Tumgik
#megcsaltam
csaklegyazenyeem · 1 year
Text
Nekem nem ment olyan könnyen ez a meg csalás dolog …
De.. ;)
Részemről ez már is volt meg csalás, töröltelek az életemből.
1 note · View note
meg-megbanom-ezt · 2 months
Text
Újra felvettem a fonalat a Death Note-tal és ROHADT JÓL szórakozom [SPOILERveszély, már akit érdekel]
Bocsika, Cooper ügynök és szegény néhai Laura meg a többiek, a Twin Peakset az első évad után megcsaltam kicsit a Death Note-tal és olyan jól bejött, hogy most már ezt akarom végignézni. :3 Pedig annyira azért nem vagyok weeb, mint amekkorának látszom (ááá, dehogy...) és a TP is bejött eddig, meg ott a cliffhanger, de a DN is pont akkor kezdett felpörögni, amikor újrakezdtem (Yotsuba vége valahogy).
Érdekes, hogy sokáig gleccsersebességgel néztem mindegyiket, aztán most ráálltam. Ez részben az élethelyzetemből fakad, részben FOGALMAMSINCS. Annyiból mondjuk rábasztam, hogy mindkettő krimi és jól elfelejtettem minden szálat meg nyomot (habár a TP elejénél még jegyzeteltem(!))... Na mindegy, most csak vibe-olok, sajnos (vagy sem) amúgy sem vagyok az a detektívagyú.
Nos tehát. Miken is szórakozom jól? Hát például, hogy a Death Note-nál nem az a spoiler, ami annak látszik - legalábbis számomra.
Ugyanis a popkulturális ozmózis miatt sajnos a sztori egyik legnagyobb fordulatát már ismerem, de szerencsére így is maradt bőven meglepetés. Például: mivel nem tudtam, hogy változni fog a főcímdal (a YouTube meg nem épp dobta fel), egyszerűen SEMMI nem készített arra, hogy ehelyett a remekbe szabott, ám konvencionális j-pop/rock dal helyett egyszer csak ez a... nemtommilyen hardcore következik:
youtube
A vizuális elemekre külön felhívnám a figyelmet - modoroskodhatnék, de nem kell, mert önmagukért beszélnek, sőt ORDÍTANAK. A nevető Light-fej-tabló, a görgős széken körbeforgó-csipegető L, az almával idétlenül táncoló Ryuk, a hörgős verze alatt szexin cukiskodó Misa alatt, a szembaszó neonszínű villanások, TÉNYLEG olyan, mintha edgy (ám azért tehetséges) középiskolások rakták volna össze, de az első néhány "Ez most mi a szar?" és "De tényleg, ezt most MI A SZAR?" után már nem bírtam nem nézni és hallgatni és eljutottam az "Igazából mindig is imádtam" állapotba. :D
A következőkben csak simán kigyűjtöttem néhány pillanatképet, amin röhögtem vagy ilyen-olyan okból tetszett / érdekes volt [és akkor innentől SPOILERVESZÉLY]:
Tumblr media
Tudod mit, L? Engem igenis zavar. :(
Tumblr media
De szerencsére L tud nagyvonalú is lenni. <3
Tumblr media
Intenzív figyelem + szénhidrát oktrojálása a szervezetbe = EZ A FEJ
Tumblr media
Nahát, Higuchi is balkezes! <3 Mondjuk jobban belegondolva, ezzel nem dicsekednék... (FUN FACT: a japán szerzős (gyűjtőknek: 59. ;)) Galaktikában volt egy novella, ahol a balkezes szereplő szintén seggfej + ostoba volt, de ott még szerepe is volt a balkezességének - de ennél többet itt már nem spoilerezek...)
Tumblr media
A ZÉGSZERELMÉRE, L, a XXI. században élünk!!! Nem fehérezhetsz csak úgy le valakit, akár halálistenről, akár emberről legyen is szó (és a halálistent sem csak azért nem, mert szempillantás alatt megölhet)!!!
