#meg kéne tenni

[kinlodok]

Bárcsak el tudnám mondani, hogy mennyire fáj. Nincs senkim. Nem számíthatok senkire. Ezt nem tudom egyedül megcsinálni. Ebben az esetben az öngyilkosság a megoldás.

#meg akarok halni #öngyilkos gondolat #öngyilkos gondolatok #halálvágy #meg kéne tenni #nem ma #de meg fogom #mert semmi értelme nincs élnem #mindent elveszítettem #nem kéne élnem #utána kéne mennem #nekem is meg kéne halni #neki már nincs semmi baja #ez a megoldás

[velille]

„rend”

a nadrágok, meg a pulcsik lassan átveszik a szőnyegem szerepét.

ahogy zokniban lépkedem ezen a kötött, változatos anyagú szőnyegen, eszembe jut:

lehet rendet kéne tenni ebben a fejben, ami az enyém.

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #minden #fájdalom #vágy #gondolat #remény #lélek #biztos pont #depresszió #törés #zavart #zavaros #paradoxon #akarat #félelem #fulladás #gondolatok #létezés #levegő #változás #boldogság #boldog #művészet #bizalom #titok #élet #érzelmek #álomkép

[nitta86]

Ez egy tök fontos cikk. szerintem se kéne vénykötelesnek lennie, meg elég beszédes, hogy csak nálunk és Lengyelországban az. Mástól is halottam már, hogy vallási okokra hivatkozva nem írta fel neki az orvos, pedig az esemény utáni tabletta tényleg nem abortusz.

Fontos információ, hogy háziorvos is felírhatja, és hogy a 72 órás mellett van 120 órás verzió is.

Engem már nem érint, mert spirálom van, de régebben nekem is kellett kétszer és akkor még csak nőgyógyász írhatta fel. Bár szerencsére vizsgálat nem kellett, azt az időszakot már megúsztam, csak bementem az SZTK-ba, majd minden tájékoztatás nélkül mogorván adtak egy receptet, ami mellé a gyógyszertárban még baszogatás is járt hogy miért nem védekeztünk. (Pedig védekeztünk csak elszakadt a gumi. ) Sőt mikor 20 évesen mentem esemény utánit kiváltani, akkor a gyógyszerész a hegyi beszéd mellé adott nekem egy hármas csomag ajándék kotont is. Mondjuk annak örültem, mert mindig jól jött, de egyébként is használtunk, szóval a feltételezés, hogy különben nem lenne nálam, azért elég sértő volt.

Még egy pro tipp azoknak akiknek kellhet: az EU-n belül máshol, ami nem Magyarország és Lengyelország, venni egyet vény nélkül és általában még 5 évig jó, el lehet tenni vész esetére.

#szövegesposzt

[zoeeozzoeeoz]

Ha hátra megyek valamiért, vagy mosdóba megyek, esetleg ebédelek, ki szoktam rakni egy "Kérem csengessenek" táblát. Ez szemmagasságban van, és a csengő, közvetlen a táblácska mellett van ilyenkor. A csengőre , egy csengőt ábrázoló matrica van ragasztva. Ezek ellenére is , számtalanszor kopognak, rángatják a kilincset, dörömbölnek az üveg ajtón, mikor kinyitom, lebasznak, hogy miért volt zárva az ajtó. Mikor jelzem, h ki van rakva egy tábla "Kérem csengessenek" , akkor "jaaaaaaaaaaaanemláttaaaaaaaaaaaaaaaam" ! Konkrétan már 2x kellett zárat cserélni, a sorozatos "jaaaaaaaanemláttaaaaaam" reakciók miatt, és érett a 3. is. Tényleg nem tudom már mit kéne tegyek annak érdekében, hogy az emberek megtanuljanak olvasni, és értelmezni amit olvasnak, és azt tenni. Már annyira unom ezt az egészet, hogy áttértem arra, hogy várok, amíg meglátják a táblát, és csengetnek.

Na,ez az előbb sem ment az egyik vevőmnek, mert ugyan hallottam, hogy rángatja a kilincset, de gondoltam majd csenget. Abba maradt a kilincs rángatás kb azonnal, hogy rájött , zárva van az ajtó, én meg mivel se csengetés, se további rángatás, dörömbölés, így ebédeltem tovább, azt gondolva, hogy elment. Kb 2 perc alatt, ki is ment a fejemből ez, és élveztem, h további zavarás nélkül, szép nyugodtan meg tudtam ebédelni, utána természetesen mosdó használat, még mindig semmi, gondoltam, na ilyen sincs sűrűn, hogy simán meg tudok ebédelni, majd kimentem kinyitni az ajtót, sehol senki, majd mikor megfordulok, látom hogy a kirakatra rátapadra egy vevő néz befele vörös fejjel, szétrobbanni készülő artériákkal, és ahogy meglát, rohan vissza. Szerencsétlen kilincsre úgy rácsapott, hogy az eltörött, és kezében a kilincsel lebaszott hogy

Vevő: "Hát te meg hol a picsába voltál?!"

Én: A hangnemre elkezdtem pillázni, meg villámló szemekkel nézni, és hasonló hangnemben válaszoltam hogy: "Ebédeltem, de ki van írva hogy "Kérem, csengessen"

Vevő: "Jaaaaaaaaaaaanemláttam"

Én: Közben elvettem a kezéből az eltört kilincset, és megkérdeztem: " A kilincsen kívűl szeretne még valamit?"

Kiszolgáltam, elment, én meg itt állok egy törött kilincsel, és mint kiderült , törött zárral, és várom a szerelőt, hogy este majd betudjam zárni az üzletet.

[drakvuf]

Kőgazdag fiatalok 5: Ötmilliós kutyaszar

Az előző részben Olivér csak úgy tudott felvinni magához egy csajt, hogy beígért neki egy kutyát.

A lány most benyújtotta a számlát.

