Tumgik
#lány barát
Text
szemeidbe nézek és elveszek
38 notes · View notes
hianyod-mar-faj · 1 year
Text
Rá sem ismerek azokra akiket egykor legjobb barátnak, testvérnek szólítottam.
261 notes · View notes
anonympeople · 2 months
Text
Megismertelek és már nem szükék a hétköznapok. Tudom, tudom ez nagyon közhelyes. Mióta megláttalak a pult másik végén állva, ahogy a sokadik rövideddel küzdöttél, azóta nem tudlak elfelejteni.
Szép lassan hétről hétre többször jöttél és egyre többet beszélgettünk.
Nekem ezt nem szabad, nem helyes amit teszek, de mégis annyira boldoggá tesz. Bejövök dolgozni és csak arra várok mikor lépsz be az ajtón, ha elmész pedig arra, hogy visszaírj.
Ma voltál bent, de már nem olyan voltál mint ezelőtt. Kedvtelen és zárkózott… Három napja nem válaszolsz az üzeneteimre és olyan mintha egy pici részemet most elszakítanák tőlem.
Ismerős érzés mert estem már át szakításom. Együtt sem vagyunk, még barátoknak sem nevezném magunkat, csak két idegen. Mégis most a legnagyobb fájdalmat okozod nekem te kedves idegen…
15 notes · View notes
amourpouramour · 2 years
Text
Baleset
Balesetet szenvedtél és kórházba kerültél. Küzdeni kellett az életedért és nekem még csak egy rossz előérzetem sem volt. Semmi. Még a legjobb barátod nővére is megérezte, hogy valami nem oké, én meg aludtam nyugodtan, minden rossz érzés nélkül. Én, aki évek óta szeretlek. Én, aki bármit megtennék érted. Én, aki elvesznék nélküled, mert pótolhatatlan vagy. Aludtam, miközben élet-halál között voltál. Majd másnap megláttam a képet, amit küldtél és elsőre azt hittem ez valami vicc. Nem az volt. Láttalak bekötött, véres fejjel, feldagadt szemmel, karcolásokkal az arcodon. Akkor ébredtem rá, hogy ez nem vicc, de nem tudtam sírni. Minden képes vagyok bőgni, mint egy kisgyerek, legyen ez reklám, film, zene. Még a John Wick-en is sírtam. De amikor igazán komoly a helyzet, az agyam kikapcsol, mert nem akar megbirkózni a valósággal és a fájdalommal. Amikor tata meghalt, nem sírtam. Egyszer sem. El kellett telnie pár évnek mire feldolgoztam és meg tudtam siratni. Miattad sem tudtam sírni, mert a teljes tagadást választotta az agyam még akkor is, amikor s kórházi ágyad mellett ültem. Mert ennyire fontos vagy nekem. Ennyire elzárkóztam a valóságtól. Nem akartam szembenézni a keserű igazsággal, hogy az a személy, akinek az elvesztésébe belepusztulnék, akinek saját helye van a szívemben, majdnem meghalt. Amint tudtam mentem hozzád a kórházba. Ott akartam lenni melletted, hogy lássam élsz és meggyógyulsz. Ott akartam lenni, mert úgy éreztem (lehet rosszul), hogy szükséged van rám, de lehet nekem volt szükségem rád. Ott ültem és csak néztelek, te is csak néztél és azt éreztem, szavak nélkül is tökéletesen értjük egymást pusztán abból, ahogy egymásra nézünk. Ültem és simogattam a lábad, fogtam a kezed és legszívesebben odafeküdtem volna melléd egész éjszakára, napokra, hogy ne legyél egyedül és melletted lehessek. De ez nem egy amerikai romantikus film. Ez a valóság. És a valóság az, hogy valami megváltozott köztünk. Újabb kötelék alakult ki, amint senki nem vehet el tőlünk és amit valószínűleg sokan nem értenének meg. Talán kaptunk egy új esélyt?