Tumblr media
Matsuda egyébként keményen gyúr a "legjobb mellékszereplő" díjra nálam, bár nem mindig olyan makulátlan, mint az előző ábra mutatja (vagy pont azért). Néha kicsit(?) naiv meg balfasz, de azért kompetens is tud lenni, ha akar, és néha, khm... MI EZ az ecchi fej, édes istenem?! Némileg túlságosan is élvezi Light nőügyeinek megfigyelését, persze biztos csak szakmai szenvedélyből. :D
Tumblr media
És itt a folytatás. Nemrég itt is futott a hír, hogy valahol már bevezetik a munkahelyen a maszturbációs szünetet, szerintem Matsudának is jót tett volna (bár lehet, hogy neki már mindegy, mint a szélső háznak (<-best of Édesanyám(TM))).
Tumblr media
Ryuk, amint bármikor le tud jönni az almáról (a drog rossz, gyerekek, értem?).
Tumblr media
Azt hittétek, ezt a posztot megúszhatjátok Európa Kiadó idézet nélkül? Rábasztatok. (Persze Jenő nem pont ugyanazt mondja, mint Mikami... hanem még radikálisabb!)
Tumblr media
Tag yourself, ha te is veszélyben vagy. :(
Mára ennyi. Most sok dolgom van lenne (alig bizonyítva ezzel a kettővel ezelőtti mondatot), de fullidióta indokolatlan DN fanartok is lesznek majd. :3 Valamikor.
3 notes · View notes
Text
Vannak dolgok
amikre piszok sokat kell várni. Tegnap erről beszélgettem a barátaimmal, hogy vannak titkok/válaszok amiket emberek magukkal visznek a sírba. Sosem derül ki. Az egyik barátom dédnagyanyja cseléd volt, terhes lett, nem lehet tudni, sosem árulta el ki volt a gyereke apja, így ez a barátom nem tudja, hogy az egyik felmenője ki volt. Azt szaszeroltuk, hogy inkább lehetett erőszak gyümölcse a gyerek, mint egy szerelemé, mert bár a leányanyaság megvetendő dolog volt, egy szerelem emléke csak kibukott volna valamikor. Azt elmondta vona a gyerekének, hogy hajj az a katona, de szép legény volt, aztán de otthagyott a bajban. De az, ami a cselédségben történt, a megerőszakolás, a szexuális kihasználás, az tabu volt. Az érdekes, hogy pont előző nap olvastam egy cikket a cselédségről intézményéről. Hogy hogyan volt régen. Ma magyarországon rengeteg cseléd/rabszolga van. Erről nem cikkez senki, az átlagember talán nem is tud róla. Én nem tudtam addig, amíg egy jogvédőnél dolgozó ügyvéd barátom nem mesélgetett. Hogy bizony a sokszobás-medencés-kertészes palotákat nem fizetett alkalmazottak tartják rendben, hanem cselédek/rabszolgák, akik a szállásért+ételér+ valami nevetséges zsebpénzért dolgoznak, ha kapnak egyáltalán és a gazda teljes gyámságot, hatalmat gyakorol felettük. Elképesztő? Az. Borzalmas. És ezek az emberek sokszor kifejezetten ragaszkodnak a gazdájukhoz, aki kimentette őket az utcáról vagy annak veszélyéből, hogy oda kerülnek. Minél nagyobb lesz a szegénység hazánkban, annál valószínűbb, hoyg a cselédség intézménye nem hivatalosan, de elfogadottá válik. Ha van pénzed etetni még egy embert, az ledolgozza, neked jó, neki jó, az állam meg félrenéz. Nem neki kellett megoldani a rászorulók szociális ellátását. Na, ez a moralizáls vonal most elhatalmasodott, pedig nem ez motoszkált bennem, hanem az, hogy van nekem ez a megggyőződésem, hogy mindenre választ kap az ember, csak ki kell várni. Van amire már csak akkor kapunk választ, amikor már tulajdonképpen leszarjuk, de van amire, ha nem is azonnal, de megjön a megerősítés. Az ember megnyugszik, jól van, nem vagyok hülye, úgy van ahogy éreztem/gondoltam. Amúgy a megérzésekről is olvastam egy jó kis cikket, arról írt, hogy a nők sokkal több információt fogadnak be a környezetükből, mint a férfiak (például nagyobb a perifériás látásuk, sokkal több nonverbális infót képesek levenni), a megérzéseik valójában ezekből az árnyalt információmorzsákból tevődnek össze. Mivel ezek gyakran nem tudatos szinten állnak össze, kifejezetten kínzó lehet a magunk se tudjuk miféle sejtés. És ilyenkor van az, hogy már a rosszat is jobb tudni, mert akkor az egészet el lehet engedni a faszba. Persze, a legcsúcsszuperebb, amikor van egy gondolat, és a másik ember tagad, meg lehülyéz, aztán csak kibukik, hogy ja. Pont úgy.
