#nem vagy egyedül

[apro-remenysugar]

Benned is felmerült már a kérdés, hogy

"Mit keresek én itt?"

Nem vagy egyedül.

#idézet #magyar tumblisok #magyar idézetek #idézetekmindennapra #magyar tumblr #gondolatok #saját idézet #gondolataim #miért #nem vagy egyedül

[fright03]

Neked csak egy újabb trófea voltam, igaz?

🍷

#magyar gondolatok #nem vagy egyedül #elhagyott #magyar #félelem #szorongas #csalodás #hazudtál #de miért? #bűntudat

[amit-sose-mondtam-el]

az a fajta lány volt, akinek gyönyörű a mosolya, aranyos, barátságos és hatalmas szíve van, csak éppen ez volt a baj, ez a hatalmas szív, mert néha ez a szív csordultig telt fájdalommal és mint egy fekte lyuk, kiszívta belőle az életet és olyankor nem maradt belőle más, csak az arcán lefolyó könnyek

#érzés #érzések #fájdalom #úgy fáj #fáj #fekete lyuk #életben maradás #küzdelem #küzdés #összetörve #félek a gondolataimtól #sajnálom #annyira sajnálom #te vagy a mindenem #kérlek ne haragudj #nem bírom #ne hagyj egyedül #magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #tumbrl közösség #tumblr #tumblr magyarorszag #tumblr world #magyartumblr

[annafenesi]

Egyetlen egy dolog van az életemben amit mindennél jobban bánok, hogy elvesztettem....

Az pedig a barátságunk és az hogy ennyire eltávolodtunk egymástól...

#❤️‍🩹‼️ #érzések #gondolat #magyar tumblisok #magyar tumblr #egyedül #szomoru #szeretet #egyedul #hianyzol #szeretlek #fontos vagy #nem birom nélküled #barátság #nem bírom már #távolság #tumblr #te vagy a mindenem #zárkózott #legyen minden a régi #rágodás #szükségem lenne rád #gondolatok #magány #magyar #elegem van #csoda vagy

[fuck-fake-world]

Kezdek beletörődni, hogy én soha nem leszek több egy éjszakánál, egy titkos csóknál vagy lelki szemetesnél.

#egyedül érzem magam #magyar #örökre egyedül #gondolataim #magyar idézetek #barátság #szomorú #egyedul #hiányzol #csók #túl kevés #kevés vagyok #nem vagyok fontos #nem vagy itt #nem vagyok elég jó #szomorúság #nem érzem jól magam #utálom magam #magány #öngyilkosság #öngyilkos akarok lenni

[crushed-soul-fake-smile]

Az újabb találkozás felforgatott mindent..

Előtört megint az étvágytalanság, a gyomrom megint görcsben van, a folyamatos depresszió, az állandó sírás mindenen..

Egyszerűen nem tudlak elengedni

A világot jelented nekem!

#magyar tumblisok #egyedül #magány #nem vagyok jól #hiányzik #hiányzol #sírás #fájdalom #megöl a hiányod #hianyzik #hianyzol #nem vagyok boldog #nem birom #nem akarok élni #te vagy az életem #te vagy a mindenem #nélküle #nélküled

[csakegyszivdobbanas]

Ordítani tudnék a fájdalomtól

#annyira faj #fajdalmas #fajdalom #kurvara faj #hianyzol #hianyzik #megtört lélek #magány #nem vagy itt #miért nem vagy itt #saját gondolat #saját írás #egyedül érzem magam

[hoofsnclaws]

Amikor az üzenet végére írsz segédletet neki, mint a házi feladatnál, hogy mit csináljon.

Kurva szarul érzem magam tőle, hogy egy felnőtt ember nem képes üzenetre válaszolni a saját párjának, és hogy a szájába kell adnom mondatokat. Nem magam akarom visszahallani, hanem őt.

De így legalább visszaír, csak az az ára, hogy feladatot csináltam magamból.