13 notes · View notes
hannasdiarysstuff · 2 years
Text
nem is tudom mit érzek, csak hogy nagyon fáj
17 notes · View notes
orsiisworld · 2 years
Text
Szeretnék igazi fiú - lány barátságot
Csak bulizni, beszélgetni, jól érezni magunkat
Félek, ha egyszer is több lesz belőle, minden megváltozik, semmi sem lehet már ugyanolyan, sosem és az fájni fog
10 notes · View notes
pdflower · 1 year
Text
Nagyon szeretem Őt.
De tudom, hogy téged sokkal jobban tudtalak volna.
3 notes · View notes
Text
Ő: Ne szeress bele egy kurvába
Én: Már mindegy, fájni fog megint?
Ő: Megint lehet összeszedni majd a földről..
4 notes · View notes
mylilpicked · 1 year
Text
"Stoppos ez a picsa, jaj de nem tudja mit akar"
0 notes
lathatatlan-vagyok · 2 years
Text
Én nem az a lány vagyok, akivel a fiúk randevúznak, hanem az a lány, aki elég csinos ahhoz, hogy vele aludjon, de nem elég csinos ahhoz, hogy dicsekedjen velem a barátainak.
Én vagyok az a lány, akivel hétvégente összebújik, aztán nem ír egész héten...
Én vagyok az a lány, akivel szórakoztató táncolni és inni egy italt, de másnap nem visz el reggelizni...
Én vagyok az a lány, aki megmutatja neki, hogy mennyire lehet szeretni és megérdemli, hogy szeressék, mielőtt talál valaki jobbat...
Nem én vagyok az a lány, akivel a fiúk randevúznak,
ÉN VAGYOK A HELYTARTÓ,
Míg nem talál valaki jobbat.
DE SENKI NEM FOGJA ÚGY SZERETNI, MINT ÉN...
Senki nem lesz ott úgy mellettük, mint én.
Szóval nem csak egy barát vagyok.
Egy barát, aki valamikor valamivel több volt,
DE SOSEM "ELÉG".
256 notes · View notes
Text
Határvonal
Meghallgattam egy sztorit, vagyis inkább egy állapotot. A pasi ezt gondolta, azt gondolta, és ezt csinálta és azt csinálta és kurva anyát, és édesaranyos, és miért nem csinálja ezt meg azt. Néztem ki a fejemből és képtelen voltam magamból kicsikarni bármennyi empátiát. Figyi, ez a történet két hetes. A pasi nem gondol semmit. Nem taktikázik és nem gondolkozik. Azt teszi ami elötte van. És bármilyen fájdalmas, félretesz, ha más dolga van és bármilyen fájdalmas, eszébe se jutsz. (jó, nem így mondtam, hanem körberaktam nagyon sok puha párnát amire rá lehet esni) Nem két hét mert már négy hónappal ezelőtti is ránézett a pasas. Oké. Kell neked valaki, aki négy hónap alatt nem jut el oda, hogy nyiltan közeledjen, hanem neked itt kell agyalni, hogy ez mi? Kegyetlen voltam. :( Miközben tudtam, hogy én is jártam már ebben az utcában, sőt, bolyongtam benne, sőt, koldusként kéregettem az utcasarkon. De mindenki, akit ismerek, fejlődik. Egészségesebb vagy legalább valami módon előrevivőbb kapcsolatai vannak, és képes saját magát visszamenőleg is látni, értékelni. Csak ő nem. Ha van egy valamiféle kapcsolat, párkapcsolat, barátság, család, és abban van valami megoldhatatlannak tűnő dolog, amire rápörög az ember – tudom mekkora teher az ismerősöknek. Nincs másról szó, csak arról, hogy XY már megint mit csinált. Erre én, erre ő. Egy traumánál ez teljesen normális, egy friss ismeretségnél ezen a szinten teljesen nem normális. Légy picit türelmes. Mintha nem számítana, mert valójában nem számít – mondtam. – Majd kiforrja magát a dolog. Ha gyáva pöcs, akkor megint egy kapcsolat amit a te hiányod meg akarásod hajt. Igen, igen! – válaszolta – Akkor az jó, ha ráírok, hogy ez meg az? Mert mások mondták, hogy kezdeményezzek meg adjak le pozitív jelzéseket. Persze. Azt is lehet. Jóéjszakát.
