#történelmi regény

[labjegyzet]

Beszélgetés Ken Follett-tel a Kingsbridge sorozat 5. kötete, A világosság fegyverei kapcsán

Ez a könyv az ipari forradalom idején játszódik – miért pont ezt az időszakot választotta?

A késői 18. század, amikor A világosság fegyverei játszódik, a nagy viszályok kora volt. A konfliktusok mindig nagyon jó alapot adnak egy regénynek és ebben az időszakban sok sztrájk, és kenyérlázadás volt, valamint az emberek fenyegetve érezték magukat, hogy az új gépek elvehetik a munkájukat. Mindezeket a problémákat mélyítette a Franciaországgal szemben zajló háború, amely 23 éve tartott és magas adókat eredményezett, a férfiakat pedig erőszakkal kényszerítették a hadseregbe, hogy Napóleon ellen harcoljanak. De a 18. század egyben az egyéni szintű fejlődés időszaka is volt, mivel egyre több ember tanult meg olvasni és szakított időt arra, hogy fejlődjön, és képezze magát.

Miközben ezt az időszakot kutatta, volt olyan felfedezés, amely meglepte vagy nagyon feltűnő volt? Vannak kevésbé ismert tények /adatok az 1700-as évekből, amelyekről azt gondolja, hogy több embernek kellene ismernie?

Azt tudtam meg, hogy rengeteg nő kísérte a brit hadsereget a waterlooi csatába (és máshova is). „Táborkövetőknek” nevezték őket, de nagyon bátrak voltak és fontos munkát végezetek, például vizet és lőszert hordtak a férjüknek a csata idején. Ez egy csodálatos felfedezés volt és ez késztetett arra, hogy fontos szerepet írjak az egyik női karakteremnek.

Van párhuzam A világosság fegyverei és napjaink között? Van valami, ami visszacsenghet abból a korból a mai olvasók számára?

A 18. század utolsó évtizedében megélhetési válság volt jellemző, amit most érzékelünk Nagy Britanniában és szerintem sok más országban. Egyelőre még nem tartunk kenyérlázadásnál, de látjuk, hogy az emberek küzdenek, hogy boldoguljanak. A késői 18. században a kenyér ára olyan magas lett, hogy „Az asszonyok lázadása” elnevezésű jelenség következett be. Az asszonyok, akik nem tudták megoldani a családjuk etetését, betörtek a pékségekbe és ellopták a kenyeret.

Híres az alapos kutatásairól, utánajárásáról. Milyen kutatásokat folytatott A világosság fegyverei előtt, és ez miben hasonlított a korábbi könyveihez kapcsolódó munkájához? Könnyebben kutatható időszak volt?

A legtöbb információt könyvekből és térképekről gyűjtöm, de szeretem meglátogatni a helyszíneket. Könnyebben tudom elképzelni a helyszínen a történetet, és ezért életszerűbben tudom átadni az olvasóknak. Múzeumokban jártam, mint például a Quarry Bank Malom (Anglia, Cheshire). A múzeum, amelyet a National Trust üzemeltet, valamikor szövő malom volt, olyan amelyben az egyik szereplőm dolgozott. A látogatásom során nagy hatással voltak rám a gépek, amelyeket használtak és az az elviselhetetlen zaj, amelyet azok kiadtak. Egy hetet töltöttem a waterlooi csata helyszínén egy szakemberrel, aki nyugdíjas tábornok. Séta közben néztem a tájat, a földeket és a gazdasági épületeket.

A könyveire jellemző a sokféle és változatos szereplőgárda, miket mesélhet A világosság fegyverei szereplőiről és ki a kedvence?

Egy Sal nevű nővel kezdődik, aki fonónőként dolgozik (a szövéshez szükséges szálat készíti el gyapjúból). Sal kemény asszony, de van egy finomabb, romantikusabb oldala is. A fia, Kit, a kezdetektől Sal mellett dolgozik a malomban, és végül egy új szövőgépet talál fel. Aztán ott van Amos, egy jószívű malomtulajdonos, akire a zsarnoki apja hatalmas adósságokat hagyott; David Shoveller, becenevén Spade, egy bölcs és eszes kereskedő, aki kingsbridge-i szakszervezeti mozgalom alapítója valamint ott van Elsie Latimer, a püspök lánya, aki a szabadidejét áldozza fel, hogy vasárnapi iskolát üzemeltessen Kingsbridge legszegényebb gyerekei számára. Elbűvölő személyiség, de az egyik kedvenc szereplőm Jane Midwinter, társaságbeli metodista hölgy, aki bár rossz döntéseket hoz, nagyon bátor teremtés.

Rengeteg jellegzetes gonoszt alkotott az elmúlt években, találkozhatunk igazi alávaló szereplővel az új könyvben?

