#nyelvhasználat

[csakazolvassa]

márkanevek, hangzatos elnevezések: tettek helyett a szavak

Libri. Például. Continue reading Untitled

View On WordPress

#angol #idegesít #miért? #nyelv #nyelvhasználat #sport #szavak #szó

[ugysenemez]

Kevesebbszer voltam kiszolgáltatott az ösztöneimnek,

mint egy nemrégiben zajlott nemzetközi előadáson, ahol az előadó prezentációja alatt bekapcsolták a google automatikus fordítást magyarra. Iszonyatosan nehéz volt visszatartani a nevetést, de amikor az amúgy is teljesen indokolatlan "iraki gyöngyhagymák" helyett már módszeresen az "erektált gyöngyhagymák" jelenet meg az előadás alatt, majd ezt tetézte egy "lehetséges a Lucy körüli nyelvhasználat" és a "sajnálom a baba 3 hónapig képes csak létezni" kifejezés, amit lezárt a kémfilmekbe hajló dadaista "figyeld a bitmintát Juhar" kifejezés, ahol már minden erőm elhagyott és sajnos egy visszafordíthatatlan nevetési hullám tört rám és a kávészünetben próbáltam az előadónak elmagyarázni, hogy semmi köze nem volt neki hozzá, hogy egy Dumaszínházzá alakult az előadása de a kevésbbé könnyen fordítható nyelvekben inkább jobb, ha elengedi azt a 3 embert, aki nem fogja az előadást, mert nagyobb katyvaszt okoz vele, mintha nem lenne.

[allamilogisztikus]

Nem előre megfontoltan tartok ma Rita-napot, de:

„Tegnap Lukácsi Katalin egy Fb-posztjában kritizálta az „Márki-Zay Péter – a fundamentalista atombomba?” c. írásomat. Meg is értem, hiszen ő volt MZP egyik legbizalmasabb segítője, a felesége mellett.(hopp egy kis sejtetés az arra fogékonyaknak) Semmi bajom nincsen az érdemi kritikával, sőt szívesen inspirálódom, ha valaki új, izgalmas, erős érveket képes behozni egy vitába. Egy politikustól, amilyen Lukácsi, ezt is várja az ember. Talán pont ezért is hatalmas csalódás, amit írt.

Nem lenne ennek jelentősége, ha Katit nem tartanánk (hirtelen többes szám lett) aktívan felelősnek az ellenzék csúfos bukásáért. Nyilván csak kicsi részben, hiszen a szerepe nem volt jelentős. (beszólás 1) És azt is elismerem neki, hogy ő legalább elhatározta, hogy önvizsgálatot tart és elgondolkodik azon, hogy mit rontott el. (beszólás 2) Ebben az elhatározásában támogatom őt, tényleg jót tenne neki egy kis szünet. (beszólás 3)

Nem fogom végig boncolgatni a nagyon hosszúra sikeredett és engem a vallási kegyeskedő nyelvhasználat miatt kifejezetten irritáló írást, (beszólás 4, a vallási kegyeskedő nyelvhasználattól irritálodó teológus, az új katkó nem nézek tv-t?) csak néhány dologra reagálnék. Főként azért, mert szerintem nem jó irány, ha a demokratikus ellenzéki politikusok ennyire belekeverik mindenbe a saját, személyes vallásos érzületüket. (ha teológus lennék, ez engem is zavarna gondolom) Nem azzal van a baj, hogy valaki vallásos és egyben politikus, mert legyenek ilyen politikusok is!

De szerintem MZP hatalmas bukásának egyik legfőbb oka – ahogy az ominózus posztomban is leírtam – egy olyan nyelvezet túlhangsúlyozása volt, ami megfeküdte a gyomrát sokszázezer ellenzéki szavazónak. Persze biztosan voltak olyanok, akiknek ez tetszett, meg olyanok is, akik lehet, hogy rühellték, (egyrészt, másrészt a független értelmiség védjegye) de azért magukra erőltették mégis, hogy elmentek szavazni MZP-re. Ami viszont biztos, hogy a Fidesz 2013 óta nem folytat kormányzati munkát, (csak, hogy a dk-s keménymag is tudjon azonosulni) csak propagandát, vagyis célzottan a kommunikációs hadjáratára összpontosít. Ezért nagyon komolyan el kell gondolkodni arról, hogy milyen hibákat nem szabad soha többet elkövetni ellenzéki oldalon. (akkor ő most egy ellenzéki stratége, vagy egy független értelmiségi, aki erkölcsi alapon kritizálja a kormányt?)”

Minden rosszakarómnak ilyen anyóst kívánok!

[labjegyzet]

Interjú Szigeti Kovács Viktor íróval A táltos-trilógiáról

A 93. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Merítés-díj nyertes A táltos folytatása, amelynek címe Karakondzul éjszakája. A magyar ifjúsági- és felnőtt irodalomban hiánypótló művekről van szó, mivel a magyar hiedelemvilág töredékes maradványaiból épít fel egy történetet, mondhatni mítoszt teremt. A tervezett trilógiáról, kutatásról és az olvasói célközönségről beszélgettünk.

Mesélnél az új könyvről?

