

– az első kerekek kicsit kopottabbak voltak már sztem az egészségesnél, de ez a bérbeadó cég sara mondjuk. meg azért a műszerfalon is világított pár ikon... de tény, h ezek a kocsik nincsenek kímélve.

– őő, tökre nem jut eszembe más, tényleg meg voltam elégedve, és tudom ajánlani, aki hasonló kört menne a szigeten, mint mi.

nem negatívum, csak az én tapasztalatlanságom, h még az út végére se éreztem a kocsi méreteit igazán. leparkoltam, h jaj, biztos van vagy tíz centi az előttem lévő kocsihoz képest, aztán kiszálltam, és fél méterre voltam, a kocsi segge meg kilógott a retekbe'. aztán persze ilyenkor visszaszállás, korrigállás...

Amitől féltem, h majd nem tudom használni a belső középső tükröt, és csak az oldalsókra kel hagyatkoznom, de szerencsére el lehetett kötni a függönyöket, és ezzel se volt gond.

#izland

[nitta86]

Nőkkel ismerkedni nőként

Szóval ez az a téma, amiben úgy vagyok tök új, hogy már voltak barátnőim. A probléma az, hogy régebben ott volt a BDSM közösség és azon belül a mi saját szűkebb közösségünk, és ott inkább engem szedtek fel más nők, akik többnyire domináns beállítottságúak voltak. Még ennél is korábban volt, hogy kellett kezdeményeznem, de az kb. egy „szia, tetszik az adatlapod” volt, utána már kis túlzással minden haladt a maga útján. És most ott vagyok, hogy a BDSM már szinte egyáltalán nem érdekel, a baráti társaságunk eléggé szétesett, ki külföldre ment, kinek gyereke született stb.

Szóval itt vagyok már viszonylag vanillán, de még eléggé polin, és időnként ismerkednék nőkkel. Még tavasszal felregisztráltam Okcupidra és őszintén kiírtam a polistátuszomat és hogy férjem van, és pozitív csalódás, mert vannak fent poli és biszex nők még rajtam kívül is. Igazából jó élmény volt, ha nem is lett egyelőre másik partnerem. De csomó mindenre nem számítottam. Azt hogy én is kezdeményezhetek, azt eleinte nagyon élveztem és lelkesen írtam a leveleket, nem is csak azoknak akikkel match-em lett, hanem másoknak is, mert az Okcupid engedi. Az első meglepetés az volt, hogy itt milyen gyorsan tiltottak le az első levél után, ha nem volt match, de néhány esetben még akkor is, ha volt, pedig mindenkinek udvarias, nem nyomulós levelet írtam. Azért ezután jobban megértem, hogy miért annyira frusztráltak sokszor a férfiak heteró ismerkedésnél, mert visszautasítás tényleg bőven van és rosszul tud esni. De ettől még mindig ők jártak jobban, mert ők a randizási fázisban nincsenek fizikailag veszélyben, előtte meg nem kapnak bunkó szexuális tartalmú leveleket.  És igen, most elérkeztünk oda, hogy nőkkel ismerkedésnél ez nagyon nagy előny, hogy nem kell ettől félni, senkitől se kaptam fotót a nemiszervéről, és sértő vagy szexuális tartalmú levelet se, és mindenki nagyon udvarias volt, kivéve mikor nem írtak vissza soha többé.

