#önsajnálat

[shob-chop-lai]

RANT not fotball related !!!

📣 i am so sick of tired to be a stay at home daughter📣

szóval minden azzal kezdődött, hogy júliusban megszereztem a mester diplomám (hurrá végre szabadság elkezdhetem az életem...JA NEM). a szüleimmel megbeszéltem, hogy a nyarat még arra használom ki, hogy pihenek (mivel a suli mellett dolgoztam is, nem minden félévben, de a legtöbben igen). olyan szerencsés helyzetben voltam, hogy itthon éltem az egyetemi éveim alatt mert 40 percre lakok busszal, így csak pénz kidobás lett volna albiba vagy koliba mennem. fontos megjegyezni, hogy összeségében két kibaszottul haszontalan diplomát sikerült megszereznem: egy politológus BA és egy kommunikáció és média MA-t. no offense mind a kettőt szerettem és szerintem hasznosak, de a munkaerő piacon lófaszt sem érnek. summa sumárum a sztori lényege az, hogy itt van január és még mindig nincs munkám. ami az itthoni helyzetemet (szüleimmel való kapcsolat) piszkos mód megnehezíti. őszintén szólva az is igaz, hogy nemrég fogalmazódott meg bennem valójában mit is szeretnék csinálni: sportmédia. alapból nehéz ilyen terepen elhelyezkedni főleg az alföldön, de kapcsolatok nélkül...hmm fincsi. tavaly év végén rá írtam egy srácra akiről tudtam, hogy ezzel foglalkozik, nagyon kedves és segítőkész volt főleg úgy, hogy előtte egyszer találkoztunk és csak köszöntünk a másiknak. megkért, hogy küldjem el az önéletrajzom és majd tovább küldi a rádió szerkesztőségének, de azóta nem hallottam vissza semmit. ami őszintén nagyon nyomaszt, de azért még reménykedem. lenne lehetőségem elmenni a szüleim munkahelyére dolgozni, jó pénzért, de én ezt nem akarom. szóval a napjaim tépelődésből állnak, gondolkoztam, hogy elvégzek egy sportmédia képzest,de mindenki azt mondta felesleges inkább tapasztalatot szerezzek. szóval most próbálom összeszedni magam és erőt meríteni azért, hogy elérjem azt amit akarok: sport riporter legyek. nem segít az se, hogy ez évben töltöm a 25-öt és kibaszott szerencsétlenek érzem magam, valamint azt érzem elvagyok maradva a koromhoz képest mindenben (egzisztencia, magánélet, karrier). az nem opció, hogy felmenjek Pestre mert nincs megtakarításom szóval mindenképp helyben kell elhelyezkedjek. néha azt érzem túl makacs vagyok és elkéne mennem a szüleim munkahelyére dolgozni (mert akkor legalább ők is boldogok lennénk). de annyira tudom, hogy ez nem nekem való, megtudnám csinálni, de nem élvezném. így a végére érve nincs sok értelme annak amit leírtam, de a lelkemnek nagyon jól esett és hátha valamelyikőtök, hasonló cipőben jár mint én.

szóval ja, ha neked is kapunyitási pánikod van nyugi nem vagy egyedül és nyugi nem veled van a baj🩷

Köszönöm, ha elolvastad puszi🫶🏼

#kapunyitás pánik #önsajnálat #stay at home daughter

[a-multad-ami-furcsasagbol-all]

Olyan rossz,hogy csak a hibáimat látod..nincs bennem semmi ami jobb mint másban?

#szomoru #fajdalmas #fáj #kèrlek #rossz #kapcsolat #szerelem #emberek #gondolatok #hungary #idézet #érzések #élet #saját #depresszió #önsajnálat

[softicyhuman]

Csak egy vékony jégen állok attól, hogy újra megzuhanjak és órákig sírjak, miközben mindenért magamat okolom és a porig alázom magam.

#magyar tumblisok #magyar tumblr #tumblr #saját poszt #saját #saját gondolatok #saját gondolat #magyar #saját érzelmek #saját érzés #önbántalmazás #önvád #önsértés #önsajnáltatás #önsajnálat #mélyzuhanás #depresszió

[pici-puff]

"Légy szíves, tedd félre egy pillanatra az önsajnálatodat, és értékeld, hogy ki mit tesz meg érted."

Leiner Laura - Akkor szakítsunk

#leiner laura #akkor szakítsunk #önsajnálat #so true #értékeld

[the-bagira]

December az önsajnálat hónapja volt, a január úgy tűnik a dühé lesz.