#gondolatok #magyar #szerelem #érzelmek #magány #fáj #szeretlek #vagy nem #meg akarok halni #egyedül #visszaír #nem írsz #felnőtt ember #te #téged akarlak hallani #mondj valamit #szeress #könyörgöm #feladat #házi feladat #nulla vagyok #nehéz

[bredforloyalty]

the tv especially is unbearable if i have to hear about the national consultation and how brussels wants us to build ghettos for migrants and let gender propaganda into kindergartens, if i have to see or just hear that ad ONE more fucking time i start killing

#még egy kibaszott rész abból a ''''híradó'''' néven csúfolt okádékból és olyat teszek amit nem lehet visszacsinálni #''tények''. tények. komédia!! dögöljön meg az összes‚ másért is de azért is mert ezt kell hallgatnom #vagy el lehet vonulni és egyedül gondolkodni azon hogy hova lehetne költözni a jövőben #remete leszek én ezt nem bírom. bocsi #and it's always on! the same ads and everything all the time‚ loud‚ my dad SLEEPS and just occupies the whole living room this way #awesome!! it's either fucking tények or a movie or show i choose that he will criticize endlessly and use as ammunition later too #elegem van a szerencsekerékből meg a többi műsorból is de visszasírom ilyenkor #mindegy. csinálok teát lenyugszom megnézem visszajött-e a macska. hallgatok még több zenét #kata.txt

[csacskamacskamocska]

Van egy nagy üvegem

egy kávésüveg, tele tízforintosokkal. Anyukám gyűjtötte vagyis dobálta bele az aprót a pénztárcájából, hogy ne húzza a táskáját. Meg, nem az a fillérekért kotorászós fajta volt, inkább az, aki kicsapja az ezreseket. Rátarti, kicsit teátrális. Mindegy milyen volt, már teljesen mindegy. Most csak egy 45 kilós demens nénike, aki mindent udvariasan megköszön. Ez maradt meg végül, ez a jólneveltség. Bár nem tudom hol szedte fel, nem odahaza. A nagyszüleim nem voltak jólneveltek vagy különösebben udvariasak. De anyámat neveltették, gimnáziumba járt, főiskolára is akart menni. Nem lehet tudni hogyan lett volna jobb, mert amit akart megcsinált így is. Tőle örököltem. Már nincs gond vele. Alig beszél, azt is valahogy gyermekien. És már nem is tör össze amikor meglátogatom. Könnyebb is így, gyakrabban is megyek. Örül nekem. Azt hiszem, azt gondolja vagy úgy érzi, hogy az anyukája vagyok. Megetetem, rendberakom a körmét, a haját, mesét olvasok neki. Közben utolsó morzsáig megeszi amit viszek, aztán visszagömbölyödik az ágyába. Elégedett. Szóval van nekem ez az üveg tízforintos. Ebből szoktam a munkahelyemen kávét meg csokit venni éjjel az automatából. És, ki lehet engem nevetni, minden alkalommal megköszönöm az anyukámnak. Mintha direkt nekem gyűjtötte volna, mintha a kávét vagy csokit éppen ő adná nekem. Megköszönöm, és hálával gondolok rá. A napokban rájöttem, hogy el fog fogyni, már csak negyedig van pénzzel az üveg. Nagyon megijedtem. Ha elfogy, többet nem kapok tőle semmit. Akkor elvesztem azt a gondolatot, hogy az anyámtól kapok valamit. Másoknak, akiknek él az anyukája, jut egy ölelés, egy simogatás, egy ebéd, egy telefonhívás. Nekem sok éve semmi. Ott álltam a kávéautomata előtt, és tudtam, hogy hülye vagyok, hogy minden szenvedés forrása a saját fejemben van, hogy képzelgés, felesleges érzelgősség, az egész játékot én találtam ki. Az eszemmel tudtam, de mégsem tudtam elengedni az érzést, hogy amíg van pénz az üvegben, addig anyu, az aki még megismert, még gondolt rám, velem van. Azóta nem az üvegből veszem ki a pénzt a kávéra, hanem a saját tárcámból. Aztán majd néha, ha nagyon szükségét érzem, majd veszek az üvegből. Amikor igazán mélyen rám tör a magány. Amikor félek annyira egyedül érezni magam, hogy még az a csoki vagy kávé se jusson, amit megköszönhetek valakinek.

#tízforintosok az üvegben #anya #hála

[sronti]

Nem tudom, hogy érdemes-e erről írni, de hátha egy kicsit segít összeszedni a gondolataimat erről.

Mindig mindent összezavar, ha valaki meghal. Nem lehet vele mit kezdeni, valójában semmilyen narratívába nem illik bele, és mindennek az értékét megkérdőjelezi.

Egy kollégánk halt meg. Egyik napról a másikra, nem jött dolgozni, egyedül élt. A HR küldött mentőt, akik megtalálták a holttestet. Nem tudjuk mi történt, de talán már egy hete halott volt, mert akkortól nem válaszolt a üzenetekre.

Egyike volt a kevés embernek, aki mellett sokszor kifejezetten tájékozatlannak éreztem magam. Nem volt bizalmas kapcsolatunk, csak irodai, felületes beszélgetéseink voltak, de mivel sok közös érdeklődési területünk volt, ezért tudtam róla dolgokat.