A táltos folytatása nem volt könnyű, tovább akartam kerekíteni a régi magyar hiedelemvilágot, ami remélem sikerült is. A szórványos szövegforrásokból felépítettem az Alsóvilágot, ahová Kücsen leereszkedik, hogy megmentse szerelmét, Tündérszép Ilonát. Az aranyhajú hölgyet egyébként az ördögfi, Fene rabolja el, akivel már az első kötetben megismerkedhettünk. A kalandoknak azonban ezzel még koránt sincs vége, hiszen a napot elaltatják, sötétség borul a világra, boszorkányok, lidércek, és mindenféle nem kívánatos alak lepi el az emberlakta tájakat. A jónak pedig ismét meg kell küzdenie a gonosszal. A Karakondzul éjszakája fordulatosabb lett mint az első rész, az olvasónak sok izgalmas kalandban lehet része és Kücsen mellett újra találkozhat az öreg Agolccsal és a jóságos sárkánnyal, Illujankasszal is. A sorsukat most nem árulom el.

A táltos sikere kapcsán kezdtél a második kötetbe vagy már a fejedben volt Kücsen történetének a folytatása?

Kücsen történetét már a legelején trilógiának terveztem. Azonban, amikor az első részt írtam, a következőkről még semmit sem tudtam, csak hogy akarok egy könyvet a felnőtt és az öreg táltosról is. Az eredeti koncepció az volt, hogy a Toldira utalva, a táltos, a táltos szerelme és a táltos estéje címmel írom meg a köteteket. Persze ez nem valósult meg, mivel a szöveg mindig felülírja az írói szándékot. Megjegyzem, talán ez a legizgalmasabb dolog az írásban.

A táltos esetében is az ifjúsághoz és a felnőttekhez is szóltál. Most is szélesebb réteghez szólsz, vagy esetleg már csak a felnőttekhez?

Szerintem, ha valaki regényt ír és nem célzott marketing szöveget vagy egy újságcikket, akkor ilyen nincs a fejében. Vagyis én nem valakinek írok, nincs célközönség. Engem a történet elragad, próbálom lejegyzetelni, ami a fejemben van és aztán rendbe tenni esztétikailag a szöveget. Az ifjúsági irodalom és a felnőtt szépirodalom között pedig az a legfontosabb különbség, hogy az előzőt fiatalabbak is élvezettel tudják olvasni. Nem lehet és nem is lenne szabad célközönség szerint szegmentálni az irodalmat, hiszen az irodalom nem más, mint nyelvhasználat. Talán annyi a különbség, hogy a felnőtt irodalom értő olvasásához több intellektualistás kell, de a lényeg az esztétikum.

Sok kutatómunka előzte meg Karakondzul éjszakájának megírását?

Igen. Ezúttal is nagyon sokat kutattam a könyvtárakban. Nem voltam egyszerű helyzetben, mivel a könyv íródása a Covid járvány ideje, vagyis hol voltak nyitva könyvtárak, hol nem. A könyv sokkal korábban megszületett volna, ha nincs ez a sajnálatos helyzet.

Mik a jövőbeni terveid? Máson is dolgozol A táltos harmadik kötetén kívül?

Egyelőre nem. Minden erőmmel arra koncentrálok, hogy A táltos befejező része is igazán jó legyen. Hogy utána mi lesz, ki tudja. Most egy kis folyónak, a Lajtának a partján élek. Sok itt a hód és a nutria, figyelem őket az erkélyről, nem kedveli egymást a két csapat. Még az is lehet, hogy a macskás (Először volt az erdő) és a gólyás (Lúna gyermekei) könyveim után visszatérek a természetközeli témához és írok egy regényt a hódokról. De ez még messze van, mert a táltoson sokat kell dolgoznom. Vagy neki rajtam, nézőpont kérdése.

Szigeti Kovács Viktorral személyesen is találkozhatnak az olvasói, hiszen június 11-én, szombaton 13 órakot dedikál a Duna korzón a Ciceró Köynvstúdió pavilonjánál.

A Karakondzul éjszakája megjelenésig 30% kedvezménnyel előrendelhető webshopunkon.

#magyar hiedelemvilág #magyar mítosz #magyar népi hagyományok #Szigeti Kovács Viktor #táltos #sárkány #boszorkány #öregisten #ördögfi #A táltos #Karakondzul éjszakája #Nap #Hold #világosság #sötétség

[kontener247]

Moldvai Csángók-Kultúra és Hagyomány a Kelet-Kárpátok Alján

Moldva, Románia északkeleti részén, gazdag kulturális és etnikai sokféleséggel büszkélkedhet. Ezen belül is különleges csoportot alkotnak a Moldvai Csángók, akiknek történelme és kultúrája szorosan kapcsolódik a keleti kereszténységhez és a hagyományos életmódhoz. Ismerjük meg közelebbről ezt a különleges közösséget!

Etnikai és Kulturális Háttér

A Moldvai Csángók olyan etnikai csoportot alkotnak, amely a magyarokhoz és a csángókhoz tartoznak, de kultúrájuk és nyelvjárásuk különlegesek és egyediek. A területen való évszázados letelepedésük során a Moldvai Csángók megtartották hagyományaikat és nyelvjárásukat, amelyek mélyen gyökereznek a keleti kereszténységben és a hagyományos paraszti életmódban.

Nyelv és Vallás

A Moldvai Csángók nyelvjárása jelentősen különbözik a környező román nyelvtől, és számos magyar nyelvi elemet tartalmaz. A hagyományos nyelvhasználat mellett a Moldvai Csángók általában ortodox keresztények, és vallásukban is megőrzik a hagyományos elemeket és szertartásokat.

Hagyományos Életmód és Szokások

A Moldvai Csángók hagyományos életmódja és szokásai tükrözik az évszázados falusi életet és a paraszti kultúrát. Gazdálkodásuk és életvitelük szorosan kapcsolódik a természethez és az évszakokhoz, és hagyományos mesterségeket, mint például a fonás vagy a szőtteskészítés, is ápolnak.