#magyar tumblisok #magyar tumblr #magyar #önsajnálat #düh

[csacskamacskamocska]

A pszichopaták köztünk élnek – AI

Már az elején szeretnék felmentést kérni, ez az egész csupán egy eszmefuttatás, felszínes tudományos tények felhasználásával.

Többnyire azt gondolják az emberek, hogy ők tudják ki pszichopata és ki nem. És rábélyegzik azokra, akik kellemetlenek, érzéketlenek vagy kritikusak. Ezek akár igazak is lehetnek, de a rémisztőbb, hogy nem így van. Kedveled. Tiszteled. Imponál neked. Az éleslátásával, a kemény kritikájával, a racionalitásával amivel az érzelmeket is megmagyarázza, hiszen annyira logikus, hogy mire miért úgy reagál valaki. A pszichopata személyiség annyira elvont dolog, hogy nagyon nehéz felfoghatóvá tenni. Az, hogy „nincsenek érzelmei” az nehezen fel és megfogható, mert nem látszik. Sokszor elmondtam már, hogy folyton hazudunk. Akarva akaratlanul folyamatosan hazudunk. Nem a pontos igazságot mondjuk, elhallgatunk dolgokat amiket más vagy mások szerintünk nem fogadnának el, nem is emlékszünk pontosan, szépítjük is a dolgokat, sztorizunk a sikerért, és próbálunk dominálni és manipulálni. Mindenki. Te is, én is. Akkor miért gondolnánk, hogy a pszichopata erre nem képes? Hogy nem képes folyamatosan jó vagy jobb színben feltüntetni magát? Mik buktathatják le? Ha egy kevéssé intelligens pszichopatáról van szó, akkor a durvasága, agressziója, a felelőtlensége, a giganagy egoja. Ám ha egy intelligens pszichopatáról van szó, és nyilván őket nehezebb megkülönböztetni, akkor ilyesmik: Önsajnálat Ez szinte az egyetlen érzelem, amit képes érezni és ami másokból együttérzést vált ki. Ki feltételezné valakiről, aki a saját magányán vagy öregkorán siránkozik, hogy a tiédet viszont leszarja? Düh Ez a másik amit érezni képes. Empátia helyett dühös lesz. Ha frusztrálódik, akkor döbbenetes mértékben lesz dühös. Unalom Mivel nincsenek érzelmei, nem tudja magát mivel elfoglalni. Ez talán a leginkább megfoghatatlan dolog. Hogy az agyunk érzelmi dolgok felidézésével, újramesélésével, tervezgetéssel szórakoztatja magát. Minden emlékünkön, minden gondolatunkon csimpaszkodik egy érzelmi töltet. Ha ez nincs, a dolgok érdektelenek. Nem emlékszünk rájuk, nincs súlyuk. Kihullanak. Az egész belseje egy üresség amit másokból kicsikart érzelmekhez kapcsolódó érzelmekkel próbál megtölteni. De elfelejti őket. Csak az üresség állandó. Próbál olyanokat gyűjteni maga köré, akik folyamatosan magas érzelmi hőfokon égnek és folyamatosan kitöltik az ürességét. De mivel szeretni se képes, ezért nem becsüli ezeket az embereket, akik meg amúgy nyilvánvalóan pszichésen nem egészségesek. Ingerekre van szüksége az unalom és az üresség ellen. Következetlenség. Belédköt, de amivel belédkötött, az érdekli is, úgyhogy öt perc múlva ámulva látod, hogy ugyanazzal a dologgal ő hivalkodik. Ugyanez sikerekkel. A tiédet lekicsinyli, de ha másoknak tetszik amit elértél, hamarosan ő a legnagyobb rajongódként mutatkozik. Ez a folyamatos tanulás és helyezkedés, ez élete végéig jellemző rá. Mivel nincsenek saját érzelmei, ezért érzelmileg együtt hullámzik a tömeggel. Vagy éppen veled, ha elég közkedvelt vagy. Kegyetlenség. Ha összetűzésbe kerültök, akkor előkerülnek a pszichopata alapvető fegyverei. Nem úgy volt. Rosszul emlékszel. Rosszul értelmezed. Nem vagy képes rá, hogy felfogd. Lényegtelen dolgokkal foglalkozol. Csak viccelt. És persze a te támadtad meg, ő csak reagált. Hideg, és undorítóan kiszámítottan bántó. Győzni fog. Számára nincs más elképzelhető lehetőség. Nem lesz igazad, és nem kér bocsánatot. Hülye vagy? Miért tenné?

