#házak

[the-bagira]

...telnek a reggelek

#magyar tumblisok #magyar tumblr #magyar #pécs #város #reggel #napsütés #tél #komlói út #házak #2022 #december #07

[homregeszet]

Lak-Hatás

avagy miként festhetett egy neolit ház?!

Június első szombatja a Lakáskultúra napja. 

Ennek apropóján 3 nap alatt 3 különböző időszak lakás-kultúráját mutatjuk meg.

Az újkőkor vagy neolitikum (Északkelet Magyarországon Kr. e. 5500–4500/4400 közötti időszak) kutatásban sokáig élt a nézet, miszerint a neolitikus emberek szabálytalan alakú, fal nélküli, földbe mélyedő építményekben ún. „gödörházakban” laktak.

A neolitikus „házakkal” kapcsolatban jelentős szemléletváltást az 1970–1980-as években zajló többrétegű „települési halmok” (tellek) kutatását követően főként az 1990-es évektől zajló nagyfelületű feltárások hoztak. A sok esetben több hektáros felületen történő bontó munka ugyanis lehetővé tette az egykori települések térhasználatára és építkezési szokásaira vonatkozó adatok bővítését.

A korszakból feltárt jelenségek tükrében elmondható, hogy azok formailag és méretben régiónként, vagy lelőhelyen belül is eltérőek lehetnek. Mégis a neolitikum nagyjából 1000 éves periódusa alatt jellemző építészeti megoldásnak tekinthető a sátortetős, felmenő és tapasztott sövényfalú, cölöpszerkezetes konstrukció, melyek nyomai az ásatásokon a humuszolást követően válnak láthatóvá. Az egykori építmény helyét szabályos sorokba rendeződve, sötét folttal jelentkező, kisebb-nagyobb, kerek vagy ovális oszlophelyek, alapárkok jelzik. Szerencsés körülmények között a letapasztott agyagpadló és „berendezési tárgyak” (kemencék, tűzhelyek, szövőszékek nyomai, edények, és egyéb használati tárgyak) maradványai is azonosíthatók.

1. kép: Polgáron rekonstruált épületről készült sematizált metszetrajz. Forrás: Raczky Pál – Anders Alexandra – Sebők Katalin (2005)

A Dunától keletre eső területeken méretük alapján a rövid (6–12 m) és a hosszú (12–18 m) épületek, illetve ezeknek változatai különíthetőek el. Az előbbi gyökereit balkáni, az utóbbiét Közép-európai lelőhelyek emlékanyagában kereshetjük. Jellemzője továbbá, hogy egy vagy több helyiséggel rendelkeztek. A korábban házhelyként azonosított földbemélyedő változatok vélhetően a gazdálkodáshoz tartozó mellék építményként funkcionálhattak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső neolitikus (főként az AVK 1–2. fázis) lelőhelyein kerültek elő nagyobb településrészletek házalapokkal. Bükkábrány-Bánya, II. lelőhelyen (Kőkúti-dűlő) két rekonstruálható házalapot találtak a feltáró régészek. A Hejőpapi-Hulladéklerakó, 1. és 4. lelőhelyen, valamint a Bükkábrány-Bánya, VII. és XI. lelőhelyen szintén előkerültek hasonló korú házhelyek, hosszanti oldaluknál agyagnyerő gödrökkel, melyekből a fal kialakításához szükséges agyagot nyerhették ki. Legutóbb Hejőpapi-Darvas-föld DK lelőhelyen figyeltünk meghasonló, oszlopszerkezetes konstrukciót.

2. kép: Bükkábrány-Bánya II. lelőhelyen feltárt 1. ház. Fotó: Veres János

3. kép: Bükkábrány-Bánya II. lelőhelyen feltárt 1–2. ház. Fotó: Veres János

Régiónkban a késő neolitikus korú Polgár-Csőszhalom-dűlő horizontális településéről ismert a legtöbb, összesen 79 cölöpszerkezetes téglalap alakú épületmaradvány.

