Tumgik
#fölföldiboldizsár
homregeszet · 5 months
Text
A fémkeresős bére
1️⃣3️⃣🎀🎄
Tumblr media
Miközben az erdőket járjuk lengetve a detektorokat, hogy új lelőhelyeket találjunk (persze kincsekkel is beérjük 🙃) rengeteg alkalommal találjuk meg a modern kor emberének emlékeit is - sajnos legtöbbször rengeteg szemét formájában. Ez az aprópénzgyűjtemény olyan, mintha csak egy munkás pénztárcájából pergett volna ki, mégis egy hosszú túra különböző pontjain került elő. Mi úgy hívjuk, hogy a keresős bére.
Fölföldi Boldizsár
32 notes · View notes
homregeszet · 5 months
Text
Hála
2️⃣1️⃣🎀🎄
Tumblr media
Az adventi készülődés során az ember közeledik az év végéhez és visszatekint az elmúlt évre, végig veszi annak történéseit és szerencsés esetben megtalálja azokat a pillanatokat, melyekért érdemes hálát adnia. Ebben a bejegyzésben a kollégáimért adok hálát, mert gondolatban és tettben mellettem álltak eddigi életem legnehezebb napjaiban. Olyan közösség ez, mely együtt sír és nevet, örül vagy bosszankodik, együtt dolgozik és alkot, s a hivatástudaton túl egymás megbecsülése köti össze, mint a szerencsés kevesek, a régészek csapata.
Fölföldi Boldizsár
15 notes · View notes
homregeszet · 2 years
Text
Halottak napja
A régészek és a halottak.
Munkánk során sokszor tárunk fel különböző kultúrák által hátrahagyott sírokat, sírcsoportokat vagy temetőket. Legtöbb esetben ezek a feltárások a régészeti leleletek mentéséről szólnak, valamely bolygatási tevékenység (építkezés, bányászat, stb.) miatt, melyek elpusztítanák azokat. Ezért a sírbontás egy érdekes kombinációja a szakmai tevékenységnek és az elhunytak maradványainak (és ezzel békéjük) megőrzésére irányuló törekvésnek. Ezen jeles napon a sírbontás kulisszái mögé invitálom az olvasót. Előbb azonban egy könnyedebb felütéssel, a halottak napjának történetéről ejtsünk néhány szót. A Halottak napja, a Mindenszentek napját követő ünnepnap, melyen az elhunytakról emlékezünk meg és a tisztítótűzben szenvedőkért imádkozunk. Mindenszentek estéje a halottak estéje, ilyenkor 1-2 órán át harangoznak a halottak emlékezetére. Ezen a napon számos népi hagyományban készítenek a halottaknak ételt, melyet egyes helyeken a koldusoknak ajánlottak fel, hogy az elhunyt családtagokért imádkozzanak vagy azok lelki üdvösségét megváltsák. Manapság a sírok megtisztítása, gyertyákkal, mécsesekkel és virágokkal történő díszítése, valamint a halottakért szóló egyházi szertartások szolgálják a halottakról való gondoskodást és a megemlékezést róluk
E két nap története a 7. századra tekint vissza, amikor IV. Bonifác pápa 609. május 13-án felszentelte a Pantheont Szűz Máriának és a vértanúknak. Ez a nap volt a római Lemuria ünnepség utolsó napja, melyen a nyugtalan lelkeket próbálták megbékíteni. Ezt a napot előzte meg a Parentalia (Február 13-21), az ősök tiszteletének ünnepe, valamint a Feralia (Február 21) az elhunyt szerettek ünnepe, melyen az élők meglátogatták az elhunytak sírjait és ajándékot hagytak nekik, valamint nagy lakomát rendeztek a család számára.
November elsejére a Mindenszentek ünnepét VIII. Gergely helyezte át, egyesek szerint Samhain (Október 31.), a kelta újév estéjét (melyen a halottak átléptek a túlvilágra) keresztény ünneppé transzformálva Mindenszentek estéjeként.
A Halottak napjának megtartását Szent Odilo, a clunyi bencések apátja 998-ban kezdeményezte, majd a bencések terjesztették el Európában és a 14. században már általánossá vált, majd az 1800-as években vált Mindenszentek estéje a Halottak napjának viliájává.
A sírbontás
Egy terület leletmentő feltárása a gépi humuszolással kezdődik, a talaj felső rétegének eltávolításával a régészeti objektumok jelentkezési szintjéig, mely egészen magasról a humuszból is indulhat, de az altalaj szintjén a legegyértelműbb.
