#5. század

[homregeszet]

Tegyük fel...

.... az 5. században élsz és van egy kedvenc csontfésűd 🪮, ami sajnos eltörött... Meg akarod tartani, mert kedves a szívednek. Hogyan javítanád meg? 🤔Erre kerestük a választ a Felsőzsolcai Kisállatrendelő kollégáinak hathatós segítségével az alábbi fésű esetében. :) Mit gondolsz, mivel reparálhatták meg? Ha kíváncsi vagy az eredményre, akkor csekkolj vissza picit később ;)

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #homregeszet #archaeology #csontfésű #5. század #vizsgálat #röntgen #x ray #muzeum

[dedibelyegei]

Hát a Dudás László-féle Kastélyok sorozatot, szerintem nagyon sokan látták/ismerik ha csak tudat alatt is, meg sosem foglalkoztatták a bélyegek. Egy igen terjedelmes sorozatról van szó, aminek különböző értékeit különböző években adták ki, így hálistennek szét tudom bontani. Ja mert amúgy egy híján mindegyik megvan! Meg nyilván van amelyikből rengeteg van, sok éven át nyomták őket, a '98-as postapecsét is tanusítja. Ez az első kör, 1986-ból, a kisebb névértékekkel. Nekem amúgy nagyon tetszik az egész design elgondolás, meg az elég részletes ábrázolás a masszív színekkel. Ez a sorozat elég filléres értéket képvisel, egyedül a postatiszta 8 forintos kicsit értékesebb, 200-300 forintba is kerülhet. Nézzük kicsit a kastélyokat!

Szécsény - Forgách kastély (2 Ft)

A kastélyt az 1700-as évek közepén építette a Forgách család, de a helyén korábban is várkastély állt az 1400-as évek közepe óta. A vidéki barokk építészet értékes emléke az épület. Többször működött benne hadikórház a tizenöt éves háború, és a II. világháború idején is. A '48-as forradalom előttig volt a Forgách család tulajdonában, utána többször gazdát cserélt, végül utolsó tulajdonosa báró Lipthay Béla jelképes összegért eladta a magyar államnak már a szocializmus alatt. Kiemelt műemlék, parkja természetvédelmi terület. 2005-ben teljesen felújították azóta a Kubinyi Ferenc múzeumnak ad otthont, mely Nógrád megye történetét dolgozza fel alapvetően.

Ráckeve - Savoyai kastély (3 Ft)

Savoyai Jenő részére épült a híres osztrák barokk építész Hildebrandt tervei nyomán, a 18. század elején. Savoyai 1736-os halála után a koronára szállt a tulajdonjog, és szép lassan elvesztette kastélyjellegét, mármint használati szempontból, raktárnak és magtárnak is használták többek között, minek eredményeként az 1960-as évekre annyira leromlott az állapota, hogy majdnem összedőlt. Az 1970-es években felújították, de az eredeti tervek hiányában sok helyen csak a megmaradt elemekből tudtak következtetni, és egy-két leírásból, így minden bizonnyal jelenleg már nem eredeti formájában látjuk teljesen. Jelenleg kastélyszállóként üzemel, de most átmenetileg zárva van, mivel egy kormánydöntés mentén teljes felújításon esik át épp, miután wellnes hotel funkció mellett múzeum és kávézó is kialakításra kerül, és a kastélypark is megújul.

Körmend - Batthyány-Stratmann kastély (4 Ft)

Az Őrség legimponzánsabb várkastélya a térség kapujában. A mostani épület alapjait már a 15.században felépítette, Szécsényi László báró, aztán idővel némi kitérővel Bakócz Tamás, híres esztergomi érsekhez került. A török hódoltságot nagyjából átvészelte, a Batthyány családhoz 1604-ben kerül a Habsburgok jóvoltából. 1652-ben egy tűzvész miatt újjá kellett építeni, ekkor komolyabb átalakítások történtek. De nem ez volt az utolsó ilyen eset, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején, kuruc csapatok ismét felégették, hiszen a Batthányak hűek maradtak a Habsburgokhoz. Ezután alakul ki jelenlegi formája és alakja egy olasz építész tervei alapján akit a család bízott meg. A kastélyt egészen 1944-ig lakták, és rengeteg felbecsülhetetlen értékű dolog veszett oda/kallódott el azután hogy a család tagjai elmenekültek, mikor kialakult az új rendszer. A főépületben 1965 óta a Batthányi-Stratmann László Múzeum üzemel, illetve az ország legnagyobb cipőtörténeti gyűjteménye is itt tekinhető meg!

Nagycenk - Széchenyi kastély (5 Ft)

Hát ugye ez itt:

A Széchenyi család, bármilyen hihetetlen a már fent taglalt Szécsényből, Nógrád megyéből származik. Első jelentősebb alakja, és a vagyon megalapozója Széchenyi György volt, aki egyházi pályán futott nagy karriert, kalocsai érsekségig vitte. Ekkor szerezte meg Nagycenket is, mint birtokot a Draskovichoktól, és innentől már a családon belül öröklődött. Azonban eleinte ez még csak egy birtok volt a sok közül, az 1680-as évek végétől telepedtek át a Széchenyiek az Esterházyaktól zálogba vett közeli (Fertő)széplakra, így kerültek Nyugat-Magyarországra tartósan a jelenlegi határközelében. 1741-ben Széchenyi Antal generális helyezteti át a család központját az akkor még Kiscenknek nevezett településre, mivel különböző jogi huzavonák miatt széplaki birtok örökjogát nem tudja megváltani, így az visszakerül az Esterházyakhoz. Ebben az évben el is kezdi a tervezést Franz Anton Pilgram osztrák barokk építész. Ha nem is teljesen az eredeti tervek alapján, de annak nyomán készül el a kastély 1750-ben. Nem sokkal később Antal meghal, és egyetlen férfi leszármazottja, az unokaöccse Széchenyi Ferenc örökli meg a kastélyt, aki beköltözése után értékes műgyűjteményt és könytárat hoz létre, melyet aztán 1802-ben a magyar nemzet számára ajánl fel, így alapítván meg a Magyar Nemzeti Múzeumot és közvetve az Országos Széchenyi Könyvtárat is. Ferencnek három fia volt, akikkel még életében megegyezett, hogy vagyonát és területeit miként osztja szét köztük. Nagycenk mindannyiunk által jól ismert Istvánunkhoz került, aki 1820-ban vette át a birtokot, és külföldi utazásai és tapasztalatai mentén rögtön komoly fejlesztéseket eszközölt mind az épületen, minden pedig a birtokon/kastélyparkban. A kastély jelenlegi formáját 1860-ban nyerte el. István után fia Béla lett a tulaj, aki nagy hangsúlyt fektetett a különböző növényfajtákra, és az angolparkból részben botanikus kertet létesített a világ növényeiből. 1944-ben egy angol légitámadás során a kastély kis mértékben megsérül, de rögtön helyreállítják. '45 nyarán azonban kifosztják, bizonyos khm... üdülők mindent kidobnak és elégetnek amit a kastélyban találnak. Eztán az épület állapota rohamosan romlik, az '50-es évekre szinte a falak állnak csak. A '60-as évektől kezdve több szakaszban évtizedeken át újítják fel, '73-tól már látogatható a létrejött Széchenyi István emlékmúzeum, a teljes helyrehozatal '88ra fejeződik be. Az épület egy részében a múzeum mellett ma már kastélyszálló és étterem is üzemel.