Egy ismerős halála mindenképp megvisel, de ez különösen érzékenyen érintett. P magának való ember volt, senkitől nem akart semmit, mindig korán lelépett, mert "ment a vonata", de igazából szerintem csak nem találta a helyét szociális helyzetekben.

Állami gondozottként nőtt fel, a vér szerinti családja traveller (~vándorcigány) volt, szerzetesek nevelték, ő is be akart lépni a rendbe, de aztán tanúskodott az egyik ellen egy pedofília ügyben és így kiutálták. Így csak világi testvér vagy mi lett.

Mióta dolgozni kezdett, végig kiszolgáltatott emberek érdekében dolgozott, sok területen, végzettségéhez és tudásához képest alacsony fizetésért és alacsony presztízsű állásokban, panasz nélkül, nagyon magas színvonalon. Olyan 45-50 év körül lehetett.

Nálunk másfél éve volt, az első hét óta, minden héten kétszer behozott egy tortát, vagy süteményt, mert szeretett sütni, de nem szeretett édességet enni. Mellékesen megjegyezte nemrég, hogy amikor Párizsban lakott, akkor elvégzett egy cukrásztanfolyamot, onnan az érdeklődés. Tele volt ilyen meglepetésekkel. Születésnapjainkra lehetett tőle rendelni, egyszer csinált csak úgy dobostortát, mert magyar édességekről beszélgettünk előző héten. Minden sokkal jobb volt az irodában, hogy csak úgy mindig volt süti.

Végre februárban kiderítettük, hogy szereti a sajtot, és így így volt mire összedobnunk neki: a helyi francia hipsterboltból vettem sajtokat, különösebb formaságok nélkül adtuk oda, mert nem akartuk, hogy kínos legyen neki. Szerintem örült.

Aztán három hét múlva meghalt. Egy hétbe telt, míg valakinek feltűnt a hiánya, az is a munkahelye volt.

[egy-lany-blogja]

Az a probléma az emberekkel ,hogy nem mondják ki mit éreznek,mi van a lelkünkben inkább magukban tartják és, mint egy mázsás súlyt cipelik egy életen át. Nem élik meg az érzelmeket,nem táncolnak, énekelnek amikor boldogok, nem sírnak ha szomorúak, nem ordítoznak ha dühösek és csalódottak...mindenki fel festi azt a bizonyos mű mosolyt reggelente majd amikor haza ér és becsukaj az ajtót zokogni kezd...mert a négyfal között egyedül vagy nem lát senki csak te vagy és a vissza folytott érzelmek...

[chaise-nous]

Mert ugye felmerül a kérdés, hogy miért kell tapétázni egy olyan lakásban, amit szűk (nagyon szűk) 6 hónapja újítottunk fel teljesen. Fel lehet tenni ezt a kérdést nyugodtan és talán egyszer majd biztos ki is elemzem, hogy pontosan melyik felmenőnk felelős azért, hogy mindkét gyerek örökölte a "hát ha lehet tökéletes, akkor miért ne legyen tökéletes" hozzáállást, hogy rohadna ránk az ég.

Szóval kezdetben a gyerMek nagyon elégedett volt a sörösrekesz alapterületű szobájával, aminek az egyik fala sötétszürke volt. A fal kibaszott ronda volt, azt mindannyian láttuk, de azt is láttuk, hogy ez egy elátkozott fal,

amiről 43 évig szedtük le a tapétát

578382764378 szög/csavar helyét kellett beglettelni és

890 munkaóra és 2 tonna glettelés után is pont úgy nézett ki, mint a faszom.

Apósom kemény csávó, de van az a pont, amikor már ő is el szokta engedni a Legtökéletesebb Falfelület illúzióját, én meg már két héttel azelőtt elengedtem, így történt hát, hogy az egyik fal betonszürke színű (a gyerMek színválasztása), amolyan indusztriál jellegű (értsd félkész) lett (szintén a gyerMek választása). Jaj, hát nagyon tetszett neki, és gondoltam jól van kisfiam, a lényeg, hogy te boldog legyél, és hittem is neki, mert a ledvilágítás meg a lógós ing is tetszik neki, hiszen 15 éves.

Nemrég kiderült viszont, hogy sajnos neki mégsem tetszik az a fal. Nem a színe, hanem hogy "nem szép a felülete". Egy apró részem zsigerből azt reagálta, hogy na baszódjál meg édes fiam, a nagyobbik meg azt, hogy akkor tapétázzuk le! Így utólag azért az is eszembe jutott, hogy lehet, hogy már akkor sem tetszett neki, de már nem merte túltolni ezt a felújítás dolgot - ebben az esetben elég büszke vagyok rá. Simán lehet az is, hogy nem így volt. Mindegy is.

