#hematitte | Explore Tumblr Posts and Blogs

homregeszet · 1 year

Text

Miskolci Régész Enciklopédia - Inkrusztáció

Az inkrusztáció eredetileg egy iparművészeti eljárást jelöl, a Magyar etimológiai szótár szerint ‘nemes anyagokból készült berakásos díszítés bútoron’; ‘márvány vagy színes kő berakás’. A régészetben azonban az agyagból készült edények felületére, azok karcolt vagy mélyített díszítéseibe töltött betétek elnevezéseként használjuk. Ezek a betétek a kerámiákétól elütő színben készültek.

Az eljárást főként őskori kerámiakészítők és fazekasok használták, feltűnik neolitikus, rézkori és bronzkori agyagedényeken is. A két legismertebb Kárpát-medencei kultúra, melyek edényein megtaláljuk, a neolitikus bükki kultúra (Kr. e. 5200–5000/4900) és a középső bronzkori mészbetétes edények népének kultúrája (Kr. e. 2000–1500). Mindkettő magas szinten űzte a kerámiaművességet.

A bükki edények bekarcolt vonaldíszeibe a sötét felülettől elütő fehér, sárga vagy vörös színű betétet tettek (1–2. kép), melyet a természettudományos vizsgálatok szerint ásványi anyagokkal (kaolinittel, goethittel, hematittal) színezett, vagy a természetben ilyen állapotban előforduló agyaggal töltöttek ki. Néhány darabnál porrá tört márga (agyagos-karbonátos kőzet) valószínű használatát mutatták ki. A betéteket utóégetéssel vagy szerves ragasztóanyagok segítségével rögzíthették a kerámiák felületébe.

1.kép: Inkrusztált edények a neolitikus bükki kultúrából (fotó: Baranczó Benedek)

2.kép: Fehér, vörös és sárga inkrusztációk bükki edénytöredékeken (Mihály J. és munkatársai 2010, 1. ábra)

Ezzel szemben a középső bronzkori mészbetétes edényeknél csak fehér színű inkrusztációt használtak a fazekasok (3. kép), melyet főként porrá tört állati csontokból készítettek.

3.kép: A bronzkori mészbetétes edények kultúrájának inkrusztált kerámiái (Kreiter A. és munkatársai 2020, 2. ábra)

Az inkrusztált díszítés előfordul még a rézkori tiszapolgári kultúrában, valamint a kora bronzkori Makó-, Nyírség- és Kisapostag-kultúrákban is, illetve kis számban a középső bronzkori Vatya-kultúrában. A rézkorban és bronzkorban a fehér inkrusztáció készítése a Közép- és Al-Duna-vidék más kultúráinál is jellemző volt (Kostolac-, Vučedol-, Szeremle-, Gârla Mare-, stb.).

A rézkori tiszapolgári edények fehér inkrusztációját a természettudományos vizsgálatok alapján porított állatcsontból készítették, míg a Kostolac-kultúrában többnyire kalcit, a Vučedol-kultúrában pedig kagylóhéj lehetett az alapanyag. Az, hogy milyen anyagokat használtak fel az inkrusztáció elkészítéséhez tehát kultúránként különböző volt, és azt az elemzések szerint sokkal jobban befolyásolták a hagyományok, mint a közelben elérhető nyersanyagok köre. A bronzkori kultúráknál több esetben kimutatták zúzott kvarc szándékos hozzáadását is a fehér inkrusztáció anyagához, vagyis a mészbetétet nem egyféle anyagból készítették. Az is kimutatható, hogy ha több „hozzávalót” használtak, azokat vagy együttesen porították, vagy külön-külön törték/őrölték meg, és később keverték össze. Ha hasonló keménységű anyagokat használtak, azokat együtt porították, míg a különböző keménységűeket külön-külön, és csak később keverték össze azokat – vagyis a választásnak praktikus okai lehettek. A „hozzávalók” fajtái a bronzkori mészbetét fehér színét, matt vagy fényes voltát is befolyásolták.

