#Selyemút

[bdpst24]

A Selyemút tükrében című fotókiállítás

A Selyemút tükrében című fotókiállítás

megnyitó: október 21., szombat, 18 óra, Sárospatak, A Művelődés Háza és Könyvtára galériája KIÁLLÍTÓ FOTOGRÁFUSOK: Liaoning tartományból, Senjang városból: Chun Shi | Rongshen Zhou | Yi Zhang | Min Xin | Xiaowei Zhang A magyar, illetve Magyarországon élő fotográfusok: Wei Xiang (Budapest) | Wang Yinghe (Budapest) Benkő Imre (Budapest) | Kosmály Gábor (Léva) | Kozák Albert (Budapest) Szamódy…

View On WordPress

#Selyemút

[keresztyandras]

Selyemút újragondolva

Gábor György Egy apró adalék következzék, egyfelől a minden korrupciótól mentes, hófehéren tisztakezű, Carl Zeiss precíziós üveglencseként átlátható, a privát gazdasági érdekeket korántsem az ország érdekei fölé helyező Orbán-kormányról, másfelől a szegény-szegény, folytonosan üldözött, évszázadok, de inkább évezredek óta elnyomott, balsors tépte-szaggatta Magyarországról. A Neue Zürcher Zeitung…

View On WordPress

#korrupció #Mészáros Lőrinc #Selyemút

[pajjorimre]

Másfél napja fosok - már elmúlt mint Lázár János lázálma a magyar-szerb selyemút! #édesistenem

A fosásod lehet elmúlt, de Lázár nem adja fel olyan könnyen, mint a bélrendszered.

[bajinthings]

Kiegészítés:  “... korábban fallal távol tartani próbált hsziungnuk, hunok, a krónikákban vérszomjas barbárokként leírt lovasnépek világa volt ez...”

匈奴  (xiongnü), amire a költő gondol és ők elméleti síkon a fekete hunok, amikkel a kínaiak minket rokon népnek gondolnak. Magyarország kínai neve is ebből jön: 匈牙利 (xiongyali). Szerintük mi mentünk, ők maradtak. 

Most nem rakom ide újra a dunhuangi sziklatemplomok digitálisan megtekinthető anyagát, mert már volt a blogon. 

Egyébként egyszer fogok írni a Kínához kapcsolódó kedvenc kalandoraimról, Stein nekem nincs köztük, de azért őt se lehetne kihagyni. Nekem nagy kedvencem Trebitsch Ignác, akinek buddhista szektája még mindig működik Magyarországon vagy Hudec László, mondjuk róla is írtam már többször a blogon és végül Román György is, aki egyben a kedvenc szürrealista festőm is. Na, ő például elment cukrásznak Shanghaiba, de tönkrement, mert a hűtés akkoriban még nem igazán volt megoldott és a csokoládék meg egyéb alapanyagok nem bírták a párás meleget. Ezért utána elment Japánba bokszolónak, mert valahogy pénzt kellett keresnie és azt ne felejtsük el, hogy egy olyan emberről van szó, aki gyerekkorában mindkét lábára megbénult!! Na szóval róla nagyon sokat tudnék mesélni, de most legyen elég ennyi. 

#steain aurél #selyemút #kiállítás

[nyuszimotor]

“Kína, mint a világ legnagyobb olaj importőre összekötötte a stratégiai célt a hasznossal: úgy nyújtott hitelt egy óriási vízerőmű felépítéséhez, hogy kikötötte: amennyiben Ecuador nem lenne képes visszafizetni a kölcsönt, akkor olajban kell törlesztenie.Végül összesen 1,7 milliárd dolláros hitelt kapott Ecuador, melyet 15 év alatt kell visszafizetnie 7 százalékos kamattal. Minthogy állandó az elmaradás, ezért Ecuador tartozása most már 6,5 milliárd dollár, melyet olajban törleszt. "Kína kihasználta a gyengeségünket" - nyilatkozta a pénzügyminiszter.“

#kína #beruházás #afrika #dél-amerika #új selyemút

[ourasag]

Selyemút Phase One Complete!

