Tumgik
#durvul a rendszer
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Durvul a Szent Magyar Királyság: mától nem lehet inni az eddig szabad övezetnek számító Erzsébet téri parkban. A bokrokat is kiirtották, hogy a húgyozást is megnehezítsék. Kereszténynemzeti meg hazafias kokainos gangbang az Adrián, valaki?
1 note · View note
rekavilagathings · 6 years
Text
Szar a rendszer. Nem számít, hogy gyerek vagy már felnőtt, iskolás vagy már egyetemista. A helyzet egyre durvul, egyre többet kell tanulni. A végén már semmi másra nincs idő, csak azt látom magam előtt, hogy legyen meg valahogy a vizsga. Ennek következtében mindent és mindenkit elhanyagolok, mert nem fér össze egyszerre ennyi minden. Elhiszem, hogy sok mindent kell tudni, de akkor sem tartom normálisnak, hogy annyi anyag van, amely mellett nincs idő az életre.
7 notes · View notes
nemzetinet · 5 years
Text
Durvul a helyzet Budapesten: ingyen használják a fizetős parkolókat egyre többen
Drasztikusan megugrott a zöld rendszámos autók száma, egyre több fizetős parkolóhelyet foglalnak el ingyen, a tapasztalatok szerint nem mindig korrekten. A parkolási szakember szerint keresztbe tesznek a kedvezményezettek a többségben lévő autósoknak, ő például elvenné mindenkitől a zöld rendszámot.
Ugrásszerűen emelkedik a zöld rendszámos autók száma, a Belügyminisztérium november végi adatai szerint 8490 darab fut az utakon. Évről évre több mint duplázódik a számuk:
2016-ban 1010 darabot állítottak forgalomba,
2017-ben újabb 2611 autót,
2018-ban november végéig újabb 5769 darabot.
Szimpatikus gondolat állt a kedvezményrendszer 2015-ös megalkotása mögött: csökkenteni akarta vele a jogalkotó a közlekedésből származó levegőszennyezést. A szabály szerint tisztán elektromos meghajtású autók, plug-in hibridek (min. 25 km-es elektromos hatótávval), és hatótávnövelő belső égésű motorral felszerelt autók (min. 50 km-es elektromos hatótávval) kaphatnak zöld rendszámot – írja a vezess.hu. Kritikusai szerint ma már látszik, hogy ebben a formában megbukott a rendszer. Nem csak azért, mert a zöld rendszámot kapott autók nagyobb részében benzinnel vagy gázolajjal működő motor is működik, sőt, a megtett kilométereik többségét ezek elégetésével teszik meg, hanem az ingyenes parkolásuk miatt. Ami egyes vélemények szerint szintén környezetszennyező, mindjárt kiderül, hogy miért.
A zöld rendszámosok közel 60 százaléka nem elektromos autó.
Ha onnan indulunk ki, hogy Budapesten immár 206 ezer fizetős parkolóhelyet alakítottak ki az önkormányzatok és a parkolós cégek (ami erősen elgondolkodtató adat, de ez más téma), és az egész országban ehhez képest csak kb. 8500 autón van ma zöld rendszám, úgy tűnik, nem sok helyet foglalhatnak. Csakhogy a hibridek és főleg az elektromos autók többsége a fővárosban fut, amit megerősít a Magyar Parkolási Szövetség felmérése is.
„Parkolásvizsgálat során szoktuk újabban nézni, hogy mennyi helyet foglalnak el a zöld rendszámos autók. Ezek a vizsgálatok többnyire mintavételes eljárással történnek, a férőhelyek 10-20 százalékát vesszük fel. Ebből eredően a Belvárosban illetve a Vízivárosban 5-10 százalék között van a számuk” – mondja a Vezessnek Sipos László, a szövetség felügyelő-bizottságának elnöke.
A 30 éve parkolással foglalkozó civil szervezetet vezető Sipos szerint az is probléma, hogy a zöld rendszámos autók miatt sima parkolóhelyeket vettek el a nagy többséget alkotó, benzines vagy gázolajos autóval közlekedőktől, Budapest belső területein eddig olyan 200-at, és még egyszer ennyit terveznek a közeljövőben. „Megjegyzem, ma divat a töltőket is az elektromos járművek parkolására használni.”
Elvileg tilos ezt tenni, kizárólag annyi ideig állhat a zöldre festett aszfalton a zöld rendszámos autó, amíg áramot vesz fel a töltőből a járműve. A Vezess egyik újságíróját pár éve 10 ezerre forintra bírságolta a FÖRI ellenőre, mert – helytelenül – csak parkolt az elektromos tesztautóval. Sajnos a szabályt rendkívül egyszerű kijátszani: elég bedugni a töltőtől leemelt csatlakozót a kocsiba, és 5-10-15 órákat parkolhat feltöltött állapotban a jármű bármely fizetős kerületben.
„A belvárosi mellékutcákban a forgalom 40 százaléka parkolóhelyet keres”
Miközben Budapest külső területein is egyre több utcában teszik fizetőssé a parkolást az önkormányzatok, a belsőbb részeken az esetleg ingyenes (pl. 56-osok tere), de a pénzért használható közterületi helyek száma is jelentősen csökken.
A főváros belső területeinek nagy részén a nappali kihasználtság a Magyar Parkolási Szövetség szerint 100 százalék, vagy felette van, de például Újpesten van olyan terület, ahol szerintük az éjszakai kihasználtság 115 százalék. A lakótelepeken általában két lakáshoz épült egy parkoló, korábban volt szabad hely, de azóta a parkolók száma csökkent, a motorizáció növekedett.