4. kép: Házrekonstrukció építése az M3 Archaeoparkban (Polgár). Forrás: Raczky Pál – Anders Alexandra – Sebők Katalin (2005)

5. kép: A házrekonstrukció berendezett belső terei az M3 Archaeoparkban (Polgár). Forrás: Raczky Pál – Anders Alexandra – Sebők Katalin (2005)

Mezőköves-Mocsolyáson feltárt 5 ház esetén elsősorban a tapasztott fal egyidejűleg átégett összefüggő paticsomladéka és az alatta található néhány oszlophely jelzi az egykori cölöpszerkezetes építmény meglétét.

A Középső-Tisza-vidéken a késő neolitikus Tiszapüspöki-Karancs-Háromág-dűlő lelőhelyről ismert paticsomladék alatt az egykori oszlopok helyét jelző gödröket nem sikerült azonosítani emellett paticstöredékek cölöpök vagy hasított deszkák nyomát őrzik, úgy, mint Polgár-Bosnyák-domb lelőhelyen.

Az említett maradányokról néprajzi példák alapján feltételezhető, hogy talpas vázszerkezetű épületek lehettek, betapasztott deszkafallal, melyek kialakításához szintén fejlett ácsolási, kötési ismeretek szükségesek. A kutatók hasonló szerkezeti megoldást feltételeznek késő neolitikus építményeknél.

A korszakból főleg német területekről de megyénkből is ismeretesek olyan szerencsésen megőrződött, konzerválódótt fabéléses kutak, melyek szerkezeti vizsgálata segít megismerni a neolitikumban használatos ácsolási technikákat. A kutak vizsgálata során kiderült, hogy a szerkezeti elemeket csapolással, kötéssel illesztették össze. Ily módon a neolitikum emberei fejlett ácsolási technikával rendelkeztek, mely ismeretet, tudást vélhetően épületek kialakításánál is felhasználhattak.

Hajdu Melinda

Felhasznált irodalom

Csengeri Piroska (2013): Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának késői csoportjai Északkelet-Magyarországon (Az újabb kutatások eredményei Borsod–Abaúj–Zemplén megyében). Doktori disszertáció

Domboróczki, László – Kalli, András – K. Tutkovics, Eszter (2017): The Füzesabony-Gubakút Settlement Development Model of the Alföld Linear Pottery Culture in the Light of the Recent Archaeological Discoveries at Hejőpapi- Szeméttelep (2008-2011) and Bükkábrány-Bánya VII -Vasúti Dűlő (2009-2011). Journal of Historical Archaeology & Anthropological Sciences (2017) 2.2.

https://www.academia.edu/35286716/The_F%C3%BCzesabony_Gubak%C3%BAt_Settlement_Development_Model_of_the_Alf%C3%B6ld_Linear_Pottery_Culture_in_the_Light_of_the_Recent_Archaeological_Discoveries_at_Hej%C5%91papi_Szem%C3%A9ttelep_2008_2011_and_B%C3%BCkk%C3%A1br%C3%A1ny_B%C3%A1nya_VII_Vas%C3%BAti_D%C5%B1l%C5%91_2009_2011

(Utolsó elérés: 2022. 05. 31.)

 Kalli András – K. Tutkovics Eszter (2017): Meddő idők – Régészeti kutatások a Csincse-patak völgyében. Magyar Régészet. Online Magazin

http://files.archaeolingua.hu/2017TA/kalli_tutkovics_h17ta.pdf

(Utolsó elérés: 2022. 05. 31.)

 Kalicz Nándor – Koós Judit (2014): A neolitikus Szatmár-csoport (AVK I) települése és temetője a Kr. e. 6. évezred második feléből, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Régészeti Emlékei 9. Miskolc

 Kalicz Nándor – Kovács Katalin (2012): Háztípusok az aszódi késő neolitikus lelőhelyen, Ősrégészeti Levelek, 12.

https://www.academia.edu/2447116/H%C3%A1zt%C3%ADpusok_a_k%C3%A9s%C5%91_neolitikus_asz%C3%B3di_lel%C5%91helyen_House_types_at_the_Late_Neolithic_settlement_of_Asz%C3%B3d

(Utolsó elérés: 2022. 05. 30.)