[pokmajom]

Grandpierre Attila fizikus, kutató, író, a Vágtázó Halottkémek, a Vágtázó csodaszarvas és a Vágtázó Életerő együttesek alapítója az SZNT polgári kezdeményezésével kapcsolatban így fogalmazott: „tavaly megjelent Ősi Magyarország című könyvemben 11 tudomány segítségével igazolom, hogy a magyarság őshonos a Kárpát-medencében, és a székely nemzet őshonossága elsőrangú szerepet játszott a világtörténelemben a Selyemút mentén, és azonosítható a szkítákkal és a hunokkal.

Forrás Erdélyi Napló: https://erdelyinaplo.ro/extra/zeneszek-fogtak-ossze-szekelyfold-autonomiajaert?fbclid=IwAR0wjyEAIaBtoa_FgOkZukjeBGmQ5h4iZ7bbaTy-913laHnwHeDK84FXTso) 

Valamiért vannak számomra ennek a műfajnak olyan minőségi őrültjei is, mint pl Grandpierre Attila, akik olyan régen és annyi melót belefektetve mondják ugyanazt, hogy a személyiségem egy része képes velük azonosulni és hinni az alternatív valóságukban.

[nemzetinet]

Közép-Ázsiai “Schengent” hozna létre Kazahsztán

Bár Közép-Ázsia nagyban épít az ókori selyemút örökségére, amely összekötötte a Távol-Keletet Európával, a régió manapság szinte megközelíthetetlen a bonyolult vízumszabályozások miatt. A legkönnyebben meglátogatható Kazahsztán egyik szenátora, az államfő lánya azt javasolta, egységesítsék vízumrendszerüket, hogy könnyebben fogadhassák az utazókat.

Nem hiszem, hogy sokan el tudtak volna látogatni Szamarkandba, Hívába vagy Bokharába. Én magam jártam Szamarkandban és Taskentben, de máshol nem – mondta Dariga Nazarbajeva. A nagy hatalmú kazah elnök lánya az ország felsőházának kül- és biztonságpolitikai bizottságának elnöke, s az Üzbegisztánnal közös határátkelőnél mondta ezeket a mondatokat. A határ túloldalán találhatók az említett települések, amelyeket bürokratikus akadályok miatt szinte lehetetlen meglátogatni.

A politikus véleménye szerint sokat segítene a térség államain, ha sikerülne egymáshoz közelíteniük a vízumrendszerüket, el lehetne jutni egészen egy helyi „Schengenhez”, amelyet ő selyemútvízumnak nevezett. Kazahsztán a térség legstabilabb állama, ahol 2014-ben oldották fel a vízumkötelezettséget tíz ország polgárai számára. Ezt sikerként könyvelték el, így tavaly negyvenöt országnak engedélyezték, hogy legfeljebb harmincnapnyi tartózkodás esetén vízum nélkül mehessenek Kazahsztánba.

Kazahsztán márciusban vetette fel először a közös vízumrendszer ötletét Üzbegisztánnak, amely lehetővé tenné az utasok számára végighaladni a selyemút azon szakaszán. Szamarkand, Bokhara vagy Híva – az úgynevezett Három Nagy – mellett a Fergana-völgy szépségét is ecsetelik. Igen ám, de ezen a területen már jelentős biztonsági kockázatok vannak, hiszen a területen három ország – Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán – osztozik, a különböző népek kis közösségekben élnek, külön enklávékat alkotva.

A kazahok szerint ha sikerrel járna az Üzbegisztánnal való egyeztetés, később kiterjeszthetik az együttműködést Kirgizisztánra, Tádzsikisztánra és Kínára is. Ehhez viszont sokkal jobb államközi viszonyra lenne szükség Üzbegisztán és Kazahsztán között. Utóbbi féltékenyen őrzi sziklaszilárd stabilitását, s igyekszik távol tartani magától a szomszédaira időnként jellemző iszlamista szélsőségességet. Üzbegisztán tavaly meghalt elnöke, Iszlam Karimov vaskézzel bánt el az iszlamistákkal, de a háborút ellenük nem tudta megnyerni, és nem is volt hajlandó a regionális együttműködésre.

Az új államfő, Savkat Mirzijojev elődjéhez hasonló politikát folytat, ám jelzésértékű, hogy már elutazott Asztanába Nurszultan Nazarbajev elnök meghívására, így ha nem is azonnal, de a közeljövőben elképzelhető bizonyos elmozdulás a kétoldalú kapcsolatokban.

