#kastélyok II. | Explore Tumblr Posts and Blogs

dedibelyegei · 11 months

Text

Ahogy az előző posztban már említettem ez a sorozat egy igazi több éven át tartó long run volt, a következő évben, 1987-ben a Kastélyok II. sorozat két részletben jelent meg, ez az egyik fele. Dizájn, tervező maradt mint látható, csak jöttek új színek, meg persze magasabb névértékek. Eléggé meglepődtem, hogy a 100-asok egész értékesek, még lepecsételve is mennek ilyen 700 forintért, egy postatiszta példány akár 2.000 forint is lehet nemzetközi eladásban! Darabszámokat nem találtam, de gondolom akkoriban jóval kevesebbet nyomtak ilyen nagyértékű bélyegekből, ritkán volt rájuk szükség. A 20-asból amúgy nekem rengeteg van, szerintem legalább tizenöt, szal ha valaki szeretne csak írjon :D No és akkor, úgy láttam szerencsére szerettétek, nézzük a friss kastélyokat!

Keszthely - Festetics kastély (10 Ft)

A birtokot Festetics Kristóf vásárolta meg Pethő Jánostól 1739-ben, aki Keszthely akkori legnagyobb földbirtokosa volt. Néhány évre rá, 1745-ben meg is kezdődött a kastély építése, azonban mérete és a folyamatos változtatások, koncepcióváltások miatt, végleges formáját csak az 1880-as években nyerte el (pl. az ikonikus torony is csak a legvégén épült fel), szóval elmondhatjuk, hogy ezzel a cirka 140 évvel, a leghosszabb építési idejű létező épület alighanem Magyarországon! Látszik is amúgy a sok variálás, a főhomlokzat meg úgy az egész épület a megszokottól eltérően egyáltalán nem szimmetrikus, cserébe hatalmas, az egyemeletes épületben összesen 101 szoba található! Szerencsére a II. világháború Keszthelyt kevéssé érintette, így a kastély, a könyvtár, és a bútorzat nagy része sértetlen maradt. A háború után azonban az értékes egyedi berendezési és dísztárgyak mégis elkezdtek szerteszét kallódni az országban, kisebb dolgok örökre felszívódtak, illetve bizonyos sérült bútorok a budapesti Iparművészeti Múzeumba kerültek restaurálásra, aztán hogyhogynem ottmaradtak. Emiatt, lényegében a 2010-es évek eleje, közepéig a XVIII.századi rokokó berendezés nagy része az Iparművészeti múzeumban, annak raktárában, esetleg az előző posztban már taglalt Nagytétényi Kastélymúzeumban leledzett. Ezek aztán '14-16 között fokozatosan visszavándoroltak, és a kastély, amúgy húsz teremre kiterjedő állandó kiállítását tették sokkal hitelesebbé, és részletesebbé. A Helikon Kastélymúzeum, folyamatosan keresi amúgy a további elveszett Festetics-eredetű műtárgyakat, alkotásokat és próbálja visszavásárolni. Itt található a Helikon Könyvtár is, melyet maga Festetics György alapított a XVII-XVIII.század fordulóján, és 80 ezres gyűjteményével, jelenleg is Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. 2015-től amúgy nagyon jelentős állami beruházással történtek fejlesztések, megújult a teljes kastélypark, az úgynevezett Amazon ház egy új kiállítással, korabeli főúri utazások témájában. További nagyszabású fejlesztések is tervben vannak, ezek forrása, különösen manapság persze kérdéses.

Martonvásár - Brunszvik kastély (20 Ft)