Kívülről könnyű okasnak lenni, de nem csak a kívülállóságról van itt szó, hanem arról, hogy van olyan „játék” amiben nem szeretnék társ lenni. Emlékszem rá, amikor áltsuliban a lányok, akik közkedveltek voltak magukkal rángattak a randijukra. A srác elhívta őket, hogy majd ott VÁLASZT köztük . Egy srác aki nekem nem hogy nem tetszett, de kifejezetten kínos figurának tartottam. Annyira gyerek voltam, fel se fogtam, hogy ez az egész mekkora faszság. Kérleltek, hogy menjek velük, mert félnek. 12-13 évesek voltunk. Kicsit vicces is volt a dolog mert visonga mondták, jajj, ott van, jajj meglátott, most biztos azt gondolja..., dehát azt mondta..., én meg hagytam magam rángatni, mert azt hittem, hogy akkor jó barát vagyok. Aztán megtörtént életem egyik legkínosabb helyzete, hogy a fiú rám nézett és megkérdezte, hogy „te mi a faszt keresel itt?” és a két lány nézett, hogy tényleg... és már nem emlékeztek rá, hogy könyörögtek, hogy menjek velük. Szóval, én ezekból a visongó jajj mit gondol, jajj, megláttott, jajj úgy nézett rám dolgokból, már szeretnék kimaradni.
Tumblr media
12 notes · View notes
Text
,,jujj imádni fogod a gimit, gyönyör�� 4 év lesz, én nagyon szerettem!’’
mondják ezt sokan gimi kezdés előtt a fiataloknak, de.. a dolgok sötét oldaláról már nem fog szólni senki, hogy azok megeshetnek pont veled is, amiket csak másoktól hallasz. amik miatt gyomorgörccsel kelhetsz majdnem minden reggel. amiket rémálmodban sem akartál volna megélni.
a legtöbb ember az utolsó gimis évében úgy érzi, hogy bár igaz, jó lesz szabadulni a "börtönből", azért szomorú mert amint vége lesz a 4. tanévnek, már nincs következő évfolyam. fél attól hogy majd fellép az üresség, a hiányérzet, hogy nem láthatja többet azt a társaságot, amelyik nap mint nap körbe vette és mosolyt csalt az arcára, nem lesz több osztálykirándulás, gimis rendezvény, stb. ez sok diákkal megesik, érthető módon.
aztán vagyok én. én, aki szíve szerint minél hamarabb túl esne az utolsó éven, hátrahagyva az egészet ahogy van, mert tény, voltak hasznos dolgok is amiket a gimnázium tanított, de soha többet nem kezdeném újra ezt a négy évet. még ha az első évet már valamennyire felkészülve és az emberek egy tizedét kiismerve kezdtem (a hatosztályosnak köszönhetően), ért bőven meglepetés még így is. ez pedig nyilván nem feltétlen cukormázból állt... szerintem nem vagyok egyedül ha azt gondolom, hogy néhány tényleg szép emléken és 1-2 emberen kívül csak azért vagyok hálás a giminek, mert tanulságos évek voltak, egyébként nem sírnám vissza ezt a pár évet. hiszen kissé naív 14 éves kilencedikes gimnazista létén az ember mi mást gondolhatna, hogy pár év után kiismerheti az embereket, ha ő jófej akkor fordítva is mindenki jószívű lesz vele és hogy az akkor kötött barátságokat semmi nem rombolhatja szét? hogy amit ő a másikért megtesz + bízik benne és egy fillérért sem baszná át az illetőt az fordított esetben is így marad majd? hisz egy igaz barátság ilyen kéne legyen... ohh, vagy ez mégsem ilyen könnyű? mert sajna az is megeshet, hogy jön a koppanás amikor rá döbben