Magyar Idők – Sitkei Levente

Közép-Ázsiai “Schengent” hozna létre Kazahsztán a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Kazahsztán #Közép-Ázsia #selyemút

[korkep-blog]

Orbán: Kelet- és Közép-Európa a kontinens legversenyképesebb befektetési környezeteOrbán: Kelet- és Közép-Európa a kontinens legversenyképesebb befektetési környezete

Mondta a magyar miniszterelnök Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának budapesti megnyitóján.

Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján.

  Hangsúlyozta: az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.

  Korábban Ázsia modernizációja csak úgy volt lehetséges, ha Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne – idézte fel a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy a helyzet megváltozott: “most a Kelet csillaga áll magasan”, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.

  Budapest, 2017. november 27. Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang, Kína miniszterelnöke (középen, b-j) érkezik a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitójára a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

  Európának nem szabad bezárkóznia

  Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyekkel olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani Közép-Európában, amelyek európai forrásokból ma nem lehetségesek. Hozzátette, a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti vállalatok széles körű jelenléte a nyugati piacokon.

  Európának nem szabad bezárkóznia, mert ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét, és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei – mondta a kormányfő.

  “16+1” formátum

  Orbán Viktor szerint a “16+1” formátum nem csak Kína és a 16 kelet-közép-európai ország érdekét szolgálja, az együttműködés sikeréből egész Európa és az egész Európai Unió is profitál, igazi “win-win helyzet”. Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás.

  Budapest, 2017. november 27. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök felszólal a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

  Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, “zászlóshajó”, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre – emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.

  Szijjártó: A térség tele van lehetőségekkel Kína számára

  Kitért a kínai elnök “Egy öv, egy út” kezdeményezésére is, amelyet mint a globalizáció új formája jellemzett, amely – fogalmazott – nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul.

  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a fórum megnyitóján azt mondta: a politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebb együttműködést alakítsák ki.

  Budapest, 2017. november 27. Magyarországon élõ kínaiak miniszterelnöküket köszöntõ transzparenssel a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fóruma elõtt Budapesten, az Egressy és a Stefánia út keresztezõdésénél 2017. november 27-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

  A tárcavezető beszédében kiemelte: a kelet-közép-európai országok józan észre alapuló politikájukkal, az európai átlagot meghaladó növekedési ütemmel és versenyképes befektetési környezetükkel remek lehetőségeket kínálnak Kína számára.

  A külügyminiszter megjegyezte: Kína és a kelet-közép-európai országok kereskedelmi forgalma meghaladja a 60 milliárd dollárt.

  MTI

Nyitókép: Budapest, 2017. november 27. Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a Kína-Kelet-Közép-Európa (KKE) csúcstalálkozó gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján a Papp László Budapest Sportarénában 2017. november 27-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

#kelet-közép-európai országok #Kína #közép-európa #Orbán Viktor #selyemút #Szijjártó Péter

[zarojel-hu-online-hirmagazi-blog]

Kövér világszínvonalú magyar egészségügyet vizionál

New Post has been published on https://zarojel.hu/kover-egeszsegugyet-vizional/

Kövér világszínvonalú magyar egészségügyet vizionál

[vc_row][vc_column][vc_column_text]Kövér László biztosan nem beteges ember, – mármint nem úgy nem, hanem – nem jár rendszeresen még csak gyógyszerért sem a körzetijéhez. Csak így eshetett meg, hogy „világszínvonalú magyar egészségügyről” beszélt felnőtt emberek előtt.[/vc_column_text][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtZWxzJUM1JTkxLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMTQwMzUyMjM4NSUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”130353″ img_size=”800×600″ alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1497851422012background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][vc_column_text]

Az Országgyűlés elnöke

vasárnap este a kelet-közép-európai és Kína egészségügyi miniszterek budapesti találkozójának gálavacsorájára volt hivatalos, ahol a magyar egészségügy eredményeit, vívmányait méltatta.

A házelnök a Várkert Bazárban rendezett esemény megnyitóján hangsúlyozta, hasonlóképp kiemelkedő Magyarország teljesítménye az orvosképzésben, a gyógyszergyártásban, a járványügyi ellátásban, vagy a természeti kincsként kezelt gyógyvizeink használatában.

A hallgatóság megtudhatta, hogy Magyarország “nagy lépéseket” tett  az egészségügy területén az elmúlt években. A 2011-es év volt a mérföldkő. Az alaptörvény (?) például elfogadták a chipsadóról szóló törvényt, ami feltehetően fontos ösztönzője lett az egészséges táplálkozásnak.