Nagytétény - Rudnyánszky kastély (6 Ft)

Avagy Nagytétényi Kastélymúzeum a XXII. kerületben. Fontos barokk műemléképület melyet báró Rudnyánszky József építettett római kori alapokra és egy korábbi kastély maradványaira 1743 és 1751 között Mayerhoffer András tervei alapján. Miután a feleség Száraz Julianna elhunyt (a Száraz család révén került a birtok Rudnyánszkyhoz), a kastélyt három részre osztva örökölték a leszármazottak. 1904-ben teljesen kiégett aztán, majd a második világháború során is komoly k��rokat szenvedett. Helyreállítása már 1951-ben megkezdődött és hamarosan - a maihoz hasonlóan - bútormúzeumnak adott otthont. '89-ben aztán be kell zárni a romló állapot miatt, végül '97-ben újítják meg ismét, és 2000-ben nyit meg kívül-belül megszépülve, Kastélymúzeumként. 2013-ban saját vasúti megállóhelyet kap Kastélypark néven (a birtok elején fut a fehérvári vonal), viszont 2018 óta újabb felújítás zajlik, azóta zárvatart. Fun fact: Az LGT első lemezborítója a kastély reneszánsz szobájában készült.

Bük - Szapáry kastély (8 Ft)

A Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A XIX.századig még vizesárka is volt, de aztán elvezették a vizet. Az épület parkja védett, belsejét pedig barokk remekek díszítik, egyemeletes és 30 szobája van.  A Felsőbüki Nagyoktól a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd nősülés révén a Markovics, 1925-ben pedig öröklés útján a gróf Szapáry családé lett. Tőlük 1949-ben vette el a kommunista hatalom. Használták TSZ-irodának, majd az 1960-as években reprezentatív szállodát alakítottak ki benne, de 1994 óta nem használták, majd 2007-ben egy magánszemély megvásárolta, aki műemléki minőségben tökéletesen felújította családi otthonnak, így 2009-es beköltözése óta a kastély, bár gyönyörű, de nem látogatható teljes mértékben magántulajdon. Itt rengeteg kép, és némi info a felújításról:

#bélyeg #stamp #magyarország #hungary #kastélyok I. #dudás lászló #hungarian castles #kastély megaposzt #1986 #2 forint #3 forint #4 forint #5 forint #6 forint #8 forint #szécsény #forgách kastély #ráckeve #savoyai kastély #körmend #batthyány kastély #nagycenk #széchenyi kastély #nagytétény #rudnyánszky kastély #bük #szapáry kastély #lgt

[hicapacity]

Vagány Vakvágány 👌

Alig pár tucat ember - a többség helyi bámészkodók, akik azt sem tudták, ki volt József Attila - gyűlt össze a 20. század legnagyobb magyar költőjének temetésén 1937. december 5-én. Amin már megjelenni is gyanús volt a Horthy-rezsim szemében. Olyannyira, hogy még a csendőrséget is kivezényelték.

Hiányoztak mind a hivatalos közélet tekintélyei, mind az irodalom nagyságai. Budapestről csupán egy maroknyi írástudó jött el, akiket a mai zsargonban úgy neveznének, hogy "hazaáruló ballibsik". Akik közé József Attila is tartozott. Küzdőtársak és barátok. Akik végig kitartottak mellette, annak ellenére, hogy a betegsége miatt nem volt könnyű eset. Nagyon nem.

A temetésről Faludy György beszámolója maradt fenn, aki maga is jelen volt.

"Arra gondoltam: mi vagyunk a bolondok, néhányan itt, meg a hatvan vagy nyolcvan ember az országban – mert nincs több –, akik Attila nagyságában hiszünk," írta. "A millióknak van igaza, akik nem hisznek benne. És mit hoz a jövő? Hitlert és cselédeit, akik Attila emlékével együtt minket is elmosnak. Ahogy a többit néztem, úgy sejtettem: ők is valami hasonlót gondolnak."

Eltűnődöm, milyen magányos történelmi pillanat lehetett ez ezeknek a keveseknek. A vihar előtti csend. Nem csak József Attilát temették, de egy egész korszakot. A maga lelkesedéseivel és illúzióival. A reményt, hogy Magyarországon, záros határidőn belül, ha nem is nyugati típusú szabadság és jólét teremthető, de legalább helyes vágányra lehet terelni a dolgokat. Ahol már sínen lehetünk.

Ezzel szemben a vonat bizony kegyetlenül elgázolta József Attilát. Nem csak a valódi vonat, aminek a vezetője nem tehetett semmiről. Hanem az ország vonatja. Amit annak masinisztái végzetes felelőtlenséggel vezettek vakvágányra és siklattak ki.

A vakvágányok országa vagyunk. Akkor is és azóta is. Fertelmes meggyőződéssel tudunk robogni hamis délibábokat kergetve a világ pöcegödrei felé. Habzó szájjal megtagadni mindazt, amit a történelem megtanított nekünk a szabadságról és a szolidaritásról.

Vajon volt ez valaha másként a magyar történelemben? Vajon bármely adott történelmi korszakban nem csupán pár tucat ember értette meg ezeket az értékeket, és cselekedett ezeknek megfelelően? Vajon nem mindig is magányosan és elszigetelten küzdöttek azok, akiket a saját korukban a tömegek kivetettek magukból, mint holdkórost, de akiknek később mindig rendre igaza lett? Akiket vagy teljesen elfelejtettek, vagy, ami még rosszabb, akikből később hamis bálványt faragtak? Akiknek az örökségét kisajátították és a saját szája ízük szerint csócsálták meg a különféle rezsimek és kurzusok? Mint tették, teszik Petőfivel, Adyval és József Attilával.

A temetés végül "simán zajlott le", egészen addig, amíg Horváth Béla, a József Attiláék lapjában, a Szép Szóban gyakran publikáló katolikus költő, fel nem olvasta saját, "valóban lázas hangú" költeményét. Őt a temetés után a csendőrök kéz- és lábbilincsben vitték el "lázítás" gyanújával. Tragikomikus fordulat, hogy a Levegőt! című vers költőjének temetéséről egy verset felolvasó költőtársat vasban hurcoltak el.

