Tumgik
#megcsalva
csacskamacskamocska · 9 months
Text
Nekifutok negyedszerre is, ennek a lehet-e 30 évig dolognak
Tegnap három poszt ment a draftba.
Amikor az ember szerelmes, akkor úgy gondolja, érzi, az a teljes meggyőződése, hogy nemcsak 30 évig, de örökké szeretne a másikkal lenni.
Ide teszek egy vízválasztót, csak az olvassa tovább, akit érdekelnek családtörténetek.
Ilyenek jutottak eszembe: baráti házaspár 30+ éve együtt. Ők pl szexelnek, nem is volt soha senki másuk, kicsiszolták a perverzióikat és mellé építettek egy lakóközösséget amiben (az én meglátásom szerinte) optimálisan tudnak élni a saját nyomorukkal. Egyikőjük személyes bajai sem oldódtak meg a 30+ év alatt. De nincsenek egyedül, tulajdonképpen nincsenek rosszul se és elég ideális szerződésnek tűnik az övék. A személyes fejlődésüknek ugyan nem támogatója, de nem is akadálya a kapcsolat. (irigykednem kéne, de valamiért nem megy. Vajon képes-e az ember ennyi év után is elismerő lenni a másik felé? Vajon ez szemlyiségfüggő, hogy oda tudsz-e fordulni úgy, hogy „látod, ezért szeretlek”. Ez mindkettőjükből hiányzik ez a világra és dolgokra rácsodálkozás. Nézed a másikat, és szépnek, jónak látod egy adott pillanatban. Ez csak figyelem, amit nem öl meg az idő. Csak a látás képessége)
Másik házaspár Szintén 30 év. Itt a nő a barátnőm és ő rengeteget mondja, hogy rohadtul unja a férjét, de ez nem jelent semmit, semmi olyan szándékot ami másfelé vinné, ez csak az őszinte igazság, hogy 30 év alatt annyira kiismerte, hogy már az összes beszélgetésüket monológba le tudná játszani. A szex működik. Kicsit uncsibb, ritkább, de egyikük sem keres máshol izgalmakat, ez biztonságos. Az évek alatt felbukkanó személyes hobbiknak utat engednek, támogatják egymást, érzelmileg viszont mindketten visszahúzódóak. Nincsenek nagy csaták. (intelligens páros bár elég furcsa összetétel, a nő irodalmi vonalon mozog, a férje nagyon nem. Kötöttek egy megállapodást és betartják. Részükről ennyi)
Harmadik Ők is lehúztak közel 30 évet majd elváltak. A pasas végig csalta a feleségét, de sosem akarta elhagyni. Ragaszkodott hozzá, sőt, úgy gondolta, hogy nagyon jó a családi életük, a feleségével nagyon jó a szex is, esze ágában sincs ezt felrúgni. De az izgalom az izgalom, intelligensen megoldja, sosem ígért senkinek semmi többet a szexnél, és ezt be is tartotta. Úgy gondolta, hogy a felesége nem tud semmiről. Aztán a feleségének is lett valakije, amit viszont az orra alá dörgölt a pasinak, aki megbántva/megcsalva érezte magát és végül elváltak. (felfoghatatlan volt nekem, hogy a pasi megdugja a szeretőjét, aztán hazamegy és megdugja a feleségét. Nézett rám, hogy persze, szeretem őt. Nekem ez azért nehéz mert még csak meg sem látok másokat amikor szerelmes vagyok, nemhogy szexeljek velük :( Nade mit is hívunk szerelemnek?
Nekem: veled akarok lenni. ott melletted, az életedben benne, a kezemmel elérhető távolságra és benne az agyadban, az ágyadban, a szívedben. Csak te és senki más. Csak én és senki más.
El kell fogadni, hogy másnak meg nem ez!)
