#nincs igazság | Explore Tumblr Posts and Blogs

diogenesz2020portugal · 7 days

Text

“Én már nem tudom, vagyis elfeledtem, és akarnom kell emlékezni rá, hogy alig néhány évtizede még nálunk, Magyarországon is szóltak egymáshoz az emberek, tudni akarták, honnan jön a másik, mire vágyik, nyitva voltak az ajtók, feljártunk egymáshoz, a függőfolyosón vagy a kis ház előtt ott volt a hokedli, arra ültek ki az öregek, akik nem is voltak öregek, és mondták, hogy telik az élet, mi a titka a roppanós kovászos uborkának, milyen nóta járja, ki süti legszebbre a szalonnát, hol olcsó a sütőmargarin.

Én már nem tudom, mi lehetett annak a bizalomnak az alapja, hogy bárhol kaptam egy karéj lekváros kenyeret, és az utca tele volt gyerekkel, lábtengóztunk és jártuk a határt, az öregek, akik nem is voltak öregek, dominóztak vagy huszonegyeztek, és valahogy mindig volt min nevetni. El sem tudom képzelni, min lehetett annyit nevetni.

Én már nem tudom, hogy volt, hogy szerettük, vagy ha nem, hát elviseltük egymást, nem kellett kínosan feszengeni a vasárnapi ebédnél, már nem emlékszem, milyen úgy beszélgetni, hogy ha vannak is tabu témák, nincsenek aknák, nem lesz lápos és mérgező a beszélgetés egyik tőzeges szóról a másikra; csevegjünk bármiről: szobafestésről, locsolásról, olvasásról.

Én már nem tudom, milyen az, hagyományról, szokásokról beszélni alanyi jogon, úgy, hogy hiszem, a világ leírható és meghódított, mert a búcsúra hazajön a család és a húszliteres fazékban rotyog a töltött káposzta, és az asztali fehérbor mellett elmeséljük a nagy eposzainkat, mondjuk arról a rémületes inflációról, amikor tönkrement a pengő, és a házra félretett pénzből tata végül egy kenyérvágó kést vett meg egy bilit.

És persze azt sem tudom, honnan vették a régi öregek a derűt, merthogy ezt nem sírva mondták, hanem nevettek, „ma is megvan az a bili”, mondta kacagva tata, pedig nem volt meg, vagy ma nincs meg, ahogy derű sincs, az élet derűje, ami akkor is erősebb volt a türelmetlenségnél, gőgnél, irigységnél, ha nem lett meg a csinos családi ház. Mert volt helyette boldogság, gyerekek, jó szó, és annál nem volt fontosabb.

Úgy hozta az úri dolgom, hogy egy aprócska olasz faluban voltam, amikor itthon megint felizzott a gyűlölet állami ösztökéje, amikor újra irritálni kezdték a magyar emberekben az egyébként is megzavarodott lelket. Próbáltam nem figyelni a hazai híreket, hogy „tudtam-e”, csak ültem, néztem a tengert, és láttam, hogy arrafelé még kiülnek a padra az öregek, akik nem is öregek, dominóznak a tengerparton, nagyot nevetnek a péknél, nem lökik el egymást, nem keresik a konfliktust, nem úgy élnek, hogy azt lesik, min sértődhetnek meg. És nem azért – hiszem, hogy nem –, mert jobb emberek, mint mi. Aztán persze mégis, és mégsem.

Éreztem magamban a kelet-európai rutint, ingert a szorongásra, a félelemre, a türelmetlenségre, „mit lopja a napot?”, „miért nem szól rá a gyerekre?”, „miért nem hozza már?”, de a tenger, a falucska szűk utcái, a mosolygós emberek nem hagyták, minden mozdulat kigúnyolta jól táplált magyar szorongásom. Irigy lettem, bevallom, egészen őszintén irigy. Szeretném én is elhagyni az eredendő sértettségem, ami a Lajtán innen úgy születik az emberrel, mint másutt Ádám és Éva vétke, azt az örökös gyanakvást, hogy engem rá akarnak szedni, meg akarnak károsítani, át fognak verni, megalázó helyzetbe fogok kerülni, és másról sem szól az élet, mint hogy ezekre készülök, és ezeket heverem ki. Mert semmilyen sérelmemre – ahogy az apáméra és az ő apjáéra sem volt – nincs orvosság, jóvátétel, igazság. Ezért mi, magyarok az apróságokat (elénk állnak a sorban, nem engednek át a zebrán) is úgy éljük meg, mintha bedőlt volna a világ, és csak dühöngünk, rágjuk magunkat, pazaroljuk az életet.

Vajon tudtam én valaha bízni, várni? És maga? Maga tudott?

Tudta, hogy bízni, hinni jó dolog, gyógyítja a lelket?

Láttam egy nagyon öreg livornói nénit, járókeretbe kapaszkodva csodálta a tengert, aztán behunyta a szemét, és csak hagyta, hogy simogassa a sós szél. Amikor elfáradt, idős fia és menye visszasegítették az autóba. Néztem az órámat, két és fél percig tartott, mire be tudott ülni az ülésbe. Addig állt a tengeri úton, az egyetlen hegyi szerpentinen a forgalom. Várták, hogy egy idős ember elinduljon haza. Nem dudáltak, nem villogtak, nem mutogattak. Egy idős asszony szerette a tengert. És most hazamegy. Az az idős ember mi vagyunk, a mi múltunk, a mi zálogunk, a mi toleranciánk, a mi szeretetünk.

Ön tudta ezt?”

Grecsó Krisztián

26 notes · View notes

otthonzulles · 2 months

Text

Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után. Mit mondott erről eddig az elnök, és mi lehet az igazság? Karsai László történész írása.

A március 5-én hivatalba lépő új államfő, dr. Sulyok Tamás még az Alkotmánybíróság elnökeként 2023-ban a Kolozsvári Magyar Napok vendége volt, ott készített vele interjút a Krónika.

