#folyó

[nonquebecoisayul]

A kegyetlen forróságban ma amolyan bolond turistamódban a Douro-folyó híres vidékén kocsikáztunk. Amerre a szem ellát, lehetetlen szögekben végtelen mennyiségű szőlő. 1756-ban Tokaj után elsőként ez a borrégió lett behatárolva/kijelölve pontosan. Pombal márki, a portugálok első minisztere nagy zsarnok lehetett, de maradandót alkotott nemcsak itt, hanem az ország minden területén. Hasonló funkciót töltött be és ugyanolyan megosztó államférfi lehetett, mint pár évtizeddel később Napóleon a franciáknak, csak persze nem tört nemzetközi babérokra - bőven elég volt romjaiból újjáépíteni a hatalmas földrengés után Lisszabont például. Utunk során mindennap elemezzük a portugál nemzeti tűzjelző rendszert, így szerencsére aktív tűzbe nem futottunk még bele (vagy ő belénk), de az utolsó két fotón pokoli tüzek nyomait fedezhetitek fel.

#utazás #Portugália #szőlő #természet #erdőtűz #impresszió #hegy #nyár #folyó #Douro folyó

[szeresdmagadlegyonmagad]

~Meder nélküli folyó leszek, Nélküled!~

~I will be a river without a bed, without You!~

#love #true love #szerelem #folyó #river #always #i love you #szeretlek #hianyzol #i miss you

[wildiesong]

"Jártál szellőtől fényes csúcsokon, s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt bokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát; láttál napfényben álló fatörzsön gyantacsöppet, s mezítlen ifju asszonyt folyóból partra lépni s egyszer kezedre szállt egy nagy szarvasbogár..."

(Radnóti Miklós: Negyedik ecloga - részlet)

#Radnóti Miklós #idézet #negyedik ecloga #negyedik #ecloga #fény #este #hegy #bokor #őz #napfény #fatörzs #gyantacsöpp #folyó #szarvasbogár

[barataimnakcsaktoma]

Tényleg úgy van, hogy a Szigetcsúcs (a Szentendrei-sziget csúcsa, Kisorosziban, kb. a Dunakanyar) mindenkinek járna, legalább havonta egyszer.

Csoda, ahogy folyik veled szembe a Duna, csoda a Pilis, csoda a Visegrádi vár, csoda maga a szigetcsúcs! 🔝💚🇭🇺

#magyarország #dunapart #duna #folyó #sziget #szigetcsúcs #visegrad #pilishegység #pilis #dunakanyar #magyar #pálinka

[dramatic-dolphin]

hungarian words are so funny sometimes. calculator? that's the counting machine. airplane? you mean the flying machine. rain? the thing that falls. river? oh yeah, that's the thing that flows. deer? the animal with horns.

#i'm amusing myself by making up conlang words #& i have decided i'm stealing “the thing that falls” and “the thing that flows” #they are hysterical words. i love them. #eső & folyó my besties

[rosszulorzott]

it's out!!!

@instructorwolfie I have been wanting to show you my favorite part of this novella for the longest of time! Waiting for the translation into English to happen. I know you're not on here anymore but I will find the way to get it to you. I'm ordering this rn :)

#Északról hegy Délről tó Nyugatról utak Keletről folyó #Krasznahorkai László #Ottilie Mulzet

[mergezoszavak]

egyre csak nyelem a szétfolyó időt, tegnapután vagy holnapelőtt

#dalszöveg #magyar #magyar szöveg #téveszme #zene #zeneszöveg #téveszme vesszőfutás #idő #folyó idő #szétfolyó idő #lepereg

[bormgans]

A MOUNTAIN TO THE NORTH, A LAKE TO THE SOUTH, PATHS TO THE WEST, A RIVER TO THE EAST - László Krasznahorkai (2003, transl. 2022)

This blog focuses mainly on speculative fiction, and as such this short novel with a very long title is not out of place: one could approach this as a sensitive mythopoetic tale, about a grandson of a prince, living outside of space and time, wandering the grounds of a monastry in Kyoto, searching for an elusive, possibly perfect, garden. One could also approach it as high literature of the most…

View On WordPress

#2000s #2020s #A Mountain to the North a Lake to the South Paths to the West a River to the East #Északról hegy Dérő tó Nyugatról utak Keletről folyó #Buddha #Eikan-dō Zenrin-ji #Favorite #László Krasznahorkai #Literature #Ottilie Mulzet #Review #Speculative Fiction

[nonquebecoisayul]

Tegnap, amíg Rafa zumbázott egyet Enderrel, venezuelai-kanadai instruktor barátunkkal, én tettem egy nosztalgiakört a Parc Jean-Drapeau-ban a Szent Ilona-szigeten. Vadiúj terekkel és kissé komor felhőkkel találkoztam a rengeteg mókuson és néhány lézengő turistán kívül. Újabb impressziók, emlékek és előtoluló gondolatok.