Kulturális Örökség és Megőrzés

A Moldvai Csángók kulturális öröksége és hagyományai kiemelkedő fontosságúak nemcsak a helyi közösség, hanem Románia és a régió számára is. Az utóbbi években egyre több erőfeszítés történt annak érdekében, hogy megőrizzék és támogassák ezt a különleges kulturális és etnikai közösséget, beleértve a nyelvjárás és hagyományok oktatását az iskolákban és az értékesítését a turizmusban.

Történelmi Háttér és Kulturális Örökség

A moldvai csángók története és identitása szorosan kapcsolódik a régió történelmi és kulturális kontextusához. A moldvai csángók történelmi gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza, és szoros kapcsolatban állnak a keleti kereszténység hagyományaival. A területen évszázadokon át való kulturális és etnikai sokszínűség jellemzi a moldvai csángók életét, amelynek része a román, magyar, szláv és más etnikai csoportok közötti kölcsönhatás.

Hagyományőrzés és Kulturális Fenntarthatóság

A moldvai csángók számára a hagyományőrzés és a kulturális fenntarthatóság kiemelt fontosságú. A közösségek sokféle kezdeményezést és programot hoznak létre annak érdekében, hogy megőrizzék és továbbítsák hagyományaikat és nyelvjárásukat a következő generációk számára. Kulturális fesztiválok, rendezvények, nyelvi oktatás és kézműves foglalkozások révén a moldvai csángók aktívan részt vesznek identitásuk és kulturális örökségük megőrzésében és megerősítésében.

Kihívások és Kilátások

A moldvai csángók számára számos kihívás és lehetőség áll fenn az identitásuk és kulturális fenntarthatóságuk szempontjából. Az egyre modernizálódó világban az ősi hagyományok és életmódok megőrzése és átadása kulcsfontosságú a csángó közösségek jövője szempontjából. Ugyanakkor az etnikai és kulturális pluralizmus Romániában lehetőséget kínál arra, hogy a moldvai csángók továbbra is gazdagítani tudják az ország kulturális és társadalmi sokféleségét.

Gazdasági és Infrastrukturális Fejlesztés

A moldvai csángók régiója számos gazdasági és infrastrukturális kihívással néz szembe, amelyek hatással vannak az életminőségre és a közösségi fejlődésre. A munkanélküliség és a gazdasági elmaradottság néhány közösségben jelentős probléma, és különféle gazdasági fejlesztési projektekre van szükség a régió felvirágoztatásához és a munkahelyteremtéshez.

Az infrastrukturális fejlesztések, mint például az utak, a közlekedési hálózat és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása is kulcsfontosságú a moldvai csángók régióinak fejlődése és gazdasági fellendülése szempontjából.

Az Oktatás és a Nyelvhasználat Fontossága

Az oktatás és a nyelvhasználat kulcsfontosságú tényezők a moldvai csángók kulturális és nyelvi örökségének megőrzésében és fejlesztésében. Az oktatási intézményekben történő anyanyelvi oktatás és a hagyományos kulturális tananyagok bevezetése segít az új generációkban a moldvai csángók nyelvének és kulturális gyökereinek megtartásában és ápolásában.

Emellett fontos, hogy a moldvai csángók kulturális és nyelvi identitása tiszteletben legyen a romániai társadalom egészében, és hogy a kulturális sokszínűség és kulturális örökség védelme intézkedések révén támogatást és elismerést kapjon a kormány és a társadalom részéről.

A moldvai csángók kulturális és etnikai csoportként jelentős kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe a jövőben. Az identitásuk és kulturális örökségük megőrzése és fejlesztése kulcsfontosságú a közösség fennmaradása és jövőbeli fejlődése szempontjából. Az oktatás, a gazdasági fejlesztés, a kulturális megújulás és a nemzetközi kapcsolatok kritikus szerepet játszanak abban, hogy a moldvai csángók továbbra is gazdagíthassák Románia kulturális és etnikai sokszínűségét, és megerősíthessék identitásukat és közösségi öntudatukat.

[amatorfilozofus]

Ungváry Krisztián és a Nyelvi Fordulat

Ungváry Krisztián 2023-ban tartott egy előadás sorozatot „Egy történelem – sok magyarázat. Interpretációk a magyar történelemről” címmel. Az előadások nagyon érdekesek és tanulságosak, és ajánlom is őket, a youtube-on mindegyik megtekinthető.

Az első előadásban azonban, melynek címe : „A történész mint „bíró”. Ítéletalkotás és történeti koncepciók”, Ungváry „sajnos” a történelemtudomány filozófiai kérdéseivel foglalkozik. Azért írom, hogy „sajnos”, mert úgy gondolom az előadás eléggé kusza és nem kellőképpen átgondolt. Ungvárynak szerintem sok módszertani és elvi elképzelése helyes, de teljesen szükségtelen ehhez azokat a „filozófiai” kérdéseket előrángatni, amikről beszél. Igazából egy ponthoz szeretnék hozzászólni, mert az egyik diáján Richard Rorty neve szerepel, és mivel nekem Rorty különösen kedves, ezért megszólítva érzem magam, hogy kommentáljam az előadás ezen részét, ami nagyjából 10 perc.

Elég nehéz belekezdeni, mert ebben a 10 percbe Ungváry elég sok mindent besűrít. Kezd a „nyelvi fordulat” bemutatásával, aminek levonja szerinte legfontosabb tanulságait, majd ezt szeretné használni keretrendszerként különböző idézetek elemzésére. Az idézeteket az általa „új konzervativizmusnak” nevezett irányzat illusztrálására használja, ami szerinte egy „posztmodern” jelenség, bár nem definiálja mit érte „posztmodern” alatt illetve azt sem, hogy ez hogyan kapcsolódik a „nyelvi fordulathoz”.

