pestiflaszter

[pestiflaszter]

Diószegi Sámuel a párás 18. században munkálkodott, mint református lelkész, Isten útjait leginkább botanikusként próbálta kifürkészni. Fazekas Mihállyal összeborulva írták meg a Magyar Füvészkönyvet, mellyel a históriák világából a tudományba emelték át a növénytant. Az utca előzőleg Farkas István nevét viselte, aki cipészből lett szociáldemokrata országgyűlési képviselő, s nem mellesleg ő volt a Bethlen-Peyer paktum egyik névtelen aláírója. Sokkal érdekesebb viszont az utca még korábbi elnevezése: Örömvölgy utca. Már lelki szemünk előtt lebeg egy bordélyokkal tömött, buján imbolygó piros-lámpás negyed, igaz? Az ok azonban megint csak a magyarosítás, a Freudenthal család itt álló birtoka miatt róluk elnevezett közterületet a tájékozatlan hivatalnok egyszerűen átültette magyarra, így lett a józsefvárosi utca majd száz évre az öröm völgye.

#budapest #diószegi sámuel #fazekas mihály #botanika #utca #utcanév #örömvölgy #farkas istván

[pestiflaszter]

Az utcanév nem vész el, csak átalakul sorozatunk újabb tagja a Rózsa utca története. Ahogy Budapest fénykorában illett, ezt is egy vendéglátóhelyről nevezték el először Három Rózsa utcának (Drei Rosen Gasse). Jó volt ez így majd 100 évig, amikor is úgy döntöttek, hogy kicsit munkásmozgalmasítják így lett ‘45 után Rózsa Ferenc utca, az ellenállásban létező kommunista mozgalom tagja, és az illegális Szabad Nép szerkesztője, akiről majd egy tucat közterületet és és egy sajtómunkásoknak szóló díjat is elneveztek. Később ezeket notóriusan vissza- és átnevezték, amikor már nem csengett jól az ellenálló kommunista neve, így radírozták le sorra a Ferenc neveket az utcatáblákról, de Istvántelken még ennél is tovább szaladtak, így születhetett meg a Rozs utca. A képen a szerkesztő emlékére készült emlékkút látható a Rózsa utca mellett található Szenes Hanna téren. A tér névadójának története még kalandosabb, hisz Hanna egy zsidó származású, magyar költőnő volt, aki országunkból menekülve Palesztinában csatlakozott a brit hadsereghez, majd ejtőernyősként tért vissza Jugoszláviába, hogy a határon átjutva segítse meg a deportálás küszöbén álló magyar zsidóságot. Az akció közben elfogták és kivégezték, emlékét Izraelben és Magyarországon is több köztér neve őrzi.

#róza utca #rózsa ferenc #budapest #szenes hanna tér #szenes hanna #utca #utcanév #rózsa utca #rozs utca

[pestiflaszter]

A Batthyány tér (született: Oberer Markt / Felső Piac), a katonai várparancsnok folyót figyelő ágyúi és hozzá tartozó lőszertároló épületek miatt a Bomba tér (Bomben  Platz) nevet viselte 1874-től, bár a Fő utca felőli vége ekkor is vásárterületként működött tovább, a Duna-parton pedig csónakházak, és helyi érdekű gőzösök forgalmas kikötője állott, igen kaotikus forgalmat bonyolítva a téren. Mintha bomba robbant volna. 

#budapest #utcanév #utca #víziváros #I. kerület #batthyány tér #bomba

[pestiflaszter]

1984 egy különleges év volt, a budapesti utcaelnevezésekben is, valószínűleg ezért történhetett meg, hogy a XVII. kerületi Madárdombon létrehozott, szárnyasokat és növényeket összegyűjtő utcanévbokorba [szakszó, egymással összefüggő elnevezésű utcák egy adott környéken] befészkelhette magát a sokunk életét megkeserítő, súlyos allergiát okozó gyomnövényről elnevezett Parlagfű utca. Egy vasút melletti gazos bekötőúthoz még el tudnám képzelni az elnevezést, de ránézésre ez egy rendezett kertesházakkal határolt zsákutcácska, semmi nyoma a névadó vadkendernek.