az illető, hogy sosem volt teljesen őszinte semmi sem ami körbe vette, az "örökké legjobb barátnői" rohadtul félre vezették és szépen kiközösítetik pici botlások miatt amiket elkövetett. küzd mindenféle módon hogy jobb legyen és lássák hogy fontos neki hogy helyrehozza de hiába, és mire rájön hogy nem kellett volna hamis barátságokért átúszni tengereket és ott hagyni az igazán fontos és biztos kapcsolatokat, már egyedül találja magát a világban. és erre rohadtul nem készít fel senki. nem készítenek fel arra hogy senkiben sem biztos hogy meg lehet bíznod, még ha te el is hiszed hogy az emberek ártalmatlanok ha azt mondják, hogyha rajtuk múlik sosem veszíted el őket. nem készítenek fel arra, hogyha te egy hatalmas szakadék szélén állsz vagy épp már a gödör mélyén vagy, lesz hogy egyedül kell kimásznod belőle, mert nem lesz ott senki hogy támogasson. sem a jó barát, sem a szülő, sem a tanár. nem készít fel senki sem a mindennapos reggeli gyomorgörcsre, ami a suli legmenőbb, legnépszerűbb embereit is megmérgezheti ha arra gondol, hogy egy rossz közegben kell átvészelnie a napokat, ja és ugye emellett teljesítenie is kell folyamatosan. de a rengeteg hajtás okozta kialakulható megfelelési kényszert ne feszegessük most.
egyszóval: bárki, aki ezt elolvasta és gimi kezdés előtt van, egy valamit nagyon jegyezzen meg: légy óvatos. semmi és senki sem az aminek/akinek látszik, még ha úgy is van beállítva, úgyhogy kétszer gondold át mit teszel. tiszteld az embereket de egyedül magadban bízz. csak így óvhatod meg magad az esetleges sebezhetővé válástól. tisztelet a kivételnek hisz hálistennek vannak jó emberek is.
- egy végzős lány.
9 notes · View notes
mimca · 9 days
Text
Falakat emeltél magad köré…
Nem véletlenül. Meguntam. Unom mindegyikőtöket. Nem akarok szeretni. Nem akarok reménykedni. Nem akarok kötődni soha többé senkihez! Nem akarok ismerkedni. Nem akarok gyereket. Nem akarom elmesélni én ki vagyok. Nem akarom megkérdezni mi a kedvenc színed. Nem akarok beszélni senkivel. Igen bassza meg 21,5 évesen ki vagyok égve és nem érdekel senki. Ne szóljatok hozzám, ne keressetek, hagyjatok egyedül! Jobb magamban szomorkodni és egyedül a gondolataimba roskadni. Jobb a csend. A békesség. Szomorúság. Szeretnék meghalni. Engedjetek meghalni. Nem bírom a csalódásokat tovább. Csak legyen végre csend. Béke. Nem vagyok én ide elég jó. Nem vagyok elég jó semmihez. Kevés vagyok mint ember, mint barát, mint lány gyermek, mint szerető, mint pár. Nem tudok küzdeni tovább. Nem megy.
@mimca
1 note · View note
afterburn1ck · 2 months
Text
Szinger 2023.03.23-2023.11.23.
Hát.. csak azért, hogy teljes maradjon a kép, ha esetleg amnézia súlytana. Tökéletes volt. Mármint nem a kapcsolat, mert az összedőlt mint a kártyavár. A lány gyakorlatilag ideál volt, black stílus, kihúzott szemek, car enthusiast, ügyes-okos csak sajnos nem szeretett. Egy ideig azt hitte ugyan de pár hónap alatt rájött, hogy nem olyan biztos ez.. Sajnos ismét egy olyan helyzet alakult ki ahol én lehettem akármilyen egyenes, lényegre törő vagy udvarias nem számított.