Ebben a beszélgetésben Dr. Sulyok Tamás azt állította, hogy szüleitől és nagyobb testvéreitől szerzett tudomást a családját érintő kommunista rendszer borzalmairól. Elsősorban arról, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság. Főleg és elsősorban azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Ennek a párttitkárnak kapóra jött a leszámolás – állítja dr. Sulyok Tamás –, hogy nem csak a család vagyonát sajátították ki, hanem édesapjára halálos ítéletet mondtak ki. Szerinte csak úgy tudta elkerülni a kivégzését az apja, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált, papírok nélkül.

Az biztos, hogyha valóban nagyon kellett volna dr. Sulyok édesapjának bujkálni, akkor az „ország másik felét” furcsán választotta ki, hiszen felsége szülővárosába, Kiskunfélegyházára költözött. A két város között a távolság (légvonalban) nem több 121 kilométernél. A nagy elrejtőzésben vele tartott a felesége és két idősebb gyermeke is, és a jövendő főalkotmánybíró és államfő is itt született 1956-ban.

Az interjúban elhangzott történetnek nincs valóságalapja.

innentől paywallos czikk a hvg lelkes előfizetőinek.

#sulyok tamás #hvg

30 notes · View notes

zeroz2ro · 2 months

Text

Orbán: "Varga Juditról azt mondta, Novák határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva."

Fact check: A rendszerváltás óta volt rá példa, hogy az igazságügyi miniszter NEM ellenjegyezte a köztársasági elnök kegyelmét. Most jön a meglepetés: 26 évvel ezelőtt volt, 1998-ban. Vagyis Orbán igazat mondott ugyan, 25 éve valóban mindig ellenjegyezték a kegyelmi kérvényt. 26 évvel ezelőtt azonban éppen nem. Gyönyörű báját adja az adja ennek a történetnek, hogy ki volt 26 évvel ezelőtt a miniszterelnök? Orbán Viktor. Mi történt 1998 szeptemberében? A köztársasági elnök kegyelmet adott volna Kunos Péternek. Dávid Ibolya azonban NEM ellenjegyezte, erről tájékoztatta is Orbánt. Nyilván azért nincs kibontva az igazság minden szelete és nem is értem, hogy ERRE MIÉRT NEM KÉRDEZETT RÁ SENKI a kormányinfón, hogy ha volt már arra precedens, hogy az igazságügyi miniszter és a köztársasági elnök nem értett egyet egy kegyelmi ügyben és éppen egy Orbán-kormány alatt, akkor most miért nem ezt az procedúrát követték, Varga Judit miért nem jelezte Orbán felé, hogy itt bizony egyet nem értés van?

33 notes · View notes

csacskamacskamocska · 3 months

Text

Különös igazság

Volt ma egy beszélgetésem a főnökömmel. Fura kapcsolatban vagyunk. (nekem minden kapcsolatom fura nekem) Bemegyek hozzá, gyerecsak, ülj le. Leülök, jó érzés, baráti. Mondom neki, hogy fáradtnak tűnt az értekezleten (kétes nyitás az ilyen szarul nézel ki mi van, de azt is szoktam neki néha mondani, hogy jól néz ki, életvidáman) Ja, fasz kivan, fáradt, válik, szokja az új lakást meg az egyedüllétet, és a barátnője is megint szakított vele (ez később fontos lesz) és mondja és mondja. Néha próbálok hozzáfűzni valamit, hogy nekem se valami jó most... De nem érdekli, ahogy engem sem érdekeltek a pszichológusom sajátéletes hozzáfűzései. Csak róla van szó. Örül, hogy mesélhet, gyógyul közben. Hát jó, akkor csak róla van szó. (amúgy mindig csak róla van szó és engem érdekel is az élete, hogy ő hogyan oldja meg, hátha máshogy mint más. Olyan kedvesen történik ez, hogy róla beszélgetünk, tényleg csak egy pszichológus venné észre, mennyire egyoldalú. Egy nagyon picit azért megüt, hogy az én dolgaimról nem akar így beszélgetni. Lehet azért, mert nem mondok semmi konkrétumot. Nem szoktam az ilyen furcsa félbarátaimmal megbeszélni az életemet, úgyhogy ha nincs erős ösztönzés, hogy meséljek, én nem mesélek) Nagyon szerelmes. Nagyon szerelmes, és meggyőződése, hogy kurvajó párost alkotnak, hogy jól működnek együtt, ezer szálon megvan a közös értékrend, közös érdeklődés és az isten is neki találta ki ezt a nőt. Aki meg nem szerelmes belé, és nem hajlandó ugyanezt a tökéletességet látni a kettejük kapcsolatában, bár azt elismeri, hogy jó. De most vége. Végleg. Én ebben ugyan nem tudok okos lenni, szerintem nekik nem ez az utolsó körük, ha a pasival tényleg ilyen jó a csajnak, abból nehéz kiszállni. Amúgy a nő kaphatna gazdagabb pasit is mert tényleg jól néz ki és elég értelmes. De ez csak egy ilyen kósza gondolat. Szerintem nagyravágyóbb a nő, mint amilyennek a pasit látom. Amiért az egészet írom, hogy hallgattam a pasast, aki a jövőről mesélt, és arról, hogy hány társkeresőn van fenn, és mindenki hülye, ronda, öreg és borzasztó, én meg mondtam neki, hogy ez hagyján, a baj az lesz, hogy ez a lány már másfél éve tartja őt egy ilyen izgalmas, huzavonás, érzelmileg túlfűtött, túlhúzott állapotban azzal, hogy nem tud dönteni, hogy időnként megkapja, de nem engedi teljesen magához, hogy ott van minden nap, de mégsem lehet biztos semmiben. Ezt az érzést semmi sem fogja felülmúlni. Semmilyen boldogságra törekvő, megértő, szerelmesen odaadó nő nem fogja tudni ezt a fájdalmas, lázas-szerelmes állapotot előidézni. Mindig hiányérzete lesz majd. Erről hiszi azt, hogy igazán szerelmes. Pedig csak szétszívatták. És ezt még sok nő meg fogja szívni majd. Sajnos. Akiket ő fog visszautasítani azzal, hogy nem szerelmes, ami van, az az érzés neki kevés. A nőre sem haragszom. Ő is csak a boldogságot keresi. Néha felcsippent öröm morzsákat, mert ki tudna ellenállni? Néha összeszedi magát és nemet mond, aztán megint elcsábul mert annyira szeretik, és az annyira jó.

