#iskolapélda

[kalapacskapitany]

ChatGPT és a matek

Játszok ezzel az OpenAIs csetrobottal. Hát egyrészt teljesen el vagyok ámulva, most már tényleg mindjárt jönnek a robotok és megbasznak mindenkit. Értek én minden kritikát, hogy de ez is csak tanulópéldákat böfög vissza ügyesen hajlítgatva. De elképesztő, milyen ügyesen hajlítgatja! Ez már tényleg az a szint, amit nem minden ember ugrik meg, és már akár hasznos is tud lenni.

Másrészt viszont nyilván az egész estét azzal töltöttem, hogy bebizonyítsam, hogy én vagyok az okosabb nála. Egyelőre úgy tűnik, matekkal elég könnyen meg lehet fogni, pl:

egész számból vagy páros szából van több? Ezt tudja még, el is magyarázza ügyeskén

na jó, az szokott lenni az iskolapélda, csavarjunk icipicit: egész számból vagy tízhatványból? Na, erre mán azt mondja, tízhatványból csak véges sok van!

de akkor nézzük meg, a valós számokról mit gondol? hát abból is végtelen sok van, meg az egészekből is, szóval ugyanannyi, amiről azért a matematikusoknak kifinomultabb vleményük van.

Itt van, vicces:

[hicapacity]

14+1 OK, AMIÉRT BEIRATNÁD A GYEREKED EGY FINN ISKOLÁBA:

Tanulmányok szerint a finn kisiskolások a világ legjobban teljesítő tanulói, annak ellenére, hogy kevesebb időt töltenek iskolában, mint más országok tanulói, és maximum 30 percnyi házifeladatot kaphatnak egy nap.

Mit csinálnak másképp?

1. Minden ingyenes.

A finn oktatás ingyenes. És ebbe beletartoznak az étkezések, a kirándulások, táskák és írószerek. Ha a tanuló lakhelye és az iskola között több, mint 2km van, akkor iskolabusz viszi őket iskolába. Minden költséget az állam fizet. A központi költségvetés 12,2%-át fordítják az oktatásra.

2. Egyénként kezelik a diákokat.

Minden tanulónak a képességei szerint kell teljesítenie a feladatokat. Együtt tanulnak az egészséges és a különböző fizikai vagy értelmi fogyatékkal élő gyerekek. Ha egy diák nem tud elvégezni egy feladatot, a tanár különórát ad neki, amit az iskola szintúgy megfizet. És külön figyelmet fordítanak az idegennyelv tanulására is.

Az az elvük, hogy a diákok mindig tudnak választani maguknak hasznos elfoglaltságot. Ezért, ha egy tanóra éppen nem érdekli, akkor olvashat vagy varrhat helyette.

3. Motiváló osztályzás

A finnek 1-től 10-ig osztályoznak. Az első két évben nem kapnak jegyeket, csak szóbeli megjegyzést, ami a ’lehetne jobb’-tól a ’tökéletes’-ig terjed. Harmadik osztálytól kezdve is csak a saját jegyedet tudod, az osztályzatok nem publikusak a többiek előtt. Ugyanakkor a jegyek nem arra szolgálnak, hogy a diákot ’minősítsék’, hanem hogy motiválják a teljesítményét és tökéletesítsék a tudását az egyéni tantervéhez képest.

4. Mászkálhatsz zokniban

A finn iskolákban nincs egyenruha. Úgy öltözködsz, ahogy jól esik. Nincs elvárás ezzel kapcsolatban. Sőt, gyakori látvány, hogy zokniban mászkálnak a gyerekek az iskolában.

5. Nem muszáj a padban ülni. Kültéri órák.

Feküdhetsz a szőnyegre, vagy a tantermekben lévő kanapéra is. Ha az idő engedi, a tanárok az iskolák mellett speciálisan kialakított amfiteátrum formájú füves részen is tarthatják az órát.

6. Kevés a házi.

A finn oktatáspolitika szerint a diákoknak legalább annyi időt kell tölteni pihenéssel, és a családjukkal, mint a tanulással. Ezért egy diák egy napra maximum 30 percnyi házifeladatot kap, ügyelve arra, hogy lehetőleg az is olyan anyag legyen, ami felkelti az érdeklődését. Például a történelem oktatás bevett módszere, hogy a diákok interjúkat készítenek nagyszüleikkel a 40-es 50-es évekről, majd megvitatják velük a régiidők és a modern világ különbségeit.

7. Nincsenek dolgozatok.

Van náluk egy közmondás: „Vagy az életre készülsz fel, vagy a dolgozatodra.” Erre az egyszerű gondolatra hivatkozva, megszüntették a dolgozatírást. A tanár véletlenszerű tesztet irathat, amire nem ad osztályzatot, hanem ellenőrizni tudja, hogy melyik diák hol tart az anyagban. Az első téttel bíró dolgozatot 16 évesen írják, a gimnáziumhoz szükséges szintfelmérőt.