Az is fontos, és a világszínvonal irányába mutat Kövér szerint, hogy Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújt az orvosképzésben, gyógyszergyártásban, járványügyi ellátásban, sőt, természeti kincsként kezeli a gyógyvizek használatát.

„A magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre, amit az is bizonyít, hogy Magyarországon évről évre növekszik azok száma, akik életmentő új szervhez jutnak.”

Azokról a számokról nem szólt, amik azt támasztják alá, hogy tömegével halnak meg viszont olyanok, akik simán élhetnének még pár-tíz évet, ha időben, és szakorvos elé kerülhetnének, akik ugye már rég a lejtőn lefelé haladó európai kórházakban dolgoznak, szegények.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtbSVDMyVBMXNvZGlrLXolQzMlQTFyJUMzJUIzamVsJTIwLS0lM0UlMEElM0NpbnMlMjBjbGFzcyUzRCUyMmFkc2J5Z29vZ2xlJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwc3R5bGUlM0QlMjJkaXNwbGF5JTNBYmxvY2slMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLWNsaWVudCUzRCUyMmNhLXB1Yi0yNjI5NzQ4MjgzNjcyNTEwJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1zbG90JTNEJTIyMjg4MDI1NTU4OCUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtZm9ybWF0JTNEJTIyYXV0byUyMiUzRSUzQyUyRmlucyUzRSUwQSUzQ3NjcmlwdCUzRSUwQSUyOGFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTNEJTIwd2luZG93LmFkc2J5Z29vZ2xlJTIwJTdDJTdDJTIwJTVCJTVEJTI5LnB1c2glMjglN0IlN0QlMjklM0IlMEElM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlM0MlMkZjZW50ZXIlM0U=[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”130356″ img_size=”800×600″ alignment=”center” onclick=”link_image” css=”.vc_custom_1497851679613background-image: url(https://www.zarojel.hu/wp-content/uploads/2017/04/small_header_bg-1.png?id=4336) !important;background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;”][vc_column_text]

Kövér nem a levegőbe beszélt,

minden állítását példákkal igazolta. Persze ezek a példák nem minden esetben feleltek meg a valóságban, se a messziről jött emberek ezen nem akadtak fenn. Sőt, még a helyben levők – vagyis mi, itthoniak – is alig.

„Kína és Közép-Kelet Európa változatlanul hisznek az értékteremtő munka és a közösségek becsületében és ez a közös értékrend megerősítette a felismerést: kölcsönös érdeket jelent az egymás irányába történő nyitás.”

A kormánypárti politikus példaként említette erre, hogy Kína és Közép-Kelet-Európa közösen akarja újjáépíteni az emberiség egyik legnagyobb civilizációs vívmányát, a selyemutat.

„fel kell ismerni, hogy a gyógyítás középpontjában végső soron mindig az ember áll, a technika pedig csak eszköz a gyógyítás folyamatában”

A házelnök kiemelte, Magyarország 2010 óta – hála a Fidesznek – nagy lépéseket tett meg az egészségügy területén is.

„A 2011-ben elfogadott új alaptörvény például a huszonegyedik századi kérdésekre is tekintettel megteremtette az emberi test védelmének kereteit, bioetikai alapjait”.

Feltehető, hogy ennek „alapteremtésnek” köszönhető, hogy a kórházakban rendre nincs fertőtlenítőszer, wc papír, műtéti eszköz, ja, meg orvos, nővér. Ezt mind a kormánynak kell köszönni, mint a többi klassz dolgot, amit hosszan sorolt a házfőnök.