Elsőként Ungváry a filozófia „nyelvi fordulatáról” beszél, és ennek hatását vázolja a történelemtudományra. A nyelvi fordulat történelemírásra gyakorolt hatásáról nekem nincsenek ismereteim, szóval elfogadom, amit Ungváry mond, bár megjegyzem, hogy ahhoz a tanulsághoz, amit levon az előadásban és példákkal illusztrál szerintem semmi szükség a filozófia nyelvi fordulatát felhozni. Ungváry azt tekinti a fő tanulságnak, hogy a nyelvhasználat befolyásolja azt, ahogyan a világról gondolunk. Az ő példái a „patkánylázadás”, a „gengszterváltás”, illetve a „módszerváltás”. Szerintem mindenféle nyelvi fordulat nélkül is érthető, hogy akik ezeket a megnevezéseket használják, milyen színben szeretnék feltüntetni ezeket az eseményeket, én itt nem látom szükségét semmilyen filozófiai hivatkozásnak. Ahhoz, hogy tudatában legyünk annak, hogy bizonyos kifejezések lekicsinylők vagy rosszindulatúak nem szükségeltetik egy „nyelvi fordulat”.

Ungváry Rorty-t a „nyelvi fordulat” bemutatásánál hozza be, bár kifejezetten Rorty-ról nem mond semmit. A dián a következő írás szerepel: „A nyelvi fordulat – Valóság és a valóság megjelenítése közti viszony (Richard Rorty 1967)”. Több szempontból kérdéses számomra miért áll ez így a dián. „A nyelvi fordulat” egy esemény a filozófiatörténetben valóban, de ezt elég nehéz lenne konkrét évhez és személyhez kötni. Az ember leginkább egy listát tudna adni, azokról a filozófusokról, akikre úgy gondolunk, mint a „nyelvi fordulat” elindítói, ezek Gottlob Frege, Bertrand Russell, Ludwig Wittgenstein, illetve a Bécsi Kör filozófusai közül lehetne neveket mondani, mint Moritz Schlick vagy Rudolf Carnap. Rorty az „analitikus filozófiai” irányzat filozófusaként kezdte karrierjét, de semmiképp nem köthető hozzá a „nyelvi fordulat”, ő már egy következő generáció tagja. Ezek a filozófusok jóval 1967 előtt már megírták műveiket amiket a nyelvi fordulat részének tekintünk, szóval az is kérdéses miért szerepel ez az évszám a dián. Erre könnyű megtalálni a választ: Rorty-nak ekkor jelent meg a szintén „Nyelvi fordulat” címet viselő könyve, ami egy általa szerkesztett antológia, de Ungváry ezt nem magyarázza meg. A „nyelvi fordulat” kifejezés egyébként nem Rorty-tól hanem, Rorty állítása szerint, Gustav Bergmanntól származik, de talán ez részletkérdés esetünkben.

A dia további része is csalóka, ha már tisztáztuk, hogy Rorty itt csak azért került a képbe, mert ezzel a címmel jelent meg antológia kötete annak nem az volt az alcíme, hogy „Valóság és a valóság megjelenítése közti viszony”, hanem „esszék a filozófia módszertanáról”. Itt már úgy gondolom Ungváry a „nyelvi fordulatot” mint jelenséget próbálta magyarázni. Ungváry azt mondja, hogy a nyelvi fordulat fő üzenete az, hogy „A nyelv nem egy semleges közvetítő, nem egy átlátszó közeg, hanem egy homályos tükör.” illetve, hogy „A nyelv önálló szerepet tölt be a valóság értelmi feldolgozásában.”.  Az első mondatot azért vicces egy dián szerepeltetni Richard Rorty nevével, mert Rorty leghíresebb könyve a „Philosophy and the Mirror of Nature” épp azt kérdőjelezi meg, hogy az emberi tudás egyfajta tükre lenne a világnak. Rorty vitatja, hogy a nyelv szerepe a világban levő dolgok, tények reprezentációja, és így a tükör nem is lehet homályos, hiszen nincs tükör. A második meg��llapítás szerintem helyes lenne, annyiban, hogy nyelv nélkül nem lehetne gondolkodni a világról, bár nem tudom mit jelent az, hogy ez a szerep „önálló”. Az „önállóság” többnyire azt szokta jelenteni, hogy valamitől független, de mitől? Ezt a mondatot így bevallom nem értem.

Ez a két megállapítás helyesen írja le a filozófia nyelvi fordulatának mibenlétét? Igazából nem. Ha már szóba került nézzük meg Rorty, hogyan definiálja a nyelvi fordulatot az antológiás kötethez írt bevezetőjében (ez Rorty egyik legjobb írása egyébként): „Nyelvi fordulat alatt azt a nézetet fogom érteni, hogy a filozófia problémái megoldhatóak (vagy elkerülhetőek) nyelvünk megreformálásával vagy azzal, ha többet tudunk meg az általunk jelenleg használt nyelvről.” [fordítás tőlem] A nyelvi fordulat sokkal inkább szólt arról, hogy a filozófiai problémákat megpróbálták egyfajta illegitim nyelvhasználattal magyarázni, és így megoldani, avagy felszámolni ezeket a problémákat. Erre különböző formákban születtek próbálkozások, nézzük a nyelvi fordulat egyik emblematikus filozófusát: Ludwig Wittgensteint. A korai Wittgenstein azt kutatta a „Logikai-filozófiai értekezés” című művében, hogy mik azok az állítások, amik egyáltalán értelmesen állíthatóak a világról és mi az, ami „nonszensz”. Ehhez a kulcsot a nyelv logikai szerkezetének feltárásában látta. A kései Wittgenstein pedig azt gondolta, szakítva korábbi nézeteivel, hogy a filozófia problémái csak azért állnak elő, mert bizonyos szavakat kifejezetten olyan filozófiai értelemben használunk, amely kiragadja őket a normális hétköznapi használatból. Amit Ungváry mond nem jelentéktelen, de szerintem nem írja le helyesen a filozófia nyelvi fordulatát.

