Kértem értékbecslést
az olasz kecóra.
Ez nem igazi értékbecslés, csak ilyen online összevetés. Megnézik, hogy azon a környéken egy hasonló ingatlannak mi az értéke, mennyire reális a meghirdetett ár. 4000 forintba kerül.
Azt kiderítette az olasz ingatlanosom, hogy a kis ajtó amit látok a kertben, az egy autóbeállóhoz vezet. A lelkem mélyén abban reménykedtem, hogy egy titkos kertre attól féltem, hogy valami nem hivatalos leválasztás amiből aztán jogi vita lesz, de egy/a parkoló ilyen közelsége erős plusz pont.
100 nm a kert.
Körbenéztem a lakáson és megállapítottam, hogy tökéletes.
Mi lesz vele amikor az év 9 hónapjában nem vagyok ott?
Ha lesz autóm, bár 1000 km az húzós, nem is időben, költségben, de szerintem tudnék menni még 1-2 alkalommal. Nyár 3 hónap, szeptember, március 1-2 hét.
Számolgattam, hogy repülő+autóbérlés, repülő+busz, busz+bármi, hogyan jön ki az utazás, de kényelemben és időben az autó győzött. Más sem jelentősen olcsóbb vagyis nagyon szerencsésnek kell lenni, hogy olcsóbb legyen. Majd idővel kitalálom.
Nem akarok arra gondolni, hogy három hónapig nem látom majd a barátaimat. Arra akarok gondolni, hogy a barátaim meglátogatnak.
De nem, ezzel a részével a dolognak nem akarok foglalkozni. Ezek félelmek, amik gátat szabnak valami újnak.
Az ember szeretné megúszni a fájdalmat.
Én arra is képes vagyok, hogy előre fájjak. :D Marhaság.
A házzal Szigethalmon sem lett semmi, pedig évekig oda se dugtuk az orrunkat. Betörtek, az igaz, de az annyiban a mi hibánk is volt, hogy egyetlen semmi kis zár volt az ajtón.
Ahol a ház van, az egy zsákfalu a Po két ágának csücskében. Aki ott betör, az helyi, azt elkapják a polgárőrök.
Kérdezte pálinkázás közben a főnököm: és mit csinálsz majd ott, hogy kell ezt elképzelni? Odamész és festesz vagy írsz?
Odamegyek és kapok levegőt. Odamegyek és szidom a kabócákat mert kurva zajosak, de amúgy csend van. Odamegyek és lehet, hogy a kertben alszom. Odamegyek és bringával bejárom a vízpartot meg a környéket. Odamegyek és megtanulok olaszul. Odamegyek és nézem ahogy a kutyák rohangásznak a kertben. Odamegyek és elviszem őket a mezőre sétálni. Odamegyek és egy óra alatt lent vagyok a tengernél. Odamegyek és átruccanok más városokat megnézni. Odamegyek és kimegyek a strandra, ami két utcányira van. Odamegyek és elmegyek a falunapra, ami egy tök hangulatos eseménynek tűnik a képek alapján (biztos van olasz népzenekar is meg nemzetipoprock, az mindig van a falunapokon). Odamegyek és fúrok meg faragok és elautózom bevásárolni és hazaviszem és fúrok és faragok és festek. És igen, odamegyek és írok, de még az írással is kiszakadok a sémáimból. Odamegyek és kiépítem az üzleti elképzeléseimet. Odamegyek és lesz egy másik életem.
Odamegyek és megpróbálok nem gondolni...
De az is lehetséges, hogy csak elégedetten döglök a nyugágyban!
A főnökömnek csak azt mondtam, ja, majd írok meg festek.
Egyébként, ha valaki bejelentkezik a házba, akkor első lakás vásárlás esetén 2% illetéket kell fizetni. Mivel két ház van a telken, a második házra 9% az illeték. Az illeték azonban nem a vételárra van, hanem egy csökkentett árra, amit teljesen érthetetlen dolgok befolyásolnak.
Bejelentkezni viszont nem érdemes, mert az állandó lakcímmel automatikusan olasz adóalannyá válik az ember. Amiből következhetnek olyan kötelezettségek, amiket nem ismerünk, és ami viszont büntetést vonhat maga után. Én ezt silabizáltam ki az ingatlanosok leírásaiból. Úgy tűnik, hogy ezt az illetéket mindenképpen meg kell fizetni.
Még azt kell kiderítenem, hogy a 2% kedvezményhez valóban kell-e a bejelentkezés a címre, nem elég-e maga az első vásárlás.
17-én tudnék kimenni, és basszameg, csak nem megyek 2 napra!
Legyen 4, ha már ilyen sokba kerül. Abba már belefér egy sírás a tengerparton, hogy mikor lettem én ennyire bátor.
78 notes
·
View notes
2021-09-05
Core message I took away: open others' hearts not through debate, but through my radical lifestyle First in-person sunday service since feb 2020 🥰 Left with a super grateful heart
0 notes
Good morning Amity Park, I'm your ghostly weatherman, Lance Thunder. Today's Thursday, May 9, and there’s a 90% chance of rain. Highs are in the mid sixties, and the lows are in the low fifties.
I apologize for my absence, I fell into a natural portal.
