#c;kora | Explore Tumblr Posts and Blogs

mirabellomonferrato · 16 days

Text

Költségek részletezve

és közművek

Az ingatlanközvetítő fix 1500 euró + 22%áfa

Klaudia díjazása összetett: a) az adásvételi szerződés fordítása -- 50 euró/oldal, energetikai tanúsítványokkal együtt ez 10-12 oldal is lehet b) odajön a közjegyzőhöz, mert alá kell írnia, mint fordító, hogy lefordította nekem az adásvételit -- útiköltség (e nem esz sok, közel van) c) kell egy olasz-magyar tanú a közjegyzőhöz -- 100-120 euró d) Egyéb apróságok ügyintézése -- nem tudjuk mennyi, a korábbiak alapján 20-50 euró

Közjegyzői díj, ez a vételár 1,5-2 %-a de állapíthatnak meg minimum díjat is vagyis, ha nagyon alacsony a vételár, akkor mondhatják a jelenlegi 500 euró helyett, hogy 1000 vagy bármennyi.

Adó. Na itt ki is derült, hogy mi az a kitétel az adásvételiben a kataszteri lófasz. Az adó az alapján számolódik, hogy mi a ház mérete, kora és egyebek szerinti értéke. Vagyis a hivatal értékelheti többre, ha nagyon alacsony áron vesz meg valamit az ember. Az eladó ezt köti ki, hogy ehhez neki semmi köze. Az adó, ahogy korábban írtam is, első ingatlan vásárlásakor, ha benne laksz, bejelentkezel állandóra, akkor 6% (erre van valamennyi idő), ha második vagy többedik ingatlan, akkor 9%

Földhivatal a) bejegyzés díja -- nem tudom b) Földhivatali ügyintézés díja (igen, ez +) -- nem tudom

Közjegyzői letét díja -- 500 euró Ez az egyetlen módja, hogy az ember külföldről intézze az adásvételt, mert 2-3 nap is lehet, mire a bankok között átmegy a pénz. Készpénzt a közjegyző nem kezelhet, szóval készpénzzel nem lehet vásárolni! És már látja is az ember, hogy hipphopp összeszaladt 6000 euró fizetnivaló, ami a vételárhoz viszonyítva kibaszott sok. 22 000 a vételár, 6000 körül az egyéb fizetnivalók.

Olaszország csodálatos! Nincs olyan, hogy 0-ás igazolás a közművekről, mert online órák vannak, automatikus leolvasással. Ezek szerint mindig annyit fizetsz, amennyit fogyasztasz. Villany van, hogy a villany és egyéb rendszer elavult, ez csak egy formula amit belevesznek mindig a szerződésbe. De attól használható. Van áram és van minden. A kazán is használható. ÁM A kazánt pl évente felülvizsgálják. Hivatalból. Megnézik, hogy működik-e egyáltalán és milyen a CO kibocsátása. Ha ezen a vizsgálaton átmegy, a korától függetlenül lehet használni. Viszont, ha újat akar telepíteni az ember, akkor ahogy @odn5t9rhpxr7 s mondta, már az új szabványnak megfelelőt kell telepíteni. Szóval, a villanyt, gázt csak át kell íratni.

Annyira izgulok, hogy mindenem fáj. A fejem a szemem (mondjuk hajnali 3 óta verem a billentyűket), a gyomrom is. De nem az a félelmetes fájó görcs, mint amikor félsz meg érzed belül, hogy neneneneeeeee nem kéne csinálni, de juszt is csinálod, hanem mint szülés előtti napokban, hogy már mindjárt, már hamarosan, de vajon hogy is lesz... :)

#Piemonti kalandok -- költségek #áram #gáz

63 notes · View notes

kezenani · 7 months

Text

szomorú séták

c. ciklusunkban ma egy 2015. nov. 25-i esetről emlékezem meg nektek

jézusom. itt az volt, hogy másfélórás gymstick óra után 2,5 km-es gyaloglással izzadtan, fáradtan érkeztem haza, kulcs nélkül. férj itthon, telefonja lemerülve. a birtok bevehetetlen, próbáltam, elhiheted. nagyon sokat bóklásztam a környéken, kedves kis utcákon fel-alá, mindig vissza-visszatérve, hátha férj körbejár, ahogy amúgy mindig teszi, hiába. egyetlen kincsem a szép-kártyám. nekiindultam hát a világnak, hátha férjnek előbb-utóbb feltűnik hiányom. irdatlan messze találtam egy bisztrót - fenti fotón megörökítve -, egyedüli és valószínűleg utolsó vendégként egy forró paradicsomlevest óhajtottam. isteni volt, tüzes fűszerezéssel, lavornyi adag. az utolsó cseppeket kanalaztam, amikor férj megcsörrintett. öröltem neki, mert késő volt, hideg, este és fél kilenc.

fitneszre a továbbiakban kora délután jártam inkább.