Horváth verse így kezdődik:

"Bolond világot oktatott, bolondokat, vagy banditákat,

Okos szívében jajgatott a világ töredelme.

A meggyalázott nemzetért volt homlokán gyalázat

S a csattogó vonat a csontját követelte.

Mert élni nem lehet ily bölcsen és merészen.

Nem bírhat ennyi tisztaságot a gonosz világ,

Harminckét évig állt a földön mennyire készen,

Hát Istenem, most gyógyítgassad csókjaiddal József Attilát!"

Veszélyes lázítás bizony. Bolondoknak nevezni a bolondokat, banditáknak a banditákat. Akik meggyalázták a nemzetet. Veszélyes megírni, hogy József Attilát nem a vonat ölte meg, hanem a gonosz világ, ami nem bírt ennyi tisztaságot. Amiben nem lehet ily bölcsen és merészen élni.

Jelképes az is, hogyan végezte az a kevés kortárs - fehérek közt az európaiak - akik valóban megértették József Attila jelentőségét, és akik vele együtt követeltek levegőt egy egyre áporodottabb levegőjű korban.

"Temetése résztvevőit nem kísérte szerencse," írta Faludy. "Röviddel Attila halála után Remenyik Zsiga kivándorolt az Egyesült Államokba, Ignotus Londonba, Fejtő, Hatvany, Német Andor és én Franciaországba. K. Havas Gézát német SS lőtte le, Mónus Illést a nyilasok gyilkolták meg, és Gáspár Zoltánt, mikor 1945 februárjában kijött egy budai házból és boldogan szétnézett, hogy vége a háborúnak, eltévedt golyó találta homlokon."

József Attilát a mai kurzus se lenyelni, se kiköpni nem tudja. Meg lehet próbálni eltorzítani és cenzúrázni az örökségét, egy NER-konform, fékezett habzású verzióját tanítani középiskolás fokon. Teljesen megtagadni nem lehet. Szobrát nem merték eltávolítani a többivel együtt a Parlament mellől. Bár a teret 44-es állapotában újraálmodók bizonyára legszívesebben szabadultak volna tőle, és helyére egy Wass Albert szobrot emelnének.

Ott ül a rakodóparton, korok múlásának néma tanúja. Mint az ország rossz lelkiismerete. Akkor is ott ül, ha a szabad levegő szerelmesei közül egyre többen vándorolnak el megint. Kényelmetlen emlékeket ébreszt azokban, akik felejtenének. Hogy lehetne másként élni. Hogy szülhetne a szabadság is rendet. Komor tekintetével nézi, csak nézi, hogy úszik el a dinnyehéj, hallgatja sorsába merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.

(fotó: Both Balázs)

#fideszbűnözés #szekularizmus #nerkölcstelenek #Vagány Vakvágány #József Attila #drgrptr #drgrpt

[mtahooligans]

írt a telexre egy választási rendszerekről szóló cikket Csóka Endre és Tóka Gábor. a cikknek az utolsó bekezdésében van pár mondat, amivel egyet tudok érteni ("Ilyenkor egy összességében arányosabb választási rendszerre van szükség, azért is, mert máskülönben nem fogják elfogadni a feltételeket.") Amúgy elég borzalmas.

Az az állítás, hogy valamilyen preferenciális (több X-es vagy sorrendes/instant run-off) >>jobb<< jelölteket, képviselőket lehet találni. A mit jelent a jobb kevésbé van kifejtve. Pedig nagyon egyszerű végiggondolni: az ilyen rendszereknek az a következménye, hogy ha van egy darab lineáris rendező elv a jelöltek között, akkor az ezen rendezés szerinti középutas (legalább közepesen erős) jelöltek lesznek előnyben. Tipikusan a rendező elv a bal-jobb felosztás szokott lenni, de szerencsére mi ebben is speciálisak vagyunk, és a magyar ellenzék rendező elve, hogy milyen messze vagy Gyurcsány Ferenctől. Nem olyan nagy azért a különbség, de az antiGYF-skála kb így nézett ki az 21/22-es összefogásban: DK-MSZP-P/LMP-Momo-Jobbik.

Legyen itt néhány példa, hogy milyen következménye lenne/lett volna a Tókáék által javasolt rendszereknek. Sehol nem veszem figyelembe, hogy lehetnek annyira jó jelöltek, akik párthovatartozástól függetlenül népszerűek tudnak lenni, mert ez mindhárom rendszerben (egyX, többX, instant run-off) változást hoz.

szóval 2021 magyar ellenzéki előválasztás, Budapest. a teljes ellenzék kutyák, MH nélkül valahol 50%-nál, P 5-7?, LMP 3-4? de Momo inkább 15. Azaz arányosan a 18 budapesti jelöltből járna 2 a P-nek, LMP-nek 1, de minden bizonnyal 0-t nyernének, mert nem tudják kiejteni a Momo jelöltjét.

Spanyolország most: a szocdemeken és a néppárton kívül nem nyerne senki semmit kivéve ha egyes tartományokban nemzetiségi alapon összeállnak. Németország kb az utolsó 2021-es választásig ugyanez.

és akkor ahol a leginkább ilyesmi rendszer van: Franciaország (csak egyéni körzet, két forduló, ha elsőben nincs senki 50% fölött, másodikba első kettő meg aki még 12,5% fölött). ez volt a biztosíték arra, hogy a széljobbnak és a szélbalnak ne nagyon legyenek képviselőik, meg ha az elnökválasztás második fordulójába bekerül az éppen aktuális LePen, akkor ne legyen esélye. aztán ennek látjuk a következményét: 22-ben már jópár olyan körzet volt, ahol a második fordulóba a szálbal és a széljobb jutott, illetve volt olyan körzet, ahol az egyenest bezárták körbe és a szélX (vagy egy elegendő része) már inkább nem középre, hanem szélY-ra szavazott. az EP választáson békazabálóéknál a szélbal+széljobb pártkora leadott voksok többségben lesznek. valószínűleg nem igazán függetlenül a normál parlamenti választási rendszerüktől.

és hát nagyon sok nyugati országban erről szól a 21. század, hogy hát a centrum annyira nem vonzó, úgyhogy nagyon furcsa pártokat emelnének hatalomba emberek. azt, hogy kevésbé legyenek furák, meg hogy kevesebben akarják őket, leginkább úgy lehet elérni, ha odaengedik őket legalább a parlamentbe. (pl most Wilders a kormányalakításért elég sok mindent elengedett volna. furi lesz, hogy ha most hogy nem jött össze, visszamegy mindenben a régi álláspontjához. persze ki tudja.)

szóval én se szeretem a DK-t, de azért nem írok olyat, hogy ha egy választási rendszer nekik nem jó, akkor az jobb jelölteket ad. maradjunk talán annyiban, hogy az arányos rendszer (amin különböző szempontokból lehet kicsit torzítani) szolgálja azt, hogy minden vélemény reprezentálva legyen a törvényhozásban.

