#Új Kelet | Explore Tumblr Posts and Blogs

kampeszino · 1 year

Text

Nem az ukrán gabona a gond, hanem a kapzsiság

A böjti szél rázza a cserjést a felismerhetetlenségig felújított volt TSZ-telepen. Az udvaron több százmillió forint értékben állnak nyugati márkás munkagépek, a raktárban százmillió forint értékben áll a búza. De csak tavaly ért százmillió forintot, jó, ha ma még ötvenet adnak érte. A módos gazda az irodában telefonál, nézi az árfolyamot, és eszi az ideg. Elkezdi szidni a vonal végén lévő kereskedőnek a mérgezett ukrán búzát, az ukránokat és a háborút, mert szerinte Zelenszkij miatt ér az ő búzája már csak fele annyit. Az agrárkamaránál is hallják ezeket a hangokat és látványosan betiltják az ukrán gabona behozatalát. A valóság, mint általában, jóval bonyolultabb, mintsem bűnbakokra lehessen kenni a problémát.

A Putyin által 2022 telén indított háború miatt Ukrajnának új piacokat kellett találnia gazdasága egyik fő exportcikkének, a gabonának (búza, kukorica, rozs, árpa), mert a Fekete-tengeren nem tudott kijutni a szokásos piacaira az orosz flotta blokádja miatt. Emiatt az ukrán gabona az addigi afrikai, közel-keleti és török piacok helyett a szárazföldön az EU-ba áramlik be egyre nagyobb mértékben.

A háború miatt a GDP-je javarészét elvesztő Ukrajna kiszolgáltatott, és minden pénzügyi forrásra ki van éhezve. Az elszabadult inflációt átélő Európai Unió pedig kapva kap az alkalmon, hogy olcsó alapanyaghoz jusson.

Ez olyan piaci turbulenciákat okoz, ami miatt a kelet-európai tagállamok gazdái demonstrálni kezdtek Romániától Lengyelországig. Áprilisban Magyarország, Lengyelország, Bulgária és Szlovákia le is állította az ukrán gabona behozatalát a határaikon. Azóta annyi változott, hogy a lengyelek akkor engedik csak tovább az árut, ha nem lengyel a desztináció, ez még az EU agrárügyekkel foglalkozó lengyel biztosa szerint is uniós jogot sért. Mivel a PiS által delegált biztoson otthonról is nagy a politikai nyomás, hiszen idén ősszel lesznek parlamenti választások náluk, 100 millió eurós gyorssegélyt ígért a gazdáknak az EU. A hazai sajtó a szennyezett, rossz minőségű ukrán áruval riogat, a nemzetközi sajtó is címlapon foglalkozik a történettel, de a fősodrú média sokszor elsiklik fontos következmények felett.

Mert ez a krízis nem csak az EU-t érinti.

A hét bő esztendő véget ért

Az utóbbi két-három év során folyamatosan nőttek a gabonafelvásárlási árak a magyar piacon. Sokszor az árupiaci tőzsdei ár felett keltek el tételek. Egy ársziget jött létre, jóval magasabb volt a magyar piacon az átlagos ár a tranzakcióknál, mint azt a globális piaci ár indokolta volna. Csak tetézte a folyamatot, hogy a tavalyi aszályos nyár okozta rossz termés után sok termelő azt gondolta, hogy ez a trend folytatódni fog. Emiatt a betakarítás után ősszel kivártak a gazdák, és nem adták el a termést.

Mivel az elmúlt évtizedben rengeteg EU-s forrást kaptak tárolókapacitás-bővítésre, ezt könnyedén meg is tudták tenni. November-december táján aztán fordult a trend: az ukrán gabona beáramlása miatt az ár hónapok alatt a felére zuhant.

Míg öt éve 50 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára, ez évről évre nőtt, tavaly elérte a 140 ezres csúcsot. Onnan zuhant le három hónap alatt a mostani 70 ezres szintre, főképpen az ukrán gabona okozta nagyobb kínálat miatt, mesélte egy gabonatermesztéssel és bértárolással is foglalkozó vállalat telephelyvezetője. A cég főként balkáni malmokba exportál extra minőségű gabonát, szerinte érezhető mára, hogy a balkáni piac is telítődött, sokkal kisebb a kereslet.

Már tavaly októbertől lehetett arról hallani, hogy a megszokottnál jóval nagyobb mértékben ömlik be az ukrán gabona az országba. Elsőként a legnagyobb szereplők, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc agrárbirodalmainak raktárai telítődtek meg, hiszen a nagy állattartó telepeiket nem elégítette ki a csekély magyar kukoricatermés. A telephelyvezető szerint általános, hogy a betakarítás után szívesebben vásárolnak a kereskedők óbúzát, előző évi termést. Ami most Ukrajnából bejött, azt szerinte főként még Putyin ukrajnai agressziója előtt aratták, 2020-ban és 2021-ben.

Egy, az ágazat különböző szereplőivel (termelő, integrátor, kereskedő, ipari feldolgozó, malom) napi kapcsolatban lévő forrásunk szerint évtizedek óta jön ukrán gabona az EU-ba és az országba, most annyi történt, hogy ez felerősödött. Kérdésünkre, hogy akkor miért csak a kelet-európai gazdák tüntetnek és miért csak a keleti tagállamok vezetik be az importkorlátozást, azt válaszolta, hogy azért, mert ezekből az országokból általában kifelé viszik a gabonát (nettó exportőrök), míg Nyugat-Európa, és az EU egésze általában behozatalra szorul (nettó importőrök).

Illetve van egy olyan politikai érv is, hogy a keleti országokban nagyobb az agráriumban élők érdekképviseleti ereje, és a lengyel, a magyar és a szlovák kormánypártok támaszkodnak ezekre a nagytermelőkre anyagilag és szavazatok szintjén is, így jóval nagyobb a lobbierejük. Lengyelországban és Szlovákiában idén választások is lesznek, tesszük hozzá. Az importkorlátozást a szakember nem tartja igazi piacvédelemnek, mivel pár hónapig tart csak, amit a piaci szereplők ki tudnak bekkelni. Szerinte legfeljebb pár nyakas gazda hiszi azt el Nagy István agrárminiszternek, hogy visszatér majd a 140 forintos kilós ár, de a többség józanul gondolkodik, és számítanak arra, hogy a kormány lépése vissza fog ütni.

Ukrán búzából olasz pasta

Sokkal nagyobb problémák vannak most annál, mint hogy mennyivel vitte le az árat az ukrán gabona. Azáltal, hogy a magyar termelők ősszel ráültek a gabonájukra és várták, hogy még magasabb legyen az ár, számos exportpiacot elveszítettek. Ezeket a régi, bevált piacokat, így az olaszt is, végül az olcsó ukrán gabona telítette meg.