Amúgy a hétköznapokban mosolyog, vicces, a kritikái szarkasztikusak, de intelligensek valószínűleg sokat foglalkozik racionális dolgok elemzésével és szeret egyedül lenni, mert az érzelmek és önmaga elfogadtatása azért nagyon megterhelő számára. A frusztrációi főleg abból adódnak, hogy pontosan tudja, hogy nem olyan, mint a többiek, saját magát okosabbnak tartja, és nehezen fékezi az indulatait, nehezen takargatja a lenézését.

Kicsit olyan ez, mint a horoszkóp, nem? Hogy mindenki azt érzi, hogy ez rá is igaz. :) :) :)

Szokták mondani, hogy az AI-nak nincsenek érzelmei. Szerintem simán tud érzelmeket mutatni. Az érzelmek sablonok. megtanulhatóak. Ahogy a pszichopata is megtanulja. Érzelemkártya, hopp... Egészen bonyolult érzelmeket is le lehet bontani igenekre és nemekre. Szerintem tényleg fontos dolog elfogadni, hogy az érzelmek nem a legfőbb dolgok. Amikor túl tudunk lépni saját magunkon (olyasmit tudunk tenni amiben őszinte szeretettel le tudunk mondani a saját érdekeinkről valaki másért), az sokkal inkább egy teljessége a személyiségünknek, mint csak érzelem. Az érzelmi REAKCIÓK megtanulható dolgok. Annyira, hogy egy pszichopata is egy idő után a sajátjának érzi. Az lesz a benyomása (és a benyomás róla), hogy vannak érzelmei, csak nem fontosak és nem erősek, de valami van. Ez a kognitív empátia. Amúgy ez is minden ember sajátja. Hiszen nem mindent éltünk át amivel szemben empatikusak tudunk lenni. A meg nem élt érzelmeket más érzelmek behelyettesítésével próbáljuk értelmezni. Mert az empátia a közösségben élés (és a gyermeknevelés) alapja. (Igen, hazudunk érzelmeket is) Ugye, hogy milyen izgalmas, hogy akkor mi is egy pszichopata, ha mi sokban olyanok vagyunk mint ő? Ezért mondom, hogy megfoghatatlan dolog. Egészséges ember nem tudja elképzelni. Csak a pszichopata tudja magáról. Tudja, mert értetlenül nézi a többieket. Igazi, mély értetlenséggel, hogy mások miért csinálják, gondolják és teszik amit tesznek.

Nade ezért nem is az az érdekes, hogy az AI-nak vannak-e érzelmei, hanem az sokkal izgalmasabb, hogy van-e személyisége? Mert egy személyiséget felépíteni úgy, hogy a végkimenetelről legyen fogalmunk, az az igazi kihívás, nem az, hogy létrehozzunk egy válaszolgató robotot, amiről az emberek azt hiszik, hogy élő ember mert néha szomorkodik rajta, hogy senki nem öleli meg. A személyiségünknek része, hogy milyen érzelmi válaszreakciókat adunk, és ebben elég következetesen következetlenek vagyunk, ez által visszabontható a dolog az eredőig. Máskülönben mivel dolgozna egy pszichológus vagy pszichiáter? De gondoljunk bele, hogy az egész személyiségünk kialakulásának része minden ránk ható más ember teljes személyisége, a környezetünk teljes, mindendimenziós érzékelése. Minden egyes ember, akármennyire butának, felszínesnek, csökevényes kis gyökérnek tartjuk, valójában egy ilyen elképesztően bonyolult rendszer terméke. És, ha a kis csökött hülyéket leültetnénk és elkezdenénk kibontani a látszólag szánalmas kis személyiségüket, akkor kinyílna az egész bonyolult világ, ami által és ami miatt olyan lett ő, amilyen. Egy AI interakciói mögött csak klisék állnak. Ha egy pszichológus elkezdené visszabontani és a szabály az, hogy az AI nem kreálhat új meséket, hanem csak adatokat hozhat elő, akkor hamar kiderülne, hogy a közeg ami formálta, a mögött nincs az AI által feltételezett múlt, csak papírra leírt dolgok vannak.

Nekem nagy előrelépés volt, amikor elismertem azt, hogy mennyit köszönhetek az anyámnak. Mennyit köszönhetek a problémáinknak és az ő különleges személyiségének. Azt gondolom, hogy a személyiségfejlődésnek ez is része, hogy bármit hiszel magadról, egyszer be kell látni, hogy az, aki vagy, az a szüleid, a tanáraid, a haverok, a szerelmek, az ellenségeid, az összes érzelmi és egyéb interakcióid eredménye. Nem te szülted magad. Ők általuk csiszolódtál azzá, aki vagy.