[tobbpenztazembereknek]

Algéria a 16. század óta az Oszmán Birodalom egyik tartománya volt, fővárosa, Algír pedig az európai hatalmak kereskedelmi hajóit kifosztó kalózok központja a Földközi-tengeren. Rablótevékenységük különösen sújtotta a mar­seille-i kereskedőket. A kalózállam megtámadása és elfoglalása egyrészt az ő érdekükben történt, másrészt kedvező alkalmat kínált a napóleoni háborúkat vereséggel lezáró hadsereg tekintélyének a helyreállítására. A 100 hajóval rendelkező és több mint 50 ezer katonát számláló hadsereg különösebb ellenállás nélkül foglalta el 1830. július 5-én a fővárost, a belső Algéria meghódítása azonban még évtizedeket vett igénybe. Párizs sokáig nem tudta, mit tegyen a gyarmattal. Azt eldöntötte, hogy mindenképpen megtartja. Ezért a II. köztársaság az 1848 novemberében elfogadott alkotmányban rögzítette, hogy „Algéria három tengerentúli megye”, Franciaország szerves része. Az 1880-as évektől a párizsi kormányok ösztönzésére a franciák tömegesen kezdtek áttelepülni Algériába, ahol szinte ingyen jutottak az algériaiak erőszakkal kisajátított, legjobb minőségű termőföldjeinek birtokába. A 20. század első évtizedében az európai eredetű lakosok létszáma elérte az egymilliót, az összlakosság 10%-át, miközben az algériaiak óriási többsége néhány hektáron tengette életét. A 2. világháború lezárását követően Algéria nacionalista politikusai reménykedtek, hogy a háborúból megújulva kikerülő Franciaország, ha fokozatosan is, de felszámolja a gyarmati rendszert, és biztosítja az önálló nemzeti fejlődést. A remény egyáltalán nem tűnt alaptalannak, hiszen mintegy 150 ezer algériai katona vett részt Franciaország és Európa felszabadításában, De Gaulle tábornok, az ellenállás vezetője, az Algírban megalakuló ideiglenes kormány elnöke pedig valóban jelentős reformokat vezetett be. 1945. május 8-án Algériában is megünnepelték a német fasizmus felett aratott győzelmet. A felvonuló algériaiak országuk függetlenségét követelték. Az ünneplés és a tüntetések véres összeütközésekbe, majd napokig tartó, a falvakra is kiterjedő, szervezetlen, brutális, a középkori parasztlázadásokra emlékeztető fegyveres felkelésbe torkollottak. A megtorlás szörnyű volt, az európaiak ún. önvédelmi osztagain túl mintegy 10 ezer katona vett részt benne. Sőt bevetették a légierőt is, amely falvak tucatjait tette a földdel egyenlővé. Az európai halálos áldozatok száma 88 volt, az algériaiakét több tízezerre teszik. A felkelés és az azt követő megtorlás fordulópontot jelentett az algériai nemzeti mozgalom történetében. A nacionalisták, sőt az egész algériai nép, különösen pedig a frontról hazatért katonák döbbenten tapasztalták, hogy a hitlerizmus legyőzéséből újjászülető Franciaország a tengerentúlon a régi módon cselekszik. Ettől kezdve a nemzeti felszabadulásnak már csak egyetlen útját látták: a fegyveres harcot. A fegyveres harc híveinek egy szűk csoportja november 1-jén az ország különböző pontjain fegyveres akciókat hajtottak végre. Senki, maguk a robbantások és szabotázsakciók végrehajtói sem gondolták, hogy egy közel nyolc évig tartó háború kezdődött el. De vajon mi történt az algériai háború 8 hosszú éve során? Miért vezettek a francia hadsereg lépései a IV. köztársaság morális válságához és bukásához? És hogyan sikerült végül Charles de Gaulle-nak lezárni a konfliktust?

---

A Rubiconra fizessetek elő, ne a 444-re valami foshulladék propagandalapra!

[amina-asceric]

June 11 2009 in Kijimea graduatet High School in Hungary. With 17 she moved out of her house and moved to Russia with Maximillian in his Apartmant. She started to go to Uni with 17 too. And on June 20 she had her farwell party at her home she had a grill party in 2010. At 4 or 5pm Backyard Gill party. Kijimea sitzt 5 Jahre im Gefängnis. Sie mit 21 jahren ins Gefängnis gekommen. Kijimea ist heute 26 Jahre alt.

Today i woke up on a Sunday. I lay in bed my long teal hair his draped on the pillow i streched my my arms let out yawn. I tought to my self "Wow even tough i went o bed at 9pm i'm still kind of tired,,. I do want to go back to sleep for another five minuts. But i cant because today is special day. I roll on my side to look at my clock. It is Sundy June 20th 2010. My family is throwing a backyard grill party at 4 o 5 pm. I got up and started getting ready. I went to the bathroom to use the toilet. Then i brushed my teeth. I took of pjama and put on my bra and changed my underwear. And then i used a deoderant. I went to my closet and picked an outfit. I threw on my black nevada t-shirt, black ripped jeans,and black socks. When I was done getting dressed, I went down the stairs. "Dad, can i have a smoke,,? I asked. No it's 9am it's time for breakfast. Come sit at the tabe your mother made toast and eggs. "Mmmh,, that looks tasty. I said to myself as i sat down. My mother made us toast with eegs and sandwiches. My parents were calling all of my siblings for breakfast. "ALEX, ERVIN BREAKFAST IS READY!,,.

Kijimea's Mother's name is Kincső is girl's name meaning "treasure".

Kijimea's Father's name is Áron Szabo

Kijimea's Younger brothers are Alex and Ervin

The name Kincső is girl's name meaning "treasure". Kincső was invented in the 19th century by the Hungarian author Mór Jókai for his book A jövő század regénye, "The Novel of the Next Century." It's still a Top 100 choice in Hungary, where it peaked in 2007.

9.10.2023

Bye Tokkis 🐰🐇

#happyday #lol #kijimea szabo #ocean lover #oceanlover #original character #oc

[pszeudoertelmisegi]

A gyógyító napfürdőtől a Fabulonig

A 20. század elején átalakult a testről való gondolkodás, az új szépségideál a karcsú és sportos alkat lett. Az addig elsősorban a vallás által meghatározott testi létet egyre inkább a sport, a kozmetika és az orvostudomány szempontjából tárgyalták. 1896-os Pallas Nagy Lexikon szerint a „reumás ízületekre, izmokra, idegzsábákra, továbbá anemiás, ideges, gyengült szervezetű” betegeknek ajánlották az orvosok a napfürdőzést. Ekkor még nem volt divat a tömeges napozás, csupán bizonyos gyógyintézeteknél alakítottak ki férfiak és nők számára külön elkerített kerteket napfürdőzés céljából.