#séták #i

64 notes · View notes

metyouattherighttime · 1 day

Text

hello heres the story of my name: cora 🪸(no correlation to coral)

i was looking for an online name and uhh well pjo obsessed me looks at greek names and stuff and guess what persephones alternative name is kora or cora so i was like yeah why not because my irl name starts with k and is kind of similar to it

now heres what ive discovered about it since naming myself cora

the name cora has a greek origin and means ‘filled heart’

Akan: akoma, Catalan: cor, Corsican: core, Esperanto: koro, French: cœur, Galician: corazón, Guarani: korasõ, Italian: cuore, Latin: cor, Portuguese: coração, Spanish: corazón, Welsh: calon

↑ these are “heart” in different languages. notice how many of them have the c/k sound or straight up have cora in them?? yeah. i planned it all out guys obviously. (i didnt notice until @kozumesphone pointed it out)

my irl name means heart as well so its like i have two of the same name! that is crazy!!! (you guys could probably guess my name if u tried)

anyways thats all. just wanted to tell u guys the name is perfect for me.

#corachats⭐︎#get to know me

13 notes · View notes

if-childrenofiona · 7 months

Text

🌑 oct dev log.

15,411 words (↑ 3,662)

hi everyone c: ngl, this month flew by quickly. but y'all, we are in the HOME STRETCH. it's so surreal to me right now, it's just over a month before the demo's drop AAAHHHHH!!!

what have i been working on? mainly trying to get mc to the feast scene T-T. i'm moving along their home and customization scenes so we can FINALLY get to the juicy bits. i really, really, really want to be able to start on the feast scene for you guys. bascially, i want to end chapter one tbh.

the reason being, i'll be so disappointed if i gave you guys half a chapter, i want to give you all a full two chapters— prologue and chp. one —since everyone's been so patient. ): so i have my work cut out for me this november. but, i think it's a good thing too because of nanowrimo!! hopefully, i'll have a big chuck of update for you guys next month.

anyhow, you may have noticed i've changed things around the blog to make it somewhat organized. there's still some heavy organizing left to do, so please bear with me. tags for the ros have changed too. for anyone who may have followed any of the previous ro tags, you can follow the new ones as listed:

#knox/kora > #k. house of yarrow ྅ #silas/shila > #s. child of iona ྅ #xhilo/xola > #x. house of akter ྅ #liroy/lorelai > #l. crown heir of gilhanna ྅ #clementine/clement > #c. the forgotten heir ྅ #delilah/dion > #d. the heir of dance ྅

also, dev logs will have their own category under my blog search. that way new (and old) comers alike can easily see past monthly logs and the status of future chapters and demo updates.

additionally, i've decided to stop talking about the secret ros (for now) to keep them secret. though, some of peeps may have a slight idea as to who the ros will be once the demo releases. also, all posts pertaining to the secret romances will be deleted coming nov. 1!!!

thank you for reading, i hope you have a safe and happy november. also, happy nanowrimo to everyone participating tomorrow!!

#ੈ✩‧₊˚ dev log #the lost children of iona if #interactive fiction #demo update

25 notes · View notes

spraystory · 1 year

Photo

“Szabadság, egyenlőség, testvériség”