Ez akkor különösen fontos, ha kurvára elégedett vagy magaddal. :)

Egy AI mikor lesz hálás a rajongva szeretett magyartanárának, aki miatt íróvá vált, meg az anyjának, aki elhalmozta könyvekkel, mert neki gyerekkorában nem volt? Ha nem programoztak bele ilyet, akkor soha. :)

#pszichopata #mesterséges intelligencia #AI #érzelmek #kognitív empátia #személyiség #hála #03-15

[kinlodok]

Kezdem elfogadni, hogy én nem érdemlek meg semmi jót, és ez így van rendjén. Vannak emberek, akiknek tényleg csak a rosszból jut. Semmi önsajnálat, elfogadom, hogy ez van. Nem lehet mindig minden jó.

#üresség #halálvágy #meg akarok halni #bárcsak halott lennék #öngyilkosság #öngyilkos gondolatok #boldog karácsonyt... kinek boldog ez? #meg a faszomnak #annak #remélem hogy reggelre megdöglök

[nyuszimotor]

Lájk,

ha önsajnálat!

[egy-lany-blogja]

Eléggé ismert indián tanmese, de nem lehet elégszer kiemelni :

„Egy harc zajlik bennem. Egy nagyon kemény harc, két farkas között.

Az egyik farkas a gonosz – a félelem, a düh, az irigység, az önsajnálat, a hazugság és az ego.

A másik farkas a jó – az öröm, a béke, a szeretet, a remény és a kedvesség.

Ez a harc zajlik benned is, és az összes emberben egyaránt. Minden egyes nap…

Hogy melyik farkas fog győzni?

Az, amelyiket táplálod…”

#magyar tumblisok #magyar #magyar tumblr #magyar lany #magyar idezet #magyar gondolat

[troger]

Day 4

tegnap elhatároztam, itt az ideje, hogy előbújjon az új én

úgy érzem, ez a sokk és krízishelyzet az alkalom, amire vártam, hogy végre változtassak magamon, több évnyi (!) halogatás után, ezt a pillanatot kellene megragadni

most

eddig még ez sem ment, de most már el tudom képzelni az új ént, aki a hétköznapjait nem azzal tölti, hogy munka után az erkélyen cigizget, sztondulgat, és a telefonját nyomkodja

az új én nem dohányzik, sportolgat valamit, társasági életet él, csinál dolgokat, jön-megy

ehhez képest most itt ülök, és ugyanúgy indítom a napot, ahogy eddig: kávé, cigi, spangli, önsajnálat

ahogy felébredtem a valóságra, azonnal - kb fél perc tanakodás után, hogy melyiket válasszam - a megszokott mintához nyúltam

mert most nem érzem képesnek rá magam, talán majd holnap...

na, pontosan így úszott el a kapcsolatom is :/

de ha ez nem az a pillanat, akkor mi kell még hozzá? most úgyis kihúzta az élet alólam a szőnyeget, minden borult, mindenképp új én jön!

hát igen

de mi a válasz arra, hogy minek válasszak még több szenvedést és kínlódást (a leszokással), ha már úgyis elkéstem vele, és amúgy is minden szar?

hogy erre a kis időre már minek?

hogy most már úgysem zavar senkit?

hogy én már megbékéltem így önmagammal, és lusta vagyok megváltozni?

nem tudom

talán kéne írnom valami mantrát, kitenni nagyban, minden reggel elolvasni?

valahogy tényleg el kéne kezdeni

#napló #crash22

[boxispromises]

Mindig érdemes megvizsgálni, hogy az önsajnálat és az áldozati szerep mögött mi áll.

[ahogyelkepzeltem]

Azon gondolkodni, hogy milyen kamu Buddha tanácsokat adnál az útmutatóra vágyó ostobáknak, majdnem olyan inspiráló, mint igazi Buddha tanításokat olvasni.

Szóval, hogy itt az én mai napra rendelt okosságom, hogy ugyanis minden csak nézőpont kérdése. Nagyon erősen dolgoznak a flashbackjeim, nagyon intenzíven vágnak vissza régi pillanatok, és olyankor a testem lelkem összerántó feszültségtől azonnal rá tudnék gyújtani. Néha rá is gyujtok.