(Budapesti Hírlap, 1903. július 19.)

Az 1910-es, majd 1920-as évekre szélesebb körben elterjedt az nézet, hogy a napfény gyógyító erejű, hiánya pedig a szervezet elgyengüléséhez vezet. Emiatt az alapvetően egészséges emberek is – főleg a városiak, akik lakóhelyük és munkahelyük miatt kevesebb napfényhez jutottak a hétköznapokban – elkezdtek napozni. Nyaranta emberek tömegei zarándokoltak a városi strandokra, balatoni fürdőhelyekre, hogy így pótolják a napfénybevitelüket. Sokan addig feküdtek a napon, amíg egészen barnára nem sültek. Orvosok és tanácsadókönyvek már akkor felhívták a figyelmet a napégés és a napszúrás lehetséges veszélyeire, de alapvetően a hangsúly még a napfény jótékony hatásain voltak.

(Fortepan)

Az 1930-as évek második felében az orvosok már egyetértettek abban, hogy a napozás csak mértékkel hasznos, hiszen például D vitaminhoz juttatja a testet, de nagyobb mennyiségben a napégésen túl is komolyabb kárt tud okozni a bőrön. Már ekkoriban megfigyelték, hogy a napnak kitett halászok és mezőgazdasági munkások körében nagyobb a bőrrák előfordulása. Szezon elején napi 5-10 percnyi, később is maximum egy óra napozást ajánlottak, a legmelegebb déli órákban nem javasolták a napfürdőzést. Ekkortájt jelentek meg az első napfényvédő krémek, korábban ezek a termékek ismeretlenek voltak a napfürdőző közönség körében.

(Pesti Napló Képes Melléklet, 1937. június 20.)

Az 1950-es és 1960-as évektől már jóval többször esett szó a napfény ártalmairól az újságok és a könyvek oldalain. A fokozatos napoztatást, a déli órák kerülését és a fej védelmét ajánlották, valamint hosszasan sorolták azokat a betegségeket, állapotokat és adottságokat, amelyekkel nem volt ajánlatos a napfürdőzés. Bár ekkoriban létezett már többféle napolaj és napfényvédő krém, ezeknek a használatát elsősorban érzékenybőrűeknek ajánlották.

(Aprónyomtatvány 1965-ből)

Az 1970-es évektől viszont már mindenkinek ajánlották a különbözőfajta napfényvédő szer használatát, hiszen egyre közismertebb volt többek között a napozás és a bőrrák közötti összefüggés. Magyarországon ekkor a következő napozószer típusokat különböztették meg: napolaj; napozókrém; napozóemulzió; aerosolos napolaj, illetve hab. A márkák közül is válogathatott a közönség. Magyar gyártmányú szerek közül a Caola, az Opera, az Exotic és később a Fabulon állt rendelkezésre. Az egyik legnépszerűbb külföldi napfényvédő márka a Nivea volt. Az 1980-as évekre bővült a kínálat, ekkor lehetett kapni a Sahara, Helia D és a Bronzol termékeit is többek között.

(Magyar Ifjúság, 1971. június 18.; Lobogó, 1978. június 15.)

A rendszerváltás után egyre több termék jelent meg a boltok piacain, egyre differenciáltabb is lett a kínálat. Több faktoros naptejek közül válogathattak a napozók attól függően, hogy mennyire szerettek volna barnák lenni. (A lenti táblázat szerint egy 16 faktoros naptej és egy minimális 2×25 percnyi napozás még porcelánfehérséget biztosított.)

(Ifjúsági Magazin, 1993. július 1.)

Manapság a bőrgyógyászok egyáltalán nem javasolják a napozást, naptejből pedig 50 faktorosnál kevesebbet szerintem jóformán már nem is ajánlanak.

#történelem #napozás

[klimavaltozas]

"Egy január 5-én a Science-ben publikált tanulmány alapján az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedéssel az alpesi gleccserek tömege több mint 60 százalékkal csökkenhet 2100-ig, 3 fokos felmelegedésnél pedig szinte az összes gleccser eltűnhet a hegységből. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a jelenlegi kibocsátási trendek az ipari forradalom előtti állapothoz képest nagyjából 2,5 fokos felmelegedést eredményezhetnek 2100-ig."

[labjegyzet]

Beszélgetés Ken Follett-tel a Kingsbridge sorozat 5. kötete, A világosság fegyverei kapcsán

Ez a könyv az ipari forradalom idején játszódik – miért pont ezt az időszakot választotta?

A késői 18. század, amikor A világosság fegyverei játszódik, a nagy viszályok kora volt. A konfliktusok mindig nagyon jó alapot adnak egy regénynek és ebben az időszakban sok sztrájk, és kenyérlázadás volt, valamint az emberek fenyegetve érezték magukat, hogy az új gépek elvehetik a munkájukat. Mindezeket a problémákat mélyítette a Franciaországgal szemben zajló háború, amely 23 éve tartott és magas adókat eredményezett, a férfiakat pedig erőszakkal kényszerítették a hadseregbe, hogy Napóleon ellen harcoljanak. De a 18. század egyben az egyéni szintű fejlődés időszaka is volt, mivel egyre több ember tanult meg olvasni és szakított időt arra, hogy fejlődjön, és képezze magát.

Miközben ezt az időszakot kutatta, volt olyan felfedezés, amely meglepte vagy nagyon feltűnő volt? Vannak kevésbé ismert tények /adatok az 1700-as évekből, amelyekről azt gondolja, hogy több embernek kellene ismernie?

Azt tudtam meg, hogy rengeteg nő kísérte a brit hadsereget a waterlooi csatába (és máshova is). „Táborkövetőknek” nevezték őket, de nagyon bátrak voltak és fontos munkát végezetek, például vizet és lőszert hordtak a férjüknek a csata idején. Ez egy csodálatos felfedezés volt és ez késztetett arra, hogy fontos szerepet írjak az egyik női karakteremnek.

Van párhuzam A világosság fegyverei és napjaink között? Van valami, ami visszacsenghet abból a korból a mai olvasók számára?

A 18. század utolsó évtizedében megélhetési válság volt jellemző, amit most érzékelünk Nagy Britanniában és szerintem sok más országban. Egyelőre még nem tartunk kenyérlázadásnál, de látjuk, hogy az emberek küzdenek, hogy boldoguljanak. A késői 18. században a kenyér ára olyan magas lett, hogy „Az asszonyok lázadása” elnevezésű jelenség következett be. Az asszonyok, akik nem tudták megoldani a családjuk etetését, betörtek a pékségekbe és ellopták a kenyeret.

