Tumgik
#elmélkedés
blacksoulghost · 1 year
Text
Már nem gondolok rá mi minden lehetett volna belőlünk.
538 notes · View notes
xszerelmes-lelekx · 6 months
Text
Régen mikor bármikor megkérdezték, hogy mit csinálnék ha fiú lennék akár egy napra is, sosem tudtam a választ...
Azonban, jobban át gondolva rá jöttem..meg adnám a lányoknak azt a figyelmet, szeretetett és törődést amit megérdemelnek..mind azt amit én sosem kaptam meg..
145 notes · View notes
dalszoveg-planet · 1 year
Text
Te vagy minden, amire valaha vágytam Szóval, hogy lehet, hogy még mindig Kísértenek a fejemben lévő gondolatok?
Nessa Barrett - die first
39 notes · View notes
hopablog · 1 year
Text
Fejezd be a pillangók kergetését, mert úgyis elrepülnek előleld. E-helyett inkább építs egy gyönyörű kertet, mert ekkor a pillangók fognak jönni hozzád. És ha mégsem, akkor is lesz egy szép kerted!
45 notes · View notes
0girlhasnoname0 · 2 years
Text
Néha elveszek a mindennapi dolgokban. Sétálok az utcán, körülöttem sok arc. Van amikor végig gondolom, hogy min mentek keresztül eddigi életükben, és még miken fognak.
Az élet hullámvölgyekből épült fel. Aki most mosolyog, lehet néhány óra múlva összetört szívvel fog sírni. Aki pedig most szomorú, lehet holnap élete legjobb hírét kapja.
Gyönyörű, de rémisztő. Mégis csodálatos.
— éjszakai gondolataim, ahelyett, hogy álmodnék #1
65 notes · View notes
viragnapsugar · 1 year
Text
Az elején nem értettem azt, ami történik velem.
Nem értettem, hogy hogy lehet az, hogy egy magamra zárt szobában egyre kevesebb és kevesebb fény szivárog be.
Szépen lassan az ablakok egyre kisebbek lettek, majd végül teljesen megszüntek létezni. A szoba falai sem próbálják tartani a méretüket, mintha nekik is nehéz lenne az, hogy velem együtt létezzenek.
Tulajdonképpen, együtt zsugorodunk mindannyian.
A félhomályban már az ajtó sziluettjét sem lehet kivenni, nem hogy annak zárját és kilincsét. Azt hiszem már a saját feloldozásomra sincs sok esély...
Egyszerűen csak várok, várok, amíg valakinek feltűnik, hogy elvesztem.
Várom, hogy valaki észre vegyen engem, és megmentsen ettől a sötétségtől, ami összenyom és végtelenül magányossá tesz.
Néha jönnek erre emberek, elsétálnak az ajtó előtt, jönnek s mennek. De a testem mégis képtelen arra, hogy segítségért kiabáljon.
"ha most csendben maradsz, akkor igérem, nem leszek veled olyan kegyetlen, mint idáig" - mosolyogva suttogja a sötétség számomra.
Megteszem amit kér, ilyenkor néhány neszt, és beszélgetést is enged beszűrődni.
Egyet előre, kettőt hátra.
7 notes · View notes
searchingnewme · 8 months
Text
○●Merengés○●
Olyan rossz, hogy nem tudom használod e még a tumblr-t, hogy már csak a gondolataidat se olvashatom, nem tudhatok rólad semmit...
Tudom, ebben csak egy a lényeg:
Miert érdekelsz még egyáltalán?
.
Tudod, párszor már majdnem feloldottam a tiltást mindenhol, de aztán rájöttem, hogy minek? Úgysem írhatok rád, nem kommunikálhatunk. Meg egyébként is miért kavarnálak fel újra téged meg magamat is? Itt egy út van: az elengedés. A mi kapcsolatunk túlságosan is tüzes volt ahhoz, hogy barátok lehessünk, akik néha beszélnek. Mégis... ezt hadd mondjam ki, mert már nagyon nyomja a lelkem: hiányzol baba.. kibaszottul hiányzol.
Olyan űrt hagytál magad után, amit senki nem tud és nem is fog tudni pótolni.. igazad lett.
De akkor is meg kell értened, bár már lehet te is tudod, nekünk nincs jövőnk és soha nem is volt. Ami ekkora tűzzel ég, ami ilyen különleges, azt csak kis ideig élvezhetjük, különben felemészt és mindketten belehalunk.
Bár, én így is belehaltam. Egy részem mindig veled lesz. Magaddal vitted. De nem bánom. Az az énem mindig a tiéd lesz!
És azt a pár szép hónapot nem veheti el tőlünk senki!