Bár a drakvuf mikroblogon főleg macskás kontent szokott lenni, nagyon szeretem a kutyákat is. Ezektől a kis cukorborsóktól meg is halok.

Megtudjuk, hogy PSG Ogli is szereti az ebeket. Van is neki kettő, de azok a szüleinél élnek.

Viki ezt a kis csöppséget nézte ki.

A fiú azt mondja, hogy neki megér 500 ezret a barátnője boldogsága.

Na de Olivér valszeg megint a Jófogásról tájékozódhatott, mert ennél a tenyésztőnél egy ilyen kutya 5 millióba kerül.

Jelen sorok szerzőjének fogalma sincs mennyibe kerül egy kutya, de van egy sanda gyanúja, hogy Olivért épp átbasszák.

Ogli megpróbálja beadni a csajának, hogy vegyenek egy öregebbet, ami "csak" 3 milla lenne, de Viki nem enged.

A fiú utolsó próbálkozásként még megpróbálja bejátszani, hogy nincs nála ennyi kápé, de a tenyésztő azt mondja utalhat is.

Ez már hivatalosan is drága dugás volt.

Olivérnél elég erősen bekopogott a post nut clarity, de Viki teljesen betörte a fiút. Elnevezi a kutyát Szimbának.

Ogli Megpróbál határokat szabni a szőrmóknak, de a lány csírájában fojtja el a próbálkozásait. Még a kutya se hallgat rá, hiába hívogatja.

Teljes vereség.

Filip ma az anyukájával ebédel, aki meglepő módon nem Schmidt Mária.

Diszkont Ungár Péter felhozza az anyjának, hogy venne egy másik lakást, mert nem fér el a ruháitól, de anyu nem túl lelkes.

Megjegyzi a fiának, hogy dagadt és kéne kicsit sportolnia. Megtudjuk, hogy anyu és Rubint Réka nagy barinők. Filip azt mondja neki, hogy kurvára nincs kedve mozogni, de a zsírleszívás jól hangzik.

Anyukája megint kiakad. Nem lát más megoldást, mérget kever a fia italába.

Filipnél kezd beütni a cucc és az anyja szexuális életéről érdeklődik. Nincs most faszi a nő életében, de a fiú szeretne egy gazdag pótaput.

Az anyja felkérdezi, hogy mikor látogatja meg már őt otthon, de a fiú max akkor menne, ha valakinek a temetése lenne.

Szandi elugrik a szalonba szőrteleníteni, "nehogy egy kósza szőrszál bugyogjon ki a bugyikájából". Intim szőrtelenítést is kér, mert "designer *****hoz ovis **** kell". A kisípolt részeket nem tudtam dekódolni pontosan, de érzem, hogy kellemetlen is lenne.

Elmeséli, hogy nagyon jót nyaralt és megkérdezi a kozmetikust, hogy ő hogy bírja itt?

A nő elmondja, hogy hát itt a munka, meg a család is... Szandi félbeszakítja, hogy ja, hát neki egyik sincs.

A kozmetikus beadja a lánynak, hogy van egy új bőrfeszesítő kezelése, ami a hollywoodi színészek kedvence és olyan mint egy real-life filter. Szandi nyilván ráharap, mert szereti a filtereket. Lesz haszon a szalonban.

Úgy néz ki Aurél nem csak mellékszereplő már a műsorban, mert önálló jelenetet kapott ebben a részben. Egy barátjával, Barnival autókáznak a városban. A srác elég normienak tűnik az eddigi szereplőkhöz képest.

Aurél véletlenül megtalálja az apja bankkártyáját a kocsiban. Vissza akarja tenni, de Barni megérzi a lehetőséget és bedobja, hogy shoppingoljanak kicsikét a kártyával.

Sikeres volt a művelet. Annyi cuccot vettek, hogy alig férnek be a kocsiba. Laza 30 milliót sikerült elverni.

Elérkezik a felkérdezés órája: csörög a telefon.

Egész eddig abban voltam, hogy amikor az apjáról beszél Csabira gondol, de nem, van egy igazi apja is. Aurél azt hazudja neki, hogy nem hogy nem használta a kártyáját, de azt se tudja hol van.

Barni azt mondja neki, hogy vallja be amit csinált, mert a legrövidebb út az egyenes. Persze könnyen beszél, mert őt senki nem fogja felelősségre vonni.

De igazából Aurélt se, mert csak a húsvéti pénzt bukta a művelet miatt. Aurél szerint az apja egy pöcs, mert még egy szobafogságot is kellett volna adnia ezért.

Csabi bulit szervez a menyasszonya névnapjára, amire meghívja a Kőgazdag Fiatalokat és Mettát. A dresscode: gold.

El is szalad nézni valami göncöt. Az eladó látja, hogy egy idiótával van dolga és előrángatja a legundorítóbb szettet, amit a raktárban talált, mint egyedi, exkluzív darabot.

Csabi kérdés nélkül megveszi.

Leti névnapi bulijára Metta érkezik először, aki kicsit a szájába hány, amikor meglátja mekkora proliság fogadja.

Érezd magad megtisztelve!

Ogli és Viki hozzák a kutyát is, viszont most már Csabinak is van gorillája, aki nem akarja beengedni őket az ebbel.

Végül Csabi megadja az engedélyt, de csak azzal a feltétellel, ha összeszedik a kutyaszart.

Filip most látja először Ogli új barátnőjét és nem lepődött meg: megtalálta zsák a foltját. Metta elolvadt Szimbától, a kutyától, mivel nagy állatbarát.

Tescos Ungár Peti és az öreglány elpanaszolják Olivérnek, hogy mennyire proli a dekor. Ogli viszont nem érti miről beszélnek, mert még nagyobb proli, mint Csabi és szerinte minden szép. Azon viszont felbassza magát, hogy már megint panaszkodnak.

Kata és Szandi magassarkúban érkeznek a putriba. Csoda, hogy nem lesz baleset, ahogy a kátyúkat kerülgetik.

