#vertel józsef

[dedibelyegei]

Habár az IGAZI Kastélyok sorozat valóban végetért, de nyilván egy ilyen éveken át tartó sikerszériára, már a 'konkurencia' is felkapja a fejét. Így történhetett, hogy a Festetics-kastélyt 1992-ben bélyegre vetette egy másik csúcstervezőnk, Vertel József is. A stílus kicsit más, talán kicsit hagyományosabb, mégis nekem modernebb érzetű. A kastély kidolgozottsága részletesebb, mint Dudásnál, viszont nincs olyan jellegzetes stílusjegy, mint az eredeti sorozat sűrű háttércsíkozása. Nem rossz, dehát azért sosem lesz az eredeti, talán nem véletlen, hogy magányos maradt, nem készült ilyen más kastélyokról, más értékben. Értéke sem jelentős, 50-100 forintért hozzá lehet jutni egy pecsételthez, kicsit többért a postatisztához.

#bélyeg #stamp #magyarország #hungary #vertel józsef #1992 #kastély megaposzt #15 forint #festetics kastély #keszthely

[garadinervi]

Hans-Christian Pulver, József Vertel. Ungarischer Graphiker und Briefmarkengestalter, 25. Mai bis 29. Juni Ausstellung vor der Aula [TM Research Archive]

#graphic design #typography #ruder grotesk #exhibition #hans christian pulver #józsef vertel #tm research archive #1960s #1970s

[dedibelyegei]

Ez egy boldog bélyeg, hisz egy örömteli és mindenki által üdvözlendő alkalomból készült: beerdősítették az egymilliomodik hektárt az országban! És bizony ez nem csak egy random szám, hanem az egymilliomodik hektár erdő egy konkrét beazonosítható erdő, emlékkővel a közepén meg minden!

Szóval a Milliomodik Hektár Emlékerdő - ez a hivatalos neve - de köznyelvben Kiserdő Kecskeméten található Széchenyivárosban. '75 márciusában telepítették közösségi munkában, vegyes erdőnek, és erdőújítást is végeztek rajta azóta már 2003-ban és 2007-ben. A közepén levő emlékkő az 1945 és 1975 közötti erdőtelepítési programnak állít emléket amikoris a 30 év alatt 530 ezer hektár(!) új erdőt telepítettek, és 470 ezer hektárt újítottak fel! Elég komolyan volt véve a dolog, utána is néztem, hogy most van e bármi ilyen törekvés állami szinten és amúgy van! A kormány célja, hogy 2030-ra az erdővel/fával borított területe az országnak a jelenlegi kb 20%ról, 25-27re nőjön, és ehhez van egy program is melynek keretében a települések városok időközönként igényelhetnek fákat és ültetést, itt, meglepően korrekt, értelmes, informatív lap:

Maga a bélyeg természetesen önálló, mivel egy alkalomra készült, a különböző típusú faágak alatt az ország erdőtérképe látható. Ezt is egy nagy bélyegtervező Vertel József tervezte, akinek több 100 munkája van, korábban volt már róla szó itt is. A bélyegből több mint négymillió darab készült, 100-200 forintért lehet belőle szerezni.

#bélyeg #stamp #hungary #magyarország #vertel józsef #erdő #fa #egymillió hektár #1 forint #1976

[dedibelyegei]

Még mindig 1961, még mindig Vertel József, még mindig űr! Úgy fest ez az év igen mozgalmas volt a szovjet űrprogram tekintetében, hisz gyakorlatilag Gagarin előtt két hónappal lőtték fel a Vénusz-1 űrrakétát, mely a Venyera űrprogram első fecskéje volt. A program 1961 és 1983 között zajlott, célja a Vénusz kutatása volt. A programnak inkább a második fele volt sikeres, az első három rakéta konkrétan képtelen volt eljuttatni a szondát a Vénuszra, így a képen látható első is. Mondhatjuk, hogy előre ittak a medve bőrére, mivel a sikeres bajkonuri fellövés (a bélyegen látható dátum) után 15 nappal megszakadt a rádiókapcsolat sajnos, a rakéta és vele a szonda elveszett. Azt így is elmondhatja magáról, hogy az első sikeresen fellőtt bolygószonda volt valaha a világon.