Kovács Katalin (2014): Kísérlet új építéstechnikai megoldás azonosítására egy késő neolitikus házomladék alapján - An attempt to identify a new construction-technology solution based on ruins of a late-Neolithic house, Tisicum XXIII. 7–14.

https://www.academia.edu/21378437/K%C3%ADs%C3%A9rlet_%C3%BAj_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9stechnikai_megold%C3%A1s_azonos%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra_egy_k%C3%A9s%C5%91_neolitikus_h%C3%A1zomlad%C3%A9k_alapj%C3%A1n_An_attempt_to_identify_a_new_construction_technology_solution_based_on_ruins_of_a_late_Neolithic_house

(Utolsó elérés: 2022. 05. 30.)

 Raczky Pál – Anders Alexandra (2009): Régészeti kutatások egy késő neolitikus településen – Polgár–Bosnyákdomb. Előzetes jelentés – Archaeological research at aLate Neolithic settlement – Polgár–Bosnyákdomb. Preliminary report. Archaeologiai Értesítő 134. 5–21.

 Raczky Pál – Anders Alexandra – Sebők Katalin (2005): Újkőkori ház kísérleti rekonstrukciója Polgár-Csőszhalom településéről. Ősrégészeti Levelek 7. 24–49.

 Selján Éva – Veres János (2008): Újabb lelőhelyek az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának korai időszakából Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Előzetes jelentés) – New early Alföld Linear Pottery sites in county Borsod-Abaúj-Zemplén (Preliminary report). Herman Ottó Múzeum Évkönyve 47. 5–28.

 Tóth Krisztián – Király Ágnes (2012): Régészeti kutatások Sajószentpéter - Harmadik vetőn

https://www.academia.edu/9938161/R%C3%A9g%C3%A9szeti_kutat%C3%A1sok_Saj%C3%B3szentp%C3%A9ter_Harmadik_vet%C5%91n

(Utolsó elérés: 2022. 06. 01.)

#hermanottómúzeum #homrégészet #régészet #magyarrégészet #archaeology #neolitikum #házak #lakás #ház #house #neolithic #miskolcimúzeum #hajdumelinda #household #household archaeology

[bdpst24]

Energiapazarló és rosszul fűtött házakban élünk

Energiapazarló és rosszul fűtött házakban élünk

Szigeteléssel sokat tehetünk az energiaszegénység ellen! Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát, legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység*. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 százalék felett van. Ez Európában a…

View On WordPress

#házak

[bacsiabiciklin]

#streeteketjárom #házak #veszprém https://www.instagram.com/p/Ck5AsU3I1Xoh7buiMGDUS3xkJx-UO5U1AHLs3A0/?igshid=NGJjMDIxMWI=

#streeteketjárom #házak #veszprém

[magyarfilmekatolcettig]

Kertes házak utcája - 1962. Rendezte: Fejér Tamás. Főszerepben: Bara Margit, Gábor Miklós, Pálos György, Schubert Éva. https://podcasters.spotify.com/pod/show/magyarfilmekatolcettig

#magyar #hungarian #film #movie #mfac #magyar filmek ától cettig #retro #régi #kertes házak utcája #fejér tamás #1962 #bara margit #gábor miklós #pálos györgy #schubert éva

[keresztyandras]

Kulcsár László infovilág Levél a győri polgármesternek: Tisztelt Polgármester Úr! Tekintettel arra, hogy a titkárságán 2022. szeptember 26-án szóban is elmondott kérésem ellenére ��n 260 nap elteltével sem volt hajlandó válaszolni (netán bokros tendőire hivatkozással pár nap haladékot kérni) az újságírói megkeresésemben megfogalmazott kérdésemre, az ügyet a nagy nyilvánosság elé…