A szőke lány teljesen kiakad az Érezd magad megtisztelve feliraton. Aztán a testőrre is tesz megjegyzést: szerinte ezzel is Oglit majmolja Csabi.

Összeült a társaság, már csak a házigazdák hiányoznak. Nagyjából mindenkinek sikerült valamennyire betartani a dresscode-ot. Egyedül Papaszítán nincs semmi arany, de csak azért, mert neki a szíve van aranyból.

Filipet lehugyozza a kutya. Szimba nem LMP szavazó.

Csabi és Leti az erkélyről figyelik az eseményeket. A srác szerint ez a hatásos belépőjük része.

A házigazda beleül a kis kerti trónjába, köszönti a vendégeket, majd indul a tüzijáték.

Leti névnapi buliján vagyunk.

Csabi lebassza Aurélt, amiért papucsban jött.

Szandi szerint még azzal is Olivért utánozza Herceg, hogy folyton Aurélt baszogatja. Szerinte nagyon is divatos a fiú papucsa.

Csabi közli a vendégekkel, hogy Leti főzött, szóval ne merjék kritizálni a kaját.

Kiderül, hogy Metta vegetariánus, de Csabi Leti csinált salit is.

Olivér vamzerkedésbe kezd és beköpi a nőt és Filipet, hogy panaszkodtak a dekorra.

Hatalmas vita kerekedik a dologból, mindenki Mettáéknak esik, de lecsitul a szitu, amikor végre tálalják a vacsorát. Evőeszközt viszont basztak kihozni. Csabi elküldi Oglit érte, aki készséggel szalad, hiszen ilyen egy jó vendég. Az aranyozott evőeszközökbe Csabi belegravíroztatta a saját nevét.

Leti névnapi buliján vagyunk. Olivér véletlenül csak kis villákat hozott. Filip természetesen fanyalogni kezd a nem megfelelő evőeszköz miatt, de Csabi bekussoltatja.

Jó étvágyat kívánunk a kedves vendégeknek. A kutya melléjük szar.

Vita kerekedik abból, hogy ki takarítsa fel a piszkot. Csabi szerint Filipnek kéne felszednie, mert egy fasz. Metta megvédi a koalíciós partnerét és bevállalja a piszkos munkát. Azt viszont nem tudja, hova rakja, ezért Herceg miniszökőkútjába helyezi a kaksit.

A vendéglátójuk ezen teljesen kiborul. Ebben a szar szituban búcsúzunk a Kőgazdag fiataloktól. Jövőhéten folyt. köv.

#tv #tv2 #kőgazdag fiatalok #hogyvolt

[udv-wilson]

Mit kellene tenni?

Egy kocsmában, egy 4-5 fős társaságban van egy középkorú férfi. A középkorú, olyan ötvenes korabeli társaság teljesen normális dolgokról beszélget. Néha nevetgélnek.

Akkor szokott megfagyni a hangulat a többiekben, amikor a férfi a vele levő nőt fennhangon gyalázza. "Hülyeségeket beszélsz!", "Hagyjál már a faszságaiddal", "há', de felhúz a butaságaival" -- mondja a mellette levő nőről a többiéknek. Ilyeneket mond, miközben semmi ilyesmi nincs. Viszont a férfi nagy hanggal okoskodik, megállapít, kioktat, durva a nővel és a társasággal. A többiek nem akarnak/mernek beleavatkozni, inkább heherészéssel igyekeznek elvenni a dolgok élét.

Engem nagyon zavar, hogy így viselkedik ez a paraszt.

Maguk mit csinálnának?

És én? Dugjam a fröccsömbe a fejemet? Ne halljam meg? Nézzék félre: nem láttam, nem hallottam semmit? Vagy megkérdezzem, hogy ha már embernek született ez az ember, miért nem úgy viselkedik? Mit kéne csinálni?

Bele kell folyni egy ilyenbe? S ha igen, miért nem?

[algebraicvarietyshow]

ezt a számot kezdte el a platon tegnap este az akváriumban, amikor a telefonomra pillantva megláttam az emailt, amiből kiderült, hogy a rokonaim rokonai (ez így persze kicsit távolinak hangzik, de az rögtön más, ha már úgy mondom, hogy nekem fontos embereknek igazán fontos emberek) mind megvannak izraelben, és akik miatt külön aggódtunk, azokról is kiderült, hogy már évek óta nem a gázai határ közelében laknak. nem tudom milyen lehet úgy élni, hogy bármikor rakétázhatnak, nem tudom milyen lehet folyamatos terrorkészültségben élni, ahogy azt se tudom persze, hogy mit csinálnék, ha 24 órát adnának arra, hogy elhagyjam az otthonomat, ahol eleve nyomorúságos, kiszolgáltatott körülmények között élhetek csak. nem akarok úgy tenni, mint aki tudja, hogy mi a helyes és mi az igazságos, és sajnos még borzalmasabb dolgok jöhetnek, de mégis, nekünk kívülállóknak (még ha elfogult és/vagy részben érintett kívülállók is vagyunk, és még ha nem is beszéljük egymás nyelvét mindig) valamiféle minimális emberséget és empátiát meg kell őrizni.

ma kiszellőztettem a fejemet, tényleg a legszebb arcát mutatta a mátra ezen a csodás Utolsó Nyári Napon (igen, nem kéne örülni neki, lásd klímaváltozás), még ha a pára miatt nem is lehetett eléggé messzire látni. ezt hozta az ősz.

#platon karataev #vízből van #énblog

[babyfasirt]

Nem tudom mit kéne tenni, mi lenne a helyes vagy jó döntés. Csak megy az idő, én meg tocsogok a szarban.