Híres az alapos kutatásairól, utánajárásáról. Milyen kutatásokat folytatott A világosság fegyverei előtt, és ez miben hasonlított a korábbi könyveihez kapcsolódó munkájához? Könnyebben kutatható időszak volt?

A legtöbb információt könyvekből és térképekről gyűjtöm, de szeretem meglátogatni a helyszíneket. Könnyebben tudom elképzelni a helyszínen a történetet, és ezért életszerűbben tudom átadni az olvasóknak. Múzeumokban jártam, mint például a Quarry Bank Malom (Anglia, Cheshire). A múzeum, amelyet a National Trust üzemeltet, valamikor szövő malom volt, olyan amelyben az egyik szereplőm dolgozott. A látogatásom során nagy hatással voltak rám a gépek, amelyeket használtak és az az elviselhetetlen zaj, amelyet azok kiadtak. Egy hetet töltöttem a waterlooi csata helyszínén egy szakemberrel, aki nyugdíjas tábornok. Séta közben néztem a tájat, a földeket és a gazdasági épületeket.

A könyveire jellemző a sokféle és változatos szereplőgárda, miket mesélhet A világosság fegyverei szereplőiről és ki a kedvence?

Egy Sal nevű nővel kezdődik, aki fonónőként dolgozik (a szövéshez szükséges szálat készíti el gyapjúból). Sal kemény asszony, de van egy finomabb, romantikusabb oldala is. A fia, Kit, a kezdetektől Sal mellett dolgozik a malomban, és végül egy új szövőgépet talál fel. Aztán ott van Amos, egy jószívű malomtulajdonos, akire a zsarnoki apja hatalmas adósságokat hagyott; David Shoveller, becenevén Spade, egy bölcs és eszes kereskedő, aki kingsbridge-i szakszervezeti mozgalom alapítója valamint ott van Elsie Latimer, a püspök lánya, aki a szabadidejét áldozza fel, hogy vasárnapi iskolát üzemeltessen Kingsbridge legszegényebb gyerekei számára. Elbűvölő személyiség, de az egyik kedvenc szereplőm Jane Midwinter, társaságbeli metodista hölgy, aki bár rossz döntéseket hoz, nagyon bátor teremtés.

Rengeteg jellegzetes gonoszt alkotott az elmúlt években, találkozhatunk igazi alávaló szereplővel az új könyvben?

Ennek a könyvnek a főgonosza Joseph Hornbeam, egy kegyetlen üzletember, akinek sötét titkokat vannak a múltjában. Ő a legrosszabb munkáltató, akit csak el tudunk képzelni, és remélem egyik olvasómnak sincs ilyen felettese. Az első kéziratomban a londoni és New York-i szerkesztőim úgy érezték, hogy nem kapott elég borzasztó véget ez a szereplő, így újraíráskor egy sokkal rosszabb kimenetelt alkottam, amely az olvasók számára is kielégítő volt. Igazán rémes ember, de mégis az egyik kedvenc szereplőm a könyvben.

Mostanában a Bibliából merít ihletet a könyvcímeihez. A világosság fegyverei is egy bibliai utalás? És ha igen, elmondaná mi a jelentése?

Igen, a cím a Rómabeliekhez írt levél egy részéből jött: „Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit”. (Róma 13:12, Károli fordítás) Azért választottam A világosság fegyvereit címnek, mert a 18. század azon időszakában, amikor a könyv játszódik, az emberek tanulással igyekeztek fejleszteni magukat. Így ebben az esetben a tudatlanságot szimbolizálja a sötétség, míg világosság jelenti az oktatás által a tudatlanság eltűnését.

A világosság fegyverei az Kingsbridge sorozat 5. kötete. Mi készteti arra, hogy visszatérjen Kingsbridge-be és mi teszi különlegessé ezt a kitalált települést, hogy ennyire szeretik az olvasók?

Amikor - most már több, mint 30 évvel ezelőtt - először megalkottam Kingsbridge-t a Katedrális című regényemhez, nem gondoltam volna, hogy az olvasók ennyire fognak hozzá kötődni. Számomra Kingsbridge egész Nagy Britanniát jelképezi. Amikor el akarok mesélni egy történetet a történelemből, mint például a nagy pestis vagy az ipari forradalom, amelyek sok embert érintettek és évtizedes hatásuk volt, akkor könnyebb mindezt kisebb és ismerős közegben elhelyezni, nekem ez Kingsbridge. Természetesen most már sok olvasó számára lett egy különleges jelentése Kingsbridge-nek, igazán hízelgő, hogy létezik egy általam kitalált hely, ami legalább olyan fontos néhány embernek, mint az igazi helyek, amiket ismernek és meglátogatnak.

A világosság fegyveri néhány jelente a waterlooi csatatéren játszódik. Nehéz megtörtént történelmi eseményeket és kitalált szereplőket összeegyeztetni? Szigorúan ragaszkodik a tényekhez vagy engedélyez magának egy kis alkotói szabadságot?

Sosem használom az alkotói szabadságot arra, hogy megmásítsam a történelmet. Úgy hiszem, hogy az olvasóim értékelik, hogy a regényeimben szigorúan pontos a történelmi háttér. Néha problémát jelent, amikor a történelem nem illik bele abba a történetbe, amit le szeretnék írni, de én mindig a történetet változtatom meg, nem a történelmet.

Korábban említette, hogy A világosság fegyverei a szabadságért való küzdelem. Ezt egy kicsit jobban kifejtené? Ez kifejezetten ennek a könyvnek a témája vagy az írásainak általában?

Sok könyvem szólt a hétköznapi emberek küzdelmeiről, ahogy harcolnak a szabadságukért, vagy társadalmi igazságtalanságok ellen, és ez alól nem kivétel A világosság fegyverei sem. Az ipari forradalom idején nagy küzdelem zajlott a szakszervezetek alapításának jogáért, jobb fizetését és jobb munkakörülményekért. Ezt a tevékenységet a brit kormány 1799-ben bűncselekménnyé nyilvánította, de a munkások és segítőik 25 évnyi kitartó munkája eredményeként meg tudták változtatni a törvényt.

Ön szerint miért ilyen sikeresek a történelmi regények?

A történelmi regényekben a szereplők alapvetően olyanok, mint mi, de teljesen más körülmények között élnek. Olyan hétköznapi problémákkal küzdöttek, amikkel azonosulni tudunk, mint szerelem, házasság és gyerekvállalás, munka és pénz, erőszak és háború – csak számukra az élet sokkal nehezebb volt. Elmerengünk hogyan boldogultunk volna olyan durva körülmények között.

