#remélem nem látod

[fuckinglove77]

... még ezek után is próbálkoztam...

- fel akartalak vidítani, mert szomorú voltál

➡️ nem sikerült

-segíteni akartam a dolgaidban

➡️ nem sikerült

- támogatni akartalak mindenben

➡️ nem sikerült

Ezek után mit kapok? Ignorálást.

- köszönöm a lehetőséget!

És még így is szeretlek, de szard le nagy ívben.

#szard le #segíteni #felvidítani #mosoly #jó kedv #szerelem #ignorálás #sajnálom #osszetorve #halalvagy #elegem van #remélem nem látod #helo #nem sikerült

[kinlodok]

Hogyan vegyek rá valakit arra, hogy egyen, de ő nem hajlandó? Kibaszott szomorúvá tesz, hogy nem eszik egész nap, és szégyenli az ed-jét...

Valaki írjon valami használhatót, könyörgöm, nem akarom ezt nézni.

#látod látod itt baszod el hogy érdekel hogy eszik e vagy sem #idióta vagy baszdmeg #akkor halj meg geci #ed #eating disorder #baszd meg magad #remélem elájulsz hazafelé! #amúgy nem is

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

Figyelj én teljesen megértem hogy elfoglalt vagy, rossz időszakod van, sok a suli a meló, családi dolgok.. tőlem akár lehetsz terhes is de azt remélem te is megérted hogy már nem tud érdekelni ha valakit egyszercsak elveszítek. Ha arra az emberre aki ott volt mindig melletted egy kis időt nem bírsz szakítani vagy legalább egy szimpla messenger üzenettel megdobni hogy mizu van vele és utána azt látod hogy a másik nem tesz bele semmit a kapcsolatba akkor ne neked álljon már feljebb. És nem. Nem tud érdekelni már hogy esik neked ez az egész vannak nagyobb problémáim is.

Eleget kaptam az évek alatt hogy megtanuljam elengedni a dolgokat és nem kinlódni valakiért. Aki továbbra is ott van mellettem azt imádni fogom továbbra is, de ha hol lelép hol visszajön mint te arra ráadom a kabátot, utána már az ő baja ha az úgy mégse jó. Az én poharam is egyszer betelik. Ha nem keresel én se kereslek. Ha elbasztad akkor elbasztad. Ez van.

#saját #barátság #emberek #kamu barátok #nem keres #nem tud érdekelni #nem hat meg #így jártál #2023 #igaz barátok #értékelés #ez van #leszarom #elbasztad #elengedés #nyctophobia

[bennemlevovihar]

Legszívesebben ordítanék teli torokból, hogy hallja a világ: itt vagyok. De mit ér a világ nélküled? Utálnom kéne téged amiért kitépted a szívem a helyéről és a földig tapostad. Majd a képembe röhögtél és megkérdezted: – Fájt? – minden alkalommal azt mondtam, hogy nem fájt de később remegő kézzel, égő szemmel egyesével ragasztottam össze a szívem darabjait, hogy legalább akkor foglalkozz velem amikor épp engem tiporsz. Mások szerint hülye voltam szeretni téged. Szerintem téged szeretni gyönyörű volt. Fájdalmas, lelki sebekkel teli tűzdelt szerelem. Legalábbis részemről. Mert te nem szerettél. Soha nem is fogsz. Talán ez fáj az egészben a legjobban. Sosem mondtam el mennyire is szerettelek. Soha nem akartad megérteni amit neked akartam adni. Mindent tudtál, mégse tudtál semmit. Hülyeség lenne azt mondani, hogy nem gondolok rád mai napig. Eszembe jutsz sokszor. Már nem beszélünk és úgy hiszem jó is így. Hiába szerettem volna, hogy szeress engem nem tudtál volna úgy szeretni mint bárki mást ezen a világon. Hiszem, hogy a mi történetünk itt most véget ért de a reményem azzal kapcsolatban, hogy talán egy másik életben meg fogod látni bennem azt amit szeretni tudnál bennem, mert én mondtam neked, hogy bármeddig várnék rád. Erről most lecsúsztam most mert egy másik ember kezét kérted meg és másnak fogadtad meg az örök hűséget. Nem fogom azt kívánni. hogy bárcsak vége lenne köztetek mert nem tehetem a saját önzőségem előtérbe. Remélem, megtaláltad azt akit kerestél még ha nem is én vagyok. Számodra a szívembe mindig lesz hely mert te vagy számomra a be nem teljesült szerelem.

