#Elfogadni

[orsiisworld]

Akkor most hogy is van ez?

Egy új társaság

Ha sokat telefonozol, bunkó vagy

Ha csak nézelődsz és hallgatsz, szégyenlős vagy

Ha sokat beszélsz és nem félsz megtenni dolgokat, akkor nagyon felszabadult vagy

Hol az arany közép út akkor?

#pillanat #gondolatok #èrzèsek #boldogság #magyar #minden #szeretet #szövegek #tumblr #apró örömök #társaság #társ #barátok #barátság #új #nem tudom #helyes #élni #élet #miért #emlékek #emlékezés #múlt #jelen #jövő #emberek #elfogadás #elfogadni #nevetés

[csakszavak]

Sok időbe telt, mire rájöttem és elfogadtam, hogy vannak dolgok, amelyeket nem kell megérteni, csak elfogadni és elengedni…

#magyar tumblisok #magyar idézetek #magyar tumblr #tumblr quotes #idezetek #tumblr #sajat iras #saját érzelmek #sajat erzes #quoetes

[idonttalkwithpplhere]

Felesleges beszélni egy olyan embernek, aki nem tudja elfogadni, ha nem neki van igaza.

#tiszteletlen #lekezelő #beképzelt #önfejű #nincs értelme #személyiség #elegem van #magyar #magyar tumblr #magyar tumblisok #érzések #emberek #beszéd #hallgatás #saját

[algebraicvarietyshow]

amúgy a magyar-interjú csak megerősít abban a hitemben

hogy mennyi szart köszönhetünk a tf-beszéd generációnak, akik azt hitték, hogy találtak valami nagy értékalapú politikai közösséget, miközben csak szimplán nem bírtak elfogadni egy első fordulós választási vereséget

[szaszithoughts]

Amúgy, csak velem van az, hogy egy bizonyos emberrel nem tudom lezárni a dolgokat? Teljesen kilépett az életemből, de valamiért úgy érzem, hogy amúgy tökre nincs vége a sztorinknak. Tényleg igaz ahogy érzem, vagy csak szimplán nem bírom elfogadni és felfogni hogy ennyi volt?

#tumblr #szerelem #depresszió #magyar #gondolat #halál #fájdalom #hiány #szeretet #érzelem #érzések #hiányzol #saját gondolat #magyar tumblr #magyar tumblisok #fáj

[pajjorimre]

Azt hiszem megtaláltam az ideális karácsonyi playlistet

no karajmarika meg laszkriszmasz, hanem

Listen to Christmas Cocktail Jazz, a playlist by Relax Cafe Music BGM on #SoundCloud

https://on.soundcloud.com/gfPy3

pucér karácsonyi jazz-válogatás, csak a tumbli nem hajlandó linkként elfogadni, úgyhogy ide kellett kopipészelni, mint egy fuking ősember.

[thismadeitshit]

Még mindig nem tudom elfogadni magamat

#magyar #artists on tumblr #hungary #black stories #tumblr #magyar tumblisok #magyar tumblr #saját #egyedül #fájdalom

[csacskamacskamocska]

Önállóság

Beszélgettem egy ismerősömmel tegnap és két dolgot mondott. Egyrészt megkérdezte, hogy hogy a fenébe nézek ki jó tíz-húsz évvel fiatalabbnak a koromnál. Az arcplasztikáról tud, azt mondta, hogy nem arra gondol, hanem összességében. pfff. Szerintem nem nézek ki fiatalabbnak, hanem fiatalabb érzetet keltek. Az nagy különbség. A lendületesség, a gondolkodásmód, a nem szokványos érdeklődések vagy egyáltalán a nyitottság megmaradása az új dolgok felé, ez adja ezt a hatást, nem teljesen a megjelenés. Amúgy persze nagyon jólesett, pedig tudom, hogy ez is egy sérülés, hgy az ember fiatalabbnak szeretne látszani a koránál. Mert azt gndoljuk, csak akkor lehetünk/voltunk vonzók. Erre azt mondta, hogy ahogy ezt a dolgot kezelem, ahogy beszélek róla, neki az is egészen elképesztő. Másrészt, azt is mndta, hoogy túltolom az önállóságot, nálam túl dominánsan jelenik meg, hogy jól érzem magam egyedül.