A bélyegeket tekintve ez a 40 filléres egy négytagú sorozat legkisebb tagja, a sorozat minden tagján a Vénusz látható valamilyen formában, az első három bélyegen a fellövés-leválás-pályára állás fázisai, míg az utolsó legnagyobb értékű kétforintoson, váratlan fordulatként maga Vénusz istennő látható.

A példányszám itt is aránylag magas, kb. 240 ezres nagyságrendben készült sorozat, és egy ilyen tiszta komplett szett, nevetséges 250 forintért már beszerezhető.

#bélyeg #stamp #magyarország #hungary #űr #space #vénusz #verenya #rakéta #40 f #40 fillér #vertel józsef

[dedibelyegei]

Maradunk még továbbra is kicsit a magyar-szovjet űrvonalon, sőt még a kövi poszt is ezzel lesz kapcsolatos, de most térjünk rá az első emberre az űrben! Ezt még a már nem szocializmusban iskolába járók is szerintem mindenhol megtanulták, hogy Jurij Gagarin szovjet űrhajós volt az illető. A bélyegen látható napon szállt fel a Vosztok-1 űrhajóval, a híres bajkonúri állomásról, egyfordulós földkörüli útjára. Ez természetesen óriási fegyvertény volt a Szovjetúniónak, hogy előbb tudott embert küldeni az űrbe, mint az USA.

Ennek megfelelően a szocialista blokkban minden létező módon megemlékeztek az eredményről, így a bélyegek sem maradhattak ki, és persze Gagarinunk is hős lett, rengeteg mindent neveztek el róla, itthon például Balatonaligán:

Rátérve a bélyegre, természetesen 1961-ben adták ki, nem sokkal a sikeres küldetés után, Vertel József tervezte, aki az egyik leghíresebb és legtöbbet foglalkoztatott bélyegtervezőnk volt, 1950 és '92 között ('93ban hunyt el), több mint 500 magyar bélyeget tervezett, és ezenfelül kb. 200-at az ENSZ-nek és néhány egyéb afrikai és ázsiai országnak. A nagy eseményre amúgy két bélyeg készült, az 1 forintos ami nekem megvan a Vosztok-1 űrhajó indítását ábrázolja, pontosabban inkább csak jelképezi, ugyanis természetesen bármilyen nyilvános felületen tilos volt megjeleníteni élethűen az űrhajót, nehogy az amerikaiak esetleg ellopják a technológiát, így szándékosan eltérően rajzolták meg.

A 2 forintos párján látható a barátságosan mosolygó Gagarin, a már repülő rakéta, illetve a háttérben a Föld.

Bár mindkét címletből ugyanannyi, kb 239.000 darab készült, érdekes, hogy a két forintos ma már sokkal ritkább, és 3-4szer annyit ér, mint a másik. Persze ne gondoljunk vagyonokra, a kettő együtt állapottól függően 4-5 dollárért beszerezhető, bár itthoni oldalon vannak akik magasabb áron is próbálkoznak.

#magyar #bélyeg #űr #stamp #space #hungarian #gagarin #vosztok-1 #1961 #1 ft #vertel józsef

[dedibelyegei]

Vissza haza, és kicsivel korábbra, ismét egy Vertel József bélyeg 1967-ből. Ez egy magányos darab, nem tartozik sorozatba, hiszen ma már emlék, a maga korában meg kvázi ‘promo’ bélyeg volt, mint látjuk a Nemzetközi Idegenforgalmi Évnek. Bár elég sok készült belőle, de kicsit háttérbe szorult, mivel Vertelnek ebben az évben adta ki a posta az egyik leghíresebb sorozatát az Aerofila I. és II.-t.