Tumblr media
1.kép: tükörfelszín kialakítása
A humuszolást követően a felszín nyesésével, ún. „tükörfelszínt” kialakítva keressük (1. kép) a foltként jelentkező objektumokat (gödrök, sírok, stb.). A sírok a felszínen jellegzetes folttal szoktak jelentkezni, de előfordul, hogy egy gödörre hasonlító kerek folt végül egy temetkezést rejt. Egy foltfotót és leírást követően kezdődik meg a sírok bontása. Ez a sírok mélységét figyelembe véve ásóval kezdődik, hogy eltávolítsuk a sír betöltését egészen a csontok vagy a sírmellékletek jelentkezéséig.
Ezt követően kis méretű spaklival folytatjuk és más finombontó eszközökkel, melyek igen változatosak lehetnek a kanalaktól, a fogorvosi eszközökön át a szobrász eszközökig (2. kép). Ezek az eszközök azt a célt szolgálják, hogy a maradványokról, azok sérülése és elmozdulása nélkül tudjuk eltávolítani a földet.
Tumblr media
2.kép: finombontás
Előkerülnek a szeneslapátok és ecsetek, hogy az eltávolított földet kidobáljuk a sírgödörből. Miután a maradványokról eltávolítottuk a földet, a sír fotódokumentációja következik, ortofotóval (3. kép).
Tumblr media
3.kép: őskori temetkezés és mellékleteinek fotódokumentációja
Több fotó is készül a sírról, amennyiben mellékletei is vannak, melyeket megszámozunk, a könnyebb azonosíthatóság érdekében. Ezek lehetnek az elhunyt étel és ital mellékleteit tároló edények, állatok, használati eszközök, fegyverek és ékszerek vagy más, az adott kultúra rítusához tartozó elemek, mint pl. okker, a halotti lepel gombjai vagy tűje. A fotózást követően a sírról 1:10 méretarányú rajz készül biztos kezű rajzolóink által (4. kép). Valamint közben egy leírás is készül a sírról egy sírleírólapra kiteljesítve annak dokumentációját.
Tumblr media
4.kép: kora középkori sír rajzdokumentációjának készítése
Ezt követően a sírt felszedjük a különböző testrészeket elkülönítve, mint alsó végtagok, medence, bordák és csigolyák, felsővégtagok és koponya, továbbá a mellékleteket is külön csomagoljuk. Minden egység egy csomagoló lappal kerül lezárásra, melyen a lelőhely neve, a csomagolás dátuma és sorszáma, a leletek meghatározása és kora (ha az meghatározható) mindig feltűntetésre kerül (5. kép).
Tumblr media
5.kép: csomagolás a felszínen
A lelőhelyet elhagyva a maradványok a régészeti raktárakba kerülnek, ahol síronként dobozolva őrizzük őket, majd antropológiai vizsgálat alá kerülnek, hogy meghatározzák az elhunyt nemét, korát, bizonyos esetekben a halál feltételezhető okát vagy a vázon észlelhető elváltozások alapján annak betegségeit. A maradványok a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerülnek, ahol az ország fosszilis embertani gyűjteményének és annak területén élt történeti korú népességek embertani anyagát őrzik és kezelik.
Fölföldi Boldizsár
Irodalomjegyzék:
Magyar Katolikus Lexikon
History of Halloween
25 notes · View notes
homregeszet · 1 year
Text
Miskolci Régész Enciklopédia - Objektumfolt
Tumblr media
A talaj rétegrendjében történt változást mutató jelenség a felszínen, mely az emberi beavatkozás során létrejött objektumokat jelzi.
A legtöbb ásatáson a feltárást a humuszréteg alatt található talajszintről indítjuk, mely rendelkezik egy a természetes képződés során kialakult jelleggel. Ezen a felszínen a talajt ért bolygatások más színű, általában sötétebb foltként jelentkeznek, melyeknek alakja különböző lehet. A bolygatás, azaz a rétegrend változása lehet emberi eredetű (gödör, árok) vagy természetes (kidőlt fa, állatjárat), előbbiek képzik a régészeti objektumokat.
A bolygatás maga a következőképp változtatja meg a rétegek rendjét; valaki kiás egy gödröt, mely olyan mély, hogy több rétegen (humusz, szubhumusz, altalaj) keresztülhatol, majd ezt a gödröt el kezdik használni annak rendeltetése szerint és feltöltik szeméttel, hamuval, vagy felhagyják a használat után és megkezdődik a feltöltődés, ami lehet természetes vagy emberi kéz által. A feltöltődés során a felszínről kiásott kevert föld vagy a humusz visszafolyik és keveredik a gödör leomló falával a környezeti hatások folytán, vagy visszalapátolják és ezáltal egy más rétegrendű és színű talaj alakul ki, mely így az említett objektumfoltként fog a felszínen jelentkezni.
