#barátom aki voltál

[holdakcsillagok]

Kint söröztünk az aquincumi kertben, réteges emlék, gyönge, őszi ég, elmotyogtam egy gyerekkori versem: „Sárgult a lomb, de nem hullott le még”, sárgul a lomb és minden perc utolsó, illir táncosnő köldökét riszálja, a gyom között latin szabásu korsó, biciklit hirdet kétméternyi tábla, langyos a lég, a füst is tündököl, a vonaton szöllő-szagú kosár, a sűrű illat hajunkra ömöl, csordultig érett, s szétbuggyant a nyár —

Nemes Nagy Ágnes, „Félelem”, részlet

#nemes nagy ágnes #félelem #barátom aki voltál #holdakcsillagok

[ultra-foreveralone111-things]

Szeretlek

Akkor is most mindig is szeretni foglak. És hogy pontosan miért is szeretlek?

Azért mert pont akkor jöttél az életembe amikor tényleg nem számítottam rá nem kerestem a szerelmet. Hirtelen jöttél és el söpörtél mindent . Te vagy és voltál az az a személy aki abból a mély pontombol ki húzott és azóta még hanybol ki huztal.

Minden hibammal együtt szeretsz , hiszen annyi szeretet van benned és kedvesség. Nagyon sokszor meg se érdemlem ezeket tőled , de mind ezek fejében is kitartasz mellettem.

Nem csak a szerelmem vagy, hanem a társam a barátom és minden is egyben.

#saját #szerelem #erzesek

[n-y-c-t-0-p-h-0-b-i-a]

K

Még mindig nem tudom elhinni hogy nem vagy többé. Nem ezt érdemelted és a családod sem.. Tudom hogy annyi terved volt.. annyi mindent megkellett volna még valósítanod. Annyira kedves embernek ismertelek. Annyiszor rád akartam írni, de nem tettem amit nagyon bánok. És most hogy nem vagy, minden annyira más Nélküled... Nem így kellett volna ennek lennie. Annyi ember szeretett... Élned kellett volna még, nagyon sokáig. De mostmár jobb helyen vagy. Már nem szenvedsz, nem fáj semmi.

Köszönöm neked a gyermekkori időt együtt, köszönöm hogy ismerhettelek, hogy megannyi jó emléket adtál amikor gyerekek voltunk, és hogy emlékeztél rám, és én is rád. Nagyon jó gyerekkori barátom voltál. Annyira jó voltál és annyira fiatal...

Aki ismert, annak a szívében egy kedves, mosolygós lány leszel mindig. És egy nagyon jó ember. Nyugodj békében te csoda!😭🕊️🖤

[takemetochurch13]

Egy fiatalember felhívta a barátját, és azt mondta:

- Pénzre van szükségem, anyám beteg, nincs pénzem gyógyszerre.

A barátja így válaszolt:

- Rendben, kedves barátom, hívj fel este.

A fiatalember este így is tett, de a telefon ki volt kapcsolva. Újra és újra próbálta hívni, de végül belefáradt és elment, hogy keressen egy másik barátot, aki segíthetne neki, de nem talált senkit...Szomorú és csalódott volt abban a barátban, aki cserbenhagyta őt és kikapcsolta a telefont, amikor a legnagyobb szüksége lett volna rá. Amikor hazament, talált egy zacskó gyógyszert a párna mellett, ahol az édesanyja aludt. Kérdezte a bátyját, hogy honnan van a gyógyszer, aki ezt mondta neki:

- A barátod eljött a receptekért és megvette a gyógyszereket.

A fiatalember szíve megtelt hálával és rögtön barátjához indult. Mikor megtalálta őt, megkérdezte tőle, "hol voltál?"

Ő így felelt:

- Barátom, eladtam a telefont és megvettem a gyógyszereket az édesanyádnak.