2.rész : A franciák. Azzal kezdem hogy szerintem tisztességes graffitisnek illik szeretni a berlini graffiti stílusokat. Berlinben a graffiti hatalmas stílusfejlődésen ment keresztül, különleges, egészen egyedi formákat öltött amit akkor (gondolom azóta is) ki gondolná, csak berlin stylenak hívtunk. Noha azonnal fejet hajtok előtte, szégyen vagy sem, nekem nem ez volt a kedvencem. Sokkal inkább a new yorki - és úgy áltlában az amerikai klasszikusok vagy a francia styleok csavarták el a fejemet. Gyerekkorom óta ( pl Möbius : Az Idő Urai c. rajzfilmje, amit még fekete fehér tévénken láttam 1983-ban vagy ’84-ben) rajongtam a francia cuccokért, képregényekért, pl a PIF magazinért, Lucky Luke-ért vagy Kockás magazinért, manapság pedig a szépművészetéért szóval általában a francia stílusok nagyon a szívembe lopták magukat. Történt hogy 2002-ben amikor a Burnerben dolgoztam, egy meleg, unalmas hétköznapi délutánon megjelent két srác a boltban, egy mackós és egy vékony. Mindketten meglehetősen szakadtak és piszkosak voltak. Jó graffiti boltoshoz hűen, nyomban szóba elegyedtem velük. Kisült hogy franciák, már egy hete Budapesten vannak és a kőbánya-kispesti (Köki) metró végállomás melletti kiserdőben laknak egy sátorban (!). Ez egészen meghökkentő dolog volt, azonnal rákérdeztem hogy dehát ott leginkább hajléktalanok laknak, mire mesélték hogy persze, tökjó haverjaik lettek, amíg ők távol vannak a belvárosban, a hajléktalanok becsületesen ügyeltek a sátraikra, nehogy “idegen” kéz kutasson benne. Meghívtam őket magamhoz, szedelőzködjenek, lakjanak nálam. Ők voltak Awol Grenoble-ból és Sonick ( a továbbiakban “S”) Montpellier, Grenoble, Lyon stb tengelyről. Azonnal barátok lettünk. Emlékszem, tiszta pólókat adtam nekik, sört bontottunk, sketcheltünk a blackbookokba, sztoriztunk. Tish76 ( továbbiakban “T”) barátom is végig jelen volt az elejétől, “S” később PNC tagja lett. (1.kép) Így indult az azóta is tartó, remélem életre szóló barátságunk “S”.-el, “J”-vel és a többiekkel. “S” egyébként nem tősgyökeres francia és ezt észre lehetett venni. Délkelet-Európában született egy országban melynek partjait a Fekete-tenger mossa de kisgyermek kora óta Franciaországban élt és nőtt fel. Balkáni vér csorog az ereiben és ez nagyon sokat adott ahhoz hogy könnyen megértsük egymást. Nagyon jól éreztük magunkat az első pillanattól kezdve és a következő alkalmakkor már akkori barátnőjével, June-al ( aka String, a továbbakban “J” ) és másokkal is - visszatért Budapestre. “J” valódi francia lány, nagyon vagány és bevállalós, nem viszolygott a trash szituktól de mindvégig stílusos és csinos volt. Mindig egy elegáns nőt láttam benne aki tökéletesen tudott alkalmazkodni a legkülönfélébb graffitis életbeli vagy hétköznapi történésekhez, csak fiúk közt, egyedüli lányként végig megtartotta női méltóságát. Én abban az időben már Óbudán a Filatorigáttól nem messze laktam, így vagy nálam vagy “T”-nél laktak - mi pedig “T”-vel szintén max. 10 perc sétára laktunk egymástól. Őrületesen sokáig alvók voltak, volt hogy délután egykor kellett őket ébresztgetni, úgy hogy nem is hajnalban jöttünk haza. Hamarosan megismerték a szélesebb baráti körünket, hazajöttek velem a szülői házhoz családi ebédekre, majd ők is megvendégeltek minket az ő otthonukban, az ő családjaiknál, barátaiknál. Őszinte és csodálatos barátság született. Mindenhová együtt mentünk. Megrendelést festeni, nyaralni, partyba és persze éjjel-nappal fújtunk amennyit csak tudtunk. A franciák nagyon lazák, bevállalósak és ugyanennyire képben is voltak. A jó lehetőségeket, a jó spotokat mindig észrevették, bátran felmásztak, bemásztak bárhová egy-egy jó festés érdekében, tökéletes firkászokat és kíváló barátokat ismertem meg bennük. Fényes nappal is úgy írtak a legextrább helyekre hogy sohasem vette őket észre senki, mindig eszközök tárháza volt náluk, markerek, squeezerek, kanna, stickerek. Ugyanakkor nem ész nélkül csinálták, ügyesen figyeltek egymásra, higgadtan, feltűnés nélkül írtak - számomra rettentő profik voltak. A styleokról nem is beszélve. Az én szememben szinte minden cuccuk szuper volt: egyszerű, roppant lazán, stílusosan húzott betűk, világbajnok tagek és throw upok. Igazán nagy kihívás volt nekem lépést tartani velük aktivitásban, de stílusban azt a szintet rakni amit ők, számomra egyenesen lehetetlen. Mindig felemelő érzés képben lévő, jó stílusú, jó arc emberekkel festeni és ez rájuk hatványozottan igaz. Minden érdekelte őket, nyitottak és intelligensek, nagyon jókat beszélgettünk bármilyen témában és rengeteget nevettünk. Mindig hoztak magukkal vendégeket, ők is kívétel nélkül nagyon jóarcok voltak. Ugyanez pl a horvát barátainkra is igaz volt, nem véletlen hogy a három társaság időközben nagyon jól összebarátkozott és sok időt töltöttünk együtt. Hamarosan Grenoble-ben találtuk magunkat majd Lyonban. Ide kétszer is eljutottam, mindkét esetben nagy jamen festettünk 50 vagy mégtöbb writer társaságában, káprázott a szemem a sok jó styletól. Franciaországban mindig az volt a benyomásom hogy közepesen jó styleok is nagyon jók. Vannak bizonyos stílusjegyek, jellemzők amiket az ember akaratán kívül párosít egy-egy néppel, nemzettel. A franciáknál megfigyeltem -és erről volt is szó- hogy sosem hordtak fehér sportcipőt, náluk ez nem volt menő, csak fekete cipőt viseltek, fehér magasszárú zoknival és szinte mindenki azt a jellegzetes, a mellkason keresztben hordott kis válltáskát viselte. Ezt egy darabig én is átvettem. Az étkezés kultúráját is tartottuk, hiába voltunk tróger firkászok, mindig tisztességesen, terített asztalnál vacsoráztunk. Sőt, “S”-el sokszor reggeliztünk egyféle édes kenyeret, brioché-t narancslével, ez a guilty pleasure-öm pl máig megmaradt. Sajnos ilyen brioché-t a legközelebb csak Ausztriában lehet beszerezni.