Néha motoz bennem, hogy talán én is tartozom egy beismeréssel az exemnek, aki állította, hogy beleszerettem egy másik pasiba és azért hagyom el. Ragaszkodtam hozzá, hogy nem. Ragaszkodtam ahhoz az elgondoláshoz, hogy ami nem kölcsönös, az nem szerelem, vagyis nem, nem a miatt. Fura ez a tartozás meg a gyávaságom, hogy nem akartam beszélni vele erről. Ő meg szegény azt gondolta, hogy megcsaltam és azt tagadom. Pedig csak az érzelmeimet tagadtam el. Ha elmondtam volna, tisztességesebb lett volna, nem hagyok ott egy kérdőjelet. Lassan, lassan olyan bátor leszek már, hogy bármiről merek/mernék beszélni és bárminek a következményeit elviselem. Sokkal kevésbé menekülök a fájdalomtól, mint mondjuk a terápia előtt. A maradék kérdéseknél vajon a válasz jön meg előbb vagy a kérdés lesz előbb érdektelen? Erre még kiváncsi vagyok.
Tumblr media
17 notes · View notes
takemetochurch13 · 1 year
Text
Tényleg nem érted, hogy az ömlengés helyett egyetlen szó volna, amit írhatnál nekünk? Az, hogy „bocsánat”
Bocsánat azért, amit az édesanyátokkal tettem. Bocsánat, hogy megcsaltam, hogy hazudtam neki hónapokon át, hogy az őrületbe kergettem. Bocsánat, hogy durván kirántottam a lábatok alól a talajt, bocsánat minden egyes elvétett dobásért, amit a lelátóról ölbe tett kézzel néztem, bocsánat a sötét hétköznapokért, bocsánat a reszketésért a takaró alatt, bocsánat az összeszorult torkon legyűrt tíz meg tíz süteményért, és az azt követő kínzó bűntudatért. Bocsánat a kiabálás miatt rettegő kutya nyüszítéséért, és bocsánat azért a sok kilóért, ami könnyben olvadt le rólunk. Bocsánat, hogy nem volt hova mennetek, bocsánat, hogy engem soha nem tudtatok felhívni, ha valaki bántott titeket. Bocsánat, hogy egy új nő fontosabb volt, mint a két gyerekem. Bocsánat, hogy annyi szülinap telt nélkülem, bocsánat, hogy nem voltam ott se ballagáson, se akkor, amikor nagyszerű eredményeket értetek el. Bocsánat, hogy apa nélkül kellett felnőnötök. Hol voltál akkor, amikor egyedül álltam a buszmegállóban, és átfutott az agyamon, milyen is lenne most lelépni az útra. És hol vagy most, amikor mindjárt megkapom a diplomámat? Végignéztük, ahogy az anyánk 87ből hirtelen 50 kilós lesz. Ahogy egy nap őrjöngve szaggatja le a függönyt, annyira fáj neki, amiért cserbenhagyták, megalázták. Kétségbeesetten próbáltam jó hangulatot biztosítani a testvéremnek. A húgom imádott téged, és te otthagytad. És te komolyan amiatt aggódsz, hogy minket egyszer bántani fog, amiért elzárkóztunk tőled? Engedd, hogy megnyugtassalak: én nem fogok belehalni. Szóval azért hoztad a „döntést”, ahogy te hívod, mert nem szeretted magad anya mellett. Most szereted magad? Szereted a babakocsit tologató öregembert, akinek folyton ki kell javítania a kisbabában gyönyörködőket, hogy „nem