[csacskamacskamocska]

Olasz ház valóságshow folytatás

Lehet visszaváltani a jegyeket! A dolog elakadt. Nekem beakadt „az a ház” viszont egyedül nem tudom megvenni. A barátaim pedig az én megszívlelendő tanácsaim hatására már inkább külön házban/lakásban gondolkodnak. Ide beszúrom a saját meglátásaimat erről a közös ház dologról: én, aki társasházakban laktam mindig, és végignéztem anyámék sziszifuszi küszködését a hétvégi telek-ház gondozásával, én nem látom akkora rémtettnek a társasház dolgot. Ha le vannak fektetve a szabályok, ha le van papírozva pontosan a felosztás és az, hogy ki kinek a joga/kötelessége. Igaz, én békén szoktam hagyni másokat. Nem járok át, nem adok tanácsokat, és semmilyen módon nem jelzem, hogy bármit tudok az életükről. Szeretem, ha jól el van válsztva a saját életterem mindenki másétól. Pl sosem laknék olyan helyen (egy ideig béreltem ilyet) ahol a szomszéd erkélye olyan közel van, hogy muszáj köszönni a szomszédnak. Naszóval, mire kitaláltam, hogy hogy is lehetne azt a szuper házat korrektül elosztani, hogy mindenki az igényei szerint jól járjon, hiszen még a teleknek is két utcáról van bejárata, addigra a barátaim lemondtak róla. Most elkezdtem én is nézegetni az olcsóbb, kisebb házakat és felrémlett egy „tévedés”. Hogy azt mondom, hogy ez csak átmeneti megoldás, és majd, ha pénzhez jutok, majd akkor veszek nagyobbat, jobbat... Csakhogy, ha veszek valamit, abba bele fogom tenni az időmet, a pénzemet, szívem-lelkem. Vagy semmitsem, azzal, hogy ez csak átmeneti. És átmenetiségben fogok élni... talán végleg. ha meg beleteszem, hozzámnő. Most ezt a dilemmát kéne feloldanom.

A másik. Amikor Olaszország és ingatlanvásárlás, akkor szerintem a legtöbben valami álomszép, jólfotózott, tengerparti kéjlakra gondolnak. Nos, azok nagyon drágák. Nagyon! És nagyon sok tengeri panorámás lakás vagy ház más tekintetben meg egy fos. Amiket én nézegetek, azok a házak kis szar falvakban vagy apróbb településeken vannak. Hasonló ez ahhoz, mint amikor valaki a Balaton közelében próbál meg nem vízparti, olcsó házat venni. Lehet találni. Hogy lehet-e balatoninak mondani azt, ahonnan már a Balaton sem látszik, az kérdéses. :) A válogatás arról szól, hogy mennyire megközelíthető, mennyire kell felújítani, mennyire gázos a többi ház a szomszédban, milyen messze van a bármi is, és van-e ott egyáltalán bármi, mert Oalszországban rengeteg ház van az út mentén csak úgy a semmiben. Ami azért egy egydülálló nőnek elég nagy kihívás. Szóval létezik-e valahol az a „városi” sziget, amire vágyom. Pláne, hogy amibe beleszerettem, az nagyon az volt.

Szeretnék kis kertet a kutyáknak meg hogy végre legyen egy leanderem ami nem hal meg.

Teraszt, amin kényelmesen lehet kávézni akár hárman-négyen, de minimum ketten, hátha nem maradok szingli életem végéig.

Két hálószobát, mert ugyan kezdett felrémleni, hogy talán mégsem lehetetlen, hogy valakivel együttaludjak, de a vendégek mégse aludhatnak velem.

Teret, mert vagy erdőt lássak vagy dombokat, vagy, ha város, akkor legyen tér a ház előtt, lássam az eget.

Ne kelljen még egy ház árát ráköltenem, mert nincs miből

Legyen elérhető a tenger max egy óra alatt Szóval, majd visszatérek a témához, ha lesz valami fejlemény, de most megint a hosszas keresgélés kezdődik, meg az újratervezés. :/

#Olaszország #ház #újratervezés #07-31

[nyeznajka]

Nehéz a szívem ,de könnyű a marmonkanna.

Megvolt az éves értékelés-elbeszélgetés-célkitűzés. Tulajdonképpen rosszabbra számítottam, de így sem lettem vidám a végére. Kiderült mindaz, amit én sok-sok éve tudok: nem vagyok lelkes és kezdeményező, nem foglalom el magam, nem kérek munkát, ha éppen nincs, és hogy többre vagyok képes. Tudom én ezt, már az általános iskolában ezzel jöttek a tanárok mindig. És valóban, sokkal többre vagyok képes, de nincs hozzá kedvem. Vagy legalábbis nagyon ritkán. Viszont tényleg nem akarnak kirúgni. Leginkább azért, mert kurvára nincs ember a helyemre, pláne nem német, így aztán még újabb nyelvtanfolyamot is akarnak nekem fizetni. Én ugyan mondtam, hogy szerintem attól nem lesz sokkal jobb, de persze hátha igazuk van. Azzal is inkább csak az a baj, hogy igazából szeretnék ugyan jobban beszélni németül, csak tenni érte nem nagyon, mert egyrészt nem szeretem igazán (nem úgy, mint az olaszt, vagy az angolt, vagy az oroszt!), másrészt nyilván azért erőltetik, mert határozott céljuk, hogy nekem is az ügyfelekkel kell sokat beszéljek. Amihez amúgy sem fűlik a fogam, pláne németül. Igyekeztem inkább háttérmunkákat csinálni, de sajnos nincs elég ember a first line supporthoz, így nekem is azt kell továbbra is. Két és fél éve vagyok itt, határozottan sokat fejlődött a némettudásom ezalatt, de hát még így is gyengécske igazából. Azt már az elején nem értettem, hogy miért osztanak be telefonos ügyfélszolgálatra (illetve de, mert nincs rá ember), azaz hogy vajon miért gondolják, hogy az nekem menni fog, hát nem hallják, hogy épphogy makogok csak németül? De hát sok szívás és eltelt idő után azért belejöttem valamennyire. Mondták is, amit egyébként már elcsíptem bizonyos levelek olvasásakor, hogy voltak eleinte ügyfelek, akik konkrétan kérték, hogy csak a Herr Nagy-ot ne. Nem tudtam ezen meglepődni. Szóval a végére örültem, hogy nem rúgnak ki, de egy ilyen értékelés után nem mertem előjönni azzal, hogy azért több pénzt szeretnék. Ezek után? 3350 euró a bruttó havi bérem, az olyan nettó 2230 körül van. Ami amúgy nem lenne rossz pénz, ha nem lenne egy fiam, akire kapásból olyan 700 elmegy (nem sajnálom tőle, öccá a gyerektartás, meg veszek neki ezt-azt, hiszen ő az én szívem csücske), meg a lakbér is öccá, aztán még rezsi, benzin a kurva autóba, kaja, mittoménmi, szóval igazából jó esetben van 300 euróm mulatni. De ha épp beszarik az autó vagy ilyesmi, akkor már rezeg a léc. Félretenni például ennyiből nekem egyáltalán nem megy. Amúgy Baden-Württembergben olyan 3900 bruttó a havi átlagkereset (úgy globálisan, mindenkit beleszámolva) (nemtom hogy ez medián-e vagy nem), és hát ettől az enyém messze van. Holott mint IT szakember (haha), ráadásul nem is kezdő, gondolom minimum az átlagot kéne kapnom. Már ha rendes munkaerő lennék, ugye. Ennek mások a kétszeresét keresik nettóban simán, meg még többet is. Azért majd pár nap múlva talán mégis megpróbálok egy kis emelést kérni. De még inkább továbbra is azon agyalok, hogy valami tök más munkát kéne inkább csinálni, de vajon mit?

