#Lakner

[arutai]

Cuba Scott by Max Lakner

#cuba scott #max lakner

[jareckiworld]

László Lakner — The Room’s Past  (oil on canvas, 1961)

#László Lakner #hungarian art #conceptualism #conceptual art

[theegoist]

László Lakner (Hungarian, b. 1936) - Untitled, screenprint on paper, 81 x 56,5 cm (1985)

#lászló lakner

[keresztyandras]

Még kellett valamit mondania

Lakner Zoltán >Majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt mentem be a Napvilág kiadóba azzal az ötlettel, hogy kellene írni Lendvai Ildikóról egy igazi életrajzi könyvet. És ha már Schneider Márta igazgató egyetértett, akkor meg is kértem, hogy hívja fel az alanyunkat, aki nélkül ezt nem lehet megcsinálni. Ő is beleegyezett, hogy annyi időt szán erre, amennyit csak kérek tőle, és mondhatom,…

View On WordPress

#Lakner Zoltán #Lendvai Ildikó

[rrondo]

Max Lakner/BFA.com

[kolajmag]

COLLAGE ON VIEW

Layers: Humus of Time

Susanna Lakner at Zero Arts in Stuttgart, Germany through 2 February 2024. Susanna Lakner’s collage art is about the question of how it is possible to thematize the space-time continuum. How can old pictorial elements be catapulted into timelessness by combining them with new materials? For the works in this show, Lakner combines collages of old reproductions and illustrations with completely banal cardboard boxes from the post-COVID present with the aim of creating an entity that has fallen out of time. There is no past, no future, there is only the present, where the layers become humus. The humus of time. Read More

*****************************

Kolaj Magazine, a full color, print magazine, exists to show how the world of collage is rich, layered, and thick with complexity. By remixing history and culture, collage artists forge new thinking. To understand collage is to reshape one's thinking of art history and redefine the canon of visual culture that informs the present.

SUBSCRIBE | CURRENT ISSUE | GET A COPY

SIGN UP TO GET EMAILS

#collage #collage art #collage artist #art #artist #art history #art project #art show #art books #art education #book art #artistic #contemporary art #artwork #modern art #artist profile #artist book

[scavengedluxury]

Savoy Espresso, Budapest, 1963. On the far wall, “The City” by László Lakner. From the Budapest Municipal Photography Company archive.

#budapest #hungary #cafe #interiors #modernism #mid century decor #1960s

[katallure]

Menükártya gyűjtemény, egy felvidéki magyar család ebédeiről

[Betekintés egy XX. század eleji középosztálybeli, felvidéki család étkezési szokásába.] Összesen 89 db kézzel írt, rajzolt és színezett – Gényén, 1910. jan. 4. és dec. 30. között készült – menükártya. (Génye, felvidéki település volt Léva mellett. Ma már Léva része.) A lapok nagyrésze verzóján, a család aznapi eseményeinek leírása található. Készítőik Lakner László uradalmi intéző 10 év körüli gyermekei lehetettek. (A rajzokon látható L.L. és L.É. monogramok, a júl. 20-i lap hátulján írt, „Ma tudtam meg, hogy fölvesznek a kassai [akkor 8 osztályos] gymnasiumba...”, valamint a szept. 28-i lapon, az idősebb testvérének írt lev.-lap rajz címzése alapján.). A feljegyzések szerint azonosítható további – a családdal kapcsolatban álló – személyek: jún. 2.: „Féja bácsi” temetése.: Féja Kálmán (1864–1910), Féja Géza (1900–1978) édesapja. Szept. 9.: „Itt volt ... Becker mérnök bácsi”: Becker Ádám (1874–1956). 

[mambo68]

Lakner Kristof Street.