Annyi mindent kellett volna másképp csinálnom, belátom. De látod mindig én leszek az akit hibáztatok. Nem akarok elbúcsúzni. Az olyan mintha elengednélek. De én sose akarlak téged elengedni mert nekem szükségem van rád, Drága Kedvesem.

Nem haragszom rád egyáltalán, hiába tűnhet úgy. Hiszen hogyan is haragudhatnék rád? Mindenki a boldogságot keresi. Nem haragudhatok rád amiatt, hogy megtaláltad és élsz vele. Én is ezt tenném ha tudnám. Csak nem tudom mert nekem te voltál a boldogság míg az életem része voltál.

Szeretlek.

#m #viszonzatlan szerelem #szerelem #szeretlek #örökké szeretni foglak #Youtube

[azakirenemgondolsz]

Szia

Valószínűleg sosem fogod ezt láttni de azért le írom hátha.

Már egy jó ideje nem beszélünk , nem tudom hogy mi van veled. Remélem sikerült az érettségi, remélem boldog vagy , remélem hogy az egész családod jól van. Igazából most azért írok mert mostanában folyton eszembe jutsz ,mostanág sokat agyalok hogy vajon mi lehet veled. Gondolkoztam hogy rád írjak e de végül ügy döntöttem hogy ááá inkább nem ,inkább békén hagylak hiszen lehet hogy már réges rég elfelejtettél és nem akartam hogy megint azt érezt hogy ez a fasz megint zaklat szóval nem írok . Még annyi hogy ha esetleg valaha látod ezt akkor kérlek Messengeren kérlek legalább láttamozd le amit írtam ,nem kell válaszolnod meg semmi csak legalább lássam hogy láttad az üzenetem.

VJ

#azakiregondolsz #utalnakaszuleim

[csacskamacskamocska]

Asztrológus

Ne nevess ki – mondja a barátnőm (nem persze nem nevetlek, dehogyis – mondatam, csak akkor még nem tudtam), – megint voltam az asztrológusomnál és ezt meg azt jósolta. Hogy 2023-ban lesz pasija. A szkeptikus énem lefagyasztotta az empátiám, kívül kerültem és csak próbáltam értő és megértő lenni. Amúgy én bírom az asztrológiát, tarot, mindenféle jóslásokat, mert mind segíteni tud az önreflexióban. Átgondolni azt, hogy mi az ami rajtunk múlik, mi az ami felett nincs hatalmunk, befolyásunk, miért várjuk a csodát (hogy valami nulla beletett energiával az ölünkbe pottyanjon), mi az amitől függővé tesszük a boldogságunk és mennyire állunk ellen, ha valami mást mondanak, mint amit hallani szeretnénk. Nem mondja meg a jövőt. Megjegyzem, az tényleg érdekes, hogy statisztikailag milyen dolgok jönnek ki, hogy mikor történik a legtöbb baleset, házasság, gyerekszületés, de biztos arra is lehetne statisztikát állítani, hogy milyen időszakban robban fel a legtöbb kávéfőző vagy felejtődik otthon a tampon. És lehet, nem biztos, mert ilyen kutatást még senki nem csinált, de lehetséges, hogy összevetve az asztrológiai jóslatokkal, lenne átfedés. Lehet, hogy mindez simán a valószínűségszámítás területe? Van pár jóslat amire határozottan emlékszem. Az exanyósomnak azt jósolták, hogy az exapósom 1-2 éven belül meghal. És akkor a faszi tényleg nagyon beteg volt. Ez 10 éve volt, tudomásom szerint azóta tök jól van, a tüdőbetegsége köszöni szépen elvagyogat. Az exemnek azt jósolták, hogy lesz egy nagy, sorsfordító szakítása, de utána jön a boldogság. Khm. azt hiszem ez a szakítás én voltam, remélem boldog az új kapcsolatában. Nekem fiatalkoromban azt jósolták, hogy sosem leszek gazdag, de mindig lesz annyi pénzem amennyire szükségem van. Ez mondjuk tényleg így van. (kérdés, hogy a pénz vagy az igény igazodott :D) Arra nem emlékszem, hogy párkapcsolat területén jósoltak-e nekem valamit. Mindig arra figyeltem, hogy a másik embernek mit jósoltak, és abba bele tudtam-e látni magam, én vagyok-e a sorsa vagy nem. :D Nagy baromság az egész, de közben jó játék is. És az asztrológiai jegyek annyira jó archetípusok, hogy tanítják az írásoktatásban, hogy ezt lehet használni a karakterépítésben. És az asztrológiai jegyek alacsony és magas szintű formája (pl az oroszlán lehet nagyvonalú és lehet pazarló is) megjelenik az eneagrammban amit baszki még a Hazugságvizsgálós faszi is felhozott a múltkor. Valami rendszerbe foglalt statisztikák biztos mutatnak irányt vagy segítenek megoldásokat keresni, megérteni embereket, mert ezek nélkül eszünkbe se jutna arra gondolni, hogy... mert mindig csak a saját megélésünkre koncentrálunk. Szóval problémafelvetésnek remek.