Az igazi gondot a magas takarmányárak okozták az állattartásban: sokan be is zárták az üzletet vagy radikálisan csökkentették az állományukat. A mostani árszinttel lehetne már rentábilisan állatot tartani, az előző években azonban csak veszteséget termeltek. A helyzetet a teljes ágazati spektrumra rálátó forrásunk így foglalta össze:

„Kapzsiságukban végignézték a takarmányt termelő parasztok, hogy az állattartó szomszéd bezárja az telepét a magas takarmányárak miatt. Most meg sírnak, hogy nincs kinek eladni jó áron a raktáron lévő termésüket. Amikor tárgyalok velük, nyiladozik a bicska a zsebemben és legszívesebben az arcukba vágnám ezt, de az üzleti kapcsolat miatt nem tehetem. Tavaly a betakarítás után igen nagy haszonnal lehetett volna kiszállni, most viszont kövér bukták vannak.”

Az elmúlt évek magas árai miatt a sertéságazatban a német, a tojás- és baromfi ágazatban a lengyel importnyomás is komoly fejtörést okoz a termelőknek. A hullámzó kereslet (az árstopok miatt előrehozott vásárlás) mellett a madárinfluenza és a sertéspestis is szorongatja a magyar állattartókat.

Az ukrán gabonaimport miatt gerjesztett médiafelhajtásra és az áru minőségével kapcsolatos információkra, miszerint az EU-ban betiltott növényvédőszerek maradványait és génmódosított tételeket is találtak az ukrán importkukoricában, azt mondta a forrásunk, hogy mivel évtizedek óta jön Ukrajnából áru, ezért évtizedek óta vizsgálja azt a NÉBIH, és ezek a problémák a tételeknek csupán elhanyagolható részét érintik. Az elmúlt időszakban behozott 1,5 millió tonna ukrán kukoricából 19 tonnában találtak szennyezést – az ellenőrzés nem szúrópróbaszerű, minden tételből vesznek mintát. A hazai takarmánypiacon egyébként is jelen van már a brazil meg az argentin génmódosított szójadara, és a kutyát nem érdekli. Nemcsak a betiltott növényvédőszer a fontos, hanem a szermaradványok engedélyezett határértéke is: a magyar paraszt is két-háromszorosát szórja ki a földjére a megengedett mennyiségnek, ha azt látja, hogy bajban lesz a termés.

Miért drága a kenyér, ha olcsó a gabona?

Mert a malmok jóideig a tavalyi, kilónkénti 140 forintos búzából őrölték a lisztet, a pékek rekordmagas energiaárak mellett sütötték a kenyeret, a kiskereskedők pedig az ársapkás termékeken elkönyvelt veszteségüket a legjobban fogyó termékeik árának emelésével kompenzálták. A magas kenyérár nem is fog változni egyhamar, mert volt olyan malom, ami még tavaly októberben feltöltötte a raktárait a magas áron, mert úgy spekuláltak, hogy még tovább fog nőni az ár. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára is úgy nyilatkozott, hogy búzából telített a piac, de kukoricából nagy igény van a behozatalra.

Egy átlagos évben a 4,5-5 millió tonna az éves kukoricafelhasználás Magyarországon. Tavaly nem egészen 3 millió tonna termett, és sok helyen nagymértékű aflatoxinszennyezés (a természetben előforduló, rágcsálókra és emberekre egyaránt veszélyes, rákkeltő gombaméreg, amelyet a penészgombák termelnek) is megjelent a magyar termésben. Tehát a kukorica iránti kereslet jóval magasabb volt, mint a megtermelt mennyiség, így az idei szezonban jelentős importra szorul az ország, ami nem egy szokványos piaci szituáció, magyarázza egy nemzetközi gabonapiacon évek óta jelen lévő árutőzsdei bróker.

Miközben a magyar termelők arra vártak, hogy majd a rossz termés miatt akár a 200 forintos kilónkénti árat is eléri az árszint, mindenhonnan ide áramlott a kukorica Szerbiából, Szlovákiából, Lengyelországból. Ukrajnában a hagyományos szállítási csatornák háború okozta bedugulása miatt olyan nagy lett a piaci nyomás, mint egy kuktában, és csak idő kérdése volt, hogy a gőz utat találjon magának. Ez azt eredményezte, hogy vasúton a magyar piacra is érkezett közel 1,5 millió tonna ukrán kukorica a feldolgozók és állattartók legnagyobb örömére, pláne mivel a vámkezelés költségén kívül más már nem terheli az ukrajnai származású terményt. A nagy feldolgozók és multicégek pillanatok alatt építették ki az új csatornáikat a beszerzésre a régiós piacon, a magyar termelők pedig hoppon maradtak a feltankolt raktáraikkal.

Új migrációs hullám?

Az ukrán gabona tengeri szállítási útját garantáló orosz-ukrán-török deal az árutőzsdei bróker szerint sem tudta tökéletesen beváltani a hozzá fűzött reményeket. A tengeri út szűk, lassan jönnek ki a hajók, a háború elején még ez sem volt, így az alternatív csatornák gyorsan kiépültek, a dél-dunai kikötők infrastruktúrát bővítettek. Ez segítség ugyan a világpiacnak és enyhíti a krízist, de a török vizsgálatok miatt lassabbak a hajók, és a folyami logisztikai díjak is nagyon megdrágultak. Ráadásul maga a megállapodás is veszélybe került a héten, hiszen Oroszország annak felmondásával fenyegetőzik, ha az agrártermékeire is szankciót vetne ki az EU.

Az ukrán gabona elsődleges felvevőpiaca eredetileg Afrikában és a Közel-Keleten lenne, ahol az ukrán gabona hiánya miatt már komolyan érezhető az élelmiszerinfláció. Eléggé valószínű, hogy amennyiben a nemzetközi közösség nem képes kezelni a helyzetet, éhínség lesz számos országban, ami újabb migrációs válságot indíthat el Európa felé az év javarészében az egyik leginkább érintett országban élő szakértő szerint. Ezt különböző ENSZ-intézmények jelentései is alátámasztják. A gabonabróker optimistább, szerinte az érintett országokban is meg fogják érezni a mostani árcsökkenést, hiszen a jelenlegi magas ár oka az, hogy ott is mindenki bevásárolt drága áruból. A gabonapiac egy határidős piac, sokan most a régebbi drága szerződéseiket fogyasztják, amint ezek kifutnak, lesz egy lefelé tartó trend és remélhetőleg nem fog eszkalálódni a közel-keleti éhínség.

A hangsúly a remélhetőleg szón van.

Ha olvasnál még ilyet fizess elő a Gemistre!

88 notes · View notes

kalapacskapitany · 4 months

Text

Könyvértékelő 2023

44 könyvet olvastam idén tavaly. Nagyon finnyás voltam, 7 lett csak ötcsillagos.

Ebből három Seanan McGuire (tumblistárs, hehe!) volt, ő volt az idei év nagy felfedezése nálam. A Middlegame-re nincsenek szavak, alkimistás, found-familys, (spoiler)-es, hát egy csoda. A másik kettő tőle a Velveteen vs. sorozat két kötete (a háromból, a harmadik kicsit szétesik), aranyos-vicces epizódok egy korán kiégett szuperhős életéből. A könyveket nem lehet kapni, de fenn van az összes epizód a blogján ingyér, itt az első: Velveteen vs. The Isley Crayfish Festival.