Úgy gondolja, hogy most utoljára látogatott Kingsbridge-be, vagy van esély, hogy a jövőben újra visszatér?

Jelenleg nem tervezek visszatérni Kingsbridgbe, de soha ne mondjuk, hogy soha.

A világosság fegyverei már kapható a könyvesboltokban és online. Megrendelem!

#gabo #gabo kiadó #Ken Follett #interjú #Kingsbridge #Kingsbridge sorozat #történelmi regény #A világosság fegyverei

[csajokamotoron]

JAWA importőri lehetőségek Európában és Ázsiában

A 95 éves cseh JAWA márka újra "játékban" van itt Európában, és további importőri és forgalmazói kapcsolatok kiépítését tervezi az európai és ázsiai hálózat számára. A csehországi székhelyű JAWA Moto partnereket keres a nyolc modellből álló, EU-homologizált, Euro 5 szabványnak megfelelő modellpalettájához. A 2023-as EICMA-n Vladimir Kapitonov regionális értékesítési vezető elmondta: "A JAWA márka nagy lehetőséget jelent. Motorkerékpárjaink sikeresen ötvözik 95 éves örökségünk megjelenését és hangulatát a kortárs dizájnértékekkel. "A hagyományos formák, amelyek az 1940-es és 1950-es évekbeli JAWA történelmi formanyelvét jelentik, továbbra is a mi vásznunk maradnak, amelyek megfelelnek a 21. századi motorosok dizájn- és vezetési élmény elvárásainak - a kortárs ívek találkoznak a dizájnautenticitással egy modern csomagban." A JAWA motorkerékpár-eladási statisztikák szerint a történelmi sikerű JAWA modellek dizájnértékeit továbbvivő modellek továbbra is a legnépszerűbbek, és a világ több mint 120 országába exportálták őket. A JAWA 300 CL és a JAWA 350 CL Pérák a legkelendőbb modellek közé tartoznak, és az indiai Mahindra autóipari óriással együttműködésben készül. "A formavilág egyértelműen továbbviszi a 20. század közepének autentikusságát, amelyet a motorosok nagyra értékelnek" - mondja Kapitonov. A JAWA 350 OHC, JAWA 350 OHC Sport és nagyobb testvéreik, a 650 OHC és 650 OHC Sport a JAWA formatervezés egy későbbi szakaszából merítenek - a márka 1970-es évekbeli fejlődését tükrözve. "Természetesen, miközben a stílus szándékosan a JAWA örökséghez illeszkedik, a jelenlegi modellek mindegyike teljesen korszerű a modern technológiai megoldások és az Euro 5-ös szabványnak való megfelelés tekintetében." Hagyományos cseh gyártóként az elmúlt években a JAWA Moto a hazai csehországi értékesítésre összpontosított, de úgy véli, hogy most jött el az ideje annak, hogy ismét terjeszkedjen további európai és globális piacokra, ezért most keresi azokat a partnereket, akik segíthetnek a márka újbóli növekedésében. Read the full article

[homregeszet]

"Tegyük fel"

"Tegyük fel, hogy az 5. században élsz és van egy kedvenc csontfésűd 🪮, ami sajnos eltörött... Meg akarod tartani mert kedves a szívednek. Hogyan javítanád meg? 🤔" - tettük fel a kérdést. És ím, itt a válasz, melyet egy röntgen felvétel adott meg számunkra. Akik valamilyen ragasztóra voksoltak, azoknak van egy rossz hírünk.... 🤭

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #magyarrégészet #homregeszet #miskolc #régészet #archaeology #röntgen #x ray #vizsgálat #csontfésű #muzeum #museum #5. század

[dedibelyegei]

Egy újabb debüt, az első portugál bélyeg itt, ráadásul éppen idén 50 éves! Én sokkal újabbnak gondoltam valamiért, dehát annyi baj legyen. A '73-as Városok és tájak sorozat harmadik tagjáról beszélünk a négyből. Portugália nevezetsségei láthatóak a bélyegeken, kis méretükhöz képest igen gondosan megrajzolva. Rendre a lisszaboni Aguas Livrés ókori vízvezeték viadukt (5 centavo), a Santa Maria da Feirea vár (2,50 escudo), a képen látható tomari Krisztus-rendi kolostor ikonikus ablaka (3,50 escudo) és a Guimaráesben található Braganzai Hercegek Palotája (4,50 escudo).

Ez egy elég nagytömegben nyomott sorozat volt, úgyhogy nem mondható érdemben értékesnek, bár egy komplett négyes postatiszta állapotban, azért megüti az 1-2.000 forintot. Ennek ellenére az én példányomon szerintem tök menő a '74 szilveszteri dátumpecsét :)

Tomar egy Portugália közepén fekvő város, az azonos nevű község (talán a magyar járásnak megfeleltethető közigazgatási egység) központja. A városnak kb 20.000 fő, a községnek pedig mégegyszer ennyi a lakossága. A várost a XII. században alapították, éppen a Templomosok kolostorában, melynek díszablaka látható a bélyegen is. A XV. században volt jelentősége csúcsán, a portugál terjeszkedés egyik központjaként. A Krisztus-rendi Kolostor (Convento do Cristo), mint Portugália legjelentősebb történelmi és kulturális emlékhelye, 1983 óta a világörökség része. Ennek oka, hogy a kolostor a Templomos alapítás után, gyakorlatilag hét évszázadon át folyamatosan épült, bővült, így tulajdonképpen élő múzeuma a XII-XVIII. század közötti portugál építészetnek és szobrászatnak. Egyik legjelentősebb eleme a bélyegen látható tomari díszablak, melyet I. Mánuel király (1495-1521) alatt építettek egy bővítés részeként, és a róla elnevezett Mánuel-stílus legnevezetesebb alkotása. A szerzetesi élet 1843-ig tartott a kolostorban, ekkor Tomar grófja vásárolta meg az ekkorra Portugália legnagyobb épületegyüttesévé avanzsált komplexumot. Ő gondoskodott az épületek állagának megörzéséről, mígnem 1910-ben aztán az államra szállt. Íme az ablak:

#bélyeg #stamp #portugália #portugal #3.50 escudo #1973 #tomar #díszablak #convento do cristo #krisztus-rendi kolostor #I. Mánuel #templomosok

[bdpst24]

5+1 film és sorozat, ami videójátékon alapul

5+1 film és sorozat, ami videójátékon alapul

Konzolról a mozivászonra A videójátékok a huszadik század közepén indultak világhódító útjukra és milliókat ültettek és ültetnek ma is a készülékek elé. Így nem csoda, hogy számos klasszikus játékszéria megihlette a filmkészítőket is, akik gyakran az adaptációk folytatását is a mozivászonra vitték. Legyen szó roncsderbiről vagy éppen profi autóversenyről, dühtől tajtékzó madarakról, egy letűnt…

View On WordPress

#videójáték

[hussars]

Vitákban gyakran előkerül a következő problematika: vajon mi a hosszútávú érdek Ukrajna számára - egy rossz feltételeken kötött béke, amely megállítja az ország elpusztítását és az emberek halálát, vagy kitartani a végsőkig, akár magas emberi áldozatok és gazdasági pusztítás árán is. A dilemma felvetése után a felek megállapítják: ebben nem most fogunk igazságot tenni, hanem majd 10/20/30 stb. év múlva, akkor leszünk okosabbak.