nagypapa, kérem, hanem apuka”? Szereted ahogy az emberek gúnyosan nevetnek össze a hátad mögött, amint kézen fogva járkálsz a 35 éves barátnőddel? Mert jó vagy rossz, az emberek már csak ilyenek. Persze áltathatod magad, hogy nem érdekel. Nem is kéne, hogy érdekeljen, mit gondolnak mások, de te ehhez nem vagy elég szabad szellemű. És persze én is elítéllek, én sem vagyok elég szabad szellemű, hogy ne ítélkezzek, elvégre a te lányod vagyok. Mondd inkább, hogy nem tudtál ellenállni a fiatal nőnek, de ne papolj itt arról, hogy te nem akartál senkit megbántani. Anya már jól van. Látva, milyen erős és független, végre hálás vagyok a sorsnak, hogy minden így történt. Felnőttem, megtanultam eltartani magam, megtanultam szeretni magam, azt az embert, akire mindig számíthatok. Tündérvilágban éltem, minden olyan kényelmes volt, hát most már látom, a valóság nem az. Bizonyos szempontból jót tett, hogy elmentél, és kipukkadt a buborék. De mégis... hogy tehetted?
8 notes · View notes
elnieserezni · 2 years
Conversation
Hogyan számoljak el a lelkiismeretemmel ha valakit megcsaltam?
Nem fizikailag. Érzelmileg.
8 notes · View notes
david-cross89 · 2 years
Text
Kolléganő
Munka közben csak engem figyel, gyönyörű, pislákoló szemeivel. Az ajkai közé veszi a ujját, csavargatja fényes, dús haját.
Lenyűgöz kiváló alakjával, maga köré csavar illatával. Titokban csak velem flörtöl, rám hajt a munkahelyről.
Házas vagyok, ezt nem teheti, józan eszemet, mégis elveszi. Le nem veszem a jegygyűrűmet, küldözgeti magáról a képeket.
Beleszerettem ebbe a csajba, aki kihívóan jár be melóba. Érzéseim kölcsönösek feléje, annyira elragadó a szépsége.
Egy üres helységben megcsókolom, csinos testét magamhoz láncolom. Nejemnek esti sörözést hazudtam, és őt a kolléganővel megcsaltam.
Egy idő után után mindent kiteregettem, és a feleségemet örökre elvesztettem. Az új nővel élek boldogságban, jó pár éve házasságban.
3 notes · View notes
bogibaja · 2 years
Text
Gyerekek… olyat tettem amit nem akartam…vagyis lehet hogy tudat alatt de. MEGCSALTAM A PAROMAT!!!
Olyan felmerhetetlenul boldog es egyben csalodott vagyok. Nevezzük Csodafickonak ezt az uriembert. Tudjatok csodaficko egy idos velem es egy viszonylag apatestu szakallas fiu aki belelopta magat a szivembe es feltornazta magat a csucsig.
A paromnak nem akarom elmondani mert akkor felborulna minden, igy azt terveztük a csodafickoval hogy 1 ev mulva összeköltözünk es akkor mindent elmondok a paromnak es utana elköltözünk oda ahol senkisem ismer meg.
Nagyon sajnalom a paromat amit csinaltam viszont ilyen jol meg senkivel sem ereztem magam annyira szabadnak es ujjaszulottnek mint meg soha senkivel
5 notes · View notes
kelleszafasznakmar · 2 years
Text
Talán csak félek.. félek újra bízni és hinni. 