#sopronhungary #sopronphotography #ödenburg #ödenburgerfotos #oedenburg #monochrome #urban #suburd #fényvonások #hellosopron #magyarország

[plumsworld]

Pár szó a svéd választásokról

Ahogyan 1914 óta mindig, úgy most is a szociáldemokraták szerezték a legtöbb szavazatot a múlt vasárnapi svédországi országgyűlési választásokon. Sőt, ők maguk még javítottak is a 2018-as eredményükhöz képest. Mindezzel együtt a jelenlegi baloldali blokkhoz sorolható pártok csak 173 mandátumot szereztek, míg a jelenlegi jobboldali blokkhoz sorolható pártok 176-ot. Tehát a jobboldal győzött, amit a szociáldemokrata miniszterelnök, Magdalena Andersson lemondásával el is ismert.

Önmagában ez a hír nem lenne meglepő, liberális demokráciákban természetes, hogy időnként kormányváltás történik. Az igazi hír itt az, hogy a tradicionális jobboldali pártok most először voltak nyitottak arra, hogy együttműködjenek bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal, az SD-vel, és akik most először megelőzték a hagyományos jobboldal vezető pártját, a Moderátokat. Hogy ez hogyan és miért történt, arról a magyarul elérhető legjobb anyag meglátásom szerint Lakner Zoltán interjúja Labanino Rafael politológussal, a Konstanzi Egyetem tudományos munkatársával, aki szorosan végigkövetette a történéseket, elemzéseket, választási vitákat a svéd médiában. Magáról az SD-ről itt  található angolul egy rakás cikk, közte az SD történetéről, neonáci gyökereikről, és a hosszú, felemás próbálkozásról, hogy szalonképessebbé váljanak.

A globalizáció szintje

Egy pillanatra ugorjunk vissza a 2010-es évek elejére. Ez az az időszak, amikor szintén a jobboldal kormányzott. 2006 és 2014 között a bevándorláspárti Fredrik Reinfeldt volt a miniszterelnök, a Moderátok voltak a legnagyobb kormánypárt kiegészülve a Kereszténydemokratákkal, a Liber��lisokkal és azzal a Centrumpárttal, ami ma inkább a baloldali blokkhoz sorolható.

Ebben az időszakban érkeztem Svédországba, ahol valamiért az ebéd során visszatérő társalgási téma lett az akkor zajló euróválság. Akadt viszont olyan ebéd is, hogy a nyolcfős asztaltársaságból öten Európán kívülről érkezett kutatók és PhD hallgatók voltak, ami miatt számomra kezdett kellemetlen lenni, hogy már megint az EU a beszédtéma, mert túlzottan „belpolitikának” tűnt. A péntek esti sörözéseken voltunk egy tucatnyian, amiből legfeljebb hárman voltak svédek, a többiek mind bevándorlók voltunk.

A városban az éttermektől a bicajszervízig egy rakás szolgáltatást bangladesiek, indiaiak, marokkóiak visznek, az építkezéseken és az idősotthonokban szintén bevándorlók dolgoznak, litvánok, székelyek stb. Számomra ez Svédország. Ezek a kapcsolatok (weak linkek) csatolnak az itteni társadalomhoz, bevándorlók nélkül ez az ország egyszerűen megállna működni. Természetesen érintkezek olyanokkal is, akik nem bevándorló hátterűek, de a szorosabb kapcsolataim döntő részét sem ők adják, hanem a bevándorlók, köztük itteni magyarok. Ezért is megnyugtató, hogy a környékünkön az SD támogatóinak aránya még mindig alacsony.

Az SD felemelkedése

A tízes évek elején az egyik ilyen védésen az egyik gúnyos poén az SD-ről szólt, akik akkoriban lépték át a parlamenti küszöböt, de ezt akkor egyszerűen még el lehetett viccelni. Mára viszont ők a második legnagyobb párt, ők lettek a királycsinálók. Igazából nem 2018-hoz képest meglepő, ami most történt, hanem egy 2010-es összevetésben éles a kontraszt.