#impresszió #természet #színek #városkép #felhőkarcoló #folyó #ősz

[versinator]

Fényírás folyó!

Véreres varázslom mindenhová marhakocsikban Támadtam nyikorognak felissza járkálgat Átkelt pöttyenti összeszorítja korban? Anyától szélinél elmenekült taposgat

Ökölbeszaladt pattogószavu puskás fiókban Csíkot hunyorít kármel csorgat Igáslovak dalló ápolgathatod társadalomban Ámulsz papírral hugod sírogat

Verseskönyve skandálom zuhanj karámon Egyedülség menni? szemrehányással csontján Vetkőzi kondorpár kényszerképzetek szájamon

Benyit leejt dinnye nagyujján Legyeket! szuronnyal vándorlófényű fogamon Pirúltak vízgyüjtőt űlnek szemhéjján

#szonett #Radnoti #Fényírás #folyó! #v2.0

[pokmajom]

Legyetek tudatosabb halfogyasztók!

Most, hogy @mairlenka Afrikai harcsás receptje nyomán, felmerült néhány jogos és jogtalan kétely, az akvakultúrában termelt halakkal szemben, összefoglalnám nektek, 30 éves munkám eredményeit a legfontosabb tudnivalókat, hogy ti legyetek a legképzettebben ténfergő vásárlók, az áruházak halas pultjainál.

Kezdjük azzal, hogy szinte minden hal, amit Magyarországon frissen veszel (leginkább műanyag tálcán, védőgázas csomagolásban), az akvakultúrában lett felnevelve. Magyarországon, természetes vízből fogott őshonos halat, jogszerűen csak akkor ehetsz, ha te magad horgászol. Halászatból származó idegenhonos halakat, mint az ezüst kárász, busa, törpeharcsa, lehet venni, csak kicsit komolyabb kapcsolatrendszer kell hozzá, mint a magas minőségű kokain beszerzéséhez. Ha arra vágysz, tengerből fogott halakat azért lehet beszerezni frissen, néhány erre szakosodott kereskedőnél, de az olcsó, halászott hal leginkább fagyasztva jut el hozzád. A több hónapos fagyasztás pedig, már eleve minőségromlás, mert a halakban nagyon sok a telítetlen zsírsav, aminek oxidációja a fagyasztás során csak lelassul. Meg ugye a melegvízben felengedett filé textúrája sem lesz az igazi.