Egyszer olvastam valahol, és nagyon tetszett, hogy amikor feldobsz egy érmét, hogy valami igen vagy nem, akkor miközben az érme a levegőben van, te már valójában drukkolsz valamelyik válasznak. Na az az érdekes, hogy melyiknek. Mindig te vagy az érdekes. A te gondolataid, a te vágyaid, a te döntéseid. Minden jóslat csak akkor érdekes, ha éppen ezeket nem látod tisztán.

#asztrológia #jóslás #jövő #szkepticizmus #11-22

[im-just-a-simple-girl-0]

Ahhoz képest, hogy elképzelhetetlennek tartom hogy én valaha is boldog leszek nélküled, most mégis elkell hogy engedjelek, a te érdekedben.. konkrétan belepusztulok mert tudom hogy soha senki nem érhet majd a nyomodba, és senkit nem fogok úgy szeretni ahogy téged szeretlek.. ez nem szimplán szerelem. Szavakkal nem megfogalmazható ami köztünk van. Megtaláltam a másik felem, a legjobb barátom, a mindenem és egyben a legnagyobb kincsem, namegpersze életem szerelmét, amiért örökre hálás leszek, mert sosem hittem volna hogy létezik ilyen. Megtanítottad milyen érzés szeretni és szeretve lenni, milyen küzdeni a szerelmedért és kitartani mellette. Sajnos mégsem tudtam az lenni számodra aki igazán megérdemel téged és aki igenis boldoggá tud téged tenni. Nem voltam elég jó hozzád nem érdemeltelek meg téged igazán hogy mellettem maradj nem tettem meg mindent kettőnkért és ez az ami iszonyatosan nagy fájdalom. Egy hatalmas űr van bennem amióta elmentél mert úgy érzem kiszakadt a lelkemből egy darab. És az a darab ami Te voltál. Szétszakadok a fájdalomtól miközben ezeket a sorokat írom, de tudom hogy neked innentől kezdve már csak is a boldogság jut. És ez az ami nekem a legeslegfontosabb, hogy Te nagyon boldog legyél. És megtaláld azt akiért igenis megéri küzdeni, változni és tenni. Remélem elolvasod majd ha látod és csak egy picit visszaemlékszel a sok szép közös emlékünkre mert én mindennap visszaemlékszem.

(Borzalmas érzés a közös számokat egyedül énekelni, a közös helyeinken egyedül járni, éjszaka egyedül aludni el az ölelésed nélkül, a jó reggelt puszid nélkül ébredni fel minden egyes kibaszott nap.)

Nagyon Szeretlek és örökre a szívembe zártalak. Sok-sok boldog pillanatot neked.

Puszi♥️

[nemasegelykialtas]

Ez nem egy búcsú üzenet, inkább vallomás:

Nem tudom nézel-e még, látod-e ezt, de keress meg kérlek, ha egy kicsit is hiányzom vagy bármi esélyt látsz ránk, ha néha még eszedbe jutok, ha szeretsz még, ha szoktál rám gondolni, ha akartál már, de nem tetted, akármi miatt. Csak kérlek, valahogy keress. Túl sok ez nekem. Túl sok idő telt már el nélküled. Nem bírom. Úgy érzem, hogy nagyon sokat változtam, most már jó társad tudnék lenni, önmagamat tudnám adni. Közben mégis, mióta nem vagy mellettem hiába haladok ezen az úton, valami húz le a mélybe. Napról napra egyre rosszabb. Egyre intenzívebb a hiányod, egyre jobban érzem mennyire szeretlek, mennyire fontos vagy nekem és mennyire fáj ez az egész, hogy nem lehetek melletted, nem tudok semmit rólad, nem tudom elmesélni neked a minden napjaim. Nem, nem vagyok jól. Egyre rosszabbul vagyok. Már nem tudok őszintén nevetni, de még az erőltetett mosolyt is bárki felismeri az arcomon. Tudom, hogy te most boldog vagy és lehet nincs is szükséged már rám, lehet nem is hiányzom, akkor biztos keresnél néha-néha, hogy mi van velem. Tudom, hogy szörnyű ember, barát, társ, szerető voltam, tudom mennyi traumát okoztam neked, úgy kijavítanám az összes hibámat, annyira be akarom bizonyítani, hogy az az ember eltűnt és már miattad új ember lettem, annyira meg akarom mutatni, hogy tudnál végre boldog is lenni mellettem, mindent megtennék érted, bármiről legyen is szó, de nem hagyod és mivel megígértem valamit, ezért be akarom tartani. Zuhanok egyre lejjebb a mélybe, egyre sötétebb van körülöttem, megyek vissza oda új emberként, ahonnan te húztál ki anno és csak te lebegsz a szemem előtt állandóan végig zuhanás közben. Ez egy mélyrepülés és nem tudom, hogy túlélem-e majd a végén, azt sem tudom lesz-e vége. Annyit tudok biztosra, hogy nélküled nem látom értelmét, hogy egyáltalán kitartsak az új énemmel. Sajnálom. Mindent sajnálok, ha tudnád mennyire. Ez nem csak pillanatnyi érzés, ez egy nem múló állapot, ahogy egyre jobban kínoz a hiányod és a szerelmem irántad, amit nem tudok megmutatni neked. Minden pillanattal egyre csak rosszabb. Úgy érzem kezd eltűnni a lelkem, felemésztődik, a szívem nálad hagytam és esély sincs rá, hogy valaha elkerüljön tőled, de jó helyen is van nálad. Romokban vagyok, a saját falam alá kerültem, miközben érted leromboltam az összeset és nem tudok kikászálódni alóla. Fulladozok a kimondatlan szavakban, tettekben, az elrontott hülyeségeimben, a makacsságomban, minden rosszban, amiket csak tettem veled. Semmi mást nem akarok, csak téged, megmutatni ki lettem, szeretni, ölelni, beszélni. Veled akarok elmúlni hosszú évek után, nélküled lehet csak óráim vannak vissza. Vajon keresni fogsz? Vajon szeretsz még annyira, hogy eszedbe jusson, hogy velem legyél? Vagy nem éri meg tovább várnom? Lehet lépnem kéne, de nem a feledés ösvényére, az úgyse sikerülne, sokkal nagyobb a szerelmem irántad, mint az Univerzum valaha lesz is. De ha elmegyek, remélem nem felejted el az utolsó kérésem, a fekete rózsát elsőként kiengedni kezeid közül a gödörbe. Nem tudom meddig bírom nélküled, kezdek eltűnni, pedig itt vagyok, újulok és változok folyamatosan, de a hiányérzet, az űr, amit csak te tudnál betölteni, lassan elnyel és nem fogom látni a fényt a sötétből. Belefáradtam már a folyamatos harcba egyedül, ez az eddigi legnagyobb csatám és úgy érzem vesztésre állok, mert nincs mellettem, akit szeretek. Nem köt le semmi, nem fog meg semmi, nem tudok figyelni semmire, nem vonja el a figyelmem semmi, egyfolytában csak te jársz a fejemben és nem tudok mit tenni ellene. Felidézem minden hibám magamban, minden tettem, amiket nem kellett volna megtennem, minden rossz tulajdonságom, minden rosszat, amiket valaha mondtam neked, hogy mindenen változtatni tudjak.