A díszítéshez használt szerszámok is kultúránként különböztek a bronzkorban (W-, T-, U-alakú végződéssel), mint ahogy a mészbetétágy elkészítésének technikája is (bemélyítés, beböködés, pecsételés, folyamatos bekarcolás). A mészbetét alapanyagai általában nem mutatják magasabb hőmérséklet hatására történő átalakulás nyomait, így többnyire égetés után vihették fel azokat a kerámiák felületére. A betét rögzítésére főként szerves kötőanyagot használhattak (tojásfehérje, enyv, növényi gyanta), mely az idők során lebomlott, így nehezen kimutatható. A Vatya-kultúrából származó néhány kerámiánál a mészbetétágy keresztmetszetének pásztázó elektronmikrószkopos vizsgálata azt mutatta, hogy a bemélyített díszítésbe először híg agyagot kentek, az inkrusztációt pedig ezt követően helyezték bele, egyes esetekben pedig magát a betétet hevítették a behelyezés előtt. Ezeknek a praktikáknak a célja is a jobb rögzítés lehetett.

Az eddigi vizsgálatok szerint egyes bronzkori kultúráknál szigorúan ragaszkodtak a kulturális szabályokhoz, míg máshol kísérleteztek a különböző alapanyagokkal és inkrusztációs technikákkal, többféle megoldást is használtak. Mindenesetre úgy tűnik, hogy rézkori és bronzkori kerámiakészítők más alapanyagokat és rögzítési technikákat alkalmaztak, mint neolitikus „elődeik”.

Csengeri Piroska

Ismeretterjesztő a témához: Kreiter A. és munkatársai: Miből készült a középső bronzkori kerámiák „mészbetét” díszítése? 2020.06.08. https://mnm.hu/hu/cikk/mibol-keszult-kozepso-bronzkori-keramiak-meszbetet-diszitese

Szakirodalmak a témához: Czekaj-Zastawny, A. et al.: Colorants used to decorate the Bükk culture vessels. In: Valde-Nowak P., Sobczyk K., Nowak M., Źrałka J. (szerk.): Multas per gentes et multa per saecula. Amici magistro et collegae suo Ioanni Christopho Kozłowski dedicant. Jagiellonian University Kraków, 2018, 351–359.

Kiss V.: Middle Bronze Age Encrusted Pottery in Western Hungary. Varia Archaeologica Hungarica XXVII, Archaeolingua, Budapest, 2012.

Mihalik J.: A boldogkőváraljai neolithkori telepek. Archaeologiai Közlemények XX, 1897, 5–39.

Mihály J. és munkatársai: A bükki kerámia inkrusztált díszítéseinek vizsgálata mikroanalitikai módszerekkel. Archeometriai Műhely VII/4 (2010), 249–257.

Parkinson, W. A. et al.: Elemental analysis of ceramic incrustation indicates long-term cultural continuity in the prehistoric Carpathian basin. Archaeology Ethnology & Anthropology of Eurasia 38/2 (2010), 64–70.

Roberts, S. et al.: Characterization and textural analysis of Middle Bronze Age Transdanubian inlaid wares of the Encrusted Pottery Culture, Hungary: A preliminary study. Journal of Archaeological Science 35 (2008), 322–330.

Sofaer, J. – Roberts, S.: Technical innovation and practice in the Eneolithic and Bronze Age encrusted ceramics in the Carpathian basin, Middle and Lower Danube. Archäologisches Korrespondenzblatt 46 (2016), 479–496.

Wosinsky M.: Az őskor mészbetétes diszű agyagművessége. Budapest, 1904.

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #homregeszet #miskolc #múzeum #muzeum #magyarrégészet #régészet #regeszet #csengeripiroska #kerámia #díszítés #ceramic #pottery #fazekasság #kézművesség #szócikk #régészenciklopédia

19 notes · View notes