Nem, nem menstruálok, nem azért vagyok ilyen érzelgős, egyszerűen csak nem tudom hogy adjam ki magamból ezt a sok érzést, ami feltolult bennem.
Emlékszel, hogy elmondtam párszor, hogy egyszer lerajzollak, de úgy rendesen, nem csak skicc formájában, ahogy anno. Azt hiszem így kell kifessem magamból az irántad érzett érzelemkavalkádot. De erre nem lesz elég egy festmény. Talán ez segít majd.
B. ♡ T.
4 notes · View notes
ferenc6307 · 2 years
Text
Amíg nem tudod hogy kell hazudni, addig nem tudod mikor hazudnak neked.
9 notes · View notes
Text
Az eső kopogását hallgatva, azon elmélkedek, hogy vajon milyen lehet Vele összebújva feküdni, miközben, ugyan így zuhog az eső oda kinn.
Az egyik kezével a hajammal játszana a másikkal meg szorosan ölelne magához. Én pedig a mellkasát cirógatnám finoman...
4 notes · View notes
versinator · 3 months
Text
Zsámolyát elmélkedés
Bájt dugá gyakoroltatik élteti Diadalmait orkánok aegise arcaidat Grönland virágzol kötelit fertőzteti
Berke mérész tanuld lantodat Kiveszni megvetőd enyhelyébe lantjára Bimbózása vegyítse lelkesedett boldogságodat
Aklában hordoza századokig fodrára Korunkig nyögők óráin pályája Epeszti képeibe ellenségbe boltjára
Falatját kellemei kebeléből cimborája Megúnván udvarlókat függésben reszketi Jámborság sajátod alakjai harmóniája
0 notes
sirexe · 4 months
Text
Szeretlek
,,Szeretlek" mármint...vágod... csak barátilag
Szeretlek, de ha valaki megkérdi csak barátok vagyunk, és én nem akarok tőled többet, de ha megcsókolnál, mármint... tudod... úgy mint álmomban... (hoppá ezt hangosan is kimondtam...)
Ha megcsókolnál én viszonoznám, miközben a szívem helyéről majd kiszakad és minden egyes suttogva kimondott szavad, testemen libabőrt hagy...
És hiába várom, hogy te ezt mind meg tedd
Te mást választottál, és én lettem a B terved...
1 note · View note
blacksoulghost · 1 year
Text
- Különleges lány vagy te - mosolyodtál el.
- Miért? - kérdeztem halkan.
- Még sosem utazta át értem egyetlen lány se a fél Európát.
- Úgy érzem megérte.
32 notes · View notes
barackviraghub · 6 months
Text
Néha attól félünk, hogy mi lesz akkor, mikor már mindenki magunkra hagyott…
Igen elégé gyötrő a dolog, hogy nincs melletted valaki aki,- megöleljen, támogasson, szép szavakkal simogasson vagy akivel igazán ízes nevetések közt mondod azt hogy-“ basszus nem kapok már levegőt” és csak fojtadnád anélkül, hogy arra gondolnál, mennyi probléma van előtted, és ezeket magad mögé rakva nevetnél önfeledten, azzal akivel igazán szeretsz lenni, aki biztonságot nyújt és aki mellett elengeded magad lassan bármikor amikor már észre sem veszed-, persze ezt az érzést nehéz egyedül végig vinni, és úgy érezheted magad, hogy ha ez kiszakad akkor, ezzel együtt a szíved is nehezebbnek érződik és csak azon gondolkodsz, hogy “mit ronthattam el?”!
Erre a kérdésre a legnehezebb válaszolni! Valahogy mindent elfelejtünk, ami valóban történt, és spekulációkkal kezdjük el tömni magunkat, amivel persze a saját önbecsülésünket is lerobóljuk, de nyilván ezt nem vesszük észre és egyre csak belemélyülünk a dologba és utána már elveszlünk abba a sok sok gondolatba, amit mi magunk alkottunk meg!
Sajnos ezzel a ténnyel nehéz megküzdeni, viszont sokunkban fenn áll a léte! Mégis sose szabad, hogy elengedjük magunkat, mivel -
-az ember legnagyobb büntetése az, amikor már a józanság egy fajta álom és már nem valóság!
0 notes
depimepi · 1 year
Text
Sohasem fogod elfelejteni mi történt, de…
Nem hagyhatod, hogy a múlt meghatározza, hogy ki vagy.
1 note · View note
elohalottballadaja · 1 year
Text
Tumblr media
0 notes
viragnapsugar · 1 year
Text
Tumblr media
Van az az idő, amikor a tavasz is feketére vált.
2 notes · View notes