Heverésztem tegnap a szállodai szobámban (még mielőtt a haverfőnökkel beszéltem volna) és határozottan emlékszem, hogy azon merengtem, hogy ha mos pasival lennék itt, akkor szívesen elszerelmeskednék egy félórát, egyébként meg biztos neki is tetszene az egész, olyan kis modern meg luxus meg streil, és élveznénk a lelassulást, a feladat és sürgetésnélküliséget, a meleg időt, a bájos várost, kávét, fagyit, a füvészkertet (az kurvajóhely). Eszembe jutott, és tudom, hogy jó lett volna, de mivel egyedül voltam, ugyanezeket egyedül élveztem. Viszont, az tényleg érdekes, hogy ha egy férfi van egyedül, és ügyes, talpraesett, fúr-farag, utazik, megszervez, megold, épít, gyarapít, de még ráadásul főz, takarít, mindent csinál az fantasztikus, nagyszerű, értékes és rohadtul vonzó, addig egy ugyanilyen nő, mint egy megközelíthetetlen, zárt világ amibe egy férfi nem tudja hova helyezkedhetne. Mondta a haverfőnök. Nincs rá szüksége a másiknak, nem fogják értékelni, nem érezheti magát pótolhatatlannak. És, hogy ez rajtam nagyon látszik, hogy én egyedül száguldok. Bántott és dühös is lettem. Hogy van az embernek egy nyomora, hogy nem talál magának társat, és elkezdi megoldani az életét, hiszen nem tehetem, hogy lekuporodok egy csendes sarokba és sirdogálok, hogy de szar, nincs senkim, megáll a világ, hát egy fiókot nem tudok kihúzni egyedül, milesz velem... szóval az ember elkezdi megtanulni a dolgokat és elfogadni, hogy lehet, hogy nem tökéletesen oldom meg, de működik, halad, elpöfög az életem, néha lejtőn meg még tényleg száguld is. Erre azt mondja valaki, hogy ha csendben ücsörögnék jobb esélyeim lennének. Igen, valamelyest igaz, mert alig van szabadidőm, mert azért sem társkeresőzök, mert még az appot sincs időm megnyitni, annyira meg nem feszít a dolog. Biztos túlzás egy ennyire kicsi kínálatban további elvárásokat támasztani, és nem úgy gondolkodni, hogy jajdejó, hogy valaki rámnézett, hát hova ne szarjak örömömben. Közben érteni is vélem amit mond a haverfőnök, mert kicsit én is megijedek, ha egy férfi mindent jobban főz mint én (ami nem nehéz amúgy mert nem igazán izgat fel a főzés), mert eleve vesztes megmérettetésben az ember nem szívesen indul. És még sütni is tud (miért ne tudhatna) akkor ezeket az elemi dolgokat, hogy mi is vagyok én a kapcsolatban ezt kihúzhatjuk. Nem szakács, a gyomrán keresztül már nem fogom megfogni. Szóval, a talpraesett, önálló és nem kiszolgáltatott nő, bár elismerésre méltó sok férfi szemében, de nem annyira vonzó, mint amelyik nő láthatóan nem boldogul egyedül a konzervnyitással.

Pedig, pont ugyanannyira össze tudunk törni.

#önállóság #lendület #magány #kapcsolatok #társ #04-07

[i-hate-distancee]

Mennyi év eltelt, és nemhogy feldolgozni, még elfogadni sem tudtam hogy mi történt..

[orban1geci]

Chomsky: A hatalom tízparancsolata

Az Orbán-rezsim ebben hibátlanl teljesít, 10/10

Az embereket le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal.

A nép a nemzet megmentőiként tekintsen a vezetőire

A nép mindig legyen készen arra, hogy valami rosszabb következik.

A népet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára.

Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat

Az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra.

Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani

A népet el kell zárni az objektív tájékozódás minden forrásától.

A nyájszellem erősítése!

Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében.

bővebben:

1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.

2.) A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.

3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a “fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a “szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a “feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.

4.) A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek, akik ezt az érvet (“majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”) évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és elfogadni.

5.) Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell megfogalmazzák az üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.

6.) Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.

7.) Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.

8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.

9.) A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.

10.) Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. Megfoghatatlan, érzelmi töltetű, nagy és közös célokat kell kitűzni, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkesítsék a tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a törekvéseinket határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni kell.”

#Noam Chomsky #Chomsky #tízparancsolat #hatalom

[bluestrawberrycoffe2]

semmi

elfogadni a semmit,

a cselekvőképtelenséget.

elfogadni a magányt,

mint jóbarát.

elhinni, hogy ez a kalitka

egyszer majd kinyílik,

elképzelni, hogy az átok

egyszer majd megtörik.

#magyar #magyar tumblisok #magyar tumblr #magyarversek

[emlekeimkonyvtara]

Nehéz elfogadni hogy már nem teszel értem semmit

#magyar #hungary #sajat #sajat szoveg #sajat iras #fajdalom #önutálat #szerelem #öngyilkos gondolatok

[algebraicvarietyshow]

tudom, miért van paywall mögött, de amúgy akkor ennyit ezekről az előválasztásokról meg nikki haley-ről

[szarazkartoneszmek]

Társfüggőség

Találtam egy érdekes témát (Wikipédia: Társfüggőség). Tegnap még nem is tudtam róla, hogy ilyen is van, ma meg olvasom, hogy milyen kiterjedt jelenség. :o Végigolvasva a tünet listát, egy két helyen azért összezavarodtam, például, hogy az is tünet, ha nem kell másoktól semmi, de az is, ha igen, meg azok a dolgok, amivel egyedül tölti az idejét. Gondolom, hogy extrém esetkre gondol?

Szöget ütött a fejelbe, hogy mennyire elterjedt a társadalomban, és elgondolkodtam, hogy vajon érintett vagyok? Mennyire? Miben nyilvánul meg?

Például az tény, hogy nem igazán keresem a társaságot. A múltban jobban foglalkoztam ezzel, szép lassan szoktam le róla, mert nem illettem bele a közösségekbe, mindig kisodródtam a legszélére, vagy kipiszkáltak, és nem jöttem rá, hogy mi volt az ok.

Ettől persze óvatos vagyok, főleg olyan helyeken, ahol tartósan szeretnék maradni, mint egy munkahely. Biztos mindenki hallotta már, hogy "dolgozni mész oda, nem barátkozni".

Hatszor is meggondolom, kinek mit mondjak, mennyit beszélgessek, és miről.

Valami biztos másképp van nálam drótozva, azt észreveszem, hogy bizonyos dolgokra, témákra másképp reagálok. Ami miatt aggódnak, szörnyülködnek, az nekem sokszor semleges, és mást tartok fontosnak. :) Van ez így.

Viszont van olyan dolog, amiben hajlamos vagyok arra, hogy megpróbáljak mások kedvében járni. Például a rajzaim ilyenek. Főiskolás koromban rászoktam, hogy rengeteg fan artot rajzoltam. Az motivált, hogy ez tetszett másoknak, és abban bíztam, hogy ezen keresztül majd elfogadnak, megkedvelnek. Csakhogy ez egy illúzió. Minden kedves szó és komment ellenére, azok az emberek azért gyűltek oda, mert az eredeti alkotást kedvelik. A fan artoknál nem látják meg a kép készítőjét. A hangsúly azon van, hogy a kedvenc karaktereiket lássák még többet.