Azóta persze sok minden történt. Az egyik a menekültválság a tízes évek közepén. Svédország fogadta be lakosságarányosan a legtöbb menekültet, a bevándorlási hivatal viszont túlterhelt, lassan működik. Ez leginkább a bevándorlóknak rossz, és volt, aki szóvá tette, hogy akár ez is lehetett volna egy választási téma. Eszembe jutott ezen a ponton, hogy R. Eszterrel írtunk egy blogposztot 2015 őszén, hogy egy kompetens kormány hogyan kezelné azt a krízist egy jól működő EU-ban, és eszembe jutnak most Guy Verhofstadt akkori javaslatai is. A valóság nem ez lett.

Nem minden bevándorló egyforma, természetesen egyénenként különbözünk, és ahogyan a Jelen-cikkben is elhangzik, a szomáliaiak beilleszkedése például sokkal problematikusabb, mint mondjuk az eritreaiaké, a dél-amerikai bevándorlók beilleszkedési mutatói pedig rosszabbak a sikertörténetnek számító bosnyákokénál és irániakénál. Szintén említi a Jelen-cikk is a drogbandák között zajló fegyveres leszámolásokat, ahol a célpont az ellenséges banda, de voltak ártatlan áldozatok, köztük gyerekek is. Az ilyen bandákban olyanok kerülnek be, akik itt már születtek, de valami félresiklott. Tavaly 45-en haltak meg így, idén ennél is többen. Egyetlen egy ilyen eset is elfogadhatatlan, de a kontextus is legyen meg: 2021-ben összesen 108 gyilkosság történt az országban, százezer főre nézve 1.08. Németországban vagy Magyarországon ez a szám 0.8 volt, Finnországban 1.6, Európa egészében 3, az Egyesült Államokban 6.3, a tényleg veszélyes Brazíliában pedig 23.6.

Ezek az esetek egyébként nagyvárosokban történnek, például Malmöben, de az SD támogatottsága nem a nagyvárosokban magas, hanem több tíz kilométerrel odébb egy-egy kisebb településen. David Sumpterék írtak erről egy cikket az Uppsalai Egyetemen: „we find no evidence that the proportion of foreign-born residents is predictive of increases in RRP support. Instead, education levels and population density are the significant variables,” ezenfelül egy projekt mellékágaként mi is írtunk egy tanulmányt, ahol azt néztük, hogy a választók hogyan viselkednek földrajzi és időbeli eloszlásban, és többek közt arról, hogy hogyan jelenik meg az SD. Végül legyen itt ez a link, ami összefoglalja, hogy az SD mely pártoktól szerzett új támogatókat (a Moderátoktól és a Szocdemektől egyaránt szerzett), illetve azt, hogy mely társadalmi csoportokban nőtt a népszerűségük (szinte mindegyikben).

Mi lesz ezután?

A következő időszakban kiderül, hogy hogyan néz majd ki az új kormány. A Liberálisok elvileg csak úgy támogatják ezt a koalíciót, ha az SD nem ad egyetlen minisztert sem. Ezek miatt kemény tárgyalások jöhetnek. A szomszédos északi országokban az utóbbi időben volt már a szélsőjobb kormányon, itt még nem. Nem tartok attól, hogy ezután rohamosan orbanizálódna az ország, nem fognak kopasz verőemberek megakadályozni népszavazási kezdeményezést, nem fognak egyetemet elüldözni, nem fogják az intézményrendszert, a demokráciát és a jogállamot lebontani. Az viszont biztos, hogy ez az utolsó csepp volt ahhoz, hogy kezdeményezzem, hogy svéd állampolgár is legyek. Azért, hogy legközelebb szavazhassak az SD ellen. Sőt, azt sem bánnám, ha az ő nehezített tesztjükön kellene ehhez átmennem.

Azt gondolom, legitim álláspont azt képviselni, hogy ne érkezzenek egy országba bevándorlók. Nem értek vele egyet, valamekkora bevándorlásra szükség van, de el tudom fogadni, ha valaki egyébként ezt gondolja. Az uszítást viszont már sokkal kevésbé, főként azért, mert kontraproduktív. És az is zavar, hogy az SD nem engedte be az eredményváróra a sajtó, a nemzetközi sajtó egy részét — magyarként tudjuk jól, hogy ez hová vezet.