Érted, hogy mi az igazi barátság? Igaz barát nem teszi keresztbe a karját, amíg a másiknak gondja van. Az igaz barát egy másik anyától származó testvér.Áldott legyen minden ember, aki akkor is a barátod, amikor bajban vagy

@littlepinkheart egyetlen és igaz💓💓

#igazsag #szeretem #magyar #szeretet #szeretlek #mindig #nagyon szeretlek #legjobb #mindenem #mindig csak ő #legfontosabb #mindennél jobban #szükségem van rád #hianyzik #hianyzol #igazság #mindennéljobban #minden róla szól #hiányzol #igaz

[csacskamacskamocska]

Szeretném tudni

hogy a bántalmazók valaha is tudatába kerülnek, hogy amit tesznek az bántalmazás? Egyszer akartam indítani egy vlogot a pszichológiai ellentmondásokról. Azokról a dolgokról amiknél nehéz meghúzni a határt vagy eldönteni, hogy az adott dolog kóros vagy elfogadható mértékben deviáns. Vagy csak egy érzelmi zsákutca, pingpong az idegsejtek között, aminek a leállításáért mi magunk vagyunk a felelősök. Vagy mi a fenét kell kezdeni az ellentmondó tanácsokkal? Azt szoktam meg gyerekkoromban, hogy állom az érzelmi ütéseket, aztán elhurcolom a sérelmeket, hogy majd később, majd amikor egyedül vagyok, elbánjak velük. Mivel ehhez szoktam, hogy rázáródok a "problémára" és majd a vackomon megrágom, lenyelem és kiszarom, ezt csinálom most is. Így aztán előfordul, hogy napokkal később jön a fless, hogy úristen, tényleg ez történt? Tényleg azt mondta... ez, ez, elképesztő! Ez kurvára nincs rendben! De én akkor, ott, nem tudtam válaszolni. Ez a baj. Hogy az adott pillanatban csak tartom a pajzsom, csak túl akarok élni, és egy óra múlva vagy másnap csak azt érzem, hogy uh, „túléltem” túl vagyok rajta, minden oké, mehet tovább a film. Aztán a vágószobában döbbenek rá, hogy ez meg az klasszikus bántalmazás. De akkor, akkor már mit tehet az ember, odarohan a másikhoz, hogy nézd mekkora seggfej voltál... két napja vagy egy hete...? Nyilván nem. Az ember próbál gyógyulni, és próbálja megérteni, hogy mindez hogy történhetett meg ismét. Mi van a felszín alatt? Mik a valós muzgatórugók, félelmek? Hiszen addig nehéz máshogyan csinálni amíg az adott pillanatban az ember öntudatlanul veszi elő a pajzsot és közben záródik rá a sérelemre. És a kérdés, hogy ha tudná, nem csinálná? Mert ha tudná és csinálná akkor is, akkor gonosz. Ha nem tudja, akkor csak nem tanulta meg. Vagy így tanulta. Valami fasz elképzelése van a világról. Van olyan barátom, aki 7-8 éve még utálta a melegeket. Mostanra meg lelkes szószólója az elfogadásnak. Annyi hatás meg infó érte az évek alatt, hogy megváltozott a véleménye. (vagy csak a kommunikációja, ezt ugye nm lehet tudni, lehet, hogy csak fontos neki, hogy már nem menő homofóbnak lenni) Vagyis, van olyan, hogy az ember változik. Bár valódi változást csak a traumák hoznak. Hol jót, hol rosszat. Attól függ, hol tartunk az úton. Nagyon sok dolog csupán a fejünkben létezik. Nem valós problémák, nem valós események, csak forog a verkli vagy éppen beverjük a lelki lábujjunkat egy baszom nagy véleménybe. Ezeket is nagyon nehéz szátválogatni. Hogy az egónk hisztizik vagy valóban elfogadhatatlan ami történt. Saját magunkat nyilván nem kérhetjük számon a másik emberen. De valójában, mit kérhetünk számon? Mi az amit számonkérhetünk bárkin is, és nem az egyetlen megoldás, hogy tudomásul vesszük, hogy ő így, hogy ő ilyen, hogy neki ennyi, erre képes, és ha tudomásul vesszük, akkor továbbmegyünk, elhagyjuk ami nekünk nem jó. Hiszen minden más azt jelenti, hogy elvárjuk, hogy megváltozzon azért, hogy nekünk jobb legyen az életünk. Hogy szeressen minket annyira, hogy ne csak a felszínen változzon, hanem időt és energiát fordítson arra, hogy megértse, hogy miért bajos amit tett vagy mondott.

Lehet, hogy az élet tényleg megbasz mindenkit, hogy tanuljon csak nem mindenki nyitott a tanulásra, van aki csak kívül keményebb és belül félősebb lesz. Vagy az egész nem is létezik, csak kitaláltam.

#ellentmondások #bántalmazás #idő #felelősség #kapcsolatok #11-02

[faszom-azegeszbe]

El rontottam

Tudom belátom sokszor voltam kiállhatatlan és idegölő, sokmindent másképp csinálnék de utólag könnyű ezt mondani.