Így történt, hogy egy esős reggelen nekiálltunk tapétát keresni az interneten. Sima szürke tapétát. Egy képernyőn keresztül. Tisztán emlékszem, hogy volt az a pont, amikor elhangzott tőlem a "ne szórakozz már kisfiam, ez most miért nem tetszik, tök ugyanaz a szín mint a másik?!", de ő csak kitartott, hogy bizonyos szürkék igen, bizonyos másik szürkék nem (mind ugyanolyan volt), és végül, hogy a sok igenszürkéből melyik a tökéletes (pont kurvára ugyanolyan volt, mint bármelyik másik, de tényleg, esküszöm az élő Istenre, hogy így volt.) Meglett végül Az Árnyalat.

Zárójelben jegyzem meg, hogy olyan színt akart, mint a jelenlegi festék és ennyire sikerült eltalálni. Őrület ez a gyerMek.

Az még kicsit nehezen megy, hogy a gomb megnyomásától kezdve odáig, hogy fent van a tapéta a falon több időnek kell eltelnie, mint 30 másodperc, de kis topogás és nemá után elfogadta. Egészen addig a pillanatig, amíg meg nem jött a tapéta, mert onnantól megindította a szokásos idegőrlő hadjáratot, hogy miszerint mikortesszükfelmikortesszükfelmikortesszükfelmikortesszükfelmikortesszükfel. ma, kisfiam, ma tesszük fel, csak FEJEZD MÁR BE!!!

Az Gyermeknevelésrül című nagy sikerű röpiratomban már kifejtettem, hogy milyen fontosnak tartom, hogy az gyerMek megtanulja a befektetett munka által jobban értékelni, amit kap. Többször nekifutottam én már ennek, mindig az lett a vége, hogy gyors ütemben öregedtem 6 évet aztán mindenkit elzavartam a bús picsába xboxozni és csináltam egyedül. Valamiért most úgy éreztem, hogy muszáj a gyerMeket megtanítanom tapétázni, akkor is, ha elrongyolódnak az idegeim közben. Lehet, hogy megcsapott a halál szele vagy mittudomén.

Nagyon izgult a gyerMek, hogy akkor ez hogyan is lesz, jajdeizgulok, neizguljál, jajelfogjukszarni, dehogyfogjuk, mileszhaelszarjuk, nyugodjálmegakkorkijavítjukegyébkéntisanyádmégsosemszartaelatapétázást.

Az volt a terv, hogy ő vágja a csíkokat, én meg ragasztom, de előbb előragasztóztuk a falat. Én idén csináltam ezt így először, mert ez a holland ragasztó azt mondta, hogy így kell, én meg nem kérdezek, ha nem kell.

Jajdeizgalmasmileszhaelszarjuk. Nyugikisfiamezenapontonmégnincsmitelszarni. Aztán jött egy kis kényszerszünet, mert az utolsó 7 km-hez érkezett a Vuelta. Mondom a gyerMeknek, egy pillanat, anya ezt gyorsan megnézi, aztán kezdünk. Persze 20 százalékos emelkedők, Kuss egy kilométer per órával támad, Evenepoel saját tempón, másfél évenként tesznek meg 100 métert, a gyerek a fotelben feszeng, de hallgat. Még bírja. Lejtmenet, jól van, nem esett el senki, Roglic nyer, Kuss piros póló, zsír.

Szóval ott tartottunk, kisfiam, hogy... nézd, így keverjük be a ragasztót. Itt a dobozon mindenféle számok vannak, 65 négyzetméterre 9 liter, hát ez csak... mittudomén hány négyzetméter, na hagyjuk is, szóval én mindig úgy érzésre keverem, ahogy annak idején az Imre bácsitól tanultam, nézd, kábé ilyen sűrű legyen. Nézd, én így szoktam lemérni a csíkokat, 270-et vágj, nem baj, ha több vagy kevesebb egy pár centivel, csak egyenes legyen.

Innentől jött az, hogy én felkentem a ragasztót a falra (I know! Ez egy ilyen ragasztó, beszartam!), majd vártam A Csíkra. Ittam egy kávét, egy sört, ettem egy krémest, rászoktam a nehézdrogokra, leszoktam róluk, és akkor már érkezett is a lemért darab.