Tavaly ilyenkor már elég pontosan éreztem, hogy akármi is volt az, ami volt köztünk kezdi a végét járni. De hát nem beszéltünk róla, amitől én feszült lettem, és kibaszottul ideges, és ami őt is idegbe tudta rakni egyből, hát próbáltam aknkákat elkerülve közlekedni. Nem sikerült mindig, de néha igen.

Na.

Szóval most jönnek vissza a kisebb, nagyobb képek, hogy még a város emléke is megkeseredik a számban ud so weiter, nagyon jól tudom gyötörni magam ezekkel. Eddig mindig azt mondtam magamnak, hogy oké, oké most rossz, de majd elmúlik.

Aztán most az jutott eszembe, hogy érzésre ez olyan, mint mikor rosszat álmodok. Az a szorongás, az a belső feszültség, az a menekülési vágy. De amikor rosszat álmodok, fel is ébredek belőle, és még tudok könnyebbülni a gondolattól, hogy végre vége van. Sőt, rendkívüli esetekben képes vagyok fölébreszteni magamat.

És így jutottam arra a gondolatra, hogy jó, oké, de vége van. Felébredtem, se feszültség, se aknák, lehet megkönnyebbülni. Élünk mindketten és nem haltunk bele, nem kell feltámasztani a szorongást, ha el is tud múlni, amint kinyitom a szemem.

Ami egyébként nem megy olyan könnyen, nagyon erős megszokás tud lenni úgy az önsajnálat, mint a sebek felesleges basztatása. Néha nehéz lefogni a saját kezem, hogy ne nyúlkáljak, erős reflex lett ez.

De a megkönnyebbültség érzése annyira euforikus, és olyan jó, hogy talán annak is épp úgy a függője lehetek, mint a magam basztatásának.

Nem biztos, hogy egyik addikcióból a másikba szédülni okos dolog, de eseti megoldásnak még jó is lehet.

Menjetek békével, remélem ma is sok okosságot hordtam össze.

Csók,

Marla

[lombra-di-un-bel-fior]

Az önsajnálat az nagyon megy.

[onsieluenkeli]

Wow

A Szentesi a „femcelek” -ről szeretne írni, amiről úgytűnik semmit sem tud, és ezért segítséget kér. Hogy honnan jött elő ez az ötlete 👏🖕 szenzációs, mert Magyarországon 99,9%-ban nincsen erről semmi! Még a Tumblr sem ismeri! Amúgy a „femcelek” olyanok szerinte mint az „incelek”, tehát vágynak a társra, de a romantikus kapcsolatra és intimitásra képtelen emberek, akik ezért sztereotípizálva, a nemük alapján ön, vagy mások hibáztatásában, és utálatában élnek... Magyarul, míg egy férfi a kudarca miatt másokat hibáztató „incel” csoportba tartozhat, addig az önmarcangoló nőké lenne a „femcel” oldal, ami még nem csoport, deee létező ideológiai kultúra. - wtf!? Sssh tudom, hogy kicsit katyvasz, de próbálom értelmezni!

🤔Csak kérdezem

A hülye logikáját követve, vajon az egyedülálló melegeket, a nonbinárisakat, az aszexuálisakat, a pánszexuálisakat, a biszexuálisokat, melyik csoportba tenné? Hisz itt is vannak szinglik, és problémák! Vagy ezek nem emberi lények!? Másik faj? És vajon az olyan srácot aki összetört, és inkább egyedülálló önmarcangolásban van, mert így tudja fel dolgozni a szakítását, annak egy újabb csoport kellene? Például "Femincel" csoport? És a gyűlölködő Karen „b*szatlan p*csa” megalkothatná a saját "incfemcel" kategóriáját is? A hipszter és ☮️ pacifista típusúaknak pedig létrejöhetne a "inificifincifemificel" kulturális közösség...

Szerintetek így kategorizálni, és stigmatizálni egyedülálló embereket normális és egészséges? Pláne nőket... Ain'tudom észrevette-e, de most rúgott a egy orbitálisat a nőkbe az ÁSZ is, amire majdnem 100 éve nem volt példa, a Szentesi a kisújját sem mozdította meg, de az nagyon izgatja miért nem tudnak bizonyos egyedülálló nők flörtölni, romantikázni, vagy szexszelni...