Szóval vegyél inkább frisset, amit, akvakultúrában neveltek. Az akvakultúra fogalmába beletartozik a rákok, a kagylók és a különböző algafélék termelése is, de én most csak a halakról beszélnék. Ezeket különböző technológiákkal, tengeri ketrecekben és édesvízi medencékben, tavakban nevelik fel, úgy hogy, már az ikrákat is mesterségesen keltetik. A lazacot, az aranydurbincsot és a tengeri sügért (igen, a horvát tengerparton vett branzinót sem a kérges kezű halász bácsi fogta) hatalmas tengeri ketrecekben nevelik, amelyek felső körgyűrűjét jól láthatjátok sokfelé, a norvég, skót, görög és török partok mentén. A pisztrángot a bő vizű, nem túl hideg folyók, patakok mentén átfolyó medencékben, az afrikai harcsát pedig termálvízzel táplált medencékben termelik. Ezen technológiák közös jellemzője, hogy a halak kizárólag haltápot esznek, amelyet hallisztből, szójából, gabonákból és egyéb adalékokból, az adott faj biológiai igényeinek legmegfelelőbben állítanak össze. Az elmúlt 20 évben sokat fejlődött a haltakarmányozás tudománya és ma már 1kg lazac előállításához is csak 0,65kg halat kell kihalászni a tengerből. Az afrikai harcsánál ez valahol 0,1 kg körül lehet, mert más fehérje forrással is vígan elvan. Viszont a lazac színe sem a folyó torkolatokban elfogyasztott kisrákoktól vörös, hanem a tápjához adagolt, amúgy immunerősítő, astaxanthin karotinoidtól. Ezeket a halakat a medencékben viszonylag nagy sűrűségben tartják, de a halsűrűség úgy van belőve, hogy azért még komfortos legyen a halaknak, mert különben lassulna a növekedésük. Mondjuk ez pont az afrikai harcsa esetében azt jelenti, hogy alig van víz a halak között, mert ez az állapot az, ami arra emlékezteti őket, amikor Afrikában a száraz évszakban, a kiszáradó folyómedrek utolsó pocsolyáiban összezsúfolódnak a haverokkal és a speciális kopoltyú nyulványaik segítségével, a levegőből veszik fel az oxigént. Ilyenkor mindenki szeret mindenkit, nincs harc, nincs agresszió. Természetesen, a nagy tömegben tartott halaknál, figyelni kell a halak egészségére is, de ennek módja nem az, hogy reggeltől estig gyógyszerekkel tömik őket. Főleg nem antibiotikumokkal, mert azokra hamar kialakulnának a rezisztens bacik, de más szerek alkalmazását is szigorúan szabályozza az EU. A lazacot, aranydurbincsot és a tengeri sügeret ma már döntően mindenféle kórokozó ellen vakcinázzák. A pisztráng szinte minden lehetséges betegsége jól kezelhető technológiai eszközökkel (pl medencék rendszeres tisztítása), vagy híg oldatokban való fürdetéssel, az afrikai harcsának meg szerencsére egyelőre nem hoztuk be semmilyen veszélyesebb kórokozóját. Nem kell tehát tartani semmilyen szermaradványtól ezekben a halakban. Megjegyzem, a nagy pangáziusz hiszti idején, az is vizsgálta mindenki, mindenhol, de soha nem találtak benne semmit.

Ha viszont igazán boldog és természetes közegben nevelt halat akartok enni, akkor a halastavak termékeit kell keresni. A magyar halastavak, jellemzően 10-100 ha méretűek és 80%-ban pontyot nevelnek bennük. Annak érdekében, hogy minél jobban kihasználják a tó természetes táplálék hozamát és egyensúlyban tartsák a bonyolult ökoszisztémát, a ponty mellett busákat, amúrt, harcsát, süllőt és csukát is termelnek a tavakban, de csak a ponty kap a természetes táplálékot kiegészítő takarmányozást. Ez döntően kukorica és búza, amit a pontyok a tó fenekéről szedegetnek fel. De iszap ízük nem ettől lehet, hanem az egyes algák által termelt ízrontó anyagok miatt (pl. a kékalgák által termelt geozmin), amelyek felhalmozódását, megfelelő technológiai lépésekkel, azért ki lehet küszöbölni. A halastóban a halak, nagyjából természetes környezetükben élnek és 3 évig másra sincs gondjuk, mint hogy békésen eszegessék amit a tóban találnak és amit az ember még ad nekik. Illetve, mivel ez gyakorlatilag egy felpörgetett vízi ökoszisztéma, annak minden csodás madarával és emlősével, arra is vigyázniuk kell, hogy ne kapja el őket egy nagykócsag, kormorán vagy vidra. Ebben azért a halastavak gazdái is segítenek nekik és vannak olyan rosszindulatú pletykák, hogy mennyi vidrabunda jöhet össze egy halastóról. Az így távozó halragadozók azonban, csak csepp a tengerben és ma a halastavak, a magyar vízi madár és vidra populáció legfontosabb fenntartói.

Ha pedig zavarnak a szálkák, javasolom a szigetközben nagyon népszerű ecetes rántott ponty elkészítését, ahol a pác ízlés szerint turbózható pl száraz fehérborral, de én még mézet is tettem bele és egy nap érlelés után már szálkamentesen fogyasztható volt.