Egyszer meghívást kaptunk egy néhány napos olaszországi jamre, Vasto városba. Valamiféle korai EU-s project volt és válogatott nemzetek hip-hop/graffiti kultúrális szereplőinek szerveztek találkozót. Mindenféle hiphop/street art művészeti tevékenységből hívtak meg szereplőket, így hát Sonick, June, Rapa, Tish76, Zsola, Face és jómagam útrakeltünk. “S” és “J” voltak a művészek, “T” és én a graffitisek ( vagy ilyesmi ) Rapa, Face és Zsola pedig a rapperek. Meg is volt a magyar delegáció. Mivel elvileg Magyarországról csak magyarok mehettek volna, azt kamuztuk hogy a “S” és “J” amúgy magyarok csak régóta franciaországban élnek, ezért beszélnek franciául - vagy valami ilyesmi. Hogy mi miért angolul beszélünk egymással, arra nem volt magyarázatunk. Amúgy nem nagyon akarták elhinni az egészet de hagytak minket. Fogalmam sincs hogyan jutottunk el Rómába, még Gyékényesen készültek fotók. Mindenesetre Rómából egy átkozott utcát nem láttam. Ahogy leszálltunk a vonatról, helyben metróra szálltunk és hosszú metrózás után feljöttünk egy buszpályaudvarra. Átmetróztunk a város alatt. Mivel Vasto Róma alatt volt valahol, elkezdtük keresni melyik busz megy oda. A buszsöfőröket kérdeztük, akik sürögtek-forogtak, vitatkoztak, de csak nem tudták megmondani milyen busz megy Vastoba. Ez fura volt. Egyikük aztán felkiáltott, megvan az elveszett városunk. Nem örültünk. Kisült hogy Vasto valóban kissé Róma altt van csakhogy az ország másik oldalán, az Adriai-tengerre néz. Szóval nekünk nem római busz hanem Rómából távolsági busz kell de egyébként is eleve tök hülyeség volt Rómába mennünk. Végül megérkeztünk Vastoba, ebbe a történelmi, festői kisvárosba. A szálláson izgalmas társaság, marseilles-i nevelőintézetből érkezett fiúk lettek a lakótársaink. Mindjárt az első vagy a második napon az utcán kialakult valami balhé, talán ütések is csattantak a marseilles-i srácok és a helyi olaszok között, ahol ha jól emlékszem Rapa lépett közbe a franciák oladalán. Ezt rendkívül méltányolták, onnantól kezdve testvérek voltunk. Egyébként amire megérkeztünk a városba, az előttünk érkezők - talán berliniek és Csehek ( a híres Romeo öccse is jelen volt) - alaposan megbombázták ezt a szép várost, így rögtön figyelmeztettek, eszünkbe ne jusson tagelni, fújni az engedélyezett helyeken kívül. Tengerpart, mediterrán feeling, jó társaság, olasz ételek, italok és sok fújka - ez volt Vasto. A franciáktól itt elbúcsúztunk, mi pedig hazafelé a vonaton lebuktunk a kamujegyeinkkel nem sokkal Triest előtt. Szerencsére otthagytak minket a pályaudvaron a kalauzok, hogy mindjárt jönnek vissza a rendőrséggel de ezt már nem vártuk meg. Pestről küldtek egy autót, a társaság egy részét hazavitték, nekünk hoztak pénzt - mert nyilván egy vasunk sem maradt - én Zsola testvéremmel jöttem haza. (10.kép) Egészen biztos hogy ezeknél sokkal cifrább kalanjaink is voltak de annyi minden történt és mindennek minden percét élveztük, hogy már nem emlékszem mindenre.