Negyedik A kapcsolat bizonytalanul indult, mert a pasinak volt valakije amikor összeismerkedtek, akivel szakított, de az a valaki behazudott egy gyereket, szóval aztán vissza, aztán mégis együtt. És azóta valami számomra csodás életet élnek. Felneveltek két gyereket és az életük egymásról szól. Mindent együtt és egymásért tesznek. Vigyáznak egymásra. Vannak különprogramok, de valójában valami egész különleges szeretetben élnek. Nincs beteges függőség, mindkét ember pszichésen teljesen egészséges, életképes, aktív. Egyszerűen szeretik egymást. (őket irigylem. Amúgy nem gazdagok, sokat melóznak még nyugdíj mellett is, de az értékrendjük azonos, főleg kultúrára költenek. A kapcsolatuk szép és mély. Mindig szeretettel beszélnek egymásról. Semmi cukormáz meg szirup, de jó hallgatni)
ötödik ezt csak áttételesen ismerem, de mégis nagyon megmaradt bennem a maga képtelenségeivel. 15 évig éltek együtt, sosem szexeltek, a nő többször megcsalta a pasit, a pasi nem csalta meg, de sokat emlegette a fiatalkori „igaz” szerelmét, aki vélatlenül épp a barátnőm volt, innen is ismerem a történetet. Aztán a pár szakított a nő boldogan élt valaki más oldalán, de a kapcsolat nyilván mély trauma az életében. A barátnőmmel újra összejött a csávó mert ők egymásnak voltak a feledhetetlen fiatalkori szerelmek. A pasi már fiatalkorában sem szeretett szexelni, hát most sem. Húzták-nyúzták ezt a fiatalkori szerelmi nosztalgiát, ami beteljesülés is volt, meg csalódás is. A faszi masszív alkoholista lett, és gyanús jelei voltak, hogy meleg is vagy jobban meleg mint amennyire hetero. Mindenesetre ezt az életem szerelme beragadást sikeresen kiölte a barátnőmből cirka 5 év alatt. Aztán a pasi részegen elesett és meghalt. (lehet, hogy tényleg a barátnőm volt élete szerelme. Ezek olyan megfoghatatlan dolgok, ezek a beteljesületlen szerelmek. Hiába jön össze felnőttkorban, a szerelem az ottragad abban a fiatalkori állapotban. Egy fiatal nő látványába szerelmes egy tapasztalatlan fiatal férfi. Sosem lesz hasonló érzés az életben. Mert megöregszünk és megtapasztalatosodunk. Azt meg már nem is hisszük, hogy valaki ránk néz, arra amit nem szeretünk magunkon vagy magunkban, és elmosolyodik, hogy úristen milyen szép ez. Mi, baszod, a lógó bőröm, a ráncaim? Én sem értem, de igen. Szóval ehhez valami komoly dolog kell belül. Azt hiszem, nekik ez nem volt meg.)
Ezek a kapcsolatok megélték a 30 évet, de fogalmam sincs mi a közös bennük. Lehet, hogy semmi. Egyszerűen csak vagy sikerül vagy nem a 30+ év együtt. Nekem kétszer nem sikerült. Most mégis azt gondolom, hogy sikerülne.
Máskülönben meg azzal értek egyet, aki azt mondja, hogy minden megállapodás kérdése, a mással szexelés is, és kommunikáció, kommunikáció! Ha elköteleződik két ember, akkor ne várják a csodát, hanem alakítsák a kapcsolatot! Építsék, javítsák, formálják. Ha azért választották a másikat mert úgy gondolták, hogy alkalmas lesz erre, és nem csak azért, mert jól néz ki amikor felül a konyhapultra vagy mert képes felfúrni két polcot. Azért biztos kell egy cseppnyi szerencse is.
Tumblr media
38 notes · View notes
hazugbaratokmindenhol · 8 months
Text
Megcsalás
Az érzés mikor kevés vagy, de nagyon kevés. Mikor az a fél a másik feled azt súlykolta mindig beléd hogy pont elég vagy és úgy vagy jó ahogy vagy, de közben ő másra vágyik olyanra aki nem te vagy. A becsapás és megalázása érzése ami közrefog ilyenkor " ha szeret miért máshoz ment? Ha ennyire fontos voltam neki miért másnál keresi a boldogságot? Ha azt mondta mindig mindent megoldunk akkor a megoldás helyett miért csapott be?" Ezek a kérdések amikre sosem fogunk választ kapni... Közös jövő ami hirtelen a semmibe vész, marad a magány és a sok közös emlék, a sok jó és boldog pillanat és a sok veszekedés és megalázás azok a sebek amik talán sosem gyógyulnak be igazán. Ilyen érzés megcsalva lenni
47 notes · View notes
nemvoltamelegjoneki · 2 years
Text
Sok minden voltam én már:
Barát extrákkal
Eltitkolt kavarás
Voltam megcsalva
És voltam már szerető
Egy valami viszont még soha nem voltam.
Nem voltam az, akit szeretnek...
26 notes · View notes
oszodi-beszedeim · 11 months
Text
Tumblr media
Azon a szinten vagyok már, hogy amikor valaki 'dolus eventualis' jelleggel bánt meg, kénytelen vagyok dolus directus visszaadni, legalább annyira, hogy visszajelzést kapjak róla. Muszáj. Mert most már ez a mechanizmusom, ez a működési elvem.