View On WordPress

#Dési polgármester #Győr #Kulcsár László #romos házak

[katacha]

A híd hiányzó részeit elképzeltem, a fókákat órákig tudnám nézni, a házak gyönyörűek

[the-bagira]

☁️ reggeli szépség

#magyar tumblisok #magyar tumblr #magyar #pécs #város #felhők #házak #reggel #ősz #2022 #október #05

[homregeszet]

Lakáskultúra a vaskortól a középkor hajnaláig

A Kárpát-medencében a vaskortól kezdődően több mint másfél ezer évig a lakóépületek egységes szerkezettel és technikával készültek. Ez azt jelenti, hogy a nagy méretű, hosszú házak helyett sokkal kisebb, lemélyített gödörre húztak fel falakat és tetőt.

Legelőször a szkítákhoz köthető Vekerzug kultúránál lehetett megfigyelni, hogy kerek, vagy négyszögletes lemélyítést használtak házalapnak. A gödör belsejében, illetve a külső széleken megtalálható cölöphelyek mutatják, hogy a felmenő szerkezet és a tetőzet miképpen képzelhető el. A falat vesszőfonatra tapasztott paticsból készítették, a tető pedig valószínűleg nádból volt. Régészeti bizonyítékok az előbbiből maradnak meg csupán.

1. kép: Szkíta kultúrához köthető kerek alaprajzú ház

2. kép: Szkíta kultúrához köthető szögletes alaprajzú ház

A La Tène kultúra, vagyis a kelta megtelepedés idején egységesen téglalap alaprajzú földbe mélyített vagy úgynevezett veremházakkal számolhatunk. Ez tulajdonképpen az előző típus letisztult változata. Tőlünk nyugatra élt kelta törzsek (Cseh-, Német-, Franciaország és az Egyesült Királyság területén) összetettebb technikájú, kőfalazással készült, általában kör alaprajzú házakban laktak.

3. kép: Nyugat-európai kelta kerek ház rekonstrukciós rajza

4. kép: Ménfőcsanakon feltárt földbe mélyített házak rekonstrukciós rajza (Szőnyi, E.: Römerzeitliche Altansässigensiedlung von Ménfőcsanak (Umgebung von Győr). Arh. vest. 47, 1996, 249-256.

Itt már felmerül a kérdés, hogy mitől másabb a Kárpát-medence házépítési divatja? Egyáltalán hányan laktak egy ilyen 6-10-15 m2-es alaprajzú épületben? Hogyan fűtöttek? Sok hasonló kérdésre a kutatás ma is keresi választ, hiszen a római császárkor idején Pannonia provincia és a környező Barbaricum területén is ugyanezeket a földbe mélyített épületeket használták a falusias településeken. Ezen felül még az avaroknál és a már letelepült magyaroknál is ezt a házszerkezetet találjuk meg.

A miértekre a válaszok még vita tárgyát képezik, de az ilyesfajta változás a lakáskultúrában valószínűleg több különböző okra vezethető vissza. Az egyik ilyen a nyersanyagok hozzáférhetősége - követ nehezebb volt beszerezni, mint például fát, agyagot és nádat. Egy ilyen egyszerű szerkezetű házat viszonylag gyorsan fel lehetett építeni és javítani is könnyebb volt. A nagyállattartó nomád, vagy félnomád népek, mint a szkíta vagy a szarmata kultúra is könnyebben elsajátíthatta egy ilyen épület felépítését, a tartósan letelepült népeknél pedig az egyszerűség is fontos szempont lehetett.