[ndav1d42]

Izland 8. nap /1 (szept7. csü)

Varmahlíð kemping! kiváló kemping! szóval ott kezdődik, h van ilyen fél teniszpályányi felfújható trambulin!! ilyen már láttunk 1-2 helyen az országban, de nem tudtuk hova tenni. mivel volt rajta egy cipő áthúzva piktogram, amikor először láttuk még délen, azt hittük, h tilos rálépni, és igazából ez vmi takaró izé, talán kültéri medencének. aztán egy másik városban láttuk messziről, h gyerekek ugrálnak rajta. aztán rákerestem, és akkor esett le, h ez ileyn izlandi dolog, h ez a trambulin. és kurvajó! minden játszótérre ilyet akarok!!! instant dopamin.

tökjól felszerelt kemping volt (átlagon felüli konyha, tűzrakóhely, kulturált és egész tiszta wc-k és tusolók, soksok konnektor kocsiknak), a mármár szokásos kénes melegvízzel, és ilyen cuki táblákkal, h ha csak átutazol, akkor is használd nyugodtan ami kell, és ha támogatni akarod őket, lehet bedobni hozzájárulást a dobozba. meg ha nincsenek itt, akkor is ugyanez a kempingezés díjával vagy lehet paypalozni stb. de egyébként este megjelentek a tulajok, és beszedték a pénzt, mindenesetre tökjó ez a laza hozzáállás, és még mindig nehéz volt megszokni az izlandiaknak ezt a hatalmas bizalmát.

mivel közeledett a péntek, amikorra Reykjavíkba kell érnünk, és még a kör kb. negyede visszavolt, ezen a napon is meg kellett tolni a km-eket, minimum 250-et terveztem be a kinézett kempingig (sok választás nem volt ezügyben, szinte ez az egy kemping jöhetett szóba estére.)

viszont erre a részre már túl sok látnivaló se jutott, de azért keresgéltem, h mit tudunk útbaejteni. az antikváriumból szerzett Lingea Felfedező Izland könyv ekkor be is hozta az árát, mert olyan helyet találtam benne, amit eddig semmilyen más forrásból nem: a Hvammstangi fókaközpontot!

hogy ne legyen unalmas az odáig tartó 100km, megálltunk pár helyen út közben, pl. a Blönduósi templomnál, csak mert ilyen fura formája van. mániájuk a fura alakú templomok. én meg bírom a fura épületeket (bár a vallási részét nem, de itt nem is az volt a lényeg).

A Seal Center az alig 600fős falu kikötőjében van, nem túl nagy, de érdekes volt (kivéve a fókavadászatos részt).

aztán itt még nem volt vége a fókamókának, mert a térképen úgy 25km-re északra be volt jelölve egy pont, hogy fókamegfigyelő hely. na nekünk több se kellett!

#Izland

[nitta86]

Olvasgattam kommenteket fb-n bár tudom hogy felesleges, és volt egy ahol egy idősebb nő panaszkodott a fiatalabb nőkre, hogy felháborító, hogy ezeknek fárasztó a gyereknevelés, ahelyett hogy csak csinálnák, de a fiatalabbak annyira elkényeztetettek szerinte, hogy már az kifárasztja őket, amikor még nincs gyerekük csak férjük.

És hát ez WTF. A gyereknevelés köztudomásúlag nagyon fárasztó. Régebben is az volt csak nem illett bevallani. A párkapcsolat/házasság gyerek nélkül viszont nem kéne, hogy fárasztó legyen. Oké, tényleg kell érzelmi munkát tenni egy hosszú kapcsolat fenntartásába, de azt remélhetőleg mindkét fél teszi. Meg alkalmazkodni máshoz is tud fárasztó lenne, de alapvetően az ilyesmi arról szólna hogy két (vagy poli kapcsolatban több) ember támogatja egymást. És emiatt pont hogy kevésbé lesz fárasztó a felnőtt élet, mert levesznek terheket egymás válláról. Ketten vagyunk pl. olyan feladatokra hogy valaki vegyen kenyeret meg WC-papírt, meg hogy valaki legyen otthon ha jön a szerelő. Szóval ez logikusan könnyebb így. Meg ha valaki épp fáradt vagy beteg akkor a másik át tudja venni egy időre mindkettőjük mindennapi feladatait, nem kell hullafáradtan mosogatni, vagy lázasan lemenni a boltba. Szóval ha jól csinálják akkor egy házasság/párkapcsolat könnyebb, mint egyedül lenni, nem pedig plusz feladat.