Ilyen kis kegyetlen dolgokat mondok a főnökömnek, akivel valamiféle baráti viszonyt ápolok, de szerintem valójában ez sem egészséges. Valószínűleg ez nekem valami skillem is meg átkom is egyben, hogy felszínes kapcsolataimban is dolgok gyökeréig túrok, miközben más részek maradnak ismeretlen idegenségek. És én mindig az maradok nekik.

Szerintem ő nem tud rólam igazán semmitsem. Csak van egy benyomása, hogy valami izgalmas lény vagyok, talán egy másik bolygóról, akinek ő néha el szokta mesélni a legintimebb dolgait, és a titkai jó helyen vannak nálam. Bárcsak lenne az ilyen szerelemre gyógymód.

#semmi sem lesz szerelmebb ennél #01-17

29 notes · View notes

nitta86 · 8 months

Text

cw: testsúly

Az az igazság, hogy lefogytam. Előtte is csak kicsit voltam túl a BMI táblázat szerint ideálison, de most épp benne vagyok az egészséges tartományban.

Na és ezzel kapcsolatban megfigyeltem egy elég érdekes társadalmi jelenséget. A jelenlegi külsőm alapján az emberek többsége feltételezi, hogy valamit intenzíven sportolok. És az az igazság, hogy egyrészt igen, szoktam sportolni, de másrészt volt olyan korszakom amikor sokkal többet és sokkal intenzívebben sportoltam. Ez pont az enyhén dundi korszakom volt. Akkoriban 5 km-t futottam terepen, 100 km-t bicikliztem egy nap, átúsztam a Balatont, 3000-4000 m-es hegyekre mentem fel 20 kilós hátizsákkal. És ezek után az emberek rámnéztek, és mivel volt rajtam felesleg, feltételezték, hogy nem mozgok semmit, és aggódó fejet vágtak, hogy bírni fogom e a 7 km-s túrát, mert van benne egy domb. Javasolták hogy inkább másik sporteseményre nevezzek be, van könnyített verzió is stb. Most meg a mostani karcsú állapotomban sokszor a harmadát se bírnám a régebbi sportteljesítménynek. Igyekszem fejlődni, elkezdtem újból futni, de még csak 1,5 km-t bírok, mondjuk hülyeség is lenne 5 km-rel kezdeni ennyi kihagyás után. És mindemellett tényleg tömegek hiszik el, hogy nagyon sportos vagyok és bármiről is legyen szó, fikarcnyi kétségük nincs, hogy bírni fogom.

Tehát ez előítélet, túlsúlyosan is lehet valaki tök erős. Van egy nőismerősöm aki hát nem vékony és úgy mászik fel a visszahajló mászófalon, hogy ihaj.

A másik előítélet, hogy a sporttól lehet fogyni. Oké, segít, de a kevesebb kalória számít főleg. Intenzív sportolás mellett is lehet hízni, ha valaki eleget eszik. Én például csak mostanában kezdtem el újból többet mozogni, lefogyni pont úgy sikerült, hogy némi youtube fitneszen és az időnkénti gyalogtúrákon kívül nem mozogtam semmit, csak elkezdtem egészségesebben enni, mint addig.

#szövegesposzt

18 notes · View notes

amit-sose-mondtam-el · 2 years

Text

- Mit szeretsz benne?- kérdezte miközben a kávéjában olvadozó jeget kavargatta a papír szívó szállal.

Nyeltem egyet.

Hirtelen nem tudtam mit mondhatnék.

Mindent?

Az annyira elcsépelt, de mégis ez az igazság.

Szeretem amit a világgal művel, amikor a közelemben van.

- Azt hiszem értem.- nevetett fel keserűen, anélkül hogy egy szót is szóltam volna. - Másnak nincs helye az életedben. Talán sohasem lesz.

367 notes · View notes

drakvuf · 6 months

Text

Nagy Ő III/11: Az inasok dolga

Elszabadultak az indulatok a kastélyban. Nati az előző rész végén bevallotta Bettinek, hogy ő alázta a nőt Mrs Crystal néven. A lány a cikkben arról írt, hogy Betti a gyerekét eszközként használta a Nagy Ő manipulálására.

Betti kiabál a lánnyal. Nati szerint csak fáj neki az igazság.

A többi lány vidáman hallgatja, ahogy ölik egymást. Vivien 2 szerint ezt kéne látnia Zolinak. Virág szerint verekedés lesz ebből. Bárcsak. Betti azzal zárja a vitát, hogy az ő szemébe ne nézzen többé a lány. A nő elvonul a saját klikkjéhez, hogy megerősítsék abban, hogy nem használná manipulációra a gyerekét.

Maria szerint, azért nem érti Nati ezt, mert csak húsz éves. Emőke szerint nem kellett volna ennyire magára vennie a dolgot.

Nati is próbálja meggyőzni a többieket az ő igazáról.

Virág és Vivien 2 is lát benne valamit, mert a férfi nagyon családcentrikus.

Nincs idő vitázni, mert megérkezik az álomférfi.

Zoli örömmel értesíti a lányokat, hogy tegnap nem tudták átbaszni a gépet, de azért nem okoztak nagy csalódást. Akik különösen jól teljesítettek tegnap az Csenge és Vanda. Egyikőjüket privát randira viheti és Vandát választja.

Az otthon maradt lányok bánkódnak. Különösen Enikő és Maria, akik még mindig nem tudtak privát randira menni a Nagy Ővel. Enikő azt mondja már annak is örülne, ha a bokorig elvinné a férfi.

A mai randira nem a Jakob-1 mobillal mennek, hanem egy igazi lovaskocsival, amitől a nő el van ájulva. Vanda nagyon szereti az állatokat, ezért először megsimogatják a pacikat.

Zoli nem bírja figyelem nélkül, ezért a nőnek az ő hátát is meg kell vakarnia. Vanda teljesen zavarba jön a férfitől és azt mondja alig bír ránézni. Rájött, hogy a Nagy Ő közelről is ronda.