Klimatikus viszonyok is szóba jöhetnek, azonban jelentős felmelegedés a késő vaskorban következett be. Ehhez képest belső tűzhelyet nem minden esetben lehetett megfigyelni. Ezt a jelenséget több módon próbálták magyarázni (komoly és kevésbé komoly ötletekkel), de egyik sem tudott teljesen megnyugtató módon választ adni: csak a parazsat vitték be az épületbe, elég volt összebújni, hogy ne fázzanak, nem is volt olyan hideg stb. Felvetődött, hogy nem is lehet a tűzhely nélküli építményeket lakóházaknak tekinteni, viszont akadnak olyan lelőhelyek, ahol csak ilyen típusú épületek kerültek elő. Tény, hogy a földbe mélyített házak jelentős része műhely volt vagy gazdasági célt szolgált, de ebben az időszakban nem biztos, hogy a háziipari tevékenységek (pl.: szövés-fonás) teljes mértékben elválaszthatóak az élettértől.

5. kép: Kelta fazekasműhely

6. kép: Kelta házbelső rekonstrukciója, Nemzeti Múzeum, Prága

Itt már a különböző méretek meglétére is megkaptuk a választ, hiszen egy 6 m2-es gödör négy fallal és tetővel még egy garzonnak is sovány. Ha elfogadjuk, hogy a lakóépületekhez csak a 10 m2 feletti épületek tartoznak még mindig kérdéses, hány embernek volt ez elég? Ezekre a választ nem tudjuk megadni, kivéve, ha előkerül egy korabeli postaláda, vagy lakcímnyilvántartás. Annyi biztos, hogy az őskor korábbi időszakaihoz képest maga a lakóközösség összement, talán egy kisebb vagy közepes méretű családnyira. Falusias jellegű településeknél felvetődik, hogy az emberek sokkal több időt töltöttek el a természetben, földeken, de természetesen még ez sem jelenti azt, hogy egy esős hétvégén valakinek mindig kint kellett volna áznia, mert bent nem volt elég ülőhely.

Meg kell említeni egy másik háztípust, aminek régészeti nyomát nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megfigyelni. Ilyenek a fából készült cölöpös, vagy boronaházak, amelyek kevés esetben mélyültek le az altalaj szintjéig, ahol a régészeti feltárás zajlik. Nagyon szerencsés körülmények kellenek az ilyen típusú épületek megtalálásához. Ugyanebbe a kategóriába sorolhatók a felszínen meglévő jurták, vagy sátrak, amelyek főleg a nomád életmódot folytató népeknél kerülhetnek szóba.

Ami a jövőben segítheti az ilyen régészeti objektumok megértését, az a részletes, természettudományos vizsgálatokkal egybekötött kutatás. A hasonlóan mélyreható vizsgálatok céljai a régészek és történelemkedvelők kíváncsiságának csillapításán túl még az, hogy megtudjuk a régi korokban hogyan tudott alkalmazkodni az ember a változásokhoz (természeti, gazdasági, stb).

7. kép: Kelta ház elszenült cölöpjének a darabja. Vizsgálata által nem csak a fafajta, de kivágásának ideje és a környezeti viszonyok is megismerhetők.

#hermanottómúzeum #homrégészet #ironage #miskolcimúzeum #régészet #vaskor #ház #házak #lakás #household #household archaeology #laténe #celtic #scythian culture #reconstruction #némethattila

[mirabellomonferrato]

A kezdet

Ez az első bejegyzés, a többi ilyen regényes nem lesz publikus, innentől csak a házak jönnek (meg az emberek) :)

A ház távol tartotta a kabócák hangos zizegését és döglesztő nyári napsütést. A falai még álltak, a tető is, de a födémnek csak a fa gerendái voltak meg. Ezeken ugráltam, gerendáról, gerendára. Hogy hol voltak a szüleim miközben ezt a hülyeségt csináltam? Ők a lakókocsiban aludtak, ahogy aludt az egész kis falu, ahol megálltunk a nagy olaszországi körút közben. 14 éves voltam, valakibe nyilván szerelmes, mert azt hiszem egész életemben szerelmes voltam, és a gerendán ugrálás közben azon gondolkodtam, hogy szabad-e arról álmodozni, hogy ez az én házam, vagy ez éppen olyan képtelenség, mint az, hogy Gulyás Csaba egy nap a szemembe néz, megcsókol és kimondja, hogy szeret. Lent, a szoba padlóján törmelék, újságpapír, lomok töredékei, festett fal és csempedarabok. Valami nagyon régi dolog nyomai, és én képzeletben régész voltam, felfedező, kalandor egy izgalmas életben. Nem lehet tudni, hogy az a ház, azok a gerendák vagy az utazás vagy a nyár vagy a kabócák rabolták el a szívem egy részét Gulyás Csabától, de örökre belém költözött a vágy, hogy egyszer nem csak utazó leszek Olaszországban.

