Tumgik
#bárcsak itt lennél
Text
Annyira beleolvadtunk egymás életébe, hogy amikor nem vagy mellettem csak járkálok fel-alá és azt kívánom bárcsak írnál vagy hívnál vagy bármi…
412 notes · View notes
banatostenger · 1 year
Text
Bárcsak itt lennél velem… nagyon hiányzol!
76 notes · View notes
tobbejszakaskaland · 3 months
Text
Ötödik év nélküled
El sem hiszem igazából, hogy eltelt még egy év nélküled. Ez már az ötödik. Néha eszembe szokott jutni, amikor éjszaka még bőven kis ovisként néztem a függönyt és rettegve bőgtem, hogy mi lesz, ha eltávoznak egyszer a szeretteim. Majd te bejöttél a szobába és megvígasztaltál, hogy ettől ne féljek, sokáig velem lesztek.
Ugyan azt a függönyt bámulom most is és arra gondolok, hogy mi lett volna, ha még velünk maradsz. Mondjuk még egy jó évtizedig. Vagy akár több ideig, amíg csak lehetett volna.
Bármit megtennék azért most is, hogy velem legyél.
Hogy fogd a kezem, amikor történik valami, hogy velem örülj vagy hogy még süssünk palacsintát együtt, mint amikor kicsi voltam.
5 év. 5 teljes év telt el mióta elmentél. Annyiszor kívántam, hogy bárcsak itt lennél még. Nem fogom fel, hogy ilyen gyorsan eltelt az idő.
A mai napig fáj és nem fogom fel igazán azt a tényt, hogy te már fentről figyelsz rám.
Tudod, hogy nagyon szeretlek remélem egyszer újra együtt fogunk lottózni és nézni a híradót, miközben a legfinomabb melegszendvicsedet eszegetjük <3
8 notes · View notes
vagyokolyannaiv · 1 year
Text
10 centi.
Ennyit nőtt a hajam amióta elmentél.
Tudom te szerettél szőkén, barnán feketén, hosszú hajjal és röviden is.
Talán ennek nincs is köze hozzád, de mégis. Hiszen erről is te jutsz eszembe.
Hogy úgy láttál utoljára. Röviden és barnán.
Én pedig annyira szeretném, ha látnál most hosszún és feketén.
Bárcsak láthatnál a következő színnel.
Bárcsak megélted volna, hogy vörös legyek, hiszen akkor örökké itt lennél. Sosem lennék vörös.
Amióta nem vagy az ősz a kedvenc hajszínem. Nem fogom befestetni olyanra.
Akkor már tényleg nem tudnék másra gondolni, csakis rád.
Szeretlek.
29 notes · View notes
mindigvankiut · 10 months
Text
Emlékezés
Fájdalmas a tudat, hogy nem vagy itt velem.. Nem tudom elmondani miken megyek keresztül.. Nem hallom a hangod és nem hallom a nevetésed és a poénjaidat.. Számomra ez a legfájdalmasabb nap mert ez a nap csak a Tiéd lenne de nem vagy jelen sajnos.. Tudom, hogy nyomon követed a minden napjaimat és fentről figyelsz és vigyázol rám.. Nem gondoltam volna, hogy a szülinapom után 7 nap múlva már nem leszek velem és nem ülsz velem szembe a szülinapi ebédemen.. Könnyek között írom ezt le mert számomra felfoghatatlan, hogy egy betegség, hogy tud végezni egy emberrel ilyen módon mint veled 😪
Mindennap azt kívánom, hogy bárcsak itt lehetnél még és minden olyan lenne mint rég.. De tudom már sajnos nem lesz olyan így bele kell törődnöm de mégis oly nehéz.. Te voltál az akinek az egyetlen kis unokája voltam és ez úgy semmivé lett napról-napra..
Az angyalok vigyázzanak rád és kívánom, hogy fentről is csodáld ezt a napot hisz ez csak Tiéd!
Ma lennél 70 éves de sajnos már fent ünnepled ezt a szép életkort!