Szóba kerül a tegnapi teszt és a nő újra biztosítja a férfit, hogy nem a pénzéért van itt. Zoli a kamerának elárulja, hogy nem bánja amúgy, ha bárki ezért akarna vele lenni. Neki az a célja itt, hogy más értékeit is lássák.

Lepattannak a kocsiról, mert csak idáig volt kifizetve. Elköszönnek Laci bácsitól, a kocsistól. Séta közben Zoli felhozza, hogy a tegnapi teszten a pénzre nulla pontot mutatott. Megkérdezi, hogy miért volt ez? Vanda elárulja, hogy gazdag családból származik, de ez sajnos azt jelenti, hogy az anyját csak a pénz érdekli, amivel ő nem tud azonosulni.

Elsírja magát. A férfi nem bánja, örül, hogy végre egy gazdag nővel van dolga. Vanda azt is elárulja, hogy minden eddigi kapcsolata szar volt. A Nagy Ő szerint problémát okozhat, ha ezeken nincs túl. Nincs idő ezen gondolkozni, mert egy romantikus ebéd várja a fiatalokat. A lány bevallja, hogy sosem vitték még el vacsorázni.

Most se, mert ebédet kap, de azért kiakad Zoli azon, hogy ilyen faszikkal volt eddig dolga. Vanda megkérdezi, milyen külső és belső tulajdonságok fontosak neki. Belsőre az, hogy ismerjék egymást. A férfi úgy érzi, hogy már megfejtette a lányt, de azt nem tudja, hogy tud-e rajta változtatni, mert kéne.

A lány szerint évek óta nem mosolygott ennyit egy randin. Már fáj az arca. Még egy meglepivel készült ma a férfi. A nő reménykedik, hogy végre láthatja a kutyáját, de sajnos csak egy kis játékkal készült a férfi. Ráadásul az egész a Nagy Őről szól. Kérdésekre kell válaszolnia Vandának, amiket Zsófi talált ki. A válaszokkal kinyithat egy széfet, amiben valamilyen meglepi van. Remélem nem Vanda kutyája, mert nagyon pici az a széf. Mi van a dobozban?

Záporoznak a kérdések, a nő meg azonnal vágja rájuk a választ. Hány gyereke van Zoltánnak? 3. Hány milliárdja volt Zoltánnak 2022-ben? 43. Hány csillagos szállodában szállt meg Zoltán Dubaiban? 7.

Minden kérdésre helyesen válaszolt a lány és a széfben egy rózsát talált, ami védettséget ad a következő ceremónián neki.

A kastélyban a szokásos spekulálás megy, hogy vajon meddig megy el a két fél a randin. Csenge féltékenykedik, de Nati szerint csak irigy és önző a lány.

Vivien 2 megjegyzi, hogy Erika kezd kiesni a Nagy Ő kegyeiből.

Erika közben azon aggódik, hogy nem sikerült átvernie tegnap a gépet és kiderült, hogy nem őszinte az érdeklődése a férfi iránt.

A nő azt mondja a többieknek, hogy fejben már írt egy búcsú szösszenetet a férfinek.

Levél érkezik a kastélyba benne egy feladattal. Rangsorolniuk kell egymást, aszerint, hogy ki áll a legközelebb a Nagy Őhöz. Vanda mivel éppen randin van nem lehet a listán. Puszi, Zsófi.

Elkészülnek a listák, de azt egyelőre senki nem tudja mi lesz ebből. Páran megbeszélik kit hova raktak. Csenge maga elé írta Natit, amin Betti meglepődik, pedig egyértelmű. Virágot viszont Csenge is és Betti és elsőnek írta. Virág Enikőt a listája végére rakta. Újabb levél érkezik Zsófitól. Álarcosbált rendez a kastélyban. A bálhoz cselédek is kellenek és ezt a szerepet azok a lányok fogják betölteni, akiket a legrosszabb helyekre rangsoroltak a lányok.

Enikő, Maria és Vivien 2 fogja megmutatni nekünk, mi az inasok dolga. A felsorolt hölgyek nem is szólhatnak a Nagy Őhöz a bulin.

Hazaérkezik Vanda és Maria egyből elsírja neki a bánatát. Szegény nem hogy privát randira nem mehetett, most még Zolihoz se szólhat egész este.

Vanda szépen beszámol a lányoknak a randijáról, ám azt hazudja a végén, hogy nem sikerült kinyitnia a széfet. Erika kiszagolja, hogy valamit titkol a lány, mert ő is kamuzott a saját randijáról.

Vágás után már a bálon is vagyunk. Az úrihölgyek az élő zenére ropják, a cselédek meg italokat szolgálnak fel.

Erika azt mondja, hogy neki nem kell megjátszania az előkelő hölgyet, mert amúgy is a guillotine alá való. Nati felteszi a kérdést a többi hölgynek, hogy szerintük kit fog először felkérni táncolni a Nagy Ő. Emőke azt mondja, hogy majd ő felkéri. Erika rákontráz, hogy ő dugná is a férfit. Megjegyzi azt is, hogy a cselédekre figyelni kell, mert az urak hajlamosak azokra is szemet vetni.

Betoppan a Nagy Ő. Az igazi férfi.

Minden hölgyet puszival üdvözöl. Virág a Latin Batmanként mutatkozik be.

Zolinak nagyon tetszik, hogy a cselédeknek kuss a neve. A férfi félrehívja kicsit Lady Natit naracslét szürcsölni.

A Latin Batman a második hölgy, akivel kicsit félrevonul Zoli. A holnapi randiról beszélgetnek. Virág inni és enni akar. Odaoson Erika, hogy ellopja a férfit.

Virág próbálja elzavarni és megfenyegeti, hogy belebassza a medencébe. Nem sikerül ráijesztenie a lányra és elfogadja a vereséget. Erika arról faggatja a férfit, hogy miért nem izgult fel rá a tegnapi teszten? Zoli azt mondja, hogy neki több idő kell, hogy valakire rágerjedjen. Same Zoli, same. Emőke váltja a lányt és egyből panaszkodik a férfinek, amiért nem őt vitte ma randira.