Iszonyatosan szerettelek és nem mondtam el elégszer, nem mondtam el elégszer, ahogy azt sem, hogy szerelmes vagyok beléd és csak veled akarok lenni és azt szeretném hogy velem legyél

nem mondtam, talán soha pedig így volt.. Hidd el.

Igyekeztem lehozni a csillagokat is neked bár nem mindig sült el úgy ahogy én szerettem volna sokszor bántottalak sokszor bántottál.

Bántottuk egymást.

Őszintén sokszor azt éreztem hogy nem is éri meg nekem mert azt éreztem te semmit nem teszel hogy dűlőre jussunk, hogy nem vagy kompromisszum képes és nem engeded el a méltóságod nem teszed félre az egód egyetlen egyszer sem miattam, nem kezelsz nőként vagy csak nem tekintessz rám egyenrangú félként és ez fájt

Tény.

De akkor is a sok szar ellenére veled akartam lenni.

Veled tudtam elképzelni a nyaralásokat, az ünnepeket, a lakást, a családot a jövőt.

De ez már rég nem szólt erről. Ami nem is gond feltétlenül. Barátom voltál már csak. Vagy csak annak hazudtam nem emlékszem. Lényegtelen őszintén.

Támasz voltál a legszarabb időszakokban is amiket akár más, akár mi okoztunk magunknak.

És ez egyik pillanatról a másikra megszűnt létezni.

De miért?

Hiszen te akartad, te kérted, hogy maradjak az életed része hogy maradjak a barátod

és én itt is lettem volna de elkezdtél nem keresni és nem egyszer nem kétszer kerestelek én

belefáradtam, feladtam, miért én legyek az aki tesz is értünk valamit

Boldog vagy mással ezt tiszteletben is tartom,

de én soha de soha nem zártalak ki egy pillanatigse az életemből amikor jött valaki akivel alakultak a dolgok.

Sem a munka miatt, sem a család miatt.

Ez mind csak kifogás. Nem vagyok hülye. Másra jut és jutott időd. És ez borzasztóan fájt.

De mostmár akár hálás is lehetek érte amiért hagytál lógva az elmémnek teljesen kitéve lezáratlanul, hisz másképp nem szakadhattam volna el. Bár én magam is ezt akartam egy időben hogy hagyj és tűnj el, de végül a barátságom és a szeretetem felülkerekedett.

És még így is hogy nem beszélünk okozol nekem csalódást és kapom a késszúrásokat a szívembe mikor a legjobb barátom, a bizalmasom adja tovább azokat a dolgokat azoknak az embereknek akikre mindig is jutott ideje és hallom vissza tőlük amiket csak neki mondtam.

Nem hibáztatásként írom ezeket.

Megérdemeltem egy részét az évek során annak amit kaptam, de ezeket már nembiztos.

El olvastam a régi posztokat miket te írtál annakidején úgy volt fair hogy én is írok.

Ez egy békés lezárás és összefoglalás amire már nagyon szükségem volt.

Visszajelzésre nincs szükségem csak felforgatná a dolgokat.

[im-just-a-simple-girl-0]

Ahhoz képest, hogy elképzelhetetlennek tartom hogy én valaha is boldog leszek nélküled, most mégis elkell hogy engedjelek, a te érdekedben.. konkrétan belepusztulok mert tudom hogy soha senki nem érhet majd a nyomodba, és senkit nem fogok úgy szeretni ahogy téged szeretlek.. ez nem szimplán szerelem. Szavakkal nem megfogalmazható ami köztünk van. Megtaláltam a másik felem, a legjobb barátom, a mindenem és egyben a legnagyobb kincsem, namegpersze életem szerelmét, amiért örökre hálás leszek, mert sosem hittem volna hogy létezik ilyen. Megtanítottad milyen érzés szeretni és szeretve lenni, milyen küzdeni a szerelmedért és kitartani mellette. Sajnos mégsem tudtam az lenni számodra aki igazán megérdemel téged és aki igenis boldoggá tud téged tenni. Nem voltam elég jó hozzád nem érdemeltelek meg téged igazán hogy mellettem maradj nem tettem meg mindent kettőnkért és ez az ami iszonyatosan nagy fájdalom. Egy hatalmas űr van bennem amióta elmentél mert úgy érzem kiszakadt a lelkemből egy darab. És az a darab ami Te voltál. Szétszakadok a fájdalomtól miközben ezeket a sorokat írom, de tudom hogy neked innentől kezdve már csak is a boldogság jut. És ez az ami nekem a legeslegfontosabb, hogy Te nagyon boldog legyél. És megtaláld azt akiért igenis megéri küzdeni, változni és tenni. Remélem elolvasod majd ha látod és csak egy picit visszaemlékszel a sok szép közös emlékünkre mert én mindennap visszaemlékszem.