Ennek a könyvnek a főgonosza Joseph Hornbeam, egy kegyetlen üzletember, akinek sötét titkokat vannak a múltjában. Ő a legrosszabb munkáltató, akit csak el tudunk képzelni, és remélem egyik olvasómnak sincs ilyen felettese. Az első kéziratomban a londoni és New York-i szerkesztőim úgy érezték, hogy nem kapott elég borzasztó véget ez a szereplő, így újraíráskor egy sokkal rosszabb kimenetelt alkottam, amely az olvasók sz��mára is kielégítő volt. Igazán rémes ember, de mégis az egyik kedvenc szereplőm a könyvben.

Mostanában a Bibliából merít ihletet a könyvcímeihez. A világosság fegyverei is egy bibliai utalás? És ha igen, elmondaná mi a jelentése?

Igen, a cím a Rómabeliekhez írt levél egy részéből jött: „Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit”. (Róma 13:12, Károli fordítás) Azért választottam A világosság fegyvereit címnek, mert a 18. század azon időszakában, amikor a könyv játszódik, az emberek tanulással igyekeztek fejleszteni magukat. Így ebben az esetben a tudatlanságot szimbolizálja a sötétség, míg világosság jelenti az oktatás által a tudatlanság eltűnését.

A világosság fegyverei az Kingsbridge sorozat 5. kötete. Mi készteti arra, hogy visszatérjen Kingsbridge-be és mi teszi különlegessé ezt a kitalált települést, hogy ennyire szeretik az olvasók?

Amikor - most már több, mint 30 évvel ezelőtt - először megalkottam Kingsbridge-t a Katedrális című regényemhez, nem gondoltam volna, hogy az olvasók ennyire fognak hozzá kötődni. Számomra Kingsbridge egész Nagy Britanniát jelképezi. Amikor el akarok mesélni egy történetet a történelemből, mint például a nagy pestis vagy az ipari forradalom, amelyek sok embert érintettek és évtizedes hatásuk volt, akkor könnyebb mindezt kisebb és ismerős közegben elhelyezni, nekem ez Kingsbridge. Természetesen most már sok olvasó számára lett egy különleges jelentése Kingsbridge-nek, igazán hízelgő, hogy létezik egy általam kitalált hely, ami legalább olyan fontos néhány embernek, mint az igazi helyek, amiket ismernek és meglátogatnak.

A világosság fegyveri néhány jelente a waterlooi csatatéren játszódik. Nehéz megtörtént történelmi eseményeket és kitalált szereplőket összeegyeztetni? Szigorúan ragaszkodik a tényekhez vagy engedélyez magának egy kis alkotói szabadságot?

Sosem használom az alkotói szabadságot arra, hogy megmásítsam a történelmet. Úgy hiszem, hogy az olvasóim értékelik, hogy a regényeimben szigorúan pontos a történelmi háttér. Néha problémát jelent, amikor a történelem nem illik bele abba a történetbe, amit le szeretnék írni, de én mindig a történetet változtatom meg, nem a történelmet.

Korábban említette, hogy A világosság fegyverei a szabadságért való küzdelem. Ezt egy kicsit jobban kifejtené? Ez kifejezetten ennek a könyvnek a témája vagy az írásainak általában?

Sok könyvem szólt a hétköznapi emberek küzdelmeiről, ahogy harcolnak a szabadságukért, vagy társadalmi igazságtalanságok ellen, és ez alól nem kivétel A világosság fegyverei sem. Az ipari forradalom idején nagy küzdelem zajlott a szakszervezetek alapításának jogáért, jobb fizetését és jobb munkakörülményekért. Ezt a tevékenységet a brit kormány 1799-ben bűncselekménnyé nyilvánította, de a munkások és segítőik 25 évnyi kitartó munkája eredményeként meg tudták változtatni a törvényt.

Ön szerint miért ilyen sikeresek a történelmi regények?

A történelmi regényekben a szereplők alapvetően olyanok, mint mi, de teljesen más körülmények között élnek. Olyan hétköznapi problémákkal küzdöttek, amikkel azonosulni tudunk, mint szerelem, házasság és gyerekvállalás, munka és pénz, erőszak és háború – csak számukra az élet sokkal nehezebb volt. Elmerengünk hogyan boldogultunk volna olyan durva körülmények között.

Úgy gondolja, hogy most utoljára látogatott Kingsbridge-be, vagy van esély, hogy a jövőben újra visszatér?

Jelenleg nem tervezek visszatérni Kingsbridgbe, de soha ne mondjuk, hogy soha.

A világosság fegyverei már kapható a könyvesboltokban és online. Megrendelem!

#gabo #gabo kiadó #Ken Follett #interjú #Kingsbridge #Kingsbridge sorozat #történelmi regény #A világosság fegyverei

[nitta86]

Könyvek amiket Covid alatt írtak

Azt vettem észre, hogy a világjárvány idején írt könyveken látszik, hogy a járvány alatt írták őket, akkor is ha nem a járványról szólnak. Egyszerűen az író, mindegy milyen műfajban ír, beleírja a bezártság érzetét, magányosságát, aggódását.

