#az első évadot 10-12 alkalommal sikerült | Explore Tumblr Posts and Blogs

szallakakukk-blog · 7 years

Text

Kilencedik hét

Azaz hogy jutottam Pestről a Trónok harca első évadának a végére. A leírt események január 30. és február 5. között estek keltek.

Hétfő

Toltam egy kis remote melót Pestről, alright, igazából Budáról, aztán 18:45-re mentem az emberhez, aki a neve szerint szabó, de nála a haj van fókuszban. A havi nyiratkozás után rohanás haza, becájgoltam az eszcájgot. Sikerült vagy 30 kilóra pumpálni a táskát, aztán irány Kelenföld. Jut eszembe, a múlt szombaton olyan is volt, hogy megvettem a vonatjegyemet. Elsőként az aluljáróban álló nemzetközi jegykiadó automatát próbáltam, legnagyobb szerencsémre, az egyiket pont egy technikus próbálta jobb létből szenderíteni. Kicsit bekékült. Tőle megtudtam, hogy nem csak a Keletiben van nemzetközi jegypénztár, hanem itt a kelenföldi állomáson is. A belföldi jegypénztáros hölgytől, kissé kioktató hangon, azt is megtudtam, hogy 12:50-kor nyit a nemzetközi jegypénztár, miután a kolléganő befejezte az ebédjét, amiben egyébként hogyan képzelem, hogy megzavarom. Merthogy jelezni méltóztattam a vásárlási szándékomat, miután az ablak zárva volt… O_O Fura egy alternatív univerzumban élnek néhol az emberek. Gondoltam egy kis reflexióval megsegítem a társadalmi beilleszkedés rögös útján, és rámutatok, hogy a munkatársa csak az ő fejében ebédel köztudottan, erről nekem zérus az információm, beértem volna lebaszás nélkül is. Erre ő lebaszott megint, most azért, hogy nem is baszott le az előbb. Veszélyességi pótlékot remélem kap, nem semmi stressz lehet ez a jegypénztáros élet szegénynek, ezzel a sok buzival, akinek nincsen jobb dolga, minthogy hozzá intézzen kérdéseket, kéréseket. Hát ebben az országban már az ügyfélszolgálatosnak sem lehet nyugta?! :(

Ugrás vissza a jelenbe. Taxival akartam menni, de 5 perc alatt nem jutottam operátorhoz, így 1-es villamossal, 103-as busszal, meg a buszmegállóban való korcsolyázással, elkommandóztam a vonatomhoz. Szóval végül 20 perccel a vonat előtt én már ott voltam. Szerelvények jobbról be: 316, 318, majd végül 317-es a kocsi (ez melyik irányból van sorrendben?), szálltam is fel rá, vetettem az emeleti ágyam, és alvás. Kicsit fostam tőle, hogy a 100L-es tatyóm nem fér el, de a folyosó fölé kinyúló polc bendője hatalmas, pont oda szülték a táskámat.

Kedd

Reggel landoltunk a HB-n, érkezés előtt nem sokkal a jegyemet is visszakaptam kalleruramtól. Senkit sem izgatott, hogy piciny csomagom mit rejt, sokat forgolódtam, zavaros az éjszaka, de talán még igazoltatás sem volt a határon sem. Laza. Hazaszaladtam egy gyors tusolásra, majd irány a meló. A nap közepén beültem egy kis Haskell-es fejtágításra (kb. 3. alkalommal futok neki). A jógát sikeresen buktam miután reggel az atlétámat akkurátusan melléraktam a „tornazsáknak”. Este a hazaérkezéskor szembesültem vele, hogy ott csápolt az ágy sarkánál all day long. A napom második fele maga az agyfasz volt igazából, a jóga helyett végül 9-ig a torkosborzok vidám kis életét éltem. Utána irány haza, utalás az albérletért, traccsolás a húgaimmal éjfélig, blogolgatás hajnali kettőig, majd konyec. Itt volt az a pont, amikor sikerült utolérni magamat a grafomániában.

Szerda

Sok írásos emlék erről a napról nincsen. A Kickpower nevű edzést akartam tolni, de a Haskell kettő közbeszólt, fedték egymást, így jó kocka módjára a fizikai élvezetekről mondtam le a szellemi javára. Találkoztunk a 3 órás kis kurzuson funktorokkal, aplikatívokkal majd végül megjelent a haskell tanulásom főmumusa, a monád is. Bár ezúttal egész barátságosan lettünk bemutatva egymásnak, lehet végre sikerül megszelidíteni. Jej! :)

Csütörtök

A sorozattörténelem piros vagy feketebetűs ünnep vagy gyásznapja, a megfelelő részt kéretik nagy lendülettel aláhuzatni. Idővel kiderül majd melyik a megfejtés. Eddig kettő olyan sorozat akadt, aminek >=5 évadnyi előnyt adtam. Az egyik indeed, a csillagkapu volt, ezt talán 1.5 hónap (vagy annyi se), alatt utolértem. A másik a 24. Ebből 1 hétvége alatt sikerült végezni az első évaddal. Nem volt rossz, de le tudtam tenni. Most van ugye egy sorozat, amiből mindenki várja az ötödik évadot, ez a House of Cards. Na ezzel nem vagyok lemaradásban, hanem vagy egy másik sorozat, amiből a hetedik évad iz coming. Szóval eddig szűz voltam, de csütörtökön megnéztem a Trónok Harca GoT S1E1 legelső részét, a 40. perc körül bealudtam. Ooops.