Közben a saját munkáim megsínylették ezt az időszakot, ellaposodtak. Nyilván a rajzolást gyakoroltam, és én is szórakoztam, mert nem rajzotlam olyasmit, amit nem kedveltem, de ez csak a rajongó statuszomat fejezte ki, az értelmezéseimet a karakterekről, de a saját dolgaimat, a saját gondolataimat, a saját világomat nem, és ettől hiányérzetem volt. Amikor abbahagytam a fan artokat, el is tűnt a közönség. XD

Jó, most nevetek a butaságomon, de akkor azért rossz érzés volt, hogy hirtelen senkit nem érdekelt.

Minél többet vagyok egyedül, minél kevésbé vetem alá magam annak, hogy másoknak rajzoljak, annál inkább jön a felszínre, amit én meg akarok csinálni.

Úgyhogy most az van, hogy igyekszem elfogadni, hogy van valami, amit csinálok, ez vagy tetszik másoknak is, vagy nem, de ne azért csináljam, mert azt hiszem, hogy ez tetszeni fog valakinek.

Egyébként ez nehéz.

Ha megosztom, akkor vajon befolyásol, hogy olyan képet csináljak, ami népszerű téma/technika? Ha nem osztom meg, akkor miért csinálom? Nehéz kiegyensúlyozni, hogy azt mondjam, amiről beszélni akarok, de úgy, hogy az közben másnak is szól. :D

Ezúton elnézést iskérek, ha valaki kívánságot, témát stb. mond nekem, de nem születik belőle alkotás. Nem arról van szó, hogy nem érdekel, hanem most olyan időszakban vagyok, hogy ki kell egy kicsit kapcsolnom a külső hatásokat.

#pszichológia #társfüggőség #rajz #emberek #társadalom #függés #személyiség #művészet #befolyásolás #befolyásolhatóság #közösség #hatás #fan art

[pszichiatriaiintezet]

Nyílt levél a fiúnak, akit jobban szeretek, mint eddig bárkit az életemben.

Ha megkérdeznek rólad, gyakran elmosolyodom..

A szemeidben mindig láttam azt az embert aki valójában te vagy. Álarcok és egó nélkül.

Sokat gondolkoztam, hogy én valóban mindig saját magamat mutattam-e neked. Szerintem sokszor nem. Az én álarcaimon mindig is sokkal nehezebb volt átlátni. De a te véleményed mindenki más véleményénél jobban érdekelt. Mindig.

Most azt kellene mondanom, hogy csodálatos ember vagy. Az vagy, az álarcok és minden nélkül. Az, aki te valójában vagy. Csoda. Szeretni téged pedig egy furcsa játék. Bele szeretni az álarcaidba. Szeretni téged vakon. Ezt tettem. És nem fogok hazudni, szerettem őket. Volt a vicces, semmi gonddal nem törődő éned. Volt a hideg, durva és érdektelen. Őszintén ez volt amit legkevésbé kedveltem. De az is te voltál. Akkor is melegek maradtak a kezeid.

Annyira nagyon azt akartam, hogy minden jól működjön. Annyira akartalak téged. De mindennél jobban akartam, hogy te is ugyanúgy akarj engem. Akartam azt az undorítóan nyálas szerelmet. Akartam a boldog befejezést. Pillangókat a gyomromban. A rózsaszín ködöt. Az ígéreteket. Felnőni veled. Esőben csókolózni. Dalt írni rólad. Verset. A csodálatos kék szemeidről.

De amint a valóság arcon csapott. Amint megtudtam, hogy ezek irreális dolgok, én már csak téged akartalak. Elfogadni mindeneddel együtt. Várni téged. Az otthonod lenni. Egy menedék akartam lenni. Az őszinte és tiszta szerelem. Ami feltétel nélküli. Amikor nem tudod megindokolni hogy miért szeretsz valakit. Csak érzed. Minden egyes hibájával együtt szeretni. Ösztönözni hogy jobb legyen. A legjobbat kihozni belőle. Támogatni. Mindenben. A szomorúságban, a boldogságban.

A gondolat, hogy elveszíthetlek megöl belülről. Felébredni egy olyan világban ahol te nem vagy. Csak mély szomorúság.