A többi:

Hundred Thousand Kingdoms, N.K. Jemisin (tumblizik ő is!). Nehéz úgy leírni, hogy ne klisésen hngozzon, de egészen friss, ő az egyik "új" író aki szerintem megérdemelten nyeri a díjakat szerteszét. fantasy hatalmi játszmák, naív főhős beledobva a ravasz oroszlánok közé, legyőzött-rabszolga istenek (démonok), intrika, káosz. Enyhén emó főhős, de üdítően okos.

Dark Lord of Derkholm, Diana Wynne Jones (nem tumblizik, mert meg van halva). Szegény Derk a világ legjámborabb varázslója, nemesítgetné a beszélő lovait meg repülő disznóit, de őt jelölik ki az ezévi sötét nagyúrnak. Csak a szívás van vele, és vagy 40 turistacsoportot kell végigvezetni a világmegmentő túrán, sötétnagyúrlegyőzéssel.

Második magyar köztársaság, Kondor Vilmos. Alternatív történelem, 1956-ban megjött a nyugati segítség, 69-ben Magyarország semleges, mint Ausztria, virágzik a kelet-nyugat közötti csempészetből. A pesti Beatles-koncert alatt megölik az egyik roadot. A krimi átlagos, az alternatív Budapest szívfájdítóan szép.

Hench, N.Z. Welschots. A főhős éhbérért tengődő henchman for hire (bérsegédgonosz?). Felháborítóan kicsesz vele egy hős, bosszút esküszik, ahogy ezt szokás. Excelben kiszámolja, hogy a szuperhősök károsak, innen nincs megállás, excel lesz a szuperképessége

Ami jó volt még:

Scott Pilgrim képregény

Revenge of the Sluts

Legends and Lattes (de azért nem annyira jó, mint amennyire hájpolják)

Starter Villain Scalzitól

Paradox Hotel, jó kis időanomáliás agyzsibbasztó mystery

17 notes · View notes

pokmajom · 7 months

Text

Bocs srácok, elbasztuk.

Nem teljesen így akartuk, de ez lett. Sajnos. Pedig olyan jól indult minden, mikor elkezdtük. Kelet-Európa lelkesen vágott bele a piacgazdaságba, lett egy teljesen új globális iparág, az informatika és bár a harmadik világ ugyan csendben nyomorgott akkor is, de a tolerancia még nem szitokszó volt és a béke sem politikai termék. El lehetett hinni, hogy tényleg, mindenki békét akart, mert abban volt az igazán nagy üzlet, meg a pénz. Mindegy, bonyolult, de a lényeg, hogy az volt a jófej, aki azt mondta, legyen már béke, basszátok meg. Aki meg azzal jött, hogy ellenség, támadás, meg állandóan kurvaanyázott mindenkivel, az szarfej volt és lebombáztuk. Dőlt is a pénz rendesen, ahova kellett. Senki nem gondolt arra, hogy láttunk már ilyet, aztán annak is milyen vége lett. Kétszer is már. Nem akartunk semmit máshogy csinálni, mert minek, ha így is jól működik. Természeti erőforrást kiveszed okosba, terméket állítasz elő belőle úgy ahogy a legolcsóbb, azt meg eladod ott, ahol a legtöbbet adják érte. Nincs itt semmi látnivaló. Csak aztán, a nagy semmit nem változtatásból az lett, hogy a politika jobb üzlet lett, mint a biznisz és abban lett az igazi pénz. Persze csak akkor, ha nem szarakodunk a demokráciával, hanem csak úgy jön a hatalom a néptől, mert fél az istenadta és megmentő kell neki. Nem is kellett nagyon rájátszani már nekik a gyűlöletre, jött az a félelemből. Jó, kicsit azért, lehet túltoltuk mégis, mert mostanra már, szinte bármelyik ország, valamilyen, az adótokból fenntartott, állami propaganda csatornáján, valaki be akarja verni a pofáját valakinek, aki máshogy gondolkodik, máshogy néz ki, másik országban él. Úgyhogy, most itt lesz nektek megint, néhány évtized gyűlölet, meg borzalom és a szabdjára engedett ösztönökre játszó politikusok. Ennyit tudtunk összehozni, egy egész jó pozícióból. Vagy talán pont amiatt.

20 notes · View notes

otthonzulles · 8 months

Text

A napokban végleg lezárult a vita, hogy a G7 által közölt szöveg az új orosz tankönyvről valódi-e vagy sem. A Telex hozzájutott a könyv fizikai formájához, Szele Tamás pedig letölthető formátumban is megtalálta. Ezek után még a Mandinernél is kitört egy pillanatra az antikommunizmus és az orosz nagykövetség hazugságait cáfoló cikket közöltek pénteken.

Most, hogy a lenni, vagy nem lenni kérdés végleg eldőlt, rátérhetünk arra, hogy az új orosz tankönyv tükrében miért is de facto hazaárulás az orosz állam törekvéseinek bármiféle helyeslése, vagy támogatása.

A könyvnek két súlyos állítása van ránk, magyarokra nézve, ezek pedig összefüggenek.

Az első az '56-os forradalom értelmezése, ami a több figyelmet kapta. A szöveg lényege, hogy a forradalom radikálisok és fasiszták külföldi beavatkozásra történő, szovjetellenes akciója volt, melynek során állatias mészárlásokat követtek el az oroszbarát magyar kommunisták kárára. Ennek nyomán a szovjetek nem tehettek mást, mint hogy beavatkoztak és leverték a felkelést (ismerős a közelmúltból...?).

Összegezve tehát: a fasiszták állatias barbárok, az orosz kormány pedig akár fegyverrel is jogosan beavatkozhat más országok belügyeibe, ahol fasiszták vannak. 56-ban ez történt Magyarországon.

A másik állítás szerint a kelet-európai országokból való kivonulás "különösen átgondolatlan" lépés volt, ami ezekben az országokban a szovjetellenes érzések megerősödéséhez vezetett.

Az oroszok tehát azt az állapotot tartják kívánatosnak, hogy ha valahol nem szeretik őket akkor azokat a nemzeteket meg kell szállni és majd akkor megtanulják mi a világ rendje (lásd még: Russzkij Mir). Az orosz vezetés ezzel a saját értelmezése szerint elutasítja az egyes államok önrendelkezéshez való jogát és fenntartja magának a lehetőséget, hogy bárhol, bármikor beavatkozzon egy ország életébe, ha úgy tartja kedve.

Ezeket a gondolatokat az orosz állam mostantól tanítani fogja az iskolában. Nem csak arról van szó tehát, hogy valami vezető politikus ezt lenyilatkozta és ezzel az adott ország hivatalos álláspontjának tekinthető, hanem a dolog ennél sokkal súlyosabb. Az orosz vezetés azt akarja, hogy ezekkel a gondolatokkal kondícionálják a most felnővő orosz generációt és ők ezeket tartsák szem előtt, amikor Kelet-Európára és Magyarországra néznek.