Megismertem magamat, letéptem a maszkokat magamról, tudom ki vagyok és mit akarok már, nem mások elvárásai szerint akarok már élni. A legnagyobb vágyam azonban továbbra is te vagy és egyre erősebb ez a vágy. Közben benned pedig lehet ez egyre jobban múlik el, mert a maszkok miatt félreismertél és már nem hiszel nekem. De ezt meg is értem, én is félreismertem magam éveken keresztül. Viszont minden szavam őszinte volt, sose hazudtam neked, egyszer sem. Tudom, hogy elrontottam, úgy nagyjából mindent. Elképzelni nem tudja senki mennyire hiányzol, mennyire akarlak, mennyire akarok veled beszélni, mennyire akarlak látni, mennyire szeretlek. Egy kicsit minden nap meghalok. Az utolsó döfést pedig én fogom adni saját magamnak. Elvégre hogy tudnék kétszer meghalni? Mindent tudsz már rólam, mindent elmondtam, tényleg nincs már olyan, amiről ne tudnál. Te ismersz a legjobban a világon. Jobban ismersz, mint én saját magamat sokszor. Mindenemet neked adtam, minden gondolatomat, bánatomat, örömömet, a szívemet, lelkemet, mindent, ami bántott, a bizalmamat, a lojalitásomat, az őszinteségemet, teljesen odaadtam magam neked. Néha csak vagyok a síri csendben, gondolkodok és olykor hallom már a hívó szavakat. Talán lassan mennem kéne. Lehet nem nekem való ez a világ, nem ide való vagyok. Folyamatosan elrontok mindent, máshoz nem is értek igazából, bántok másokat és bántom magamat is. Hiába változtam meg, másokat már nem is, magamat egyre jobban bántom, mert ezt tettem veled. Tudom, hogy csakis az én hibám, senki másé. Tömegben is úgy érzem magam, mint egy lakatlan szigeten. Nélküled nincs tovább számomra. Egyre erősödnek a hangok, a nevemen szólítanak és mondják, hogy lassan ideje mennem, már nem ment meg senki. Várom, hogy te megments, de tudom, hogy nem érdemelném meg és ezt fent is tudják. Talán már nem is akarsz tőlem semmit, nem hogy megmenteni. Akármilyen úton megyek, nélküled csak egy véget látok, amit a fülembe suttognak, talán tudnak valamit, amire én 22 éve próbálok rájönni. Azt hiszem te voltál a nagy lehetőségem a boldogságra, az életre, de ezt is elrontottam és túl későn ébredtem rá. Sajnálom. Lassan követem a hangokat, azt hiszem tényleg ideje lesz elindulnom, jobb lesz mindenkinek.

Örökké szeretni foglak Sz.💔

[prodigalson-world]

Kettőség van bennem.

Mennék én de te visszatartasz, már megint....

Ahogy a gyermek dacolva, csapkodva mondja, hogy:" Ne, nem akarom!" Úgy én is ezt a fajta viselkedést tanúsítom. Lehet én is gyermek vagyok? Lehet csak gyermek lelkű ember ki tüskés kabátot húz a láva olvasztó melegben. Lehet az a kabát sok lesz, melegem lesz, és túl tüskés, hisz kitudja, ki akar majd engem megölellni újra, úgy mint az nap? Lehet túl reagálom és az a természet nem is olyan hideg mely oly ridegnek tűnt számomra, lehet egy jó dolog de néha elbújok a füst mögé, amit a tüdőm présel ki önnön magából, hisz erre utasítottam de engem ki, hogy ezeket a dolgokat csináljam? Előttem pajzs, hátam mögött szemek, így élem mindennapjaimat de miért? Miért kell így? Nem kell félni, hányszor mondom magamnak, hogy az ágy alatt nincsen szörny, csak tükör, látom magamban azt akitől félek, a szerelmet. Félek tőle hisz bántott, persze én mentem bele, hogy a rózsás udvaron lévő bimbók kihajtsanak és ki keltek, mert akartam, akartam, hogy az a bizonyos érintés elég mélyen legyen, testem legmélyén, talán lelkem mélyén is....

Bele nézek az emberek szemébe és látom, hogy látnak, elveszek a szeme bogarában és nem találok ki, minden szem szép de legszebb.... a legszebb az amelyik lát és érzem, ahogy simogat, végig a testemen. Lehet kék, barna vagy akár zöld.... nincs még egy szem pár mint azok akik látnak engem, és ez jó, asszem.... Látni foglak és ha meglátlak úgy akarok bele nézni a szemeidbe, hogy igen, én vagyok az, és remélem az ördög szemeit látod majd a szemeim helyén, vörös és fekete, néha néha már túlzottan véres. Bízok benne, hogy rám nézel egyszer, és akkor.... akkor minden rám lesz írva, hogy mennyire szánalmasnak tartalak, szégyen rám, hogy védtelek, szégyen rám, hogy küzdöttem érted olyan emberek ellen akik csak jót akartak, persze nem neked.... az csak én voltam mégis azt mondtad, hogy az ajtó ott....

Mindig mondtad, hogy nem érted, hogy lehet haragudni emberekre, miért szánni rá időt? Igazad volt, én bánom azt, hogy szántam rád időt, na de nem a haragból.... az most van, és igenis oda szúrók ahova fáj, mert nekem ez kell, és te már soha többet, nem akarlak látni mosolyogni, vagy szomorúnak látni, nem akarlak egyáltalán látni, szégyellem, hogy mit tettem érted.... és te mit tettél velem.... és te ezt nem szégyelled, pofátlanság, undorító viselkedés forma, szörnyű vagy, remélem tudod. Egészemből egy rész voltál de ezt a részt már levágtam és új nőtt, egy jobb én. Jobb, hisz nem vagy benne. Kedves voltam hozzád de ezek után ne reméljük, hogy az leszek.