Most két olyan könyvről fogok írni. amiket mostanában olvastam és csak a könyv felénél esett le, hogy ez részben a COVID járványról szól.

Emma Donoghue: Menedék

Igazából ez nem egy túl jó könyv, Donoghue-nak kb. minden könyve jobb ennél, és nagyon sok sokkal jobb történelmi regény van a középkorról. Sőt, meglehetősen tiszteletlen, ahogy a középkor emberét inkompetens vallási fanatikusnak ábrázolja, pedig az utószóban elismeri, hogy a Mihály-sziklán a valóságban sokkal jobban felépített és működőképesebb volt a kolostor. Viszont Covid könyvnek nagyon Covid könyv. Az egész a bezártságról és a bezártság miatti egymás agyára menésről szól, na meg az ember kiszolgáltatottságáról, hogy más hozza a túléléséhez szükséges döntéseket, akinek nem bízik a szakértelmében. Ezeket az érzéseket szerintem mindnyájan ismerjük 2020-2021-ből, ilyen szempontból élmény volt olvasni. Meg persze érződik benne a klímaváltozás miatti félelem, rossz döntéseket hozunk és feléljük a bolygót… Az üzenet rendben lenne, de azt tényleg nem értem, hogy miért kellett mindebbe belekeverni a középkori szerzeteseket.

Ilona Andrews: Blood Heir

Ez teljesen más műfaj, mint az előző, akciódús urban fantasy, egyébként meg egy sorozat 13. kötete. (Ha a mellékszálakat nem számoljuk.) Sokkal jobb könyv is, mint az előző, ezt bátran ajánlom, ha valaki olvasta az előző 12 kötetet. :D Ami döbbenetes, hogy a fantasy műfajon keresztül is mennyire átjön, hogy ez egy Covid regény, de közben ugyanolyan élvezetes marad a történet, mint az előző kötetekben. A cselekmény fontos része, hogy a főhősnő egy jóslat miatt nem beszélhet személyesen a szüleivel, maximum telefonon tarthatják a kapcsolatot, és ez nehéz neki, hogy közel laknak hozzá mégse találkozhatnak, de tudja, hogy a találkozás veszélyeztetné a szüleit. Egyéb rokonaival is csak videóchaten, akarom mondani tábortűzön keresztül, a mágia segítségével tud kommunikálni. Ezen kívül van neki egy minden jóval berendezett menedéke ahová baj esetén visszavonulhat. Egyébként ez a regény a Covidra utaló elemek ellenére se klausztrofób, a szereplők megkötésekkel ugyan, de fel alá mászkálhatnak a városban, és a cselekmény is meglehetősen izgalmas.

#szövegesposzt #mitolvastam

[eugeniovonsavoy]

A mi Bibliánk a Bán Mór-féle regényciklus, és ehhez próbálunk hűek maradni. Értelemszerűen a sok ezer oldalt leegyszerűsíteni 10 epizódra borzalmas nagy kihívás, mérlegelnünk kell, hogy mit engedünk el, mit nem, mik azok a pillanatok, amiket megtartunk, mik azok, amiket nem. A regény is egy alapos történeti kutatásra épül, és mi is több történelmi szakértővel, vallási szakértővel, nyelvi szakértővel és még sok más szakértővel dolgozunk együtt. De ettől függetlenül én nem ajánlom azt, hogy valaki ez alapján próbáljon leérettségizni történelemből.

valaki szólhatna a srácoknak, hogy a Hídemberből is lehetne sorozatot forgatni még ha leérettségizni abból sem lenne ajánlatos.

Edit: meggondoltam magam. a Hídemberből még inkább lehet érettségizni, mint ebből a neohistorizáló foshalmazból.

#debilek #ner #nercsicska #bán mór

[teklakonyvei-blog]

Alison Weir: Aragóniai ​Katalin – Az igazi királynő (Hat Tudor királyné 1.)

↠ könyvajánló a blogomon

Aragóniai ​Katalin – Az igazi királynő címmel jelent meg Alison Weir angol történész Hat Tudor királyné című könyvsorozatának első része. Ebből a regényből nemcsak az derül ki, hogy Katalin feltehetőleg hogyan látta a sorsát, hanem az is, hogy VIII. Henrik feleségeinek sorsa miként kapcsolódott össze a nyilvánvalón túl. A regény érdekessége, hogy a szerző történelmi tényeket és kutatásokat vett alapul Aragóniai Katalin történetének megírásakor, és igyekezett minél kevésbé elferdíteni ezeket a tényeket.