Erre akár legyinthetnénk is: paranoia! Ezen elvek mentén viszont az orosz állam élőben a szemünk előtt hajt végre inváziót és népirtást egy velünk szomszédos országban, ami az 56-os Magyarországhoz hasonlóan a saját útját akarta járni és nem kért az orosz barbarizmusból.

Amikor tehát az új orosz tankönyv arra neveli az gyerekeket, hogy Magyarországon a fasiszták oroszellenes felkeléseket csinálnak és ha ennek elejét akarják venni, akkor legjobb lenne minket (is) megszállni, akkor az nem egy orosz hóbort, hanem egy tényszerű, egyértelmű és kimondott egzisztenciális fenyegetés a magyar nemzetre és az ország szuverenitására, amely fenyegetést több millió ukrán menekült és porig rombolt települések tucatjai támasztanak alá.

Az ukrajnai háború itt és most zajlik, az orosz állam viszont erősen rákapcsolt, hogy megteremtse a jövőbeni kelet-európai agresszió gondolati alapjait is az orosz ifjúság fejében. Benne a magyarországi fasisztákkal, akik nem szeretik az oroszokat.

Az orosz birodalmi vágyak Magyarországnak csak és kizárólag szenvedést és nyomort hoztak. Most vált egyértelművé, hogy ezen a gyakorlaton a jövőben sem kívánnak változtatni. Az a politika, amelyik ezen fenyegetés tükrében is az orosz érdekek kiszolgálást folytatja, egész egyszerűen nemzetellenes.

#fidesz #maffia #hazaárulók

16 notes · View notes

uzemi-kollektiva · 8 months

Text

jogszabályok

tageltek, szóval le sem tagadhatom, hogy láttam, van egy új direktíva, miszerint a dolgozók nyugodtan beszélhetnek a bérükről következmények nélkül. Ami amúgy jó (is lehetne).

Most eltekintve, hogy a legtöbb magyar munkahelyen mennyire szarnak a munkatörvényekre ez az idézet jutott eszembe:

"Az évvégi hajrában kértem egy nap szabadságot. „Még fizetés nélkülit sem adok” – ingatta a fejét a főnök. Kisebbfajta vitába bonyolódtunk, ezzel vágta el: „Nézze meg a kollektívben, ha nem hisz nekem” – és faképnél hagyott.

Bementem az irodába és elkértem az egyik adminisztrátornőtől, aki amolyan titkárnőféle is a főnök mellett.

Besétált a főművezetőhöz, majd visszajött és az íróasztala fiókjából kiemelte a vaskos, stencilezett könyvet. „Ha a főnök engedélye nélkül kérem, nem adja ide?” kérdeztem. „Ez szabály” – mondta fagyosan. És hozzátette: „Itt nézze meg, nem viheti ki”.

Két perc múlva már megbántam, hogy nem hagytam rá a főnökre az igazát. Egyszerűen képtelenség volt megtalálni azt a bizonyos rendelkezést, amit kerestem. A tartalomjegyzékben a „szabadságolás:’ szó egy tucatnyi körmondatos címben szerepelt, látszólag egyik sem az én esetem.

Segítséget kértem, az adminisztrátornő rá bökött az egyik címre. Felütöttem az oldalt és valami ilyesmit találtam: „1962/XIX Min. TvR. 26. paragrafus (4)-(6) valamint MTrvK 47. paragrafus (5) szerint.” A számokért és a rövidítésekért nem állok jót."

(Haraszti Miklós - Darabbér)

Még ha egy átlag munkás tud is arról, hogy mi a céges szabályozás meg mi a törvény (egyikről se tud amúgy), meg is érti, hogyan szerezne érvényt a jogának? Nem tetszik valami, pereljen - hogy miből, az már egy másik kérdés. Ilyenkor hasznos lenne egy szakszervezet.

Szóval jog az van, meg lesz is, de amíg ennyire egyenlőtlen a két fél pozíciója, addig csak teszünk egy masnit a szarra itt kelet-európában.

#szabad szombat #munkáskultúra

12 notes · View notes

iwannapushthebutton · 11 months

Text

Rejtőzködő Remekmű I.

Fassbinder: Lola (1981) - a Netflixen megtalálható magyar felirattal

Régóta akartam már Fassbinder filmeket nézni, de sajnos a Mubi kínálatában egyáltalán nem akart felbukkanni, az HBO-n pedig most Truffaut és Bressont nyomnak. Így amikor hozzáfértem egy kis Netflixhez, rákerestem a német fenegyerek nevére, és nem kis meglepetésemre három címet is találtam tőle. Le is csaptam rögtön a BRD-trilógia két darabjára, a bravúros Veronika Voss-ra és a fájóan aktuális Lolára.

A BRD-trilógia darabjai a Német Szövetségi Köztársaság második világháború utáni egy-másfél évtizedében játszódnak, és mindegyik egy női sorsot követ. A filmek különálló egységek, sem főbb karaktereikben, sem történetükben nem kapcsolódnak egymáshoz, sőt formanyelvüket tekintve is eltérnek. A Lola, a trilógia záródarabja, amely már a kialakult vadkapitalizmus idején játszódik: a háború már csak távoli emlék, szereplői csak keserűséggel vagy nosztalgiával(!) gondolnak a '45 előtti időkre. A történet helyszíne egy vidéki kisváros, amely a békés nyugati demokráciát élvezi. A város elitjének minden tagja ismeri egymást, és az egész város ismeri Schuckertet, a proliból felemelkedett, minden hájjal megkent építési vállalkozót, aki folyamatosan feji az önkormányzati támogatásokat és gondosan visszaoszt a megfelelő embereknek. De van egy kis baj. A város főépítésze, aki jóváhagyja az építkezéseket, nyugdíjba vonul, és a székében a rejtélyes, kelet-porosz von Bohm váltja, akit senki sem ismer. Vajon von Bohm keresztül húzza mindenki számítását, vagy épp ellenkezőleg belesimul a rendszerbe? Schuckert feszülten várja a fejleményeket, saját, privát kurtizánja Lola társaságában, akit minden este meglátogat a helyi bordélyban (arisztokrata származású) felesége beleegyezésével. Schuckert csupán egyike azoknak, akik folyamatosan a titokzatos von Bohmról fecsegnek Lolának: udvarlója, a radikális baloldali Esslin ugyanis von Bohm asszisztense, édesanyja pedig az új főépítész bejárónője. Ők is felváltva mesélnek a gentlemanről, és valamiért mindenáron távol akarják tartani a lányt a férfitől. Lola nem hagyja annyiban, és fogadást köt Schukerttel, hogy már pedig ez az úr tanuk előtt fog kezet csókolni neki, egy közönséges kurvának. Lola vállalkozása először csak egyes személyek érzelmeit kavarja fel, majd felbolydítja az egész várost, hogy a kedélyek végül egy groteszk happy end után lecsillapodjanak.