(De ja közben értettem, hogy az öreg nő szerint a férj az egy plusz gyerek akiről gondoskodni kell, a többiek meg erre bólogatnak, szóval értem, hogy értette, csak nehogy már.)

#szövegesposzt

[sronti]

Most rájöttem, hogy miért zavar annyira az anti-woke magyarországi megjelenése a liberális, vagy akár baloldali vonalon:

"Az 1966-ban indult Gerilla együttes, amely voltaképpen Berki Tamás (későbbi neves jazzénekes) és Vámos Tibor (később Vámos Miklós néven ismertté vált író és tévés személyiség) duóját jelentette, amelyhez alkalmanként csatlakozott Gergely Ágnes (az egykori „gézengúz”), Rohonyi Marianne (ének, dob) és Lantos Iván (ének, nagybőgő; később az Orfeo együttes, majd a Kolinda együttes alapítója). Szövegeiket Haraszti Miklós írta vagy fordította. A fesztivál előtt már többször szerepeltek különböző KISZ-megmozdulásokon. Mint sok budapesti egyetemistát, akkor őket sem csak a nyugat-európai, hanem az ázsiai és latin-amerikai forradalmi mozgalmak is érdekelték, mint ahogy nevükkel is Che Guevara előtt tisztelegtek. Ugyanakkor figyelemmel kísérték az amerikai polgárjogi, kisebbségi megmozdulásokat is, bár inkább a kommunista aktivistákat (Angela Davis), mint a polgárjogi harcosokat (Martin Luther King). A polbeat előadók közül elsőként készíthettek felvételeket, de jellemző az illetékesek hozzáértésére, hogy az együttes bemutatkozó kislemezét (Mr. John elment Vietnamba / Ejtőernyős dal, 1967) a Táncoljunk! című sorozatban jelentették meg. "

Lehet-e vitatkozni azzal, hogy a vietnami háború borzasztó és értelmetlen amerikai mészárlás volt, vagy azzal, hogy Angela Davisnek szinte mindenben igaza volt? Esetleg azzal, hogy Amerikából, NATO országból, vagy a "harmadik világból" ezekbe bele kellett állni? Nehezen.

Végtelen ciki volt-e mindezt a szovjet blokkból előadni és úgy csinálni, mintha ez valami bátor kiállás lenne? Persze hogy.

Ugyanez van azzal, amikor valaki Magyarorszàgról próbál úgy tenni, mintha a manhattani, vagy egy Ivy League egyetemi diskurzusban lenne benne, nem pedig egy olyan országban, ahol a nácik védett közösség, a melegek pedig csak egy nagyon kis lépésre vannak a bűnözőktől és az állampárt milliárdos kampányokat folytat és alkotmányt módosít azért, hogy ez így is maradjon, vagy még rosszabb legyen.

Nem azt mondom, hogy ne lehetne vitatkozni erről, de ennél, mint ami az előbbi qubit cikkben volt sokkal árnyaltabban kéne ezt tenni, legalább innen Kelet-Európából.

[starmythelonesurvivor]

Hogyan ne legyél párkapcsolatban

Mióta nem vagyok a nagynénémnél, és nem kell egyfolytában hallgatnom, mennyire, de mennyire szörnyű sorscsapás vagyok, mérföldekkel kellemesebb a közérzetem, most mégis, hogy vissza “kell” mennem a faszimhoz, már fél napja görcsöl a hasam, és a vonaton a sírás kerülget. Sajnálom, hogy engedtem a jómúlt-kor az érzelmi zsarolásnak, és nem fejeztem be, ő szívrohamot kap, belehal, nem éli túl, én meg ezt nem élem túl, de valamiért mégis csinálom. Nem tud nevetni semmin, sorvadok el, pedig alig vagyok vele, megoldom ügyesbe, cserébe dolgozom látástól vakulásig. A legtöbb napom abból telt a múzeumban, hogy a teljes kiégésem miatt próbáltam úgy tenni, mintha csinálnék valamit. Néha ha vezetek, visítok közben, nem hallhat úgy senki. Igazából már elmúlt rég a félelmem, amit szilveszterkor éreztem, mostanában leginkább csak sajnálom, olyan minimálisan vagyok benne ebben az egészben, hogy már egy süket-néma-vak is kiszúrná, hogy mennyire nem működik. Ő maga mondta, annyi funkcióm van, hogy legyek, ez még ha szegényesen is, de tudom nyújtani. Tegnap előtt elmentem indiai tavaszköszöntő fesztiválra a barátnőmmel, ősidők óta nem voltam ilyen felszabadult, nem egy 23 éves csődtömegnek, hanem kb bárgyu 17-nek éreztem magam újra. E. diktálta a tempót, táncoltunk, forgattuk egymást, bámultak. A kocsijainkban aludtunk, hajnalban kihánytam a merciből. Elegáns úriasszonyosan. Aztán délutántól strandoltunk estig. Aznap este eljött a nagygazdám is, E. azt gyanítja, hogy szerelmes vagyok, hallott vele beszélni telefonon, igazából tényleg így van. A gyakorlatias énem elég hangos, tudja, hogy ez a legtöbb, amit vele meg tudok élni. Mindig rengeteget nevetünk, biztonságban érzem magam, nincs egy fikarcnyi bűntudatom sem. Valahol tél végén, tavaly elején szörnyet halt, mikor miatta vártam egyedül a másnapot. Pár napja a barátaival voltunk a városban, a lány megkérdezte, hogy mi mióta vagyunk együtt. Nem vagyunk, én vagyok az első számú kurvája, a cicája. Szegény szeme olyan tágra nyílt, azt hittem beleesik a rozé-fröccsbe. A saját tervezésű/készítésű ruhámat viseltem, idegenek szólítottak le, és bókoltak, ragyogtam, pedig máskor feszélyez az ekkora figyelem. 3 éve ismerem. Ő is sokat változott, meg én is, és nem biztos, hogy tetszik az, akivé kezdek válni, de úgy érzem annyi minden szakadt mostanában a nyakamba, hogy nem tudnék róla lemondani. Nem leszek egy morális iránytű, egyszer az is biztos. Tulajdonképpen fenntartok sajnálatból, meg valamennyire érdekből egy boldogtalan kapcsolatot, miközben szerelmes vagyok egy másik férfiba. A munka terén annyira sokat vállaltam, hogy kb semmit nem tudok már normálisan elvégezni, és fogalmam sincs, merre kéne továbbindulnom. Ma egy-másfél órát állva sapp-oltam a tavon, holnap ilyenkor már a faszimnál fogok ön-sorsrontani, és interjút vágni, amiben egy nagyon öreg néni emlékezik vissza, milyen rossz volt neki a kényszermunka táborban. Kinek mi, ugye.