Nagyon szeretlek és borzalmasan hiányzol! 😪
1953-2023 🖤🕊️
8 notes · View notes
Text
Tánc az idővel Belül széttép minden ennél szebb már úgy sem lesz megint A hangod selymes érintése testem másképp zengeti Bárcsak kívánhatnék neked szebbet vagy, hogy élj te is, De tudom mit sem ér a szavam, a tekinteted szétszakít. Utunk keresztmetszetében a pillanatnak éltünk és Most itt állunk egymással szemben, benned pedig nincs ami Átfestené világom, a szemem most is villodzik, És elhiszem, hogy vannak csodák, ezt suttogták az álmaim, De felkeltett az óra fejem darabokban szerte épp Összeszedem innen-onnan pakolom a részeit, Részem voltál kellettél, de tudtam végül messze mész Messze innen szerte szét a világ bármely részén is Száll a szavam velem marad, az emléked a végéről Emlékezz majd kérlek minden sorom épp a békéről Meséli, hogy ki volt ott még akkor is ha nincs idő. MERT NINCS IDŐ, az óra veled táncot jár ez félidő, Féltél te is láttam nem tudtad, hogy meddig él a köd, Rózsaszínbe öltözött a tudat, veled él s ha jön Felborít mindent mit egykor elhittünk, hogy szép, de ő Veled volt és melletted, kitudja hányszor felszedett, Felettébb érdekes volt, hogy senki más nem érthetett, Értelmetlen érveivel megtette a téteit De fejben tudtad ekkor már, ez nem lesz úgyse mindig így. Mindvégig azt hitted vele leélnél pár évet még, De végül saját eszméd nyert ellened, és így véget ért. Végtére is te voltál az egyensúly a szív felé Összetörhetetlen biztos pont lettél, ne kérdezd miért, Nem kérdem én! Hogy mit mondanál akkor ha most itt lennél? Létezésed halványul az emlékemben valamiért, De wanna be, egy olyan ember lenni aki hazatér, Veled tölteném a múltam jelenleg is szanaszét, Egy darabig, biztos te lennél az aki marad is, De leeresztem fejem, többé nem lesz már ki hazavisz. Ha valaki, te tudhatnád, hogy az aki nem marad itt Az okkal vesztett ellened, nem volt esély, hogy jóra térj Most bús a tér, üres utcák hallgatják, hogy fúj a szél, Szétszéledtünk egymástól nem volt segély vagy új remény. Ha volna még, egy perced kérlek figyeld most a soraim, mert minden mondat hátterében benne volt egy csoda is. Minden szótag ritmikája kezdetektől végbe folyt és minden gondom vele együtt egy pillanatra szétoszolt.
2 notes · View notes
mysadpost · 1 year
Text
Bárcsak itt lennél és megvédenél
7 notes · View notes
bubii002 · 2 years
Text
🖤Ülök egy helyen, amiről te jutsz eszembe,
azt a zenét hallgatom, ami rád emlékeztet
és azt kívánom bárcsak te is itt lennél velem🖤
36 notes · View notes
Text
Bárcsak szeretnélek
Vagy foglalkoztatna
Vagy érdekelne, ha itt lennél
De már elmentél, szóval baszd meg
Machine Gun Kelly - The Break Up
8 notes · View notes
Text
láttam, tegnap éjjel kicsit ittasabb állapotomban. megházasodtál, gyereket vársz. kicsit vicces, mert nekem mindig azt mondtad, hogy nem vágysz ezekre. gratulálok, teljesen őszintén mondom ezt. boldog vagy mellette és ez engem nyugat. nem tagadom, hogy voltak és talán vannak is még napok, amikor azt kívánom, bárcsak itt lennél még. de a régi éned, nem az akivel a végén voltam. hisz annyit gyötörtél, embertelen voltál velem, azzal a kislánnyal akinek ezeket a kínokat még álmában sem kellett volna átélnie. túlléptem, valahol biztosan, de a lelkem mélyén mindig ott maradsz. pl,velem vagy mikor a barna kávémra nézek, a gyönyörű szemed lobog előttem. ha egyedül sétálok, azokon az utakon, ahol egykor veled. a szuszogásod és a nevetésed még mindig cseng a fülemben. mind ez már a múlt, és talán szeretek már valaki mást, de senkit nem fogok annyira, mint téged. légy jó és vigyázz magadra, remélem néha még eszedbe jutok. Rózsa.
11 notes · View notes
csenguuusz · 9 months
Text
Amióta nem vagy , nem érdekel már az , ha meghalok. Mert akkor veled lehetek , együtt lehetünk , oda fent. Még mindig nem tudom felfogni , hogy elmentél. Annyira fáj. Teljesen összetörtem. Próbálok jobban lenni , hisz tudom , hogy te sem ezt akarnád , hogy mindig szomorkodjak , mindig is szeretted a " nyerítéseim ". De egyszerűen felemészt a hiányod. Fáj bele gondolni abba , hogy többet nem fogsz írni nekem , nem fogunk beszélgetni , nem foglak látni , és még az a kis remény is elveszett , hogy esetleg egymás mellett éljük le az életünket..