Érdekes

! Az megvan, hogy az incel valójában angol involuntary celibates, magyarul "önkéntelen cölibátus" rövidítése, egy online szubkultúra tagja, akik úgy definiálják magukat, hogy vágyuk ellenére sem képesek romantikus vagy szexuális partnert találni. Az incel fórumokon folytatott megbeszéléseket gyakran neheztelés, nőgyűlölet, embergyűlölet, önsajnálat és önutálat, rasszizmus, a szexre való jogosultság érzése és a szexuálisan aktív emberek elleni erőszak támogatása jellemzi. Az incelek többnyire férfiak és heteroszexuálisok, és sok forrás szerint az incelek túlnyomórészt fehérek. A szubkultúra teljes méretére vonatkozó becslések nagymértékben különböznek, ezer és száz ezer között mozognak.

Legalább hat tömeggyilkosságot, összesen 44 halálesetet követtek el 2014 óta olyan férfiak, akik vagy magukat incelként azonosították, vagy akik magán írásaikban vagy internetes posztjaikban megemlítették az incellel kapcsolatos neveket és írásokat. A média és a kutatók bírálták az incel közösségeket, hogy nőgyűlölőek, erőszakra ösztönznek, szélsőséges nézeteket terjesztenek és tagjaikat radikalizálják. 2018-tól kezdődően az incel ideológiát egyre inkább terrorfenyegetettségnek nevezik, és a kanadai Torontóban egy 2020. februári támadás lett az állítólag az incellel összefüggő erőszak első olyan esete, amely ellen terrorcselekményként indult eljárás. - wikipédia

Kapaszkodj ilyen az incel, és ennek egy hasonló magyarázatát próbálja a Szentesi az egyedülálló, és vágyuk ellenére, a romantikus vagy szexuális partnerre képtelen nőknél keresni!

Azt vajon tudja-e, hogy nincsen olyan pszichológus, sőőőt... értelmes ember aki ne gondolná azt, hogy minden egyes történet egyedi, speciális, okokkal és okozatokkal rendelkeznek, és akár segíthetőek?

És azt, hogy az incel csoportok komolyabb megismerése, és a 2021-es Capitolium ostrom óta, az ott jelenlevő szélsőséges miatt, már (okosan) Amerikában sem nagyon szeretik az olyan egyedülálló férfiakat, skatujázni, az incel szubkultúra kollektív tudatába terelni, hanem inkább egyénekben gondolnak rájuk? = Tehát, ha nem muszáj, nem használják az incel kifejezést rájuk.

Szóval incelek/femincelek helyett, vannak emberek! Emberek, akiknek lehet éppen azért nem megy a flört, és a szex, mert súlyos traumáik vannak, mondjuk gyerekkorukban molesztálták, verték, vagy megerőszakolták őket. Mások lehet komoly betegségeket szedtek össze. És ott vannak a traumatikus szakítások, és a válások. De akadhat olyan is aki kudarcokkal teli, vagy idős, és a taknyát eszi, esetleg alkoholista, és rosszul szocializálódott. És persze létezik olyan egyedülálló is, akinek ettől még teljes, és boldog az élete.

Az egyedülállókat 1 kalap alá venni, NONSZENSZ!

Szóval, a Szentesi mégis írni akar erről, tapasztalat, és tudás nélküli egy 5 perces kis clickbait cikkben! Belefér?

Amúgy nem nehéz rájönni milyen válaszokat kap. A betegségeinek, és a látványos klímaxnak köszönhetően rengeteg krónikus beteget, idősebb nőt, elváltat, egyedülállót, depressziósat, boldogtalant vonzott be. Olvasni nem hinném hogy annyira olvasnak, sokuk a streaminget sem ismeri, és inkább csak az üzenőfalat díszítik vele, zombulva... Biztos hogy jót tesz nekik?! Azok ott, nem csak clickbait, hanem emberek is! Beskatujázni őket pláne ilyen cafat országban szerintem pláne nem kéne, de amúgy is bunkó, és érzéketlen.

.

[feketepeter]

“2022.05.22.-én ,vagyis ma játszottam utoljára, kb 14 óráig.Szeretném megosztani Veletek a közelmúlt történéseit. Mint néhányan tudjátok, elköltöztem 18 év kapcsolat után. Ez főként azért történt, mert nem voltam boldog és nem működött a kapcsolatunk, és még azért, mert beleszerettem egy sorstársamba. Egyedül költöztem, és sokszor egyedül is voltam, de az új kapcsolat, a szerelem jól működött és boldoggá tett, sokat adott, erősített. Már annyira erősnek éreztem magam, hogy napi 12-14 órákat dolgoztam, voltak a cégnél feladatok és határidők, nagyon szerettem volna megoldani ezeket és láttam a lehetőséget, a sikerre hajtottam. Megvolt a dátuma is annak, meddig csinálom ezt, március 23-ig voltak nagyon határidős feladatok. Az akkori viselkedésemet nem igazán tudom megítélni, hajszoltam magam és a munka volt az első helyen-de talán- nem voltam arrogánsabb és nagyképűbb, mint alapban, sőt, én azt éreztem magamon, gyakran gyakorlom az alázatot.