#booklr #könyv #könyvajánló #könyvmoly #könyvek #olvass #olvasás #olvassmindennap #olvasnijó #books and reading #bookworm #alison weir #történelem #tudor-kor #aragóniai katalin #viii. henrik #tudor henrik #regényes életrajz

[vhrai-blog]

Halvány lila gőzöm sincs, honnan került hozzám ez a kötet, valószínűleg a kidobástól mentettem meg. Az már a fülszövegben szerepel, hogy ez az azonos film alapján készült regény. (Legalábbis ezt az infót találtam róla külföldi oldalakon.) Általában fordítva szokott lenni, de a '90-es években ezeknek óriási divatja volt, amennyire emlékszem.  Tipikus ponyva, nem kell túlgondolni. Maga a film is egy B kategóriás, a hagyományos akcióklisékből építkező történetnek tűnik. Én pedig nagyon is élveztem ezeket anno, sokkal jobban lekötnek, mint a "limonádék". Lendületes bevezetőt kapunk, egy fejvadász, Jack Walsh a tetőkön ugrálva üldözi egy szökevényt. Már az elején adódik konfliktus, ugyanis egy munkatársával ugyanarra a halra utaznak. Rögtön ízelítőt kapunk Walsh kreativitásából, természetesen az övé a győzelem.  Ezután kapja meg azt a megbízást, ami az események fő sodrát adja: el kell juttatnia a maffiát lenyúló könyvelőt a börtönig. Persze mindenki őket üldözi: az FBI, a rivális fejvadász meg egy rakat bérgyilkos.  Eddig a kötet feléig jutottam, nem sok egyediség szorult belé, de kifejezetten kikapcsolódás egy rakat ismeretterjesztő kötet és történelmi regény mellett olvasni.  #könyv #olvasás #könyvesblogger #krimi #óceánkiadó #krimi #paulmonette #óvadék #könyvrefel #csakolvass #kapcsoldkiatvt #mutasdmegmitolvasol https://www.instagram.com/p/CherAYoo1sO/?igshid=NGJjMDIxMWI=

#könyv #olvasás #könyvesblogger #krimi #óceánkiadó #paulmonette #óvadék #könyvrefel #csakolvass #kapcsoldkiatvt #mutasdmegmitolvasol

[bdpst24]

Fotókkal: KŐSZÍVŰ A Baradlay-legenda musical

A magyar történelem egyik legfontosabb és legismertebb története, a regény és a film után, ezúttal a Margitsziget Nagyszínpadán mutatkozik be! Jókai Mór talán leghíresebb történelmi műve a 19. századba, a szabadságharc idejére röpít minket. A műben a hazaszeretet, a szerelem, a testvéri és szülői önfeláldozás és a becsület mellett az árulás, az erkölcstelenség, a bosszú irányítja az embereket és…

View On WordPress

[natiblogsworld]

Mindenkinek van egy története amit rajta kívül senki sem tud.

#szomorú #szívfájdalom #tortenet #szerelmi történet #igaz történet #történelmi regény #saját történet #törött szív #kamasz #félelem #szerelem #alkohol #várok rád

[mokhosz]

nekem egy kicsit magas, hogy van egy történelmi esemény, aminek van egy szép magyar neve (ami az oroszból jön, és az a Babij Jar-i Mészárlás, és nem Babin Jar-i, ahogy a mostani emlékközpontot nevezik ukránul) akkor azt miért kell hirtelen megváltoztatni?

hagyjuk, hogy mi a véleményem a gyógyító kristályokról, és erről a bugyuta cikkről egyébként, de azért azt is egy kicsit meredeknek érzem, hogy annak ellenére, hogy az írás azzal indít, hogy: „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?”, szanzsen nem említi Anatolij Kuznyecov Babij Jar című, magyarul is megjelent (1968) megrendítő könyvét, illetve azt is, hogy sikerül annyira pc-nek lenni a mészárlás áldozataival, hogy a holokauszt egy ennyire kiemelkedően kegyetlen eseményének állított emlékműről írt cikkben nem szerepel a zsidó szó (oké, egyszer igen: a" meggyilkolt zsidók berlini emlékműve" összetételben).

jó kis könyves nap van!

egyébként hamár volt könyvajánló, akkor legyen itt a Babij Jar ajánlása is:

Illetve a Fehér Hotelé, aminek egyes részei a fenti mű alapján íródtak, és egy elképesztően zseniális könyv. Ez a fülszöveg, alatta a borító:

"Pornográfia; plágium; a regényforma lehetőségeit kitágító posztmodern kísérlet; prózai tényfeltárás és költői képzelet izgalmas ötvözete; hatásvadász virtuózkodás; remekmű. E minősítések mindegyike elhangzott abban a vitában, amely Donald Michael Thomas angol író, költő és műfordító regényét fogadta. A fehér hotel - ma már sokak megítélése szerint a 80-as évek angolszász irodalmának egyik legfontosabb alkotása - mindenesetre szokatlan mű. Fejezetei változatos írásmódokat képviselnek, az esszéisztikus-tudományos nyelvhasználat pastiche-ától a dokumentarizmusig, a szabadasszociációs-szürrealista költeménytől a napló- és levélformáig. A regény magva egy akár hagyományosnak is tekinthető középeurópai életrajz a század első feléből, Lisa Erdmannak, egy Oroszországból Bécsbe szakadt, félig zsidó operaénekesnek a története. Lisa fiatal korában Freud páciense. Hisztérikus panaszait, amelyek többek között vad szexuális képzelgésekben nyilvánulnak meg, versben, majd prózában is előadja pszichiáterének, aki ezután esettanulmányban elemzi ezeket. A későbbiekben nemcsak az események lódulnak meg, hogy a negyvenes évek elejére a világháború dúlta Kijevbe, majd pedig élete végállomására, a Babij Jar-i tömegmészárlás poklára vessék az énekesnőt, hanem kibontakozik - az előző fejezetekhez visszamenőleg folyton módosítva - a regény mélyebb dimenziója is: a tudattalannak az egyéni életsorssal és a huszadik századi történelmi sorssal való rejtelmes összefüggése, a freudi mélylélektan és a politikai barbárság együttes értelmezésének lehetősége."

Olvassatok minden nap!

[labjegyzet]

3 író, 3 új regény - a 94. Ünnepi Könyvhét a GABO Kiadócsoporttal

A négy napig tartó 94. Ünnepi Könyvhéten három magyar szerző új regényével, három pavilonnal, öt dedikálással és sok újdonsággal várjuk az érdeklődőket.

Kleinheincz Csilla, az Ólomerdő-trilógia szerzőjének régóta várt új regénye nagyszabású fantasy, amelyben az ember csak egy a természet élőlényei között, a merev gondolkodásmód visszafordíthatatlan károkat okoz, az együttélésért pedig korábban elképzelhetetlen árat kell fizetni. 

Kleinheincz Csilla: Alvilági szövedék  https://bit.ly/alvilagi_szovedek

Az Állatkert kapuján belépve a fiatalok szembesülnek valódi énjükkel, és az emberi és az állati között húzódó határvonalak elhalványulnak. Frank Márton, a Páratlanok-trilógia szerzője a Vadhatárban merész, formabontó történetet mesél el.

Frank Márton: Vadhatár  https://bit.ly/vadhatar

A Kígyók országa több generáción át, bűbájos nőkön keresztül mesél arról, milyen ára van a történelmi és lelki traumáknak, amelyeket a világ mögötti világra zárnak az emberek.

Rusvai Mónika: Kígyók országa  https://bit.ly/kigyok_orszaga

Ha szeretnél beleolvasni a regényekbe, itt megteheted:

Alvilági szövedék: https://issuu.com/gabokiado/docs/alvilagi_szovedek_beleolvaso

Vadhatár: https://issuu.com/gabokiado/docs/vadhatar_lapozo

Kígyók országa: https://issuu.com/gabokiado/docs/kigyok_orszaga_beolvaso

A dedikálások időpontjai:

Június 10., szombat 14:00 Rusvai Mónika dedikál a 94. Ünnepi Könyvhéten  Vörösmarty tér (Akkord-GABO Kiadó/2. pavilon)

Június 10., szombat 14:00 Papp Dóra dedikál a 94. Ünnepi Könyvhéten Duna-korzó (Ciceró Könyvstúdió/58. pavilon)

Június 10., szombat 14:30 Kleinheincz Csilla dedikál a 94. Ünnepi Könyvhéten  Vörösmarty tér (Talentum Kft./36. pavilon)

Június 10., szombat  16:00 Moskát Anita dedikál a 94. Ünnepi Könyvhéten Vörösmarty tér (Talentum Kft./36. pavilon)

Június 10., szombat 16:00 Frank Márton dedikál a 94. Ünnepi könyvhéten  Vörösmarty tér (Akkord-GABO Kiadó/2. pavilon)

#Könyvhét #ÜnnepiKönyvhét #GABOKiadó

[sronti]

Kiolvastam a Caste-ot és nem volt könnyű, kéne valami kardozós partraszállós pihenés. Történelmi regény, sci-fi, fantasy is jöhet, meg igazából nincsenek előítéleteim, amíg Wass Albert nem kerül elő, csak abban a szűk tartományban keresek, ami nem bugyuta, de nem is megerőltető olvasni, hanem csak visz a lendülete.

Mi jót olvastatok mostanában?

[dogmilkforsale]

A Kossuth Rádió végképp halott

Tizenhárom éves lehettem, amikor rákaptam a Kossuth Rádióra.

Az úgy történt, hogy Március 15.-e körül, mint egyébként rendesen, csupa pátosztól csöpögő adás ment tévében és rádióban. Mivel én már akkor idegenszívű lehettem, rettenetesen utáltam, és bevallom, a mai napig rettenetesen utálom ezt az ünnepet. Öltözz fel ünneplőbe, szavald el ugyanazt a két Petőfi verset, emlékezz áhitattal a Nagy Hősökre... Viselj kokárdát, mer' ha nem, hát irgumburgum, kuruc fattyú vagy.