A terület ahol a kastély elhelyezkedik a török idők után először a Beniczky család birtokába került (a török idők alatt amúgy Martonvásár teljesen elnéptelenedett). A kastély első részét, akkor még csak egy kúriát még ők húzták fel 1783-85 között. A Brunszvik családhoz Mária Terézia adományozása által kerül, a grófi címmel együtt, id. Antalhoz. Halála után sorshúzással szétosztották birtakit, Martonvásár ifj. Antalhoz került, kinek fia Ferenc fejlesztette kastéllyá a meglévő kis barokk kúriát az 1820-as években, ráépítéssel és klasszicista átalakítással. Az 1870-es években újabb átépítés következett fia, Géza által, ekkor kapja meg az épület jelenlegi neogót stílusát, végül aztán 1893-ban eladja a birtokot, ami után több rövidebb tulajdonlás után 1897-ben Dreher Antalhoz kerül! Ő egészen a háború végéig, 1945-ig birtokolja, mialatt szintén több kisebb-nagyobb átalakítást végez rajta. '45-ben hadikórház lesz belőle, aztán gazdátlanná válik. 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia kapja meg, akik a '70-es években történt helyrehozatali munkák óta, a Mezőgazdasági Kutatóintézetük székhelyeként használják - a kastélyhoz amúgy 70 hektáros angolpark is tartozik, saját patakkal, kis szigettel. Az épület egy másik része látogatható, Beethoven emlékmúzeum üzemel benne, mivel a világhírű zeneszerző a Brunszvik lányok - Teréz és Jozefin - zongoratanárja volt egy darabig, és háromszor is megfordult hosszabb ideig a birtokon, jó kapcsolatot ápolt a családdal, néhány levél tanulsága szerint különösen Jozefinnel...

Noszvaj - De la Motte kastély (30 Ft)

A kastélyt 1774-78 között építette a báró Szepessy család, copf stílusban. Sajnos viszonylag hamar meg kellett tőle válniuk, és gróf Almásy Antal özvegye Vécsey Anna lett a szerencsés vásárló. Az ő második férje volt egy francia ezredes De la Motte, Mária Terézia udvarából, innen kapta a kastély a nevét. Az Almásyak pezsgő társasági és művészeti életet tartottak fent a belül francia stílusban berendezett kastélyban, majd a kiegyezés után több különböző család birtokában is volt. '44-ben a kommunista hatalom elűzi a tulajdonosokat, és a kastély 12 évig magára marad, majd némi tatarozás után '57-ben üdülőt nyitnak benne. Ekkor restaurálják a 200 éves frekókat, parketta burkolatot, korszerűsítik a villanyt, világítást. '72-ben a Heves megyei tanács átveszi az épületet teljesen befejezi a restaurációt és megnyílik a mai napig is látogatható kastélymúzeum. Szintén jelentős és látogatható angolkerttel rendelkezik, ha nem is akkorával mint a Brunszvik kastély. 2016-ban az egyik szárnyban 6 szobás kastélyszállót nyitottak, most is foglalható.

Fertőd - Esterházy kastély (100 Ft)

A mai Fertőd elődje egy Süttör nevű falu volt, ami a török uralom után a Nádasdyakhoz került, majd tőlük kamarai kezelésbe került, mivel részei voltak a Habsurg-ellenes rendi mozgalmaknak. 1681-ben aztán Esterházy Pál vette meg az elkobzott javakat a császári adminisztrációtól. A kastélyt Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján, több építészmester közreműködésével kezdték építeni 1720-ban, előtte már állt a helyén egy kisebb U alakú vadászkastély egyébként. A teljes épületegyüttes megépülése több, mint húsz évbe telt, de a teljes elkészültsége minden elemnek, a parkot is beleértve 1766-ban történt csak meg. Az Esterházyak művészetpárti tevékenysége miatt a kastély Magyarország egyik fő kultúrális központja volt a XVIII. század utolsó harmadában, 'Magyar Versailles'-ként is emlegették, már csak a stílusa miatt. A kastély elkészültével egyébként körülötte új település is született, neve Esterháza lett, jelenleg Fertőd egyik városrésze, de így hívják a mai napig. 1946-tól az egyik szárnyban Kertészeti Középiskola és Szakkollégium működik. Jelenleg a kastélyok tekintetében Magyarország legnépszerűbb turistalátványossága, évi több százezere látogatóval, melyből 50-60 ezer külföldi. Része a Nemzeti Kastélyprogramnak melynek során jelentős EU-s támogatás segítségével nagyszabású teljeskörű felújításon esett át, kívül-belül a parkot is beleértve. A kiállítások mellett, a nyári szezonban minden héten komolyzenei koncertek, hangversenyek kerülnek megrendezésre, vendégművészekkel és nagyzenekarokkal. Érdekesség, hogy az állam a kastélyban a mai napig fenntart egy lakosztályt az Esterházy család még élő tagjainak, közvetlen leszármazottainak.

