Tumgik
#már nem fáj
Text
Mintha nem is lettél volna igaz,
olyan távolinak tűnsz.
Mintha sosem szerettelek volna,
olyan messzire dobtad a szívem.
318 notes · View notes
banatostenger · 5 months
Text
“Tudod pár napig azt hittem többet leszel az életem része, mint pár poros emlék…„
23 notes · View notes
Text
Tudod, néha olyan dolgokat mondasz nekem amik velem maradnak még hosszú hosszú ideig. Nem rossz dolgok ezek. Csak általuk tudatosul mennyire nem bántak jól velem, előtted. És én mennyire hagytam. Mennyire nem számìtott, hogy nem tisztelnek, hogy nem érdeklem őket, hogy ki használnak. Aztán jöttél Te. Egyszerre vagyok boldog és szomorú miattad. Boldog vagyok mert naponta teszel érte, és mert semmi nincs ami nagyobb mosolyt varàzsol az arcomra mint Te. De szomorú is ez... Mert tényleg nagyon sokáig nem számított nekem az ilyesmi, és most nem tudok elég jól lenni Neked. Sokat kell még gyògyulnom, csak remélni tudom, hogy megvárod.
9 notes · View notes
toretlenporcelan · 2 years
Text
ma délután csendesen sétáltam haza. az eső lefelé folydogált a piros esernyőm peremén, s miközben nézelődtem a vizes fák között akkor jöttem rá, hogy nem jutottál eszembe.
bármikor amikor egyedül voltam, azt kívántam, bárcsak itt lennél mellettem.
most nem tettem. akkor döbbentem rá, hogy már véglek elengedtelek.
4 notes · View notes
Text
Mással is volt már olyan hogy akármit szeretett volna, de tényleg bármit.. semmi sem jött össze? Az elmúlt 1 évben csak a szar ömlik a nyakamba. Pár napig jó minden aztán hirtelen elcsesződik valami. És én kitartó vagyok tényleg, de ez ami történik az elmúlt időszakban, már sok. Belefáradtam az egészbe pedig mostanában annyira igyekszem jobb ember lenni, és ez jön cserébe. Drága élet! Vagy sors vagy akármi! Nem lehetne már végre vége?
291 notes · View notes
usayblablabla · 2 years
Text
Már nem emlékszem olyan napra, mikor a kezem nem remegett.
71 notes · View notes
kinlodok · 2 years
Text
Bárcsak, bárcsak valaki meghallaná, hogy mennyire hangosan kiabálok, hogy nem bírom ezt az egészet, és ki akarok feküdni egy vonat elé. Valaki... Nem akarok már soha többet felkelni, nem akarok létezni, nem akarok még egy napot végigcsinálni. Ahogy telnek a napok, egyre értéktelenebbnek érzem magam, mintha egy darab eldobott szemét lennék... Remélem, hogy holnap már nem kelek fel.
58 notes · View notes
redmatyi · 4 months
Text
Arcom.jpg
Én, tavaly a fizuemelésnél: "- Én ezt rendkívül unom, csinálom ezt a sok szart, aztán visszajövünk pihenősből és még több munkát hagy itt a többi műszak. És akkor ekkora emeléssel szúrják ki a szemem. A faszom se fog ennyit dolgozni, tényleg csak annyit csinálok meg, hogy ne unjam magam halálra a 12 óra alatt."
Ma a két főnököm: "- Neked emeltük legjobban a fizudat műhely szinten, mert láttuk, hogy kiemelkedő volt a teljesítményed az egész évben."
Én:
Tumblr media
3 notes · View notes
Text
8 napon túli
Nem voltál más, mint egy délibáb..Nem voltál igazi!
Kitaláltalak..
Ezért veszélyes ha az embernek ilyen képzelőereje van, nagyot tud ütni a valóság, ha egyszer felébredsz!
15 notes · View notes
viragnapsugar · 1 year
Text
Tumblr media
Van az az idő, amikor a tavasz is feketére vált.
2 notes · View notes
Text
Végülis, csak a fiúk barátnője vagyok.
Így is sokáig szerettek engem...
0 notes
banatostenger · 6 months
Text
“Tombol a világ, de bennem szélcsend…„
119 notes · View notes
drakvuf · 1 year
Text
Tumblr media
Ez viszont aggaszt, mert itt egy hónapja 95 volt a max, két hete már csak 85, múlt hét óta meg csak 80.
Elég szarul is ettem mondjuk, szóval remélhetőleg ez most helyre rázódik.
0 notes
tevagyazenkepletem · 6 months
Text
De
Te nem tudod, hogy
mik az én traumáim, mennyire sértettek vérig az ideges szavak, hányszor téptem volna ki inkább a szívem, csak ne érezném, hogy az bánt, akiért feladtam volna önmagam.
És fogalmad sincs róla, hogy meddig gyászoltalak, hogy hány éjszakát forgolódtam végig egyedül. Mert téged sose érdekelt, hogy mennyit voltam melletted egyedül.
És tudom, hogy nem érdekel,
de valahányszor rád gondolok rossz érzésem van. Fáj ott valahol mélyen a mellkasom, de már nem érted, hanem miattad.
- @tevagyazenkepletem
291 notes · View notes
sztivan · 4 months
Text
és most beszéljünk arról, hogy mennyi ember bassza tönkre a gerincét fiatalon, és hogy ezt mennyire elfogadjuk, pedig ez NEM NORMÁLIS
ugye én is itt vagyok ebben a körben, ötödik hónapja csinálok egy elég zúzós rehabilitációt, és egyrészt úgy indult a dolog, hogy amikor elmondtam az orvosoknak, hogy amúgy heti 10-15 órákat sportolok, mind azzal jött, hogy az mindegy, nem az tett tönkre, ugye ülőmunkát csinálok?
amikor elmentem arra a kezelésre, ami eddig elég hatásosan működik, azt hittem, hogy nyugdíjasok között fogok egyetlen fiatalként ott álldogálni az időpontkérésnél, ehhez képest a sorban előttem két olyan férfi volt, aki nálam maximum tíz évvel lehetett idősebb
és aztán ilyen dolgokról beszélgetve derült ki, hogy hány olyan ismerősöm van, akinek szintén fáj a háta-dereka, márhogy napi szinten, de nem tesz semmit sem ellene, sem miatta, mert elfogadja természetesnek. én kénytelen voltam eljutni orvoshoz, mert két reggel is elvitt a hátam arra a szintre, hogy nem tudtam felkelni, de emberek tömegével beletörődnek abba, hogy ez így van rendben
de nincs! heti negyven óra ülőmunka rossz, és tönkreteszi a gerincet, sutyiban népbetegséget csinálunk ebből. lépjünk már rá a fékre, nagyon nem jó ez így
138 notes · View notes
csakszavak · 9 days
Text
Azt hiszem, meghalt bennem minden, ami valaha is akart téged. Megölted. Kegyetlenül hátba-szúrtad a legféltettebb kincsed. És én hagytam, majd bocsánatot kértem, amiért vérzem. Nem haragszom, csak… fáj. De talán már nem is érzem.
59 notes · View notes