A férfi szerint nagyon elegáns és csábító. Betti hirtelen ott terem és bár szerinte is csábító a nő, már eltakarodhatna a gecibe. Zoli elhessegeti Bettit, hogy majd később zaklassa.

Helyette inkább Vivien 2-vel akar beszélni, aki amúgy cseléd, szóval a szabályokat kibasztuk az ablakon. A cselédruha valamiért Zolit a régi randijukra emlékezteti. Nem akarom tudni a részleteket. Betoppan hirtelen Zsófi és egyből be is feszülnek a lányok, mert ez általában rossz jel. A műsorvezető megkérdezi őket mizuka van és Erika egyből elkezd panaszkodni, hogy neki nem sikerült Zolival rendeznie a dolgát, de a Nagy Ő elhallgattatja, hogy most nem is fogja. Ajjaj.

Zsófi meglepetéssel készült. Két új hölgy érkezik a kastélyba: Evelin és Imola. Teljes a döbbenet. Mivel túl sok lett az úrihölgy, ezért ketten leminősülnek cselédnek. Az új lányok választhatják ki őket, így Emőke és Vanda mehet cselédsorba. Emőke szerint azért választották őt, mert erős versenyzőnek tűnik. Vanda önként jelentkezett, mert neki úgyis mindegy.

A Nagy Ő egyből elrabolja Imolát egy kis csevejre.

A lány szerint Zoli nem olyan, mint a többi gazdag ember és csak a személyisége miatt jött ide. Magabiztosnak érzi magát, mert tudja mit akar egy férfi.

A régi versenyzők szerint a két új hölgy mindenképp azt jelenti, hogy holnap ketten hazamennek. Beszélgetnek Evelinnel, hogy mik a szándékai Zolival. Megkérdezik mennyire motiválja a pénz. A lány annyit válaszol, hogy fontos része az életnek. Elrabolja Evelint a lányoktól a Nagy Ő, hogy őt is kicsit megismerhesse. A lánynak azóta szimpatikus a férfi, amióta egyszer átengedte az úton.

Zoli megkérdezi, hogy ha ilyen szép és okos, miért nincs faszija? Féltékeny volt az előző csávója. Ameddig Evelin beszélget a férfivel, Imolát vizsgáztatják a lányok. Az új versenyzőnek minden tetszik Zolin és természetesen a pénz nem érdekli. Mindenesetre Jákob vagyonáról, már közös vagyonként beszél. Nem sikerült megnyernie a lányokat magának. Viszont Natinak Evelin szimpi. Zsófi visszatért nyomasztani a lányokat. Felszólítja a Nagy Őt, hogy azonnal zavarjon haza valakit. Zoli azt a nőt küldi el, akivel úgy érzi, hosszútávon nem tudna együtt lenni.

Vivien 2-re esett a választása. Másodjára került lapátra a lány. Nati kicsit sajnálja, mert nagyon jó cseléd volt. Zsófi elbúcsúzik a lányoktól, de még odaszúrja nekik, hogy holnap rózsaceremónia.

Másnap a lányok megpróbálják megismerni az új versenyzőket. Evelinnek egész jól megy a beilleszkedés. Maria már meg is szerette. Vandának is pozitív csalódás a nő és figyelmezteti, hogy vigyázzon a többi lánnyal, mert bármire képesek. Imolának eléggé Nati vibeja van. Nem fogja vissza magát és nagyon magabiztos is.

Betti konkrétan tart tőle, mert szerinte most még szerényen is viselkedhet az újonc és később még rosszabb lesz. Odaül hozzájuk Erika és megint siránkozik, hogy Zolinál egyre lejjebb kerül a ranglétrán. Imola nem vigasztalja, szerinte ha így gondolkodik a nő, akkor már baszhatja is...

#tv #tv2 #hogyvolt #nagy ő

17 notes · View notes

vigyel-haza · 9 months

Text

Let's speak for ourselves

Szeretném elmondani a kis történetemet még gyerekkoromról nektek. Sose voltam népszerű gyerek, de azért voltak barátaim. Nem igaziak. Az illúziótól annyival különböztek, hogy tapinthatóak voltak, vér keringett ereikben. People pleaser voltam mindig is, hiszen nem rendelkeztem olyan személyiséggel ami kitűnne mindenki közül, nem rendelkeztem olyan szépséggel ami miatt megkedvelne engem a másik, így bármit megtettem ami csak boldoggá tette őket, és abba a hitbe kergetett, hogy talán jobban kedvelnek majd. Nem tették, csak megjátszották. Addig voltam jó, ameddig a boldogságuk tartott a dolog miatt amit okoztam. Ez 10 éve, akár több, hogy ezek kezdtek rendszeressé válni az életemben. Ma, úton a felnőtt élet felé, (22 évesen) küzdök a kísértéssel, hogy ne nyaljak be másoknak, csak azért, hogy megkedveljenek. Igen, tudom. Nevetségesen hangzik, hiszen az is. Hiába írom ezt ki anonymként, egy részem szégyelli magát ezt bevallani, de valakinek muszáj beszélnie erről nyersen. Hiszen biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül. Beszélek én most fiúkhoz és lányokhoz is. Szeretném, ha mindenki észre venné magát, és megemberelné magát, hogy ez nem mehet így tovább. TUDOM, kedvesek vagytok mind, és a legjobb, hogy szerettek is azok lenni. Kevés gyönyörűbb dolog létezik ennél, de mi lesz veletek? Voltatok magatokhoz valaha kedvesek? Volt, hogy nem szerettél volna megtenni valamit, és meg is mondtad a másiknak, hogy nem? Mikor volt olyan, hogy magad kényelmét helyezted előnybe és nem a másik kívánságát? Nem leszel gonosz, vagy kevésbé kedvesebb, csak azért mert magaddal is kedves vagy. Te vagy az, aki olyan nagy szenvedéllyel igyekszik mindenkihez, még akkor is ha kedve nem úgy tartja. De mi a helyzet veled? Kötve hiszem, hogy az összes ember, akit a barátodnak vélsz ott volt veled rajtad kívül amikor álomba zokogtad magad, levegőért kapkodva. Senki nem tudott lenyugtatni téged annyira, mint te saját magad a nehéz helyzetekben. Vannak emberek akik erősen ki akarnak, és ki is fogak tartani melletted, értük érdemes küzdeni, értük érdemes kedvesnek lenni. Mi történik, ha nemet mondasz amikor nemet szeretnél? Tudni akarod? Az igazság az, hogy két lehetőség van. Van aki melletted marad, és vár majd az őszinte igenedre, és van aki eltávolodik tőled, mert már nem kapja azt amit elvárt eddig. Kevesebb barátod lehet, esetleg több összetűzés. Valószínűleg vélsz a magánytól, de miért? Nincs kivel majd beszélned, vagy lógnod ha kedved úgy tartja? Megeshet. Ilyen az élet. Ezek a barátok úgysem maradtak volna veled örök életen keresztül, akkor jobb megspórolni az idődet, és végre magadra fordítanod azt. Nem bűn, nemet mondani és a saját célodat és akaratodat szolgálni. Nem leszel kevesebb, és nem leszel kevésbé kedvesebb, csak azért, mert nem úgy teszel ahogy a másik akarja. Nem vagy te szolga, hogy ugrálj. Nem vagy te bohóc, hogy azért legyél ott, hogy csináld a hangulatot. Ember vagy, érző lélekkel és dobogó szívvel, akinek ideje önmagát adnia, bevallani, hogy egy nem közkedvelt számot igen is szeret, érdekes hobbijai és szokásai vannak, szeret órákon keresztül a csillagokról beszélni, vagy esetleg a vallásról. Nem bűn szeretni valami témát, amit más nem szeret. Senki nem kényszeríthet arra, hogy ne fogadd el a saját személyiséged. Ne titkold ki vagy, és ne titkold ha nem érzed jól magad. Legyél bátor, és állj ki magad mellé. Szeress magaddal lenni, és építeni, fejleszteni önmagad. Ettől leszel különleges. Kicsit hosszúra sikeredett, de úgy éreztem, el kell ezt mondanom nektek.