Talán nem is ők rontják el, hanem én mert túl bizalmatlan vagyok. Mióta egyedül vagyok egy ember volt akiben igazán megbíztam, de elszúrtam mert nekem nem volt elég. megcsaltam, azzal az emberrel akivel soha nem lehetek együtt, mert elveszíteném a családomat.. Azzal vígasztaltam magam hogy ezt kaptam ezért csak ezt tudom adni, de ez nem így van. Voltam már mind a három oldalon, először engem csaltak meg, később velem csaltak, majd én csaltam.. mindegyik történetben ugyanolyan hibás voltam mint a másik két fél, volt mikor nem adtam meg azt amire szüksége lett volna a partneremnek, ami az én hibám. Előfordult, hogy totál nem érdekelt a másik fél párja, mondván én is túl éltem, ő is túl fogja élni. Azt meg hogy megcsaltam a páromat igazából én alakítottam ki, nem keresek többé mentséget. Többé már nem dugom a fejem homokba, nem a másikat hibáztatom ha fájdalmat okoz, hanem belegondolok a történésekbe az ő szemszögéből. Remélem így lefogom tudni zárni a múltamat, azzal hogy belátom a hibáimat. Tudom hogy mindenhez két ember kell, de van mikor három. 
Ideje új fejezetet nyitni.
1 note · View note
fucklifenotme · 1 year
Text
Megcsaltam álmomban.
0 notes
csacskamacskamocska · 2 years
Text
Te nem bízol senkiben, ugye?
Ezért leszel mindig egyedül... Ezt egy filmben hallottam épp most, és amúgy már sokadjára mert közkedvelt panel. Legalább olyan közkedvelt, mint az engedd el, meg a fogadd el, hogy az élet ilyen... Van ebben valami káros, ebben a bizalomról szóló mondásban miközben igaz, nagyon is igaz. Maga tudja, hogy az exe valójában kijátszotta magát akkor amikor kapcsolatot tart a nevelt fiával? És a fia ugyanezt tette. – mondta a pszichológus, és én csak néztem, hogy most éppen az én nagyszerűségem kérdőjeleződik meg. Az, hogy milyen jófej vagyok meg elfogadó, akkor amikor egy kapcsolat végén nem küzdök ellene, nem akarom elvenni a másiktól azt, ami jó volt neki a kapcsolatban. Nemnem – mondta a pszichológus – egy kapcsolat vége veszteségekkel jár. Ahhoz a gyerekhez, akivel CS amúgy csak három évet élt együtt nem tizet vagy tizenötöt, ahhoz a gyerekhez semmi köze annak a férfinak. Semmi más köze nincs, mint az, hogy továbbra is belelóghatott az életébe, jelen lehetett a fián keresztül, nevelhette a fiát egy olyan ember, akivel maga már nem akart kapcsolatot tartani. Magát kijátszották. Az, hogy a gyereknek ez jó volt, az lehet. Hogy nem egészséges, az is valószínű. Bármiben megerősítést nyerhetett, amit maga nem helyeselt. Hiszen az exének semmi valós felelőssége nincs és legfőképpen konszenzus nincs maguk között a gyereknevelésben. Ez a sztori természetesen nem minden hasonló esetre igaz, csak az én történetemre, hiszen vannak rám jellemző tulajdonságok, amik miatt meg lehet velem tenni dolgokat, amiket másokkal meg nem. Mert az, hogy az exem és a fiam kibeszélnek engem, az nem egy feltételezés, hanem bizonyosság. Volt amikor a gyerek azzal jött haza a látogatásból, hogy Cs azt mondta neki, hogy én megcsaltam őt az együttélésünk alatt (nem csaltam meg) és a gyerek bőgött és nekem azt kellett bizonygatnom, hogy nem, nem tettem ilyet. És én akkor sem hívtam fel üvöltve az exemet, hogy menjen a kurva anyjába. Az exem nyilván egy hősnek gondolja magát, egy csodás nevelőapának, aki a gyerek rendelkezésére áll. Valójában elveszi tőlem azt, ami az „enyém”, gyengíti a kapcsolatot a gyerekemmel hiszen ő egyszerre haver és cinkos, semmi de semmi felelőssége nincs a mindennapokban, de mondhat vagy igérhet bármit és vetíthet olyan értékrendet, élet és jövőképet, amit én elutasítottam. Azt hittem, hogy az a jó döntés, a felnőtt megoldás, ha engedem a kapcsolattartást. Most azt gondolom, hogy az lett volna a jó döntés, ha nem akarok jófejkedni, hanem beleállok abba, hogy elmondom neki, hogy semmi köze a gyerekemhez. Semmi nem jogosítja fel, hogy igényt tartson a vele való kapcsolatra. csináljon magának gyereket, ne a másét használja az apáskodásra.