A giant ghost dog has been running rampant across Amity for the past two days. Both Danny Phantom and the Red Huntress have been trying to capture it, but they have been unsuccessful.
The Casper High Gymnasium is currently closed to all students and staff, as it has been damaged severely by this dog.
The Fentons will likely not be driving today.
74 notes
·
View notes
Jobb barát
Mitől jobb barát, mint társ valaki, ezen gondolkodtam.
Meg azon, hogy egy barátom azt mondta, ő sosem érezte, hogy a felesége szerelmes lett volna belé.
Vajon, várja az ember, hogy a másik kifejezze a vágyát, sőt, a szenvedélyes vágyát? Vagy azt, hogy ne álljon ellen, hanem örömmel fogadja a közeledést?
Vagy több udvariasságot, odafigyelést, több előtérbehelyezést várunk a partnerünktől? A barátainktól meg nem? Rájuk könnyebben rámondjuk, hogy ilyen ő, kész, el kell fogadni?
Ha a társad nem a legjobb barátod, akkor kid? Aki felkorbácsolja a vágyaidat, de amúgy elnézed neki, hogy cipővel fekszik az ágyon?
Ott alszol nála buli után, de reggel kotródsz haza és eszedbe se jut, hogy még egy napot ott tölts?
Nem bánt meg, ha azt mondja szarul nézel ki vagy hogy meghíztál, hanem bólogatsz, ja, tök gáz.
Nem félted elveszíteni? Hát, hogy az istenbe ne féltenéd?
Hogy lehet megfogni az elvárásokat a társkapcsolatban és a barátságban?
A barátaink néha velünk élnek egy háztartásban, néha nem. Ez sem lehet vízválasztó. A barátainkkal néha szexelünk, néha meg nem. Ebben is sokféle kapcsolat van.
Lehetnek a barátainkkal közös céljaink is. Akár hosszútávú összefonódások.
Ismerhetjük a családját.
Lehet a kapcsolat egészen bensőséges, intim.
Lehet, hogy a barátunk többet tud rólunk, mint anyánk vagy bármelyik kapcsolatunk, még akkor is, ha sosem látta a fanszőrünket.
Szóval a különbség valójában az elvárásunkban van.
Valamiben, ami a mi fejünkben van és sok kis mozaikból áll.
Együtt vagyunk valakivel, mert kicsit udvarolt, és éppen nem volt senki, aztán kicsit jobb volt mint egyedül.
Vagy nagy reményeink voltak, hogy milyen fasza társat találtunk, de együtt élve már több volt a teher? Csak nőttek a probléma hegyek?
Eleinte biztos minden fasza. Van vágy van egymásra figyelés és persze tisztelet. Amikor még a tisztelem a másik véleményét az nem a leszarom a másik dolgait jelenti.
De mi történik? Nem jó az ágyban? Nem is éri meg ebben az irányban fejlődni, mert belül azt mondja valami, ez sosem lesz olyan tökéletes, mint a pornófilmeken?
Mit várunk a társunktól, amit a barátunktól nem?
Nem várjuk, hogy az egyetlen legyen?
Van, aki nem ragaszkodik a kizárólagossághoz, aki eleve úgy köt kapcsolatot, hogy szabad szeretne maradni.
A kölcsönösség érzése minden kapcsolatban elengedhetetlen.
Lehet, hogy az érzelmi deficit válik elviselhetetlenné? Hogy érezzük, hogy jobban szeretünk, megértőbbek, odaadóbbak vagyunk? És ha nem érezzük a hasonló viszonzást az fájdalmas.
Csak a vágy volt.
Mögötte valami megfoghatatlan érzéssel, hogy a másik jó ember. És tényleg azok voltak.
De sosem beszéltek arról, hogy mit jelentek az életükben.
Ezért, bevallom, mindig csak magamra építettem. Minden döntésemben az volt, hogy képes vagyok-e majd egyedül is.
Nem tudom mit vártam tőlük.
Az egyik a barátom maradt. És igen, ugyanazoktól a dolgoktól őrülök meg most is, mint amikor együtt éltünk. Ritkán beszélünk.
A másik nem bírt a barátom lenni, bár tudom, hogy szépen gondol rám. Olyan sokáig vágyódott utánam még a szakítás után, hogy letiltott inkább mindenhol. Megértem.
A többi ami volt, súlytalan, felejthető, barátságra sem alkalmas.
Mit vártam tőlük, amit nem tudtak teljesíteni?
Mit várok egy párkapcsolattól, ami nem múlékony valami?
Csak a szex a különbség? Hogy ébred-e vágy és fent tartható-e hosszú ideig?
A jó szex sem mentette meg a kapcsolatot, bár a szex hiánya tényleg megölte. De sokaknál nem öli meg. Nem csak azért mert megöregszenek és érdeklődés híján a szex elmarad, hanem egész fiatalok élnek szexmentes párkapcsolatokban. Csak vonogatják a vállukat. Jó így. De vajon azért összebújnak? Megölelik egymást?
A fizikai kontaktus lenne a kulcs? Van aki a barátait is szétölelgeti meg puszilgatja. Mondjuk én pont nem. :/
Mit várok egy kapcsolattól?
Hogy kezdjek ismerkedni, ha magam sem tudom?
46 notes
·
View notes