Szóval sok szempontból jobb és nyugodtabb élmény volt, mint férfiakkal ismerkedni, bár igazából abból nekem csak BDSM-es tapasztalatom van, ami megint más. Na de a nehézségek. Az első az, hogy mikor legutoljára neten ismerkedtem másodéves egyetemista voltam és arról írtunk egymásnak ki hol bulizott, most viszont későharmincas nőként későharmincas nőkkel ismerkedtem és arról írtunk ki mit olvasott, ki mit sportol, és ki mennyire szereti a természetet. De hát nem baj, ezek remek témák, viszont az a baj, hogy ez nagyon sokszor átment versengésbe, hogy ki olvasott szépirodalmibb könyveket és kinek vannak jobb sporteredményei és ki védi jobban a környezetet. És ez kiábrándító és fárasztó. De néhány esetben túljutottunk ezen is, sikerült társalgást létrehoznunk, nem csak műveltségi vetélkedőt, akkor ott a következő akadály, kéne randizni. És itt jön az, amiben én is fejlődhetnék. Ez senkinek se a hibája, ez a női szocializáció, mindnyájan heteró közegből jövünk, és ott sokszor leszidták azokat a lányokat, akik túl határozottak és kezdeményezőek voltak, hogy így nem fognak kelleni a fiúknak. Emiatt sokan csak ülnek és várják az udvarlást. És képes vagyok randira hívni másokat, még úgy is, hogy félek a visszautasítástól, de legalább azt egyeztetni akartam a legtöbb esetben, hogy hova menjünk, mihez lenne kedve. És itt az a gond, hogy csak két esetben lesz belőle valami, vagy ha én kitalálok egy konkrét helyszínt, időpontot stb. max a másik azt mondja hogy nem jó, vagy ha olyasvalakivel ismerkedem, aki leszbikus vagy tapasztaltabb biszexuális és nem hódítást vár, ezért normálisan lehet vele egyeztetni randihelyszínt. Minden más esetben soha nem fogunk randizni.

Egyébként összejött pár randi nagyon nehezen. Bár az lett a vége általában, hogy lazább vagy szorosabb haverok lettünk, azért így is jó volt. Most épp nem tudom, hogy szeretnék-e épp ismerkedni, de ha majd újból fogok, akkor készülnöm kell randi helyszínekkel, mert ebben is gyakorlatlan vagyok sajnos. Biztos hogy összegyűjtök majd ismerősöktől pár árban átlagos, LMBT barát vagy kellően nagyvárosi beülős helyet. Randira is alkalmas sétahelyszíneim vannak már és azokban bíztam is, de annak meg az lett a vége, hogy március legelején kerülgettük az olvadt hólét, miközben lassan ránk sötétedett, szóval azt is be kell még látnom, hogy mikor ne tervezzek sétálós randit. És az is jó kérdés, hogy akik a heteró kapcsolataik alapján hódítást szeretnének azok mire vágynak és vajon meg tudom, akarom-e ezt nekik adni. Lehet, hogy nem, de lehet, hogy csak pár apró gesztus kell nekik és akkor igen.

És akkor még ott van az a probléma, hogy hogyan ne lelkizzünk mindenről túl korán. Mármint nem feltétlenül jó rögtön az első randin egymás gyerekkori traumáiról beszélgetni. Mármint lehet jó, de sokszor korai. És azt vettem észre, hogy a leszbikus nőknek az egyik kedvenc, leggyakoribb témájuk, hogy milyen volt a coming outod, milyen a viszonyod a szüleiddel. És ilyenkor szokott kiderülni az, hogy nem beszélek a szüleimmel, meg sokszor a BDSM múltam is, pedig nem ezzel akarom kezdeni, meg nem szeretnék rögtön lestresszelni valakit. De az is nehéz, amikor ők elmesélik a coming outjukat és hogy a szüleik milyen bántó megjegyzést tettek akkor és azóta, mert én együtt érzek veled és köszönöm a bizalmat, de ma találkoztunk először, azt se tudom, hogyan szereted ha vígasztalnak. Szóval néha ó jaj, és itt is rá kell jöjjek még hogy hogyan lehet udvariasan jelezni, hogy ez érdekel, de lehet később menjünk bele a részletekbe. Mindenesetre teljesen máshogy problémás, mint a szokásos, ami az érzelmileg elérhetetlen férfiakkal randizás.

#szövegesposzt

[egy-lany-blogja]

Egyre ritkábban látok ölelkező párokat, egymást a padon felfaló fiatalokat.

Mi nem ilyenek voltunk, mi pusztultunk egymásért!

Nyomkodjátok a telefont, étterembe, randin is, nem néztek egymás szemébe, nem tudjátok, hogy a másik mit szeret, mit akar, nem ismeritek és nem is akarjátok megismerni egymást.

Szelfi és chat kapcsolatokban éltek, nem akarjátok megélni a valós boldogságot.