Rajtuk kívül volt másik két francia srác, Bouze & Spé, akikkel ha jól emlékszem először Lyonban találkoztunk, de következő évben megérkeztek Budapestre egy sajátkészítésű lakóbusszal. Neve is volt a busznak : “Tanki” azaz tranquille. Sőt, Tankival brandingelt pólót, pulcsit is készítettek, én magam is kaptam, hordtam is sokáig a “Travel is good” felirat volt rajta és persze Tanki. Az Árpád hídnál laktak a hévmegálló mögötti parkolóban és mivel akkoriban én onnan 10 percnyi sétára laktam, rendszeresen egymásnál vendégeskedtünk és persze festettünk. Bouze-al ma is kapcsolatban vagyok, Angliában él. Spé-ről nem tudok.

Jó társaságban, gyorsan telik az idő. “S” közben bejárta a Pamir-hegységet és Közép-Ázsiát, egészen Afganisztánig elbiciklizett, fantasztikus helyeken járva, egészen mesebeli helyeken festett, később kiállítása is volt Budapesten, többek között erről az útjáról. Ezalatt néhányunknál-így nálam is-egyre lejjebb halkult a graffiti és egyre erősödtek a másféle de azért még a writingra vissza-visszakacsintó, ma is tartó alkotói folyamatok. Tizenhat évvel ezelőtt, 2007-ben voltunk utóljára, mindannyian együtt. Fájdalmasan rohan az idő. Később “S” és “J” külön-külön ellátogattak hozzánk. Azóta ez a sok eltelt év biztosan alakított rajtunk és meglehet hogy változtunk de ezeken a ragyogó, boldog éveken és a barátságon nem fog az idő. Ma is kapcsolatban vagyunk.

1.kép : Awole, Eliot (Sonick-C4) - első találkozásunkkor készült blackbook rajzaik-Budapest, 2002

2.kép : Tish76(PNC,BHG,GRW), Sonick(C4), Nikon(GRW,BHG)- Lyon, 2003

3.kép : Sonick, Nikon, Dolar, Mir, June - Lyon jam, 2003

4.kép : Nikon, Sonick-Lyon, 2003

5.kép : Bouze & Spé (OSP) , Nikon (GRW,BHG) BP, 2003

6.kép : Nikon (GRW,BHG), Sonik(C4), Tysh(PNC,BHG)-Lyon, 2004

7.kép : String (June), Nikon-Lyon,2004

8.kép : Nikon, Sonick, June - 2007, Budapest

9.kép : Sonick, Nikon - 2008, Budapest

10.kép : Big times : Lyon-Vasto-Budapest, 2002-2008

#graffiti #Budapest #lyon #2000's #storytelling

42 notes · View notes

sawtual · 1 year

Note

do you have any nica pierce and tiffany valentine headcanons?

letting this ask age like fine wine until i got to the perfect point to answer it which is right now i guess <3

im not sure if you were asking for them separately or as a ship but uhhhh ill just cover all my bases ^_^

when nica was in college she was kind of a heart breaker. she hadn’t dated very much in highschool, probably just some boy for a few months, mainly out of a feeling of obligation, but she really hits her stride in college. it helps because shes finally on her own, she can spread her wings without the burden of feeling like the pitiful disabled girl with the mentally ill mother. in college she gets to be witty and charming and make friends who dont know her dreary backstory. also in college she realizes she is in fact a lesbian.. <3 (insert obligatory changing my major reference thank you kora)

nica’s kind of reveling in the discovery of women and kissing women and being with women and well she is all about that but i fear that she is a huge commitmentphobe is the problem. the list of messy exes and ghosted one night stands is something that honestly embarrasses nica but well you see they were too clingy ! (wanted to sleep over after having sex) they were too pushy and nosey! (asked about her childhood)