Ash pedig nagyon úgy néz ki, hogy ennek szöges ellentéte. Néha felbőszít ez a folyamatos – számomra toxikus – pozitivitása. De tény, hogy ettől lesz a legjobb szabadidőtárs, akit valaha mellém sodort az élet. Vele minden szép. Ülünk a bagolyvárban. Fantasztikus a kilátás és a menü, ő pedig egyberuhát hord, ami nekem egy nagy kinkem. Képtelen lennék megkívánni, de ettől még jó, hogy kicsit azt demózhatom, hogy ő...'van nekem'. És az egómat is kellő mértékben táplálja. Rendkívüli mértékben, néha már sok is.
Tumblr media
Igazából ez részben olyan szempontból gond is, hogy most már néha-néha elvárná, hogy én is kicsit a lábai előtt heverjek és feltűnik neki (ezt nem én projektálom, hanem ő hangoztatta), hogy én nem ezt teszem. Gondolom azt hiszi, hogy velem soha nem volt senki kedves és tőle – mint ilyen téren egyedülálló nő – egyből elalélok. Hát nem. Minden ilyen gesztusa csak elidegenítő. Kifejezetlen kellemetlen, amikor bókolnak. Ez egy nagy hibám, de ez az aszexuális emberek gyakori jellemzője és ezt nem is tudom elmaszkolni, annyira ösztönös. Talán kis gyakorlással és nagyon tudatos színészi játékkal menne, de arra még gyúrnom kell. Talán az elkövetkező napok alkalmasak lesznek, hogy kicsit én is alányaljak Ash-nek.
Amúgy ő valami nagy-nagy ajándékot szeretne nekem adni születésnapomra – leginkább magát. Ójessz. Az első közös nyaralásunk dugába dőlt, de most valami grandiózusabbat szeretne, egy külföldi utat. Izgi. Leginkább az a része, hogy ott a barátja (vagy kúrópajtása, nem tudom), de az idejét mégis velem tölti. Tudsz olyan embert, aki nem érezné megcsalva magát, ha a szerelme egy vadidegen csávóval menne inkább nyaralni?
0 notes
freudlikesme · 1 year
Text
Akartalak volna…
De te túlságosan türelmetlen voltál ahhoz,
hogy ebből lehessen bármi is.
De annyit elértél,
hogy még most is rád gondolok.
Megcsalva ezzel azt a prűd büszkeséget,
amire azt hittem
Én vagyok.
1 note · View note
outside-inside-dead · 3 years
Text
Képes voltál a szemembe hazudni,
Újra és újra..
107 notes · View notes
hamiscica · 2 years
Text
Tudom, hogy már rég nincs egymáshoz közötök, mégis megcsalva érzem magam, sajnálom.
2 notes · View notes
bbyszeretlek · 4 years
Text
Voltam már
megcsalva, letiltva, lenémítva, elhagyva, semmibe nézve, kihasználva, becsapva, átverve, tönkre téve, cserbenhagyva, utálva, hazudva, de még soha, SOHA ELFELEJTVE..
170 notes · View notes
kinlodok · 3 years
Text
Majd posztolok, ha elég jónak érzem magam.
13 notes · View notes
Text
Ha meghalok, az nem a vírus miatt lesz, hanem miattad Alex. Mert elhagytál! Egy büdös rohadt kurva miatt, aki kitépte a szíved! AMIT ÉN VARRTAM VISSZA! 😔 Boldogan tettem meg! Nem bánom! Azt mondtad szeretsz! Elhittem, hogy szép az élet, hogy van jövőm. Teljes szívemből, őszintén szerettelek. Te meg gondoltál egyet , fogtad kitépted a szívem és eldobtad. 😢 Miért? Hogy most újra bántson az a szakadt kurva? Tényleg azt hiszed hogy szeret? Biztos vagy benne?
9 notes · View notes
padhelyzet · 5 years
Text
Nem találom önmagam
3 notes · View notes
Text
A visszatérő
Szoktuk beszélgetni a lányokkal, hogy a "narcisztikus exek" megérzik azt, amikor lesz valakid, kezdesz egyenesbe kerülni, és akkor betoppannak újra, hogy megpiszkáljanak, felkavarjanak, rálépjenek az érzékenységeidre, és hatásukra megkérdőjelezd magad és a kapcsolatodat. Hogy van nekik valami radarjuk erre. Ma hajnalban azon gondolkodtam, hogy van egy ismerősöm, valamikor barátomnak mondtam, de nem az, csak olyan ember akitől bármikor lehet kérni valamit. Bárki kérhet tőle segítséget. Típus ő, nem barát. A közös múltunk az, hogy valamikor vonzódott hozzám, én nem tudtam ezt hasonlóképpen viszonozni, s úgy tűnt, hogy barátkozni sem tudunk, mint amikor a mindent elsöprő erő a legyőzhetetlen akadállyal találkozik, folyton egymásnak feszültünk. Ő, mert nagyfiú volt, feltette a kérdést: Miért nincs senkid? Én, mert nem akartam neki reményt adni, bevallottam, mert valakit szeretek. Oké, akkor miért nem vagy vele? A válaszomra azt mondta, ti mindketten pszichopaták vagytok. Szevasz. Beszéltünk még ez után is, de valahogy zavarosak lettek a motivációk, az életünk is változott, csak az én elcseszett szerelmem maradt pajzsként. Szóval, az jutott eszembe, hogy ha most ráírnék, hogy "sziahelloszevasz mi újság, rég beszéltünk", akkor én is egy Visszatérő lennék? És ő is elmondaná valakinek, hogy baszki, ez a narcisztikus/pszichopata csaj, ez jön, és mintha nem telt volna el két év, csak megkérdezi, hogy mi van velem. Hát, normális?