7 notes · View notes

siculia · 5 years

Text

Marosvásárhelyi gondolatok

A ti szavatokra lelkem felhevűle, És Vásárhely kies halmára repűle, Melyről végignézvén a székely földeken, A hűs forrásokon, a fenyves bérceken: E felséges vidék úgy magához ragadt, Hogy szűk elmém éppen a felhőkig dagadt, Színültig tőlt édes hazámnak képével És a történetek zajgó tengerével; Sőt kijjebb csapongván a népek sorsára, Hol örűlt, hol búsúlt, mint világ polgára.1 Mi is emelhet fel egy halandót jobban, Mint ha az emberség tüzétől fellobban, S úgy nézvén e főldet, mint azonegy tanyát, És a természetet, mint egy közös anyát, [Emberűl tekinti a főldnek népeit, Mint egy ház fekete s fejércselédjeit,] Az emberiségnek sorsán gondolkozik, S az egek tisztébe beléavatkozik? Óh, emberi szívnek állhatatlan volta! - Így szólék magamban) óh, már amiolta E főldön értelmes porképek mozganak, Mennyi változások, hány scénák voltanak! Hányszor mutatta meg az emberek szíve, Hogy ő a jóltévő mennyeiek míve; De miatta hányszor kellett e világnak Piaccává lenni minden gonoszságnak? Ha egy ember támadt, aki áldást ontott Embertársaira, száz volt, aki rontott; Ha sok század alatt egy nép addig hága, Hogy már mennyországgá lett az ő országa, Egy nap a hódító véget vetett néki, S ma csak bús pusztákra rogynak omladéki. Keletről fú a szél... az éjszín haboknak2 Cseppjei lomozó szárnyáról csorognak, Arról jő, amelyről a dákok3 főldére A scythák bajúszos tábora bétére. Mondd meg nékem, komoly fúvallat! látád-é Azt a Volga síkját, mely volt az Árpádé? Vannak-é ott, kik még mogorúl szóllanak?4 Sohajtasz, - elsuhansz, - értem, - elmúltanak! Elmúltak, bédűltek abb' a sírhalomba, Melyhez közelítünk mi is minden nyomba. Tán nem is! ki tudja? egyszer megeshetik, Hogy a Párizs helyét gonddal keresgetik Trója és Babylon jövő tudósai, S fókákkal pezsegnek London tört tornyai. Hátha még ez a vár, melyen andalgok most, Vagy ledűl, vagy őriz messzefőldi lakost? Vagy nagy birodalom fényétől súgároz, Vagy benne két-három medvefi kopároz? Csuda gondolatok, kétséges jövendők, Változó országok, emberek, esztendők! [Míg elmém úgy bukdos ezeknek hátukon, Mint ki nagy tengerbe evez kis ladikon,] Múzsák, kik e várnak alját megűltétek, Elbuggyant elmémet, kérlek, segítsétek. Mondjátok meg nékem, mi főoka annak, Hogy itt szabad népek, ott rabszolgák vannak? Itt a vidék puszta, ott terem s mosolyog, Itt éles az elme, ott ködbe tébolyog, Itt kastélyok állnak, s gályák a partokon, Ott holt csendesség űl az omladékokon? Gyarló tudatlanság! zabláltan indúlat! Két démon, mely minden szépet, jót feldúlat, Mely a kegyetlennek botot ád kezébe S gyáva félelmet önt a gyengék szívébe, Mely a babonának felhozván fellegét, Elzárja a napnak fényét és melegét, S hideg homályában oly csudákat tészen, Melyek az észcsírát elfojtják egészen. Csak a tudatlan fő, csak a zablátlan szív, Ami téged, ember, magad kárára hív, Ahol a szív feslett, a fő meg agyatlan, Ott az emberi sors megsirathatatlan. - Múzsák! most oly helyen elmélkedem, amely A világ abroszán legkritikusabb hely, Mely a csínos nyugat s a durva kelet közt, A hatalmas éjszak s tehetetlen dél közt Középpontban lévén, tisztán kimutatja, Milyen még az ember s főldünk ábrázatja. Itt van a legvégső óltára Pallásnak Az emberiségnek, a csínosodásnak; Ezen túl keletre nevet a szép Moldva, De a termés-elme5 nincs mással megtoldva; Tovább, túl az éjszín tengernek habjain, Vad tatár lovagol gazos pallagjain; Túl a zömök kalmuk hordja sátorfáit, Túl a mongol futja salétrom pusztáit; Azon túl lakoznak a mandsuk fiai, A tarka tigrisek s a hajnal lovai.6 Ezek mind okosak; emberek, de vadak, Kiknek, őseinkként, fő céljok a hadak, Kikben a hódítás nemtelen szerelme Elfojtja, amit hoz a jó föld s szép elme. És ki az, ki végig nézvén e népeket, E világnak felén elnyúló főldeket Ne borzadna, vagyis ne sírna ezekre A még bóldogtalan félig emberekre! Fordúlj tehát, elmém, bóldogabb táj felé, Hol már a népeket az ész felnevelé7, Szemléld végig Erdélyt és Magyarországot, Hol érzeni kezdik már a napvilágot, Járd el Germánia hajdani Bakonyját És csudáld most benne a múzsáknak honnyát, Lépj a franciáknak kimívelt kertébe S a pérui kincsek negédes csűrébe8, Hol a másik tenger kékellő kárpitja A leszálló napnak ágyát ki- s bényitja: Nem kezd-é szívedbe nemes öröm szállni, Látván, hogy az ember emberré kezd válni? Nézd a munkás éjszak mint nyüzsög és zsibong, S dolgos méh módjára, keskeny kassában dong, Az éjszaka köpű, a világ az a rét, Melyben a kincseket kurkássza szerteszét, Sőt számos rajt bocsát a messzi határra, A Bengala s Boszton virágzó partjára; De túl a szelíd dél áldott határain Nézd a barna népet forró homokjain, Vagy hever s éhezik a paradicsomban, Vagy koldúl, vagy lop, öl, prédál alattomban. Rongyos birtokossi ők a gyémántoknak, Mord s paraszt kertészi a fűszerszámoknak. Te vagy hát, óh Maros jámbor magyar vára, Hol öszvefut a jó s a gonosz határa, Te vagy a pont, melynél a vadság eltűnik, Te vagy, hol az ember érezni megszűnik. Vigyázz! mert közel van a homálynak partja, Elnyél, ha az ősznek fénye meg nem tartja, Akinek díszére építsél templomot, És a vakság ellen hányj több-több ostromot. Tele oly lelkekkel termékeny kebeled, Kikben meg-megannyi Mentorid tiszteled, Kiket a nemzetnek és a két hazának A bíztató egek gyámolúl adának. Rajta, nemes lelkek! álljunk ki a gátra, Már Európában csak mi vagyunk hátra, Hívnak magok után a többi nemzetek: "Magyarok! derék nép! mit késtek? jőjjetek! Mit késtek? termékeny bennetek az elme, Forr szívetekben a dicsőség szerelme, Vitéz lángotokat jobbra fordítsátok S a békesség édes hasznát munkáljátok. A durvaság ellen közös kötést fonjunk, S Atlástól Pontusig örök sáncot vonjunk." Mégyünk, nagy nemzetek! íme, Dáciának Túlsó határin is már megindúlának, Törjük az akadályt, melytől nem mehetünk, S mind az emberiség kertébe sietünk. Vajha Moldvának is kies parlagjai, Ameddig terjednek a Pontus habjai, Magyar Koronánknak árnyékába menne, S a csángó9 magyar is polgártársunk lenne!