[homregeszet]

Római folyóügyek

Van egy érdekes összevetés Európa ókori és középkori higiéniai viszonyairól, miszerint a római vívmányokat, mint a közfürdők és a nyilvános wc-k használatát elfelejtik a későbbi időkben. Természetesen ez ebben a formában nem igaz. A közfürdők nagyobb városokban tovább üzemeltek, csak a nemek közös fürdését tiltották benne, valamint a nők számára a meztelenséget. Az pedig, hogy több járványt ismerünk a középkorból azt elsősorban az írott forrásoknak köszönhetjük. Na de akkor miben volt másabb a római higiénia és wc használat? A római fürdőkben nem csak a tisztálkodáson volt a hangsúly: üzleti, politikai találkozókat tartottak itt. Alapvetően három főhelyisége volt a fürdőépületeknek: tepidarium, caldarium és frigidarium. Az első a meleg vizes fürdő, a második egyfajta gőzszoba volt, a harmadik pedig a hideg vizes medence, ez utóbbi volt mind közül a legnagyobb és ebben a sorrendben kellett végighaladni rajtuk. Nagyobb fürdőkomplexumok egyfajta wellness szolgáltatásokat is kínáltak olajos testápolás révén. (1. kép)

1.kép: római fürdő

A fürdők a rómaiság jelképei lettek, távol Itáliától is megjelentek, amint megtelepedtek a külső tartományokban. A katonai táborok közelében minden esetben működtek fürdők, gazdag villa épületeknél is előfordul fürdőépület. Ezekhez a környező vízfolyásokat, forrásokat használták fel, szállításra komoly vízvezeték rendszert építettek ki. Talán mindenki számára ismerős a aquaeductus, a nagy kőből épített pilléres vízszállító építmény, de ezeken kívül is használtak kisebb vezetékeket, csatornákat kőből, terrakottából és ólomból. Utóbbi egészségügyi kockázatoktól nem mentes, bár a folyó víz miatt kevesebb méreganyag volt a vízben, mint amennyit egyesek gondolnak. Szóval nem az ólommérgezés miatt omlott össze a Római Birodalom. Ezt a fajta "szerelvényt" egyébként is csak a leggazdagabb réteg engedhette meg magának. Nem régiben találtak egy igen jó állapotú ólom víztartályt és vezetékrendszert a Pompeii melletti Stabieból. Idősebb Plinius szerint a vízelvezetés volt a rómaiak egyik legnagyobb vívmánya. (2. kép)

2.kép

De miért beszéltem ennyit a fürdőkről mikor a wc a téma? Mert a nyilvános wc-k többségének a víz öblítését vagy a végtermék elszállítását a fürdőkből kifolyó vízzel oldották meg. A latrines, ahogy a rómaiak hívták, szintén koedukált volt, férfi és nő egymás mellett végezhette a dolgát vagy ingyenesen vagy pedig némi használati díj ellenében. A dolog után pedig körbe járt egy ecetes vödörben ázó botra erősített tengeri szivacs, ez volt a "budipapír". Ehhez kapcsolódóan ismert egy ostiai grafiti: verbose tibi nemo dicit dum Priscianus utaris xylosphongio - senki sem fog veled sokat beszélni Priscianus, amíg nem használod a szivacsot a bot végén. Kevésbé felkapott helyeken, vagy ahol hiány volt a tengerből, lecsiszolt kerámiatöredékekkel kapargatták le a betyárkörtéket. Nem minden településen volt meg a pottyantás is ilyen úri helyisége, csak a nagyobb városokban. (3-4. kép)

3-4.kép

Írott források alapján tudjuk, hogy előszeretettel vonultak el a rómaiak a városon kívüli temetők sírkövei közé. Erről beszámol Petronius Satyriconja is a farkasember történetében, valamint Salonából is ismert egy sírkő, amely próbálja eltántorítani az embereket az ilyen cselekedetektől: Quiqu in eo vico stercus non posserit aut non cacaverit aut non miaverit is habeat illas propitias si neglexerit viderit - Aki ezen a helyen nem üritkezik vagy nem vizel, bizonyos jótéteményekben részesül. Ha ezt semmibe veszi majd meglátja! (5. kép)

5.kép

Keretes szöveg: Az én emberem kezdte lecsinálni a síremlékeket, én pedig fütyörészve leültem, és a sírköveket számlálgattam. Egyszer csak látom ám, hogy a kísérőm vetkőzni kezd, és minden öltözékét lerakja az út mentén. Nekem még a lélegzetem is elakadt, úgy álltam ott, mint egy holttetem. Az pedig körülvizelte a ruháit, és pillanatok alatt farkassá változott. (Satyricon LXII 80. ford.: Horváth István Károly)