Szóval, Március 15.-e, délelőtt. Az anyám kotyval valamit a konyhában, én meg ott zsizsegek mellette és szól a rádió. Egyszer csak egy történész műsora következett: hitek, tévhitek és a valóság Március 15.-ével kapcsolatban. Elbűvölve hallgattam. Hányszor szavalt Petőfi? Viseltek-e kokárdát a márciusi ifiak? Hogyan írták akkor a Pilvax kávéház nevét? A pletyka szerint miért is végezték ki Batthyány Lajost? Csupa érdekes, vicces történelmi apróság, ami megmutatta: a Nagy Hősök és Nagy Idők mégis tele voltak átlagos emberekkel és történetekkel. Ettől a naptól fogva, ha nem is megszállottan, de hallgattam a Kossuth Rádiót.

Félreértés ne essék, a Kossuth Rádió soha nem volt igazán jó. Tinédzserként agyfaszt kaptam a színész interjúktól. Hányingerkeltő volt, ahogy körbeszopkodták egymás faszát:

"Ó, nagyszerűet alakítottál a pusztaröcsögei színpadon. Ahogy azt a fát játsztad (sic) a háttérben..."

"Hát igen, nagyszerű szerepeket játsztam. Remek riporter vagy, hogy még erre is emlékeztél és megkérdezted. De a puszaröcsögei darab semmiség, amikor a mámorkelepcei szinpadon játsztam Rómeót, az maga volt az extázis."

"Fantasztikus volt, láttam, ahogy tündökölsz a világot jelentő deszkákon..."

Természetesen mindig volt propaganda a rádióban, de azért egy-egy érdekes, értékes, informativ adás belefért a műsorfolyamba.

Voltak jó hangjátékok, színházi közvetítések, tudományos előadások, interjúk.

Közel tíz éve külföldön élek, így talán érthető, hogy felértékelődött számomra a rádió szerepe, hiszen a Kossuth Rádión keresztül reméltem némi kapcsolatot tartani a hazai tudománnyal és kultúrával. Hát, nem ez történt.

Tíz éve kikoptak a független személyes interjúk a rádióból. Sebaj, majd nem hallgatok interjúkat. A hireket analizáló háttérműsorok elviselhetetlenek. Sebaj, majd nem hallgatom. A zene nemzeti popp lett, noname együttesek borzalmas zenéi, ahol szöveg propagandájának értlemetlenségét még véletlenül sem zavarják a rímek vagy a ritmus. Sebaj, nem hallgatok zenét. A rádiókabaré, ami amióta az eszemet tudom a kínos és a mérsékelten humoros skála között ingadozott most már csak kínos. Minősíthetetlen, bugyuta, önésmétlő, legalja módon szexista és rasszista jelenetek követik egymást kiégett és sótlan előadók szájából. Maga a rettenet. Ne is beszéljünk arról, hogy a rádió minden tőle telhetőt megtesz, hogy megnehezítse a hallgatók életét. Szerintem a webes felületet úgy tervezték, hogy ne lehessen használni. A hangtár limitált, a mobil app pedig egy vicc.

Szó mi szó, eljutottunk odáig, hogy csak a Rádiószínház adásait hallgattam meg, Szombaton takarítás közben zanzásítva az előző hét adásait. Igaz, hogy nagyon kevés az új műsor, de legalább az irodalmi szerkesztőség egészen jó ismétléseket válogatott össze a propaganda "magyarosan magyar" követelményrendszerén belül.

Erre most mi történik?

Bíró Szabolcs, A kelet oroszlánja... Történelmi regény... Hát jó. Nem ismerem, biztos valami Passuth féle kevésbé ismert szerző, aki eddig elkerülte a figyelmemet. Van ilyen, nem is egy, és bár sejtettem, hogy beleillik a fidesz kulturális ágendájába, de hát istenem, adjunk neki egy esélyt.

Az első rész után már ott motoszkált bennem a gondolat, hogy: miafasz... A második epizód után pedig a "Lyézus Erelye" jutott az eszembe.

A regény körülbelül egy fantasy rajongó, történelmi lexikon néhány idevágó lapját átpörgető gimnazista szinvonalán elképzelt romantikus képregény átirata. Ennyire sematikus, trónok harca toposzokból épitkező, "ahogy én elképzelem a lovagi középkort" fost én még nem olvastam.

Utánakerestem hát, hogy ki is ez a nagyszerű író, aki tíz epizódot kapott a Kossuth Rádióban? Ki is ez a Bíró Szabolcs? Hát ez a szimpatikus fiatalember:

Könyvet ne itélj meg a borítója alapján. Én elhiszem, hogy Bíró Szabolcs egy nagyszerű, kedves ember. Elhiszem, hogy a nyakában lévő Sárkányölő Szent György Lovagrend (ha jól látom) holmi nemes szimbólum és semmi köze sincs a hungarista eszmékhez, a hasonlóság csak a véletlen műve. Biztosan így van, én semmit sem tudok a heraldikáról, és a lovagrendek történelméről.