Imádnivaló volt egyébként. Hol a ceruza. Jaj mennyit mértem?! Miért nem egyenes. Úristen de béna vagyok. (Nem vagy béna.) És most mit csináljak, jaj, most akkor hogy. Nem hiszem el. Hol a sniccer? (Jézusom, fiam, tedd alá a dobozt, ne a parkettán sniccerezz, mert felvágom az ereimet!!)

Mondjuk életem egyik legszarabb tapétázása volt, de nem a gyerMek miatt. Még sosem tettem fel egyszínű, teljesen sima felületű tapétát. Mint kiderült, ha ezeket fedésbe teszem, akkor pont úgy néz ki, mint a fos. Oké, akkor illesztem, de mi lesz, ha szétszárad és csík lesz közötte. Oké, ugyanaz az árnyalat a festék alatta, de akkor is. Jajanyamileszakkor? Jajmileszhaszétszárad? Akkorújratapétázunkfiam.

Ráadásul egész nap 98%-os volt a páratartalom, ami egy 8 négyzetméteres szobában barátok közt is 106. Egy ponton úgy éreztem, hogy csak és kizárólag egy jéghideg sör segíthet ezen, ki lehet találni, hogy valóban segített-e vagy csak még jobban ömlött rólam a víz.

Arra is magyarázatot találtam, hogy a felújításkor miért volt olyan baszott nehéz lekaparni a régi tapétát. Ez a fal úgy szívta be a ragasztót, hogy kb 200 négyzetméterre való szutymákot kentem fel, és így értem el, hogy ne csontszáraz felületre simítgassam a papírt. Jó kurva szar lesz majd leszedni. Valakinek, nem nekem, én már le nem szedek semmit ezekről a falakról.

Röpke két óra alatt eljutottunk a jajmileszhaelszarjuk-ból az Úristenanyadeszéplett-be. Nem kellett sokat szabni és az áram is csak egyszer baszott meg. Már csak le kell vágni a felesleget, a tábláit kell felfúrni a falra, meg megvarrni az új függönyét, mert márciusban még a sötétszürke kellett neki, de azóta már mégis fehér kellene és nem olyan hosszú, mint ami most van, hanem rövidebb.

[amit-sose-mondtam-el]

Nem tudtam neked elmondani. Megígértem. Megígértem, hogy nem lesz több ilyen, hogy nem hallgatok, amikor a fájdalom újra belevájja körmét a szívembe. Kerestem a szavakat, kiabálni akartam, ordítani, hogy nem tudom már tovább csinálni, hogy fáj, hogy szomorú vagyok, hogy elvesztettem az irányítást … de egy hang sem jött ki a torkomon. Csak zokogtam, zokogtam és zokogtam. Annyira akartam, hogy magadhoz szoríts, hogy addig ölelj, még a fájdalom végre észre nem veszi, hogy te erősebben tartasz, mint ő és vissza nem kullog valahova a mélybe, oda, ahol nem szaggatja olyan nagyon a bordáimat. Bárcsak megöleltél volna.

Bárcsak.

#fájdalom #szomorúság #annyira nagyon szeretlek #kérlek #ölelj át #ölelj meg #te vagy a mindenem #ne hagyj egyedül #félelem #nagyon félek #nem tudom tovább csinálni #nem bírom #elvesztettem az irányítást #magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #tumbrl közösség #tumblr #tumblr magyarorszag #tumblr world #magyartumblr

[zolikaaaa]

Írj és beszélgessünk, meghallgatom minden problémád! Ha egyedül érzed magad, bánt valami.., esetleg nem vagy jól lelkileg.., tanácsra lenne szükséged.. vagy csak beszélgetni szeretnél egy jót.. Rám számíthatsz!

#magyar #tumblr magyarorszag #magyar tumblr #tumblr #saját #love #szerelem #sajat #szomorú #elbasztam #szeretem #hianyzol #beszélgessünk #beszélgetés #saját gondolat #saját poszt #saját szöveg #érzelmek #gondolat #saját írás #mélypont #saját érzés #barátok #segítség #lelkiállapot #fáj a lelkem

[crushed-soul-fake-smile]

"Elmész

Mégis itt maradsz

Miért csinálod ezt

Miért hagyod el

Azt amit meg akarsz tartani

Miért kószálsz még

Ott ahol nem akarsz maradni

Miből gondolod hogy jó lesz ha

Egyszerre mész és maradsz"

#magyar tumblisok #egyedül #magány #nem vagyok jól #csalódás #csalódottság #hiányzik #hiányzol #sírás #fájdalom #te vagy a mindenem #te vagy az életem #miert #miért #miért van ez így? #miért fáj ennyire #maradsz #elmész #hianyzik #hianyzol #sírok