Egyfajta "zero waste" felfogásként is értelmezhető az ürülék és vizelet hasznosítás. Előbbit trágyázáskor használták, ami nem a legideálisabb dolog volt. Utóbbihoz egy híres anekdota kapcsolódik: sokan hallották talán a pénznek nincs szaga kifejezést, ez Vespasianus császártól származik. Az egyik verzió szerint a nyilvános wc-k megadóztatása miatt, egy másik változat azonban a tóga fehérítőkhöz kapcsolja. A tógának, a római arisztokrácia tipikus öltözékének, egyik ismérve, hogy hófehér, ezt a fehérítést általában a teve vizelet által érték el. Azonban teve nem mindenhol volt akkor sem, így másik nyersanyaghoz fordultak, ami általában az emberi volt. Szóval valamelyik szolgáltatás megadóztatása miatt vonta kérdőre a Későbbi Titus császár atyját, aki válaszul elé tartott néhány érmét és mondta el a híres mondatot: Pecunia non olet.

Az eddigiek alapján lehetne gondolni, hogy a római társadalom illatos, tiszta és egészségesebb volt, mint a későbbi korok emberei, azonban új kutatások árnyalják ezt. Fürdőkből és latrinákból vett minták alapján több parazita és féreg maradványát is kimutatták. Magyarázata ennek, hogy a fürdővizeket nem cserélték olyan gyakran, mint kellett volna és a takarítást, tisztítást sem vették olyan komolyan. Galenus a Kr. u. 2. században élt orvos szerint az élősködő férgek és kórokozók a test belső harmóniájának megbomlása miatt jönnek létre, az fel sem merült, hogy esetleg kívülről hatoltak volna be. Habár valóban hatalmas technikai mutatvány volt a római tisztálkodási kultúra ilyen megvalósítása, az egészségügyi hiányosságok miatt ezeket nem lehetett kellőképpen kihasználni.

Végezetül álljon itt néhány mondás, amelyeket egy ostiai latrina falára írtak fel és az ókori hét bölcshöz kapcsolták őket. (A fordítások az ELTE BDPK honlapja alapján)

6.kép

Durum cacantes monuit ut nitant Thales. - Thalész arra ösztönözte a keményet (vagy nehezen) szarókat, hogy feszítsék meg magukat.

Ut bene cacaret, ventrem palpavit Solon. - Hogy jól szarjon, Szolón a hasát simogatta.

Vissire tacite Chilon docuit subdolus. - A ravasz Khilón tanította, hogy kell némán fingani. (6.kép)

Németh Attila

#hermanottómúzeum #miskolcimúzeum #múzeum #miskolc #régészet #magyarrégészet #homregeszet #világnapok #wc #wc art #római kor #római #római wc #némethattila

[troger]

a Dunánál

nőttem fel, a Duna gyermeke voltam gyerekként és maradtam azóta is

a Duna az, ahova hazamegyek, amikor magyarországra megyek

többször meglátogattam Regensburgban, egyszer hajóval is: már ott is hihetetlenül kicsi folyó a budapesti Dunához képest

ma pedig megajándékoztam magam egy gyerekkori vágyam megvalósításával, amit sok évre igazából el is felejtettem

5-6 éves koromban mesélte nagyapám a szentendrei Dunánál, hogy a fekete-erdőben ered, és a fekete-tengerbe folyik bele. nem tudtam elképzelni, hogyan ered egy ilyen hatalmas folyó, ami egyszer majdnem el is nyelt, de a nagyapám mellettem volt, és kihúzott, mielőtt mélyebbre merülhetem volna, egy egyszerű hegyi forrásból

ma végre elmentem megnézni, hol ered a Folyóm:

gyerek-én kimondhatatlanul hálás a felnőtt-énnek, kicsit be is sírtak mindketten 🥲

aztán rámeditáltam itt a kerekben, ahogy egy vagyok a folyóval, és lefolyok a deltáig 🙏

tldr: valósítsam meg a többi vágyamat is, amíg képes vagyok rá

#duna #napló #newlife23 #schwarzwald

[willcodehtmlforfood]

Nem a pénz boldogít, hanem h hétközben elmehetsz belőle ilyen random helyekre (ez egy kb a 80as években 2002ben készült film egyik jelenetében volt étterem) és egy kissé megáradt folyó felett ülve nézheted ahogy telik az a bober kurwaélet

(láttunk vörös kányát is az ablakból)

#The Boathouse at Boulters Lock #maidenhead #uk