De valahogy már nem tudom elhinni, csupán a véletlen műve, hogy egy ennyire rossz fércmű adásba kerülhetett. Nem hiszem el, hogy a katolicizmus védelmezőjeként megjelenő önmaga jogán "lovag" fiatalember, dicső hős magyar lovag sorsát bemutató regénye nem csupán azért került adásba, mert Fidesz kulturális programjába illeszkedik.

Persze lehetséges, hogy az új szerkesztők tizenhat éves gimnazisták, és valójában ez tetszik nekik, de ez a lényegen nem változtat:

Ezért vagy azért, de a Magyar Rádió irodalmi szerkesztősége is megbukott. Vége. Ennyi volt. A rádióban nem maradt se jóízlés, se gerinc. Viszlát, Kossuth Rádió, de nem viszont hallásra. Nyugodj békében.

Nos, azért még ott van a Bartók Rádió. A Zenebeszédben, vagy az Ars Nova-ban még nem csalódtam.

#rádió #propaganda #irodalom

[aprilfayetranslates]

Fordítások Masterpost

Regény

[Az aljas főgonosz önmentő rendszere] - Scum villian’s self-saving System (MXTX)

Shen Yuan utálja A büszke démoni kultivátor című háremregényt, azonban miután egy lehúzó komment írása közben sikerült megfulladnia, a történetben születik újjá, méghozzá a főgonosz bőrében, akinek szörnyű halál a sorsa. Vajon hogy tudja elkerülni a főszereplőnk, hogy ne legyen belőle emberi fogpiszkáló?

Boukendanon is

[Hogyan éld túl, ha újjászülettél a főgonosz bőrében] - How to survive as a villain (Yi Yi Yi Yi)

Xiao Yuan újjászületik egy történelmi háremregény ifjú, meleg császáraként, aki bebörtönözte a főszereplőt. Ez eléggé kellemetlen alaphelyzet, és a regényben nem is ér szép véget a karaktere, úgyhogy Xiao Yuan nekiáll, hogy megmentse a saját életét.

Boukendanon is

[Hetedik Felség] - Qi Ye (Priest)

Jing Beiyuannek az volt a sorsa, hogy hét életet éljen le Helian Yivel, de egy kis túlvilági kavarodás miatt máshogy sültek el a dolgok. A hetedik újjászületéssel azonban új esélyt kap, hogy rendbe hozza, amit a sors összekuszált, ugyanis visszaszületik az első életébe. Minden adott tehát, hogy ezúttal beteljesüljön a szerelme. Csakhogy az emberi szív nem így működik.

Boukendanon is

[A lovag bukása] - Kishi Kanraku (Nishino Hana)

Cyril egy elismert hadvezér, akinek a családja generációk óta szolgálja a koronát. A lovag azonban fogságába esik, és katonái védelmében vállalja a megaláztatás, hogy az ellenséges hadvezér, Raffia játékszere lesz, és megmerítkezik a gyönyör mocsarában. De mi történik, ha a lovag rájön, hogy szívesebben vergődik a kéjtől, minthogy vért ontson a csatamezőn?

[Az árverésen vett hitves] - Rensatsu sareta hanayome dorei (Saotome Ayano) [DOBVA]

Chisato ikertestvére után kutatva érkezik Mauriheph Királyságába. Azonban emberkereskedők fogságába esik, akik árverésre bocsátják a feketepiacon. A fiút végül egy tolvajbanda vezére, Saqr nagyúr vásárolja meg rabszolgának. Vajon ki lehet valójában ez a titokzatos férfi…?!  (18+, dub!con)

Felirat

[Gonosz rendszer] - Scumbag System

Shen Yuan utálja A büszke démoni kultivátor című háremregényt, azonban miután egy lehúzó komment írása közben sikerült megfulladnia, a történetben születik újjá, méghozzá a főgonosz bőrében, akinek szörnyű halál a sorsa. Vajon hogy tudja elkerülni a főszereplőnk, hogy ne legyen belőle emberi fogpiszkáló?

Boukendanon is

[Mennyei áldás] - Heaven official’s Blessing

Xie Lian háromszor emelkedett fel a Mennyekbe, ebből kétszer le is taszították. Bár tisztelője kevés, és még a régi ismerősei is szívük szerint letagadnák, a 800 éves istenség elvállal minden munkát, és a nyomozásai során számtalan titokra bukkan. Azonban lehet, hogy ahhoz, ami az elmúlt 800 évben csendben várt az árnyékban, még az ő ereje is kevés lesz…

Boukendanon is

[vhrai-blog]