#te #én #mi #saját #magyar #people pleaser #happy #be kind #be yourself #be happy

7 notes · View notes

plumsworld · 2 years

Text

Komment a „világvégéhez”

Ritka pillanat, hogy a meglehetősen irányított magyar nyilvánosságban valakinek a gondolatsora spontán módon annyi figyelmet kapjon, mint Gelencsér Andrásnak a 24 pont hu-n megjelent júniusi interjúja. Állítása szerint az emberi civilizáció néhány évtizeden belül mindenképpen összeomlik, a nyersanyagokból kifogyunk, a klímaváltozás és a túlfogyasztás miatt a közelgő katasztrófa megállíthatatlan. Röviden: nincs remény — szerinte.

A gond ezzel, hogy ha nincs remény, ha minden mindegy, akkor küzdeni sem érdemes. Viszont ha senki nem tesz semmit, akkor egyre nagyobb eséllyel lesz tényleg egy összeomlás, hiszen az összeomlás elkerüléséért küzdők szerint az összeomlás kizárólag aktív cselekvéssel kerülhető el. A „már minden mindegy” narratíva tehát egy csapdahelyzet, amire nem csak a Kurzgesagt tudományos ismeretterjesztő csatorna reagált nemrég a szokásosnál is erősebben (We WILL Fix Climate Change!), hanem egy olyan progresszív lap is, mint a Vox (Stop telling kids that climate change will destroy their world).

Konkrétan a Gelencsér-interjúra az első érdemi reakció a Szkeptikus Társaságtól érkezett, majd a szintén a 24 pont hu oldalon jelent meg egy válasz, amihez Magyarországon és nemzetközileg is ismert szakértők a nevüket adták. Végigmentek az összes lényeges aggodalmon, számokat hoztak, hogy milyen nyersanyagból mennyi van, és hoztak olyan példákat is, mint a svéd HYBRIT-projekt, aminek célja a karbonmentes acélgyártás, fosszilisenergia-mentes áram és zöld hidrogén felhasználásával.

Állításuk lényege, hogy a tudomány szempontjából nézve objektíve van esélyünk és lehetőségünk, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyveket, hangsúlyozva, hogy például az elektromobilitás önmagában nem fog megoldást jelenteni a közlekedéssel kapcsolatos rengeteg környezeti problémára, ehhez a szokásainkon is változtatni kell digitalizációval, telemunkával, távoktatással, megfelelő várostervezéssel, autómegosztással vagy az igényekhez jobban igazodó tömegközlekedéssel.

Reagált Antal Miklós fizikus, volt műegyetemi évfolyamtársam, az ökológiai közgazdaságtan kutatója is: “tárgyi tévedéseket látok [Gelencsér] részéről: például, amikor azt mondja, hogy a szélenergia a saját energiaköltségének csak néhányszorosát állítja elő. A szélerőmű a saját költségének körülbelül hússzorosát hozza vissza, ráadásul közvetlenül villamos energia formájában. Vitáztam vele erről levélben is, és azt felelte: vegyük figyelembe, hogy ezeket majd rendszerbe kell kapcsolni, a villamos energiát pedig tárolni, s mindez jócskán megemeli a költségeket. Ebben van igazság, de ettől függetlenül nem tartja a szakma zsákutcának ezeket az energiaforrásokat, sőt: kifejezetten azt mondja, hogy a részarányukat az energiatermelésben jelentősen növelni kell. Alacsonyabb rendszerszintű EROI [energy return on investment] esetén sem nyilvánvaló következmény az összeomlás.

Van az állításai közt konkrétan olyan mondat is, hogy a napenergiának hat évre van szüksége, hogy visszatermelje, ami az előállításához szükséges volt. Ha megnézünk egy többszáz tudományos cikket áttekintő összefoglalást, akkor azt lehet látni, hogy ez — attól függően, hová telepítik a napelemet — fél év és négy év között van, és ha az alsó értéket, vagyis a fél évet tekintjük, akkor már tizenkétszeres a különbség. Az életciklus-elemzések azt mutatják, hogy míg a szénerőmű esetében egy kilowattórára nagyjából 1000 gramm szén-dioxidnak megfelelő kibocsátás jut, ez a gáznál 500, a napenergiánál mondjuk 50, a szélerőműnél pedig nagyságrendileg csak 20. És ebbe már beleértendő az is, ami a fölállításhoz szükséges.”