8. Nincsenek tantárgyak!

A legtöbb finn iskolában már megszűntek a tantárgyak, helyette összefüggések szerint oktatnak (Phenomenon Based Learning). Tanórák helyett 6 hetes szekciók vannak, mialatt a diákok egy témát vizsgálnak különböző szempontokból. Például a migráció témakörét vizsgálják földrajzi szempontból (honnan jönnek), történelmi szempontból (mik az előzményei, történelmi hasonlatosságai), kulturális szempontból (milyen tradícióik vannak). Az órák végén a diákoknak kérdéseket kell feltenni, amire meg kell próbálniuk saját maguknak válaszolni. A tanárok ösztönzik a diákokat az órákon belüli kommunikációra, ezért a tanórák inkább hasonlítanak egy egymást véleményét meghallgató beszélgetéshez, mint egy klasszikus tanórához.

9. Hosszú szünetek.

Nem számít, hogy milyen érdekes egy óra, a szünet úgyis érdekesebb lesz. A finn iskolákban minden órában 15 perc szünetet tartanak.

10. Tanárnak lenni menő. + Segédtanár.

A Helsinki-i Pedagógiai Egyetemen húszszoros a túljelentkezés. Felmérések szerint tízszer többen szeretnének tanárok lenni, mint ahány pozíció van. Egy átlagos tanári fizetés 3500 euró. (Ez az ottani átlagkereset másfélszerese, tehát arányaiban véve kb. olyan, mintha nálunk 300.000 forint lenne.) Finnországban tanárnak lenni egy nagyon tekintélyes dolog, hisz ők képzik a jövőt. Nem kell szigorú szabályok szerint oktatniuk. Minden tanár maga választhatja meg, hogy melyik könyvből tanít, milyen programot használ. Minden tanár mellett van egy segédtanár is az órákon, aki segít segíteni a diákoknak a feladatok megértésében.

11. A diákok olyan dolgokat tanulnak, amire szükségük lehet az életben.

Az úszásoktatás azzal kezdődik, hogy mi a teendő, ha valaki fuldoklik. Háztartás-órán főzni, kötni és varrni tanulnak. Külön hangsúlyt kap az oktatásban a természetvédelem. Az informatikaórán honlap és portfolió készítés a tananyag. Az alapgondolat az, hogy képessé tegyék a diákokat arra, hogy megértsék a körülöttök folyton változó világot, és élni tudjanak benne. Semmi fölösleges adat, évszám stb.-t nem kell megtanulni, mert arra úgyis ott van az internet.

12. Nincs minőségi különbség az iskolák között.

Finnországban nincs szükség iskolaválasztásra. Mindenki a legközelebbi iskolába jár, nincsenek ’elit’ intézmények. Nem számít hol él a gyerek, mindig lesz lehetősége jó tanároktól, jó tárgyi feltételek mellett tanulni és a legjobb minőségű menzán fogyasztani.

13. A gyerekek választhatnak, hogy mit szeretnének enni.

A menza ingyenes és változatos. A menü egy hónappal korábban fent van az iskola honlapján. Egészséges étrendre ösztönzik a gyerekeket, állandó vegetáriánus opcióval.

14. Éjszaka a suliban.

Évente néhány alkalommal hálózsákkal mennek a gyerekek iskolába és bent aludhatnak az osztályban tanári felügyelet mellett. Filmeket néznek, játszanak, ilyenkor szokás az is, hogy másnap fagyit kapnak reggelire.

+1 Kutya a könyvtárban

Vannak külön erre a célra tréningezett úgynevezett ’olvasókutyák’, akik szeretik, ha meséket, történeteket olvasnak nekik.

#iskola #finn #finn oktatás #szekuláris oktatás #közoktatás #oktatásügy #iskolapélda #© #cmintcapa #diák #finn modell

[megalofasz]

A tegnap elhangzott propagandisztikus előadását fogom elemezni, és a propaganda legmélyebb, csak kevesek által sejtett szintjeit fogom leleplezni.

#bayer #bayer zsolt #beteg #idióta #fidesz #propaganda #Magyarország #magyar #Abszurdisztán

[szottesfolditanyak]

Ez itt fent Gurdjieff Találkozások rendkívüli emberekkel című könyvéből egy részlet. Az írás maga a múlt század első feléből való történetekkel van tele, elég sajátságos történetekkel. A fenti kis szösszenetet azért hoztam ide, mert remek iskolapéldaként szolgál az úgyvanságokhoz.

Azt a középen leírt részt találom nagyon érdekesnek, hogy akkor hogy is kell rágni? Így kell, ezért és ezért? Vagy úgy kell, azért és azért? Mindkétféle rágástechnikát megmagyarázzák, okos, észszerű érvekkel. Melyik igaz, melyiknek higgyünk?

Gurdjieffnek megvolt a maga magyarázata arra, mit csinál, aztán belátta, hogy az nem úgy van, hanem a másik magyarázat szerint van úgy, máshogy.