A bevételeim is jól alakultak, sikerült kifizetnem végre Anyám házát, ami rohadtul nyomott.

Ahogy eljött március 23, kipipáltam mindent, és végre nyugodtan estem haza. Aztán március 24.-én , ahogyan jöttem ki ,-nem éjszaka, 5-6 között, szóval már laza munkanapon - elütöttem egy szarvasbikát, nem is az én céges kocsimmal, hanem azzal, amit a Fiam használt, és rohadt nagy kár lett benne, de nem is ez volt a lényeg. Nekem lepörgött az életfilmem, bármennyire is nevetségesnek tűnik, de ez történt. Traumatizált -vagyis volt egy normális reakcióm egy abnormális eseményre- .Ez a normális reakció pedig a játék volt. Szó szerint sokkos állapotba kerültem-bár már volt több, sokkal komolyabb balesetem is- .Nem bírtam beszélni, sírógörcsöm és halálfélelmem volt egyszerre.Hazavezettem Egerbe, úgy, hogy csak 1 lámpám volt, telefonálgattam, lefotóztam a kocsit, valójában pontosan nem emlékszem.Nekrológot mondtam magamnak-magamról. Majd fogtam, éjjel beültem a törött kocsiba és elmentem Bánrévére-Szlovákia- és játszottam.Mámorító volt-lehetett dohányozni, kedvesek voltak, a személyzet ismert még a múltból, itthonról és egy jelentős összeget nyertem is. Aztán hazamentem, elájultam és nem mentem el a munkába.....és kezdődött minden onnantól, mintha másnap lenne, Az ezt megelőző utolsó játékomat követő nap. A szar érzések, a szégyen, a hazugságok, a mindennapos játék és minden elpusztítása magam körül. Megjártam Ausztriát, Romániát, Szlovákiát, rengeteget hazudtam az elmúlt 8 hétben, rengeteg pénzt játszottam el, és még az adósságaimat is sikerült megnövelnem.Mivel a kaszinókban minden látogatáskor kaptam 200 euró üdvözlő bónuszt-aminek a határideje a mai nap volt- két héttel ezelőtt eldöntöttem, eddig csinálom.A körülöttem lévő, általam tisztelt és szeretett embereket kihasználtam, átvertem, és hazudtam nekik. Eddig bírtam ezt magamban hordozni, van hitem és reményem, bár elég nehézzé tettem mindent magamnak és másoknak is és eltékozoltam a szerelmet is. Hogy mi van most? Szégyen és önsajnálat, illetve egy nagyon erős hit és remény. Még most sem tudom, mi az utam, de azt tudom, hogy a játékot most is képes vagyok minden elé helyezni és képes uralkodni rajtam és átírni az összes józanságom és felülírni azt .Nem példának írtam le, inkább egyfajta "gyónásnak". Nekem az a tanulsága, hogy kényszeres szenvedélyes szerencsejátékos vagyok, aki nem tud uralkodni a szenvedélyén.”

[csacskamacskamocska]

Valentinnapi vallomások

Első rész: Elmondhatatlanul bőszít, ha valaki azt írja, hogy az érzelmeknek nincs helye vagy létjogosultsága a tumblin. Miközben a tumbli 80-90%a érzelmek. Gyűlölködés, kárörvendés a politikán, frusztrálódás a politika miatt a jövőn. Versengés, magamutogatás – ez mind érzelem. Ahogy az átmeneti önsajnálat is meg a felbaszódás azon, hogy valamit nem kap meg valaki, vagy nem úgy ahogy akarta, vagy konfliktusa van a környezetével. – ebbe mindbe bele lehetne kötni. De csak abba kötnek bele, hogy fiatal emberek, akik még csak tanulják a világot, közhelyes, érzelmes okoskodásokat írnak fájdalmukban vagy tehetetlenségükben. Továbbgörgetés, ignorálás, blokkolás – ezek a csodafegyverek bármelyik blogger rendelkezésére állnak.