Azt tenném még ezekhez hozzá, hogy

nagyon sok európai kutatási pénz megy arra, hogy például a szélerőművekhez nélkülözhetetlen és a főként Kínában bányászott ritakaföldfémeket hogyan lehetne kiváltani, de ugyanez igaz a lítumra is az akkumlátorok esetén. Azaz Gelencsér figyelmen kívül hagy minden lehetséges jövőbeli innovációt a fent említett pontatlanságok mellett.

nincs egy, a társadalmi és környzeti változásokat közös keretben leíró modell a kezünkben, így nehéz a valós kockázatokat megbecsülni, és elég könnyű pesszimistává lenni. Az aszályok és hőhullámok egyértelművé teszik, hogy a klíma változik, miközben az erőművek hűtése és a folyami áruszállítás is nehézkessé válik Európában. Minderre jött az ukrajnai háború, ami miatt úgy tűnik, hogy az egész világ lángokban áll, holott a konfliktusok száma globálisan ezzel együtt is kevesebb, mint a „történelem vége” utáni 90-es években vagy az azt megelőző évtizedekben. (Az éhezés is sokáig csökkent globális skálán, 2014 óta viszont újra növekedésnek indult, ami valóban aggasztó. Ezért is a hét legfontosabb híre, hogy elhagyta Odessza kikötőjét az első teherhajó, ami először szállít ukrán gabonát a világpiacra azóta, hogy az orosz hadsereg elkezdte megszállni Ukrajnát. A háború okán viszont hosszabb távon felgyorsulhat a zöldebb energiára való átállás, lásd erről a múlt heti, hasonló bogposztom.)

végül nézzük meg a lenti ábrát, ami rámutat arra, hogy a napenergia elterjedését mennyire alulbecsülték tizentöt éve. Alul vannak az egyes korábbi becslések 2006-ból, 2007-ből és 2010-ből, a felső piros görbe pedig azt mutatja, ahogyan valójában alakult a kiépített kapacitás. A valós kapacitás alakulását 2017-ig mutatja az ábra, 2022-ben már 850 GW-nél járunk, amiből csak a kínai kapacitás 300 GW. (Elnézést az ábra minőségéért, egy előadásból fotóztam ki.)

SZA

54 notes · View notes

rejszelde · 2 years

Text

utálom, hogy a nők életének vannak olyan szakaszai, amikor a szex eszükbe sem jut. még úgy is előfordulhat ez, hogy egyébként az életük döntően nagyobb részében meg eléggé kívánósak. de mi férfiak kb a halálos ágyunkon is képesek lennénk egy utolsó szexbe belehalni, addig a nők esetében elég egy kimerítőbb időszak, megspékelve némi munkahelyi kudarcélménnyel, és csatt, hetekig kedvetlenség van, meg korán bealvás, meg inkább most csak ölelj át. és a faszi meg közben nyilván nem erőlteti, mivel látja, hogy nincs rendben, de segíteni is csak keveset tud, és igyekszik úrrá lenni a szükségletein. nincs igazság a földön.

36 notes · View notes

elefanii · 2 years

Text

Rapport Richárd Legyél Román

1: Még jó, hogy nem adott százmilliókat a magyar állam egy ilyen hülyeségre, egy ember hobbijára! Vegyenek belőle labdát, meg teniszütőt a gyerekeknek.

2: NE jöjjön senki azzal, hogy bezzeg a tenisz, meg a focisták! Azok se érdemelnek egy forintot se. Profi sportra, sportolóknak az állam ne adjon pénzt! Ha nem tudja kitermelni magának a szükséges összeget, akkor menjen el dolgozni! Ki a picsát érdekel, hogy az indiai megnyitást óránként 150 euróért tanítják neki? fizesse ki, ha tudja, ha meg nem, akkor menjen el sakktanárnak, és keressen ennyit!

3: Aki pénzt akar, szerezzen magának! Rapport is elmehetett volna reklámozni valami szart. Ha tényleg van tábora a sakknak, akkor a sok idiótára rá lehetett volna sózni sampont (szép hosszú haja van) vagy energiaitalt. Fogja megissza a Hellt, és pofándobja a királynővel Bruce Willist, aki elterül, mint egy béka, és csak annyit mond, hogy "Jipijájó anyaszomorító". Bezsebeli a csilliárdokat, egy napos meló. Ennyit csak kibírna….

4: FAsz kivan már ezzel az állandó nyígással, hogy ez a sok lusta disznó elvárja, hogy az állam tömje ki, aztán ha nem kap pénzt a közösből, akkor kezdődik a panaszkodás. Menjél romániába, hajrá! Ki a faszt érdekel? Nem attól lesz jobb magyarnak lenni, hogy egy ilyen okostóni legyőz valakit egy társasjátékban, hanem hogy kimész az utcára, és nincs térdig érő szemét, van pénz kifesteni a lakást, meg normálisan enni. Meg hogy van normális ovi meg iskola, meg nem két évet kell várni az orvosi vizsgálatra.

5: A sakk ráadásul totál hülyeség. Unalmas, lassú. Az a sport, hogy megtanulsz egymillió partit, és váltogatod az onnan bevágott sémákat? Ez nem sport! Ha annyira fasza lenne, akkor milliók játszanának, a gyerekek nem a Clash Royale-t meg a codot püfölnék, hanem a sakkot. Az az igazság hogy az összes sakkos érték (logikus gondolkodás, stratégia, ellenfél kiismerése stb.) sokkal izgalmasabb módon megtalálható egy csomó mobilos- vagy PC-s játékban. Ezért játszanak ezekkel tömegek, és ezért sakkoznak sokkal kevesebben.

6: Menjen nyugodtan románnak! NEm attól lesz valaki magyar vagy román, hogy milyen színek vannak a neve mellett. Kit érdekel egyébként, hogy ki a román meg a magyar? Én pont leszarom! Kimegyek az utcára, így is az emberek 75 százalékától idegbajt kapok, pedig drága magyar véreim ők.