Csokonai Vitéz Mihály: Marosvásárhelyi Gondolatok, 1798

1Cosmopolita 2Éjszín tenger, Pontus Euxinus, - mind színére, mind nemére nézve 3Azaz: Dácusok 4Volga (v. Atil, Atel, Etel) és Jajk (II. Katalin és Pugacsev idejétől fogva Ural) vize körűl laknak a régi mogorok, magyarok 5Termés arany, terméskő: termés elme 6A mandsuk főldén vadássza a tigriseket a mandsu nemzetből való ckinai császár: legvégső főld a napkeleten 7Azaz: napnyugat felé 8A potosi, átaljába perui kincseket Spanyolország nyeli el; mikor az anglusok az ezüst-flottát el nem csiperítik 9A Moldvában lakó törzsökös magyarok így nevezik magokat; ezekhez járúlnak még az újabb időkben egyszer-másszor kivándorolt magyar és székely famíliák, a Besszarábiában, Krimeában és Új-szerviában lakó régibb és ujabb magyarok

0 notes

korkep-blog · 5 years

Text

Magyar Kultúra Lovagja kitüntetés - Hat felvidéki munkásságát díjazták Budapesten

A gála kulturális programját a díszvendég „Gömörország” adta

Nyitókép: reprofoto/youtube.com

A Magyar Kultúra Napja Gála Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület által a honfoglalás millecentenáriuma alkalmából létrehozott értékteremtés, a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó országos hagyomány. A gála központi eseménye a Kultúra Lovagja cím adományozása, amely a Falvak Kultúrájáért Alapítvány nemzetnek szóló millenniumi ajándéka.

