#légiposta

[dedibelyegei]

Még a holnapi előtt, amit már beidőzítettem, úgy hozta Menyhért, a Hold másik oldalán élő sárga óriáscsiga, hogy van még egy amerikai légiposta bélyegünk. Ez még régebbi mint a harangos, a háború után nyomott háromtagú légisorozat, 1947-ből. Ez, a Szabadságszobrot és New Yorkot (természetesen repülővel) ábrázoló, a középső darab, egy 10 centes és egy 25 centes létezik még, előbbi a Pánamerikai Unió washingtoni székházát, utóbbi pedig a san franciscoi Oakland Bay Bridget ábrázolja. A 15 és 25 centes alapdizájnja konzisztens, a tagolást, betűtípust, értékfeltüntetést figyelembe véve, a 10 centesen valamiért más betűvel szerepel az alsó felirat, és a névérték feltüntetés is más. Hivatalosan ez a bélyeg zöld, én a saját példányomat nem látom annak, de mondjuk simán lehet, hogy ez a cirka 76 év azért megtette a hatását. Frisco kék, a székház meg ilyen szürkés.

Értéküket tekintve, hiába tekintetes korúak már, mivel több százmilliót(!) nyomtak belőlük, nem képviselnek érdemi értéket, még a postatiszták is 100 forintokért mennek, a san franciscoi ér egy picit többet mivel abból 'mindössze' 133 millió darabot nyomtak :D

#bélyeg #stamp #us #usa #egyesült államok #amerika #unites states #1947 #airmail #légiposta #new york #statue of liberty #szabadságszobor #15 cent

[meztelenreklam]

Autó motor 1935.10.

via EPA

#Airfrance #légiposta

[kgyst]

Most már értem

2019-04-22 13:43

Nemzetközi Posta Kicserélő Központ, Forwarding to domestic delivery network

Tehát kicserélik valamire a csavarhúzómat, és ott vár addig, amíg valaki nem küld Magyarországról egy csavarhúzót Kínába, amivel ki lehet cserélni, és ezért tart két hónapig a légiposta.

Aha

[hannaredey]

Magyar légiposta (usa)

[fubenalvo87]

Futárposta

Fejlesztő: Huszár Vince Novotrade – Appaloosa Kiadás éve: 1986

Térjünk vissza gondolatban azokba az évekbe, amikor a légiposta továbbítása még bátor emberek életveszélyes vállalkozása volt, amikor a pilóta még jórészt magára hagyatva, néhány kezdetleges műszer segítségére támaszkodva dacolt a viharokkal, az útjába kerülő magas hegyekkel, a fogyó üzemanyaggal, amikor pillanatonként kellett…

View On WordPress

#1980-1989 #1986 #Novotrade - Appaloosa #Spectrum

[szantograf]

Béla bácsi és Dénes bácsi – Szabados Gábor kabaréja – humor a javából – friss légiposta küldemény Gábor különös módon nem egy víg kedélyű fazon. Ahogyan a mondják a humoristák  korántsem annyira viccesek. Sőt kifejezetten pesszimisták akiknek céljuk, hogy legalább másokat jó kedvre hangoljanak.

[dedibelyegei]

Újra átnyergelünk a Tengerentúlra, vagy hát inkább átrepülünk, mert egy légiposta bélyeg kerül terítékre. Ezt a négytagú airmail sorozatot két évig nyomták, 1959-60-ban, a képen látható darab pedig a legkisebb tagja. Érdekes, hogy a sorozat neve hivatalosan New Daily Stamps, de amúgy meg a szabadsággal kapcsolatos jelentős amerikai jelképek láthatók rajtuk, úgymint ezen a 10 centesen a híres Liberty Bell, a sárga 15 centes két változatán (csak a fogazat különbözik) a Szabadság szobor, illetve a piros 25 centesen maga Lincoln a hármas jelmondattal. A bélyegekből több tízmilliót nyomtak, ebből a 10 centesből, konkrétan 40 milliót, így bár régi, de nem érnek nagyon sokat, egy ilyen használt kb. 100 forintot, egy posztatiszta pedig 3-400 forintot.