Eltelt harminc év és csak utazó voltam, a felnőttség megtanított, hogy azt kell akarni, ami adódik, még azért is rengeteget kell melózni, a gyerekkori álmokból csak sóhajok lettek. Gulyás Csabát más férfiak sora váltotta, szerelmek, szexek, házasság, válás, más szerelmek, és én Portugáliában sétáltam az aktuális szerelmemmel és azon sóhajtoztunk, hogy milyen csodás a tenger, milyen jó is ez a mediterrán hangulat, milyen kár, hogy az ember nem itt él. Ha az „ember” már túl van azon, hogy egy férjnek és egy élettársnak is kimondja, hogy vége, akkor már tud súlyos döntéseket hozni. És a tengert bámulva rájöttem, hogy ez is csak egy döntés. Hogy akarsz venni egy lakást vagy házat egy másik országban. Ha akarod, megteheted, az álmokat nem kell letenni a határon. 2019 volt akkor, és nem volt egy fillérem sem. A gyerekeimet már hat vagy hét éve egyedül neveltem, megtakarításom annyi volt, ami vészhelyzet esetén pár hónap túlélést biztosít. De megszületett az akarás, a bizonyítási vágy, hogy meg lehet csinálni. Nekivágok az útnak, és meg tudom csinálni, mert bármire képes vagyok, hiszen lám, mennyi mindenen vagyok túl – egyedül. A Férfi kétkedően mosolygott, hogy na persze.

Az a férfi sincs már, csak a szerelem maradt és az elhatározás, hogy nem csak utazó leszek Olaszországban.

#Piemonti kalandok 01 #A kezdet

[retyerutya]

Magyar is indítja a bulvár-iszkandereket:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Szándékosan alázza meg a saját “polgári, konzervatív, jobboldali” szavazóit, azzal, hogy Deutsch Tamást jelöli a Fidesz EP-listájának az élére? Azt a Deutsch Tamást, akiről egy 2015-ös bírósági eljárásban az alábbi írásbeli tanúvalomást tette egy rendőr:

“1998-tól dolgoztam a BRFK kábítószerbűnözés elleni osztályán, mint nyomozó. 1998 nyarának végén, augusztusban érkezett egy információ arról, hogy a XVI. kerület, Sashalomban található masszázsszalonban kábítószer terjesztés és fogyasztás zajlik rendszeres jelleggel. Konkrétan heroinról és kokainról volt szó. Az információ feldolgozását követően akciót szerveztünk a helyre. A késő esti órákban az egységünk megjelent, igazoltattuk a bent tartózkodókat, emlékezetem szerint néhány személyt elő is állítottunk, illetve kábítószer gyanús anyagokat foglaltunk le. Azt tapasztaltuk, hogy az egyébként számunkra ismeretlen vendégek között ott tartózkodik Deutsch Tamás is. Klinikai tünetek alapján, megítélésem szerint kábítószer hatása alatt állhatott, viselkedése zavart volt, beszéde összefüggéstelen. A mentelmi jogra való tekintettel vizsgálatot nem végezhettünk rajta, nem igazoltathattuk, de munkám során rengeteg olyan emberrel találkoztam, aki hasonló tüneteket produkált, és később bebizonyosodott róluk, hogy kábítószert fogyasztottak. Kokaint és heroint abban a helységben is találtunk, amelyben Deutsch Tamást tartózkodott.