Péntek

Reggel életem kedvenc hajnali megfosódós edzésével indítottam a napot. Este életem kedvenc megfosódásával, a sörrel fejeztem be. Az úgy volt, hogy ittam a szokásos péntek esti sörkóstoláson pár üveggel. Közben összehaverkodtam egyik pórul járt kolleginával, aki síelés közben egy cuki kis exoszkeletont növesztett a bal lábára. Szóval kicsavarta a térdét, és kapott rá ilyen Forrest Gump-os csodát. No a kóstolás után átmentem a Paddys-be, ott ittunk magyar cimbikkel. Éjfél körül végül elpályázunk haza. Igen ám, de ekkora belebotlottam két külföldi cimborámba. Megkérdezték, akarom-e, én meg nyilván azzal a lendülettel fordultam vissza, és folytattam velük a szeszelés tudományát. Időközben egy külföldön élő magyar komám is csatilakozott hozzánk. A távoli finn vidéket éli, s a szaunák témáját tárgyalva, az aznap esti talán ötödik gin-tonic-om felett megállapítást nyert, hogy sokkal tréfásabb dolog a lakógyűlés finnországban, miután az összes lakóval, így a második emeleti Józsi bácsival is megbámultátok már egymás faszát az egyik esti szaunázás alkalmával. 3.45 körül fényt kapott az agyam (nope, nem a sarki félét), a 9 órás műszak után hiábavaló tovább abuzálni a májamat, nekiindultam haza. Az utat, azt majd én meg majd tudom, végül fél óra bolyongás, és a térképpel való sűrű konzultálás után sikerült valami teljesen váratlan helyen kibukkannom végre egy ismerős utcára, és hazaszambázni. A hazautat az autopilóta tervezte, mint ahogy azt is, hogy ha hazaértem, akkor nézek egy rész GoT-ot (szólt valahogy a terv 5 órával korábban). Bekapcsoltam a gépem, kitallóztam a soron következő kettes számú részt, majd észhez tértem, hogy úgyis 2 percen belül beájulok, nem kell ez most nekem. Szunya. Fél ötöt írtunk. „Who can stay till the morning light?”, na, mase...

Szombat

7-12-re beírtam magam a mosógéphez még két napja. 10:40 körül keltem. A lakótársammal takarítást (felmosás, ablakpucolás, porszívás) beszéltünk meg reggelre, már ezt nyomta javában.

Beszálltam. A mosógépes játékot meg nyilván buktam, 1 órás foglalkozásra minek vigyem le a szajrét?

2 körül egy barátom által ajánlott kis hétvégi mókázáshoz csatlakoztam, önképző csoport, beszélgetés érdekes témákról (mérnöki, kocka, matekos éllel), meg minden másról. Ez ment kb. éjfélig. Toltunk egy One Night Ultimate Werewolf nevű játékot is. Ez olyan mint a gyilkosos játék, de csak egy éjszaka van benne. Kb. 10 perc egy kör, ebből 5 perc van megszavazni, hogy kit/kiket öljünk meg. Ezt követően lehet tolni újabb kört, vagy órákat tölteni el annak a bizonyos 5 percnek az elemezgetésével. Pszichológiai fekete lyuk ez a játék, zseniális darab.

Éjfél körül végül hazajöttem, beültem a gép elé, és beragadtam a facebook elé. Feldobált egy csomó jutifalit, pl.: BTTF-ös (Vissza a jövőbe) plakátokat. Valahol ijesztő, hogy mennyire jól tudja, miket szeretek, másik oldalról pedig fantasztikus, hiszen szeretem ezeket a dolgokat. Nem arról akar meggyőzni, hogy vegyek olyat amit nem akarok, hanem csak betolja az arcomba azt, amire amúgy is vágynék, hiszen azt sokkal könnyebb eladni nekem… (De egyelőre még ellenállok)

A blogolással gecó lusta vagyok. Lassan kettő hét elmaradást halmoztam már fel.

Azon gondolkodom, hogy át kellene már állni a heti feed-ről arra, hogy ha valami érdekes történik, akkor arról megírom a tutit. A hét első fele az hótt egyszerű tengelyen, a munka birodalmában telt, meg ilyen usual feat-ek történtek, amikről már írtam sokszor. Most vagy átmehetek Beregi Tamás féle elborult részbe, ahol csak összesítem tömören recept szerűen, hogy 30perc fészbúkzombulás, 1óra gym-ben fosódás, 8óra munka, 6óra szeszelés, 2óra sorozatnézés volt egy napban. Vagy kifejtem, és akkor a szokásos cselekmények tetszőleges lineárkombinációjában egy anyátokközt 2342. részt szülök minden egyes nyomorúságos nap. Szóval ezen meditálok most. Persze meg is kérdezhetném az olvasóimat, hogy ők ezt a történetet hogyan is látják. Legyen most ez akkor az a párhuzamos univerzum, ahol így teszek, egy csavarral. Ti mit kérdeznétek meg az olvasóitoktól? Ja, meg aki ezt elolvassa, az vendégem a kedvenc itteni kocsmámban egy Black & Tan ‘koktélra’.

Vasárnap

Nem kapkodtam, délelőtt GoT, aztán folytatódott a kis önképző baráti körözés 3-tól. Kicsivel előtte mentem be, hogy a mosást letudjam. De más is így játszott, mindig fogva voltak a gépek, végül inkább visszaszaladtam meghallgatni a következő előadást a deep learningről, aztán a cipőfűzésről. Ezt követően ki bírtam hagyni a társasozást, és inkább fél órát vártam a gépre, majd teleraktam cuccal. Mosás, szárítás, közben beszélgetés pár újhullámos számítógépes játékról, mint pl.: Limbo, Inside, Kerbal Space Program, stb). Utána irány haza, és GoT. Megszegtem a napi egy részes szabályt, a hétvége során S1E9 közepéig jutottam, ott aztán beszunnyadtam. Kakukk is coming!

0 notes