Gondolom, most sokan azt gondolják, hogy miért ne lenne jó, ha a gyereknek van egy felnőtt barátja. Oks. Bár én nem gyűlölöm az exeimet, mert amikor kiszállok egy kapcsolatból, ott már nincs bennem érzelem, harag se, de aki helyesnek tartja a kapcsolattartást, az képzelje el, hogy valaki, akit ő nem szeret vagy éppenséggel kárt okozott neki érzelmileg vagy anyagilag, vagy akiről azt gondolja, hogy nem helyesen él, az igényt formál a gyerekére, mert csak.
Szóval de, én bízom, csak a legtöbb ember elég komolyan hazudik. Az mindig kiderül. Én akkor is bízom, csak akkor már tudom, hogy hazudik.
Tumblr media
12 notes · View notes
versinator · 1 year
Text
Vadvizeken hadonászik
Megcsaltam komédiázzék makó odaérek Gyávae magyarkor fajzat feledjek Testekből tépték búcsuzáskor kenyérbakterek
Szivárványhidon feledjetek útravált ébredjek Szavaimnak málházza gépmadárnak tanod! Kevélye leejtsem megvakultak fütyöljek
Izzék barla átgázoltuk vidítnod Álommázsát eszmepárzás szóródjak szertenövekednem Elsűllyedt nyakú boldogbús futkosnod
Fujja hősibb kinizsi megremegnem Pétere kavart kamattal ezerek Tévesztés nagykomoly fűtteti jelentnem
0 notes
szerelmesdalok · 2 years
Text
Junkies: Szerelmes vagyok
Junkies: Szerelmes vagyok Én már sohasem lehetek azzá, ami akkor lehettem volna Ha úgy csinálok mindent, ahogy a tanító néni mondta Aki bízott bennem átvertem, megcsaltam akit szerettem És szánalomért sírtam mikor senki nem volt mellettem Nem tudom mi a baj velem, de gyakran elfog a félelem Hogy röhögnek rajtam a hátam mögött, hogy eltékozlom az életem És legyõz minden támadás, de hiába minden…
Tumblr media
View On WordPress
0 notes
vanilia-almok · 4 years
Text
Bűntudat ízű csók..
90 notes · View notes
Text
Őszintén!
Megcsaltam... Nincs mit szépítenem. Nem tudom miért tettem. Így utólag okosabb az ember, s rájöttem, hogy amikor ő itt hagyott, elvesztettem mindenemet. 
Ő volt mindenem. 
Mióta nem lehetek vele egyszerűen minden összeomlik körülöttem. Az a kis életem amit felépítettem mellette, szépen darabokra hullik és én ezt végig nézem, teljesen tétlenül.
Rettenetesen hiányzik, s annyira szeretnék tenni végre valamit azért, hogy újra szép és jó legyen  minden.
Tudom, hogy te ezt úgysem fogod látni, de szeretném elmondani,
SZERETLEK.
81 notes · View notes
elbasztak-blog · 5 years
Text
Aki megcsalt és akit megcsaltak..mindenkettő voltam már..
27 notes · View notes
nembirommegallni · 5 years
Text
Mivan ha nem engem csalnak meg, hanem én vagyok a megcsaló?
303 notes · View notes