Nem tudom hogy érzel most. Sokat gondolkodhatsz ezen. Mindig érezlek téged. Tudom hogy a szíved soha nem akar hagyni. Tudom hogy a szíved velem van. Mert érzem. De azt hogy mit gondolsz. Azt hogy minden velük történt esemény után mihez akarsz kezdeni azt nem tudom. Sokszor két ember nagyon szereti egymást, viszont nem maradnak együtt.

Megjavítani a dolgokat és kommunikálni nem egyszerű. Főleg, ha két embernek teljesen más a gondolkozásmódja. Más a szerelemről és a szeretetről alkotott képe.

Soha senki nem mondta ezt nekem. Azt hittem régebben, hogy a kapcsolatom normális és nyugodt lesz.

De megérte. Minden sírás és fájdalom megérte. Miattad. Mert a boldog perceinket nem cserélném el semmire. Mikor sírtam a boldogságtól. Mikor azt éreztem, hogy igen, te vagy az az ember akit akarok. Mikor azt éreztem, hogy nincs lehetetlen. Mikor annyira szerettelek, hogy semmi más nem számított. Azt éreztem, hogy igazán élek. Hogy igazán érdemes élni.

Nagyon sokat tanultam ebből. A kapcsolatunkból. Az első, nagy és igazi kapcsolat elveszítése igazán fájdalmas. Főleg ha mindkettőnknek az első igazi és nagy szerelme volt. Képtelen vagyok elengedni téged és te is képtelen vagy rá. Azt viszont nem tudom, hogy megéri-e harcolni egymásért, saját magunkkal. Megéri-e? Minden nagyon reménytelennek tűnik. És nem tudok válaszolni ezekre a kérdésekre. Egy dolgot tudok biztosra, mégpedig hogy nagyon szeretlek. És ha már minden kötél elszakadt. Ha már minden megoldást megpróbáltunk de semmi sem működik. Ha nem tud működni a kapcsolatunk. Akkor el kell, hogy engedjelek. Azért hogy boldogabb lehess. Szerelmem. Hogy láthassam. Az igazi boldogságodat. A lelki békédet.

“ Az életed”

[csaklegyazenyeem]

Rossz embert szeretni.

Olyan sokan szenvednek ma párkapcsolatokban, mert nem hajlandóak elengedni azt, akivel jelenleg kapcsolatban vannak.

Tudják, hogy a kapcsolat nem működik, de nem hajlandók elmenni, mert úgy érzik, képesek lehetnek megváltoztatni az embert.

Szerintük hajlandóak bármilyen messzire elmenni azért, hogy az illető továbbra is „szeresse őket”.

A legnehezebb szempont, hogy mindent abban a reményben tesznek, hogy az illető megváltozik, még akkor is, ha az illetőnek nem áll szándékában megváltozni.

Ha most olyan kapcsolatban élsz, ahol az illető több fájdalmat okoz neked, mint boldogságot, akkor ideje elengedned.

Elfogadni, hogy a dolgok nem működnek, a legjobb megközelítés ahhoz, hogy elkerüljük, hogy még jobban megbántsanak egy ilyen kapcsolatban.

Kulcsfontosságú, hogy beismerd magadnak, hogy a kapcsolatod romlott.

Olyan sok embert látok, akik szenvednek a jelenlegi kapcsolataikban, mert nem hajlandóak szembenézni a valódi természetével.

Ha a mostani kapcsolatod nem működik, tégy meg egy szívességet és ne erőltesd, minél jobban erőlteted, annál jobban fogsz fájdalmat okozni magadnak hosszú távon.

Senki sem veheti el a boldogságod, ha nem akarod, hogy elvegyék. Boldogságod a kezedben van, boldogságod tőled függ.

Ha nem akarod, hogy mások továbbra is rosszul bánjanak veled...... megvan az erőd, hogy megállítsd őket.

Fogadd meg a tanácsom, és legyen bátorságod elhagyni az asztalt, amikor már nem szolgálják a tiszteletet.

#gondolatok #foryou #magyar #csalódás #magyar tumblr #foryoupage #bizalom #foryopage