A film megtekintését követően egyértelmű, hogy miért hívták az 1945-ös születésű Fassbindert Németország lelkiismeretének. A kommunistáktól kezdve a kapitalistákon át, a toxikus férfiakon keresztül a feministákig mindenki megkapja a magáét. Az enfant terrible végig bejáratott toposzokhoz nyúl, amiket ügyesen újít meg: a kisváros mikrokozmosza egy egész ország metaforájává válik, de egyúttal tudatszínpad is, ahol a közösségi terek a tudatos megtestesítői, a bordély pedig a tudattalané. Szereplői egyszerre típusok és önálló személyiséggel rendelkező karakterek; tetteik, tragédiáik egyszerre sajátjuk és az általuk megtestesített osztályé. A film alatt szinte végig szirupos zene szól az amerikai tömegfilmek paródiájaként, eltúlzott színvilága pedig az ötvenes évek technicolorját gúnyolja.Szeretnék megnyugtatni mindenkit:

1. ez a mű nincs egészen két óra és megvadultan száguld végig a történetén, parádés párbeszédek vannak benne, amiket érdemes alaposan megrágni

2. a plakáttal ellentétben, ez a film nem öncélú. Habár komoly szerepet kap benne egy bordélyház, szex nincs, és meztelenség is alig található benne (és az is dramaturgiailag indokolt szerintem).

Azért a kicsi költségvetés itt-ott meglátszik az alkotáson: a beszédhangok enyhén konganak néhány jelenetben, mivel a forgatáson nem olyan jól felvett hangot használták, így ezek sokkal színpadiasabbnak hatnak a többinél. Más filmeknél ezeket utószinkronizálni szokták, itt vagy idő vagy büdzsé hiányból ezt nem tették meg. A film eleve ötvözi a színházi és filmes elemeket, de ennek ellenére ezeknél kicsit megtörik az illúzió. A film története még mindig aktuális, a humora friss, a színészek egytől-egyig remekek. Az operatőri munka kitűnő és gazdaságos: semmi művészkedés, remekül megválogatták, hogy mely jeleneteket dolgozzák fel látványos hosszú beállításokban és melyek azok a részek, amikor szinte telenovella-szerűen egyszerűen mutatják be az eseményeket. Az egyes jelenetek közötti átúszások és más vágói eszközök lehetnek azok, amik ma már öregesnek, vagy elavultnak hathatnak, de ilyenkor érdemes arra gondolnunk, hogy már megalkotásukkor is az volt a cél, hogy kizökkentsék a nézőt, hiszen ez is a stílusparódia része.

Csak ajánlani tudom a Lolát, ami egy üdítőszínfolt a már-már uniformizált Netflix tartalmak között.

#rejtőzködő_remekmű

27 notes · View notes

fovarosiblog · 1 year

Text

A sok hír között elsikkadt, de elég fontos. Az 1994. december 6-iki Népszabi (is) beszámolt róla, hogy az akkori megállapodás értelmében Ukrajna leszerelte atom arzenálját, cserébe Oroszország (és más országok) szavatolták Ukrajna területi épségét. Ezt a megállapodást (is) felrúgta Putyin 2022. februárjában. A cikk teljes szövege:

Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök, John Major brit kormányfő és Leonyid Kucsma ukrán államfő hétfőn az EBEÉ-csúcsértekezlet idején aláírta azt az okmányt, amellyel Ukrajna csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez. Ezzel egyidejűleg Clinton, Jelcin, Major, Kucsma, továbbá Nurszultan Nazarbajev kazah és Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő aláírta az Ukrajnának, Kazahsztánnak és Fehéroroszországnak nyújtandó biztonsági garanciákról szóló okmányt, s kicserélték a START I. szerződés ratifikációs okmányait.

Az atomsorompó-szerződés kibővítéséről aláírt dokumentum után Jelcin azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás bölcsességről tanúskodik. Oroszország különleges, baráti, testvéri kapcsolatok kiépítésére törekszik a Független Államok Közösségének tagállamaival, a szomszédos országokkal. Moszkva egyúttal fellép az atomfegyverarzenál további csökkentése érdekében is. Kucsma ukrán elnök azt emelte ki, hogy a világ minden részén meg kell semmisíteni a nukleáris fegyvereket. A budapesti aláírást az év kiemelkedő eseményének nevezte, amely új dimenziókat nyit az országok közötti kapcsolatokban is.

John Major szerint az egyezmény aláírása jelzi, hogy folyamatos az erőfeszítés a nukleáris eszközök leszerelése érdekében. Meggyőződése, hogy a mostani aláírás további lökést ad a stabilitás és a biztonság megteremtéséhez, és egyúttal fontos lépcsőt jelent a nukleáris fegyverek felszámolásának irányába.

Clinton arra mutatott rá, hogy a világ mától biztonságosabb lett, jelentősen csökkent a nukleáris fenyegetettség. A szkeptikusok véleményével ellentétben a Szovjetunió összeomlásával nem nőtt az atomfenyegetettség, hanem éppen ellenkező folyamat kezdődött.

A megállapodás november végén, Kucsma ukrán elnöknek az Egyesült Államokban tett látogatása során született, formálisan akkor adta át New Yorkban az általános elvi szerződéshez való csatlakozást kimondó jegyzéket a szerződés őrzőjének, miután előzőleg a kijevi törvényhozás a szerződés ratifikálásával erre felhatalmazta.

A csatlakozás ténye azonban csak azzal vált véglegessé, hogy az ENSZ BT állandó tagjai közül a szerződésben részt vevő három atomhatalom - az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia - első számú vezetői nukleáris védelmi garanciát nyújtanak az atomhatalmi státusról lemondó országnak. Az ezt kimondó memorandumot írták alá Budapesten, ezzel az ukrán csatlakozási folyamat befejezetté vált. Az igazi kérdés - amire a memorandum szövege választ ad hogy az ukrán fél az általa követelt garanciák közül melyeket kapta meg, korábban ugyanis minden egyes esetben elégtelennek nyilvánította a felajánlott intézkedéseket, különös tekintettel az ukrán-orosz vitákra.

Hasonló garanciákat kapott az erről szóló memorandum aláírásával Kazahsztán és Fehéroroszország is. A budapesti aláírás előzménye, hogy Kucsma látogatása idején Washington a korábban megígért, az atomfegyverek megsemmisítését és az ukrán gazdaság fejlesztését támogató 700 millió dolláros összeget megtoldotta további 200 millióval. Ennél is fontosabb, hogy a megállapodással és az azt megelőző tárgyalásokkal nyilvánvalóvá vált: Washington már nem kizárólag az orosz szempontoknak rendeli alá kelet-európai politikáját. Míg a tavalyi Oroszország, az idei Ukrajna éve volt a washingtoni keleti politikában.

A születésekor a világ harmadik legerősebb atomhatalmává előlépő Ukrajna mindeddig több mint 1800 nukleáris robbanótöltettel rendelkezett. A budapesti memorandumokkal jó háromezer nukleáris töltet sorsáról döntöttek. Belarusz ezek közül már csak negyvennél kevesebbel rendelkezett. Megsemmisítésre Oroszországba, illetve az Egyesült Államokba kerülnek a leszerelendő eszközök.