Írnék azért pár szót erről a harangról is, hiszen ez nem egy akármilyen harang! Az amerikai függetlenség egyik legjelentősebb jelképe, melyet Londonból rendeltek meg 1752-ben. Már egy évvel előtte megépítették a tornyát Pennsylvania State House területén - ma a Szabadság Csarnokaként ismert az épület - ahol a 945 kilós harang 1753-ban foglalja el helyét. Egy idézet van belevésve a Leviták könyvéből angolul: 'Proclaim LIBERTY throughout all the land unto all the inhabitants thereof.' (25:10). A harang első megszólaltatásakor megrepedt, aztán ez a repedés terjedt még, további két megszólaltatáskor. Eredetileg akkor szólaltatták meg, amikor a törvényhozókat összehívták határozathozatalra, illetve nagyobb városi események kezdésekor. A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésekor, 1776 július 8-án az akkori Egyesült Államok összes harangját megszólaltatták egyszerre, így ezt is, de a jellegzetes nagy repedés ami látható rajta nem ekkor keletkezett, hanem valamikor a XIX.század elején, erről különböző mendemondák szólnak, hogy kinek a hatására.

A harang 1847-ben lett országszerte híres és vált jelképpé, amikor is elkezdett terjedni egy történet, hogy egy idő harangozó megszólaltatta 1776 július 4-én, amikor megtudta, hogy kongresszus megszavazta a függetlenséget. Azóta persze kiderült, és kutatók megerősítették, hogy a harang (legalább is ezügyben) nem szólalhatott meg aznap, mivel semmilyen bejelentés nem történt a Nyilatkozat elfogadásáról aznap semmilyen városban, az információ a falak között maradt. Ennek ellenére a nép a mai napig akkor és azóta is elfogadja ezt a történetet, és persze kétkedők is vannak a mai napig, a lényeg, hogy a harang tulajdonképpen egy légből kapott sztori mentén lett az ország egyik fontos jelképe. Ez olyannyira így volt, hogy 1885-től Philadelphia városa elkezdte különböző alkalmakra, különböző városoknak kölcsönadni: utazóharang lett belőle! Ahogy az lenni szokott ebből persze probléma lett, egyrészt a repedés a sok ide-oda pakolástól elkezdett aggasztóan nőni, másrészt a gátlástalanabb lakosok elkezdtek törni belőle apró darabokat szuvenírnek. Ezért aztán 1915 óta, a harang nem hagyta már el helyét, és nem adják oda senkinek (nagyon helyes)!

#bélyeg #stamp #united states #amerika #amerikai egyesült államok #us #1959 #airmail #légiposta #liberty bell #philadelphia #declaration of independence #függetlenségi nyilatkozat #10 cent

[dedibelyegei]

Újabb tengerentúli bélyeg, ezúttal azonban ámerikai. Mint látható ez egy eseményhez kötődő darab az '59-es chicagoi Pánamerikai Játékoknak állít emléket, melyet első alkalommal rendeztek meg az Egyesült Államokban ekkor, egyébként meg a harmadik volt a sorban. Még 1932-ben állapodtak meg, a los angelesi-i olimpia után az észak- és dél-amerikai országok, hogy rendeznek majd egy olyan sporteseményt, amin a teljes amerikai kontinens minden országa részt fog venni. Végül 1942-re tűzték ki az első esemény időpontját buenos aires-i rendezéssel, azonban a világháború miatt ez végül csak 1951-ben valósult meg, ez volt az első igazi Pánamerikai Játékok esemény. Azóta ugyanúgy négyévente megrendezik, mint az Olimpiát, mindig az azt megelőző évben. Idén is lesz ennek megfelelően egyébként, a rendező Santiago de Chile, október 20-án kezdődik. 36 sportágban versengenek az országok a játékokon, többségük olimpiai sportág, de vannak azért kontinens specifikusak is, mint pl. a vízisí, 3x3 kosárlabda, vagya breaktánc.

A bélyeg, bár mindjárt 65 éves lesz és egyébként légipostabélyeg, nem képvisel jelentős értéket, mivel majdnem negyvenmillót nyomtak belőle, nagyjából 100 forintért hozzá lehet jutni.