Visszatérve a selyemút újraépítésre, Mészáros Lőrinc és építőbrigádja, nem csak ebben van otthon, de állítólag szívesen újra építenék a “gaz amerikai imperialisták” által bosszúból lerombolt légihidat is, ami annak idején Vietnamot és az USA-t kötötte össze, malter és tégla van bőven.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_raw_html]JTNDY2VudGVyJTNFJTNDc2NyaXB0JTIwYXN5bmMlMjBzcmMlM0QlMjIlMkYlMkZwYWdlYWQyLmdvb2dsZXN5bmRpY2F0aW9uLmNvbSUyRnBhZ2VhZCUyRmpzJTJGYWRzYnlnb29nbGUuanMlMjIlM0UlM0MlMkZzY3JpcHQlM0UlMEElM0MlMjEtLSUyMFBvc3QtaGFybWFkaWsteiVDMyVBMXIlQzMlQjNqZWwlMjAtLSUzRSUwQSUzQ2lucyUyMGNsYXNzJTNEJTIyYWRzYnlnb29nbGUlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBzdHlsZSUzRCUyMmRpc3BsYXklM0FibG9jayUyMiUwQSUyMCUyMCUyMCUyMCUyMGRhdGEtYWQtY2xpZW50JTNEJTIyY2EtcHViLTI2Mjk3NDgyODM2NzI1MTAlMjIlMEElMjAlMjAlMjAlMjAlMjBkYXRhLWFkLXNsb3QlM0QlMjI0MzU2OTg4NzgyJTIyJTBBJTIwJTIwJTIwJTIwJTIwZGF0YS1hZC1mb3JtYXQlM0QlMjJhdXRvJTIyJTNFJTNDJTJGaW5zJTNFJTBBJTNDc2NyaXB0JTNFJTBBJTI4YWRzYnlnb29nbGUlMjAlM0QlMjB3aW5kb3cuYWRzYnlnb29nbGUlMjAlN0MlN0MlMjAlNUIlNUQlMjkucHVzaCUyOCU3QiU3RCUyOSUzQiUwQSUzQyUyRnNjcmlwdCUzRSUzQyUyRmNlbnRlciUzRQ==[/vc_raw_html][/vc_column][/vc_row]

#betegellátás #Kína #Kövér László #selyemút

[kavehaz-magazin]

Kínai selyemút a XXI. században

Kínai selyemút a XXI. században

Kínai selyemút született újjá Európa felé Kína szándékolt kereskedelmi kapcsolatainak bővítésére. Egyik új végállomása az Egyesült Királyság, és már számos európai városba tartanak Kína vasúti konténerei. (more…)

View On WordPress

#Kína #Kínai selyemút #Selyemút

[kepeslajoska]

Orbán Viktor Kínában „Hazánk támogatja a kínai „Egy út, egy övezet” kezdeményezést. A kezdeményezés célja, az egykori selyemút modernizálása, és a kereskedelmi útvonalak szárazföldi fellendítése.” – hirado.hu Várhatóan közbeszerzés dönt az út megépítéséről…. :-) A legtisztább, ha a felcsúti kisvasút elmegy Pekingig

[bdpst24]

DOLGOK, AMIKET A SELYEMÚTNAK KÖSZÖNHETÜNK

8.000 km hosszú, 13 országot szel át és a bolygó legdrámaibb tájait érinti: ez a Selyemút, a valaha volt legjövedelmezőbb kereskedelmi útvonal. Bár sokszor az adásvétel, illetve az innovációs tárgyak elterjedésének lehetőségeként gondolunk rá, valójában ennél sokkal többet adott a társadalomnak: a Selyemúton a tudás is áramlott, ide köthető például a ma is alkalmazott matematikai rendszer. A…

View On WordPress

[nyuszimotor]

“A kormány ugyanis először 2015-ben döntött a megaberuházásról, és akkor 2017-es elkészüléssel számoltak. Eredetleg 470 milliárdra becsülték a mintegy 160 kilométeres pálya felújításának költségét, akkor egyes szakértők 2400 éves megtérülési idővel számoltak. Azóta a beruházás ára még feljebb ment, és 700 milliárd forintra nőtt. “

[goblueboythings-blog]

Üzbegisztán

Üzbegisztán, hivatalosan az Üzbég Köztársaság, egy ország a közép-ázsiában. Az általa határolt öt tengerparttal nem rendelkező országok: Kazahsztán és az északi ; Kirgizisztán, hogy az észak- ; Tádzsikisztán, hogy a délkeleti; Afganisztán a dél ; és Türkmenisztán, hogy a délnyugati. Együtt Liechtenstein, ez az egyik csak két kétszeresen tengerparttal nem rendelkező országokban.

Mint szuverén állam, Üzbegisztán egy világi, egységes alkotmányos köztársaság. 12 tartományból és egy autonóm köztársaságból áll. Üzbegisztán fővárosa és legnagyobb városa Taškent.