A ‘67-es Nemzetközi Idegenforgalmi Év elvben egy szövetségi blokkoktól független dolog volt (talán ENSZ szervezés?), sok országban nyilvántartották, látható, hogy a bélyegen az embléma körül, angolul, olaszul és franciául olvasható a szöveg. De simán írtak róla a korabeli lapokban, itt van pl. egy minicikk a július végi Heti Naplóból, a hazai felfutó turizmusról ennek kapcsán, aranyos elgépeléssel:

A magyar térképen amúgy elég könnyen felismerhető történelmi nevezetességek (Parlament, Bazilika, Tűztorony, stb.) keverednek a magyar tájakat jellemző elemekkel, mint pl. a szőlő. A legmókásabb mai szemmel talán a dunaújvárosi (pentelei) acélmű feltüntetése a nevezetes épületek között.

#vertel józsef #1967 #magyarország #idegenforgalmi év

[dedibelyegei]

A Vertel József-féle Légiposta sorozat két tagja 1977-ből. Vertel József nagypályás grafikus és bélyegtervező volt, 500 hazai és 200 külföldi bélyeget tervezett, többek közt pl. az ENSZ-nek, vagy olyan országoknak, mint Líbia, Libanon, Algéria vagy Mongólia. Légiposta sorozatból is számtalan volt neki, az 50-es években is készített például, egészen 1993-ban bekövetkezett haláláig aktív volt, és dolgozott.

A fenti sorozat, mint látható különböző utasszállító repülőgéptípusokat ábrázolt, és összesen 8 tagot számlált, a legkisebb címlet 1 forint 20 filléres volt, a legnagyobb 20 forintos. Szemfülesek észrevehetik, hogy mindegyik bélyegen, más földrész, vagy terület fölött vannak ábrázolva a gépek, ezek elég randomok nincs összefüggés a gép típusa és a területek között.

‘77-ben már a kádári időket élték, így fordulhatott elő, hogy a bélyegek felén volt csak orosz gyártmányú gép, a másik felén pedig, szerepelt Boeing, DC-8-as, vagy a képen látható Concorde is. Azért nyilván a legnagyobb (szószerint, mert ez méretre is nagyobb volt a többinél), 20 forintos értékre egy IL-86-ost raktak, ami akkoriban a legnagyobb orosz (és lengyel) gyártmányú utasszállító gép volt, a maga 350 fős befogadóképességével.

A képen látható 2 forintos egy IL-62-est ábrázol, ez egy viszonylag sikeres nagyhatótávolságú orosz átlagos méretű utasszállító (150-200 fő közti elrendezéstől függően). 1963-ban repült először, de csak ‘67-től repült forgalomban, elsőként a Moszkva-Montréal útvonalon. Elég sokat, 276-ot gyártottak belőle, melynek jelentős részét a Szovjetunió üzemeltette, de került belőlük Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba, sőt még Kínába is. Története során két súlyos balesete volt, mindkettő 1972-ben, az egyik felszállás után, a másik pedig leszállás közben. Egyik esetben sem voltak túlélők. A szovjet utódállamok légitársaságainál a mai napig szolgálnak IL-62-esek.

A Concordeot mindenki ismeri szerintem, a legjelentősebb szuperszónikus utasszállító, amely a hangsebesség kétszeresével közlekedett, jellemzően London-JFK és Párizs-JFK útvonalon. Brit-francia konzorcium fejlesztette ki, ennek megfelelően hét gépet üzemeltetett a British Airways, 7-et pedig az Air France, 6 gép pedig fejlesztési és tesztcélokat szolgált, így jön ki az összesen elkészült 20 példány. 1976-tól 2003-ig repült, kivonása több kedvezőtlen eseményhez kötődik, így a 2000-ben bekövetkezett egyetlen Concorde katasztrófához (felszállás közben szenvedett végzetes balesetet Párizsban), illetve a szeptember 11-ei események is közrejátszottak a döntésben. Legfontosabb rekordját 1996-ban állította fel amikor a London-New York távot 2 óra 53 perc alatt tette meg.

#il-62 #concorde #légiposta #1977 #vertel józsef