basically um. well imagine growing up and your mother drills it into you over and over again that the scariest most dangerous thing you can do is fall in love with someone. that no matter what nica does, dont love another person. dont open yourself up to the hurt, the pain, the loss. and nica rebuffs it because of course she does. she resents her mother for thinking nica cant handle herself, handle possible loss or pain, but she grew up on this, this fear and anguish seeped into her brain and now she herself is terrified of that possible loss. so she simply does not open herself up to that! which is actually what is so funny but also perfect about tiffanica to me. nica so resistent and fearful of commitment and mutual love that it takes another woman literally keeping her in their house like a wounded bird for her to get the kind of exposure therapy she needed to see that maybe being loved is not the terrible thing she grew up thinking it would be

oh also i really believe that sarah pierce has had a few suicide scares in the past, and that was particularly hard when barb was away from home (nica would be 12-18 all by herself with her mother). nica feels extremely responsible for her mothers mental health and keeping her safe. in fact i genuinely believe that the reason nica is at home in curse is not because of her own health reasons but because sarahs mental health took a pretty drastic drip and, of course barb refused to take care of her (she wanted to send her to a care home/or a ward), so nica swallowed her pride and gave up her independence to move back with her mother and keep an eye on her while she got better. i genuinely believe this is canon i wont lie, i feel like its very well supported in the text and implications of the movie.. but im just throwing it in here because i like spreading the good word

so for tiffany its pretty much canon that she meets chucky when shes uhhh 19 if we are being generous. shes very young. and hes in his late 20s </3. so well for tiffany i think she had a very messy time in her teenage years. a lot of intense relationships that were not good for her at all, she wanted to feel something, feel alive and in control but these men dont really wake that feeling up in her. she’s not careful with herself, i wouldnt call her suicidal but shes not very concerned with her life. visiting bars and hooking up with dangerous looking men for a thrill, shes kind of just waiting to get murdered about it the rate shes going. but when she meets chucky the pieces just fall into place. their relationship is so turbulent and exciting and dangerous and everything tiffany thought she wanted. but chucky is on a level above tiffany, hes colder, more calculating, more manipulative and dangerous, despite how badly tiffany wants to be just as despicable as him.

this isnt so much a headcanon but uhhhh. the fact that tiffany and chucky are together for 2 years before he dies. the fact that chucky kills her mother.. ^_^ um well i think that was probably just about the most fucked up thing. you have no one but me. she was holding you back. she wanted to stop you, but i want to set you free. etc etc etc… AGHH. when youre wrapped up so tightly in another person like that, in such a twisted and desperate and unhealthy way, it really does make sense that tiffany is obsessed with chucky ten years later. especially the fact that in that time she had idealized him so severely, i really believe that tiffany had completely twisted their relationship up in her head in the 10 years he was gone. she convinces herself that what they had was magical, that he was the one for her, that he was more loving than he actually was, that he held a certain amount of tenderness for her that shes emphasized in her mind. that she was the villain in their relationship, the desperate jealous bitch who hurt her loving boyfriend, without even giving him a chance. she gets the chucky heart tattoo when she finds out he dies, revels in the pain. she deserves to hurt after what she did. its less of a tattoo and more of a brand

hmmm kind of headcanon but also kind of implied canon due to jennifer and fiona’s machinations.. but i really like the concept of tiffany and nica having a very complicated and interesting dynamic post cult. the first time tiffany meets nica properly, is after chucky has hurt her. maybe he hit her or said something particularly hurtful, but she swings back and hits him across the face and well. out comes nica. this is how they meet the first few times. nica manages to wrangle her anxiety and panic under control, seeing the way that tiffany is so hysterically upset and anguished. and she comforts her. she doesnt know what else to do, she hates tiffany, cant look at her without hearing “she’s dead, miss pierce” ringing in her ears but the longer tiffany spends sobbing in nicas arms, she doesnt feel that burning hatred in the pit of her stomach. the fear kind of subsides a little too, not by much, but its not the overwhelming blind panic she felt the first time this happened. shes realizing that tiffany is not the cold calculating villain that she had believed her to be. that shes broken, hurting and scared, and desperately in love with chucky, someone who cant love her back the way she wants, the way she needs.. nica pities her

also the rest of my tiffanica thoughts lie squarely in the alternate but better reality where nica never gets dismembered and tiffany exorcises chucky from her body, so them living in tiffanys house together is a lot more like. focused on their dynamic and how they learn to care for each other in a way that makes sense to both of them. its kind of everything to me.. ^_^

OH one additional silly headcanon i have is that barb owned a copy of bound, but she left it at home after leaving to college, and a young nica ends up stumbling upon it and well um. it in fact does affect her in ways.