Rohantok, vásároltok, rohantok, autóval, gyalog, egymás mellett.

Nem néztek fel, nem mosolyogtok.

Aszexuálisok vagytok, prűdök és tabusítottak, virtuálisak, eltömegesedettek, közhelyesek, lélektelenek.

A társkeresőkön profi fotókon pózoltok, luxusautó a háttér, tanult a mosoly, tömeg a séró, tucat a smink.

Képmutatóak vagytok, nem akartok megnyílni, eljátsszátok az elérhetetlent, közben hibákat-hibára halmoztok.

Nem tudtok magatokról mesélni, nincs véleményetek semmiről sem, nem érdekel benneteket semmi, csak a poszt, a szelfi és egy zárt világ, ami kizárja a valóságot, a kacagást, a mély lélegzetvételt, az érintést, a remegést, az izgalmat, a bizsergést.

Önmagatok felé gravitál minden, magatoknak éltek, tanultok, dolgoztok, vásároltok, tetszelegtek.

A szerelmed kellékes a színházadban, a barátok, ismerősök kacatok.

Lányok ti fiút játszotok, fiúk ti sosem nőtök fel.

A személyiségeteket felzabálta a posztmodern tér.

Ti már nem tudjátok milyen más csókjától kocsonyaként remegni, nem tudjátok milyen egy hideg buszon összebújva iskolába menni, nem tudjátok mekkora boldogság az első randi, az első együttlét, az őszinte ráfeszülés, a gyertyagyújtás, a félelem és halálos szerelem.

Színészek vagytok, fakó színészek, fásultak, besavanyodottak.

Nincs életetek, csak a business, a money és a virtuális tér.

Cinizmus, intrika, egománia..

Nem tudjátok értékelni a világ legcsodálatosabb teremtményét:

egy nő buja, érzéki, lágy testét.

Nem tudjátok értékelni egy szerelmes férfi ölelését, szenvedélyét, hódolatát.

Amit tudtok: mikor jön ki a legújabb okosteló, hol lehet online rendelni, milyen sminkben kell szelfizni, mennyire vagi a műkörmöt a bőrkormányon fotózni, milyen színű legyen a szakáll, trottyos a gatya..

Mi a baj srácok? Mi van veletek lányok? Miért nem törődtök egymással?

Miért unalmasabb a másik? Miért nem ismeritek meg egymást, miért nem ölelitek meg egymást? Miért szeretkeztek olyan ritkán?

Miért untatok bele, hogy vagytok?

Egyszer éltek..

Mi történt veletek fiatalok?

#fiatalok #oleles #erzesek #erzelem #erzelmek #igazikapcsolatok #virtulais elet #modern #mi a baj #fiuk #lanyok #szerelem #bujas #tartas #magyar tumblisok #magyar #magyar tumblr #magyar lany #magyar gondolat #magyar idezet #eljetek #erezzetek #szerelmesneklennijo #szeretet #szelfi #smink #tokeletes #alarc #alca #kamu mosoly

[crazyblondesblog2]

Ha őszinte akarok lenni..

Nincs egy igaz barátom se

Nagyon nehezen engedek közel magamhoz bárkit is

Nehéz eset vagyok, ezért inkább elkerülnek

Azt hiszik erős vagyok, pedig bellül csak egy kislány kuporog a sötétben

Olykor szeretem magam, de máskor tükörbe nézve azt kérdezem "Ki ez?"

A kezemet nyújtom sok emberért, de mindig az egész karom kell nekik

Azt akarom, hogy valaki folyton velem legyen de közben szabad akarok lenni

Nem szeretem ha más szomorú, de ha én vagyok az nem érdekel

Ha őszinte akarok lenni, mindent túl gondolok..és, hogy ez miért baj? mert sokat vagyok egyedül.

#magyar szöveg #magyar #szeretet #érzések #szerelem #saját #érzelem #saját szöveg #csakis ő #megbántott #nem voltam elég jó #őszinteség #őszintén #túlélés #túlgondolás #gondolkodás

[halalos-tavasz]

Opció

Tudod, nem azért nincs más opció mert nem lehetne. Azért nincs más opció, mert nem akarom, hogy legyen. Azt akarom, hogy csak te legyél. A többi lehetőség nem érdekel.