A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998. szeptemberében hívta életre. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak. Az alapító küldetésének megfelelően kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését.

A Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza az Egyetemes Kultúra Lovagja elismerés nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért, további a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet.

A gála központjában idén is a Kultúra Lovagja címek átadása volt. A gála kulturális programját a díszvendég „Gömörország” adta. A programon az Alapítvány anyaországi és a felvidéki partnerei megosztozkodtak, így a térség kulturális értékei bemutatása mellett fiatalok énekkel és verssel, idősebbek tánccal járultak hozzá a gála sikeréhez. A következő évi meghívót Bácska magyarsága veszi át.

EGYETEMES KULTÚRA LOVAGJA

Slavo Halama

Slavo Haľama (Turócszentmárton, Szlovákia) könyvtervező-grafikus

Lovagias tettek: Tevékenységével hosszú évek óta támogatja a szlovák és magyar nép közti barátságot. Számtalan magyar könyv tervezője. Többek között a Kastélyok, kúriák, udvarházak című kötetnek és a Gótikus út c. projekt kiállításnak, amelyet Strassburgban is bemutattak. A Gömör-Kishonti Múzeum Egyesületnek szinte minden kiadványát ő tervezte. Tevékenységének eredménye a Gömörország c. folyóirat arculata, a Lant és biblia c. kiadvány. Fotósa és grafikai szerkesztője a Felvidék középkori kolostorait bemutató kiállításnak. Ő irányítja a kékkői vár évek óta tartó műemléki felújítását. Rendszeresen megszervezik a várban azt a tudományos tanácskozást, amelynek a témája: A Balassiak és koruk. A tanácskozás anyagát kétnyelvű kötetben jelentetik meg.

„Szlovák és magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért”

MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA

Benedek László

Benedek László (Balogtamási, Szlovákia) fotóművész, barlangkutató

Lovagias tettek: A Gömöri Fotóklub alapító tagja, vezetője és mozgatórugója. Gömörország magyar kultúrájának emblematikus személyisége. Az általa vezetett fotóklub a térség határtalan népszerűsítője. Alig akad a Felvidéken olyan iskola, ahol ne adott volna elő a felvidéki természetről, természetvédelemről, barlangkutatásról, a városokról, kulturális értékekről, a fotózásról vagy annak történetéről. Egyik alapító tagja a Kultúráért Gömörben és a Gömörön Túl Polgári Társulásnak. Felvidék 400 magyar iskolájában szervez kulturális rendezvényeket. Az általa létrehozott galériákkal és kiállításokkal a térség népszerűsítője. Két alkalommal nyerte el fotóival a Barlangkutatók Világszövetsége fotóversenyét. Nyolc éven át őt tartották a „világ legjobb barlangos- és természetfotósának”.

„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA

Böhm András

Böhm András (Zsély, Szlovákia) villamosmérnök, kultúraszervező

Lovagias tettek: Pozsonyi műszaki egyetem elvégzése után tiszta szlovák környezetben Garamszentkeresztesen kezdett dolgozni. Hazatérve folytatta polihisztor édesapja munkásságát, aki az elszlovákosodó községben ápolta a magyar anyanyelvet, színkört vezetett és régészeti feltárásokat is végzett. Böhm András újjáalapította a Victoria Kultúregyesületet, író-olvasó találkozókat szervezett és szorgalmazta a faluban még fellelhető néprajzi tárgyak gyűjtését. Elérte, hogy a Zichy-kastély emeletén állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás nyíljon. Zsély község költő fia, Zs. Nagy Lajos emlékének ápolója, síremlékének készíttetője. Mint a szklabonyai Mikszáth Emlékház lektora feladatának tartja a még élő Mikszáth rokonokkal való kapcsolat ápolását. Neki köszönhető a Mikszáth-sírok rendbetétele.