#ukrajna #oroszorszag #budapestimemorandum #nepszabadsag #arcanum

35 notes · View notes

dedibelyegei · 9 months

Text

No elég sokat kalandoztunk már a németeknél, viszont NDK-s bélyegek még nem szerepeltek a blogon. EDDIG! Ráadásul ez szintén egy egész nagyszabású éveken átívelő sorozat, melyet több kisebb szakaszban/csoportban adtak ki, nagyrészt 1973-ban és '74-ben, majd némi szünet után '80-ban is, de ebben már ismétlés is volt, más formátumban. Összességében is több azonos bélyeg megjelent eltérő méretekben, vagy nyomásban, léteztek matt és fényes verziók is, szóval volt nagy fennforgás. A sorozatok egyébként Épületek, Berlini épületek, illetve Emlékművek néven futottak. A nagysorozathoz tartozó összes bélyeg, itt látható, összesen 15-féle különböző minta/érték jelent meg - ebben nincsenek benne a különböző nyomási változatok:

Az én bélyegeim két külön évből, és kollekcióból valók, az első 1980-ból, tehát egy kései és a Köztársasági Palotát ábrázolja 10 pfenningért. Ez a bélyeg nem is jöhetett volna létre előbb, mivel az épületet '73-ban kezdték el építeni és 1976-ban adták át. A stabilizálódó kelet-német állam parlamentjének, új reprezentatív épületre volt szüksége, minthogy a korábbi Berliner Stadtschlosst, még a porosz időkből lebontották a háborúban keletkezett károk, illetve az ideológialiag nem megfelelő múlt reprezentálása végett. Ennek helyére, a mai Múzeumszigetre épült Palast der Republik. Parlamenti funkciója mellett, itt rendezték a Német Szocialista Egységpárt kongresszusait is, illetve különböző nagyszabású kultúrális és szabadidős eseményeket is. 1989-ben aztán az épület pillanatok alatt elvesztette jelentőségét, mivel megszűnt az NDK Népi Kamarájának működése, majd az egyesüléskor életben léptek a jóval szigorúbb nyugat-német előírások. Az épület acélszerkezetét az építéskor 5.000 tonna szórt azbeszttel borították be tűzvédelmi okokból, így 1990 szeptemberében egészségre veszélyes mivolta miatt teljesen lezárták. Évekig érintetlenül állt, majd '98-ban megkezdték azbesztmentesítését, úgy volt hogy valamilyen módon rekonstruálják és új funkciót adnak neki, de 2002-ben a Bundestag meghozta a döntést, hogy el kell bontani. Sokan próbáltak tiltakozni és megmenteni, 2004-ben még volt egy utolsó próbálkozás amikor kiállításokat, koncerteket rendeztek benne, de 2006-ban megkezdődött a bontás, mely egészen 2008 végéig elhúzódott. Az épület acélszerkezetét részben a Burj Kalifa építéséhez használták fel, részben pedig Volkswagen motorblokkokat építettek belőle! Jelenleg helyén a Humboldt Forum, és a korábban elbontott Stadtscloss rekonstrukciója található.

A másik 25 pfenninges bélyeg, a mindenki által jólismert Alexanderplatzot ábrázolja, és 1973-ban nyomták. A területet még 1805-ben nevezték el így, I. Sándor orosz cár látogatásának tiszteletére. Közlekedési csomópont jellegének kialakulása már 1847-ben megkeződődik, mikor elindul a lóvontatású omnibusz az Alex és a Potzdamer Platz között. Az 1870-es években indul be az igazi fejlődés, amikor megkezdik az S-Bahn építését, ami 1882-ben el is készül és megindul a forgalom. Ekkor már ötemelet épületek állnak a téren, illetve körülötte. A XX.század elején megkezdődnek az U-Bahn építések is, de metróhálózatot végül az I. világháború miatt csak 1930-ban adják át. A II. vh. során hatalmas légvédelmi bunkert építettek alá, majd 1945-ben a szövetségesek bombázásaiban lényegében megsemmisül a tér. A Potsdami Konferencián a területet a keleti blokkhoz sorolják, így itt kezdik el kiépíteni az NDK fővárosonák új központját. Az 1960-as években kerülnek a helyére mai ikonikus szocmodern épületei, a Fernsehturm (Tv-torony, becenevén Fogpiszkáló) vagy a 120 méter magas Interhotel Stadt Berlin, a mai Park Inn. Számos metró, S-Bahn, regionális és távolsági vonat áll meg itt, és ez napjainkig csak bővült. Az egyesítés után nagy változás nem történik, mindössze annyi, hogy 1999-ben visszahozzák a villamoshálózatot is a térre, amit korábban felszámoltak.

Ezeket a bélyegeket nagyon magas példányszámban nyomták éveken keresztül, így olcsón hozzá lehet jutni, a fent látott 15 darabos teljes sorozat körülbelül két euróért beszerezhető.

#bélyeg #stamp #kelet-németország #ndk #német demokratikus köztársaság #ddr #1973 #1980 #10 pfenning #25 pfenning #palast der republik #alexanderplatz #berlin #east-germany

8 notes · View notes

izraelinfo · 2 years

Text

Haifai arcképek

Székely Sándor (1909–1984) 1932-ben alijázott, kezdetben narancsligetben dolgozott, utat épített, alkalmi munkákat végzett, végül Haifába került, és élete végéig a városban maradt. A kolozsvári Keleti Újság és a budapesti Múlt és Jövő igazolásával érkezett: a lapok Székely Sándor újságírótól várják a helyi tudósításokat, kérik, hogy munkáját mindenütt támogassák. A Keleti Újság német nyelvű…

View On WordPress

#alija #Arje Kaddar #Felleg György #Haifa #hajó #Hegedüs Károly #Hegedüs László #HOH #izraeli magyarok #kultúra #Múlt és Jövő #Nádasi György #Radán Alfréd #Ritz kávéház #Székely Sándor #színház #tengerész #Új Kelet

0 notes

nyeznajka · 5 months

Text

Kelet-európai reflexeim:

Tegnap bementem a bankba (NSZK), hogy megszüntessem a számlámat. (Mert van egy újabb, másik)

Lélekben felkészültem arra, hogy mindenfélét kérdeznek majd, meg győzködnek majd, hogy ne már.

Ehhez képest a nő elkérte a bankkártyámat, meg az új számlám számát, amire majd a maradék lóvét átutalják.

Alá kellett írnom egy papírt.

Asszem talán 2 percet töltöttem ott.