#budapest #madárdomb #XVII. kerület #utca #utcanév #parlagfű #allergia

[pestiflaszter]

A személyekről elnevezett utcák egyesítik a tájékozódás megkönnyítését és az egyébként szürke falakhoz simuló emléktáblákat. Ugyanakkor legtöbbször csak az első funkció működik, százszor végigmegyünk egy utcán úgy, hogy fogalmunk sincs kiről is van elnevezve. Ezen sokszor az utcanévkalauz sem segít, “író, publicista, országgyűlés képviselő” olvashatjuk sok helyen, viszont vannak azok a sztorik, amik eszünkbe vésődnek, s nem tudunk többet mosolygás nélkül elmenni mellettük. Ilyen a mai Karácsony Sándor utca a Józsefvárosban is, hiszen a a mai neve egy tragikus sorsot takar: Karácsony Sándor volt a két háború közt a Vas- és Fémmunkás Szövetség titkára, akit később a nyilasok brutálisan meggyilkoltak. Az utca eredeti neve azonban félrefordításokkal és anekdotákkal teli: született Kőbánya utcaként (Steinbruch Gasse), majd mivel a nagy tiszteletű Karpfenstein-család birtoka mellett futott, átnevezték  Karpfenstein Gassénak. Jött a magyarosítás, és egy fürgekezű hivatalnok máris átnevezte tükörfordítással Kőponty utcára. Ezek után kiderült, hogy ez így nagyon nem stimmel, családnév, azt mégsem illik, vissza az egész. Attól még nehéz volt hétköznapi használatban ez a  Karpfenstein utca, ehhez kapcsolódik az a legenda, hogy egy fuvaros lovának pont itt talált kedve megdögleni, jön a rendőr, de nem tudja leírni az utca nevét, így azt indítványozza, inkább húzzák át a szomszédos Magdolna utcába. Ezek után a köznyelv csak úgy hívta az utcát, mint “Ahol az a ló megdöglött utca”.

#utcanév #utca #budapest #józsefváros

[pestiflaszter]

Ó utca, nincs rövidebb nevű nála, ez vitathatatlan, annyi csalafintaság azonban emögött is rejlik, hogy a korábban Alt Gasse (Régi utca) nevet viselő köztér eredetileg Neu Gasse, azaz Új utca néven látta meg a napvilágot még a XVIII. században. Hozzá kell tenni, hogy a terézvárosiak ekkoriban minden újonnan felavatott utcát Új utcának hívtak. Így történt ez ekkor is, a városból kifelé haladva jött az újabb parcella határa, és akkor az lett az új Új utca (ma Zichy Jenő utca), így hát a réginek változnia kellett, 1786-tól már Régi utcaként tartották számon. Innentől majd 100 évnek kellett eltelnie, mire a magyarosítás folyamataként Ó utcára rövidítették, ezzel akarva-akaratlanul is megdönthetetlen budapesti rekordot beállítva.

#budapest #budapesti utcanév #ó utca

[pestiflaszter]

A Közgáz diákjai különféle legendákat kanyarintanak az egyetemhez közeli Nehru part neve köré, és valószínűleg a környéken lakók közül is csak kevesen tudják kit rejt az elnevezés. 1972-ben Budapestre látogatott Indira Gandhi, akit India első női miniszterelnökeként a XX. század legbefolyásosabb nőjének is szoktak nevezni. A látogatás tiszteletére nevezték el a Duna partján frissen kialakított sétányt, Indira édesapjáról, Pandit Dzsaváharlál Nehruról, aki a függetlenné váló India első miniszterelnöke volt, emellett kiemelt szerepet vállalt az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt zajló sakkjátszmából magukat kivonó nemzeteket tömörítő El Nem Kötelezettek Mozgalma létrehozásában.