#sorry i dont have as much stuff to say for tiffany um the thing is she is so much better written than nica so i have to do a ton of legwork-#to flesh nica out #while tiffany is already a comprehensive character with motives and feelings that align with her throughout the entire franchise..#SO THERES THAT #also sorry i feel like you probably wanted me to say their favorite mcdonalds orders or something which sure i can do that too but well #when you let me go with a vague prompt im going to be going quite insane unfortunately #i <3 meta posting and thinking so much and fleshing characters out and rolling them aroundin my head #asks #anon #tiffanica #tiffany valentine #nica pierce #childs play #long post #text heavy

35 notes · View notes

itsdetachable · 13 days

Text

I think you all should know that Kora is an absolute menace these days. She tears up the room every morning BC she gets riled up hearing the sparrows outside and has to fly laps in her exuberance.

And this year she's started sitting in her seat container and pecking at it and shuffling to get comfy as if it was a nest I swear she better not start laying eggs >:c she's never done it before this year.

I don't have any new pics bc she is SO Fast! and I can't catch her clearly

#kora the canary #pet canary #pet bird #canary #pet

4 notes · View notes

frankieunscripted · 15 days

Text

Process by Sampha (2017)

Welcome to the first (actual) "Music Monday" post on this blog. Today I want to talk to you about Sampha's debut album Process because his voice is probably the most angelic I've ever heard - and I decided that YOU need that in YOUR lives. Since many of you who stumbled upon this blog are familiar with a few things in hiphop, you might recognize his voice from different rappers' songs like Kendrick Lamar's Father Time (I could cry everytime someone puts this on) and the later released I'm Better (which was scrapped off of the album, but is SUCH a bop), Drake's The Motion and 4422 (which of course are only worthy to listen to because of Sampha, because Drake does jack-shit on these tracks - what else is new?) or Kanye West's Saint Pablo. Sampha was also featured (for three whole lines, I'm so mad) on Travis Scott's MY EYES and did not get mentioned in the song's title (same goes for Kanye and Drake) which frankly PISSES ME OFF, because his voice has such a big recognition value, of course I can tell it's Sampha. Just tell me from the start! Speaking of features though, for those of you who are more into Dance/Electronic rather than RnB/Soul, you should listen to SBTRKT (who kinda introduced me to Sampha), as Sampha features on a shit ton of SBTRKT's songs.

Anyway, about the album itself:

Plastic 100°C has to be my favorite off the album - it's such an atmospheric, dreamy intro for this beautiful project-, right along with Reverse Faults, Blood On Me, Under and Kora Sings. His songs are so ethereal and still feel real (wow, that didn't explain anything, did it?). Reverse Faults is literally on my list on full on academic lyrical dissection as if analyzing a poem because of the metaphors used in it:

Mandem's just said "took the shape of a letta an' slipped myself undaneath yo doo"!

(so to any of you poetry-cuties who might not be into this type of music: read the lyrics as is if you want some nice, sleek poetry, thanks)

The most well known song off the album would have to be (No One Knows Me) Like the Piano - a great song to demonstrate his talent on the keys as well as on the vocals, and it's a great example that shows off how personal Sampha's lyrics can be. But as with many artists/albums the most popular songs aren't always "the best" (what even makes a song "the best" of the album and isn't that totally subjective?)

What Shouldn't I Be? closes the album off just as well as Plastic 100°C opened this ethereal portal into a world full of sun rays shining through thick, white-ish grey, but incredibly fluffy clouds, making little rainbows reflect in soapy bubbles of dreams and melodies. It's so soft and delicate, almost as if the song itself is putting you to rest, stroking over your head and assuring you it's still going to be there when you wake up tomorrow. And as your eyes fall shut slowly, Sampha's soft vocals and the warm melody fade out.

With a runtime of about 40 minutes, I'd consider it a light meal - it's more than just a 20 minute snack, but it's not as tough as a full on 1,5 hours dinner. I use the album to ground myself and I'd be lying if I said it wasn't a comfort album of mine. I honestly wish Spotify had an option to check how many times exactly you've listened to an album/song over the years, because there've been nights with this album on repeat for hours and I'm still not tired of it.

This is the album I tell people to listen to when they realize they like Sampha's voice in the rap features he's appeared in and don't know where to start. This is the Sampha album I will always come back to. This is the Sampha album I love with all my heart - the album I still have to buy a vinyl of and someday tell my grandkids about when they ask me about good, calming, soft music to reflect to.

#Sampha #process #album #2017 #debut album #angelic voice #rnb #soul #singer #soft music #spotify #yall be featuring sampha but never listen to his own shit smh #frankie talks music #music monday #The things I'd do just to listen to this again for the FIRST time #Music monday 1

2 notes · View notes

natalieironside · 2 years

Note

whats your opinion of the t'au from wh40k?