A mai Üzbegisztán az ősi időkben a Transoxiana és Turan iráni beszédrégiójának része volt. Az első feljegyzett telepesek kelet iráni nomádok, az úgynevezett szkíták, aki megalapította királyságok Horezmben, Baktriában, Szogdia, Fergana és Margiana. A területet beépítették az Iráni Achaemenid Birodalomba, és a macedón görög uralom időszaka után az iráni uralom alatt állt. A Parthiai Birodalom, majd a Sasanian Birodalom költözött egészen a 7. században Irán arab védelemeig. A 7. században a muszlim hódítás a lakosság többségét, ideértve a helyi uralkodó osztályokat is, az iszlám híveivé alakította. Ebben az időszakban olyan városok, mint Samarkand, Khiva és Bukhara kezdtek meggazdagodni a Selyemút útján, és tanúi voltak az iszlám aranykor vezető biztonsági szereplőinek megjelenésére, köztük Muhammad al-Bukhari, Al-Tirmidhi, al-Biruni és Avicenna.. A helyi Khwarezmian-dinasztia, valamint Közép-Ázsia egészét a mongol invázió a 13. században megsemmisítette. A mongol hódítások után a környéken egyre inkább uralkodtak a török ​​népek. Shahrisabz városában született a török-mongol hódító Tamerlane (SEO), aki a 14. században megalapította a Timurid Birodalmat, és Samarkand fővárosával Turan Legfőbb Emirévé nyilvánította, amely a tudomány világközpontjává vált a Ulugh Beg uralma, a Timurid reneszánsz születése. A Timurid-dinasztia területeit üzbég Shaybanids meghódítottaszázadban a hatalom központját áthelyezve Samarkandból Bukhara-ba. A régió három részre kimondja: Khanate Khiva, Khanate a Kokand és Emirátust Bukhara. Hódítások császár Bábur kelet felé vezetett az alapja India „s proto-ipari Mogul Birodalom.

[nemzetinet]

Az Északi-sarkról zúdítanák ránk a kínai termékeket

Egészen egyedi tervvel állt elő Kína néhány napja: Oroszországgal közösen tengeri szállítási útvonalat építenének az Arktisz-térségben. A sarki selyemútra keresztelt grandiózus projekt kivitelezését a globális felmelegedés teszi lehetővé. Az úszó jéghegyeknél azonban nehezebb kihívásokat is tartogat a vállalkozás.

Mi van közelebb Kínához, Európa vagy Ázsia? Ha a Föld térképére nézünk, azonnal rávágjuk: Európa! Csakhogy a tengeri kereskedelem világában korántsem ennyire egyértelműek a távolságok, ezért érdemes inkább időben mérnünk azokat. Ezzel a mércével már egészen más választ kapunk: Sanghajból Los Angelesbe kevesebb mint két hét alatt érkezik meg egy teherszállító hajó, ugyanis a Csendes-óceánon nincs semmiféle csatorna vagy ellenőrzőpont, ami lassítaná az átkelést.

A Sanghajból induló hajóknak ugyanakkor több mint hét hétre – egész pontosan 50 napra – van szükségük ahhoz, hogy elérjenek a hollandiai Rotterdamig. Ez nem meglepő, mert ehhez egész Délkelet-Ázsiát meg kell kerülni, onnan be kell hajózni a Vörös-tengerre, majd a Szuezi-csatornán át a Földközi-tengerre, s végül a Gibraltári-szoroson gyakorlatilag egész Európát meg kell kerülni a célvárosig.

Ezt az útvonalat rövidítené le most Peking, amely a múlt héten tette közzé hivatalos Északi-sarki stratégiáját. Annak ellenére, hogy

Kína nem sarkvidéki állam – még a legészakibb pontja is 1500 kilométerre fekszik az északi sarkkörtől –, egyre aktívabb szerepet vállal ebben a régióban, olyannyira, hogy 2013-ban megfigyelő tag lett az Északi-sarkvidéki Tanácsban,

ami a sark menti országokat tömöríti. Kínának ugyanis kereskedelmi szempontból különösen fontos ez a térség, így a mostani tervezetet a már létező Egy övezet, egy út (OBOR) nevű gazdaságpolitikai stratégiába illesztették be. A számítások szerint az eddigi hagyományos Kína–Európa tengeri útvonalat a sarki selyemúton 30 nap alatt tehetnék meg a hajók, ami ugyan még mindig elmarad a Sanghaj–Los Angeles távolságtól, mégis 40 százalékkal kevesebb időbe kerül majd, mint az eddigi út. Ráadásul a lerövidített útvonal kevesebb üzemanyagot igényelne, ami tovább csökkentené a költségeket.