[drakvuf]

Kőgazdag fiatalok 11: Rakéta csöcsök

PSG Ogli és Aurél még mindig etikett órán vannak. A fiúknak gondot okoz az evőeszközök használata és az előétel se ízlik nekik.

Véleményüket őszintén szavakba öntik, de Tünde szerint nem szabad azt mondani, hogy szar a kaja. Helyette mondják azt, hogy ez nem az ő ízlésük.

Kata szerint az öltözködésről is kéne beszélni kicsit, de Olivér nem ért egyet. Szerinte inkább a két nőnek kéne kihívóbban öltöznie, hogy a férfiaknak tetsszenek. Tünde emlékezteti rá, hogy a nők nem a férfiaknak öltöznek.

Az előétel után érkezik a főétel, de ez se jön át a fiúkáknak. Olivér aggódik, hogy Papaszíta rájuk borítja az asztalt a picike mennyiség miatt.

A testőr viszont úriember és egy rossz szava sincs az egész fine dining ebéd alatt.

Aurél szerint bécsi szeletet kellett volna felszolgálni sült krumplival és akkor elégedettek lennének. Kata rájuk szól, hogy ne pofázzanak teli szájjal.

Tünde megunja a srácok viselkedését és szolidan lebassza őket, amiért nem tisztelik meg a vendéglátójukat.

Olivér szerint generációs különbség miatt nem értik a nők őket. A hölgyek az ókor, ők az újkor.

Kata teljesen kiakad, amiért Tündét gyakorlatilag leöregezik (nem mintha őt nem), de az etikett tanárt nem ingatják meg. Újból lebassza a fiúkat.

Papaszíta megunja a véget nem érő konfliktust és felvilágosítja a fiúkat, hogy éppen úrihölgyekkel van dolguk és ahhoz méltóan viselkedjenek.

Azért eszébe jut, hogy PSG Ogli alkalmazásában van és hozzáteszi, hogy a fiúk az új fajta úriemberek és ezért nem fogják megtalálni a közös hangot.

A desszertből egy darabka leesett a földre, de Aurél felveszi és a tányérjára rakja.

A két nő belül kicsit meghal a művelet megfigyelése közben. Tünde kioktatja őket a helyes kéztartásról, de újra süket fülekre talál a mondandója.

Olivér szerint ma már nem is kell a cézárba vagy a kolosszeumba járni enni. Első randin egy mekizés max.

Tünde szerint Olivérben mélyen ott az úriember, csak dacból elfojtja. Természetesen téved. Kata elismeri a teljes vereséget. Soha többet nem próbálkozik ezzel még egyszer.

Aurél a testőrével elraboltatja Larát. A lány aggódik, mert a fiú már hozta kellemetlen helyzetbe a hülyeségével.

Most szerencséje van, mert csak mászni fognak, de Lara nem valami lelkes. Aurél azt mondja, hogy ő tapasztalt mászó, de amikor a gyakorlatra kerül sor kiderül, hogy mégsem. A csaj szerint a srác egy szégyen.

Nagyon nehezen tesz pár lépést felfelé, de fél. Próbál valami kifogást találni, amiért lejöhetne. Azt mondja szomjas.

Nem sikerül lenyűgöznie Larát, viszont arra ráveszi, hogy megpróbálja ő is a mászást. Neki kicsit könnyebb, mert megvannak a karmok hozzá.

Azért túl sokáig ő sem merészkedik és Aurél segítségével visszatér a földre.

A fiú szeretné, ha Lara újra megpróbálná, úgy hogy ő biztosítja. A lány nem bízik a fiúban, de Aurél meggyőzi: "ez a szeretet jele, te hülye".

Pár lépés után megint le akarna jönni, a fiú megkérdezi, hogy így adná fel a kapcsolatukat is? Igen. Lemászik. Aurél látja, hogy csalódott a lány.

Lara viszont nem csalódott, hanem már dühös. Azt mondja a fiúnak, hogy nem megy vele többet sehova és egy szégyen. Újabb sikertelen randi.

Nagy az izgalom a PSG villában. A művészúr elkészült a festményekkel. Olivér, ameddig a képek felfedésére vár, eldurran.

Minden tiszta pezsgő lesz, főleg a mecénás. A festő felfedi a művet. Ogli nagyon elégedett.

Megérte az ország legjobb festőjét felkérni a portréja elkészítésére.

Érkezik Szandi is megnézni a képeket. A lány egyből lebassza Olivért, amiért büdös a piától.

Szandi szerint is nagyon komoly lett a srác portréja, de inkább az övét akarja már látni.

A sajátjával is nagyon elégedett, csak azt nem érti, miért festett a művész rakéta csöcsöket neki. Illetve hiányolja a filtereket, amiket a képeire is szokott tenni. Mindenesetre boldog és el is viszi a képet, de még mondja Olivérnek, hogy csináltasson rá egy keretet.