#budapest #budapesti utcanév #utca #utcanév #jawaharlal nehru #nehru part #közgáz #indira gandhi

[pestiflaszter]

A belvárosi Miatyánk utca sikerrel pályázhat a város legrövidebb utcája díjra, főleg, amióta szintén Lipótvárosban található Perc utcát átépítés miatt megszüntették. Egy azonban közös a kettőben, hogy az elnevezés az utcák rövidségre utal, hisz míg utóbbi a Zum Schlag Uhr, azaz a Toronyórához címzett vendéglőnek adott otthont (ráadásul csak egy perc volt rajta végigsétálni), addig a Miatyánk utca (Született: Pater Noster Gasse) a Deák téri evangélikus templomhoz vezet, és az istentiszteletre érkezők errefelé rövidítve még pont el tudnak mondani egy Miatyánkot, mire az utcácska végére érnek.

#budapest #budapesti utcanév #utca #utcanév #utcatábla #miatyánk #miatyánk utca #perc utca #belváros #lipótváros

[pestiflaszter]

Alkotás utca, biztos sokunkban fölmerült már a kérdés, hogy olyan konkrét utcanevek mellett, mint Budaörsi és Hegyalja, hogy szerepelhet egy ilyen filozofikus név, mint Alkotás utca? A dolog természetesen egy félreértésen alapszik. A Sonnen Gasse-t (Nap utcát) nevezték át az 1820-as években Schöpfungs Gasse-ra (Teremtés utcára), amikor a Magyar Jakobinusok tere 5-7. alatti házat megvásárolta egy Heinrich nevű lovassági kapitány, és a ház bővítésével egy timpanont építtetett a homlokzatra, benne a világot megteremtő Isten domborművével. A magyarosítás éveiben ferdítették az utca nevét Teremtés helyett egészen egyszerűen Alkotás utcára. A tévedés utolsó nyomát is eltüntették, amikor a Krisztinavárosban elszaporodó hatalmas bérházak tövében 1936-ben lebontották az utca eredeti nevét adó Teremtés-házat.

#budapest #alkotás utca #utca #utcanév #krisztinaváros

[pestiflaszter]

Delej utca, csodálkozunk rá Tisztviselőtelepen, és már úgy nézünk körbe, hogy vajon melyik téglaépületében rejtezhetnek bűbájos népségek (Delej utca 9 és  3/4. szám), vagy netán valami természetfölötti erő cicázik az erre járó polgárokkal?

A delej szó a nyelvújítás szüleménye, jelentése mágnesesség, “egyik oldala dél felé fordul, a másik meg éjszaknak”. A láthatatlan erőre utaló kifejezés csak misztikus változataiban gyökeresedett meg nyelvünkben, viszont a századelőn még használatban volt tudományos körökben, ez látható Konkoly-Thege Miklós emléktábláján. Az ő nevével is találkozhatunk utcanévtáblán, fenn a Normafán, ahol a közeli csillagvizsgáló miatt neveztek el közterületet a neves tudósunkról, ha figyelmesen járunk láthatjuk, hogy a róla leágazó utcák is erre utalnak: Teleszkóp utca, Távcső utca, Csillagvizsgáló út.

#budapest #utca #utcanév #normafa #konkoly-thege miklós #csillag #csillagászat #delej

[pestiflaszter]

Lipótváros születésekor csupa égitestről és jelenségről elnevezett utca futott a környéken: Nap, Csillag, Hajnal és Holdvilág. Ez utóbbi egyszerűsödött később Hold utcává, de az évtized alatt sokszor változtatta nevét a politikai és városrendezési szélkerék fordulásával együtt. Volt Újépület utca (1790-es évek), később gróf Klebelsberg Kunó utca (1938), majd a képen látható Rosenberg házaspár elnevezés került majd negyven évre az utcatáblára (1953-1991). Julius és Ethel Rosenberget az utca elnevezés évében végezték ki az Egyesült Államokban azzal a váddal, hogy atomtitkokat adtak át a szovjeteknek, az eset nagy port kavart nemzetközileg, sokan megkérdőjelezték a vád hitelességét, és csak az 1995-ben előkerülő iratok bizonyították, hogy Julius Rosenberg valóban szovjet kém volt. Az utca ekkor már újra a Hold nevet viselte, immáron negyedszer bukkant elő a történelem felhői közül.