Csak te. Mindenek felett!

#magyar #hungary #magyar tumblr #quotes #szeretem #szerelem #saját #beszélgetés #cute quotes #erzelmek #szeretlek #opciones #lehetőség #csak te #csak mi ketten

[sztivan]

ma hat éve úgy indult a reggel, hogy időpontot kell kérni ultrahangra az előző esti kétcsíkos teszt után, és megyek be dolgozni, de miért megyek be, nem érdekel, nem számít semmi más az egész világon, csak hogy akkor ez most tényleg, valóban, igazán?

ma reggel már magától letárgyalja a húgával, hogy megfelezik az utolsó fahéjas csigát, mert csak egy maradt, és most a délután magyarázza nekem a Kresz-parkban, hogy melyik tábla mit jelent

és mi lesz itt még? újabb hat év, és már javában 11 éves lesz? még hat aztán, és már 17? aaaaa, gyönyörű ez

[csacskamacskamocska]

Egy jó ismerkedős szöveg

kéne, ezen gondolkodtam éjjel. Hogy valójában, részben a tumblis kicsúfolásokból okulva, milyen is egy jó bemutatkozás. Sok hely nincs rá, csak pár mondat. Első változat: Én, én, én!!!!.... Én ilyen vagyok, olyan vagyok, mikkel foglalkoztam, mi érdekel, mit szeretnék még az élettől. Gondolva, hogy a LOVAG jön, érdeklődve nézi a fotómat (amit a barátnőm csinál hamarosan, hogy se túl kihívó, se túl apácás ne legyen, le kell cserélnem a mostanit) szóval lovag jön, hűdehelyes ez a nő, na nézzük, 165 magas (befér a lóba a kocsiba még fekve is) nem túl kövér, nem is deszka és asztamindenit mennyi minden érdekli a keresztesháborún kívül is, hát mivel én is egy ilyen érdeklődő, okos, nyitott lovag vagyok, aki a bádogjára is vigyáz, hát nosza! Beszélgessünk! (tegyük föl, hogy a lovag tud beszélgetni. Arról is kéne írnom, hogy az milyen, aki tud és milyen az, aki azt hiszi, hogy tud, pedig nem) De nem ez történik, hanem jön a 150 kilós segédjegyzőhelyettesalbérlő egértenyésztő lónepper és azt mondja, hogy ismerkedjünk! Jólnevelten reménykedem, hogy hamar rájön, hogy nincs közös jövőnk, de nem jön rá, mert nincs agya. Viszont kitartóan, bár unalmasan tud udvarolni. jajdeszép vagy. Hát mondom, hogy jajdeszépvagy!!!! Második változat: Inkább azt írni mit várok. Pfuj, pfuj, rengeteg elvárás, és mi van cserébe? – mondanák a kritikusok. Az elvárásokkal amúgy azoknak van bajuk, akik nem ugorják meg a lécet. Ha szembetalálkoztam egy olyan szöveggel, hogy bocs, de én csak a nádszál karcsú atomfizikusnőkre indulok be, akik nem idősebbek 25 évesnél, én csak továbblapoztam. Nem vagyok az, haladjunk. Nem váltott ki belőlem semmilyen indulatot. Hát valaki bármiféle elvárásai miért érdekelnének engem, amíg ő maga nem érdekel engem? Keresi a boldogságot, ahogy én is meg mások is. Legyen szerencséje! Az elvárásokkal inkább az a bajom, hogy rém unalmasak és a másik oldalról nehezen megfoghatóak. Légy okos! – mindenki, de tényleg mindenki okosnak tartja magát. Legyen jó humorod – akinek az alpári pinás-segges humorán ötvenen röhögnek, az is viccesnek gondolja magát. Legyél érzelmileg felnőtt – erről is csak utólag tudjuk, hogy nem voltunk azok. Ezek nélkül nem tudok élni. Konkrétan fizikai fájdalmat okoz, ha a másik emberben ezek nincsenek meg. Nem akarok olyanokkal kapcsolatot tartani, akik ezeket nem hozzák kellően magas szinten. Amúgy itt szokott elbukni az ismerkedés. Te butább vagy nálam, te nem érted a viccet és nem tudsz lazulni, te meg nyafogósabb vagy mint én. :( Búcsú. Mint látható, semmi anyagi elvárás nincs. Ami nem igaz. Az ember alapból feltételez és elvár az övével minimum egyszintű egzisztenciát. Hogy a másiknak van egy rendezett élete, egy jövőképe az öngondoskodásról. Harmadik változat: Ez a szerencsejátékos változat, amikor az ember valami roppant kreatív szöveggel áll elő, bízva benne, hogy az ideális partner és kizárólag az ideális partner harap a dologra. Elárulom hogy a kreatív emberek más kreatív emberek kreatív szövegeire nem vevők. Mert a társkereső jobban hasonlít egy áruházi katalógusra, mint egy magazinra. Ki venne meg egy barkácsgépet amihez az a szöveg van, hogy éjszaka nem használható, mert pihennie kell, nyáron vigyük ki a szabadba és tegyük a fűre, időnként pedig engedjük, hogy más barkácsgépekkel találkozzon. stb, stb. Negyedik változat: Elvont szépirodalmi idézet. Szerelemről, halálról, lélekről, szeretetről. Ez szerintem jó. Garantáltan csak érzelgős debileket vonz. Akinek olyan kell, ennél jobb nincs! Ötödik változat: Úgy se. Itt úgyse találom meg, nem hiszek benne, és hasonló rinyálós, nemvállalós, buta szöveg. Tökéletes mágnes az anyáskodóknak ÉS a narcisztikusoknak, pszichopatáknak. A gondoskodók rátapadnak a reményvesztettre, az agresszorok pedig megérzik a vérszagot. A passzív agresszió szagát. Szóval kéne egy jó szöveg, kicsit én, kicsit te, kis kreatív, némi érzelem, némi bölcs belátás.