„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA

JUDr. Keszegh Margit

JUDr. Keszegh Margit (Révkomárom, Szlovákia) ügyvéd

Lovagias tettek: Révkomárom Város Önkormányzata képviselője, amely éppen 40 éve volt első munkahelye. Révkomáromban született, tanult, ismeri szülővárosát, igazi lokálpatrióta. Iskolás kora óra lételeme a szervezés. Középiskolai tanulmányai után Prágában a Károly Egyetemen szerzett jogi doktori diplomát. Gyakorlati ember, évtizedek óta aktív szerepet játszik Komárom kulturális és társadalmi életében. 1991-ben vezetésével jött létre a Komáromi Körzeti Hivatal, amely tisztséget 1993 elejéig töltötte be, majd ügyvédi pályára lépett. 1998-ban ismét a Járási Hivatal elöljárója lett. 2003-tól visszatért ügyvédi pályájához. 2005-től a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, rendezvényeinek, nemzetközi kapcsolatainak szervezője. A Jókai-díj társalapítója és adományozási ünnepségének – ezen belül 2018-ban az első Magyar Próza Napja – főszervezője.

„A határon túli közművelődés fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”

MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA

Pásztor Csaba

Pásztor Csaba (Pered, Szlovákia) vállalkozó

Lovagias tettek: Húsz éve alapította a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületét, amelynek elnökeként szorgalmazza a térség kulturális életének és mondavilágának ápolását, a szülőföld szeretetét, a család összetartásának értékét. A térséghez tartozó, Szent István által alapított Deákin találták meg legrégebbi nyelvemlékünket a Halotti beszédet. Hatvan tagcsaládjaival és a környező települések polgáraival évente számos rendezvényt szervez, ilyenkor lehetőségeihez mérten az új nemzedék tehetséggondozását is szem előtt tartja. A Kárpát-medencében való gondolkodást a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alapító tagjaként is bizonyítja. Kezdeményezőként részt vett a gútai és a peredi Esterházy János-emlékhely létrehozásában, emlékestek – ezen belül három vajdasági – szervezésében. Hatvan tagcsaládja Esterházy János a Magyar Kultúra Lovagja halálának 60. évfordulója alkalmából négynapos zarándoklattal tisztelgett.

„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

Posztumusz MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA

Igó Aladár

Igó Aladár (Hanva, Szlovákia) festő, szobrász

Lovagias tettek: 1931-ben született Hamván. A helyi, majd a tornaljai iskola tanulója, itt rendezték első kiállítását 1947-ben. Morvaországi sorkatonáskodása alatt felmentik a napi szolgálattól, fest és farag. Leszerelése után önálló gazdálkodóként dolgozik, majd a sajólénártfalvai szövetkezet gyalogmunkás dolgozója. 1968-ban Tompa Mihály költő halálának 100. évfordulóján önálló kiállítása nyílik szülőfalujában. 1973-ban a CSEMADOK rimaszombati szervezete és járási választmánya Igó Aladár estet rendez, és kiállítása nyílik a Gömöri Múzeumban. Önálló és csoportos kiállítások következnek Csehszlovákiában, majd Magyarországon. Rimaszombaton első díjat, a besztercebányai Országos Népművészeti Kiállításon kisplasztikai díj II. fokozatát veheti át. 1992-ben felavatják Czinka Panna szobrát Sajógömörben. 1999-ben Erdélyi Zsuzsanna a Duna Televízióban bemutatja „Igó Aladár művészete” c. portréfilmet. 2004-ben részesül a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt kitüntetésében. 2011-ben átadják Hanván azt az emlékparkot, amelyben köztéri alkotásai kapnak helyet. 2016. november 14-én Hanván húnyt el.

„Határontúli magyar alkotóművészet szolgálata érdekében kifejtett életművéért”

2018-ban az FKA felvidéki díjazottjai Juhász István (Hanva, Szlovákia) vállalkozó és Mihályi Molnár László (Szepsi, Szlovákia) költő, közíró voltak, míg 2017-ben Baloghné Domonkos Malvin (Mokcsamogyorós, Szlovákia) ének-zeneszakos pedagógus, karnagy és Kalita Gábor (Pozsony, Szlovákia) közíró, festőművész vehették át a díjat.