A legjobb fiú barát valahogy mindig előnyt élvezett. Sajnos nagyon sok dolog volt amiről nem tudtam, nem tudhattam ismét így idő előtt nem tudtam lelépni csak amikor már nyakig a szarban voltam. Talán őt tudnám nevezni annak az "ő"-nek akit elképzeltem volna. Legalábbis ha azt a pár hónapot vesszük alapul, mert egyébként gyerek volt még és az a helyzet én már unom a gyerekeket ilyen szempontból. Mellém egy nő kell, nem egy kibaszott kislány.
Ahogy anno P-nál, itt is az "EGO"-ja győzött a lánynak. Nem volt képes ésszerűen dönteni, de nem baj mert ahogy eddig is, nem én jöttem ki vesztesként.
Kerek perec, szerettelek. Sweetheart...
Я буду ускоряться, пока не умру.
2024.03.02.
0 notes
hannasdiarysstuff · 2 years
Text
hiányzik. nagyon.
6 notes · View notes
labjegyzet · 8 months
Text
Tumblr media
Elhozzuk neked az iskolás lét izgalmas pillanatait!
8 könyv, amelytől újra iskolásnak érezheted magad! Elérkezett a szeptember! Ha már nem kell iskolába járnod, de szeretnéd újra érezni, hogy milyen sulisnak lenni, akkor ezeket a könyveket ajánljuk!
Vera Brosgol: Ánya kísértete
Ánya sok mindenre számított, mit találhat egy kiszáradt kút mélyén, de egy új barát nem jutott volna eszébe. Különösen nem egy olyan új barát, aki egy évszázada halott. Belezuhanni egy kútba önmagában is balszerencse, de Ánya élete sem fenékig tejfel. Cikinek érzi a családját, elégedetlen a testével, és már szinte le is mondott arról, hogy beilleszkedjen az iskolában. Pont egy új barátra van szüksége – még akkor is, ha az halott. Ánya új barinője azonban véresen komolyan gondolja, hogy örökre barátok lesznek…
A könyvet innen tudod megrendelni: https://bit.ly/anya_kisertete
Tumblr media
Naomi Novik: Solomancia-trilógia
A ​Solomancia első leckéje: A tanulás még soha nem volt ennyire halálos. A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait. Három köteten keresztül kísérjük végig az iskolai útját, és a végére azt is megtudjuk, hogy a világ megmentésére semmiféle varázslóiskola nem tud felkészíteni…
A könyvet innen tudod megrendelni: https://bit.ly/nn_solomancia
Tumblr media
Papp Dóra: Tükörlelkek 1-2.
A végzős Péterfi Krisztina mintadiák. Színötös mindenből, illemtudó, népszerű lány, a szülei szeme fénye. Legalábbis kívülről ez látszik. Olyan titkai és gondolatai vannak, amelyeket még önmagának sem mer bevallani, nemhogy a szüleinek vagy a környezetében bárkinek is. De, mint tudjuk, a titkok egyfolytában azért küzdenek, hogy előbb-utóbb felszínre kerülhessenek…
A könyvet innen tudod megrendelni: https://bit.ly/tükörlelkek
Tumblr media
Raina Telgemeier: Görcs
Raina egyik éjjel szörnyű hasfájásra ébred. Az anyukájának is csikar a hasa, ezért először csak egy vírusra gyanakodnak. Raina visszatér az iskolába, ahol a szokásos jó és rossz dolgok fogadják: barátok és kevésbé barátságos osztálytársak, akik szeretnek undorító dolgokkal viccelni. Raina gyomorpanaszai azonban nem akarnak elmúlni… a tetejébe még az étel, az iskola és a változó barátságok miatt is aggódnia kell. Mi lesz így?
Raina Telgemeier ismét egy elgondolkodtató, bájos és vicces igaz történetet mesél el a felnövésről és arról, mekkora bátorság kell ahhoz, hogy szembenézzünk a félelmeinkkel, és legyőzzük azokat.