Egyszer régen írtam egy jó szöveget. Kb az volt, hogy olyat keresek, aki legalább azokat meg tudja csinálni, amit én. És felsoroltam, hogy miket csinálok. Többen is azt mondták, hogy nagyon jó, nagyon találó, nyilván kamuprofil, én biztos férfi vagyok. :/

Most akkor tudni kéne, hogy milyen vagyok, mit szeretnék és hogyan lépjek tovább. Nem csinálná meg valaki helyettem? Én meg a beszélgetős résznél beszállnék.

#társkereső #szöveg #01-07

[diogenesz2020portugal]

A templomban mondott ima nem más, csak szándéknyilatkozat, amit - talán jóhiszeműen - Isten előtt tesznek, olyan, mint a csónak, amit az ember a parton előkészít a vízre bocsátásra. Igazán csak akkor válik el, hogy mit ér, mikor elkap az első vihar a nyílt vízen. Akkor kit érdekel már, hogy jól nézett-e ki a csónak a parton?

📌 Oeiras - Lisboa

#lisboa #dream_dealer_lisboa #lisboncolors #lisboacolorida #lisboamaravilhosa #ruasdelisboa #coresdelisboa #segredosdelisboa #streetphotography #lisbon #oeiras

[labjegyzet]

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2024 antológia - novellapályázat

Az év magyar science fiction és fantasynovellái antológiasorozat 2018-ban indult, abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a fantasztikus kispróza népszerűsége az olvasók körében is megnőtt, és hogy nincs egészséges és írói fejlődésre teret adó fantasztikus irodalmi élet gazdag és több platformon zajló novellakiadás nélkül. Ehhez a GABO az antológiasorozatával maga is hozzájárult: a kezdetek óta nagyjából száz novella jelent meg köteteiben ismert és új szerzőktől.