Mivel ez most egy iskolapélda, ne essünk abba a hibába, hogy előhozzuk az azóta eltelt száz év anatómiai ismereteit és lehülyézzük a szereplőket. A saját életünkben pontosan ugyanilyen rosszul definiált, zavaros fogalmakkal operálunk és okolunk meg majdhogynem mindent. Láthatólag valószínűleg többnyire ugyanilyen rosszul.

Az egészben az lenne a lényeg, hogy az, hogy valamit felismerünk igaznak (úgyvanságnak), annak a leghalványabb köze nincs ahhoz, hogy az a dolog tényleg úgy van-e. Mint ahogy az álomban a jelentősség-teljességnek sincs köze ahhoz az álmodott verssorhoz. Csak ott van, mellette.

Más szóval az ember bármiről képes belátni, hogy az úgy van. Az úgyvan-ság bizonyosságként jelenik meg az elmében, ez az aha-élmény, az a vágyott fényszikra, amiért annyian és olyan sokat törik a fejüket. És ennek a bizonyosság-érzésnek alapvetően semmi köze nincs ahhoz, hogy amit az illető felismerni vélt igazságként, az tényleg igaz-e. Persze, igaz is lehet.

Úgy is lehet fogalmazni, hogy van ez az igaznak-felismerés-élmény, mint egy manöken, és ennek bármi lehet a ruhája. Bármilyen magyarázatot felvehet, bármire rá lehet jönni, igazságként. Nincs eszközünk, hogy eldöntsük róla, ezen a szinten, igaz-e.

Ennek nem lehet túlhangsúlyozni a jelentőségét. Az ember személyes életében sem, de ha az ember egy óvatos pillantást vet mondjuk a kereszténység történetére, akkor megdermed egy kicsit. Meg az emberi gondolkodás történetére. Nem sok minden marad belőle.

.

(A fizikusoknak most persze hízik a májuk, hogy bezzeg ők. Mivel ők úgy tudják, a fizika mindent felölel, nem háborgatom őket ebben.)

.

Én régebben szerettem rájönni dolgokra. Sokat gondolkoztam. Furcsa módon annyira szerettem rájönni dolgokra, hogy elkezdett érdekelni ennek a mechanizmusa. Aztán amikor eljutottam oda, hogy a fentiek szerint bármire rá lehet jönni, és nem fogom tudni eldönteni, igazam van-e, akkor kikerültem egy ürességbe. Akkor lassan elment az eszem. Mi marad, ha a magyarázatok nem valóságosak? Lassan derengett fel: az energia.

Azt hagytuk ott a paradicsomkertben mint az élet fáját, és választottuk helyette a tudások fáját.

#úgyvanságok #szöveg

[arcpoetika]

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy lány aki a hangjával gyógyítani tudott gégerákot kapott - ez mellékes - lelkiismeretes volt szegény járta az országot sok nyomort is látott, sokat is segített gyönyörűen énekelt. Nem bírta az iramot, a nikotin segített korházakból kiszakadt elkülönített megbélyegzettként szívta magába hogy ismerje de sok ne legyen vágod. Hogy néha tudjon kiszakadni szünetet tartani. Összekucorodni. Kellenek napok magunkra rántani a takaróra szóródott világot. Provokátorfigyelő. Kihasználták. Csináltak alá olyan kampányt majd beleszakadt szegény. Iskolapélda lett. Kétajtós szekrényként szakadt rá a keserv ő meg ment előre mert ugye gyógyítani kellett ő meg speciel tudott. Iszonyat sokáig bírta az iramot. És most se adta fel, velünk lesz. Kicsit végre pihenget. Haladékot kapott tőlem, tudod, nagyon jóban vagyunk. Meghallgattam ahogy most te engem. Engedtem, mint Oedipus, sámsoni ítéletre bízva a gordiuszi tekercset. Szóval felvéve a kagylót és a fonalat, egyre kérlek: csináld te is. Csináld mégha megvisel. Megha mindegy, akkor is. A Mások meghallgatják körben egymást, külön tábortűz az övék a plátói barlangban. Mert igen, innen fúj a szél jól érzed, mennyire más is lehet a képzelet. Mennyi szappanbuborék persze, de közben maró savban mennyi lúg? Szénné égetem kezemet, mert az utolsó tényleg én legyek engem érdekel legkevésbé sem de kérlek ébredj már fel halo kedves. kisujjat kéne mozdítani, kicsit kiszellőztetni aztán ingaórák és függönyök. El kell marni azt a sávot ahol a kristály már csak füstölög és pattanó bogarak ki ki nyugalomban elcsavarja az arcom adj sörördböl nagyon kérlek hu bazd köszi fuj. nem látod hogy hallucinálok?

[digidugi]

A Miniszterelnökség és a Fidesz frakció tőgyein kitartott, korábban a szocialisták pénzén csüngő, a médiájában magát a zsidóság szócsövének beállító Breuer Péter beszélgetése az Origo legszervilisebb újságírójával. Úgy szánalmas az egész, ahogy van, meg ne nézzétek, de azért ezt a lapszemlézős kezdőmondatot ideteszem, iskolapélda minden nyaloncnak.