zsofivalmagyarul

[zsofivalmagyarul]

Great, but "asszongya" is no longer used widely and can't recommend it to language learners.

hát, ugye, ööö, "nem is tudom", hmmm, tudod, izé, szerintem would all work depending on the context. (i.e. depending on whether you're trying to come up with something to say or can't find a word)

In linguistics, a filler is a sound or word that is spoken in conversation by one participant to signal to others that he/she has paused to think but is not yet finished speaking.  These are not to be confused with placeholder names, such as thingamajig, which refer to objects or people whose names are temporarily forgotten, irrelevant, or unknown.

In Afrikaans, ah, em, and eh are common fillers.

In Arabic, يعني yaʿni (“I mean”) and وﷲ wallāh(i) (“by God”) are common fillers.[2][3][4]

In American Sign Language, UM can be signed with open-8 held at chin, palm in, eyebrows down (similar to FAVORITE); or bilateral symmetric bent-V, palm out, repeated axial rotation of wrist (similar to QUOTE).

In Bengali, mane (“it means”) is a common filler.

In Catalan, eh /ə/, doncs (“so”), llavors (“therefore”), and o sigui (“it means”) are common fillers.

In Czech, tak or takže (“so”), prostě (“simply”), jako (“like”) are used as fillers. Čili (“or”) and že (“that”, a conjunction) might also be others. A person who says jako and prostě as fillers might sound a bit simple-minded to others.[5]

In Danish, øh is one of the most common fillers.

In Dutch, eh, ehm, and dus are some of the more common fillers.

In Esperanto, do (“therefore”) is the most common filler.

In Filipino, ah, eh, ay, and ano are the most common fillers.

In Finnish, niinku (“like”), tota, and öö are the most common fillers.

In French, euh /ø/ is most common; other words used as fillers include quoi (“what”), bah, ben (“well”), tu vois (“you see”), and eh bien (roughly “well”, as in “Well, I’m not sure”). Outside of France, other expressions are tu sais (“you know”), t’sais’veux dire? (“you know what I mean?”), or allez une fois (“go one time”). Additional filler words include genre (“kind”), comme (“like”), and style (“style”; “kind”)

In German, a more extensive series of filler words, called modal particles, exists, which actually do give the sentence some meaning. More traditional filler words are äh /ɛː/, hm, so /zoː/, tja, and eigentlich (“actually”)

In Hebrew, eh is the most common filler. Em is also quite common.

In Hindi, matlab (“it means”) and “Mah” are fillers.

In Hungarian, common filler words include hát (well…) and asszongya (a variant of azt mondja, which means “it says here…”).

In Icelandic, a common filler is hérna (“here”). Þúst, a contraction of þú veist (“you know”), is popular among younger speakers.

In Indonesian (Bahasa Indonesia), anu is one of the most common fillers.

In Italian, common fillers include “tipo” (“like”), “ecco” (“there”) and “cioè” (“actually”)

In Irish Gaelic, abair /ˈabˠəɾʲ/ (“say”), bhoil /wɛlʲ/ (“well”), and era /ˈɛɾˠə/ are common fillers, along with emm as in Hiberno-English.

In Japanese, common fillers include eetto, ano, sono, and ee.

In Kannada,Matte for also,Enappa andre for the matter is are the common fillers.

In Korean, eung, eo, ge, and eum are commonly used as fillers.

In Lithuanian, nu, am and žinai (“you know”) are common fillers.

IN Maltese and Maltese English, mela (“then”), or just la, is a common filler.

In Mandarin Chinese, speakers often say 这个 zhège/zhèige (“this”) or 那个 nàge/nèige (“that”). Another common filler is 就 jìu (“just/precisely”).

In Norwegian, common fillers are øh, altså, på en måte (“in a way”), ikke sant (literally “not true?”, “no kidding”, or “exactly”), vel (“well”), and liksom (“like”). In Bergen, sant (“true”) is often used instead of ikke sant. In the Trøndelag region, skjø’ (“see?” or “understand?”) is also a common filler.

In Persian, bebin (“you see”), چیز “chiz” (“thing”), and مثلا masalan (“for instance”) are commonly-used filler words. As well as in Arabic and Urdu, يعني yaʿni (“I mean”) is also used in Persian. Also, eh is a common filler in Persian.

In Portuguese, tipo (“like”) is the most common filler.

In Romanian, deci /detʃʲ/ (“therefore”) is common, especially in school, and ă /ə/ is also very common (can be lengthened according to the pause in speech, rendered in writing as ăăă), whereas păi /pəj/ is widely used by almost anyone.