After dark....

[fuckinglove77]

Saját magam nyugtatására, egyre többet és többet használom a tumblit..

Szerencsére te nem látod ezeket...😃

#nyugtatás #magyar tumblisok #manó #remélem nem látod #biztos nem látod 😃 #hehe hoohoo

[rozsablog]

Nagyon ritkán tiltok le valakit..

De random csávó.. te nagyobb okot adtál rá, mint valaha bárki, akit ki nem állhattam.

Ui.: remélem látod.

#magyar #magyar tumblr #Kussolj #Csavo #Random

[tinaa01]

Szerelem

Szerelem

Tudnék mellette élni, de nem lehet.

Tudnék helyette mást szeretni, de nem teszem.

Én ŐT igazán szeretem.

Minden érintése, minden pillantása megváltás.

Minden ami tesz eme csodás.

Vele eltudnám képzelni az életem,

Vele eltudnák felejteni mindent.

Én ŐT igazán szeretem.

Őszintén szeretni nem tudtam milyen.

Megszokásból tudtam, de úgy nem lehet.

Egy pillantás kellett, és megtaláltam AZT a lelket.

Akit őszintén kimondom, SZERETEM.

Reggelente, jó reggeltre felkelni,

Majd jó éjszakára nyugodtan pihenni.

Vele megtaláltam az én világom,

Benne az én életemet is láthatom.

Remélem egyszer velem is magtalálja a világot,

A szeretetemből neki adok.

Neki adom a legtöbbet,

Mert kimondom azt, hogy őszintén szeretem.

Nagyon fájt mikor nem nem kaptad meg az üzenetem,

De ez csak a saját küzdelmem.

Sose felejtem el, mikor elsőnek megláttam a gyönyörű szemedet, és nem mondhattam, hogy mennyire szerelmes lehettem.

Veled szeretnék lenni,

de néha kell szenvedni.

Én rá mindig várni fogok,

És szeretném, hogy Ő legyen az én csodatos párom.

Figyelek rá, hatással van rám.

Nem tudom miért, de mindig vele akarok lenni.

De..

Már nem ölel,

Már nem csókol,

Már nem fogja a kezem,

Talált valaki mást helyettem.

Ő mindig itt lesz a szívembe, és helye mindig lesz benne.

Ilyet sose mertem mondani, de Ő rá bármennyit tudnék várni. "Legyünk csak barátok"

De legalább az illatát ígyis erezhetem, mikor sajnos nem lehet mellettem, és nem fogja kezem.

Elvileg a sors mindenkinek szánt valakit.

A lelke megérintett, remélem hozzá fog sodorni.

Egy álom lenne, amit csak mi elhetnénk meg.

Megismertelek Téged, de félek,

hogy Te is lelépsz ahogy más tette.

Pedig szerettelek a szívemből nem eresztelek.

Ha kérdezel bármit én felelek neked.

Nem érdekel a fájdalom, csak Te legyél boldog.

Azon a napon mikor először hisztiztem neked,

Jobban fájt, mint mikor nem jönnél vissza értem.

Sokat nem tudok nyújtani,

De neked meg akarok felelni.

Egy rossz ember vagyok a világban,

De ahogy beleptél, csakis Téged látlak.

Remélem egyszer majd látod,

És megtalálod velem az én boldogságom!

Sokat szeretnék még fejlődni,

De csakis Veled tudnám elképzelni.

SZERETLEK!

#Ő #Szerelem #Szeretem #Életem #Mindenem

[tiredofakepeople]