Ez után Ungváry különböző idézeteket hoz, amikről azt állítja, hogy a nyelvi fordulat tanulságai segítenek elemezni. Az első egy Békés Márton idézet. Erre megint csak azt tudom mondani, hogy semmi szükség a nyelvi fordulatot felhozni. Egyfelől tisztáztuk, hogy a nyelvi fordulat lényege nem az, amit Ungváry állít, illetve, bár nyilván Békés Márton használ retorikai fogásokat mondanivalója közlésére, amit mond empirikusan igazolható vagy cáfolható mindenféle probléma nélkül. Ungváry maga is megjegyzi, hogy Békés állításával szemben az Osztrák-Magyar Monarchia ugyanolyan liberális rendszer volt, mint az antant hatalmak bármelyike.

A következő idézet szintén Békés Mártontól származik, itt Ungváry már a „posztmodernt” is behozza, ami azért furcsa, mert a posztmodern filozófiának alapvetően nincs sok köze a filozófiában jóval korábban bekövetkező nyelvi fordulathoz, de Ungváry nem jelzi a témaváltást. Illetve ezt és a következő idézeteket Vlagyimir Megyinszkijtől, illetve a Magyarságkutató Intézettől az „új konzervativizmus” példáinak tekinti, ami szerinte egy „posztmodern” jelenség.

Explicit nem magyarázza meg mi is teszi ezeket posztmoderné, de szerintem ezt viszonylag könnyű kitalálni. A posztmodern filozófusokat gyakran vádolják meg a „relativizmus” vádjával. Ezek az idézetek az igazságot relativizálják, a „nemzeti érdektől” teszik függővé. Ami érdekes itt szerintem, az az, hogy ha elfogadjuk, hogy a posztmodernnek része a relativizmus, akkor valóban ebből a szempontból posztmodernnek lehet nevezni az „új konzervativizmust”, hiszen ezek szerint minden nemzet eldöntheti, mit tekint igaznak, és erről nincs értelme vitatkozni más nemzetekhez tartozó emberekkel. Ami viszont szembe megy a posztmodernizmussal az az, hogy a posztmodern filozófusok bizalmatlanok a „meta-narratívákkal” szemben. A meta-narratívák olyan történetek, amelyek a világtörténelem alakulásáról egy átfogó magyarázatot kívánnak adni. Ilyen például az, amikor a marxisták az „osztályharc” fogalmával próbálják megmagyarázni a történelem alakulását. A Megyinszkij idézet kifejezetten erre szólítja fel a történészt, hogy a feladat egy olyan meta-narratíva létrehozása, ami a "nemzet" érdekeit szolgálja.  Ha tényleg elfogadjuk, hogy léteik ez az irányzat, amit Ungváry „új konzervativizmusnak” nevez, akkor ez ezek szerint a legrosszabbat vette át mind a modernizmusból (meta-narratíva), mind a posztmodernizmusból (relativizmus). Ezt a helyzetet nem a nyelvi fordulat fogja nekünk megvilágítani, sokkal inkább érdemes az irodalomhoz fordulni, ugyanis ezt a fajta agyrémet csak egy olyan ember lenne képes művelni, aki mestere annak, amit Orwell az 1984 című regényében „Duplagondolnak” hív: „Megfontolt hazugságokat mondani s közben őszintén hinni bennük, elfelejteni bármilyen tényt, ha időszerűtlenné vált, s aztán, ha ismét szükség van rá, előkotorni a feledésből”. Ungváry Krisztiánnak teljesen igaza van abban, hogy ezek az idézetek problémásak és károsak, de szerintem "túlintellektualizáljuk" a problémát, ha azt gondoljuk, hogy egy nyelvi fordulatra van ahhoz szükségünk, hogy ezt belássuk.

#richard rorty #filozófia #nyelvi fordulat #posztmodern #ungváry krisztián

[keresztyandras]

Röviden

Kaltenbach Jenő Rengeteg fiatal élet ér véget szörnyű hirtelenséggel, csak azért mert az emberek olyan ostobák, hogy bedőlnek néhány lelkiismeretlen gazember gyűlöletre uszításának. Nyelvhasználat Szíjjártó szerint Ukrajna nem kész az EU csatlakozási folyamat megnyitására sem, mert pl. nem biztosítja a kisebbségi nyelvhasználatot. Most már csak azt nem értem, hogy akkor (mások mellett)…

View On WordPress

[mokhosz]

nekem egy kicsit magas, hogy van egy történelmi esemény, aminek van egy szép magyar neve (ami az oroszból jön, és az a Babij Jar-i Mészárlás, és nem Babin Jar-i, ahogy a mostani emlékközpontot nevezik ukránul) akkor azt miért kell hirtelen megváltoztatni?