In Russian, fillers are called слова-паразиты (“vermin words”); the most common are Э-э (“eh”), это (“this”), того (“that”), ну (“well”), з��ачит (“it means”), так (“so”), как его (“what’s it [called]”), типа (“like”), and как бы (“[just] like”).

In Serbian, znači (“means”) and ovaj (“this”) are common fillers.

In Slovak, oné (“that”), tento (“this”), proste (“simply”), or akože are used as fillers. The Hungarian izé (or izí in its Slovak pronunciation) can also be heard, especially in parts of the country with a large Hungarian population. Ta is a filler typical of Eastern Slovak and one of the most parodied features.

In Slovene, pač (“but”, although it has lost that meaning in colloquial, and it is used as a means of explanation), a ne? (“right?”), and no (“well”) are some of the fillers common in central Slovenia, including Ljubljana.

In Spanish, fillers are called muletillas. Some of the most common in American Spanish are e /e/, este (“this”), and o sea (roughly means “I mean”).[6], in Spain the previous fillers are also used, but ¿Vale? (“right?”) and ¿no? are very common too.

In Swedish, fillers are called utfyllningsord; some of the most common are öhm, ja (“yes”), ba (comes from “bara”, which means “just”), asså or alltså (“therefore”, “thus”), va (comes from “vad”, which means “what”), and liksom and typ (both similar to the English “like”).

In Ukrainian, ой /ɔj/ is a common filler.

In Urdu, yani (“meaning…”), falan falan (“this and that”; “blah blah”), umm, and aaa are also common fillers.

In Telugu, ikkada entante (“Whats here is…”) and tarwatha (“then…”) are common and there are numerous like this.

In Tamil, paatheenga-na (“if you see…”) and apparam (“then…”) are common.

In Turkish, yani (“meaning…”), şey (“thing”), “işte” (“that is”), and falan (“as such”, “so on”) are common fillers.

In Welsh, de or ynde is used as a filler (loosely the equivalent of “You know?” or “Isn’t it?”). Ym… and Y… are used similarly to the English “um…”.

[zsofivalmagyarul]

naccerű állatkerti séta! korabeli fókák! cserélhető kémpárok! önmozgást végző célszemély! teve! TEVE! <3 idegmaceráló zene! drámai hirtelenséggel véget érő vég!

csak tessék csak tessék, soha vissza nem térő..!

[zsofivalmagyarul]

[zsofivalmagyarul]

Félreteszem magyarórára jövő héten.

[zsofivalmagyarul]

Overview

IPA & Pronunciation Videos

Pronunciation dictionary

Overview of the language

Summary

Grammar & Courses

Audio and Video Material

Aktív MagyarOK

Duolingo

Duolingo Grammar Notes

Easy Hungarian

Egy Kis Magyar

FSI Basic Hungarian Course 

HeyLingo

How to learn Hungarian

Hungarian Reference

Hungarize

Hungarobox

Hungaryforyou Lessons

Hunglang Lessons

KaleidoVox

Lépésenként magyarul coursebooks and materials

Let’s Learn Hungarian

Magyaróra

Magyar-Tanulás Repository

Mondly Languages

Vocabulary

Ba Ba Dum

Clozemaster

Daily Magyar

Drops

Memrise: Hungarian Vocab I

Memrise: Hungarian Vocab II

Vocab List Magyar-Angol

Books & PDFs

A kis herceg

Alternative Dictionary

Colloquial Hungarian + Audio

Colloquial Hungarian Mistake List 

Hungarian: An Essential Grammar

Hungarian Graded Reader

Jó szórakoszást magyarul

Lépésenként magyarul grammar notes

MEK: Free e-books

Teach Yourself Hungarian

Verb Reference Book

Dictionaries

Angolszótár

Bab.la

Etymological Dictionary

Linguee

Hunglish

Hungarian Multisearch

Sztaki szótár

Szinonimaszotar

Szotar

Thematic Dictionary

Topszótár

Wikiszótár

Media & Apps

88 Mérföld Óránként: Movie Podcast

Babelmatrix Hungarian Literature & Translation

Daráló: Coffee Podcast

Dual Language Angol-Magyar Stories

Filmio: Hungarian Movies (use VPN)

Folkradio: Folk songs

HelloTalk (for language practice)

Hungarian Pod 101

Hungarian Project Youtube Lessons

Hungarian with Sziszi

Hungarian Folktale Videos

Hungarian movies with subtitles

Index: Culture Podcast

Indirect Hungarian Videolessons

Kaszt: Several Hungarian Podcasts

Lépésenként magyarul 1: iOS | Android App

Let’s Learn Hungarian Podcast

Netflix shows available in Hungary

Magyar Tanulok Magazine

One Minute Hungarian

Quizzes

Space Bar: Sci-Fi Podcast

Szertár: Science Podcast

VOIZ: App for Audiobooks

Verb Blitz: iOS | Android App

Verb Conjugation iOS App

Zelk Zoltán: A három nyúl video

[zsofivalmagyarul]

Ezt félreteszem a diákjaimnak.