(Borzalmas érzés a közös számokat egyedül énekelni, a közös helyeinken egyedül járni, éjszaka egyedül aludni el az ölelésed nélkül, a jó reggelt puszid nélkül ébredni fel minden egyes kibaszott nap.)

Nagyon Szeretlek és örökre a szívembe zártalak. Sok-sok boldog pillanatot neked.

Puszi♥️

[httpsadbitch]

szépen lassan de már rájöttem,

hogy akármennyi időt eltölthetünk külön,

lehetünk összeveszve hetekig vagy hónapokig,

mi összetartozunk és mindig megtaláljuk

az egymáshoz visszavezető utat,

és már rájöttem hogy te egyedül

vagy, voltál és leszel is a legjobb barátom.

rossz hatással voltunk egymásra,

de jót tesz néha ez a kis különtöltött idő.

örülök hogy megbeszéltünk dolgokat,

és hogy a legjobb barátodnak neveztél.

hiányoztál már, egész kellemes itt lent a rock bottomnál.

de csak miattad érzem magam otthon ezen az idegen helyen,

hiszen te voltál mindig is az az ember,

aki megmutatta milyen is igazán otthon lenni.

#magyar tumblisok #magyar #mine #him #🐧

[mfanni]

17 éve ismerlek

Együtt nőttünk fel

Idejét sem tudom mióta vagyok szerelmes beléd

Te voltál az első szerelmem

De ez a legplátóibb dolog a világon

Még csak nem is sejted, mit érzek

Senki sem tudja

Ez a legnagyobb titkom

Amikor beszélünk, betöltesz egy űrt a lelkemben

Ami utána újra kiszakad

Mégis minden alkalommal úgy érzem, megéri

És ez nem enyhül akkor sem

Ha másba is szerelmes vagyok

Egy csodálatos emberbe

Aki viszont szeret

Neked akkor is mindig van a szívemben hely

Mert Te már azzal boldoggá teszel, hogy a barátom vagy

Vallomás magamnak

[siriturnmyfeelingsoff]

miért szeretnél a barátom lenni, ha már voltál több is? miért akartál látni? bármilyen indíttatásból is, nekem számít, hogy engem hívtál. hogy szeretnél velem időt tölteni. de miért baráti? mi a baj azzal ha többek vagyunk? mert a “több” is működött, tudjuk jól. vagy tényleg annyira fontos vagyok neked, hogy nem akarsz újra összetörni, de szeretnél velem lenni.

de bármennyire is megbeszéltük, és rábólintottam hogy “igen, persze, ez csak baráti”, nekem te sosem leszel csak baráti.

de attól is boldog vagyok, ha a barátod lehet, aki ott lehet neked ha szükség van rá.

[j-cs-p]

És valóban. Tudtam, hogy megint csak fájdalmat okozol... Mégis köszönöm azt a pár pillanatnyi szívdobbanást, reményt. Köszönöm, hogy pár pillanatra újra a régi Janit láthattam benned, aki a barátom volt és aki nem akart bántani. Köszönöm azt az őszintén feltörő sírást, amivel nem tudom már hányadjára kértem bocsánatot, és azt a megkönnyebbült mosolyt, amivel hittem, hogy végre normálisan beszélhetünk. Hogy tudok még mindig ennyire bízni benned? Hogy tudom még mindig ennyire a jót látni benned? Ne értsd félre, nem arra gondolok, ami volt köztünk! Hanem hogy a barátom voltál. Az egyetlen. Hiányzol.

[holdakcsillagok]

Ferencz Győző A világon kívül

                              „Mi lesz a 65. mező?!”                                                        T.D.

A világban csak a világon kívül lehet létezni, Mondtad lelkesülten. Nem tudom, merre vagy, De most, hogy csak a világon kívül létezel, A világban a helyed üresen maradt.