hagyjuk, hogy mi a véleményem a gyógyító kristályokról, és erről a bugyuta cikkről egyébként, de azért azt is egy kicsit meredeknek érzem, hogy annak ellenére, hogy az írás azzal indít, hogy: „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?”, szanzsen nem említi Anatolij Kuznyecov Babij Jar című, magyarul is megjelent (1968) megrendítő könyvét, illetve azt is, hogy sikerül annyira pc-nek lenni a mészárlás áldozataival, hogy a holokauszt egy ennyire kiemelkedően kegyetlen eseményének állított emlékműről írt cikkben nem szerepel a zsidó szó (oké, egyszer igen: a" meggyilkolt zsidók berlini emlékműve" összetételben).

jó kis könyves nap van!

egyébként hamár volt könyvajánló, akkor legyen itt a Babij Jar ajánlása is:

Illetve a Fehér Hotelé, aminek egyes részei a fenti mű alapján íródtak, és egy elképesztően zseniális könyv. Ez a fülszöveg, alatta a borító:

"Pornográfia; plágium; a regényforma lehetőségeit kitágító posztmodern kísérlet; prózai tényfeltárás és költői képzelet izgalmas ötvözete; hatásvadász virtuózkodás; remekmű. E minősítések mindegyike elhangzott abban a vitában, amely Donald Michael Thomas angol író, költő és műfordító regényét fogadta. A fehér hotel - ma már sokak megítélése szerint a 80-as évek angolszász irodalmának egyik legfontosabb alkotása - mindenesetre szokatlan mű. Fejezetei változatos írásmódokat képviselnek, az esszéisztikus-tudományos nyelvhasználat pastiche-ától a dokumentarizmusig, a szabadasszociációs-szürrealista költeménytől a napló- és levélformáig. A regény magva egy akár hagyományosnak is tekinthető középeurópai életrajz a század első feléből, Lisa Erdmannak, egy Oroszországból Bécsbe szakadt, félig zsidó operaénekesnek a története. Lisa fiatal korában Freud páciense. Hisztérikus panaszait, amelyek többek között vad szexuális képzelgésekben nyilvánulnak meg, versben, majd prózában is előadja pszichiáterének, aki ezután esettanulmányban elemzi ezeket. A későbbiekben nemcsak az események lódulnak meg, hogy a negyvenes évek elejére a világháború dúlta Kijevbe, majd pedig élete végállomására, a Babij Jar-i tömegmészárlás poklára vessék az énekesnőt, hanem kibontakozik - az előző fejezetekhez visszamenőleg folyton módosítva - a regény mélyebb dimenziója is: a tudattalannak az egyéni életsorssal és a huszadik századi történelmi sorssal való rejtelmes összefüggése, a freudi mélylélektan és a politikai barbárság együttes értelmezésének lehetősége."

Olvassatok minden nap!

[transforming-the-tunes]

Igazán az a meglepő h Dobrev Klára is azon a szókincsen, kiejtéssel és akcentussal beszéli az angolt, mint bárki a gimiben kb 4-5 év tanulással de valós nyelvhasználat nélkül.

De most komolyan, szerintem még az átlag tumblis is gördülékenyebben fejezi ki magát nála angolul

[palffyflora]

Sprache, nyelv, lengua, language

2020.05.21.

Ich habe unter den vielen Menschen, die als Übersetzter und Dolmetscher arbeiten, oder im Begriff sind, dieses Fach zu lernen, bisher noch niemanden angetroffen, dem zwei oder mehr Schlecker aus dem Maul gehangen sind (okay, sorry: der zwei oder mehr Zungen gehabt hätte).

Die Bezeichnungen nyelv (ungarisch: Sprache, Zunge) und language bergen aber doch ein interessantes Geheimnis in sich. Manchmal muss ich tatsächlich bewusst meine Zunge wechseln, mit einer anderen Zunge sprechen. Und bis zu einem gewissen Grad kennt das jeder, denn es ist wohl nicht egal, „mit welcher Zunge“ man zu seinem besten Freund, und mit welcher man mit dem freundlichen Herrn Polizisten (der momentan hinter jeder Ecke lauert) spricht.

Unlängst habe ich mit einer Freundin über dieses Thema gesprochen. Es scheint sich auch hier um etwas zu handeln, das jeder sehr individuell wahrnimmt. Ich tue mir beispielsweise oft schwer, mit Menschen, die auch ungarisch sprechen, auf Deutsch zu kommunizieren. Beziehungsweise gibt es eindeutig Themen, die ich lieber in der einen, als in der anderen Sprache bespreche. Das liegt natürlich zum Teil auch am notwendigen Vokabular, aber auch daran, als wie natürlich ich es empfinde in einer Sprache über ein bestimmtes Thema zu reden.

Auch dieser Blog ist für mich immer wieder spannend, denn ich merke, dass mir in den beiden Sprachen unterschiedliche Informationen über die Lippen, also durch die Fingerspitzen kommen.

Diesbezüglich würde mich wirklich sehr interessieren, wie es euch mit der Zweisprachigkeit dieses Blogs geht, egal, ob ihr beide oder eine der Sprachen versteht. Im ersten Fall: Ist es zum Beispiel störend, dass sich Informationen widerholen? Im zweiten Fall: Wie ist es, immer wieder Textpassagen nicht zu verstehen?

Wer Lust hat, ich freue mich über eure diesbezüglichen Rückmeldungen auf irgendeinem anderen Kommunikationskanal! ;-)

Nyelv vagy nyelv?