AFTER HOURS (1985)

[zsofivalmagyarul]

Z S E N I 

[zsofivalmagyarul]

Állásinterjú két verzióban.

Szint: B1-B2

Az interjúztató nagyon gyorsan beszél, ezért érdemes előtte átnézni a kérdéseket, de a válaszok jól érthetők.

#learn hungarian #Learning Hungarian #teaching hungarian

[zsofivalmagyarul]

ez borzasztó, de nagyon jó lesz magyarórára!

-> a pr részleg nagyon szeretné, ha maradhatna a helyén a felvásárlás után is

[zsofivalmagyarul]

Felszólító mód.

#magyartanítás #felszólító mód #imperative #teaching hungarian

[zsofivalmagyarul]

Barátok Közt - Nóránál vakbélgyulladást fedeznek fel.

Téma: Betegségek, orvos

Szint: B1-B2

Kérdések:

Mi baja a kislánynak?

Mi baja Nórának?

#magyartanítás #learn hungarian

[zsofivalmagyarul]

Mikor van a főszezon? Hova szeretnek leginkább menni a magyarok? Hány napra szeretnek a magyarok nyaralni menni? Mivel szeretnek utazni?

(B1-es szint.)

#magyartanítás #learn hungarian

[zsofivalmagyarul]

Ilyen kicsikkel az a jó, hogy még egy csomó minden nem unalmas: mindennel lehet a számokat és a színeket gyakoroltatni. Itt az új anyag a formák, alakok - ezeket a gyerekek általában 4 éves koruk körül sajátítják el az anyanyelvükön, úgyhogy izgalmas a másik nyelvükön is megtanulni.

(érdekes módon a felnőtt diákjaimnak soha nem jutott az eszembe megtanítani a formákat.)

[zsofivalmagyarul]

Most nagy kihívás, hogy van egy hatéves diákom: vele még nem írunk és olvasunk (szeretne már egyébként, de a szakirodalom szerint először tanuljon meg rendesen írni meg olvasni az anyanyelvén, elég lesz jövőre összezavarni), úgyhogy sokat játszunk, színezünk, éneklünk és ISMÉTLÜNK.

Ezzel a két oldallal a “kicsi, nagy, sok, kevés” fogalmakat néztük át, és amikor az már nagyon jól ment, akkor a “kisebb, nagyobb, több, kevesebb” fogalmakat is.

Nyelvfüggetlen, vigyétek.

[zsofivalmagyarul]

me: you remember how we said that infinitives (the words that end in -ni) don't change form?

my student: igen

me: you also remember how we said that with words like "tilos" and "szabad" we don't show who's the actor?

my student: igen, persze

me: guess what! ez nem igaz! (ördögi kacaj) csak azért mondtuk ezt, hogy meg ne ijedj.

imádok B1 magyart tanítani: végre elérkeztünk a "tilos kinyitnom az ajtót" és "szabad tévét nézniük" jellegű bámulatos szerkezetekhez.

(kár hogy együtt tanítja a tankönyv a "nem kell iskolába járniuk / nekik meg lehet ismerniük a titkokat" típusú szerkezetekkel, ami ránézésre pont ugyanaz, de tedd csak múlt időbe! hoppá! a kell és lehet igei (modális segédige), az érdemes / tilos meg melléknévi állítmanyok.

de ezt még nem mondtam el a diákomnak, mert nem akartam megijeszteni. honnan tudná hogy mi ige (kell, lehet, illik, sikerül) és mi nem (érdemes, tilos)?

és mi van a szabaddal? csak nem most változik igévé, éppen az orrunk előtt? https://m.nyest.hu/hirek/nem-szabadott-volna-vagy-nem-lett-volna-szabad)

(azt viszont elmondtam, hogy azért nem fogja ezeket túl gyakran használni, legalábbis nem ezekben a komplikált alakokban.)

[zsofivalmagyarul]

pezsgő [ˈpeʒɡøː] – champagne [Literally::: sparkling / fizzing]

pezsegni [ˈpeʒeɡni] – to sparkle; to fizz pezseg [ˈpeʒeɡni] – it sparkle; it fizzes

The word was invented by Count István Széchenyi, and first mentioned in his political writing “Hitel” (Credit) in 1830.

[zsofivalmagyarul]

the hungarian course is uh. Interesting