A természetes talajjelenségeket az emberi tevékenység nyomaitól úgy tudjuk elválasztani, hogy megfigyeljük a foltokat alkotó talajt, annak anyagát, szerkezetét és színét, valamint azt, hogy milyen éles az elválás az altalaj és az objektum foltja közt és tartalmaz-e régészeti anyagot. Ez azért fontos, mert a természeti jelenségekre jellemzőbb, hogy hosszú időn keresztül zajlanak le, mint például egy halott fa gyökerének elbomlása. Azonban vannak jelenségek, melyek keletkezése pillanatnyi idő alatt zajlik le a talajrétegek alakulásához képest, mint egy állatjárat kiásása vagy egy fa kidőlése és ezek megtéveszthetik az embert, ezért szükséges a tapasztalt és értő szem, hogy különbséget tudjon tenni.
Tumblr media
Cölöphely foltja
Tumblr media
Árokfolt
Fölföldi Boldizsár
5 notes · View notes
homregeszet · 1 year
Text
A felfedezés öröme
Négy napon keresztül, erdőn, bozótoson át kerestük a következő régészeti lelőhelyet a Bükkben. Megtaláltuk! A felfedezés öröme semmihez sem fogható.
Fölföldi Boldizsár
Tumblr media Tumblr media
Galkó József találata ez a szép bronzlándzsa.
6 notes · View notes
homregeszet · 2 years
Text
A Család-napja
Ők egy család voltak?
Májusban, az Anyák napját követően a Családok napja következik a hónap közepén, amit majd a Gyereknap követ az utolsó vasárnapon. Az ENSZ kezdeményezésére jelölték ki ezt a dátumot 1994-ben, hogy a család, mint a társadalom legfontosabb ˝intézménye˝ kiemelt figyelemben részesüljön ezen a napon.
De miként határozzuk meg a családot?
Tumblr media
1. Pácin - Alharaszt hegedű alakú idolok
A család emberek közössége vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van - ahogy a szociológia fogalmaz. Társadalmi funkcióját tekintve pedig az alappillér, az a környezet, ahol az ember szocializációs folyamata megkezdődik, kialakul az értékrendszere és képességinek nagy részére szert tesz. Optimális esetben egy olyan miliő, melyben a kölcsönös szeretet, gondoskodás és tisztelet, biztonság és harmónia honol, amit általában, de nem szükségszerűen vérségi alapokon nyugvó csoport alakít ki. Tagjairól gondoskodik, megvédelmezi őket, utódait felneveli, ezáltal hagyományait és értékeit tovább örökíti. Egy ilyen család képét ábrázolhatja az az idolcsoport, mely Pácin-Alharaszton került elő.
Tumblr media
2. Pácin - Alharaszt hegedű alakú idolok oldalról
A Vásárhelyi-terv munkálatainak megelőző feltárásai közben, a lelőhelyen három korszak, majd 1700 objektumát találtuk meg. A terület legkorábbi lakói a késő bronzkorban telepedtek meg, a leletek alapján a Gáva-kultúrához tartoztak. A nagy kiterjedésű település, közel ezer tárolóvermének egyikéből került elő a négy hegedű alakú idol és a vélhetően hozzájuk tartozó tálka.[1] A négy idol közül a két kisebb női alakot ábrázol, mellkasukon gyöngysorral, hátukon hosszú hajjal, mely tincsekbe rendezve lóg, a derék vonala alá. Arcvonásaik nincsenek, szemüket két ponttal jelölték, oldalt füleiket vagy azok ékszereit ábrázolták, valamint váll vonaluktól indulva, a derekuk előtt tartva karjukat is feltüntették. A másik két figura férfiakat ábrázol. Vállukon átvetett övet vagy szalagot figyelhetünk meg rajtuk, az egyiken díszesebb kivitelben. Fejükön az előbbiekhez hasonlóan csak szemüket jelölték, valamint a fülüket. Füleik jelölése különbözik – az egyszerűbb övvel ábrázolt idol, mindkét oldalán egy-egy beszúrt ponttal jelölték a fület, míg a másikon, annak bal oldalán a női idolokéhoz hasonló pontozással díszítették, így elképzelhető, hogy valóban viseleti tárgyat jelöl. A platform vagy oltár, amin elhelyezhették őket 7x7 cm területű és 1 cm magas, kézzel formált, vörösre égetett, pereme kihajló és rovátkolással díszített.