Körkép.sk, alkotohazak.php.hu

#budapest #díj #Felvidék #Főoldal #lovaggá avatás #lovagrend #Magyar Kultúra Lovagja #stefánia palota

0 notes

dedibelyegei · 11 months

Text

Hát a Dudás László-féle Kastélyok sorozatot, szerintem nagyon sokan látták/ismerik ha csak tudat alatt is, meg sosem foglalkoztatták a bélyegek. Egy igen terjedelmes sorozatról van szó, aminek különböző értékeit különböző években adták ki, így hálistennek szét tudom bontani. Ja mert amúgy egy híján mindegyik megvan! Meg nyilván van amelyikből rengeteg van, sok éven át nyomták őket, a '98-as postapecsét is tanusítja. Ez az első kör, 1986-ból, a kisebb névértékekkel. Nekem amúgy nagyon tetszik az egész design elgondolás, meg az elég részletes ábrázolás a masszív színekkel. Ez a sorozat elég filléres értéket képvisel, egyedül a postatiszta 8 forintos kicsit értékesebb, 200-300 forintba is kerülhet. Nézzük kicsit a kastélyokat!

Szécsény - Forgách kastély (2 Ft)

A kastélyt az 1700-as évek közepén építette a Forgách család, de a helyén korábban is várkastély állt az 1400-as évek közepe óta. A vidéki barokk építészet értékes emléke az épület. Többször működött benne hadikórház a tizenöt éves háború, és a II. világháború idején is. A '48-as forradalom előttig volt a Forgách család tulajdonában, utána többször gazdát cserélt, végül utolsó tulajdonosa báró Lipthay Béla jelképes összegért eladta a magyar államnak már a szocializmus alatt. Kiemelt műemlék, parkja természetvédelmi terület. 2005-ben teljesen felújították azóta a Kubinyi Ferenc múzeumnak ad otthont, mely Nógrád megye történetét dolgozza fel alapvetően.

Ráckeve - Savoyai kastély (3 Ft)

Savoyai Jenő részére épült a híres osztrák barokk építész Hildebrandt tervei nyomán, a 18. század elején. Savoyai 1736-os halála után a koronára szállt a tulajdonjog, és szép lassan elvesztette kastélyjellegét, mármint használati szempontból, raktárnak és magtárnak is használták többek között, minek eredményeként az 1960-as évekre annyira leromlott az állapota, hogy majdnem összedőlt. Az 1970-es években felújították, de az eredeti tervek hiányában sok helyen csak a megmaradt elemekből tudtak következtetni, és egy-két leírásból, így minden bizonnyal jelenleg már nem eredeti formájában látjuk teljesen. Jelenleg kastélyszállóként üzemel, de most átmenetileg zárva van, mivel egy kormánydöntés mentén teljes felújításon esik át épp, miután wellnes hotel funkció mellett múzeum és kávézó is kialakításra kerül, és a kastélypark is megújul.

Körmend - Batthyány-Stratmann kastély (4 Ft)

Az Őrség legimponzánsabb várkastélya a térség kapujában. A mostani épület alapjait már a 15.században felépítette, Szécsényi László báró, aztán idővel némi kitérővel Bakócz Tamás, híres esztergomi érsekhez került. A török hódoltságot nagyjából átvészelte, a Batthyány családhoz 1604-ben kerül a Habsburgok jóvoltából. 1652-ben egy tűzvész miatt újjá kellett építeni, ekkor komolyabb átalakítások történtek. De nem ez volt az utolsó ilyen eset, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején, kuruc csapatok ismét felégették, hiszen a Batthányak hűek maradtak a Habsburgokhoz. Ezután alakul ki jelenlegi formája és alakja egy olasz építész tervei alapján akit a család bízott meg. A kastélyt egészen 1944-ig lakták, és rengeteg felbecsülhetetlen értékű dolog veszett oda/kallódott el azután hogy a család tagjai elmenekültek, mikor kialakult az új rendszer. A főépületben 1965 óta a Batthányi-Stratmann László Múzeum üzemel, illetve az ország legnagyobb cipőtörténeti gyűjteménye is itt tekinhető meg!

Nagycenk - Széchenyi kastély (5 Ft)

Hát ugye ez itt:

