Tumgik
F*ck Fake Friends, ahogy Bebe mondja
Kamu, hamis vagy hazug barátok, bárhogy nevezhetjük őket, de a lényeg ugyanaz, egy sem valódi. Életem során nem volt sok barátom, ha őszinte akarok lenni, akkor kiskoromban csak egy volt. Ez a gimivel kezdődően változott. Ott több lett és talán nevezhetném őket hármukat igaz barátnak is, de még ezt nem teszem meg. De kezdjük is az elején. Ez a post arról fog szólni, hogy hogyan érzem magam az elmúlt hónapban és hogyan változtak meg a kapcsolataim. Szóval a kiskori barát....igen. Állandóan tartottuk a kapcsolatot és állandóan találkoztunk beszélgettünk. De az utóbbi időben ez már csak felszínes és egyoldalú volt. Állandóan kerestem őt, hogy csináljunk valami programot,akár egy séta egy találka, de ő a melegre hivatkozva (az esetek többsége nyáron történt) mindig lemondta, majd már azt sem szerette volna, hogy átmenjek hozzájuk, amellett még egy üzenetet sem tudott nekem írni a messengeren, vagy akár milyen social media felületen..... Ennyit érne a 12 éve tartó barátság? a válasz egyszerű....igen. Ebben az egészben persze én húztam a rövidebbet, megint.
Gimi, nyár, összeveszés. Ezek a szavakból már szerintem ki lehet találni az egészet, Talán bűn lenne, hogy elmondtam a “barátaimnak”, hogy ne piszkáljanak állandóan és ne kössenek bele minden mondatomban, tettemben? Bűn az, ha megakartam ezt veszekedés nélkül felnőttek módjára beszélni? Nem hinném. Soha nem kaptam bocsánatkérést ezekért a dolgokért, és nem is fogok szerintem. Csak egy kib@szott kifogást jutott nekem, eltávolodtunk címmel. Igen eltávolodtam tőlük, nem beszélek velük, mert mostanában nem keresnek, elvannak hárman, le se szarnak, ők egymással elvannak, beszélnek, meg minden Szóval egyszerűen csak kihagytak engem, és szimplán nem érdekli őket az, hogy mi van velem. Igen én húztam a rövidebbet, megint.
És most jön a meglepetés, egy volt osztálytárs. Aki csak azért talált meg és azért lett velem jóban mert, nem volt senki más. Kihasznált. Akkor keresett, amikor el kellett menni bulizni, inni, piát venni, vagy csak el kellett kísérni őt a boltba. Anyagilag mindig engem akart lehúzni, engem akart a szarabb dolgokba belerángatni, miközben ő mindig csak magának szerette volna a jót, én csak egy kib@szott kellék voltam,akit tudott rángatni, amikor nem volt más. Mikor én kerestem, akkor persze soha nem ért rá, amellett mindig gyerekesen viselkedett amikor nemet mondtam valamire. Egy példa. Ha nem ő ülhet mondjuk erre a helyre, akkor haza megy. Ilyenek és ehhez hasonlóak hagyták el a száját, amikor valami nem tettszett neki. Elegem van már ebből. És hogy miért hagytam ezt? A válasz egyszerű. Mert magányos voltam. Én húztam a rövidebbet, megint.
NEM LESZEK TÖBBÉ SENKI JÁTÉK BABÁJA, AKIT MINDENKI KEDVE SZERINT RÁNGAT. ELEGEM VAN A “BARÁTOKBÓL”. BÁR HA JOBBAN BELEGONDOLOK, MÁR EGY SINCSEN. INKÁBB LESZEK MAGÁNYOS, MINTHOGY KIHASZNÁLJANAK ÉS LEHÚZZANAK. 
Csak egy őszinte és igaz barátot szeretnék, de komolyan.
0 notes