#ferencz győző #a világon kívül #barátom aki voltál #holdakcsillagok

[rpskbeylchahjd]

6fejezet

Gurultunk a városban értem jött egy barátom dolgoztunk közben segítettem megmutatta az új lakását az volt benne az izgalmas új autóval jött sokkal jobb volt a gurulás tapadási erő csak gurulgatunk a városban minden rendben van szól a fejembe kaptam pár dolgot egy skull vodkat függönyöket és egy szőnyeget felmentünk találkoztam anyukájával köszöntem kevinnek ( francia bulldog ) a kutyának és indultunk is tovább haza hozzám át a városon teljes sebességgel itthon csinaltunk vacsit rántott hús krumpli folytattuk a letöltést a laptopomra a fájlokat amik kellenek majd 24 órán át probaltuk kitalálni hogyan csinaljuk na jó kicsit kevesebb rájöttünk letöltődött ez csak egy kis apró story holnap megyek orvoshoz a gyógyszer miatt madarat lehet velem fogatni pillangók vannak a pocimban és szárnyalok mint egy sas madár az oceán felett xanaxot veszek be nyugalom van nem akarom pörögni minek iszom meg fél liter bombát eszem browniet zacskó chipset cheetos szeretem a sajtos ketchup izt keverve ahogy a majonézt keverem erős paprikával mennyivel jobb lett volna virslit sütni a kertben kell egy kinti grillező most hogy a szocialis fóbiám és a szorongásom csillapodott így kimerek menni a teraszra de hívjuk kertnek mert vannak fák és növények kertkapcsolatos volt 1 nap telt el a levendula elültetése óta amit minden nap megkell öntözzem hogy a kis magocskákból háromhét múlva növény legyen virágos termős gyanakszom hogy megy a hasam a tegnapi rántott hústól nem szeretem a karajt de megettem nem akartam elrontani a hangulatot a szokásom szerint holnap túl leszek az orvoson kérhetek időpontot terápiára szükségem van hogy beszéljünk hogy felszínre hozzam a traumáimat és építsem önmagamat feljődjek kérlek téged hogy ha úgy érzel ne halogasd kérj segítséget egy szakembertől a lényeg hogy sose bánsd magadat mert másokat a körülötted lévőket is bántod vele a látvány se pazar a bélyeg amit rád nyomnak az se eredeti csak egy valami amit ilyenkor bonhatnak ès nem csak a kezed vagy a lábad fáj a fertözéstöl vagy a gyògyulàs utàn ahogy vakarozol mint egy rühes állat nem elég hogy hye voltál megbánod vagy te nem? én megbàntam jártam ebben a cipöben ès évekig viseltem ezt a tattot amit magamra karistoltam. Ha ide jutsz inkább gondolj bele mielött olyat teszel amit megbànsz igaz egyszer élünk ha önmagad ellensège vagy nem jutsz sokra az életben én se mentem semmire sem akkor se csináld kérlek ha van okod nyomós . Színezz akkor se csinald ha már mást nem tudcs lépj tùl amugy a kutyáròl tini éveim egyik szöke hercege jut eszembe amikor életem elsö hàzibulijába indultam budaörsre bkvval ùgy jobb ö volt a házi gazda kétszer buliztam a sráccal tudtommal 15 évesen egy menö sráccal akikkel én kavarok de azt nem értettem megakart fektetni 2015-ben de 2018 ban már a haverja vallja be hogy tetszem neki és eljön értem haza visz elmegyünk a szőke hercegért akire várni kell oriasi bulinak van behirdetbe de egy sátorban aludtam a földön nem a szőkével a barnábal hozzá felete szem sötétes barna életem furcsa és nehéz házibulija vt mert elötte is buliztam az akkori legjobb barátommal aki adott pár ecstasyt szülinapomra hoztak de a fiúk csak azzal voltak elfoglalva hogy beveszem e vagy ugye az is lehet hogy engem kötött le a tabi az lett a buli csak pár órát töltöttünk együtt de elég volt a tabit vegül oda adtam a baratomnak a buli folytatodott csak nem ott és nem velük . A körmöm elkezdett lenőni kurva unalmas téma de ma ennyire jutottam ez is egy átlagos napom .