4 notes · View notes

partyanimalshu · 3 months

Text

Wes Anderson várva-várt filmje, az Asteroid City január 6-tól elérhető – kizárólag a SkyShowtime-on

A film főszereplői Jason Schwartzman, Scarlett Johansson és Tom Hanks, és a kisebb szerepeket is népszerű és kritikusok által is elismert színészek játsszák. https://youtu.be/UB376bobhSQ?si=HHZ-vSPkQMJ8ES4d Az Asteroid City, Wes Anderson legújabb filmje Jason Schwartzman (The French Dispatch, The Grand Budapest Hotel), Scarlett Johansson (Black Widow, Jojo Rabbit), és Tom Hanks (Elvis, News of the World) főszereplésével január 6-ától elérhető – kizárólag a SkyShowtime kínálatában. A hétszeres Oscar®-jelölt Wes Anderson (Isle of Dogs, Moonrise Kingdom) által írt és rendezett, a Focus Features által forgalmazott Asteroid City főszerepeiben világhírű sztárok brillíroznak, a mellészereplői gárda pedig olyan népszerű, kritikusok által is elismert színészeket vonultat fel, mint Jeffrey Wright (Westworld, No Time To Die), Tilda Swinton (Suspiria, Michael Clayton), Adrien Brody (The Pianist, The Darjeeling Limited), Bryan Cranston (Breaking Bad, Trumbo) és Edward Norton (Glass Onion, Birdman). A történet 1955 körül játszódik egy fiktív sivatagi városban, Amerika délnyugati részén. Az évente megrendezett Aszteroida-napi ünnepségre az ország minden tájáról összegyűlnek az ifjú csillagászok és űrkadétok – ám a tudományos versenyt fenekestül felforgatják a bekövetkező események. Az ifjú csillagászok eredményeinek tiszteletére rendezett ünnepségen ugyanis váratlan látogató jelenik meg: egy földönkívüli. Az Asteroid Cityt lezárják, és a hadsereg hamis fedősztorival igyekszik leplezni az igazságot, de a koraérett zsenik – Spielberg klasszikus filmjeinek ifjú hőseihez hasonlóan – kieszelnek egy tervet, hogy a külvilág tudomást szerezzen az eseményekről. Ám Andersonról lévén szó, a történet természetesen ennél jóval többről szól. Visszatérve keletre, az Asteroid City szereplői egy színdarab bemutatására készülnek, amelynek a címe „Asteroid City”. Itt 1955 körül kukkantunk be a kulisszák mögé, és ismerjük meg az előadókat. A színházi színészek, akiknek nevét hamarosan szárnyára kapja a hírnév, épp színészi játékukat csiszolják tökéletesre. A film kétségtelenül ugyanolyan vicces, mint Anderson bármelyik műve, de kozmikusabb is: a bonyolult családi kapcsolatok és új románcok, szülők és gyerekek, titkok, felfedezések és a felnőttek kijátszásának befelé forduló, személyes vizsgálata, a széles Nyugat és a szürke Kelet, mindez olyan tökéletes egyensúlyban egymással, amire csak Wes Anderson képes. A népszerű mellékszereplő-gárda olyan színészeket vonultat fel, mint Liev Schreiber (Ray Donovan, X-Men Origins: Wolverine), Hope Davis (Your Honor, Succession), Stephen Park (The French Dispatch, Fargo), Rupert Friend (The Young Victoria, Pride & Prejudice), Maya Hawke (Stranger Things, Do Revenge), Steve Carell (The Office, The Morning Show), Matt Dillon (There’s Something About Mary, The House That Jack Built), Hong Chau (The Whale, The Menu), Willem Dafoe (Spider-Man-filmek , The Florida Project), Margot Robbie (Barbie, Suicide Squad, I, Tonya), Tony Revolori (The Grand Budapest Hotel, A Marvel-moziverzum Spider-Man-filmjei ), Jake Ryan (Moonrise Kingdom, Eighth Grade) és Jeff Goldblum (Jurassic Park-filmek , Independence Day). A SkyShowtime az előfizetők számára közvetlenül elérhető a SkyShowtime alkalmazáson keresztül Apple iOS, tvOS és Android-eszközökön, Android TV-n, Google Chromecaston, LG és Samsung tévéken, valamint a www.skyshowtime.com/hu honlapon keresztül. A reklámmentes SkyShowtime-előfizetés ára havi 1999 Ft. További információk a szolgáltatással kapcsolatban: Honlap: www.skyshowtime.com/hu A SkyShowtime-ról A SkyShowtime Európa következő nagy streamingszolgáltatója. A Comcast és a Paramount Global közös vállalkozásaként a SkyShowtime saját sorozatai mellett elhozza a legjobb hollywoodi produkciókat és helyi szórakoztató műsorokat, filmeket és eredeti sorozatokat a Universal Pictures, a Paramount Pictures, a Nickelodeon, a DreamWorks Animation, a Paramount+, a SHOWTIME®, a Sky Studios és a Peacock kínálatából. A SkyShowtime a prémium szórakoztatás új európai otthona. A SkyShowtime szolgáltatása Európában 2023-ban indult és jelenleg Albániában, Andorrában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Dániában, Finnországban, Magyarországon, Koszovóban, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Norvégiában, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban érhető el a választott televíziós szolgáltatónál vagy Apple iOS, tvOS és Android-eszközökön, Android TV-n, Google Chromecaston, LG és Samsung okostévéken, illetve az interneten. Read the full article

2 notes · View notes

vaningyen · 4 months

Text

2024: a globalizáció vége

Megjósolni a jövőt nyilván nem annyira egyszerű, úgyhogy egész jó esélye van annak, hogy faszságokat fogok írni, de az is lehet, hogy pár meglátásnak azért lesz értelme.

a wto adatai szerint már 2018 után is csak alig nőtt a világkereskedelem tonnákban mérve, aztán jött a covid, putyin háborúja, ami a középpontba helyezte egyre több helyen a decoupling, a derisking és a friendshoreing fogalmát. ez pl. azon is látszódik, hogy a legfrissebb adatok szerint az usa legfontosabb kereskedelmi partnere mexikó, amit kanada követ, míg kína csak a harmadik. a trump alatt bevezetett vámok ma is élnek, sőt azokhoz újabb kereskedelmi korlátozások kapcsolódtak. az ira és a chips act egészen nyilvánvalóan protekcionista lépések, melyek célja az importhelyettesítés.

európa ugye leginkább az orosz kapcsolatot vágta el, de azért miután kiderült, hogy nem versenyképes az elektromos autók terén, egyre inkább hajlik arra is, hogy kína felé is korlátozza piacát és inkább csak hisztizik amiatt, hogy amerika mennyi támogatást önt a saját iparára. meg persze van a karbonvám és társai, ami a klímára hivatkozva védené az európai piacot. azonban európa nem igazán rendelkezik nyersanyagokkal és azt is örömmel veszi, ha a szennyező iparágak valhol máshol vannak.

kína az ingatlanszektor válságára azt a választ találta ki, hogy növeli az exportját, mert hszi szerint a fogyasztói társadalom valami rossz, nyugati, dekadens dolog, így a belső kereslet élénkítéséről szó sem lehet. a kínai feldolgozóipar és gazdaság ráadásul szintén brutális nyersanyagimportra szorul. szóval kína szívesen folytatná a globalizációt, ahol az állami vagy államilag támogatott kínai cégek versenyelőnyben vannak az állami be nem avatkozás politikáját vivő nyugati cégekkel szemben.