A Széchenyi család, bármilyen hihetetlen a már fent taglalt Szécsényből, Nógrád megyéből származik. Első jelentősebb alakja, és a vagyon megalapozója Széchenyi György volt, aki egyházi pályán futott nagy karriert, kalocsai érsekségig vitte. Ekkor szerezte meg Nagycenket is, mint birtokot a Draskovichoktól, és innentől már a családon belül öröklődött. Azonban eleinte ez még csak egy birtok volt a sok közül, az 1680-as évek végétől telepedtek át a Széchenyiek az Esterházyaktól zálogba vett közeli (Fertő)széplakra, így kerültek Nyugat-Magyarországra tartósan a jelenlegi határközelében. 1741-ben Széchenyi Antal generális helyezteti át a család központját az akkor még Kiscenknek nevezett településre, mivel különböző jogi huzavonák miatt széplaki birtok örökjogát nem tudja megváltani, így az visszakerül az Esterházyakhoz. Ebben az évben el is kezdi a tervezést Franz Anton Pilgram osztrák barokk építész. Ha nem is teljesen az eredeti tervek alapján, de annak nyomán készül el a kastély 1750-ben. Nem sokkal később Antal meghal, és egyetlen férfi leszármazottja, az unokaöccse Széchenyi Ferenc örökli meg a kastélyt, aki beköltözése után értékes műgyűjteményt és könytárat hoz létre, melyet aztán 1802-ben a magyar nemzet számára ajánl fel, így alapítván meg a Magyar Nemzeti Múzeumot és közvetve az Országos Széchenyi Könyvtárat is. Ferencnek három fia volt, akikkel még életében megegyezett, hogy vagyonát és területeit miként osztja szét köztük. Nagycenk mindannyiunk által jól ismert Istvánunkhoz került, aki 1820-ban vette át a birtokot, és külföldi utazásai és tapasztalatai mentén rögtön komoly fejlesztéseket eszközölt mind az épületen, minden pedig a birtokon/kastélyparkban. A kastély jelenlegi formáját 1860-ban nyerte el. István után fia Béla lett a tulaj, aki nagy hangsúlyt fektetett a különböző növényfajtákra, és az angolparkból részben botanikus kertet létesített a világ növényeiből. 1944-ben egy angol légitámadás során a kastély kis mértékben megsérül, de rögtön helyreállítják. '45 nyarán azonban kifosztják, bizonyos khm... üdülők mindent kidobnak és elégetnek amit a kastélyban találnak. Eztán az épület állapota rohamosan romlik, az '50-es évekre szinte a falak állnak csak. A '60-as évektől kezdve több szakaszban évtizedeken át újítják fel, '73-tól már látogatható a létrejött Széchenyi István emlékmúzeum, a teljes helyrehozatal '88ra fejeződik be. Az épület egy részében a múzeum mellett ma már kastélyszálló és étterem is üzemel.

Nagytétény - Rudnyánszky kastély (6 Ft)

Avagy Nagytétényi Kastélymúzeum a XXII. kerületben. Fontos barokk műemléképület melyet báró Rudnyánszky József építettett római kori alapokra és egy korábbi kastély maradványaira 1743 és 1751 között Mayerhoffer András tervei alapján. Miután a feleség Száraz Julianna elhunyt (a Száraz család révén került a birtok Rudnyánszkyhoz), a kastélyt három részre osztva örökölték a leszármazottak. 1904-ben teljesen kiégett aztán, majd a második világháború során is komoly károkat szenvedett. Helyreállítása már 1951-ben megkezdődött és hamarosan - a maihoz hasonlóan - bútormúzeumnak adott otthont. '89-ben aztán be kell zárni a romló állapot miatt, végül '97-ben újítják meg ismét, és 2000-ben nyit meg kívül-belül megszépülve, Kastélymúzeumként. 2013-ban saját vasúti megállóhelyet kap Kastélypark néven (a birtok elején fut a fehérvári vonal), viszont 2018 óta újabb felújítás zajlik, azóta zárvatart. Fun fact: Az LGT első lemezborítója a kastély reneszánsz szobájában készült.

Bük - Szapáry kastély (8 Ft)

A Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A XIX.századig még vizesárka is volt, de aztán elvezették a vizet. Az épület parkja védett, belsejét pedig barokk remekek díszítik, egyemeletes és 30 szobája van. A Felsőbüki Nagyoktól a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd nősülés révén a Markovics, 1925-ben pedig öröklés útján a gróf Szapáry családé lett. Tőlük 1949-ben vette el a kommunista hatalom. Használták TSZ-irodának, majd az 1960-as években reprezentatív szállodát alakítottak ki benne, de 1994 óta nem használták, majd 2007-ben egy magánszemély megvásárolta, aki műemléki minőségben tökéletesen felújította családi otthonnak, így 2009-es beköltözése óta a kastély, bár gyönyörű, de nem látogatható teljes mértékben magántulajdon. Itt rengeteg kép, és némi info a felújításról:

100 notes · View notes