Utcatábla a mai Hold utcából

(via)

#utcanév #budapest #budapesti utcanév #pesti flaszter #hold #szovjet

[pestiflaszter]

Az elmúlt 10 év utcanév átkeresztelési hullámának egyik szerencsés/szerencsétlen elszenvedője a Szivárvány köz volt, ami mind régi, mind új elnevezésében is érthetetlen sok budapesti lakos számára. A XVIII. század végén még nem is létezett az aprócska, félköríves köz, az itt helyet foglaló telken csak Gonitzky János lakatosmester nyitotta meg az átjárást, amikor elhatározta, hogy régi tervének eleget téve a terület egyik felén árvaházat fog létesíteni, míg a másikon műhelyét üzemelteti majd. Családi okok miatt azonban csak ez utóbbi valósulhatott meg, a névtelen köz pedig csak a műhely szemétlerakójaként funkcionált, így 1836-ban a környékbeli lakók kérelme miatt le is zárták a köznyelvben Sárkány utcaként emlegetett, lomos közteret. Csak a századforduló környékén nyitották meg újra, amikor már kirakták a Szivárvány köz feliratú utcatáblát, ami szintén értetlenséget váltott ki a szomszédságból, hiszen kevés ennél sivárabb és sötétebb utca van a belvárosban (talán az utcácska enyhe görbült ívéről jutott eszébe a városi tanács illetékesének az elnevezés). Több mint egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy ez valakinek szemet szúrjon a hivatalban, így kapta meg új nevét, Pilinszky János köz lett. Ez megint sokak szerint üdvözlendő, végre utcanevet kapott jeles költőnk, mások szerint pedig gyalázatos, hogy ha ez a nap bekövetkezett, akkor miért pont egy olyan közteret kellett választaniuk, ami nemcsak, hogy sivár, de még a nap se süt be egyetlen sugarával sem a nap egyetlen percében sem. Megint mások pedig egy gonosz tréfát látnak az átnevezésben, hiszen mind a szivárvány jelképe, mind maga a köz neve fontos szerepet tölt be a meleg-mozgalmak körében (Szivárvány köz címmel jelent meg az első meleg témájú képregénysorozat Magyarországon). Ehhez kapcsolhatjuk hozzá, hogy Pilinszkyről sokak úgy tartják, hogy élete végéig küzdött homoszexuális hajlamai ellen, amit soha nem tudott összeegyeztetni vallásos meggyőződésével.

#budapest #utca #utcanév #pilinszky jános #szivárvány #meleg #lmbtq #pride

[pestiflaszter]

Egy biztos, Budapest világelső az utcák átkeresztelésében, még akkor is, hogy ha mínuszba írunk olyan nyilvánvaló értékrend változtatásokat, mint a Népköztársaság dicsőséges kikiáltása utáni nemesek, burzsoák és nacionalisták kigyomlálása, majd a '89 utáni ugyanezen vonalon haladva '89 után az elvtársak, pártvezetők és szovjet barátaink nevének levakarása. A Budapesti utcanevek A-Z kötet szerzője, a városvédő Ráday Mihály számítása szerint, csak az utóbbi 10 évben – amikorra már nyilvánvalóan el kellett volna ülnie a vörös csillagok leverése keltette rendszerváltó hévnek – 579 névváltoztatást jegyeztek be, ami ráadásul jóval meghaladja a '89-91-ig tartó nagy átkeresztelő hullám számait. Hát ilyenek vagyunk mi, budapestiek: világelsők!

#utcanév #budapest #rendszerváltás #ráday mihály

[pestiflaszter]

Ha egy biztos tény él bennünk a budapesti utcanevekkel kapcsolatban, akkor az az, hogy a közterület jellege lehet árok, dűlő, fasor, körút, rakpart vagy akár lejtő is, de az biztos, hogy Budapesten egy dolognak nincs párja – és ez a körönd! Ismerjük, a Kodály körönd az egyetlen, és ugyan ez is csak egy tér, de a hagyomány az hagyomány, amikor az Andrássy utat építették (született: Sugár út) – és feltöltötték az előtte itt álló szemétgödröt –, akkor a régies elnevezéssel élve köröndnek keresztelték, arra utalva, hogy itt a kocsik is könnyedén meg tudnak majd fordulni.