Nem tudom mennyire érthető, de most leginkább az foglalkoztat, hogy a saját énközpontúságunkat mennyire vesszük észre és amikor a másik embernek azt mondjuk, hogy énközpontú vagy kettős mércével mér, akkor a mögött ott van-e az, hogy megvizsgáltuk a saját életünket a saját reakcióinkat, a saját énközpontúságunkat és kettős mércéinket? Az amúgy nem rosszindulatú "vádló" megtartotta-e a saját önvizsgálatát? Mert megértés csak abból fakadhat, ha magunkba néztünk és meglátjuk, hogy milyen helyzetekben viselkedünk pontosan ugyanúgy, mint amit kifogásolunk. Amikor felhívunk egy régi barátot, aki egy kedves történet az életünkben, mert jajj, úgy odáig volt értem (oh,ah, *mosoly*), akkor, mert bennünk ez már rendezve van, meg sem fordul a fejünkbe, hogy a másik ember csak bedobozolta, és igyekszik elfelejteni, hogy valaha is megtörtént.
Maga túlságosan empatikus, túl nagy a szíve –mondta a pszichológus. De jól hangzik ez – gondoltam én – főleg annak fényében, hogy más meg önzőnek, egoistának, narcisztikusnak vagy éppen pszichopatának lát.
Nem védekezésképpen, csupán tényszerűen: bizonyos helyzetekben bárki viselkedhet önzően, elutasítóan, érzéketlenül, fellengzősen, kritikusan – ami pont ugyanolyan, mint valami kóros dolog, de tök normális, ha csak hébe-hóba fordul elő. Azt hiszem, az ítélkezéseket még mielőtt kimondanánk, enyhítheti az, ha magunkba nézünk. Mindegy, hogy kiről, miről van szó. Ha magunkba nézünk, látjuk mit csináltunk gyerekkorunkban, kamaszként, szerelmesen, megcsalva, elutasítva, beleunva, felháborodva, stb, stb, stb. Ha magunkat elfogadjuk, ha van érvünk rá, hogy jóóóóó, DE... akkor annak a másiknak a cselekedeteire is kell legyen érvünk.
Tumblr media
5 notes · View notes
made-it-feel-like · 6 years
Text
csak szerettem volna, ha tudod, hogy ha egy magányos éjszakádon összetörten ülsz a sarokban és sírsz, esetleg megint szétverted az öklödet - mert az a lány tudom, hogy tönkretesz - akkor sem vagy egyedül. ha nem tudod, mit csinálj, gyere hozzám. hajnali négykor is felveszem neked és hallgatom, ahogy órákon át zokogsz, aztán megvígasztallak. meg fogom érteni, min mész keresztül, mert én is ugyanezen mentem keresztül miattad.
26 notes · View notes
Text
Mi van, akkor ha én nem anyuci jó lánya vagyok? Mi van, ha nem engem kell, hogy féltsenek? Mi van, ha nem én vagyok akit megcsalnak, hanem én vagyok a megcsaló? Hogy egy kapcsolatba én vagyok a szerető és más kapcsolatokat teszek tönkre. Mi van akkor ha én vagyok az és még élvezem is?
811 notes · View notes
monotic-error · 2 years
Text
Csak én akartam. Én küzdöttem.
Te nem.
@tothem22
Nem te agyalsz
Nem te aggodsz
Nem te sírsz
Nem te torsz össze legbelül.
Nem te vagy el árulva megcsalva
NEM TE
idióta
@tothem22
2 notes · View notes
veled-vagyok-egesz · 4 years
Text
Voltam már
Megcsalva, letiltva, lenémitva, elhagyva, semmibe nézve, kihasználva, becsapva, átverve, tönkre téve, cserbenhagyva, utálva, hazugva, de még soha, SOHA ELFELEJTVE..
254 notes · View notes