Több mint fél éve.. hogy nem beszélünk, nem tudok rólad semmit, azt hogy milyen napod volt mik történtek veled. Biztos azt gondolod, hogy már rég elfelejtettelek pedig nem így van sőt, szerintem azóta nem telt el 1 nap se, hogy ne jutottál volna eszembe. Egyáltalán nem haragszok, sőt örülök, hogy egykor szerettél hisz ezek a mai napig pozitív emlékek. Igazából fogalmam sincs mit akarok ebből kihozni, hiányoznak a beszélgetéseink, még a baráti része is hisz egyben nagyon jó barátom is voltál. Hálás vagyok hogy az élet egykor összesodort minket még ha csak egy kis rövid időre is mert én veled tényleg önmagam lehettem. Sose gondoltam volna hogy így végezzük de sajnos ez így alakult, de legalább megismerhettem egy csodás embert (sose hitted el nekem de tényleg van benned valami amitől különleges vagy). Számtalanszor szerettem volna írni neked , de sose volt bátorság elküldeni, de a jegyzeteim a mai napig tele vannak neked szánt üzenetekkel. Remélem azóta boldog vagy és sikerül elérni a céljaidat amiket kitűztél, valamint pozitív irányba változik az élted. Én büszke vagyok és leszek rád amíg csak élek, hisz te egy nagyon erős ember vagy. Nem tudom hogy én eszedbe jutok e néha de ha igen remélem legalább pozitív emlékkel. Emlékszel arra a könyvre amit tele írtam neked idézetekkel? Ha bármikor úgy érzed lapozz bele nyugodtan hisz tele van pozitív dolgokkal. Ha szükséged lenne rám bármikor (kétlem) tudod hogy elérsz bárhol hisz sehol se tiltottalak le. 1 szónak is 100 a vége , hiányzol akármennyire is szar bevallani de ez van, talán sose látod ezt , vagy el se olvasod ha netán látod de talán így is megszabadulok egy tehertől. Ha a végigolvasás után se esett volna le igen neked szól Gyagyás💜. Remélem azóta minden rendbe jött!

[nemlehetezigy]

Nem tudom, látod-e, de hátha figyelsz. Remélem minden rendben veled, drága kicsi lány.

Sokat gondolok rád.

Bízom benn, hogy rendeződtek a dolgaid/tok, s minden rendben van veled/tek. Remélem, majd egyszer, írsz nekem pár sort, hogy hogy alakult az életed.

Szívvel gondolok rád. ❤️

[he-loves-me-not]

A mi történetünknek itt most vége van. Soha nem gondoltam, hogy ez igazából ennyi lesz. 4 hónap. Igazság szerint nagyon nagyon csalódott vagyok, mert én embert ennyire még nem szerettem, mint ahogy téged szeretlek. Én nem akartam hogy ez csak ennyi legyen, én akár az egesz életemet el tudtam volna veled képzelni. De Te ezek szerint nem...akármit, tényleg bármit megtettem volna érted. Tűzbe mentem volna érted ha arról lett volna szó. Annyi minden történt, megannyi jó, és megannyi rossz. De én nagyot csalódtam. Egy szombat este Te leírtad nekem, hogy mennyit gondolkodtál rajtunk, és arra a döntésre jutottál és így döntöttél, hogy te nem akarsz velem kapcsolatot. Amikor én ezt elolvastam, lehet tipikus szöveg, de a szívem megannyi darabra tört, ott, abban a pillanatban elvesztettem mindent, mindennek vége lett. Az faj a legjobban, hogy ezt nem személyesen, hanem írásban tetted, nem mertél odaállni elém , és ezt bele mondani a szemembe. Legalább ennyire megtisztelhettél volna, de nem, neked így jobb volt. Valahogy éreztem igazából, hogy ebből az egészből ez lesz, mert egyáltalán nem úgy viszonyultál hozzám, mint elotte kb 2 héttel. Én elmondtam neked mindent, mindent amit érzek irántad, azt hogy én mennyire szeretlek, mennyire szerelmes vagyok beléd. Te nem érzel irántam semmit, és nem is tudnál belém szeretni, ezt írtad le nekem. Mit kellett volna tennem? Mert az egesz igazából az én hibám, hogy idáig fajult ez az egesz. Pedig nagyon abba a hitbe voltam hogy ez működni fog, és hogy minden rendben van. Azt kérted még utána, hogy mi legyünk barátok, hogy tudnék a barátod lenni? Igy?! Mond meg hogyan és akkor talán. De te is tudod, nem egyszer nem kétszer elmondtam, hogy nekem ez nem menne. Én nem tudok rád barátként tekinteni. Megtörtént az, amitől én mindig is féltem, elveszítettelek, örökre. Soha többé nem láthatlak, soha többé nem hallhatom a hangod, soha többé nem ölelhetlek meg, többé nem mondhatom el neked a problémáim, többé nem lesz az, hogy csak ülünk és kibeszéljük az életet, a problémáinkat, vagy éppen vicces sztorikat mesélünk egymásnak és hajnalig fent vagyunk ezeken nevetve. Többé nem bújhatok hozzad egy hosszú nap után, nem lesz ki felvidítson. Többé nem tudom, hogy éppen hogy vagy, milyen volt a napod, mi történik éppen az életedbe, ezeknek mind vége van. Mindennek vége van. Mondhatom hogy számomra ez egy lecke volt ez a 4 hónap. Megtanultam azt, hogy soha nem szabad kötődni egy olyan emberhez aki nem erez úgy ahogy én, soha nem szabad egy olyan embere beleszeretni, aki soha nem szeretne viszont, vagy még csak meg sem próbálná. Te voltál az egyetlen ember akit igazan tiszta szívemből szerettem/szeretek. Iszonyatosan nehéz téged elengednem, és elfogadnom azt, hogy Te többet már nem vagy az életem része. De el kell fogadnom, és muszáj, hogy elengedjelek, mert tudom hogy te meg én soha nem leszünk MI. Iszonyatosan hiányzol minden egyes nap, minden perc és minden másodpercében, próbálom elterelni a gondolataimat de egyszerűen nem megy, a fejemben a Te hangodat hallom, ezerrel pörögnek a közös emlékeink a fejemben, újra és újra. Leginkább arra lennék kíváncsi, hogy vajon te hogy vélekedsz erről az egészről? Szoktál ezen gondolkodni? Hiányzom neked egyáltalán? 3 nap alatt továbbléptél már? Ezekre szeretnék választ, de már soha nem fogok. Mert VÉGE VAN. Remélem innen is, bar tudom, hogy nem látod és nem is fogod soha. De remélem jól vagy, és te könnyen tovább tudtál lepni, és hogy minden rendben lesz az életedben. Váltsd valóra az almáidat mert megérdemled, én csak ezt kívánom neked. És bízom abban, hogy egyszer majd a távoli jövőben talán még egymásra talalunk...bar erősen kétlem...nagyon szeretlek és hiányzol!🤍