Szeretlek. Mindig is szerettelek. Sosem tudtam rajtad túl lenni , hiába voltak kitérők..
És tényleg egy befejezetlen történet maradt a miénk.
Annyira bánom , hogy nem fordítottam arra több időt , hogy veled legyek. Hogy erősködjek , hogy találkozzunk , beszélgessünk. Ilyenkor tanulja meg csak igazán az ember értékelni a dolgokat.
Akkor űrt hagytál magad után , hogy az hihetetlen.
Elképzellek , ahogy ülsz egy felhőn , és cigarettázol , Hell a kezedben , közben figyelsz és vigyázol ránk.
Bárcsak itt lennél még mindig velünk , hidd el , mindent másképp csinálnék..
Aznap , mikor beszélgettünk a kapuban , mondanom kellett volna neked valami olyat , amitől nem mész el nyaralni , és itthon maradsz. Nem gondoltam volna , hogy az lesz az utolsó beszélgetésünk.
Hiányzol. Mindig is hiányozni fogsz. Nyugodj békében , édesem.
2 notes · View notes
karmaisyourdestiny · 2 years
Text
Annyira hiányzik az illatod, az ölelésed, a bőröd, a csókod, minden ami te vagy.
Bárcsak itt lennél most velem..
9 notes · View notes
toretlenporcelan · 2 years
Text
ma délután csendesen sétáltam haza. az eső lefelé folydogált a piros esernyőm peremén, s miközben nézelődtem a vizes fák között akkor jöttem rá, hogy nem jutottál eszembe.
bármikor amikor egyedül voltam, azt kívántam, bárcsak itt lennél mellettem.
most nem tettem. akkor döbbentem rá, hogy már véglek elengedtelek.
4 notes · View notes
Tumblr media
Hiányzol
Ma
Holnap
Mindig.
Bárcsak itt lennél velem.
0 notes
rpskbeylchahjd · 2 months
Text
Ma annyira akartalak hogy minden percben és pillanatban te jártál az eszembe az illatod a pelusod a bepanten és hogy karjaimba tarthassalak annyira akarom hallgatni a sirasodat a karomba akarlak tartni és a hordozódat akarom ki emelni az autombol mert biztos wellnessezni érkeztünk én és apa akiből származól olyan jó látni hogy mi te vagyunk és együtt egy egész annyira édes a lábikód a kis bodyboo kilatszik a libero pelusod és én annyira szeretlek már járni tanulsz és felállsz tudom hogy az első szavad az volt hogy mommy és én és apa annyira szeretünk mi mindig itt leszünk neked érezni akarom az apró kis kezed értintését beakarlak rakni az etető székbe és azt akarom mondani hogy hami hami egy hosszú műanyag kanálal megetetlek a tejbegrizzel amit énis úgy szerettem amikor eszembe jutottal és akartalak legalabb annyira szereted majd a körtéset mert mielőtt neked adnék én tesztelem persze az olyanokat amik hús mentesek . Látni akarom hogy az első felsírásod után majd később kinyitod apró szemeidet és szemembe nézed hogy elmondhatom majd neked hogy én vagyok az anyukad és minden nap hálás akarok lenni hogy te vagy nekem és hogy együtt mindent túl élünk bárcsak már itt lennél kis kitalált karakterem bárcsak szólnál hozzám bárcsak érintenél
0 notes
nelkuled-nem-letezem · 5 months
Text
Ha egyetlen kívánságom lehetne, azt kívánnám hogy soha többé ne keljen elválnunk..
Mert az a legnehezebb amikor elmész s olyankor tényleg magányos vagyok legbelül, s folynak a könnyeim mint egy kisgyermeknek, hogy én ezt nem akarom… mintha a szívem szakadna ketté olyan érzés, s nem találom a helyem… nem találom a másik felem csak az üresség… mintha nem lenne senkim.. és most is csak arra gondolok bárcsak itt lennél, mert legbelül minden egyes nap belehalok abba az érzésbe, hogy nem érinthetlek meg, nem foghatom a kezed, nem bújhatok hozzád, nem ölelhetlek át és nem csókolhatlak meg….
Hát ennyire hiányzol nekem
Mert nélküled én nem létezem.
0 notes