Y'know that mega annoying thing a lot of media will do, where a character will have legitimate beef with the society they live in but they become a villain b/c they "take things too far" completely inexplicably? Like Killmonger, or Henry Rollins' character from Legend Of Kora.

The Tau are like that except in perfect 180⁰ inverse

#little mens

69 notes · View notes

scargivr · 2 months

Text

some kora headcanons that've been swirling around in my noggin & need to be put down here ;

A. their training under the imperium included a heavy conglomeration of strength building , martial arts / weaponless combat ( with emphases derived from denominations like aikido [ a japanese martial arts sect characterized by redirection & harmonizing an opponent’s energy through joint locks , throws , & immobilization techniques ] & arnis [ a filipino martial arts sect which emphasizes weapon - based fighting ] , & marksmanship with guns varying from long - range to pistols .

B. kora's dynamic with princess issa was very similar to that of a parentified older sibling . they viewed issa as a little sister , but often played the role of a guardian . their relationship is vastly important to me because for many people , issa represented a new age of compassion & diplomacy among the universe - for kora included . issa was a beacon of light & grace , of giving life & restoring beauty . even through kora's hope for what good remained in the universe was beaten & bruised , issa & the change that she inspired in the king was a real glimmer of hope . the king's motivations shifted out of alignment with general balasarius's , who deemed forceful expansion necessary - & the coup that claimed princess issa's & her parent's lives is something that kora will never forget . they will never stop blaming themselves for not being able to protect issa . it's what hangs heaviest on their shoulders after all this time . there's an ache in her chest where that hope used to be ; a wondering of how things might be different if she'd kept issa safe . there's so much guilt .

C. kora is a very skilled pilot . it was something ingrained during basic training for the imperium , & while it was solely centered around imperium - engineered vessels , the transferrable skills make it rather easy for them to navigate differing vessel types .

#me rubbing my little gremlin hands together #⁽ 𝑘.𝔞. ₎ ﹐ ▒ 𝙲͟𝙷͟𝙰͟𝙿͟𝚃͟𝙴͟𝚁͟ ͟𝟸͟ ▒ : headcanons .

2 notes · View notes

sugarandstories · 1 year

Text

As much as the character creator got a big buff in Legendary Edition, it was still never enough to convey the design that my Shepper has in my head. However with so much cc out there TS4 could definitely provide where ME:LE couldn’t in the design department!

This is her! Her name is Mercy Vedati (Shepard isn’t her canon name in my headcanon, I gave her a south asian surname instead c:)

She’s a 32 year old biracial lady (Nepalese-Dominican) and also has CIPA. Like Joker, an illness that would normally have a high mortality rate has a lot of treatments in the ME universe to facilitate Mercy living a life that allows her to be in the military. As a Spacer it certainly helped having access to military health insurance as a dependent!

Her mother: Ekta Vedati is Nepalese and a buddhist, and Mercy was raised in this religion but did not start actively practicing it until after the Sole Survivor incident on Akuze in order to cope with her trauma.

Aligning with her beliefs, she’s a paragon who does not drink, is a vegetarian, and only ever kills in self-defense.

As she’s an infiltrator I model her more after the N7 Shadow in multiplayer, so she uses a sword, rather than a katana esque shape, she owns both a kukri and a kora sword, but only wields one at a time. She also practices bajra, a nepali martial art that Ekta taught her that combines kyokushin, thai boxing, kick boxing and taekwondo to make quite an effective martial art form.

She does not have a hamster, but instead a two-meter Indian rock python named Karma. Her fish tank is filled with banded catsharks and rather than model ships she has her swords mounted on the wall of her cabin.

One of the last memories she had of her father who passed away when she was still a child was of reading her a fantasy book with unicorns in it to calm her when she would have nightmares of the ships they lived on spontaneously exploding. Inspired by the nature of unicorns being a good omen, she started vandalising ships by finding a hidden spot to carve a tiny unicorn into a panel to “protect the ship.” She has since grown out of that fear, but to keep her father’s memory alive she instead carves a little unicorn into each of her guns and on both of her swords.

Her relationship with Garrus is more of a slowburn in my head, with regular sparring sessions on the Normandy Turian style to keep them both sharp in close quarter combat. And it took Mercy time to build up the courage to ask him that fateful question.

I could go on and on about her for days so I’ll cut it here for now dkjhfkdjh

#Mercy Vedati #mercy #Mass Effect #Mass Effect OC #mass effect fanart #shakarian #Commander Shepard #my shepard

10 notes · View notes