A valóság az, hogy rengeteg történelmi példa adódik a kérdés megválaszolására. Sajnos a XX. század bőven szolgáltatott (tragikus) párhuzamokat.

Mára talán még a legelvakultabb moszkoviták sem állítanák azt, hogy Észak-Koreában jobb lenne az élet, mint Dél-Koreában (pedig voltak ilyen állítások a hetvenes években). A nagyjából Magyarországnyi méretű (de lakosságában ötször akkora) Dél-Korea mára a világ egyik legnagyobb (12. legnagyobb) gazdasága, és a világ egyik legfejlettebb országa. A koreai high-tech eszközök az amerikai és európai high-tech termékek fő versenytársainak számítanak, legyen szó Samsungról, LG-ről vagy más kisebb cégekről és chip gyártókról. A koreai autógyártók (KIA, Hyundai, Daewoo) a német, amerikai és japán gyártó óriásokkal versenyeznek.

A valamivel nagyobb terület felett diszponáló Észak-Korea ma a világ egyik legszegényebb országa, amelyben kőkemény katonai diktatúra van és ahol a lakosság éhezését kizárólag nemzetközi humanitárius segélyekkel tudják csökkenteni. Ez az ország lényegében semmit nem termel meg, ami versenyképes lenne bármelyik másik ország termékeivel, és kereskedelmi kapcsolatai 98%-át kizárólag Kínával tartják fent.

Ez ugye nem mindig volt így, ezt a bámulatos utat a két állam 5-7 évtized leforgása alatt tette meg, miközben előtte évszázadokon keresztül harmonikusan fejlődtek. Egészen 1950-ig ez egy nép, egy ország volt. A II. világháború után 1945-ben a koreai félszigetet a 38. szélességi kör mentén a szovjet és az amerikai haderő szállta meg. 1950-ben a Szovjetunió által megtámogatva a mai Észak-Korea lerohanta a déli országrészt, és ha Washington nem dönt úgy, hogy katonai erővel, jó sok pénzzel és fegyverekkel támogatja a délieket, akkor ma nem beszélnénk sem a Samsungról, sem KIA-ról, sem az LG-ről.

Bár akkor is felmerült, hogy meddig tarthat ki a Koreának nyújtott amerikai támogatás, USA kitartott, és három évnyi háború után, lényegében az eredeti felálláshoz visszatérve 1953. júliusában megkötötték a koreai fegyverszüneti megállapodást. A háború hivatalosan azóta sincs lezárva, a felek csak egy fegyverszünetet kötöttek.

A koreai egy nagyon markáns párhuzam, de ott van még Németország példája is, amelynek a felosztása (majd szerencsés egyesítése) több évtizedes lemaradásba taszította a kelet-német területeket, amit Németország mind a mai napig, több mint 30 évvel az újraegyesítés után sem hevert ki.

A II. világháború után megszállt és négy zónára osztott Ausztria (francia, brit, amerikai és szovjet zónák) óriási szerencséje volt, hogy Sztálin halála után Hruscsov békülékenyebb hangot ütött meg, és 1955-ben hajlandóak voltak kivonulni az országból annak semlegességéért cserébe.

Na és október 23-án nyilván adja magát a hasonlat: amennyiben 1956-ban a magyar forradalom sikeres lesz, Magyarország megkapja a szükséges nyugati támogatást, a szovjetek pedig Ausztriához hasonlóan engednek, akkor Magyarországon ma nem arról beszélnénk, hogy hány év vagy évtized kell még ahhoz, hogy utolérjük Ausztriát. Sajnos a kudarc következménye azonban egy negyven éves lemaradás lett, na és az a szovjet mentalitás, amelyet az orosz megszállással sikerült meghonosítani az előtte teljes mértékben Nyugat-Európához tartozó, polgári Magyarországon.

Az eredeti, fenti kérdésre a választ végső soron Ukrajnának és az ukrán népnek kell eldöntenie, és a háború 607. napján azt hiszem egyértelmű, hogy ők melyik utat választották.

[filmszeresz]

Egyszer 80 éves a Robert De Niro. És az ma van! Hamar megkapja a listát. Ami végül hosszabb lett, mint terveztem. És még így is kellett kihagyni filmet. (És hát, mindjárt jön a mozikba az új Scorsese, amit még nem láttam.)

Hiába csinált sok szart is, kérem szépen, ez egy életmű.

Robert De Niro Top 40

1. Taxisofőr

2. A szarvasvadász

3. Nagymenők

4. Cape Fear - A rettegés foka

5. Dühöngő bika

6. Szemtől szemben

7. Volt egyszer egy Amerika

8. Aljas utcák

9. Huszadik század

10. A Keresztapa II.

11. Casino

12. Csak egy kis pánik

13. Angyalszív

14. Ébredések

15. Éjszakai rohanás

16. A komédia királya

17. Amikor a farok csóválja…

18. Aki legyőzte Al Caponét

19. Pokoli lecke

20. Jackie Brown

21. Apádra ütök

22. Copland

23. Bronxi mese

24. A misszió

25. Hibátlanok

26. Mindenki megvan

27. Napos oldal

28. Feketelistán

29. Az éjszaka és a város

30. Zuhanás a szerelembe

31. Frankenstein

32. Ez a fiúk sorsa

33. Marvin szobája

34. Brazil

35. Ronin

36. Joker

37. Az ír

38. A rajongó

39. Mocsokváros utcáin

40. Machete

#2023 #kovács gellért #filmszerész #robert de niro

[keresztyandras]

Vakvágányon

Drogriporter >Alig pár tucat ember – a többség helyi bámészkodók, akik azt sem tudták, ki volt József Attila – gyűlt össze a 20. század legnagyobb magyar költőjének temetésén 1937. december 5-én. Amin már megjelenni is gyanús volt a Horthy-rezsim szemében. Olyannyira, hogy még a csendőrséget is kivezényelték. Hiányoztak mind a hivatalos közélet tekintélyei, mind az irodalom nagyságai. Budapestről…

View On WordPress

#Drogriporter József Attila temetése