Hercegék még mindig a Filip által szervezett fine dining kóstolón vannak. Csabinak semmi sem ízlik és még jól sem lakott, szóval rendel magának rántott húst, rizzsel.

Wishes Ungár szerint ez nettó parasztság, de nem adja fel. Érkeznek a desszertek. Ez már jobban bejön a párnak és kiválasztanak pár sütit az esküvőre.

Filip a maradék agysejtjével kézen fogva, elviszi Mettát shoppingolni. A lány mindig sír, amiért nincs pasija. A srác szerint az öltözködésével lehet a baj. Elhívta az első részben megismert Liát, a stylistot, hogy kezdjen valamit a nővel. Nem sikerül.

Metta szeme megakad egy feketet-fehér ruhán. Azt mondják úgy néz ki benne, mint Szörnyella, amivel tud is azonosulni, mert ő is gonosz.

Előkap két geci undorító arany ruhát és megkéri Filipet, hogy összemecsi-mecsizzen vele.

Bár Wishes Ungár nem szeret összeöltözni másokkal, ezt most a párt és a koalíció érdekében bevállalja. A lánynak annyira tetszik a ruha, hogy abban megy haza. Fizetés nélkül.

Valamit jól csinálhattak, mert a következő részben Metta Schmuck Andorral fog randizni.

#tv #tv2 #kőgazdag fiatalok #hogyvolt

[ivo3d]

Updated az ideje egy újabb alblognak (poszt). Azaz az ai animációknak, képeknek, hogy ne keveredjen tovább itt a tartalom. Persze már így is kevert erőst (vetítés/ Tér geometria vs színház/performance) de legalább közös benne (mégha legtöbb esetben géppel is generált és sok az atfedes), az állásfoglalás, azaz, hogy nem lehetne másmilyen, mint amilyen és a pont. A lehetséges sosem éri el ezt, mindig csak közelít. Nem is szempontja. Míg egy orvosi felhasználás esetén legtöbbször ez jóval több, mint az emberi (lásd pl. diagnosztika: - egy orvos 10-20e beteglatogatas vs milliós nagysagrendű adatbázisból felismert 83%-ban pontos találatú ai), addig a mindig csak közelítő értékű ai nem lehet kielégítő művészeti szempontból (ha a klasszikus avantgárdnál maradunk). Roulette, és szerencse, egyfajta dada a fekete kalapból, és szürrealizmus. Csak egy módja a művészet generálásanak, megha időnként van is telitalálat. (talán más a saját training vagy a guided kép esete). Szóval az őrült nem tudja mikor csinált jót, míg a művésznek tudnia kell, mégha az ismeretlen el is bizonytalanitja. Azaz csak az ember érti és nézi a képet, a gép nem. Nem is neki készíti. (a gép a géppel beszédet mi nem is értjük, röviden az ember akaszt képet a falra, a gép miért is tenné?). A másik a mennyiség vs minőség. Nem tudom hogy most mi az arány, valszeg le vagyok maradva, képből egy nagyságrendel több ai van már most is, mint amit valaha eddig készített az ember, szövegből valszeg már most rosszabb az arány ennél. Ijesztő ez persze, az értelmetlen zagyvalek eláraszt mindent (is) és valszeg csak egy újabb ai tudja majd atragni magát és az értelmeset megtalalni. Persze ez várható volt, a digitalizációban eleve kódolt volt az, ha elemi részekre bontod az információt, akkor az értelmét fogja veszíteni. Kép esetében önvédelmi szempontból szabályzással lehetne erőltetni a metaadatok továbbvitelét, de ez általában nem szokott sikerülni, hacsak nem áll érdekében az, mint ahogy a szöveg esetében is, hogy a logikai kapcsolatokat megtartsa. Ebben reménykedhetünk. Na ok, írom ezt egy dada rooted blogra. (lásd gyakorlati haszna a kép nagyításakkor, ha ismert az azt létrehozó prompt). Persze nem kéne aggódni ennyit, ha majd a saját hülyeségét tanulja vissza, csak nem fogják nézni és olvasni, végeredményben a megrendelők, mi a nézők/olvasók. De jobb lesz ezt különvalasztani. Az önmagát festő festmény (mint valami pigmalion) ősi vágy, elég sokat is foglalkoztam vele, pl. elsősorban mint önmagát megmozditó kép (mozgás nélkül, csak mint kompozíció (meta) és vizuálisan olvasható módon is). Nyilván videó esetén ez könnyebb, állókép esetén nehéz igazán. Adja magát ezt tovább folytatni ai-val. Ez lenne a harmadik szempont, mivel ilyenkor az esztétika másodlagos, ha a technika kerül előtérbe. Sok téma kimaradt, pl. a kollázs vs szerzői jogok. Egy negyedik kieg.: a kép csinálás gesztusa maga, pl. 3d esetén is oda teszed és akarod tenni a példa kedvéért a kockát, amit persze programok fordítanak képpé, de az ai csak oda tesz egy látszólag kockát mégha ezt hatékonyabban teszi is meg, ha felismeri azt hogy könnyebb ezt 3d-s térben megtennie. Szóval mint a látás evolúciójában, két szem jobb, mint egy. A két eljárás hasonló képet eredményez, de az egyik mégiscsak 'jobban' ott van míg a másik tényleg csak hasonlít, egyelőre jobban csak az olyan mintha ott lenne. (kérdés mi lesz majd ha 'tudja' hogy minek kell ott lennie, nem csak egy ratanult mélységet számol és evvel segít rá. (a fetisizalast kerüljük az ai-val kapcsolatban, főleg ha ennyire nem értjük mint én).

Szóval majd lesz alblog, valszeg izgalmasabb, ha anonim, hogy látszódjon az merrefelé jut organikusabban. Remélem hogy nem lett tedtalk, figyelem, ez azért egy személyes blog, mégha a személyen túli is a célzott.

Lament on latent..

#Ai #artists on tumblr #media artist #ivo3d #newmedia #Lament on latent