Kivittük az épületből, vele szemben intézkedni nem volt lehetőségünk, hiszen országgyűlési képviselő révén mentelmi joga volt. Sokan voltak a környéken, az akció fölébresztette a környező házak lakóit. Deutsch fejét letakarva gondoskodtunk az elszállításáról. Az események további alakulása előttem ismeretlen.

Pár hónappal a sashalmi eset után ismételten információt kaptunk, hogy a Margit utcában üzemel egy kupleráj, ahol kábítószer terjesztés és fogyasztás zajlik. Kiérkezésünk után a helyszínen kokaint találtunk. Az ott tartózkodó személyeket igazoltattuk. Közöttük Deutsch Tamást ismertük fel, viselkedése ismét zavart volt, tudatmódosító szer hatása alatt lehetett. Ám mentelmi joga miatt őt nem igazoltathattuk, és nem állíthattuk elő. Parancsnokunk gondoskodott az elszállításáról.

Mindkét esetben a kábítószer terjesztésén és fogyasztáson túl az illetékes szakszerv több személy ellen is lefolytatott eljárást üzletszerű kéjelgés és üzletszerű kéjelgés elősegítése gyanújával.”

[pokmajom]

Málta kicsit egyfajta laboregere az európai migrációnak, ahol persze, nem feltétlenül ugyanazok a megoldások és problémák jönnek ki, mint más országokban, de mindenképpen érdekes ezt, egy magamfajta bevándorló is meg nem is szemével nézni. Az egyik leglátványosabb jelenség, a Bugibba nevű település átalakulása, ami különösen így késő ősszel látható jól, mikor nagyjából eltűnnek a turisták. 9 éve ez még egy kicsit lepukkant, de olcsó nyaraló hely volt, tömve pecsenyére sült, brit prolikkal, de kb akkor kezdődött, hogy az idejövő kelet-európai, szicíliai meg harmadik világbeli melósok kezdtek nagyobb számban itt lakni. A munkaerő igény növekedésével, inkább az ázsiai és afrikai bevándorlók száma nőtt, az ingatlanok fejlesztése meg csökkent. Így viszont megmaradtak a 60as években épült kockaházak, amiket az egyre növekvő afrikai, fülöp szigeteki, nepáli, pakisztáni és minden más nagyon szegény országból beengedett emberek, boldogan birtokba vettek. Meg persze maradtak a máltai nyugdíjasok is, akik mellett még a régebben itt olcsó ingatlant vásárolt brit nyugdíjasok képviselik az európai lakosokat. Régebben még voltak hírek balhékról, de a harmadik országból érkezőket, a kis szigetállam nagyon szigorúan tudja fogni. A legkisebb hiba és azonnal kitoloncálják az illetőt. Hozhatják ugyan a családjukat és ők is dolgozhatnak, de ma már az egyház is felszólal az ellen, hogy a nagyon kemény szabályozás miatt, ezek az emberek sokszor szinte rabszolga sorban sínylődnek. Mivel folyamatosan nő a munkaerő igény és az építő ipar, szinte teljesen a vendégmunkásokon alapul, azért kicsit javul is a helyzetük. Így novemberben, esténként, Bugibba egy nagyon furcsa hangulatú hely lesz, ahol a lepukkant házak között, pezsgő éjszakai élet folyik és a bárokban együtt isznak a fekete meg ázsiai emberek, a máltai nyugdíjas, máltaiul beszélget az arab szomszédjával és minden nációnak szuper kis éttermei vannak, kb az otthoni ízekkel és design-al. Az építészeti díszletekkel együtt, kicsit olyan, mintha az ember egyszerre lenne afrikában, ázsiában és kelet-európában, de alapvetően biztonságos és van egy nagyon pozitív vibe-ja. Szerintem, nagyjából a legjobb esti program most Máltán, azoknak akik már unják a sterilen berendezett középkori városokat, meg a többi turistát.

@hazakmegemberek

[pappito]

házak meg emberek

Mt. Victoria, Auckland