Kiadványaink a Márai-program segítségével határon túli könyvtárakba is eljutottak, valamint a megújult Zsoldos Péter-díj jelöltjei és nyertesei  között számos 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben antológiáinkban megjelent novella megtalálható. A 2023-as Zsoldos-díj eredményhirdetése a minap zajlott: novella kategóriában Gaura Ágnes Az erdő szíve című írása nyert, amely antológiasorozatunk legfrissebb kötetében jelent meg, regény kategóriában pedig Rusvai Mónika Kígyók országa című művét díjazták, amely szintén a GABO Kiadó gondozásában került boltokba. Emellett a szintén novellásköteteinkből ismerős Puska Veronika Vétett út című regénye is nálunk talált otthonra.

A GABO SFF idei novellapályázatára is fantasy, science fiction, horror és weird novellákat várunk. Arra kérünk azonban minden pályázót, hogy a sokszínűség érdekében igyekezzenek minél szabadabban nyúlni az egyes zsánerekhez, ne ragaszkodjanak az esetleg már bevált megoldásokhoz, használják ki a lehetőséget, hogy a fantasztikum szinte határtalan játékteret biztosít.

A kiadó szerkesztői által legjobbnak ítélt művek 2024 őszén fognak megjelenni.

A pályamunkákat az [email protected] címre kérjük. Kollégánk, aki nem vesz részt az értékelésben, nyilvántartást vezet a pályázók adatairól, és a novellákat anonimizálva küldi tovább az elbírálást végző szerkesztőknek. Eredményhirdetés 2024 augusztusában várható. Amennyiben a pályázat elbírálásakor a szerkesztők nem találnak elég novellát, hogy megtöltsenek egy kötetet, utólag pályázaton kívül íródott műveket is beleválogatnak az antológiába.

Ami pedig a kritériumainkat illeti, azok évek óta változatlanok, ezért idézünk a 2018-as pályázat utáni blogbejegyzésünkből:

„Mi nem divatnovellákat keresünk, nem kell igazodni trendekhez, nem érdekel minket a jól ismert régi. Olyan fantasztikus novellákat szeretnénk látni, amelyeket nem tudna más megírni, csak az adott szerző, az ő saját, egyéni látásmódjával és érzékenységével, amelyek épp emiatt újak és különlegesek.”

Határidő: 2024. június 17. éjfél

Terjedelmi korlát: 10 000 - 40 000 leütés

Honorárium: megjelenés esetén bruttó 40 000 Ft

Megjelenés: 2024 ősz

Formai követelmények: A novellákat RTF vagy DOC formátumban várjuk, a fájl neve tartalmazza a szerző nevét és a novella címét. A fájlban szintén fel kell tüntetni a szerző nevét és elérhetőségét. A szöveg legyen sorkizárt, a sortávolság szimpla vagy másfeles, kiemelésre bold vagy kurzív használható, hacsak a novella nem tartalmaz rendhagyó formai megoldásokat.

Beküldés: elektronikusan az [email protected] címre, az e-mail tárgymezőjébe kerüljön bele a “pályázat” szó, pl. Tárgy: PÁLYÁZAT: Gipsz Jakab: Novella címe. A kísérőlevélben a könnyebb adminisztráció érdekében szerepeljen a pályázó neve, emailcíme és a novella címe.

Tematikai megkötés: science fiction, fantasy, horror, weird

Kikötések: Magyar nyelven sem nyomtatott, sem online formában nem publikált, eredeti, fennálló franchise-hoz nem köthető műveket várunk, amelyekkel máshol sem találkozhattunk korábban (tehát nem kaptuk meg korábban kéziratként, pályázaton kívül). Egy szerző egy pályaművet küldhet be.

Friss, eredeti, tartalmas novellákat várunk. Ugyan bármilyen témát szívesen látunk a fantasztikum területén belül, van néhány történettípus és -elem, amelyiknél már nehéz újat mondani. Javasoljuk, hogy a pályázók olvassák el a 2018-as kiírás tartalmi megkötéseit, és a novellapályázat tanulságait 2018-ban valamint 2019-ben.

További támpontok, milyen novellákat keresünk:

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2021

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2022

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2023

és

Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2016

Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2017

Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018

Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2019

Az év legjobb science fiction novellái 2020

Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor

szerkesztők

#pályázat #azévmagyarscienceficionésfantasynovellái #novellapályázat