„Hány nyelven beszélsz?“ – ez a kérdés magyarul már sokkal érdekesebb, mint németül. De egyébként spanyolul és angolul is hasonlóan kétértelmű a nyelv-lengua-language szó. Igaz, hogy eddig még nem találkoztam senkivel, akinek többnyelvűsége jeleként több nyelve lógott volna ki a szájából ;-) Ennek ellenére számomra mégis nagyon fontos információt tartalmaz ez a fogalom, hiszen valóban előfordul, hogy „egy másik nyelvemmel“ kell beszélnem. Szerintem bizonyos mértékben mindannyian ismerjük ezt: más „nyelvvel” beszélünk a legjobb barátunkkal, mint például egy tanárral.

Az egyik barátnőmmel beszéltünk erről a témáról: rá kellett jönnöm, hogy a nyelvhasználat is teljesen szubjektív dolog, mindenki a saját egyéni módján kezeli a nyelveit. (Érdekes, hiszen egyrészt hasznos az, hogy a nyelv és a nyelv kifejezésére ugyanazt a megnevezést használjuk, másrészt engem picit zavar is, hiszen nem tudom annyira irányítani azt a képet, elképzelést, ami az olvasó fejében létrejön.) A saját nyelvhasználatommal kapcsolatban például feltűnő, hogy nehezemre esik, olyan emberekkel németül beszélni, akikkel magyarul is lehetne. Emellett azt is megfigyelem magamon, hogy nem mindegy, milyen témáról van szó. Egyes témákat az egyik vagy a másik nyelven szívesebben tárgyalok meg. Ez bizonyos mértékben a szókinccsel is összefüggésben van, azonban vannak témák, amelyek az egyik nyelven számomra „természetesebbek”. Ezzel a ténnyel a blogírás közben is találkoztam – észrevettem, hogy más információkat írok le az egyik, mint a másik nyelven.

Ezzel kapcsolatban nagyon érdekelne, ti hogyan élitek meg ennek a blognak a kétnyelvűségét. Mennyire zavaró az ismétlődő információ, abban az esetben, ha mind két nyelven értesz? És mennyire zavarók azok a szövegrészek, amelyeket talán nem értesz?

Ha van kedved, valamilyen más csatornán adj nekem visszajelzést, tényleg kíváncsi vagyok! Hiszen nekem annyira természetes a kétnyelvűségem, hogy gyakran elfelejtem, ez másoknak talán zavaró vagy furcsa lehet :-)

[csakazolvassa]

magyaróra újra, a harmadik: vesszők

magyaróra újra, a harmadik: vesszők

A könyveket már megvettem: a fiamnak Háy Jánost, a lányomnak Lowryt (Az emlékek őre szerzőjének további könyveit), Dávidnak képregényt és Erich Kästnert, Macinak Fortepan-albumot, mondjuk az nem olvasásra van. Mert csak annak biztos a helyesírása, aki sokat olvas, és mélyen bevésődött az, amit a míves szövegekből tanult, és ettől érzéke lett a szóalakokhoz és a mondattanhoz, amelyek rendszerét…

View On WordPress

#újságíró #magyaróra #miért? #mondattan #nyelv #nyelvhasználat #nyelvtörténet #sorozat #vessző

[korkep-blog]

A nyelvhasználat és a identitás kéz a kézben jár Katalóniában

Negyven évig próbálták elnyomni a katalán nyelvet. Most annak dominanciája miatt panaszkodnak

A nyelvhasználat és a identitás kéz a kézben jár Katalóniában – írja Deutsche Welle. Az angol nyelvű német portál háttércikkében a katalán nyelvhasználati viták szerepét fejtegeti a függetlenségi válság kapcsán.

  A DW szerint a katalán nyelvi jogok és az oktatási rendszer áll legújabban a viták középpontjában, miután Alfonso Dastis spanyol külügyminiszter egy külföldi lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy a katalán iskolákban tanítanak katalán, angol, német, francia nyelvet, de spanyolt nem.

  Csak olaj volt a tűzre a katalán néppárti vezető, Xavier Garcia Albiol válasza, aki kijelentette, hogy a katalán gyerekek „megtanulják gyűlölni Spanyolországot”.

  Katalóniában a diákok a matematikától a társadalomtudományokon át a művészettörténetig mindent katalán nyelven tanulnak. Kivételt csak a spanyol és idegennyelv-oktatás képez. A ragaszkodás a saját nyelvhez nem véletlen. Közel negyven évig a Franco-rezsim szabályai szerint tanították a katalán nyelvet, aminek köszönhetően az akkor felnőtt generációk nagy része ma egynyelvű, mégpedig spanyolajkú.

  A Franco-rezsim bukása után azonban a demokratikus átalakulás utat nyitott a „nyelvi normalizáció” előtt, ami visszahozta a katalán nyelvet az oktatásba, az ügyintézésbe és médiába. Az oktatásban az otthon, családban használt nyelv került a középpontba. A cél a spanyol nyelv dominanciájának csökkentése és a két nyelven beszélő társadalom elérése volt.

  A statisztikák szerint a Katalóniában élő spanyol állampolgárok 36 százaléka használja csak a katalán nyelvet a személyes érintkezésben. Nagyjából 50 százalékuk mondja azt, hogy a spanyol az anyanyelvük. A lakosság 80 százaléka beszél katalánul, és 90 százaléka spanyolul. A felsőoktatási intézményekben a diákok spanyol nyelven felvételiznek – a katalán diákok pedig rendre átlagon felül teljesítenek.

  A spanyolok most azt mondják, hogy Katalóniában túlságosan átpolitizált a nyelvoktatás, amely a katalán nyelv dominanciáját hirdeti.