[trippygril]

Sosem gondoltam volna hogy egyszer elveszítelek! Te voltál a támaszom, te voltál az aki átsegített a nehéz időkön! Te voltál az akire akkor is számíthattam amikor minden összedőlt! Te ott voltál fogtad a kezem és kisegítettél belőle! Hát kérdezem én, mi lett most? Mégis mi a picsa történt? Nem vagy már mellettem és ez rémisztő, megijeszt a gondolat hogy már nem vagy az életembe és már nem is leszel! A legjobb barátom voltál! Testvérem tekintettelek, a Bátyámnak éreztelek! Te voltál az aki két év alatt sosem bántott! Sosem csalódtam benned és te sem bennem! Mert mi kibaszottul mindig ott voltunk egymásnak! És most csak a hiányod érzem, és a kétségbeesést! Túlságosan fontos lettél nekem, túlságosan közel engedtelek magamhoz! Lebontottam előtted a falaim, az összeset leengedtem neked! Mert tudtam hogy te sosem fogsz bántani, hát tévedtem megint! De ismét bebizonyosodott hogy kibaszottul csak magamra számíthatok! Soha többé senkinek sem fogom leengedni a falaim! Annyira sosem mint neked! Ezt egyedül te érted el nálam, és te is vetettél véget ennek!

[eztugysemlatod]

Őszintén minden

Szia,

Őszinte kell, hogy legyek; nem merem elmondani neked az érzéseimet és már nagyon bosszant az, amit belül érzek, így muszáj valahol megosztanom.

Kedvellek.

Talán túlságosan is. És tudom megígértem, hogy szólok, ha kötődni kezdek hozzád, mert akkor nem megyek át többet és befejezzük ezt a barátság extrákkalt. De nekem nem megy az, hogy ezt befejezzem veled. Annyira hinni akarok benned, hogy te valahogy más vagy, hogy talán egy kis szeretetet kaphatok tőled, s mégsem szerelmet. Hogy jól érezhetem magam veled anélkül, hogy kötelességeim lennének, mint egy kapcsolatban. Hogy tán egyszer nézel úgy rám, mint másra. És csak fáj, hogy nem merem elmondani, hogy mit is érzek igazán, mert te vagy a legjobb barátom, de ennek ellenére rohadtul hiányzik a csókod íze és az, ahogy két indulatos csók között mélyen a szemembe nézz és összemosolyogjunk.

Tudom, hogy nem vagyunk egymásnak valók, sose voltunk. Mint a víz és a tűz, barátokként nagyon jól működtünk, de most úgy érzem mind a két féle képpen elveszítelek ha elmondom, mit is érzek igazán. Hiába kapnék utánad, nem érnélek el, s úgy érzem egyre csúszol ki a kezeim közül.

Nem tudok mit tenni az érzéssel, hogy megszerettelek, és hiába nem akarom bevallani magamnak, de élveztem, hogy minden hétvégén az én fülembe mormogsz, engem húzol magadra. S mintha már az utolsó alkalommal érzékibb lett volna köztünk a dolog, de ezekszerint nem. Mert tudom, hogy te nem úgy nézel rám és nem azt érzed és ez baromira fáj, mert annyi rossz után, egy percre azt hittem, hogy valaki néz rám egy kicsit is úgy, mintha igazán kedvelne.

De nem. Én pedig úgy néztem rád, mint egy biztos pontra, aki túlsegített mindenen.

Lehet ezért kedveltelek meg, mert a legrosszabb napjaimon voltál mellettem az elmúlt időben.

Baromira csak te jársz a fejemben kedves, és remélem egyszer te is így fogsz érezni irántam, mint most én.

#barátság extrákkal #kedvelem #fáj #üzenet #levél #magyar #saját

[csakugy1]

Életem java része úgy telt, hogy egymást érintettük

Bőr a bört

Együtt töltött éjszakáinkon sőt néha nappalainkban

Te tartottál meg ha a végtagjaim nem bírtak volna el

Ha moccanni sem tudtam a rosszulléttől

Egyszer se rogytál meg a súlyom alatt

Egyszer sem panaszkodtál

Tanúja voltál minden álmomnak

a szexnek

az írásomnak

a sírásomnak

Életem minden esetlen cselekedésénél ott voltál te is

Együtt gázoltunk térdig nevetésben

És amikor bolond mód bolondba bíztam rajtad szeretkeztem

napokra eltűntem, hogy üres kézzel térjek haza

de te mindig visszafogadtál amikor elkerült az álom

együtt feküdtünk ébren

Te vagy az életembe az ölelés

a gyónás

az oltár

rajtad lettem lányból nő

Végül pedig

Te leszel az öreg barátom

Aki elkísér a pihentető halálba.

[az ágynál nem létezik intimebb hely] max egy konyhapult

#tumblr #tr #szeretkezés #test #élet #álom #magyar #szerelem #szeretlek #love #body art #csak szex #sx #feledés #home