„A belvárosi mellékutcákban a forgalom 40 százaléka parkolóhelyet keres” – mond egy brutális számot Sipos. Mi a megoldás? „Korszerű parkolásirányítási rendszerrel, illetve a közterületen kívüli parkolóhelyek számának (parkológarázsok, parkolóházak) növelésével lenne csökkenthető. Sajnos ma a ’közcélú’ parkológarázsok férőhelyeinek többségét bérlet formájában értékesítik, azaz a napi forgalom számára nem hozzáférhető.”
Durvul a helyzet Budapesten: ingyen használják a fizetős parkolókat egyre többen a Nemzeti.net-en jelent meg,
0 notes
Text
Tumblr media Tumblr media Tumblr media Tumblr media
Durvul a rendszer? Mindig tūrelmi terūlet volt a belvárosi park: lehetett inni, óriáskerékkel meg 15 bódéval beūltetni....
0 notes
nemzetinet · 6 years
Text
Omladozóban a svéd jóléti állammodell – nőnek a kiadások, fogy a munkaerő
A legendás, példaértékűnek tartott svéd szociális modell már jó ideje fenntarthatatlan. Eddig csak azért nem omlott össze, mert rendkívüli adóterhek kiróvásával tartják életben. A személyi jövedelemadó adókulcsának felső határa 61 százalék felett van. Közben azonban a lakosság egyre öregebb, és munkaerőhiány van, elsősorban a közszférában.
A nemrég zajlott svéd parlamenti választások patthelyzetet teremtettek. A 349 tagú svéd parlamentben a baloldali koalíció 144 mandátumot szerzett, míg a jobboldali 143 mandátumot. Kettejük között pedig 62 képviselői hellyel ott vannak a Svéd Demokraták, akikkel azonban egyelőre senki nem áll szóba kormányalakítás céljából neonáci szárnyuk miatt.
A svéd baloldal kudarca csak a legutóbbi dominó az unióban, amely eldőlt. Németországban történelmi vereséget szenvedtek el, és csak a részben baloldali politikát folytató Angela Merkel szorult helyzete miatt kerülhettek kormányra. Ausztriában is veszítettek a szocdemek, helyükre pedig Sebastian Kurz jobbközép pártjának és a szélsőjobbként emlegetett Osztrák Szabadságpártnak szövetsége lépett. Csehországban is jelentős átalakulás történt, és Szlovákiában is roskadozik a baloldal a korrupciós botrányok és az egymás érő válságok miatt. Az elmúlt évek választásait mindig hosszú és nehéz kormányalakítási procedúra indult, ahol kemény kompromisszumokat kellett közni.
Durvul a helyzet
Svédországban a polgárok feszülten várják a tárgyalások kimenetelét, mert az alapvetően hat majd ki a jelenlegi szociális rendszer jellegére. A szakértők egyetértenek abban, hogy még az előrehozott választásokat sem lehet kizárni.
A svéd modell a rendkívül magas adókon és a cserébe nyújtott rendkívül nagylelkű állami szolgáltatásokon nyugszik. A skandináv országban a jövedelemadó nagyságának felső határa 61,85 százalék, cserébe jól támogatott egészségügy ellátást, ingyenes oktatást, lakhatási támogatást és egy sor egyéb kedvezményt nyújt a kormányzat polgárainak.
A 2000-es évektől azonban a svéd modell fenntarthatósága állandó vitatéma lett szakmai körökben. A legtöbb tanulmány szerint a helyzet tarthatatlan, mégpedig két okból: a lakosság elöregedése és az ebből fakadó egyre nagyobb, a szociális rendszerre nehezedő nyomás miatt.
Migráció sem megoldás, csak a baloldal reménykedik
Az IMF statisztikái szerint míg a svéd állam i kiadások 2000-ban 1250 milliárd svéd koronára rúgtak, addig tavaly már 2214 milliárd svéd koronát emésztettek fel. A svéd zárszámadási hivatal vezetője a múlt évben igen érdekes jelentést tett közzé, amely szerint a jóléti rendszerre vonatkozó állami szakértői előrejelzések egyre nagyobb különbséget mutatnak a független jelentésekhez képest. A jelentés azt is megjegyzi, hogy ha a 2030-as évekig jelenlegi formájában akarják fenntartani a szociális rendszert, akkor 200 milliárd svéd koronányi plusz pénzinjekcióra lesz szükség (nem egész 20 milliárd euró).
Ráadásul a rendszer munkaerőétvágya egyre nagyobb. Az előrejelzések szerint 2025-re a svéd munkaerőállomány mindössze 200 ezer fővel fog növekedni, ami még magának a közszférának sem elegendő, nemhogy az egész gazdaságnak. A megoldás az lenne, hogy az elkövetkező két évtizedben 10 százalékkal növelje meg az ország a lakosságát. De mivel a gyermekvállalási hajlandóság az utóbbi évtizedekben túl alacsony vlt, ezt csak migrációval lehetne megoldani.
A migráció pedig nehéz ügy: az európai kultúrájú vendégmunkásokból már kevés van, a harmadik országból érkezőkkel azonban a bűnözés mértéke is növekszik. Ráadásul a migráció komoly politikai téma is. Ha a baloldal és jobboldal nem tud kiegyezni, vagy előrehozott választások lesznek, vagy a Svéd Demokraták csendes támogatásával jön létre egy kisebbségi kormány, amely azonban csak addig élvezheti a szélsőséges párt támogatását, míg féken tartja a migrációt. Vagyis a szociális rendszerre mindenképp változáson kell, hogy keresztülmenjen – amelynek biztosan ára lesz.
Körkép.sk, HNonline.sk
Nyitókép: breitbart.com
Omladozóban a svéd jóléti állammodell – nőnek a kiadások, fogy a munkaerő a Nemzeti.net-en jelent meg,
0 notes