Tumblr media
3. Pácin-Alharaszt hegedű alakú idolok háta
Bár jelen interpretációnkban az idolok egy családot alkotnak, nehéz ezt meghatározni teljes magabiztossággal, még az emberi maradványok esetében is csupán azok kontextusából (pl. többszörös temetkezések) ítélve lehetséges. A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban egyre pontosabb képet tudunk alkotni egy lelőhely embermaradványainak rokoni kapcsolatairól és bizonyos esetekben azok családmodelljéről is, amit a németországi Eulau-ban feltárt sírok vizsgálatának eredményei is példáznak.
Tumblr media
4. Kép A 99-es sír és a genetikai kapcsolatok ábrája
A Zsinegdíszes kerámia kultúrájához (i.e. 2900-2350) tartozó többszörös temetkezéseket tártak fel, melyekből négy sír anyagának DNS-ét vizsgálták meg, melyből két esetben sikeresen nyertek ki adatokat. A 99-es sírban négy egyén nyugodott, egy nő (35-50 éves), egy férfi (40-60 éves) és két fiúgyermek (4-5 és 8-9 éves).[1] A fiúk mitokondriális haplocsoportja (továbbiakban mtDNA) megegyezett a nőével, valamint Y-kromoszómájuk haplocsoportja a férfiéval. Ezzel bizonyítást nyert, hogy a felnőtt egyének, valóban a gyermekek szülei.[2] Ezzel szemben a 98-as sírban, ahol egy nő (30-38 éves) és három gyerek (0,4-1, 4-5 és 7-9 éves) volt együtt eltemetve, nem volt kimutatható a felnőtt egyén és a két idősebb korú gyermek között rokonság. A két gyermek legkevesebb anyai ágon rokonok voltak az egyező mtDNA haplocsoportjuk alapján. Habár a halottak pozíciója utalt erre, mivel a felnőtt nő a két gyereknek háttal lett eltemetve, a DNS vizsgálatoknak köszönhetően nyert megerősítést az eltérés relevanciája. Ennek ellenére nem kizárható, hogy szociális alapon nyugvó kapcsolat (pl. örökbefogadás) állt fenn az eltemetett egyének között.[3][1] Haak et al. 2008. 18226.[2] Haak et al. 2008. 18228.[3] Haak et al. 2008. 18228-29.
Bár a kutatás kimutatta az egyik legkorábbról ismert, mai értelemben vett hagyományos, vérségi alapon szerveződő család létét, nem szabad általánosítanunk, más kultúrák vagy korszakok népességére. Továbbá nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a család nem csupán vérségi alapon működik, hanem szociális interakciókból álló rendszer, mely azok hiányában megszűnik funkcionálni. Forduljunk hát szeretettel családunk felé, legyen az kicsi vagy nagy, hogy megőrizzük és erősítsük annak kötelékét, ezen a napon és a többin is.
Fölföldi Boldizsár
Források: 1. Szörényi Gábor András: Régészeti kutatások a cigándi árvízi tározó területén (Pácin-Alharaszt) Magyar Múzeumok XIII/1. (2007), 36-39.
2. Wolfgang Haak, Guido Brandt, Hylke N. de Jong, Christian Meyer, Robert Ganslmeier, Volker Heyd, Chris Hawkesworth, Alistair W. G. Pike, Harald Meller, Kurt W. Alt: Ancient DNA, Strontium isotopes, and osteological analyses shed light on social and kinship organization of the Later Stone Age. PNAS 105. (47) (2008). 18226-18231.
Képek forrása: 1.  Pácin – Alharaszt „hegedű alakú” idolok. (Fölföldi Boldizsár) 2.  Pácin – Alharaszt „hegedű alakú” idolok oldala. (Fölföldi Boldizsár) 3.  Pácin – Alharaszt „hegedű alakú” idolok háta. (Fölföldi Boldizsár) 4.  A 99-es sír és a genetikai kapcsolatok ábrája Wolfgang Haak, Guido Brandt, Hylke N. de Jong, Christian Meyer, Robert Ganslmeier, Volker Heyd, Chris Hawkesworth, Alistair W. G. Pike, Harald Meller, Kurt W. Alt: Ancient DNA, Strontium isotopes, and osteological analyses shed light on social and kinship organization of the Later Stone Age. PNAS 105. (47) (2008). 18227.
13 notes · View notes