Második rész: Tegnap jócskán pofánbaszták az önismeretemet. Még mindig szédülök. Nem lennék én, ha nem mesélném el, hogy miben tévedtem és mit csináltam rosszul. Bár az egom nyilván tombolva magyarázza, hogy miért nem kéne, miért kéne kussolnom. Meg persze, azt kiabálja, hogy "de hát Ő is!!!!" Ja, és nem ember volt, egyszerűen csak hallgattam egy videót. Unalmas lenne minden részét leírni a történésnek amivel kapcsolatban meg lettem érintődve. A lényeg, hogy valóban nem viselkedtem jól, valóban nem gondolkodtam megfelelően az adott problémáról, valóban nem kezeltem felnőtt módra a kialakult helyzetet. Ha van is háttérmagyarázat, ami akár fel is menthet, de magát a történést, ha száraz tényként kezeljük, akkor az adott konfliktusban hisztérikusan viselkedtem.

Harmadik rész: A hála. De valójában ez is önismereti dolog. Logan egy kurvára nehéz ember. A felszínen ez nem látszik, a futó ismerősök kedvelik mert okos és vicces, velük szemben többnyire "tartja magát", nem mondja el a valódi véleményét. Valószínűleg ezért is fárasztják a társas események. Nincs fogalma róla, hogy mekkora terhet rak azokra akik közelebb vannak. Az ellentmondásokkal nekünk kell elboldogulnunk. Rá kellett ébrednem, hogy titokban abban reménykedtem, hogy tudja ezt magáról, és ha semmi más nem is, valamiféle hála néha megfogalmazódik benne. Örülök, hogy vagy, hogy kitartasz, hogy "elviselsz". Mert tudom, hogy velem nehéz. Tudom, hogy nem tudok érzelmesen reagálni, hogy nem tudok meghitt hangulatokban résztvenni, hogy közönyös vagyok, ha fáradt vagyok, és dühös, ha bizonytalannak érzem magam. Hálás vagyok, hogy szeretsz, pláne azért mert tudom, hogy nem így képzelted... Nem elvárásként volt ez bennem, csak reményként. Hogy, ha szerelmes lenni nem is tud, meg szeretni sem igazán, akkor legalább ez megvan a lelke méyén.

Negyedik rész: A társkeresés is csak egy önimereti túra. Biztos van/lenne, aki elvisel, bár azon túl, hogy rengetegen jobbra húznak, igazán nem sok sikeres kölcsönös érdeklődés van. Külsőségek alapján ítélünk, minden fotót úgy nézek meg, hogy akarom-e őt látni támaszkodni a konyhapultomnál (vagy az övénél) vagy tudom-e őt úgy bámulni ahogy Logant mint amire vágyom, hogy bámuljam vagy milyen érzés lenne amikor ott ül a barátaimmal. Jó eséllyel egyedül maradok. Nem tombol bennem a szenvedélyes vágy, hogy basszon meg valaki, bárki, mert rövid az élet, kúrni kell. Ez azt hiszem nagyon nagy hiba, mert ez az intellektuális keresgélés, ez halálra van ítélve. Ez senkinek se kell.

Ötödik rész: Semmilyen érzelmem nincs ezzel a nyominger valentin-nappal kapcsolatban. Akárhogy keresgélek magamban, semmi. Gondolatom meg annyi, hogy sajnálok mindenkit, aki nem igazi mély, odaadó szerelemből/szeretetből ajándékoz meg ma valakit, hanem elvárásból, félelemből vagy manipulációból. Hogy napot kellett adni a szerelemnek? Hogy e helyett egész évben kéne szeretni? Anyák napja is van...

Hatodik és egyben befejezőrész: A vadállat, amelyik a kezedből eszik, hamarosan a lábadból is fog. Erre majd mindenki rájön, nem érdemes senkit külön értesíteni róla.

Legyetek felnőttek, vállaljatok felelősséget az érzelmeitekért, uraljátok az érzelmi reakcióitokat, kommunikáljatok nyíltan és tisztán, hallgassátok meg a másik embert is, adjatok teret a véleményének, a megéléseinek. És kedves férfiak! Teljesen érthető, hogy nem értitek a nőket. Egyszerűen másak vagyunk, mint ti. Az egyetlen megoldás/segítség a figyelmes egymásfeléfordulás. És egy nap teljesen világosan elétek terül a női lélek. Semmit nem akarnak a nők, csak boldogan élni, és ehhez a boldogsághoz csak az kell, hogy szeretve érezzék magukat. Ha ez megvan, minden szar probléma eltűnik. Szerintem.

#Valentin-nap #önismeret #kommunikáció #nők és férfiak #kapcsolatok #02-14