#bélyeg #stamp #USA #Amerikai Egyesült Államok #Unites States #chicago #panamerican games #1959 #10 cent #air mail #légiposta

[dedibelyegei]

Na, hát idén lesz 52 éve, hogy 50 éve vittek először légipostát Olaszországon belül. Mint a rajzolt pecsét mutatja ez ‘17 májusában történt Torino és Róma között, a képen látható Pomilio PC-1 típusú olasz kétfedeles repülővel. Ez volt a Pomilio fivérek első repülője, egy kísérleti darab, melyet egy 260 lóerős Fiat motor vitt, és bizony veszélyesen instabilnak bizonyult az út során így nem készült belőle sok (kb. 70). Így hamar megszületett a PD variáns mely már sikeresnek bizonyult, majdnem 500at építettek belőle és természetesen már első világháborús célokat is szolgált. Igazán sikeres a PE lett, melyet ‘17 októberétől a PD-hez képest kisebb módosításokkal (leginkább a fedelek közti váz és összekötők formáját és illesztéseit érintette), illetve erősebb, 300 lóerős Fiat motorral szereltek. Ebből már több mint 1000 készült, jórészük az első világháborúban harcolt, gyártásukat aztán 1920-ban be is fejezték. Érdekes látni, hogy egyrészt nyilván mert a repülés még gyerekcipőben járt, másrészt a háborús drukk miatt, gyakorlatilag félév alatt sikerült három modellvariánson végigfutni a fejlesztéseken.

Maga a bélyeg, nem tartozott sorozatba, ‘egyke’ volt, 40 líra egyébként akkoriban  egész soknak számított bélyegoldalról (simán voltak 1 lírások is). Izgi lenne tudni, hogy került a családhoz, merthogy postatiszta, tehát nem levélen érkezett.

#olaszország #italy #1967 #airmail #légiposta #pomilio #repülő #40 líra

[dedibelyegei]

A Vertel József-féle Légiposta sorozat két tagja 1977-ből. Vertel József nagypályás grafikus és bélyegtervező volt, 500 hazai és 200 külföldi bélyeget tervezett, többek közt pl. az ENSZ-nek, vagy olyan országoknak, mint Líbia, Libanon, Algéria vagy Mongólia. Légiposta sorozatból is számtalan volt neki, az 50-es években is készített például, egészen 1993-ban bekövetkezett haláláig aktív volt, és dolgozott.

A fenti sorozat, mint látható különböző utasszállító repülőgéptípusokat ábrázolt, és összesen 8 tagot számlált, a legkisebb címlet 1 forint 20 filléres volt, a legnagyobb 20 forintos. Szemfülesek észrevehetik, hogy mindegyik bélyegen, más földrész, vagy terület fölött vannak ábrázolva a gépek, ezek elég randomok nincs összefüggés a gép típusa és a területek között.

‘77-ben már a kádári időket élték, így fordulhatott elő, hogy a bélyegek felén volt csak orosz gyártmányú gép, a másik felén pedig, szerepelt Boeing, DC-8-as, vagy a képen látható Concorde is. Azért nyilván a legnagyobb (szószerint, mert ez méretre is nagyobb volt a többinél), 20 forintos értékre egy IL-86-ost raktak, ami akkoriban a legnagyobb orosz (és lengyel) gyártmányú utasszállító gép volt, a maga 350 fős befogadóképességével.

A képen látható 2 forintos egy IL-62-est ábrázol, ez egy viszonylag sikeres nagyhatótávolságú orosz átlagos méretű utasszállító (150-200 fő közti elrendezéstől függően). 1963-ban repült először, de csak ‘67-től repült forgalomban, elsőként a Moszkva-Montréal útvonalon. Elég sokat, 276-ot gyártottak belőle, melynek jelentős részét a Szovjetunió üzemeltette, de került belőlük Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba, sőt még Kínába is. Története során két súlyos balesete volt, mindkettő 1972-ben, az egyik felszállás után, a másik pedig leszállás közben. Egyik esetben sem voltak túlélők. A szovjet utódállamok légitársaságainál a mai napig szolgálnak IL-62-esek.

A Concordeot mindenki ismeri szerintem, a legjelentősebb szuperszónikus utasszállító, amely a hangsebesség kétszeresével közlekedett, jellemzően London-JFK és Párizs-JFK útvonalon. Brit-francia konzorcium fejlesztette ki, ennek megfelelően hét gépet üzemeltetett a British Airways, 7-et pedig az Air France, 6 gép pedig fejlesztési és tesztcélokat szolgált, így jön ki az összesen elkészült 20 példány. 1976-tól 2003-ig repült, kivonása több kedvezőtlen eseményhez kötődik, így a 2000-ben bekövetkezett egyetlen Concorde katasztrófához (felszállás közben szenvedett végzetes balesetet Párizsban), illetve a szeptember 11-ei események is közrejátszottak a döntésben. Legfontosabb rekordját 1996-ban állította fel amikor a London-New York távot 2 óra 53 perc alatt tette meg.

#il-62 #concorde #légiposta #1977 #vertel józsef