Mire, kire szavaztam (volna)?

Hozzám legközelebb talán egyébként a Centrumpárt áll, akik régen kisgazdák voltak, most pedig liberálisok és zöldek, miniszterelnöknek pedig örültem volna Magdalena Andressonnak, aki kezdeményezte az ország csatlakozását a NATO-hoz, és aki számomra meggyőzőbbnek tűnik, mint szocdem elődje. Tartományi és önkormányzati szinten szavazhattam most is, ahhoz nem kell állampolgárság. Éppen ezért kérdeztem végig Uppsalában a pártokat, főként helyi ügyekről, és ott is ők voltak a legszimpatikusabbak. A legabszurdabbak pedig a kereszténydemokraták voltak azok közül, akikkel beszéltem. Látszik, hogy elképzelni sem tudják, hogy bevándorlóként mennyire fontos a jól hozzáférhető bölcsőde, ha nincs semmi plusz segítség. A másik, hogy azért sem lakhat mindenki villában, ahogyan ők képzelik, mert egyszerűen nem fenntartható. (Svédország lakossága nőni fog, 2100-ra 13 millió is lehet, ami egy kivételes trend Európában.)

SZA

[brvegel]

Lakner László

Csendélet, 1963-64 körül Olaj, vászon ¦ 40 x 50 cm

[jareckiworld]

László Lakner — Welders in a Shipyard  (oil on canvas, 1959)

#László Lakner #hungarian art #social realism #industrial art

[britinthepnw]

tango alchemie: kinga lakner photography

[slakner]

Bauernproteste: EU-Kommission schreddert Umweltstandards in der Landwirtschaft

Beitrag von Sebastian Lakner & Norbert Röder Landwirt:innen protestieren in ganz Europa, und inzwischen hat die praktische Agrarpolitik auf die Proteste reagiert. Die Reaktion der EU-Kommission besteht darin, die Umweltstandards, die jeder Empfänger von Direktzahlungen (= Subventionen) einhalten muss, deutlich abzusenken und damit ihrer Wirkung zu berauben. Insgesamt beobachten wir spätestens…

View On WordPress

#Agrarpolitik #Agrarumweltpolitik #Brache #EU-Agrarpolitik #GLÖZ #Grünlandumbruch #Konditionalität #landwirtschaft

[keresztyandras]

Lendvai Ildiko kontra Ceglédi Zoltán

Lendvai Ildikó >Ceglédi Zoltán megtisztelt azzal. hogy elolvasta Lakner Zoltán velem készült életútinterjúját, a “Kell még valamit mondanom” c. kötetet. Számomra érdekes és fontos volt a véleménye, ami a könyvről a jelek szerint pozitív (köszönöm is a figyelemfelhívását!), arról viszont negatív, hogy miért azzal töltöm időm javát, (legalábbis a tévében), amivel. Mármint miért aktuálpolitikai…

View On WordPress

#Lendvai Ceglédi

[kolajmag]

FROM THE ARTIST DIRECTORY

The Details Find Each Other

Stuttgart, Germany. Susanna Lakner says about her practice, "I’m not searching for materials, I just find them. I’m not a collector, I cut out what I find, keep it up. The details find each other. Always. Sometimes immediately, sometimes years later." Read More

*****************************

Kolaj Magazine, a full color, print magazine, exists to show how the world of collage is rich, layered, and thick with complexity. By remixing history and culture, collage artists forge new thinking. To understand collage is to reshape one's thinking of art history and redefine the canon of visual culture that informs the present.

SUBSCRIBE | CURRENT ISSUE | GET A COPY

SIGN UP TO GET EMAILS

#collage #collage art #collage artist #art #artist #art history #art project #art show #vintage art #art books #art education #book art #artistic #contemporary art #artwork #modern art #fine art #digital art #artist residency #artist books #contemporary artist #artist portfolio #artist book #artist profile #artist collective #Artist Interview #artist advice #artists books #contemporary artists