gazdasági értelemben ez a világ jóval több mint fele, a többiek - japán, india, oroszország, közel-kelet - egész egyszerűen nem tényezők vagy csak bizonyos területeken fontosak, mint tajvan és a csipek vagy szaúdarábia és oroszország, meg az olaj. ezen gazdaságok többsége azért inkáb kereskedne, mint kelet és dél-kelet-ázsia vagy a nagy nyersanyagtermelők, mint az oroszok, kanada, ausztrális és a közel-kelet. mindegy is, ez a bekezdés inkább csak mellékszál, de mondjuk india azért annyira nem akar kinyílni, ha nem muszáj.

az sem olyan nagyon meglepő, hogy a világkereskedelem nagyja a tengeren zajlik, ahol azért van egy pár pont, aminek a lezárása komoly gondokat okoz. ilyen a szuezi csatorna és a vörös-tenger másik végén található bab-el-mandeb-szoros, amit ha jól értem a húsziknak többé-kevésbé csak sikerült lezárni, bár talán az indiába és kínába tartó orosz tankereknek nincs miért aggódniuk. ugyanez azonban már nem biztos, hogy igaz az európába tartó, kínai árut szállító dán konténerhajókra.

van persze előnye, ha az ember előbb nézi meg az adatokat és utólag kezd el okoskodni, de szerencsére én képes vagyok megmagyarázni ezt is. szerintem a kereskelem arányának 2022-es megugrása csak statisztikai hiba, az egyre szaporodó korlátozások miatti kerülőutak eredménye. én legalábbis nem nagyon találkoztam olyan információval, ami alapján 2022-ben hihetetlenül nagy új lendületet kapott volna a világkereskedelem. mindegy.

a tézisem nagyjából az, hogy egy egyébként is deglobalizálódó világban, ahol egyre több ország vezet be protekcionista intézkedéseket, a vörös-tenger blokádja tovább ront a helyzeten. mindez európának különösen rossz, magyarországnak meg még annál is inkább. most talán úgy tűnik, hogy a konvojosdi nem működik a vörös-tengeren, de abban biztosak lehetünk, hogy egy trump vezette amerika meg se próbálná megvédeni az eu-kína kereskedelmet.

azt meg remélem nem kell bővebben kifejteni, hogy a bezárkózás egyre több szereplő részéről miért nem ígér sok jót a jövőre nézve. boldog új évet mindenkinek, remélem végül nem lesz igazam

3 notes · View notes

hicapacity · 11 months

Text

Ma egy kelet-magyarországi városban filmeztünk. Beszélgettem egy velem nagyjából egykorú pasival, aki a függőségéből épül fel. Meghallgattam az élettörténetét.

Elég mélyről érkezett: egy cigánytelepen nőtt fel.

"Rettegésben telt a gyermekkorom," mondta.

Az apja börtönviselt alkoholista volt, aki úgy gondolta, hogy a gyerekei is börtönben fogják végezni. Ezért fel kell őket készítenie a "valóságra". Így hát azt játszotta, hogy részegen felsorakoztatta a gyerekeit, és addig verte őket, amíg elájultak. Így akarta őket "tréningezni", hogy majd amikor a börtönben verik őket, bírják az ütéseket.

Nos, a tréning sikerült. Mármint sikerült a börtönre felkészíteni őket - csak éppen az életre nem.

És sikerült egy életre traumatizálnia a gyerekét. Aki már 14 évesen olyan súlyos pszichés és viselkedési zavarokkal küzdött, hogy bekerült a fiatalkorúak börtönébe.

A srác gyakorlatilag a börtönben nőtt fel. Oda szocializálódott. Első felnőtt évtizede börtönben telt. És itt, a börtönben vált gyógyszer (rivotril) függővé. Amivel a börtönorvosok szabadkezűen bántak: hiszen komoly pszichoszociális támogatást nem tudtak nyújtani, és tisztában voltak vele, hogy a körülmények embertelenek. Így hát kezelték a tüneteket: hogy a fogva tartottak jobban kezelhetőek, menedzselhetőek legyenek.

Amikor szabadult, egy teljesen ismeretlen - és idegen világ várt rá. Aminek a szabályait nem ismerte és értette. Tele volt dühvel, meg nem értettséggel és magánnyal.

Eljárt bulizni, de többnyire ott is magányos volt - gyógyszerkábulatban. Itt kapott rá a katira (mefedron). Ami egy új világot nyitott meg: a hatása alatt kevésbé érezte magát elszigeteltnek. Beszélgetett, szociálissá vált. Még néhány haverja is lett.

A kati-fogyasztás azonban hamarosan kikerült a kontrollja alól. Elkezdte intravénásan tolni, és amikor az élete krízishez került, eljutott a saját mélypontjára. Amikor már minden napja arról szólt, hogy eszméletlenre drogozta magát.

A kristályt már rég letette. Elindult a felépülés útján.

Amit viszont jóval nehezebb letenni: az a düh. A stressz. A szorongás.

Mit kezdesz józanul ezekkel? Amikor már nem tudod őket belefojtani a bódulatba?

Miközben a történetét hallgattam, eltöprengtem: milyen könnyen el- és megítélünk embereket anélkül, hogy fogalmunk lenne róla, min mentek keresztül. Mennyire nem értjük, hogy az a rendszer, aminek elvileg a biztonság őrzése és az igazság szolgáltatása lenne a feladata - valójában hogyan termeli újra a kirekesztést és az erőszakot generációról generációra.

Nem tudtam kárhoztatni ezt a srácot - megértettem a dühét. Együttéreztem vele.

Megértettem, miért dühös arra a világra, amitől alig kapott többet, mint kirekesztést, erőszakot és gyűlöletet.

Hogy dühös azokra, akik megkapták mindazt, amit ő nem. És ráadásul még meg is vetik őt.

Hogy dühös az apjára, aki részegen verte.

És főleg dühös magára. Arra a kisfiúra, aki akkor volt, amikor ott állt az apja előtt, kiszolgáltatva, rettegve tűrve, hogy ájultra verjék.

Mert az ember ennek az egész igazságtalan világnak is könnyebben megbocsát, mint saját magának. A benne élő kisfiúnak/kislánynak.

És mégis küzd. Harcol a sárkánnyal. Megtöri a transzgenerációs traumák láncolatát, és ő már nem adja tovább a bántást a saját gyerekének. Büszkén meséli, hogy ő már egy pofont sem adott a gyereknek soha.

Ami nem sikerül ezernyi új börtönnel sem - az sikerülhet egy csipetnyi támogatással, szeretettel, együttérzéssel, kedvességgel. Emberek megnyílnak. Kivirágoznak. Élni kezdenek. Megszabadulnak a múlt börtönéből.

"Nem szabad azt kívánnunk, hogy eltűnjenek a problémáink, csak kegyelemért, hogy átformáljuk őket," írta Simone Weil.

#Sárosi Péter #drgrptr #drgrpt #Simone Weil

7 notes · View notes