A helyzet viszont az, hogy van még egy körönd Budapesten! Na erre senki nem számított, igaz? Talán csak a művelt, színházi közönség, ugyanis közel a Nemzeti Színházhoz, Ferencvárosban található a város másik ilyen néven futó köztere: a Gregersen körönd. A közterület nevét egy Norvégiából hazánkba települt mérnökről, Gregersen Guilbrandról kapta a nevét, aki amellett, hogy a '48-49-es szabadságharcban is harcolt a mi oldalunkon utászként, számos hidat és vasútvonal tervezője volt Magyarországon, valamint a szegedi árvíz utáni helyreállításokból is kivette részét, amiért később nemesi rangot is nyert a császártól. És – ha nem is szándékosan –, de össze is kapcsolódik a két körönd története, ugyanis Gregersen nevéhez kapcsolódik a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és az Országház ácsmunkái mellett, a nemrégiben leégett Kodály köröndön álló MÁV palota fa szerkezete is.

#budapest #utca #utcanév #budapesti utcanév #körönd #kodály körönd #norvég #szabadságharc #Gregersen Guilbrand

[pestiflaszter]

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a budai hegyekben, Virányoson egy vendégfogadó, amit a helyi majorsággal együtt alapított Stahl Ignác a XIX. századi tájleírásban. A közeli erdők nemes vadja után a “Szarvashoz” címezte. Később a mellette futó út is a fogadóról kapta a nevét, Szarvas útként lett bejegyezve az 1899-es évben. Ugyanebben az időben élt egy bizonyos Szarvas Gábor, tanár, aki (amellett, hogy több lapban is közölt humoros tárcákat Pap Rika néven) a magyar nyelvművelés jeles alakja volt, többek közt a Magyar Nyelvőr c. lap megalapítója, szobra ma is látható a megboldogult Roosevelt, ma Széchenyi téren. Munkássága elismeréséül a Tabánban utcát is elneveztek róla, de ez a ‘30-as években tereprendezés miatt megszűnt - szegény Tabánnal együtt. Ez az állapot viszont tarthatatlan volt, így hamar becsomagolták, elvitték Virányosra, és a fogadóról elkeresztelt Szarvas útból így lett 1932-ben Szarvas Gábor út. Mi a tanulság? A szarvas nem vész el, csak átalakul!

#Budapest #buda #utca #utcanév #budapesti utcanév #szarvas #szarvas gábor #virányos #tabán #nyelvművelés

[pestiflaszter]

Az Esti Kornél utcát Budapestnek kapcsán felmerült, hogy lehet-e egy fiktív személyről vagy művészi alkotásról (ha Esti Kornélt a könyv címének tekintjük) utcát elnevezni, és bár a főváros szabályozása nem tiltja, nem igazán találni ilyet. Példa mégis van rá, nem is akármilyen, hiszen Cinkotán két szomszédos utcát is egy-egy ‘50-es évekbeli tévéfilmről neveztek el! A Vidám verseny utca névadója egy 1953-as magyar film Máriássy Félix rendezésében, ami gyakorlatilag az ország különböző részein felvett tehetségkutatókból lett összevágva. Később ezért újra szétszabdalták – az államellenesnek nyilvánított tiszaburai marionett bábcsoportot ekkor végleg cenzúrázták – és csak darabokban vetítették, ma mégis utcanév őrzi emlékét. A Vidám vásár pedig egy 1949-ben megjelent szovjet Dunajevszkij film, ami gazdagon van olyan népszerű operettbetétekkel díszítve, mint a “Te büszke kozák”, amit ma már szó szerint népdalként tartanak számon az oroszok (de amellett se mehetünk el szó nélkül, hogy a plakáton lovat vezető paraszt, mintha csak maga a végtelen jóságú Sztálin generalisszimusz lenne!).

#budapest #utcanév #budapesti utcanév #vidám vásár #vidám verseny #szocializmus #esti kornél #sztálin