A könyvet innen tudod megrendelni: https://bit.ly/raina_telgemeier_konyvek
Tumblr media
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök sorozat
A nehezen barátkozó Dorka (becenevén Indián) egy szűkös panellakásban él nagyhangú édesapja és túlérzékeny édesanyja egyetlen gyermekeként, míg osztálytársa, a hideg jómódban felnövő, szelíd Matyi életének legnagyobb eredménye, hogy alacsony termete ellenére a középiskola legjobb kosarasaként tartják számon. Dorka és Matyi szerelme viharos erővel csap le mindkettejükre, és Dorkának nem csak meg kell tartania Matyi súlyos titkát, de hamarosan szembe is kell néznie a felnőtté válás nehézségeivel.
Hajdú-Antal Zsuzsanna szívszorítóan szép első regénye, amely John Green és Gayle Forman nyomdokain halad, biztosan nem fogja hidegen hagyni egyetlen olvasóját sem.
A könyvet innen tudod megrendelni: https://bit.ly/hajdu_antal_zsuzsanna_konyvek
Tumblr media
P. G. Wodehouse: Diákélet St. Austinban
A kötet írásainak helyszíne a St. Austin gimnázium és annak kollégiuma. A pályakezdő P. G. Wodehouse korai, de annál szeretetreméltóbb írásai ezek, amelyekben azonban már jól észrevehető a későbbi érett alkotó humora és szellemessége. A korabeli, jellegzetesen angol, bentlakásos diákélet leírásában szerepet kap a krikett, a rögbi és az egyéb sportesemények, amelyek döntő fontosságúak voltak az iskola hírnevének megőrzésében. A diákcsínyekről és tréfákról, a dolgozatok ellógásáról, a tanárok bosszantásáról és az időnként elkerülhetetlen összecsapásokról szóló szórakoztató, vidám krónika teljessé teszi az írói életmű bemutatását.
A könyvet innen tudod megrendelni: https://bit.ly/Wodehouse-Diakelet-StAustinban
Tumblr media
Papp Dóra: Bolyongó
Szepes Norbert szeptemberben új esélyt kap a helyi hatosztályos gimnázium egyik végzős osztályában. De nem egyszerű a beilleszkedés. Tetoválásai láttán többen összesúgnak a háta mögött, mások őrültnek tartják különös szokásai miatt. És persze fontos kérdés, hogy mit szól hozzá az osztály legmenőbb rockere, nem beszélve az éles szemű Farkas Míráról, aki olyan gyanakvón néz rá, mintha küldetésének tekintené, hogy minél többet megtudjon titokzatos új osztálytársáról…
A könyvet innen tudod megrendelni: https://bit.ly/papp_dora_konyvei
Tumblr media
Kate McMullan: Sárkányvadász Akadémia sorozat A sorozat első részében megismerkedünk a főhőssel, Kanócfalvi Wiglaffal, a sokgyermekes szegény parasztcsaládban élő fiúval, akinek egy vándor énekes megjósolja, hogy fényes jövő vár rá: hőssé fog válni, noha a fiú – akit csúfolnak is emiatt a testvérei – irtózik a vértől, és egy légynek sem tudna ártani. Amikor Wiglaf a Sárkányvadász Akadémia új diákokat toborzó hirdetését meglátja az egyik fára kiragasztva a faluban, azonnal tudja: neki ebben az iskolában a helye. Boldogan útnak is indul hűséges malacával, Daisyvel, ám hamarosan meg kell tapasztalnia, hogy a sárkányvadászokat nevelő „oktatási intézmény” egyáltalán nem olyan, mint amilyennek képzelte… Hamarosan bekövetkezik az első nagy próbatétel is, és Wiglaf úgy válik hőssé, hogy egyetlen csepp vért sem kell kiontania. A humoros, izgalmas, kilenc részes sorozat elsősorban a 8-12 éves fiúknak okozhat felhőtlen szórakozást.
A könyvet innen tudod megrendelni: https://bit.ly/sarkanyvadasz_akademia
Tumblr media
0 notes