[weedamka]

(nemsaját)

"I'm scared Runinnnnn mannn

Runin man Életem végéig egy öntudatlan eszetlen barom narkós leszek Hát tényleg csak ennyire vagyok képes Hogy a receptoraimat jutalmazgassam Kávéval energiaiitallal cigivel pornó val Végül kokainnal Ha egyáltalán ez az De mindig ott van a háttérben ez az iszonyat feszület Még ha euphoria is van Örökös harc Magam ellen? De miért Miiiiiiiiiiiert vagyok ennyire befeszulve Pedig a nóta is mondja hogyha befeszulsz akkor vesztettem Miért nem értem meg ezt a leckét Komolyan te hogy látod Miért vagyok ennyire elbaszott narkós létező ebben a világban? Miért ezeket a kordinatakat vettem fel ? Miért ezekkel azonosultam Miközben ezer meg egy másikkal is tehettem volna ezt Most csak az van hogy azt érzem már évek óta Hogy nem kapok levegőt És csak a fejembe letezem Szörnyű tapasztalás még akkor is ha tudom hogy ez egy illúzió attól még kurvara valosagszeru Miért nem tudok egy kicsit kevésbé a falig menni befeszult fejjel kicsit lazabbnak lenni Kicsit másért élni Annyira nehezen kapcsolódok emberekkel hogy az már fáj Te vagy most a legközelebbi kapcsolatom Ezért írok ódákat neked hajnal 4.30 kor Hátha te tudod a tutit DaniAzt mond meg hogy te mit látsz amikor rám nézel Hol tevesztek hol tudnék javítani Basszus kulcs Im lost in space Vágod és még úgy meg esztetizalom ezt a beszűkült tudatallapotot ezzel is erősítve az azonosulast vele Romantizslom az elveszettseget Amikor basszameg nekem is meg kéne találni magamat Annyira le ga alább mint a szomszéd julinak Vagy karcsinak Egy ember vagyok én is basszameg De miiiiiiiiiert mindig negativ Miért nem lehetek Laza Boi like u Benned azt csipazom megmondom a frankot Hogy érzem benned ezt a hasonló elveszettseeg eerrzest ami engem is kínoz De közben meg én úgy látom hogy erre van egy kurva jó válaszod Hogy ok? So then Fuck off all És ezt lazán küldöd és természetesen És téged szeretneeeeeek az emberek Köztük én is Kérlek írj vmi okosat ha felkeltél hátha tudsz segíteni BAJ ban vagyok Benne vagyok a pácban Mindannyian benne vagyunk a pácban És meg fognak sütni Ezt hamvas írja Olvasnom kéne újra narko helyett"

az egyetlen barátom vagy/voltál bazdmeg, mit csináltál magaddal és miért leszel évekig elzárva mindentől mindenkitől amikor pont hogy a komfortzónádból akartalak mindig kimozgatni, te bolond, nincs nálad nagyobb szívű és emberibb ember a kurva környéken de talán máshol sem, azért remélem hogy fogunk még együtt barangolni, ahogy 4 éve elterveztük, és tettük is sokáig

#oc