7: Ha érdekelne bármilyen szinten a sakk, akkor drukkoltam volna eddig is rapportnak, mert össze volt veszve a szövetség hernyó elnökével. Onnan tudom, hogy hernyó, mert minden sportszövetségi vezető egy patkány. Az állam, azaz a mi pénzünkből élnek, pogácsáznak, utazgatnak, és annyi a dolguk, hogy az állam pénzét költsék, meg óbégassanak, hogy "méég, adjatok, méég!". Most, hogy hallgatom ezt a hisztiműsort megutáltam Ricsit.

8: KB minden héten megöli valami agyalágyult a saját gyerekeit, meg 300 kilométerre városokat lőnek szarrá. Ez a tragédia, ez a gyász, nem az, hogy valami gyökér pampog, mert nem kapta meg követelt százmilliókat.

78 notes · View notes

emlekeimkonyvtara · 3 months

Text

Már csak a düh beszél belőle. Nem akar már engem, nem akar velem beszélni sem. Nem akar én tőlem semmit se most s attól félek se máskor. Elmegy? Itt hagy? Hát ennyi lennénk? Remélem csak gondolataim zavartsága okozza e kételyeimet és nincs bennük Igazság.

#magyar #sajat #sajat szoveg #hungary #sajat iras #fajdalom #szerelem #önutálat #öngyilkos gondolatok

5 notes · View notes

csacskamacskamocska · 9 months

Text

Az önbizalomhiány egy lyukas vödör

Hiába posztolod ki, hogy csúnya vagyok, béna vagyok, stb, és hiába mondják rá tucatjával, hogy nem vagy csúnya, nincs kockafejed, nem vagy szar, sőt, a gyakorlottak rámutatnak, hogy nézd meg milyen szép vagy, milyen ügyes, milyen klassz életed van, hiába. Ideig-óráig picit felfújja az embereket, picit jobb érzés, de aztán megint összerogynak. Csúnya vagyok, kövér vagyok, tehetségtelen, alkalmatlan, stb... és ontják(ontjuk) a segélykiáltást. Sokan vannak, akik ezt a segítségértkiáltozást már olyan finomra csiszolták, hogy már nem is látszik, hogy az, az átlag olvasó számára akár magamutogatásnak is tűnhet. Tényleg nehéz szétválogatni, hogy mi a burkolt segélykiáltás és mi a nyílt öntömjénezés. (utálom azt az érzést, amikor olyan embereken megeseik a szívem, akiket amúgy valamiért nem kedvelek. Megsajnálom, mert meghallom a segélykiáltását) A megtépázott önbizalmat nem lehet lájkokal befoltozni, sem az űrt kitölteni. Muszáj visszalépegetni oda, ahol a tényszerű önértékelés megsérült. Többnyire gyerekkorban, de ezt már szinte uncsi újra elmondani, de kapunk valami negatív SZEMLÉLETMÓDOT, mert nem feltétlen folyamatos negatív kritika tágítja azt a lyukat az önértékelésünkön, van, hogy mi magunk, a belénk táplált irreális elvárásokkal. Aztán, mutogatjuk ezt a sérült részünket, és biztos lesz valaki, aki belénkrúg és tovább tágítja. Nem lehet kívülről meggyógyítani. Néhanap megtörténik, hogy jön „valaki”, akit a tudatalattink azonosít mondjuk az anyánkkal vagy az apánkkal, ezért az ő elismerése gyógyító tud lenni. Ha hiteles, akkor vissza is tud épülni az önértékelésünk. De ez igen ritka. Namármost két út van: vagy segítséget kér az ember egy szakembertől és kicsengeti az árát vagy fárasztja a környezetét és rombolja a saját életét.

Bármi pénzt megér, hogy az ember ne függjön (betegesen) a külső megerősítéstől.

Amúgy, ami geci idegesítő, hogy van több férfi barátom, aki rondának tartja magát. Nem tudod nekik elmagyarázni, hogy nem rondák. Senkit nem lehet azzal megalázni, hogy mutogatod valakinek, hogy látod, ő például ronda, te meg nem. És az is benne van, hogy akit kedvelsz, azt szépnek látod, akármilyen is valójában. Nem is tudod, milyen valójában. Úgyhogy az igazi igazság az lenne, hogy: látom, nem számít, hogy szeretlek és szépnek látlak, mert más elismerésére vágysz. Ezt pedig nem tudom megadni, fordulj szakemberhez.

Tényszerűen meg mitől fontos, hogy szépek vagyunk-e? Ha nem vagyunk undorítóan elhanyagoltak, akkor igazán az egész szépség dolog csak arról szól, hogy a mejelenésünk körénk vonza-e azokat az embereket, akiket szeretnénk, hogy körülöttünk legyenek. A megjelenésünkkel be tudjuk-e vonzani a megfelelő (vagy nem megfelelő, de áhított) partnert. Semmi más értelme nincs. Merthogy egyébként a testünk arra van, hogy hordozza az agyunkat ide-oda. Jó karbantartani, hogy sokáig tudjuk ezt csinálni. Meg persze van élvezeti értéke annak, ha látjuk, hogy másokat rabulejt a testünk valami részlete vagy egésze, hát micsoda ajándék hatalom ez: Mutogatom a kulccsontomat és mások begerjednek. Lehet szomorkodni, hogy ez a bónusz nincs meg, az ember kénytelen az intellektusra gyúrni.

De a lényeg, hogy az önértékelési zavar áthatja az ember életét. Nem csak a tumblin szivárog ki a sorok között, hanem otthon is. Ronda vagyok, kinek kellenék, örülök, hogy ez a gyönyörű nő/pasi megtűr maga mellett.

Hozzáteszem, van ennek a dolognak intimitása is. Van belső bizalmi feelingje is, ha tudod, hogy a másik mivel nem tud megbékélni és te próbálod azokon a pontokon megerősíteni. Nyilván, ehhez szeretni kell.

#önértékelés #lyukas vödör #kapcsolatok #szépség #08-11

54 notes · View notes