Mostanában teljesen elfeledkeztem a korábban felhalmozott könyvkupacaimról, mindig a legutóbb beszerzetteket kezdtem el olvasni. Gondoltam, kicsit változatosabbá teszem az olvasmánylistámat a Moly Random olvasási generátora segítségével… és mennyire jól tettem! Így került elém a közel 700 olvasatlan könyvem közül Maurice Druon Elátkozott királyok sorozata, amely a középkori Franciaországba repít vissza. Az első, A Vaskirály Szép Fülöp uralkodásának idején játszódik, amely a francia történelem egyik legizgalmasabb korszaka. Ő volt a Capeting-ház talán legjelentősebb uralkodója, az egységes Franciaország megálmodója. Többek között ő számolta fel a templomos rendet, melynek Nagymesterét ki is végeztette. A legendák szerint Jacques de Molay a kivégzésekor megátkozta a királyt, és ez okozta a vesztét.  Maurice Druon a történelmi tények mellett felhasználta az egyes mendemondákat is, így még érdekfeszítőbbé vált a regény. Több szemszöggel operált, az uralkodótól egészen a jelentéktelen(ebb) szerepet játszó kerereskedőkig. De pont ettől lesz olyan sokrétű a könyv. Természetesen nem maradnak ki a történelmileg jelentős információk, mégis gördülékeny, olvasmányos írás. Engem lekötött annyira, mint bármely más, fiktív alapokon nyugvó történet! Ha már az elején a könyvhalmozásról írtam, nektek hány olvasatlan könyvetek van? Másik kérdés: tudtok ajánlani valami jó történelmi regényt? #book #bookblogger #reading #buch #lesen #buchbloggerin #könyv #könyvesblogger #olvasás #partvonalkiadó #történelmiregény #mauricedruon #elátkozottkirályok #avaskirály #könyvrefel #csakolvass #kapcsoldkiatvt #libellum #vhrai https://www.instagram.com/p/CgUlSiPIarN/?igshid=NGJjMDIxMWI=

#book #bookblogger #reading #buch #lesen #buchbloggerin #könyv #könyvesblogger #olvasás #partvonalkiadó #történelmiregény #mauricedruon #elátkozottkirályok #avaskirály #könyvrefel #csakolvass #kapcsoldkiatvt #libellum #vhrai

[cinegoremagazin]

Komor Zoltán - NERekció (2019)

Komor Zoltán – NERekció (2019)

A bizarro fiction elvetemült hazai képviselője ismét csak megörvendeztet, illetve beállítottságtól függően sokkolva borzaszt el minket! Komor Zoltán (kis)regény helyett ezúttal a közelmúlt hazai eseményeire reflektál, ahol politikai és történelmi szereplőkkel operáló, garantáltan agyeldobást eredményező weird történetek között akad gépturulszex, hungarobizarro és köztévé-kámaszútra. Hogy mennyire…

View On WordPress

#abszurd #bizarro #komor #politika #robot #szürreális

[hungarian-explained]

Literature in Hungarian

irodalom – literature könyv – book regény – novel novella – short story vers – poem dráma – play (also often called a darab - piece) író – writer szerző – author költő – poet drámaíró - playwright

történet – story cselekmény – plot szereplő – character (the word karakter is also used sometimes) főszereplő – main character mellékszereplő – secondary character hős, hősnő – hero, heroine jó – good rossz – bad gonosz – evil

műfaj – genre szépirodalom – belles-lettres, “sophisticated liteture” szórakoztató irodalom – ~books that we read for fun (lit. “entertaining literature”) romantikus / történelmi / ifjúsági regény – romance / historical / ~YA novel (the might be a small difference in the age range) krimi – crime novel mese – ~tale, a story generally meant for children tündérmese – fairytale népmese – folk tale

fejezet – chapter felvonás – act jelenet – scene oldal – page borító – cover

“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy...” - “Once upon a time, there was a...”

“És boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” - “And they lived happily ever after.”

(The Hungarian ones literally mean: “Once there was, where there had not been*, there was once a...” and “And they lived happily until they died.”

*This could also be “where there was not”, since Hungarian has only one past tense, but that wouldn’t make a lot of sense, so I translated it like this.)

#hungarian #hungarian vocabulary #hungarian vocab #langblr #tongueblr

[catleen9]

Tariq Ali: A gránátalmafa árnyékában

Tariq Ali: A gránátalmafa árnyékában

“A gránátalmafák árnyékával beszélgettem. Azok legalább akkor is itt lesznek, amikorra mi már mind elmegyünk.”

A pakisztáni származású Tariq Ali a tizenötödik századi Granadába kalauzolja el olvasóit, és egy családtörténet keretein belül meséli el a történelem egy viharos szeletét.

(more…)

View On WordPress

#A gránátalmafa árnyékában #Banú Hudajl #Granada #gránátalma #gránátalmafa #Hind #inkvizició #Islam Quintet #Iszlám #Jazid #könyv #könyvajánló #könyvkritika #Kossuth Kiadó #Középkor #regény #Shadows of the Pomegranate Tree #Spanyolország #Tariq Ali #történelmi regény #Umár #Vallás #Verso #Zubajda #Zuhajr