  Körkép.sk

Nyitókép: forbes.com

#függetlenség #katalán #Katalónia #nyelvhasználat #Spanyolország

[takarodjatokamehembol]

nem, magyarul még mindig nincs olyan, hogy magas minőség

évek óta bántja a fülemet

jó, kiváló, kitűnő, kimagasló minőség van

#nyelvtan #nyelvhasználat #nyelvhelyesség #rage

[cunctatormax]

Makaróninyelv,

melyet egybe kell írni, mert

a több nyelv  szavait, esetleg nyelvtani alakjait keverő nyelvhasználat, írásmű, pl.: makarónivers. Erre hivatkozva a makaróninyelv írásmód javasolható. 

[mindstormy]

Egy stresszes, fárasztó nap után, legjobb kikapcsolódás egy könyvet kézbe venni és elmerülni egy másik világban 😌💕 Tudás, bölcsesség, gazdag képzeletvilág, hatalmas szókincs, választékos nyelvhasználat… Te mit kaptál a kedvenc könyveid által? 📚🤗 #olvasnijo #olvasnimenő #pszichológia #pszichologia #stresszéspszichológia #mindstormy #stress #könyv #olvasás #igen #pszichológus 


#olvasnijo #olvasnimenő #pszichológia #pszichologia #stresszéspszichológia #mindstormy #stress #könyv #olvasás #igen #pszichológus

[mildiko]

Elkezdődött a suli, túl vagyunk az első komolyabb héten. Teljesen más a rendszer, mint otthon. Előre csak egy havi órarendet kapunk meg és akkor van óránk, amikor a Tanárok ráérnek. Van amikor 8:30-kor kezdődik, van amikor csak 10:15 kor. 12:30-tól du 2-ig van egy szent és sérthetetlen ebédszünet, amikor ügyeket sem lehet intézni, mert az ügyintézők is ebédelnek. Utána pedig du 2-től általában este 5-ig de van, hogy fél7-ig lesznek óráink. Összevissza vannak a tantárgyak. De egy délelőtt csak egy fajta van. Pl. délelőtt van International Trade and Logistics, délután meg Academic Research Methodology. Kb. 14 tárgy van összesen és eltérő, hogy miből van vizsga és miből van beadandó. De nem csak egy számonkérés van, hanem minden számonkérésből minimum kettő, tantárgyanként. A határidők is gyülekeznek a fejünk felett. A Campus Mundi szerencsére csak min. 20 kreditet vár el, én 23-at vettem fel, de eredetileg összesen 33 van, így 10 kreditnyi tárgyat szkippelhetek, azokra az órákra nem kell bejárnom. Ezek a marketinghez nem igazán kapcsolódó tárgyak mint a logisztika, projekt menedzsment és az operational risk management. Elég lesz 9 tárgyat leküzdenem, mert otthon átlagban 6-7 van, igaz sokkal több ideig tanuljuk. Itt sokkal kevesebb óra van egy tárgyból, emiatt mert dupla annyi tárgy van. Sajnos az őszi félévben szünetünk nem lesz. Az első két hét szerencsére laza volt, de most jön a mélyvíz. Nem ismerkedtünk meg az összes tanárral, a kilencből csak néggyel, de az eddigiek nagyon szigorúak. Van amerikai, brit angol, vietnámi és francia nemzetiségű tanárunk is, de mindegyik folyékonyan, tisztán és érthetően beszéli az angolt. Adacemic Research Methodologyból például el kell kezdeniük írni a többieknek a szakdolgozatukat (legnagyobb része francia, a külföldi diákok pedig double degreesek), ez a grand école program, ami “elit képzést” jelent itt Franciaországban. Nem gondoltam volna, hogy ide csöppenek bele. Acedemic Research Methodologyból például 10 akadémiai cikket kell keresnünk és összegezni max 6 oldalban, érthetően és nem másolás, beillesztéssel, hanem a saját szavainkkal. Illetve egy posztert kell készítenünk mellé. 5 hetet kaptunk rá. Nem csoportmunka, mert ugye mindenki a saját szakdolgozatához keres cikkeket. Érdekes lesz, meg kell hogy mondjam, nagyon nagy falatnak tűnik. A franciáknak 2x6 hónapot kötelezően kint kell tölteniük ebben a programban külföldön egy másik egyetemen és min 2 hónapot kell dolgozniuk külföldön gyakornokként. Nagyon jól beszélnek angolul, úgyhogy az én 3 hónapos amerikai tartózkodásom alatt felszedett ‘hétköznapi nyelvhasználat’ eltűnik a többieké mellett. Ők nem írnak szakdolgozatot “alapképzésen”, nincs alapszakos diplomájuk, hanem az ötödik év végén kell teljesíteniük, csakúgy, mint a hosszabb távú szakmai gyakorlatot. A tanárok azzal ijesztgetik őket, hogy ha mással íratják meg a szakdolgozatukat, vagy csalnak és másolnak, akkor a végén nem kapnak diplomát és az egész öt évnyi tanulásuk kárba veszett. Átmenni sem tudnak másik suliba, mert ha telefonon érdeklődnek a diák után, hogy miért nem kapta meg a régi suliban a diplomát, akkor nem félnek elárulni, hogy azért mert csalt. Meséltek buktatós sztorikat is, szóval nagyon stresszelik a diákokat már most. De ez nem feltétlen baj, mert ha kilépnek a munkaerőpiacra, akkor minden nap szembe kell majd nézniük a stresszel, ahogy mindenkinek ebben a szakmában.

#campus mundi #campusmundi #erasmus #normandie #caen