Attól, mert valaki kívülről boldognak tűnik, lehet hogy belül szét van esve
1K notes
·
View notes
Mindannyian másnak akarunk látszódni, önmagunk helyett
42 notes
·
View notes
Hamisan mosolygok, és szétesek
És soha senki nem tudja, hogy egy roncs vagyok
Sigrid & Bring Me The Horizon - Bad Life
253 notes
·
View notes
Kilenc Idegen
119 notes
·
View notes
Mert sosem tudhatod, hogy valaki mennyire szenved a mosoly mögött..
10 notes
·
View notes
az olvasást népszerűsítik
Szerintem az #olvass meg a többi is ordas nagy kamu.
Semmi sem az, ami. A felszínen az ügy nemes, a píár profi, de igazából kínos önpromó, önérdekű hiúskodás megy. Ez különösen világossá vált a Könyvfesztivál-botrány idején. Címlapra vágyó, teljesítmény nélküli parádézás:
https://24.hu/kultura/2023/10/03/john-scalzi-szabados-agi-budapesti-nemzetkozi-konyvfesztival/
Annyira kínos… de nem áll ez…
View On WordPress
1 note
·
View note
Ahogy ígértem, a sikerültebb leves:
Végül nem teljesen a recept szerint csináltam, mert én olajon pirítottam meg a hagymát, meg raktam bele sárgarépát és petrezselymet is. De a lényeg, hogy finom lett (a nem túl bizalomgerjesztő buborékok is csak azért vannak a szélén, mert ez már az utolja, forralás után).
De hogy ez meghozta-e a kedvemet a további főzéshez?
(attól félek, sokat fogom még használni ezt a Bill Wurtz videót)
3 notes
·
View notes
Ne gondold hogy ha valaki kedvel az biztos hogy a barátod.
A látszat néha csal.
183 notes
·
View notes
Tegnap azt basztam el,
hogy munka közben elkezdtem zenét hallgatni.
Lehozott az életről.
Most itt állok, egy egész használható élettel, és még azt se mondanám, hogy semmihez sincs kedvem, csak...
ha érzékeny vagy a világra, akkor mindig érzékeny vagy, nem csak alkalmanként. Ha látod a fonákságokat meg az emberek "valódi" arcát, azt mindig látod, nem csak akkor amikor van erőd hozzá.
Ha szerelmes vagy, nem múlik el csak attól, hogy itt az ideje.
Ha megbántottak, az nem oldódik fel csak azért mert úgy teszünk, mintha meg sem történt volna.
És, ha mindenki arra számít, hogy te majd megoldod, megvitatod, megcsinálod és lerendezed, akkor mindig elő kell kaparni a sarokból még egy kis lelkierőt a mosolygáshoz, hogy igen, ez csak természetes, hisz szegény kisöregek, mi a faszt csinálnának nélkülem? Amúgymeg, persze működik a világ nélkülem is, szerencsére, de egy kis ölelgetés már nagyon kijárna nekem. Nem tudom, hol kell a kuponokat beváltani?
Cirka másfél éve volt, amikor indítottam egy projektet a melóhelyemen. Önfenntartónak volt tervezve. Ilyen "vidd el amire szükséged van és rakj a helyére valamit, amire másoknak szüksége lehet" Kb ez volt. Nem akarom a részleteit elmesélni.
Fél éve megnéztem hogy állnak a kihelyezett dobozok. A négyből három lerabolva. Kettőt kivontam a forgalomból és összeraktam a maradék cuccot 2 dobozba, a két központi helyen. Egyetlen emeleten vagyunk, 3 folyosón, nem nagy hely, amúgy kb 120 ember dolgozik itt.
Tegnap megnéztem hogy állnak a kihelyezett dobozok.
A maradék kettő is lerabolva.
Akik itt dolgoznak, azok többdiplomás, stabil anyagi háttérrel rendelkező, nem rászorult emberek.
És képtelenek egy szociális, közösségi alapon működő dolgot fenntartani.
„Az ember okos. De nagy tömegben buta és hisztérikus állattá válik. Ezerötszáz éve mindenki szentül hitte, hogy a Föld körül forog a világ. Ötszáz éve még mindenki szentül hitte, hogy a Föld lapos, és öt perce maga még szentül hitte, hogy a Földön csak emberek élnek. Vajon mit fogunk hinni holnap?”
Az emberek, irigyek, önzők, kegyetlenek egymással.
Azt mondjuk, hogy van amiért ölni tudnánk. A gyerekünkért, az anyánkért, a szerelmünkért. Ölni tudnánk, ha azzal megmentjük, megvédjük. De valójában kegyetlenül öldökölünk minden pillanatban.
Rávilágítanál egy ellentmondásra, egy tudatlanságra, egy ferdeségre vagy betegségre? Ha megteszed, valakibe belemártod a kést.
És néha persze nem lehet kibírni, hogy ne tegye meg az ember.
Ez akkor szokott lenni, amikor a belső tartás gyenge, az önértékelés sebzett, a frusztráció tehetetlen dühé érett, és akkor kerüli az ember az érzelmeket, a lírai dolgokat, az intimitást is, mert fél, hogy összeomlik a látszat gondosan épített vára. Ha a saját gyengeségeinkkel nem tudunk szembenézni, a mások érzelmeit is utálni fogjuk.
Két lábon járó szenzibilitás vagy – írta nekem valaki – annak minden előnyével és hátrányával.
Nos, a való életben erről nem nagyon tudnak. Szerencsére. :)
Ők élvezik az előnyét, én viselem a hátrányait.
21 notes
·
View notes
626. Szabály
A látszat néha csal…. Szóval te is bassz ki mindenkivel aki geci veled.
36 notes
·
View notes
A látszat néha(?) csal. Ez egy macskaház az utcánkban. 😻
Lisszabonban egyébként rengeteg utcamacska van, a környéken élők gondozzák őket, és a legtöbbjük folyamatos állatorvosi ellenőrzés alatt áll.
📌 Belém - Lisboa - Portugal
14 notes
·
View notes
Te még élsz?
a látszat néha csal🥀
4 notes
·
View notes
Hamvas Béla: Barátság
„Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás, csak visztontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt.”
27 notes
·
View notes
Egész életemben magam elől menekültem, még mindig nem tudom ki vagyok. Az identitásom, pinterest szülemény. Hol találok búvóhelyre magam elől? Előletek? Képtelen vagyok bevallani..elegem van belőle. Lehet csak egy pár év, "látszatönelfogadás" jutott. Hamvadás az élet. Ha egyszer feléd legyintek, kérlek fordíts hátat. Nem akarok megmentőt, sem "mindenrendbenlesz"-t. Tele vagyok, túl csordulok. Halott vagyok, emlék sem leszek. Koporsó szögeimet, a kuka fedélen szoktam elnyomni. Nem leszek finom falat. Lehetnél kannibál, lennék a disznó az asztalodon. Homlokon csókol a múzsa, ősz van, hívogat, kér, karmol, küszködöm. Látszat jólét, kultúröröm, lerágott köröm, hajcsomó a kádszéleken. Kikandikáló lábújjhegyen, zokniból. Libabőrre festett bőrön, csusszanok ki, az élet olvasztó tégelyéből.
3 notes
·
View notes