http://mno.hu/

Hogy minderről a kínaiak most már komolyan gondolkodnak, azt a globális felmelegedés tette lehetővé. Az oroszok már a szovjet időkben is dolgoztak az északi szállítmányozás kérdésén, a jégtörőik ideiglenesen meg is nyitották az utat Szibériától Oroszország európai területéig. Csakhogy

http://mno.hu/

egy tengeri útvonal fenntartása – amelyen gyakorlatilag állandóan törni kellett volna a jeget – annyira drága lett volna, hogy gyorsan letettek a tervről.

Amikor a globális felmelegedés eredményeként fogyni kezdett a sarkvidéki jég, az oroszok ismét elővették a régi terveiket, 2013-ban még egy hatóságot is kijelöltek az északi hajózás felügyeletére. De a kínaiak is kapva kaptak az alkalmon, olyannyira, hogy mostanra már kezdeményező szerepet kívánnak játszani a gigantikus projektben, ami ha sikeresen megvalósul, még erősebben bevonja az ázsiai óriást a világkereskedelembe.

A sarki selyemút előtt azonban még számos akadály tornyosul, aminek megoldása most egyre sürgetőbbé válik. Mindenek előtt a kínai–japán kapcsolatokat kellene rendezni, ugyanis a két országnak a mai napig vannak tengeri vitái. Habár Kína és Dél-Korea viszonya korántsem volt feszültségmentes az elmúlt időszakban, múlt év októbere óta már számos területen előrelépés történt.

A legnagyobb problémát viszont kétségtelenül Észak-Korea jelenti. Phenjan az elmúlt időszakban számos rakétakísérletet hajtott végre a Japán-tenger felett, vagyis ott, ahol a „sarki selyemút” keleti szakasza húzódna.

Így az észak-koreai rakétaválság megoldásában is előrelépésekre lenne szükség, amelyben ráadásul az Egyesült Államok is a főszereplők között van. Vagyis a mostani projekthez egy sor olyan geopolitikai vitát kellene rendezni, amelyek már hosszú ideje fennállnak, hiszen ezeknél nem minden szereplőnek állt érdekében a megoldás. Mivel az északi selyemút Észak-Koreának is pénzt hozhatna, most a phenjani vezetés is érdekeltté válhat a konfliktusok békésebb rendezésében.

Nem kétséges ugyanakkor, hogy a tervezett útvonal jövője elsősorban a kínai–orosz kapcsolatoktól függ majd. Habár Peking és Moszkva viszonya jelenleg felhőtlen, a későbbiekben az előbbit félelem töltheti el amiatt, hogy az oroszok rendkívül érdekeltek az útvonal ellenőrzésében. Arról nem is beszélve, hogy a sarki selyemút sikere igen nagy mértékben azon múlik, Moszkva mennyire lesz hajlandó áldását adni a szabad kereskedelemre ezen az útvonalon.

Ám korántsem örül mindenki a most megszületett terveknek. A klímaváltozásért aggódók arra figyelmeztetnek, hogy az új hajózási útvonal nyomán új környezetszennyezési útvonal is húzódni fog. És bár a legtöbben elismerik, hogy a jelenlegi, Szuezi-csatornán keresztül vezető útnál ez jóval rövidebb lenne – így kevesebbe szennyezéssel járna –, rendre felvetik, hogy hiába hajózható az év egyre több napján a térség, a védtelen hajók még így is könnyen áldozatává válhatnak egy úszó jégtáblának. Kína mindenesetre most mindent megtett azért, hogy megnyugtassa a környezetvédőket. Azt ígérik, meg fogják védeni a sarkvidék természeti környezetét és ökológiai rendszerét, és tiszteletben tartják majd az itt élő őshonos népek történelmi hagyományait is. Figyelembe véve azt, hogy a kínai környezetszennyezés mértéke az egész földön ismert – az ázsiai ország jelenleg a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója –, túl sok reményük ezeknek az arktiszi övezetben élő népeknek azért mégsem lehet.

Az Északi-sarkról zúdítanák ránk a kínai termékeket a Nemzeti.net-en jelent meg,

#Európa #Kína #selyemút